Fontos

Politikai előkészületek a vilniusi NATO csúcsra

Joe Biden amerikai elnök török ​​kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal beszélt a NATO július 11-12-i vilniusi csúcstalálkozójának előestéjén. Tudhatjuk ezt a Fehér Ház beszámolójából.

A hírek szerint az elnökök megvitattak egy sor olyan kérdést, amelyet a NATO-vezetők a vilniusi csúcstalálkozón megvitatnak, valamint kifejezték közös elkötelezettségüket Ukrajna folyamatos támogatása mellett, valamint elemezték az Egyesült Államok és Törökország közötti kétoldalú kapcsolatok erősítésére irányuló erőfeszítéseket. Az amerikai vezető „kifejezte azon óhaját, hogy Svédország mielőbb bekerüljön a NATO-ba”.

Korábban arról számoltak be, hogy Joe Biden amerikai és Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök  a jövő héten Litvániában tartandó NATO-csúcson találkozhat,  mivel Ankara blokkolja Svédország szövetségi tagságát.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ugyanakkor rámutatott, hogy Svédország NATO-csatlakozásához 

továbbra is szükség van a Törökországgal folytatott tárgyalások „hézagainak” megszüntetésére.

A NATO-főtitkár ezt megelőzően  kijelentette, hogy a svédországi Korán elégetésével kapcsolatos provokatív akciók csak azoknak a kezére játszanak, akik nem akarják, hogy a skandináv ország csatlakozzon a NATO-hoz, és a Szövetség felosztására törekedjen.

“Putyin szerint Oroszország Ukrajna nélkül nem nagyhatalom”

0

A CIA igazgatója, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt hosszú írásban vázolja fel az amerikai hírszerzés tapasztalatait és céljait Oroszországgal és Kínával kapcsolatban.

William Burns, aki a Washington Postban idézi fel emlékeit utolsó moszkvai tárgyalásáról Putyinnal 2021 novemberében, megírta, hogy

“Közöltük velük: pontosan megértettük, hogy mire készülnek. Putyin és vezető tanácsadói meg voltak győződve arról, hogy ez az utolsó lehetőség Ukrajna megszerzésére. Ezért nyugtalanabban távoztam mint ahogy Moszkvába érkeztem.”

Vajon ezek után Putyin miért indította meg mégiscsak a háborút? Minden bizonnyal alábecsülte azt, hogy CIA mennyire pontosan képes előrejelezni az orosz szándékokat, és mennyire megerősítette Ukrajnát, ahol a villámháborút csírájában elfojtották amikor legyilkolták a Zelenszkij elnök elfogására Kijevbe érkezett orosz kommandósokat 2022 februárjában.

Marina Miron, a londoni King’s College hírszerzési szakértője elmondta, hogy a nyugati hírszerzés annyira hatékony: előbb ismerik az orosz vezérkar szándékait mint az orosz katonák, akiknek a parancsokat végre kellene hajtaniuk.

Mit csinál most a CIA? Igyekszik fellazítani az orosz közvéleményt, amelyet az elhúzódó háború és a gazdasági nehézségek szembefordulhatnak Putyinnal. Jól megmutatta ezt a Prigozsin puccs kísérlet amikor senki sem sietett az orosz elnök oldalára állni. Miért nem? De Gaulle tábornok mondta:

a sikernek mindig sok apja van, a kudarc árvagyerek!

Putyin ukrajnai háborúja kudarc Oroszországnak, de vajon az Egyesült Államoknak és Európának jó-e, ha elhúzódik a konfliktus?

Erről nyilván vita folyik Washingtonban, ahol tudják: nem Oroszország hanem Kína az igazi vetélytárs a globális versenyben.

Milyen viszonyt akar Pekinggel a Biden kormányzat?

Yellen pénzügyminiszter Kínában tárgyalt nem sokkal azután, hogy Hszi Csin-ping elnök fogadta ott Antony Blinken külügyminisztert is. Korábban Hirosimában Biden elnök kijelentette a G7 csúcstalálkozó után: “Megkezdődhet az olvadás a kínai kapcsolatokban.”

Ehhez képest az USA szövetséget kötött Indiával épp Kínával szemben. Pont úgy, mint 1972-ben amikor az USA Kínával paktált le a Szovjetunióval szemben, most Indiával kötött szövetséget a veszélyes vetélytárssá váló Kínával szemben.

Az 1,4 milliárd lakosú Kína, amely korszerű technológiával rendelkezik, sokkal veszélyesebb vetélytárs mint a Szovjetunió, amelynek gazdasági rendszere versenyképtelen volt. Épp ezért a CIA – a szervezet történetében egyedülálló módon – létrehozott egy “új missziós központot, mely kizárólag Kínára összpontosít” – írja William Burns igazgató, még hozzáteszi: “mindenütt fokozzuk erőfeszítéseinket, hogy versenyre kelhessünk Kínával, Latin Amerikától Afrikán át az indo-csendes óceáni térségig.”

És Európa?

Erre nem sok szót veszteget a CIA igazgatója pedig az USA mindent megtesz azért, hogy gyengítse az Európai Unió kapcsolatait Kínával és Oroszországgal, mert gazdasági NATO-t akar. Jól mutatja ezt, hogy kit jelöltek Washingtonban a NATO új főtitkárának? Ursula von der Leyen asszonyt, az Európai Unió brüsszeli bizottságának jelenlegi vezetőjét, akinek a megbízása jövőre jár le. Ezért hosszabbították meg egy évvel Stoltenberg főtitkárt a  NATO-ban.

Macron francia elnök nem véletlenül kapálózik az amerikai szándékok ellen, mert felmérte: ha az Európai Unió gyengíti kapcsolatait legnagyobb kereskedelmi partnerével, Kínával, akkor végképp elvész szuverenitása az Egyesült Államokkal szemben.

William Burns tisztában van az európai aggodalmakkal, ezért egy korábbi előadásában elítélte a szakítást – decoupling- Kínával, és helyette az európai megoldást – derisking- javasolta mindenki számára. Csakhogy Pekingben átlátnak a szitán: a Global Times egyből közölte, hogy ez csak játék a szavakkal, mert lényegében a kínai kapcsolatok gyengítéséről van szó.

Mi most az USA stratégiája Kínával kapcsolatban? Ez nem derül ki a CIA igazgatójának írásából sem, melyet a Washington Post közöl. Ez a kérdés éppúgy nyitva marad mint az ukrajnai háború lezárásának ügye. Világos stratégia nélkül a CIA sem tehet csodát. Ezzel William Burns is tisztában van, ezért így határozza meg az amerikai hírszerzők feladatát:

”A mesterséges intelligencia új lehetőségeket teremt. Felszabadítja tisztjeinket, hogy arra koncentráljanak, amihez a legjobban értenek: megalapozott ítéleteket hozzanak, melyek megmutatják mi a legfontosabb a döntéshozók számára, mi jelenti a legtöbbet az USA érdekei számára.”

“A drog maffiák politikai befolyásra törekszenek a Európában”

Erről nyilatkozott az Europol főnökasszonya a brüsszeli Politiconak, ahol kifejtette: ma már az Európai Unió drogpiaca a legnagyobb a világon, túltermelési válság bontakozott ki a kábítószerekből.

A következő két évben csúcsra járatják a kábítószer kereskedelmet az Európai Unió államaiban, mert a drog terjesztő maffiák túltermelési válsággal küzdenek – vázolta fel a helyzetet Catherine De Bolle. Az Europol főnökasszonya szerint ez alááshatja az európai demokráciákat hiszen a drogmaffiák hatalmas pénzeket fordítanak megvesztegetésre.

“A drogmaffiák számára ma már fontosabb az Európai Unió mint az Egyesült Államok”

– hangsúlyozta az Europol főnökasszonya, rámutatva hogy a nemzetközi kábítószer kereskedelem útvonalán fekvő Bulgária – az Európai Unió legszegényebb és leginkább korrupt állama – veszélybe került, mert a szervezett bűnözés beépült az állami intézményekbe.

A kábítószer nemcsak Keletről, de Nyugatról is érkezik az Európai Unióba: Antwerpen, Amsterdam és Rotterdam a három leginkább veszélyeztetett pont a hatalmas kikötők miatt, de a kábítószer kereskedők szívesen használják ezeken kívül Hamburgot Németországban és a spanyol és svéd kikötőket is.

“Mindez azért különösen veszélyes, mert ugrásszerűen növekszik az erőszakos bűncselekmények száma ezekben a kikötőkben illetve azok környékén. Hollandia legismertebb bűnügyi újságíróját, aki épp a drogmaffiák ügyében kutatott, a nyílt utcán lőtték le két évvel ezelőtt. Egy kábítószeres ügyekkel foglalkozó ügyvédet 2019-ben gyilkoltak meg ugyancsak Hollandiában, ahol Amsterdamot sokáig Európa drog fővárosának tartották. Antwerpenben egy 11 éves kislány halt meg amikor a drog bandák lövöldöztek egymásra és a rendőrségre. Belgiumban a drogmaffiák el akarták rabolni az igazságügyi minisztert, a tervet leleplezték, és megerősítették a személyi védelmet.

A maffia beszivárog a helyi önkormányzatokba

A nagy kikötők környékén mind gyakrabban figyelhető meg, hogy a kábítószer kereskedő hálózatok a saját embereiket igyekeznek bejuttatni a döntéshozó helyekre. Különösen veszélyes a helyzet Németországban, ahol Hamburg környékén nyomul a drogmaffia. Mi a módszerük? Nemcsak arról van szó, hogy igyekeznek megvesztegetni a döntéshozókat illetve elhelyezni a saját embereiket az önkormányzatokban hanem arról is, hogy megpróbálják átvenni az ellenőrzést az informatikai rendszerek fölött!

“Találtunk már egy olyan kikötőt, ahol mindenki korrupt volt! Ha átadjuk ezeket a kulcsfontosságú helyeket a drogmaffiának, akkor zűrös jövő elé nézünk“

– jelentette ki az Europol főnökasszonya, aki nem árulta el a szóban forgó kikötő nevét.

“A kábítószer kereskedő maffiák meg akarják változtatni a társadalmat megcélozva a leginkább sebezhető társadalmi csoportokat” – mondta az Europol főnökasszony a gettók népére célozva. A mostani franciaországi zavargásokat kiváltó 17 éves fiú is egy gettóban volt kábítószer dealer Párizs közelében. A kábítószer maffiák szívesen alkalmaznak gyerek katonákat vagy fiatalkorúakat a gettókban, mert őket nem lehet büntetni illetve csak enyhébb ítéletre számíthatnak. A mostani franciaországi zavargásokban az előállítottak jelentős része 12-13 éves gyerek.

Európában még nem terjedt el a gyilkos drog, a fentanil, amely ezerszámra öl az Egyesült Államokban főként a gettókban, de Észtországban, Finnországban, Németországban és Svédországban már megkezdték a fentanil terjesztését – közölte az Európai kábítószer terjesztést és fogyasztást figyelő központ – EMCDDA.

Hat uniós tagállam, ahol a kábítószer különösen nagy gondot okoz, munkacsoportot alakított, mely intenzív információcserét folytat egymás között: Belgium, Hollandia, Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország.

“Nagyon nehéz a helyzet, le vagyunk maradva a drogmaffiák mögött”

– ismerte el az Europol főnökasszonya, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

Soros György fia veszélyesebb Orbánra mint az apja

0

Soros György egy hónapja jelentette be, hogy átadja a 32 milliárd dolláros Open Society alapítvány irányítását fiának. A 37 éves Alex Soros markánsabban akar politikai ügyeket támogatni mint 92 éves édesapja, aki 1984-ben hozta létre az alapítványt, mely annak idején a fiatal Orbán Viktort tanulmányaihoz is hozzájárult.

Az Open Society – Nyílt társadalom – alapítvány 800 munkatársának 40%-át küldi el Alex Soros, aki az alapítvány igazgatójával együtt közös nyilatkozatban tudatta a világgal, hogy “komoly változásokat akar végrehajtani a következő hónapokban.”

Mit jelent ez a gyakorlatban?

“Gyorsabb és hatékonyabb globális hálózatot akarunk! Eredményesebben akarunk küzdeni azokkal az irányzatokkal szemben, amelyek fenyegetik a nyílt és szabad társadalmat.”

Hogy akarják ezt elérni?

“Stratégiai opportunizmust hirdetünk. Vagyis türelmi tőkét gyűjtünk és azt gondoljuk, hogy ez egyben megfelel a taktikai céloknak is. Mindemellett az Open Society alapítvány továbbra is kiáll az alapvető értékek mellett: demokrácia, emberi jogok, klíma igazságosság és harc az egyenlőtlenségek ellen.”

Soros György összesen 32 milliárd dollárt adott az Open Society alapítványnak, amely fő céljának a szabadság eszméjének terjesztését tűzte ki a vasfüggöny mögött. Az alapítvány elsősorban Soros György hazájában volt nagy befolyással a politikai életre a nyolcvanas – kilencvenes években. Orbán Viktor és a Fidesz több vezetője is haszonélvezője volt a Soros alapítvány támogatásának amíg a liberális eszméket hirdették.

Akkoriban Orbán Viktor még a Liberális Internacionálé egyik alelnöke volt.

Orbán fokozatosan átváltott az illiberális irányzatra, Soros György állandó támadások célpontjává vált a nemzeti együttműködés rendszeresen. Orbán kiutálta a CEU-t Budapestről, ahonnan a közép-európai egyetem lefontosabb része Bécsbe költözött. Orbán Viktor úgy kommentálta az őrségváltást a Soros birodalom élén mint a Keresztapa című film hatalom átadási jeleneteit a maffia élén.

Valójában azonban Orbán Viktor attól tart, hogy Alex Soros apjánál aktívabban támogat keményebb fellépést a magyar miniszterelnök ellen vagyis felteszi a kérdést a nemzeti együttműködés rendszerének vezetőihez:

megér-e nektek 27 milliárd eurót Orbán Viktor?!

A jelenlegi brüsszeli bizottság ennyit tart vissza, és nem is akarja kifizetni amíg a magyar miniszterelnököt Orbán Viktornak hívják.

Az Open Society 19 milliárd dollárt költött különböző ösztöndíjakra és támogatásokra. A Bloomberg emlékeztet arra, hogy az Open Society tulajdonában van a Soros család részvény pakettjének java, de sok pénz elment az alkalmazottak végkielégítésére.
2021-ben az Open Society 72 millió dollárt költött az alkalmazottak fizetésére és 40 millió dollárt a prémiumokra illetve a nyugdíj pénztári befizetésekre.

Mit akar Alex Soros?

Az ifjabb Soros korábban elmondta a Wall Street Journalnak: egyetért azzal, hogy édesapja a woke mozgalmakat támogatja, de szélesíteni akarja a kört például azzal, hogy nagyobb figyelmet szentel az abortusz jogának vagy a nemi egyenlőtlenség elleni harcnak.

Ezért Alex Soros 125 millió dollárt akar szánni arra, hogy támogassa olyan ügyészek és más igazságszolgáltatási személyek megválasztását az Egyesült Államokban, akik ezeket az ügyeket támogatják, és ily módon csökkenteni lehet a börtönbüntetések számát és idejét, és aktívabban lehet harcolni a faji és nemi előítéletek ellen.

Alex Soros nagy pénzzel szándékozik támogatni a demokraták 2024-es választási kampányát, hogy megakadályozza Trump visszatérését a Fehér Házba.

“Minthogy a másik oldal is ezt csinálja, nekünk is pénzt kell tennünk a politikába”

– hangsúlyozta Alex Soros. Aki korábban playboy szerepet játszott, de most igyekszik politikacsinálóvá válni – írja a Daily Mail, amely képeket közöl az ifjabb Soros találkozóiról Barack Obamával, aki nyolc évig volt az USA elnöke, és Nancy Pelosival, aki nemrég még a képviselőház elnöki tisztét töltötte be Washingtonban. Alex Soros a Fehér Házat 14-szer látogatta meg azóta, hogy ott Trumpot Biden elnök váltotta 2021-ben.

Donald Trump gyakran vádolja azzal Soros Györgyöt, hogy Manhattan ügyészét, aki bíróság elé citálta az USA ex elnökét, korábban a magyar származású dollár milliárdos pénzelte. Szerinte Soros György alapítványa egymillió dollárral támogatta az ügyész választási kampányát.

Soros György ügyvédje viszont azt hangsúlyozza, hogy az Open Society alapítója sohasem találkozott az ügyésszel és sohasem támogatta annak választási kampányát. Az egymillió dollárt egy alapítványnak adta, amely támogatta ugyan az ügyész megválasztását, de nem Soros György pénzéből, mert azt más célra szánta a liberális milliárdos.

Macron: a rendcsinálás után jöhet a párbeszéd

0

Franciaországban nincs szükségállapot, de 157 embert letartóztattak és 352 gyújtogatást regisztráltak a lázongás hatodik éjszakáján  – közölte a belügy hétfői  jelentése. Macron elnök elhalasztotta berlini látogatását, de nem hirdetett szükségállapotot, ahogy azt a jobboldal és a szélsőjobboldal kívánta.

Megtámadták egy Párizs környéki kisváros polgármesterét és családját otthonában a hétvégén, és ez sokkolta a közvéleményt Franciaországban.

“Ilyen módon megtámadni egy házat, és bántalmazni a bentlakókat, az nem más mint életveszélyes fenyegetés”

– hangsúlyozta Franciaország igazságügyi minisztere.

Eric Dupond-Moretti ezért “határozott fellépést“ kért a rendőröktől. Nagyon sok fiatal vesz részt a lázongásban, ezért az igazságügyi  miniszter a szülők felelősségére hívta fel a figyelmet.

Macron elnök keddre meghívta az Élysée palotába annak a 220 városnak a polgármesterét, ahol a zavargások felborították a rendet az elmúlt napokban. A gettók lázadása azért tört ki, mert egy rendőr agyonlőtt egy 17 éves arab fiút, aki megtagadta az igazoltatást. A fiúnak priusza volt, ezért lőtt a rendőr, de a fegyverhasználat mindenképp indokolatlan volt.

A rendőrt letartóztatták, Macron elnök is elítélte a túlkapást.

Hiába, mert a lelőtt fiú anyja tüntetést szervezett és vezetett a hatóságok ellen. Gyújtogatás és tömeges erőszak következett. Macron elnök 45 ezer rendőrt vezényelt az utcákra.

Megbékélésre szólított fel a lelőtt fiú nagymamája és Kylian Mbappé, a francia válogatott színesbőrű sztárja is.

Feltüzelte az érzelmeket, hogy a letartóztatott rendőr javára gyűjtés indult – eddig 850 ezer euró gyűlt össze.

“Ez nem az enyhülés irányába hat” – hangsúlyozta Franciaország igazságügyi minisztere, aki a France Inter rádiónak nyilatkozott hétfőn.

Óriási a kár, melyet a lázongás hat éjszakája okozott: Marseille városát például teljesen kiütötte. Máris nagyobb veszteséget regisztráltak mint 2005-ben amikor három hétig tartottak a zavargások – állapította meg a Le Monde riportja. A kereskedelmi kamara elnöke szerint Franciaországban több mint 200 szupermarketet, és több mint 250 bankfiókot dúltak fel. Alain di Crescenzo elmondta a Le Figaro tudósítójának, hogy “egyedül Marseille-ben több mint négyszáz üzletet fosztottak ki szombatról vasárnapra virradóra.”

Azóta szerencsére kissé megnyugodtak a kedélyek, de “még nem mondhatjuk azt, hogy legyőztük a lázongást”

– mondta a France Info rádiónak a Városgazdálkodási miniszter. A belügyminiszter hétfőn Reimsben tett látogatást, ahol a kereskedelmi negyedet feldúlták a lázongás idején.

Válságstáb az Élysée palotában

Macron elnök és a legfontosabb miniszterek a hétvégén összegyűltek, hogy megpróbáljanak irányt szabni az eseményeknek, melyek lángba borították sok francia város éjszakáját: a párizsi külvárosok mellett Marseille, Lyon és Reims szenvedett talán a legtöbbet.

Macron a szigorú fellépés híve: akiket letartóztattak a lázongásban való részvétel miatt azokat azonnal a bírák elé állították még vasárnap is.

Az igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy aki személyeket támadott meg, az börtönbüntetésre számíthat – legalábbis ő erre utasította az ügyészeket.

Macron elnök nem akar “szociális tervet a külvárosok fejlesztésére “vagy“ rendkívüli pénzjuttatásokat sem tervez a gettók számára” – mondták el az államfő bizalmasai a francia sajtónak. Macron politikai választ keres a válságra, ezért hétfőn találkozott a szenátus és a képviselőház elnökeivel, kedden pedig a lázongásban veszélyeztetett városok polgármestereivel folytat eszmecserét.

Macron elnök, aki lemondta találkozóját Scholz kancellárral, a rendcsinálás után elemezni akarja a lázongás okait. Majd pedig jöhet a párbeszéd – mondták a francia sajtónak az államfő bizalmasai.

Korlátozzák a Konfuciusz Intézetek működését Németországban

Németország oktatási minisztere közölte: korlátok közé szorítják a Konfuciusz Intézetek működését, mivel a kémelhárítás a nyugati világban a Konfuciusz Intézeteket a kínai hírszerzés bázisainak tekinti.

A világon körülbelül 500 Konfuciusz Intézet működik, ahol kínaiul lehet tanulni, ebből 19 Németországban. Sokszor egyetemekhez kapcsolódnak, és a nyelvtanításon kívül népszerűsítik a kínai kultúrát és civilizációt is.

“Egyértelműen határt kell szabnunk a kínai befolyásnak”

– hangsúlyozta Bettina Stark Watzinger, aki a liberális FPD-t képviseli a kormányban.

A liberális a párt érzékenyebb az amerikai nyomásra mint a szociáldemokraták, akiknek élén Olaf Scholz kancellár az együttműködés mellett érvel Kínával. Nyugati politikusok közül elsőként utazott Pekingbe azt követően, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és Kína nem ítélte el Putyin agresszióját. Biden elnök megpróbálta lebeszélni Scholz kancellárt a pekingi látogatásról, de a szociáldemokrata politikus azzal érvelt, hogy Kína Németország és az egész Európai Unió legfontosabb gazdasági partnere, a Volkswagen pedig már az ötvenes években is gyártott autókat Sanghajban. Nemrég Berlinben tárgyalt Li Csiang kínai miniszterelnök, akivel meg is állapodtak az együttműködés folytatásában.

Miért korlátozza akkor az oktatási miniszter a Konfuciusz Intézetek működését?

A magyarázat egyszerű mert a kémelhárítás erre hívta fel a német kormány figyelmét. Az Alkotmányvédelmi Hivatal éves jelentése egyértelműen fogalmaz: a kínaiak aktivitása, a velük való együttműködés az oktatás területén fenyegeti az egyetemi szabadságot. Az FDP ennek alapján a Bundestagban kerek perec azt javasolta, hogy tiltsák ki a Konfuciusz Intézeteket az oktatási rendszerből Németországban – emlékeztet a Deutsche Welle.

“Ezek után a német egyetemeknek kritikus szemmel kell megvizsgálniuk az együttműködést a Konfuciusz Intézetekkel” – jelentette ki az oktatási miniszter. A német belügyminisztérium is úgy nyilatkozott, hogy

a Konfuciusz Intézetek biztonsági kockázatot jelentenek.

Az ellenzéki kereszténydemokrata CDU arra hívta fel a figyelmet, hogy a Németország területén működő kínai intézményekben rendőrök is dolgoznak, akik igyekeznek befolyásolni és megfélemlíteni a Németországban élő kínai állampolgárokat.

Ilyen esetek előfordultak azokban a Konfuciusz Intézetekben, amelyek a Duisburg-Essen illetve Hannover egyetemek mellett működtek. Néhány egyetem már fel is mondta az együttműködési szerződést a Konfuciusz Intézettel: Düsseldorf, Frankfurt, Hamburg és Trier.

Kitiltják-e a Konfuciusz Intézeteket a német egyetemekről?

“Nem, egy általános tilalom értelmetlen lenne” – hangsúlyozta Walter Rosenthal a német rektori konferencia elnöke, aki a Handelsblattnak nyilatkozott.

Az oroszok szerint Ukrajna dróntámadást kísérelt Moszkva ellen

Ukrajna megpróbált csapást mérni a polgári infrastruktúrára, beleértve a repülőteret is, ami „terrorcselekménynek” minősül – közölte Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kedden.

„A kijevi rezsim azon kísérlete, hogy megtámadjon egy olyan területet, ahol polgári infrastruktúra található, beleértve a repülőteret, amely egyébként külföldi járatokat is fogad, újabb terrorcselekmény” – írta Zakharova a Telegram üzenetküldő alkalmazásban.

Több drón is megtámadta Moszkvát és térségét, átmenetileg megzavarva a repülést a Vnukovói repülőtéren kedden. Moszkva polgármestere azt mondta, a támadást sikerült visszaverni.

Orosz Windows program: most egy 28 éves bankárlány esett ki az ablakon

0

Krisztyina Bajkova a Loko Bank alelnöke volt, aki a hivatalos magyarázat szerint kilépett tizenegyedik emeleti lakásának ablakán, és szörnyethalt Moszkvában.

A rendőrségi vizsgálat szerint Krisztyina Bajkova öngyilkos lett, de vajon miért? Nem kizárt, hogy halálának köze van a Prigozsin puccshoz hiszen a Wagner hadsereg főnöke óriási vállalat birodalmat működtetett nemcsak otthon hanem Afrikában is, ahol részesedést szerzett a szudáni aranybányászatban éppúgy mint az olajkitermelésben Líbiában. A vállalat birodalmat Prigozsin neje üzemeltette. Mi történt vele, és a vállalat birodalommal? Rejtély. Lavrov külügyminiszter mindenesetre sietett közölni, hogy a Wagner hadsereg folytatja működését Afrikában.

Tavaly szeptemberben a Lukoil vezérigazgatója esett ki egy moszkvai kórház hatodik emeletéről. Ravil Maganovot, a második legnagyobb orosz olajtársaság vezetőjét két markos kommandós megragadta, és kihajította az ablakon. Miért? Mert korábban kapcsolatban állt a Gazprombankkal. Ez a pénzintézet finanszírozza Putyin külföldi barátait. Erről megszerzett egy listát a brit hírszerzés, amely átpasszolta azt a CIA-nek. „Egyelőre” magyar nevet nem találtunk rajta – közölték Washingtonban az Orbán kormány lázas érdeklődésére.

A rejtélyes halálesetek ezzel természetesen nem érnek véget hiszen Putyin birodalmában bevett szokásnak számít az ellenfelek legyilkolása. Putyin titkosszolgálata mindenkit árulónak tekint, aki gyenge láncszemnek bizonyul a vertikális rendszerben. Marina Jankina a nyugati katonai körzet pénzügyeit felügyelte a hadügyminisztériumban: az év elején ő is kiesett az ablakon.

A Novatek gázkitermelő cég egyik vezetője még rosszabbul járt: a Gazprom holdinghoz tartozó vállalat egyik főnöke, Szergej Protoszenyja a hivatalos verzió szerint “kiirtotta családját, majd öngyilkos lett”!

Ezek látványos ügyek, amelyek figyelmeztetik az orosz elitet arra, hogy a maffia aranyszabálya, az omerta, a hallgatás törvénye rájuk nézve is kötelező.

Külföldön is könnyen meg lehet halni Oroszország ügyfelei közül: Mihail Watfordot, az ukrajnai származású orosz milliárdost a saját házában találták meg holtan idén februárban Nagy Britanniában. Régebben a brit cégek veszélyességi pótlékot fizettek azoknak, akik Oroszországban üzleteltek. Ma már csak nagyon kevés nyugati cég maradt meg Moszkvában.

Prigozsin mikor esik ki az ablakon?

Putyin egyik legrégibb barátjáról van szó, akit még szülővárosából Leningrád – Szentpétervárról ismer: az első dollármilliót akkor szerezték amikor a Szovjetunió bukása után megindult a rabló kapitalizmus Oroszországban. Putyin 10 évvel ezelőtt bízta rá Jevgenyij Prigozsinra a Wagner hadsereg megszervezését. A cél az volt, hogy Ukrajnában olyan fegyveres osztag működjön, amelynek cselekedeteiért Oroszországnak nem kellett vállalnia a felelősséget. Putyin csak most ismerte el, hogy az állami költségvetésből is finanszírozták a Wagner hadsereget. Csakhogy ez Prigozsin bevételeinek a kisebbik része volt, a nagyobbik rész már saját vállalatbirodalmából származott. Most mindenki lázasan keresi ezt a pénzt.

Jevgenyij Prigozsin életét Lukasenka, belorusz elnök garantálta, Putyin nem! Az orosz elnök morális okból aligha habozna, de előbb meg kell vizsgálnia saját hatalmi apparátusát, mert

a döntő pillanatban szinte senki sem állt ki mellette viszont rengetegen pattantak repülőgépre, hogy külföldön vészeljék át a nehéz órákat.

Medvegyev, Oroszország egykori elnök, a majd mindenható Védelmi Tanács alelnöke például Dubajba ment magángéppel. Vajon miért? Netán benne volt az összeesküvésben? Szurovikin tábornokot, az ukrajnai orosz csapatok egykori parancsnokát állítólag letartóztatták, mert szoros kapcsolatban állt Prigozsinnal.

A 23 éve hatalmon levő Vlagyimir Putyin ország – világ előtt lelepleződött amikor a puccskísérlet idején hosszú órákra eltűnt. Ahelyett, hogy erőt mutatott volna sokkal inkább nevetségessé vált. Diktátorok esetében a nevetségesség gyakran öl. Ha a hatalom emberei úgy döntenek, hogy Putyin nélkül jobban mennének a dolgok, akkor az orosz elnök könnyen járhat úgy mint Nicolae Ceausescu, akit saját emberei állítottak kivégző osztag elé, hogy a rendszert, és benne persze saját magukat mentsék. Ezért

immár Putyinnak sem életbiztosítás túl sok időt tölteni az ablak közelében.

Jövőre elnökválasztás lesz Oroszországban, de valószínűleg már csak egyedül Orbán Viktor biztos abban, hogy az orosz elnököt 2024-ben is Vlagyimir Putyinnak hívják majd.

A Moszad elrabolt egy iráni bérgyilkost

A Moszad bejelentette, hogy egy iráni földön végrehajtott különleges hadművelet során elfogta azt az iráni terroristát, akit ciprusi izraeli célpontok elleni tervezett terrortámadás vezetésére küldtek.

A Moszad, az izraeli hírszerző ügynökség azt állítja, hogy elrabolta az iráni hadsereg bérgyilkosát, meghiúsítva egy izraeli üzletember elleni támadást Cipruson.
Az állítólagos merénylőt, akit Yousef Shahabazi Abbasaliluként, az Iszlám Forradalmi Gárda tagjaként azonosítottak, és filmre vették, amint bevallja a cselekményben játszott szerepét.

Az eset a legújabb az Izrael és Irán között zajló árnyékháborúban, két ország, amelyek régóta ellenségek.

A görög és izraeli média azt állítja, hogy kapcsolatba lépett pakisztáni és más iráni ügynökökkel Ciprus északi részén, egy Törökország által ellenőrzött területen, mielőtt délre ment, hogy megöljön egy izraeli üzletembert, és felrobbantsa Chabad ortodox zsidó kulturális központ főhadiszállását. Videóra vették amikor az informátor elmondja, hogy utasításait Hassan Shoushtari Zadehtől, a Forradalmi Gárda hírszerzési részlegének magas rangú alakjától kapta. A közlemény szerint Abbasalilu fegyvereket kapott a támadáshoz az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) magas rangú tisztviselőitől, és utasításokat is kapott a támadáshoz.

Az izraeli hatóságok által közzétett videón egy Jusef Shahabazi Abbasaliluként azonosított férfi, az ügy fő gyanúsítottja látható, amint perzsa nyelven beszél a Moszad ügynökével Iránon kívül. Elmondja, hogy belépett a török ​​irányítás alatt álló Észak-Ciprusra, és illegálisan átkelt a sziget déli részére, hogy megöljön egy izraeli üzletembert, anélkül, hogy az üzletembert megnevezte volna. Azt mondja, hogy a férfi fényképét és címét az IRGC felettese küldte neki: „Az volt a terv, hogy… miután megtudtam, hogy ott van és hova megy, ha olyan úton, ahol nem látok senki mást, egy puskalövéssel megölném” – mondja a férfi. Miután felkutatta célpontját, és fényképeket készített otthonáról, az állítólagos gyilkos elmenekült Ciprusról, és visszatért Iránba, amikor figyelmeztették, hogy a rendőrség keresi. A felvételekből nem derül ki, hogy a férfi kényszerből beszél-e.

Iráni bérgyilkos, bevallotta, hogy a Moszad mindvégig filmezte.

Egy izraeli szakértő a BBC-nek elmondta, hogy az izraeli hírszerzés szokatlan bejelentését az a hír okozhatta, miszerint az Egyesült Államok újraindította a közvetett tárgyalásokat Iránnal nukleáris programja megfékezésére.

„Izraelnek az az érdeke, hogy ezzel a nyilvánosság elé tárja, hogy megmutassa a világnak, hogy sikerülhet megegyezni Iránnal annak nukleáris programjáról, de Irán ennél sokkal nagyobb kihívást jelent”

– kommentálja Yaakov Katz, újságíró és az Israel című könyv szerzője. Irán ellen: Az árnyékháború. Más szavakkal, az izraeliek azt mondják:

„Üzletembereket próbálnak meggyilkolni olyan helyeken, mint Európa; ez sokkal többet jelent az urándúsításnál.”

Izrael állításait a ciprusi összeesküvésről nem tudták függetlenül ellenőrizni, és Teherán vagy Nicosia sem reagált azonnal. A Moszad közleményében az eseményt „egyedülálló és merész küldetésnek” nevezte Irán földjén. Idéz egy magas rangú Moszad-tisztviselőt, aki azt mondta:

„Minden olyan tisztviselő után fogunk járni, aki a zsidók és izraeliek elleni terrort hirdeti bárhol a világon, beleértve az iráni földet is.”

A Moszad nem közölt részleteket arról, hogy mikor és hol történt az elfogás, és azt sem, hogy mikor került volna sor a ciprusi támadásra.
Izrael évtizedek óta Iránt tekintette legnagyobb ellenfelének, hivatkozva arra, hogy az iráni kormány megsemmisítésére szólította fel, és Teherán támogatja az ellene támadásokat végrehajtó militáns csoportokat.

Hetente még mindig legkevesebb ezren halnak bele a Covid járványba Európában

A WHO szerint a valós szám minden bizonnyal ennél is magasabb, mert sok országban már nem vezetnek külön Covid nyilvántartást.

Több mint 36 millió ember szenvedett illetve szenved ma is a hosszú Covid betegségtől Európában – állapította meg az Egészségügyi Világszervezet. Hans Kluge, a WHO regionális főnöke Koppenhágában elmondta, hogy “még mindig nagyon keveset tudunk arról, hogy a Covid vírus milyen elváltozásokat okozhat a szervezetben. Tudásunkban ez még mindig vakfolt.”

A pandémia 2019 őszén kezdődött meg Kínában Vuhan városában. Európában 2020-tól alakult ki járvány, melyet a tömeges oltási kampány megfékezett ugyan, de nem szüntetett meg teljesen.

“Ha nem tudunk pontos diagnózist készíteni és megfelelő kezelést találni, akkor a Covid 19 tartósan velünk marad Európában”

– hangsúlyozta a WHO regionális vezetője.

Mi a hosszú Covid betegség?

Az orvostudomány akkor beszél hosszú Covidról, ha jóval a vírus fertőzés után mutatkoznak meg valamilyen szövődmény jelei, és ezek eltartanak legkevesebb nyolc hétig. Aki megkapta egyszer a fertőzést, az mind számolhat azzal, hogy később valamilyen szövődmény mutatkozik. Épp ezért Hans Kluge sürgette sajtóértekezletén, hogy folytassák az oltási kampányokat amíg a sebezhető társadalmi csoportokban a védettség foka nem éri el a 70%-ot.

Az Egészségügyi Világszervezet európai régiójában jelenleg 53 állam van, és mindegyiket különbözőképpen érintette a Covid pandémia, amely megmutatta, hogy a jólszervezett egészségügyi hálózattal működő államokban – például Skandináviában – kevesebb az áldozat mint azokban az országokban, ahol a GDP csak kisebb hányadát fordítják az egészségügyre.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK