Két republikánus szenátor írt erről törvénytervezetet, amelyet Donald Trump is támogat. Csak szakképzett, angolul beszélő bevándorlók kapnának letelepedési engedélyt, évente 50 ezren.
Tom Cotton arkansas-i és David Perdue georgiai szenátorok terjesztik elő a törvényjavaslatot, amelyet Donald Trumppal együtt mutattak be a Fehér Házban.
A javaslat évi kvótát állapít meg, eszerint
évente ötvenezernél többen nem kaphatnának letelepedési engedélyt.
„Ez a törvény egész bevándorlási rendszerünk fél évszázad óta legfontosabb reformja” – mondta Trump.
Trump a két szenátorral Fotó: MTI/AP/Evan Vucci
A tervezet szerint új módszert dolgoznának ki arra, hogy ki kaphatna zöldkártyát, amely nem állampolgárságra, hanem tartózkodásra és munkavállalásra jogosít. Családegyesítés címén például nem járna és
azok a szakképzett bevándorlók kaphatnák meg, akik beszélnek angolul és képesek eltartani magukat és családjukat az Egyesült Államokban.
A Fehér Ház szerint az évi mintegy egymillió legális bevándorló közül csak minden tizenötödik felel meg e kritériumoknak.
Hasonló törvényjavaslattal próbálkozott 2007-ben George W. Bush, akkori elnök is, terve azonban a kongresszusban elbukott.
A menekültkvóták és a lengyelországi igazságügyi reformok miatti viszály az EU-val megmutatta, hogy Budapest és Varsó összetart. Ez a szövetség azonban Lengyelország számára veszélyes lehet, mert Orbán pragmatikus, és hátba támadhatja a lengyel kormányt – állapította meg a liberális amerikai portál, a Huffington Post német kiadása.
A cikk felidéz egy 2016 elején Kaczyński és Orbán között lezajlott találkozót, amelyen egyebek mellett arról volt szó, hogy hogyan lehet megvalósítani a demokráciaellenes állami reformokat az EU akarata ellenére. Most úgy tűnik, a két ország éppen ezt puhatolja ki. A „történelmi szövetség” (Orbán) az EU Bizottságát gyengíteni, és a nemzetállamok szerepét erősíteni akarja. Emellett mindkét ország viszályban áll az unióval a menekültek ügyében.
A Varsó-Budapest tengely nyomást gyakorol az EU-ra, de kérdés, hogy meddig tudja ezt megtenni. A szakemberek ugyanis kételkednek Orbán megbízhatóságában: a magyar miniszterelnök veszélyessé válhat Lengyelország számára – írta a portál. Varsó a politikai rendszer átépítésében Orbánt tekinti példaképének. Lengyelország egyelőre bizonyos lehet Budapest támogatásában: Orbán kifejtette, hogy Budapest szolidáris Varsóval, és amennyiben az EU meg akarja vonni Lengyelország szavazati jogát, azt meg fogja akadályozni. Más szóval: Lengyelország és Magyarország új politikai tömböt alkot az EU-ban.
A portál által kérdezett politológusok, köztük a lengyel-magyar származású Dominik Héjj elmondták: szinte hetente vannak miniszteri szintű kétoldalú találkozók, valamint – részben nem hivatalos – összejövetelek a két kormányzó párt között.
Persze nem száz százalékos az egyezés, de a PiS elképzelései hasonlóak a Fidesz elképzeléseihez. Magyarország megmutatta Lengyelországnak, hogy a belpolitika terén azt tehet, amit csak akar. Semmi nem történt, legfeljebb lehűltek a Brüsszelhez fűződő kapcsolatok. [….]
Közben azonban az EU tanult a hibáiból, ezt mutatja a Varsóval szembeni határozott fellépés” – mondta. Emellett Héjj arra is felhívta a figyelmet, hogy Orbán sokkal pragmatikusabban jár el, mint a „kiszámíthatatlan” Kaczyński. Ha a magyar miniszterelnöknek Lengyelország és az uniós támogatások között kellene választania, a politológus szerint bizonyosan a pénzt választaná.
Hasonló véleményt fejtett ki egy további szakértő is: a varsói kormány számára természetesen Magyarország a legközelebb álló partner, de magyar részről ez inkább pragmatikus szövetség, „Orbán fél a szankcióktól”, és ezért a szövetség egyáltalán nem szilárd. Az illető emlékeztetett arra, hogy Magyarország megszavazta Donald Tusk, Kaczyński fő riválisának második elnöki mandátumát az Európa Tanács élén.
„Magyarország esetében soha nem lehet tudni, hogy milyen nagy a Bizottság vagy Németország befolyása.”
Így a magyar-lengyel szövetségnek hamarabb vége lehet, mint ahogyan most tűnik, és Budapest nélkül Varsó megérezné problematikus reformjai következményeit, amelyek tovább gyengítenék pozícióját Európában.
Ráadásul az Európa-politika mindkét kormány esetében „a belpolitika túsza”, de a lakosság többsége ennek ellenére támogatja az európai integrációt és országa uniós tagságát – különösen Lengyelországban, ahol a civil társadalom sokkal erősebb, mint Magyarországon, és a lakosság nyomása ugyancsak véget vethet Orbán és Kaczyński szövetségének – írta a portál.
Néhány héten belül 60 menekültet vesz át Szlovákia Olaszországtól és Görögországtól. Lapértesülések szerint Brüsszel titokban egyeztet a szlovák kormánnyal, hogy ha enyhít eddigi menekültpolitikáján, akkor az ország garantáltan része lesz az Európai Unió gyorsabban integrálódó magjának.
A pozsonyi lap hivatkozik Robert Fico kormányfőre, aki azt állítja, a menekültkvóták terén változatlan a kormány álláspontja: egyetlen menekültet sem fogadnak be, a kvótákat nem fogadják el. A Politico brüsszeli hírportál viszont úgy tudja, készül egy titkos egyezség Brüsszel és Szlovákia között, állítólag múlt héten tárgyalt erről a kormányfő az Európai Bizottság elnökével, Jean-Claude Junckerrel. A találkozó hivatalos témája az élelmiszerek kettős minősége volt, Juncker viszont a Politico szerint a menekültkérdést is megnyitotta, mert Fico az egyetlen a visegrádi országok miniszterelnökei közül, akivel tárgyalhat erről. „Fico beleegyezett egy kompromisszumos megoldásba, és az Európai Unió Közép-Európa legfontosabb politikusának fogja tekinteni” – írta a Politico saját hírforrására hivatkozva. Azt, hogy milyen kompromisszumról van szó, nem részletezte a hírportál. A szlovák kormányhivatal cáfolta ezt az értesülést.
„A Politico téves információkat terjeszt. A kormányfő múlt heti sajtótájékoztatóján is kijelentette, hogy a menekültkvótákkal kapcsolatos véleményét soha nem változtatja meg”
– közölte Beatrice Szabóová, a szlovák kormányfő szóvivője.
Az Új Szó emlékeztet arra, hogy néhány nappal a Junckerrel való találkozó után kiderült, hogy Szlovákia Olaszországtól és Görögországtól további 60 menekültet vesz át; eddig 16 kapott menedékjogot az országban. A belügyminisztérium szerint a 60 menekült nem új egyezség keretében érkezik, Szlovákia ezzel egy korábban vállalt kötelezettségének tesz eleget. „Még 2015-ben egyeztünk bele abba, hogy Olaszországtól 60, Görögországtól pedig 40 menekültet veszünk át. Ebből az összesen 100 menekültből érkezik az első 60” – közölte az Új Szóval Michaela Paulenová, a belügyminisztérium sajtóosztályának munkatársa.
Radovan Geist uniós szakértő szerint nyilvánvaló, hogy
Fico számára az unió magja fontosabb, mint a V4-es együttműködés, ezzel magyarázható, hogy míg Budapest, Prága és Varsó egyetlen menekültet sem enged be, Szlovákia időről időre befogad párat,
hogy legalább formálisan eleget tegyen az unió elvárásainak. „Még akkor is, ha ezzel megtöri a V4-ek egységét” – mondta a pozsonyi magyar nyelvű lapnak Geist.
A kötelező kvótarendszer szerint Szlovákiának 1502 menekültet kellett volna befogadnia. A kvóták alapján 16 szíriai érkezett Szlovákiába, további 149 iraki is kapott menedékjogot, az integrációt már a fele sem folytatja, a többiek visszatértek szülőhazájukba.
Ausztriától ideiglenesen 1228 menekültet vettünk át a medvei menekülttáborba a túlzsúfolt osztrák táborokból.
Az Európai Unió fontolóra vette szankciók bevezetését Venezuelával szemben és megkezdte a tárgyalásokat a tagállamokkal ennek lehetőségéről – ezt közölte Catherine Ray, az EU külügyi szolgálatának szóvivője.
A szóvivő szerint az unió „számos szankció” bevezetésének lehetőségét mérlegeli válaszul a venezuelai kormányzat magatartására. Az unió továbbra is támogatja a válság politikai megoldását és ezért kész közvetítőként részt venni a szemben álló felek között.
Diplomáciai források szerint ugyanakkor
néhány tagállam semmilyen szankciót nem támogatna,
azt viszont nem nevezték meg, hogy melyekről van szó. A szankciók bevezetéséhez minden tagállam beleegyezésére szükség van.
Antonio Tajani, az Európai Parlament (EP) elnöke kedden javasolta, hogy fagyasszák be a venezuelai vezetés európai bankokban tárolt pénzeszközeit, és tiltsák meg, hogy beutazzanak az Unióba.
Fotó: Konkoly-Thege György
Hétfőn az Egyesült Államok is szankciókat vetett ki Nicolás Maduro venezuelai elnökre a vasárnap megtartott alkotmányozó nemzetgyűlési választások miatt. Egy héttel korábban a Maduro-kormányzat egyes tagjai és befolyásos caracasi vezető politikusok ellen vezettek be szankciókat.
A vasárnapi választáson olyan testületről szavaztak, amely átírná az ország alkotmányát. Peru, Kolumbia, Argentína, Kanada, Spanyolország, Costa Rica, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Mexikó is közölte, hogy nem ismerik el a választás eredményét.
Két nappal a vitatott választások után a venezuelai titkosszolgálat elrabolt két ellenzéki vezetőt, akik eddig házi őrizetben voltak.
Venezuela hiába rendelkezik a világ legnagyobb olajkészletével, több mint két éve súlyos gazdasági, politikai és társadalmi válsággal küzd, a polgárháború szélére sodródott. Folyamatosak a tüntetések, ezekben már körülbelül 120 ember halt meg.
Egy magánnyomozó indított pert a Fox News ellen, szerinte szándékosan közöltek hamis riportot, ráadásul a Fehér Ház közreműködésével.
A magánnyomozó, Rod Wheeler, a csatorna állandó bűnügyi szakértője. Azt mondja, hogy a republikánusok jobbszárnyához közel álló Fox News, összejátszva a Fehér Házzal, demokrata kiszivárogtatások hamis sztoriját erőltette, ráadásul
egy gyilkossági üggyel is összefüggésbe akarta hozni a Demokrata Pártot.
A 27 éves Seth Richet 2016 nyarán lőtték agyon fegyveres rablók, Washingtonban, a nyílt utcán. A Fox News viszont olyan összeesküvés-elmélettel akarta eladni ezt, hogy Rich azért halt meg, mert kapcsolatban állt a WikiLeaksszel és dokumentumokat küldött a szivárogtató portálnak Hillary Clinton kampányáról.
Idén márciusban a Fox News hírhedt műsorvezetője, Sean Hannity, aki többször is kifejezte nyílt csodálatát Trump iránt, közölte, a Rich és a WikiLeaks együttműködéséről szóló hírek Rod Wheelertől származtak, aki maga is nyomozott a gyilkosság ügyében. Wheeler azonban cáfolta ezt, és pert indított.
Az AP által ismertetett perkérelmében azt írja, soha nem mondott ilyet, és tudomása szerint ezek
az álhírek azért kerültek a riportba, mert ezt Donald Trump elnök így akarta.
Szerinte a Fehér Ház és a Fox News azért erőltette a kiszivárogtatásokról és a gyilkosságról szóló hamis történetet, hogy ezzel is elterelje a figyelmet a tavalyi elnökválasztási folyamatba történt orosz beavatkozásokról folyó vizsgálatokról.
A televízió szerint ez nem igaz, ők azt állítják, hogy Wheeler ellentmondásos nyilatkozatokat tett az ügyről. A Fehér Ház szóvivője szerint pedig Trump nem tudott a hamis történetről azelőtt, hogy az megjelent a Fox honlapján.
Seth Rich családja is közleményt adott ki, amelyben támogatta Rod Wheelert.
Saját bevallása szerint az alkotmányos rendszerhez hű, nem az elnökhöz lojális vezetője lesz az FBI-nak, miután kedden a szenátus kilencven százalékot meghaladó többséggel megszavazta Christopher Wray kinevezését a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) élére.
Az 51 éves jogász Christopher Wrayt Donald Trump elnök június elején jelölte az FBI élére, miután májusban sokak számára váratlanul felmentette a szervezet korábbi vezetőjét, James Comeyt a tavalyi amerikai elnökválasztási folyamatba történt orosz beavatkozás vizsgálatait érintő nézetkülönbségek miatt. Annak ellenére, hogy Comey a novemberi elnökválasztás előtt közvetlenül újranyitotta a Hillary Clinton ellen korábban már lezárt nyomozást a korábbi külügyminisztersége idején nem biztonságos szerveren folytatott levelezései miatt indított vizsgálatban. Sokak szerint ennek közvetlen befolyása volt Trump győzelmében.
Wray a szenátus igazságügyi bizottságában a múlt hónapban megtartott meghallgatáson mindkét párttól egyöntetű támogatást kapott, amikor kifejtette, hogy az FBI igazgatójaként nem engedi meg a politika beavatkozását az FBI munkájába. Amikor arról kérdezték őt, hogy vajon szembe mer-e szállni Donald Trumppal, aki jelölte őt erre a posztra, kifejtette: nem az elnökhöz kell lojálisnak lennie.
„Az alkotmányhoz és a jogrendhez vagyok hűséges”
– hangsúlyozta a júniusi bizottsági meghallgatáson, hozzátéve, hogy egész eddigi karrierjét ez a felfogás és gyakorlat jellemezte.
Amerika egyszerre fúj hideget és meleget. Trump fenyeget, külügyminisztere békit. A Pentagon háborús terveket prezentál, de közben figyelmeztet: ebből katasztrófa lehet!
Tillerson külügyminiszter üzent Észak Koreának : nem vagyunk az ellenségetek! Nem akarjuk megbuktatni a rendszert, nem kívánjuk felgyorsítani Korea egyesítését.
Az amerikai diplomácia vezetője hangsúlyozta:
gazdasági nyomással próbálják meg elérni, hogy Észak Korea hagyjon fel nukleáris és rakéta programjával.
Az ENSZ BT egyre másra szavazza meg a szankciókat a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer ellen, de hiába. Észak Korea tovább folytatja rakéta kísérleteit. Legutóbb a sikeres kísérlet után Kim Dzsongun kijelentette: képesek vagyunk elérni az USA egész területét!
A külföldi szakértők többsége úgy véli: Észak Korea egyelőre nem rendelkezik azzal a technológiával, mellyel olyan kis atom robbanófejet lehet előállítani, mely belefér a rakéták robbanófejébe. Technológia terén azonban a militarista rendszer meglepően gyors fejlődést mutatott fel eddig. Akár úgy, hogy az Oroszországban és Kínában képzett had mérnökei értek el eredményeket, akár úgy, hogy külföldről szerezte meg illegálisan a szükséges technológiát a hírszerzés.
Trump elnök már többször katonai megelőző csapással fenyegette meg Észak Koreát, ha az folytatja nukleáris és rakéta programját. Graham szenátor Washingtonban úgy nyilatkozott a sajtónak: Trump személyes beszélgetés során neki azt mondta, hogy szükség esetén el van szánva a háborúra is. A legutóbbi észak-koreai rakéta kísérlet után a Pentagon bemutatott egy háborús tervet az elnöknek, de a tábornokok hozzáfűzték: a következmények katasztrofálisak lehetnek! Senki sem tudja ugyanis megjósolni az ifjú diktátor, Kim Dzsongun reakcióját sem pedig Peking és Moszkva reagálását.
Mind Kína mind pedig Oroszország óva intette az Egyesült Államokat egy katonai akciótól a koreai félszigeten. Marad tehát a békés megoldás. Csakhogy eddig Észak Korea minden ilyen kezdeményezést elutasított és tovább folytatta a kísérleteket a nukleáris és a rakéta technológia terén …
A menekültek Líbia partjaitól indulva a földközi-tengeri útvonalon keresztül próbálták elérni az olasz partokat.
A mentési munkálatokban a Proactiva Open Arms nevű spanyol civil szervezet is részt vett, amely később Twitter-profilján tudatta, hogy 375 migránst, köztük 77 nőt és 52 kiskorút szállított az olasz partokhoz.
A mentésben részt vevő hajók további nyolc ember holttestére bukkantak annak a négy gumicsónaknak közelében, ahonnan az említett félezer embert korábban kimentették. Az áldozatokkal kapcsolatos további részleteket a tájékoztatás nem közölt.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai alapján
július 17-ig 110 ezer 374 menedékkérő érkezett az EU-ba
a Földközi-tengeren keresztül. Csaknem 85 százalékuk, 93 ezer 213 ember Olaszországban ért partot, 10 ezer 250 Görögországban, 6524 pedig Spanyolországban.
2360 ember a tengerbe veszett, vagy az eltűntek nyilvántartásában szerepel.
„Maduro elnök diktátor, aki semmibe veszi a nép akaratát!”- jelentette ki az USA pénzügyminisztere. Steven Mnuchin közölte: Nicolas Maduro minden az USA-ban levő vagyonát zár alá helyezik.
Mindezt az amerikai pénzügyminiszter a hétvégi népszavazással indokolta, mely alkotmányozó nemzetgyűlést állított Venezuela élére. Ez az alkotmányozó nemzetgyűlés valamiféle szuperhatalom lenne az ország politikai életében szemben a parlamenttel, melyben az elnök ellenzéke többségbe került.
Az ellenzék, melyet az USA támogat, nem ismeri el a népszavazást mondván hogy azon a választópolgároknak csak a 41,5%-a vett részt.
Maduro elnök viszont híveivel együtt ünnepelt.
Az alkotmányozó nemzetgyűlés a tervek szerint új alkotmányt fogad el. Ez az új alkotmány szinte diktátori jogokkal ruházza majd fel Maduro elnököt – állítja az ellenzék. Maga Maduro nyíltan gúnyolódott az Egyesült Államokon. Utalt arra, hogy Trump úgy lett elnök, hogy ellenfele három millióval több szavazatot szerzett.
Mindeközben Venezuelában általános a gazdasági és társadalmi válság, melynek következtében az ország politikailag kettészakadt. Korábban a baloldal többségben volt, de az olajárak csökkenése miatt immár nem képes pénzelni az állam jóléti intézkedéseit. A jobboldal mindenáron meg akarja buktatni a szocialista kormányzatot, mely szerinte csődbeviszi az országot. Azt persze, hogy alacsony olajárak mellett Venezuela hogy boldogulhat senki sem tudja sem Caracasban sem pedig Washingtonban.
A legtöbb elemző szerencsés körülménynek tartja, hogy éppen egy tábornok került a kabinetfőnöki posztra, mert a trumpi Fehér Ház első hat hónapját a totális káosz jellemezte – amit az elnök természetesen folyamatosan tagadott a Twitteren, de legújabb húzásaival végül is beismert. Csakhogy ahol sok a szakács, ott általában fő is valami. Vagy a „rangosabb” szakmára lefordítva: ahol túl sok a tábornok, ott előbb-utóbb lőni is fognak.
Tíz napig sem tartott a Fehér Ház „bibliai fivéreinek” története. Anthony Scaramuccinak, az új-volt kommunikációs igazgatónak mennie kellett, amikor a még újabban kinevezett kabinetfőnök, John Kelly nyugalmazott tábornok hétfőn elfoglalta munkahelyét.
Scaramucci volt az, aki Káin és Ábel drámájához hasonlította saját harcát Reince Priebus-szal, a múlt héten kirúgott kabinetfőnökkel, még mielőtt ország-világ előtt lejátszódott volna a faramuci történet:
Scaramucci–Káin megölte, vagyis kirúgatta, Priebus–Ábelt, aminek nyomán Isten (ebben a színjátékban csakis Trump játszhatja ezt a szerepet) megbüntette, vagyis kirúgta Scaramucci–Káint.
Nincs ínyünkre emberek nevével játszadozni, hiszen azt (szinte) senki sem maga választja. De ha valaki, akkor Scaramucci – aki „Csórónak” becézte saját magát – megérdemli a jellemzést. Neve olaszul csetepatét jelent (angolul skirmish), rövid politikaközeli epizódszerepe pedig nagyon is arra hasonlított, amikor egy kulisszák mögötti, rejtett csatározásba belép egy betonkezű bunyós és szétcsap a társaság között. Scaramucci mondta is, hogy akár az egész elnöki sajtóirodát kirúgja, csakhogy véget vessen a folyamatos kiszivárogtatásnak.
Miután azonban jövetelével lemondott az előző szóvivő, Sean Spicer, majd a Republikánus Párt volt főtitkárának is fel kellett adnia kabinetfőnöki posztját a famózus Scaramucci-interjú és Twitter-csivitelés nyomán, Trump immár negyedik kommunikációs igazgatója is az elnöki történelem szemétdombján végezte.
Scaramuccit az elnök lánya és veje, Ivanka Trump és Jared Kushner javasolta, most viszont ők támogatták Kelly tábornok, eddigi belbiztonsági miniszter be(ljebb)hozatalát. A helyettes szóvivő szerint hétfőtől ők ketten is Kelly-nek jelentenek, nem közvetlenül a papának. Ami persze röhejesnek tűnik, de a rendcsinálási kísérlethez jól hangzik.
A tábornokot olyan ceremóniával fogadta az ingatlanmágnás-államfő, mint ami kizárólag állam- és kormányfő-vendégeknek jár ki: az Ovális Irodában maga mellé ültette a kandalló elé, hogy agyba-főbe dicsérje (a felerősített razziák és erőszakos deportációk nagyon tetszenek Trumpnak, és Kelly beleállt a „rendteremtési” akciókba) – majd szokásos kézfogás közbeni magához rántással jelezte, hogy „megfogtalak”. Mint emlékezetes, ezt a fajta vazallus-avatást csak Emmanuel Macron francia elnök tudta eddig kivédeni, a tél végén kinevezett legfelső bírósági tag is áldozatul esett neki.
Nem kétséges, hogy a volt tengerészgyalogos-tábornoknak van legalább annyi fizikai ereje, mint az elnöknek. Nyilván feltételül szabta a faramuci Scaramuccival való leszámolást a cseppet sem irigyelhető megbízatás elfogadásához.
Most hát a külügyminiszteri tárcát leszámítva (amit különben is megharmadolni készülnek), mindhárom leghatalmasabb elnöksegédi munkakör tábornoki kézbe került Amerikában. Tábornok a kabinetfőnök, tábornok a második nemzetbiztonsági tanácsadó H.R. McMaster (28 nap után kirúgott elődje is az volt: Mike Flynn Putyin-pajtás külpolitikai kampánytanácsadó) és tábornok a Pentagon főnöke, James Mattis is.
A választási kampány során Trump emlékezetesen kijelentette:
Többet tudok az ISIS-ről, mint a tábornokok. Higgyék el nekem! Később elmagyarázta, hogy azért tud olyan sokat az Iszlám Államról, mert szenvedélyesen nézi a televíziót.
Amiről viszont még később, és azóta is, azt állítja, hogy „csaló, alávaló kamumédia” (kivéve persze a szélsőjobboldali Fox hírtévét).
A legtöbb elemző szerencsés körülménynek tartja, hogy éppen egy tábornok került a kabinetfőnöki posztra, mert a trumpi Fehér Ház első hat hónapját a totális káosz jellemezte – amit az elnök természetesen folyamatosan tagadott a Twitteren, de legújabb húzásaival végül is beismert. Csakhogy ahol sok a szakács, ott általában fő is valami. Vagy a „rangosabb” szakmára lefordítva: ahol túl sok a tábornok, ott előbb-utóbb lőni is fognak. Miután Trump ENSZ-nagykövete – szintén Twitteren – azt csivitelte, hogy (a legújabb rakétakísérlet miatt) „Befejeztük a szövegelést Észak-Koreáról”, eleve nyitott az út a „cselekvés” előtt. Márpedig a tábornokok cselekvési területe a harctér. Nikki Haley mellesleg saját „szakmáját” (azért idézőjelben, mert a volt dél-karolinai kormányzó soha nem volt diplomata) ásta alá a fenti „stratégiai” mondolattal, hiszen a diplomatáknak nemcsak elsősorban, hanem kizárólag az a dolguk, hogy tárgyaljanak – lövöldözni kevesen tudnak közülük.
De még akkor is figyelemre méltó a Fehér Ház tábornokosítása, ha nem lesz rögtön háború. A serdülő korú Trumpot félkatonai magániskolába íratta az apja, hogy „megedződjön” – és ő ezt jelöltként legfontosabb korai élményei közé sorolta. Nem is csoda, hiszen a magáncégek világában a főnök-tulajdonos hadvezérnek képzelheti magát: mindenki lesi a szavát és ugrik minden parancsára. Ezt hiányolhatta eddig Trump a Fehér Házban, innen jöhet a hajlam a „formális rend” utáni vágyakozásra.
A demokratikus politika világa azonban nem ilyen – és nagyon nem lenne jó, ha eltábornokosodna.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
