Fontos

Juncker nem szeretné elveszíteni Magyarországot

0

Nyári szabadsága előtt a Politico című brüsszeli portálnak nyilatkozott az EU Bizottságának elnöke.

Jean-Claude Juncker elmondta: kész a harcra Amerikával szemben az orosz szankciók miatt. Ezek ugyanis európai érdekeket is érintenek. Amerikának nem szabadna ilyen szankciókat bevezetnie Oroszországgal szemben anélkül, hogy előzetesen konzultált volna az unióval!- hangsúlyozta Jean-Claude Juncker. Trumpon nyíltan gúnyolódott mondván nem tud rendet tartani saját csapatában a Fehér Házban. Utalt arra, hogy az új kommunikációs igazgató csak tíz napig élvezte főnöke bizalmát. Juncker a reményét fejezte ki, hogy Trump a jövőben nem buzdít senkit az unió elhagyására úgy ahogy ez Nagy Britannia esetében történt. A nyugat balkáni államoknak fontos az európai perspektíva- hangsúlyozta Juncker, aki nem titkolta: egyelőre nem híve annak, hogy ezek az országok be is kerüljenek az EU-ba.

A renitens közép-kelet-európai államok között Juncker határozottan különbséget tett: a magyar vezetőkkel jó kapcsolatot ápol, míg a lengyelekkel nem. Lengyelország ellen az EU Bizottsága javasolta a hetes cikkely alkalmazását a jogi reformok miatt. Magyarország jelezte: nem szavazza meg ezt a szankciót Varsóval szemben. Orbán Viktorral rendszeresen találkozom, bár nem minden ilyen találkozóról számol be a sajtó.

Nem szeretném elveszíteni Magyarországot!- mondta a luxemburgi politikus, aki Ausztriában tölti szabadságát. Orhan Pamuk Nobel díjas török írót olvassa majd elsősorban, mert szeretné jobban megérteni Törökországot, mellyel az EU-nak kissé viharosak voltak a kapcsolatai az utóbbi időben…

Juncker: Az EU megtorolja az amerikai szankciókat

0

Az Európai Unió kész megtorolni az Oroszország, Irán és Észak-Korea ellen elrendelt amerikai büntetőintézkedéseket, amennyiben azok az európai gazdasági érdekeknek is ártanak – ezt mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Előtte Donald Trump, bár nem örült, de aláírta az új szankciós törvénycsomagot, amely az ő hatalmát is korlátozza.

Donald Trump aláírta az általa „elhibázottnak” tartott szankciós csomagot, amelyet az előző héten elsöprő többséggel szavazott meg a kongresszus mindkét háza. Oroszország ellen azért hoztak új gazdasági szankciókat, mert

az oroszok beavatkoztak a tavalyi amerikai elnökválasztási folyamatba,

de az okok között szerepel a Krím-félsziget bekebelezése és Oroszország Szíriában játszott szerepe is (az oroszok Aszad rezsimjét támogatják). Emellett új szankciókat fogadtak el Irán és Észak-Korea ellen is.

A törvénycsomag egyik fontos cikke megköti az elnök kezét, ugyanis

korlátozza abban, hogy a szankciókat egyoldalúan, saját jogkörében feloldja.

A törvény előírja ugyanis, hogy az elnöknek minden olyan döntése előtt, amely „az amerikai külpolitikában jelentős változást hoz”, jelentést kell írnia és engedélyt kell kérnie a kongresszustól.

A szankciók európai – német, francia, osztrák, holland – vállalatokat is érintenek, ugyanis

pénzbüntetést kell majd fizetniük azoknak a cégeknek, amelyek orosz energetikai beruházásokban vesznek részt,

például az Északi Áramlat-2 nevű olajvezeték megépítésében.

Vlagyimir Putyin és Jean-Claude Juncker a G20 hamburgi csúcstalálkozóján
Fotó: MTI/EPA/Daniel Kopatsch

Juncker azt mondta, napokon belül ellenintézkedéseket fognak elrendelni, ha az amerikai korlátozások európai energetikai vállalatokat is hátrányosan érintenek. Azt mondta:

„Készen állunk, meg kell védenünk gazdasági érdekeinket az Egyesült Államokkal szemben, és ezt is fogjuk tenni.”

Szerinte, ha a washingtoni törvényhozás végül nem lesz tekintettel az európai érdekekre, akkor az EU megfelelő és arányos válaszlépéseket hoz majd. Sajtóhírek szerint az Unió szükség esetén a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) készül fordulni az ügyben.

Az orosz kormány szóvivője szerint semmi sem változott azzal, hogy az amerikai elnök aláírta a törvényt. Azt is mondta: már megtették a válaszlépéseket. A múlt héten Oroszország bejelentette, az ott dolgozó 1200 amerikai diplomatából 755-nek távoznia kell szeptember végéig.

Keményebben fogalmazott Dmitrij Medvegyev miniszterelnök a Facebookon, aki azt írta, hogy

„Oroszország ellen teljes kereskedelmi háborút hirdettek meg”.

Szerinte Oroszország továbbra is elsősorban önmagára támaszkodik majd, és meg fog birkózni a helyzettel.

Az orosz külügyminisztérium pedig azt közölte: Oroszország az amerikai szankciók hatására sem változtat az irányvonalán.

Teljesen átalakítanák a bevándorlást Amerikában

0

Két republikánus szenátor írt erről törvénytervezetet, amelyet Donald Trump is támogat. Csak szakképzett, angolul beszélő bevándorlók kapnának letelepedési engedélyt, évente 50 ezren.

Tom Cotton arkansas-i és David Perdue georgiai szenátorok terjesztik elő a törvényjavaslatot, amelyet Donald Trumppal együtt mutattak be a Fehér Házban.

A javaslat évi kvótát állapít meg, eszerint

évente ötvenezernél többen nem kaphatnának letelepedési engedélyt.

„Ez a törvény egész bevándorlási rendszerünk fél évszázad óta legfontosabb reformja” – mondta Trump.

Trump a két szenátorral
Fotó: MTI/AP/Evan Vucci

A tervezet szerint új módszert dolgoznának ki arra, hogy ki kaphatna zöldkártyát, amely nem állampolgárságra, hanem tartózkodásra és munkavállalásra jogosít. Családegyesítés címén például nem járna és

azok a szakképzett bevándorlók kaphatnák meg, akik beszélnek angolul és képesek eltartani magukat és családjukat az Egyesült Államokban.

A Fehér Ház szerint az évi mintegy egymillió legális bevándorló közül csak minden tizenötödik felel meg e kritériumoknak.

Hasonló törvényjavaslattal próbálkozott 2007-ben George W. Bush, akkori elnök is, terve azonban a kongresszusban elbukott.

A veszélyes kapcsolat

0

A menekültkvóták és a lengyelországi igazságügyi reformok miatti viszály az EU-val megmutatta, hogy Budapest és Varsó összetart. Ez a szövetség azonban Lengyelország számára veszélyes lehet, mert Orbán pragmatikus, és hátba támadhatja a lengyel kormányt – állapította meg a liberális amerikai portál, a Huffington Post német kiadása.

A cikk felidéz egy 2016 elején Kaczyński és Orbán között lezajlott találkozót, amelyen egyebek mellett arról volt szó, hogy hogyan lehet megvalósítani a demokráciaellenes állami reformokat az EU akarata ellenére. Most úgy tűnik, a két ország éppen ezt puhatolja ki. A „történelmi szövetség” (Orbán) az EU Bizottságát gyengíteni, és a nemzetállamok szerepét erősíteni akarja. Emellett mindkét ország viszályban áll az unióval a menekültek ügyében.

A Varsó-Budapest tengely nyomást gyakorol az EU-ra, de kérdés, hogy meddig tudja ezt megtenni. A szakemberek ugyanis kételkednek Orbán megbízhatóságában: a magyar miniszterelnök veszélyessé válhat Lengyelország számára – írta a portál. Varsó a politikai rendszer átépítésében Orbánt tekinti példaképének. Lengyelország egyelőre bizonyos lehet Budapest támogatásában: Orbán kifejtette, hogy Budapest szolidáris Varsóval, és amennyiben az EU meg akarja vonni Lengyelország szavazati jogát, azt meg fogja akadályozni. Más szóval: Lengyelország és Magyarország új politikai tömböt alkot az EU-ban.

A portál által kérdezett politológusok, köztük a lengyel-magyar származású Dominik Héjj elmondták: szinte hetente vannak miniszteri szintű kétoldalú találkozók, valamint – részben nem hivatalos – összejövetelek a két kormányzó párt között.

Persze nem száz százalékos az egyezés, de a PiS elképzelései hasonlóak a Fidesz elképzeléseihez. Magyarország megmutatta Lengyelországnak, hogy a belpolitika terén azt tehet, amit csak akar. Semmi nem történt, legfeljebb lehűltek a Brüsszelhez fűződő kapcsolatok. [….]

Közben azonban az EU tanult a hibáiból, ezt mutatja a Varsóval szembeni határozott fellépés” – mondta. Emellett Héjj arra is felhívta a figyelmet, hogy Orbán sokkal pragmatikusabban jár el, mint a „kiszámíthatatlan” Kaczyński. Ha a magyar miniszterelnöknek Lengyelország és az uniós támogatások között kellene választania, a politológus szerint bizonyosan a pénzt választaná.

Hasonló véleményt fejtett ki egy további szakértő is: a varsói kormány számára természetesen Magyarország a legközelebb álló partner, de magyar részről ez inkább pragmatikus szövetség, „Orbán fél a szankcióktól”, és ezért a szövetség egyáltalán nem szilárd. Az illető emlékeztetett arra, hogy Magyarország megszavazta Donald Tusk, Kaczyński fő riválisának második elnöki mandátumát az Európa Tanács élén.

„Magyarország esetében soha nem lehet tudni, hogy milyen nagy a Bizottság vagy Németország befolyása.” 

Így a magyar-lengyel szövetségnek hamarabb vége lehet, mint ahogyan most tűnik, és Budapest nélkül Varsó megérezné problematikus reformjai következményeit, amelyek tovább gyengítenék pozícióját Európában.

Ráadásul az Európa-politika mindkét kormány esetében „a belpolitika túsza”, de a lakosság többsége ennek ellenére támogatja az európai integrációt és országa uniós tagságát – különösen Lengyelországban, ahol a civil társadalom sokkal erősebb, mint Magyarországon, és a lakosság nyomása ugyancsak véget vethet Orbán és Kaczyński szövetségének – írta a portál.

 

Fico és a 60 menekült

0

Néhány héten belül 60 menekültet vesz át Szlovákia Olaszországtól és Görögországtól. Lapértesülések szerint Brüsszel titokban egyeztet a szlovák kormánnyal, hogy ha enyhít eddigi menekültpolitikáján, akkor az ország garantáltan része lesz az Európai Unió gyorsabban integrálódó magjának.

A szlovák kabinet ezt cáfolja – tudósít az Új Szó.

A pozsonyi lap hivatkozik Robert Fico kormányfőre, aki azt állítja, a menekültkvóták terén változatlan a kormány álláspontja: egyetlen menekültet sem fogadnak be, a kvótákat nem fogadják el. A Politico brüsszeli hírportál viszont úgy tudja, készül egy titkos egyezség Brüsszel és Szlovákia között, állítólag múlt héten tárgyalt erről a kormányfő az Európai Bizottság elnökével, Jean-Claude Junckerrel. A találkozó hivatalos témája az élelmiszerek kettős minősége volt, Juncker viszont a Politico szerint a menekültkérdést is megnyitotta, mert Fico az egyetlen a visegrádi országok miniszterelnökei közül, akivel tárgyalhat erről. „Fico beleegyezett egy kompromisszumos megoldásba, és az Európai Unió Közép-Európa legfontosabb politikusának fogja tekinteni” – írta a Politico saját hírforrására hivatkozva. Azt, hogy milyen kompromisszumról van szó, nem részletezte a hírportál. A szlovák kormányhivatal cáfolta ezt az értesülést.

„A Politico téves információkat terjeszt. A kormányfő múlt heti sajtótájékoztatóján is kijelentette, hogy a menekültkvótákkal kapcsolatos véleményét soha nem változtatja meg”

– közölte Beatrice Szabóová, a szlovák kormányfő szóvivője.

Az Új Szó emlékeztet arra, hogy néhány nappal a Junckerrel való találkozó után kiderült, hogy Szlovákia Olaszországtól és Görögországtól további 60 menekültet vesz át; eddig 16 kapott menedékjogot az országban. A belügyminisztérium szerint a 60 menekült nem új egyezség keretében érkezik, Szlovákia ezzel egy korábban vállalt kötelezettségének tesz eleget. „Még 2015-ben egyeztünk bele abba, hogy Olaszországtól 60, Görögországtól pedig 40 menekültet veszünk át. Ebből az összesen 100 menekültből érkezik az első 60” – közölte az Új Szóval Michaela Paulenová, a belügyminisztérium sajtóosztályának munkatársa.

Radovan Geist uniós szakértő szerint nyilvánvaló, hogy

Fico számára az unió magja fontosabb, mint a V4-es együttműködés, ezzel magyarázható, hogy míg Budapest, Prága és Varsó egyetlen menekültet sem enged be, Szlovákia időről időre befogad párat,

hogy legalább formálisan eleget tegyen az unió elvárásainak. „Még akkor is, ha ezzel megtöri a V4-ek egységét” – mondta a pozsonyi magyar nyelvű lapnak Geist.

A kötelező kvótarendszer szerint Szlovákiának 1502 menekültet kellett volna befogadnia. A kvóták alapján 16 szíriai érkezett Szlovákiába, további 149 iraki is kapott menedékjogot, az integrációt már a fele sem folytatja, a többiek visszatértek szülőhazájukba.

Ausztriától ideiglenesen 1228 menekültet vettünk át a medvei menekülttáborba a túlzsúfolt osztrák táborokból.

Szankciókat vezethet be az EU Venezuelával szemben

0

Az Európai Unió fontolóra vette szankciók bevezetését Venezuelával szemben és megkezdte a tárgyalásokat a tagállamokkal ennek lehetőségéről – ezt közölte Catherine Ray, az EU külügyi szolgálatának szóvivője.

A szóvivő szerint az unió „számos szankció” bevezetésének lehetőségét mérlegeli válaszul a venezuelai kormányzat magatartására. Az unió továbbra is támogatja a válság politikai megoldását és ezért kész közvetítőként részt venni a szemben álló felek között.

Diplomáciai források szerint ugyanakkor

néhány tagállam semmilyen szankciót nem támogatna,

azt viszont nem nevezték meg, hogy melyekről van szó. A szankciók bevezetéséhez minden tagállam beleegyezésére szükség van.

Antonio Tajani, az Európai Parlament (EP) elnöke kedden javasolta, hogy fagyasszák be a venezuelai vezetés európai bankokban tárolt pénzeszközeit, és tiltsák meg, hogy beutazzanak az Unióba.

Fotó: Konkoly-Thege György

Hétfőn az Egyesült Államok is szankciókat vetett ki Nicolás Maduro venezuelai elnökre a vasárnap megtartott alkotmányozó nemzetgyűlési választások miatt. Egy héttel korábban a Maduro-kormányzat egyes tagjai és befolyásos caracasi vezető politikusok ellen vezettek be szankciókat.

A vasárnapi választáson olyan testületről szavaztak, amely átírná az ország alkotmányát. Peru, Kolumbia, Argentína, Kanada, Spanyolország, Costa Rica, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Mexikó is közölte, hogy nem ismerik el a választás eredményét.

Két nappal a vitatott választások után a venezuelai titkosszolgálat elrabolt két ellenzéki vezetőt, akik eddig házi őrizetben voltak. 

Venezuela hiába rendelkezik a világ legnagyobb olajkészletével, több mint két éve súlyos gazdasági, politikai és társadalmi válsággal küzd, a polgárháború szélére sodródott. Folyamatosak a tüntetések, ezekben már körülbelül 120 ember halt meg.

FüHü/MTI

Álhírek miatt perlik Trump kedvenc tévéjét

0

Egy magánnyomozó indított pert a Fox News ellen, szerinte szándékosan közöltek hamis riportot, ráadásul a Fehér Ház közreműködésével.

A magánnyomozó, Rod Wheeler, a csatorna állandó bűnügyi szakértője. Azt mondja, hogy a republikánusok jobbszárnyához közel álló Fox News, összejátszva a Fehér Házzal, demokrata kiszivárogtatások hamis sztoriját erőltette, ráadásul

egy gyilkossági üggyel is összefüggésbe akarta hozni a Demokrata Pártot.

A 27 éves Seth Richet 2016 nyarán lőtték agyon fegyveres rablók, Washingtonban, a nyílt utcán. A Fox News viszont olyan összeesküvés-elmélettel akarta eladni ezt, hogy Rich azért halt meg, mert kapcsolatban állt a WikiLeaksszel és dokumentumokat küldött a szivárogtató portálnak Hillary Clinton kampányáról.

Idén márciusban a Fox News hírhedt műsorvezetője, Sean Hannity, aki többször is kifejezte nyílt csodálatát Trump iránt, közölte, a Rich és a WikiLeaks együttműködéséről szóló hírek Rod Wheelertől származtak, aki maga is nyomozott a gyilkosság ügyében. Wheeler azonban cáfolta ezt, és pert indított.

Az AP által ismertetett perkérelmében azt írja, soha nem mondott ilyet, és tudomása szerint ezek

az álhírek azért kerültek a riportba, mert ezt Donald Trump elnök így akarta.

Szerinte a Fehér Ház és a Fox News azért erőltette a kiszivárogtatásokról és a gyilkosságról szóló hamis történetet, hogy ezzel is elterelje a figyelmet a tavalyi elnökválasztási folyamatba történt orosz beavatkozásokról folyó vizsgálatokról.

A televízió szerint ez nem igaz, ők azt állítják, hogy Wheeler ellentmondásos nyilatkozatokat tett az ügyről. A Fehér Ház szóvivője szerint pedig Trump nem tudott a hamis történetről azelőtt, hogy az megjelent a Fox honlapján.

Seth Rich családja is közleményt adott ki, amelyben támogatta Rod Wheelert.

FüHü/MTI/AP

Új vezető az FBI-ban

0

Saját bevallása szerint az alkotmányos rendszerhez hű, nem az elnökhöz lojális vezetője lesz az FBI-nak, miután kedden a szenátus kilencven százalékot meghaladó többséggel megszavazta Christopher Wray kinevezését a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) élére.

Az 51 éves jogász Christopher Wrayt Donald Trump elnök június elején jelölte az FBI élére, miután májusban sokak számára váratlanul felmentette a szervezet korábbi vezetőjét, James Comeyt a tavalyi amerikai elnökválasztási folyamatba történt orosz beavatkozás vizsgálatait érintő nézetkülönbségek miatt. Annak ellenére, hogy Comey a novemberi elnökválasztás előtt közvetlenül újranyitotta a Hillary Clinton ellen korábban már lezárt nyomozást a korábbi külügyminisztersége idején nem biztonságos szerveren folytatott levelezései miatt indított vizsgálatban. Sokak szerint ennek közvetlen befolyása volt Trump győzelmében.

Wray a szenátus igazságügyi bizottságában a múlt hónapban megtartott meghallgatáson mindkét párttól egyöntetű támogatást kapott, amikor kifejtette, hogy az FBI igazgatójaként nem engedi meg a politika beavatkozását az FBI munkájába. Amikor arról kérdezték őt, hogy vajon szembe mer-e szállni Donald Trumppal, aki jelölte őt erre a posztra, kifejtette: nem az elnökhöz kell lojálisnak lennie.

„Az alkotmányhoz és a jogrendhez vagyok hűséges”

– hangsúlyozta a júniusi bizottsági meghallgatáson, hozzátéve, hogy egész eddigi karrierjét ez a felfogás és gyakorlat jellemezte.

MTI/FüHü

Lesz-e háború a koreai félszigeten?

0

Amerika egyszerre fúj hideget és meleget. Trump fenyeget, külügyminisztere békit. A Pentagon háborús terveket prezentál, de közben figyelmeztet: ebből katasztrófa lehet!

Tillerson külügyminiszter üzent Észak Koreának : nem vagyunk az ellenségetek! Nem akarjuk megbuktatni a rendszert, nem kívánjuk felgyorsítani Korea egyesítését.

Az amerikai diplomácia vezetője hangsúlyozta:

gazdasági nyomással próbálják meg elérni, hogy Észak Korea hagyjon fel nukleáris és rakéta programjával.

Az ENSZ BT egyre másra szavazza meg a szankciókat a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer ellen, de hiába. Észak Korea tovább folytatja rakéta kísérleteit. Legutóbb a sikeres kísérlet után Kim Dzsongun kijelentette: képesek vagyunk elérni az USA egész területét!

A külföldi szakértők többsége úgy véli: Észak Korea egyelőre nem rendelkezik azzal a technológiával, mellyel olyan kis atom robbanófejet lehet előállítani, mely belefér a rakéták robbanófejébe. Technológia terén azonban a militarista rendszer meglepően gyors fejlődést mutatott fel eddig. Akár úgy, hogy az Oroszországban és Kínában képzett had mérnökei értek el eredményeket, akár úgy, hogy külföldről szerezte meg illegálisan a szükséges technológiát a hírszerzés.

Trump elnök már többször katonai megelőző csapással fenyegette meg Észak Koreát, ha az folytatja nukleáris és rakéta programját. Graham szenátor Washingtonban úgy nyilatkozott a sajtónak: Trump személyes beszélgetés során neki azt mondta, hogy szükség esetén el van szánva a háborúra is. A legutóbbi észak-koreai rakéta kísérlet után a Pentagon bemutatott egy háborús tervet az elnöknek, de a tábornokok hozzáfűzték: a következmények katasztrofálisak lehetnek! Senki sem tudja ugyanis megjósolni az ifjú diktátor, Kim Dzsongun reakcióját sem pedig Peking és Moszkva reagálását.

Mind Kína mind pedig Oroszország óva intette az Egyesült Államokat egy katonai akciótól a koreai félszigeten. Marad tehát a békés megoldás. Csakhogy eddig Észak Korea minden ilyen kezdeményezést elutasított és tovább folytatta a kísérleteket a nukleáris és a rakéta technológia terén …

 

Olimpia

Félezer embert mentettek ki a tengerből az olasz partoknál

0

A menekültek Líbia partjaitól indulva a földközi-tengeri útvonalon keresztül próbálták elérni az olasz partokat.

A mentési munkálatokban a Proactiva Open Arms nevű spanyol civil szervezet is részt vett, amely később Twitter-profilján tudatta, hogy 375 migránst, köztük 77 nőt és 52 kiskorút szállított az olasz partokhoz.

A mentésben részt vevő hajók további nyolc ember holttestére bukkantak annak a négy gumicsónaknak közelében, ahonnan az említett félezer embert korábban kimentették. Az áldozatokkal kapcsolatos további részleteket a tájékoztatás nem közölt.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai alapján

július 17-ig 110 ezer 374 menedékkérő érkezett az EU-ba

a Földközi-tengeren keresztül. Csaknem 85 százalékuk, 93 ezer 213 ember Olaszországban ért partot, 10 ezer 250 Görögországban, 6524 pedig Spanyolországban.

2360 ember a tengerbe veszett, vagy az eltűntek nyilvántartásában szerepel.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK