Fontos

Észak Korea és az intelligens válasz

0

Vang Ji külügyminiszter Manilában találkozott újságírókkal, akik elsősorban arról az egyhangú Biztonsági Tanácsi határozatról kérdezték, mely újabb gazdasági szankciókkal sújtotta Észak Koreát.

Az ENSZ BT azt követően döntött így, hogy Észak Korea sikeresen kipróbált egy interkontinentális rakétát. Ezután pedig az ifjú diktátor büszkén kijelentette: immár el tudjuk érni az USA egész területét.

Trump elnök erre újra megfenyegette Észak Koreát, hogy katonai megelőző csapással teszi tönkre fegyvergyárait és nukleáris arzenálját. Kína ezt mindenképp szeretné elkerülni. Ezért javasolt külügyminisztere intelligens választ a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszernek. Amelyre súlyos csapást mérnek a szankciók, évi egymilliárd dolláros export bevételtől foszthatják meg Észak Koreát.

Mit javasol Peking, Észak Korea egyetlen megmaradt szövetségese? Azt, hogy kezdjék újra azokat a hatoldalú tárgyalásokat, melyeket korábban a kínai fővárosban tartottak. Ezeken a tárgyalásokon a két Koreán kívül Kína, az USA, Oroszország és Japán vett részt. Azért szakadtak meg ezek a tárgyalások, mert Észak Korea újra kezdte rakéta és nukleáris programját,  mellyel az egész térséget fenyegetheti. Most mind a hat érdekelt fél ott van Manilában, ahol hétfőn kezdődik meg az Asean külügyminiszteri értekezlete. Vang Ji kínai külügyminiszter tárgyalt észak-koreai kollégájával és utána tudatta a sajtóval: Peking intelligens választ vár Észak Koreából az újabb ENSZ szankciókra.

Késhegyig menő harc Venezuelában

0

Az alkotmányozó nemzetgyűlés leváltotta a főügyészt, aki választási csalással vádolja az államfőt.

Áruló főügyésznő, eljött az órád!- kiáltotta az alkotmányozó nemzetgyűlés elnöke majd mindenki megszavazta Luisa Ortega főügyésznő eltávolítását Caracasban az újonnan választott alkotmányozó nemzetgyűlésben. A főügyész asszony szerdán indított vizsgálatot választási csalás ügyében Maduro elnök és az alkotmányozó nemzetgyűlés ellen.

A hadsereg kommandósai bekerítették a főügyészség épületét- tudatta Twitteren a főügyésznő. Akinek esze ágában sincs lemondani. Ez a diktatúra első lépése – kommentálta a döntést leváltásáról. Luisa Ortega asszonyt még Chavez elnök nevezte ki tisztségébe tíz évvel ezelőtt. Ugyanaz a Chavez elnök, aki haldokolva Nicolas Madurot állította az ország élére. A baloldali populista rendszerre halálos csapást mért az olajárak esése. Venezuelában az óriási infláció és az általános áruhiány roham léptekben csökkentette a hatalom népszerűségét. Ezért találta ki Maduro elnök az alkotmányozó nemzetgyűlést, mely lényegében diktátori hatalommal ruházhatja fel őt.

Washingtonban a külügy szóvivője Twitteren ítélte el a főügyésznő leváltását. Bírálta a döntést Kolumbia és Chile elnöke is. Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay külügyminiszterei úgy döntöttek, hogy felfüggesztik Venezuela tagságát a Mercorsurban. Ez egyfajta közös piac Dél Amerikában. Venezuela tehát mind jobban elszigetelődik és minthogy az olajárak nem emelkednek, a gazdasági válság tovább mélyül. Maduro elnök nyilván úgy érzi, hogy előre kell menekülnie. A főügyésznő leváltása mindenesetre azt jelzi: a hatalom elszánt és leszámol ellenfeleivel, akik a maguk részéről ugyanilyen brutálisan akarnak leszámolni a baloldali populista rendszerrel Venezuelában.

Washington kész folytatni a párbeszédet – mondja az orosz külügyminiszter

0

Arra is számít, hogy a két ország a szíriai rendezés ügyében is kapcsolatban marad egymással mind katonai, mind politikai téren.

Szergej Lavrov meggyőződése, hogy az amerikai kormány kész folytatni a párbeszédet számos bonyolult kérdésben a két ország közötti feszül viszony és a Washington által újonnan bevezetett szankciók ellenére – mondta az orosz külügyminiszter újságíróknak vasárnap Manilában, miután tárgyalt amerikai kollégájával, Rex Tillersonnal.

A két ország diplomáciájának vezetője a Dél-kelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) Manilában zajló regionális csúcstalálkozója keretében több mint egy órán át tanácskozott, a két ország kapcsolatainak helyzetéről és több más nemzetközi témáról.

„Úgy érzékeltük, hogy amerikai kollégáink készek folytatni a párbeszédet, úgy gondolom, nincs is más választásuk”

– mondta a megbeszélés után Lavrov az újságíróknak.

Hozzátette: Oroszország számít arra, hogy a két ország a szíriai rendezés ügyében is kapcsolatban marad egymással mind katonai, mind politikai téren.

Ismeretes, hogy Moszkva egy héttel ezelőtt, válaszul az Egyesült Államok által jóváhagyott szankciókra 755 amerikai diplomatát és más személyzetet utasított ki az országból.

A minap Trump elnök is aláírta a szankciókra vonatkozó okmányt, de egyben kritizálta is a lépést. A legújabb büntetőintézkedések európai gazdasági érdekeket is sértenek, emiatt további egyezkedés várható az ügyben.

MTI/FüHü

Wall Street Journal: A Balkánon lehet a következő európai válság

0

A török befolyásra a Balkánon, tekintettel arra, hogy Törökország egyre közelebb kerül Oroszországhoz még akkor is, ha papíron a NATO tagja.

Nagyon valószínű, hogy a következő európai krízis a Balkánon következik be, Oroszország és Törökország befolyása miatt, közölte az amerikai Wall Street Journal (WSJ) lap.

Az újság szerint ha ez valóban bekövetkezik, az alapjaiban rengetheti meg az Európai Uniót.

A Wall Street Journal tovább fejtegetve ezt az elméletet azt írja:

valószínű, hogy Oroszország és Törökország arra bátorítaná a szövetségeseit, Szerbiát és Albániát, hogy segítsenek nekik a régió határvonalainak átrendezésében.

A lap szerint Oroszország és Törökország kulcsfontosságú szereplő Európának ezen részén, és ők lehetnek a fő kiváltó okai egy lehetséges krízisnek.

A WSJ nem hivatkozik egyetlen szakértőre vagy forrásra sem, de azt írja, hogy a szerb kormány, oroszországi támogatással magához csatolná Bosznia szerbek lakta részeit, Törökország pedig Albániának segítene elfoglalni Koszovót, mint ahogy azt Szerbia tenné a boszniai területekkel.

A lap viszont elismeri, hogy nagyon kevés a valószínűsége annak, hogy mindez meg is történik, mivel a két ország nem tudna megállapodni az új határvonalak kirajzolásában.

A Wall Street Journal arra figyelmeztet, hogy a Nyugatnak oda kellene figyelnie a török befolyásra a Balkánon, tekintettel arra, hogy Törökország egyre közelebb kerül Oroszországhoz még akkor is, ha papíron a NATO tagja.

Az amerikai lap ugyanakkor megállapítja, hogy a balkáni országok szívesebben csatlakoznának az EU-hoz, mint az orosz-török szövetséghez.

WSJ/B92/FüHü

Hirosima és a világ idén is emlékezett

0
Forrás: Pixabay

Azóta is vitatott kérdés, hogy szükség volt-e a Japánra mért két atomcsapásra. Az Egyesült Államok szerint számtalan katona és civil életét mentették meg az atomcsapások azáltal, hogy a japán szigeteken folytatott elhúzódó harcok helyett a háború gyakorlatilag másfél héttel a hirosimai atomtámadás után véget ért.

Megemlékeztek vasárnap Japánban, Hirosimában arról, hogy az Egyesült Államok 72 évvel ezelőtt ezen a napon hajtotta végre a város ellen a világtörténelem első atomcsapását.

A megemlékezésen több ezren vettek részt; ott voltak a támadás túlélői és Abe Sindzó japán miniszterelnök is. Helyi idő szerint reggel 8.15 órakor egy perc néma csenddel emlékeztek arra a több tízezer emberre, akinek az élete 1945. augusztus 6-án abban a percben véget ért, miután az Enola Gay nevű B-29 Superfortress amerikai bombázó ledobta a városra a Little Boy (Kisfiú) nevű atombombát, amely 15 ezer tonna TNT pusztító erejét szabadította a városra.

Sérüléseik és a radioaktív sugárzás miatt 1945 végéig 140 ezer ember halt meg a hirosimai atomtámadás miatt.

Matszui Kadzumi, a város polgármestere a világ minden országát arra kérte, szereljék le nukleáris arzenáljukat. Emlékeztetett arra, hogy a világ 122 országa pár hete nemzetközi egyezményt fogadott el, mely betiltja az atomfegyvereket. Az egyezményhez egyetlen atomhatalom sem csatlakozott, de Japán sem írta alá, mert irreálisnak tart egy olyan tiltó egyezményt, melyet az atomhatalmak nem támogatnak.

A hirosimai támadás után három nappal, augusztus 9-én az Egyesült Államok Nagaszakira is atomcsapást mért, hat nappal később pedig Japán letette a fegyvert, és a második világháború véget ért. A két nukleáris csapásban több mint kétszázezren haltak meg, többségük civil volt.

Azóta is vitatott kérdés, hogy szükség volt-e a Japánra mért két atomcsapásra. Az Egyesült Államok szerint számtalan katona és civil életét mentették meg az atomcsapások azáltal, hogy a japán szigeteken folytatott elhúzódó harcok helyett a háború gyakorlatilag másfél héttel a hirosimai atomtámadás után véget ért. Ekkor ugyanis még Japán korántsem állt végleg vesztésre; a császár uralma alá tartozott Kína nyugati része, a Koreai-félsziget, a mai Vietnam, Kambodzsa, Laosz, Thaiföld, Indonézia és a Fülöp-szigetek egy része is.

MTI/FüHü

Venezuela válságban: az alkotmányozó nemzetgyűlés elmozdította hivatalából a főügyészt

0

Az ok: tömeges választási csalás gyanújával vizsgálatot indított (volna) a venezuelai kormány és a választási hatóságok ellen. Az ombudsman már nem annyira finnyás.

A caracasi székhelyű venezuelai alkotmányozó nemzetgyűlés egyhangúlag elmozdította hivatalából Luisa Ortega Díaz főügyészt, miután a legfelsőbb bíróság elegendő bizonyítékot talált perbe fogására.

Luisa Ortega Díaz sokáig kitartóan támogatta a szocialistákat, de végül Nicolás Maduro elnök ellen fordult. A főügyész a hét közepén bejelentette, hogy tömeges választási csalás gyanújával vizsgálatot indított a venezuelai kormány és a választási hatóságok ellen.

Díaz hivatalát az alkotmányozó nemzetgyűlés döntése nyomán az eddig emberi jogi ombudsmanként dolgozó Tarek William Saab veszi át. Az ellenzék bírálta Saabot, mert szemet hunyt a hatósági túlkapások fölött.

„Az alkotmányozó nemzetgyűlés megoldja Maduro politikai gondjait, kvótákat határoz meg és felkoncolja az intézményeket”

– mondta José Manuel Olivares ellenzéki törvényhozó, miután értesült Ortega sorsáról.

Az alkotmányozó nemzetgyűlés hatalmát egy politikai intézmény sem korlátozhatja; a testületnek jogában áll átírni az alaptörvényt, átrendezni az állami intézményeket és  engedélyezheti Madurónak a rendeleti kormányzást.

Az 545 tagból álló, vasárnap ellenzéki bojkott mellett megválasztott nemzetgyűlés első ülésén legfeljebb két évben határozta meg működésének időtartamát.

Eközben az 1991-ben alapított Mercosur dél-amerikai gazdasági szervezet határozatlan időre felfüggesztette Venezuela tagságát a demokratikus normák megszegésére hivatkozva. Argentína, Paraguay, Uruguay és Brazília külügyminiszterei Sao Paulóban jelentették be a lépést, és sürgették Madurót, hogy

engedje szabadon a foglyokat és azonnal indítsa el a politikai átmenetet.

A rendelkezést csak akkor függesztik fel, ha a többi tag úgy látja, hogy Venezuelában helyreállt a demokratikus rend.

Sikeres rakétakísérlet – évi egymilliárd mínusz

0
Észak Korea elleni szankciókról szavaz a Biztonsági Tanács, mely évi egymilliárd dollártól fosztaná meg a militarista rendszert.

Szombaton szavaz az ENSZ Biztonsági Tanácsa arról az amerikai javaslatról, mely új, a korábbinál is szigorúbb 

szankciókat alkalmazna Észak Koreával szemben. Az előzmény: a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer július 18-án interkontinentális rakéta kísérletet hajtott végre – sikerrel. Az ifjú diktátor, aki maga is jelen volt a rakéta kísérletnél, ezt követően kijelentette: az USA egész területét el tudjuk érni ! Trump újra katonai megelőző csapással fenyegetőzött és a diplomaták hozzáláttak egy újabb szankciós listához. Mindenekelőtt Kínával, Észak Korea egyetlen megmaradt szövetségesével egyeztettek. Emiatt bíznak benne, Peking nem fog vétózni. Mi van az amerikai javaslatban?

Teljes tilalom Észak Korea nyersanyag exportjára! Ez elsősorban szenet, vasat és ólmot jelent. Amerikai számítás szerint ez évi egymilliárd dollárt hoz a konyhára Észak Koreában.

Ebből fedezik a rakéta és nukleáris programot. Érdekes módon nem tiltja a szankciós lista Észak Korea olajellátását. Pedig ezzel minden korábbinál súlyosabb csapást mérnének az elmaradott országra.

Szankciókat fogalmaz meg az amerikai javaslat az Észak Koreában elindított külföldi beruházásokkal kapcsolatban is. Ez mindenekelőtt Oroszországnak jelentene problémát. Moszkva amúgyis kapott egy szigorú szankciós listát az Egyesült Államoktól. Moszkva tehát vétózhat. Washingtonban bíznak benne, hogy mégsem teszi. Kim Dzsongun háborús politikája ugyanis Putyint is zavarja. Szavazás az ENSZ BT- ben szombaton. 2006 óta hoz a BT szankciós határozatokat Észak Korea ellen, de azok eddig nem állították le a nagyszabású fegyverkezési programokat, melyek mind jobban fenyegetik az egész csendes-óceáni térséget.

Nem indulhat a választáson Putyin legnagyobb ellenfele

0

Egy évvel meghosszabbította egy moszkvai bíróság Alekszej Navalnij felfüggesztett börtönbüntetésének próbaidejét, emiatt az orosz ellenzék egyik vezetője valószínűleg nem indulhat majd a választásokon.

A hatóság azzal érvelt, hogy Navalnij több ízben is megsértette a próbaidőre vonatkozó elírásokat, valamint kétszer is lecsukatta magát: először a rendőrséggel való szembeszegülés, másodszor a hatósággal nem egyeztetett tüntetés szervezése miatt.

A bloggerből lett korrupcióellenes aktivista a 2011-2012-es oroszországi hatalomellenes megmozdulások egyik fő szervezője volt,

a 2013-as moszkvai polgármester-választáson meglepetésre második lett,

és az idén két országos korrupcióellenes tüntetést kezdeményezett. A jövő évi elnökválasztáson indulni akart Putyin ellen. Választási csapatába több mint 60 városban mintegy 130 ezer önkéntes jelentkezett.

A bíróság most az úgynevezett Yves Rocher-ügyben határozott, amelyben a 41 éves Navalnijt és fivérét 2014 végén ítélték el csalás és pénzmosás vádjával. A politikusra három és fél év felfüggesztett, az öccsére, Olegre pedig ugyanennyi időtartamú, de letöltendő börtönt szabott ki a bíróság.

Alekszej Navalnij bilincsben a moszkvai városi bíróságon
Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

A vád szerint a fivérek 4 millió rubel (mintegy 20 millió forint) kárt okoztak az Yves Rocher cég oroszországi leányvállalatának. Az ítélet annak ellenére született, hogy a francia kozmetikai vállalat pénzügyi igazgatója közölte:

cége semmilyen kárt nem szenvedett

a Navalnijék szállítmányozási cégével folytatott együttműködés során.

Navalnijt emellett idén februárban egy megismételt eljáráson, az úgynevezett Kirovlesz sikkasztási ügyben, öt év felfüggesztett börtönre ítélték, egy év és öt hónap próbaidővel. A jogász végzettségű aktivista

politikai indíttatásúnak minősítette mindkét ellene meghozott ítéletet,

csakúgy, mint próbaidejének meghosszabbítását. Jogvédők is többször nevezték koncepciósnak az eljárásokat.

Az orosz Központi Választási Bizottság június végén bejelentette, hogy Navalnij büntetett előélete miatt

nem indulhat a 2018-as orosz elnökválasztáson.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy üzleti jó hírnevének megsértése címén beperelte Navalnijt a Szocgoszprojekt alapítvány, amelynek élén az orosz miniszterelnök egykori évfolyamtársa, Ilja Jeliszejev áll.

Navalnij ugyanis egy dokumentumfilmben azt állította, hogy orosz oligarchák jelentős adományokat juttattak el a Jeliszejev vezette, állami szociális programokat támogató alapnak. Navalnij az üggyel kapcsolatban

több mint egymilliárd dolláros korrupcióval vádolta meg Dmitrij Medvegyev miniszterelnököt. 

Navalnij május végén első fokon elvesztette az ellene Aliser Uszmanov milliárdos által, ugyancsak a Medvegyevről szóló dokumentumfilm miatt indított rágalmazási pert.

MTI/FüHü

Újra heves harcok vannak több szíriai tartományban

0

Hónapok óta nem látott erővel tört ki harc Szíria nyugati részén, Hama tartományban.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű szervezet szerint a Maán település körül zajló összecsapásokat intenzív ágyúzás és rakétatűz kísérte, többen meghaltak. A szervezet szerint a harcokat az váltotta ki, hogy

az oroszok és Irán által támogatott szíriai rezsim csapatai előrenyomultak az ellenzék területeire.

A szintén a szíriai kormányt támogató Hezbollah libanoni síita terrorszervezet szerint viszont a rezsim csapatai vertek vissza egy ellenzéki támadást.

A térségben a mérsékelt lázadók mellett több iszlámista csoport is tevékenykedik.

A korábbi harcok nyomai Hama tartományban
Fotó: MTI/EPA/SANA

Az OSDH harcokról számolt be Homsztól északra is, mindössze órákkal azt követően, hogy a térségben „feszültségcsökkentési övezet” létrehozásában állapodott meg orosz közvetítéssel a szíriai mérsékelt ellenzék és Bassár el-Aszad elnök kormánya.

Értesülések szerint

a kormányerők és a felkelők egymás állásait lőtték

a kelet-gútai tűzszüneti övezetben is. Az OSDH összesítése szerint július 22-e, vagyis a fegyvernyugvás bejelentése óta legalább 25 civil halt meg itt. Kelet-Gútában korábban a szíriai rezsim szaringázt is bevetett.

MTI/FüHü

Újabb szankciókat rendelt el az Unió Oroszország ellen

0

Orosz magánszemélyek és vállalatok ellen rendelt el szankciókat az Európai Unió a Krím-félszigetre került gázturbinák ügyében.

A Krím megszállása és elcsatolása miatti büntetőintézkedések így már 153 természetes és 40 jogi személyt érintenek. Zárolták az érintettek vagyonát az EU-ban, a természetes személyek ellen pedig beutazási korlátozást is elrendeltek.

A Siemens eredetileg oroszországi felhasználásra adta el a négy turbinát,

ezeket azonban később a nemzetközi jogilag Ukrajnához tartozó Krímre vitték.

Szimferopol
Forrás: Wikimedia Commons

Az Európai Unió szankciókkal sújtotta azt a vállalatot, amely a Siemens szállítási szerződéseit is megsértve a félszigetre vitte szállította az általa megvásárolt gázturbinákat, továbbá a Szevasztopolban és Szimferopolban lévő berendezéseket jelenleg tulajdonló és működtető két céget.

A szankciókkal sújtottak között van Andrej Cserezov orosz energiaügyi miniszterhelyettes és az egyik érintett vállalat igazgatója is.

Az Európai Unió 2014-ben rendelt el büntetőintézkedéseket

orosz, valamint oroszbarát ukrán személyek ellen Ukrajna szuverenitásának, függetlenségének és területi épségének aláásása miatt. A legutóbb márciusban meghosszabbított szankciós listán szerepel Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes és két védelmiminiszter-helyettes is.

Nem ebbe a szankciócsoportba tartoznak az Oroszországgal szemben érvényesített, egyes szektorokra – egyebek közt az olajiparra – célzott gazdasági korlátozások, amelyeknek a hatályát ugyancsak nemrég meghosszabbították.

Szankciók elfogadásához teljes egyhangúságra van szükség az EU huszonnyolc tagállama között.

MTI/FüHü

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK