Fontos

Koreai-Félsziget: szavak és erődemonstráció

0

Szerencsére még inkább csak a szavak csatája zajlik Donald Trump amerikai elnök és az észak-koreai vezetés között, amit azonban – nyugtalanító módon – időnként katonai erődemonstrációk is „színesítenek”.  A retorika durvul, az erődemonstrációk szaporodnak, de remélhetőleg mindkét oldalon győzni fog a józan ész.

Nem maradhatott csendben Donald Trump azt követően, hogy helyi idő szerint tegnap késő délután az észak-koreai külügyminiszter igen kemény és sértő szavakkal illette őt New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésének általános vitájában elhangzott felszólalásában. Az amerikai elnök tweetjében nem kímélte az észak-koreai elnököt, akinek azt üzente, hogy

„ha külügyminisztere a kis rakétaember gondolatait visszhangozza, akkor nem lesznek hosszú életűek”.

Kardcsörtetés

Az Észak-koreai külügyminiszter beszédében némileg megnyugtatóbb (persze minden viszonylagos) hangokat is pedzegetett azt is mondta ugyanis, hogy országa felelős atomhatalomként csak válaszcsapásként vetne be atomfegyvert. Ri Jong Ho azonban arról is beszélt, hogy

„elkerülhetetlenné vált, hogy rakétáink meglátogassák az Egyesült Államok teljes szárazföldi területét”.

Dühös kirohanásához az is kellett, hogy nem sokkal terv szerint megkezdett beszéde előtt az Egyesült Államok légierejének B-1B típusú hadászati nehézbombázói, harci repülőgépek kíséretében az Észak-Koreától keletre fekvő vizek fölötti nemzetközi légtérbe repültek. Mint a FüHü is megírta, ebben a században ilyen közel még nem repültek amerikai harci gépek a félsziget demilitarizált övezetéhez – jelezte a Pentagon, amely azzal indokolta az akciót, hogy demonstrálni akarták: katonai lehetőségek széles tárháza áll az amerikai elnök rendelkezésére ahhoz, hogy képes legyen megmutatni az erejét.

Erre is válaszul szögezte le az ENSZ-ben az észak-koreai külügyminiszter, hogy

hazáját már csak néhány lépés választja el attól, hogy atomhatalommá váljon.

Szerinte a céljuk nem más, mint hogy hatalmi egyensúlyba kerüljenek az USA-val, s ebéli törekvésükben senki és semmi nem akadályozhatja meg Phenjant még a különféle szankciók sem.

Szankciókkal véreztetnék ki Phenjant

Pedig szankciókból egyre több van, s egyre többen kezdik el alkalmazni azokat.

Legutóbb éppen Észak-Korea legjelentősebb kereskedelmi partnere, exportjának 90 százalékát felvevő, Phenjan számára éppen ezért létfontosságú devizatermelő piac, Kína jelentette be, hogy az ENSZ-ben elhatározott szankciónak megfelelően lép, s október 1-jétől évi 2 millió hordóra csökkenti az Észak-Koreának eladott kőolajtermékek mennyiségét, cseppfolyósított földgázt pedig egyáltalán nem szállít január elsejétől. Betiltja az észak-koreai textiláruk behozatalát, ami Phenjan egyik utolsó fő külföldi bevételi forrása a sorozatos szankciók után. Kína a nemzetközi együttműködés jegyében már korábban lemondott az észak-koreai szén, vasérc, halászati termékek és más áruk megvásárlásáról.

Durva adok-kapok

Ha katonai potenciálban nem is, retorikában Észak-Koreai már utolérte az amerikait, pontosabban Donald Trumpot. Ri Jong Ho most éppen értelmi fogyatékosnak, nagyzási hóbortban szenvedő embernek titulálta az amerikai elnököt, aki  korábban ugyanott ugyanezt mondta Kim Dzsongun észak-koreai vezérről, akit kis rakétaemberként titulál.

Az elmúlt hetek-hónapok retorikai adok-kapok-ja egy dolog (bár az ázsiai diplomáciában jelzésértékű), ennél súlyosabbnak tűnik a katonai jellegű lépések számának a szaporodása. Ezek sorában szimulált katonai hadgyakorlattól kezdve, kísérleti ballisztikus rakéta kilövésén át, föld alatti nukleáris robbantásig és legutóbb az amerikai légierő demonstratív berepüléséig egyre több strigula húzható.

A nap eseménye: Választások Németországban

0

Reggel nyolckor megkezdődtek a választások Németországban. A Bundestag megválasztására jogosult 61,5 millió állampolgár 42 párt 4828 jelöltjére adhatja le a voksát. A választás egyfordulós, érvényességi és eredményességi küszöb nincs.  Az első eredménybecslések az urnazárás – este 6 óra – körül jelennek majd meg, végeredmény hétfő kora reggelre várható.

Mint a FüHü előzetes latolgatásában is megírta: eléggé lefutottnak tűnik az eredmény. Végsősorban a tét a következő: a biztos befutó Merkel kivel fog koalícióra lépni. A felmérések szerint a CDU/CSU biztosan vezet 30 százalék feletti eredménnyel, a szociáldemokraták több mint 10 százalékkal vannak mögötte.

Várt győzelme esetén Merkel történelmi tettet hajtana végre: zsinórban negyedszerre lehetne az ország kancellárja. Történelminek mondható az is, hogy fél évszázad után ismét esélye van a szélsőjobbnak bejutnia a parlamentbe.

A legjobb esetben úgy alakulnak az erőviszonyok, hogy Merkelék rákényszerüljenek a velük kötendő koalícióra. Vagyis a „futottak még” kategóriában senkinek sem sikerül annyi szavazatot hozni, hogy az a kereszténydemokraták szavazataival együtt kormánytöbbséget jelentsen.

A szavazás előtti utolsó felmérések alapján a kormánypártok várhatóan gyengülnek, a kisebb pártok előretörnek, és az eddigi öt helyett hét párt szerez képviseletet a Bundestagban – írta az MTI. Valamennyi felmérés azt mutatja, hogy leginkább a nagykoalíció, a CDU/CSU és az SPD közös kormányzásának folytatása vagy a pártok színei (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján Jamaica-koalíciónak nevezett CDU/CSU-FDP-Zöldek kormány tűnik valószínűnek.

A választási kampány főleg belpolitikai kérdésekről szólt, külpolitikai témák a migrációs válságon kívül ritkán kerültek szóba, az Európai Unió tervezett reformját egyik párt sem tárgyalta. Ugyanakkor Orbán Viktor neve és Magyarország nem éppen pozitívnak ítélt példája – a menekültválság kapcsán – többször is téma volt, mégpedig több párt kommunikációjában is.

A német választási rendszer

Az arányosságra törekvő vegyes választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként felállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestag  tagjait általános, közvetlen és titkos szavazással választják meg négy évre, a képviselők mintegy fele közvetlenül, másik fele a pártokra országosan jutó szavazatok arányában listáról kerül a parlamentbe. Az alapesetben 598 tagú Bundestag képviselőinek száma a választási rendszer sajátosságai miatt változó, az úgynevezett kiegyenlítő mandátumok révén a 19. Bundestag létszáma elérheti a 700-at is.

 

 

 

 

Amerikai katonai demonstráció a Koreai-Félszigeten – Frissítve

0

Éleződni látszik a helyzet a Koreai-félszigeten: az amerikai légierő B-1B típusú stratégiai nehézbombázói, harci gépek kíséretében az Észak-Koreától keletre fekvő vizek fölötti nemzetközi légtérbe repültek, közel Észak-Korea keleti partjaihoz – jelentette be a Pentagon. Ilyen közel ebben a században még nem repültek a demilitarizált övezethez.

Az amerikai katonai erődemonstráció célja bemutatni azt, amiről Donald Trump elnök beszélt – jelentette a CNN. Nevezetesen, hogy katonai lehetőségek egész tárháza áll az USA rendelkezésére, hogy ellenálljon bármilyen fenyegetésnek – közölte a Pentagon szóvivője, Dana White. Hozzátette:

“a 21. században amerikai bombázó még nem repült ilyen közel a  demilitarzált övezethez, ami mutatja, milyen komoly helyzetbe hozott minket Észak-Korea viselkedése”.

A katonai erődemonstrációt nem sokkal azelőtt zajlott, hogy az ENSZ-közgyűlés általános vitájában az észak-koreai külügyminisztert várták a pulpitusra, beszédet tartani – tudósított  a BBC. Ri Jong Ho hangoztatta: Észak-Korea már csak néhány lépésre van attól, hogy atomhatalommá váljon  az ENSZ szombaton New Yorkban. Mint az MTI tudósításából kiderül, a külügyminiszter kifejtette: a rezsim végső célja, hogy hatalmi egyensúlyra lépjen az Egyesült Államokkal. Hozzátette: kilátástalan abban reménykedni, hogy Észak-Korea egy hajszálnyit is változtat álláspontján a szigorúbb szankciók következtében. Hangsúlyozta, hogy Donald Trump amerikai elnök ENSZ-ben mondott beszédét követően, amelyben rakétás embernek nevezte Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt,

“elkerülhetetlenné vált, hogy rakétáiNk meglátogassák az Egyesült Államok teljes szárazföldi területét”.

Mint arról a FüHü is beszámolt, Donald Trump csütörtökön azt mondta az ENSZ-ben, hogy „eltüneti a Föld felszínéről” Észak-Koreát, ha fenyegetve érzi magát vagy szövetségeseit.

Július 30-án az USA egyékbént hasonló erődemonstrációt tartott két B1-B típusú stratégiai nehézbombázójával átrepülve a Koreai-félsziget felett, válaszul a júliusban végrehajtott két észak-koreai ballisztikus rakétakísérletre – emlékeztetett az MTI.

 

Újabb földrengés Mexikóban

0

Erős utórengés rázta meg szombaton Mexikót, a Richter-skála szerinti 6,1-es erősségű földrengés középpontja a dél-mexikói Oaxaca szövetségi államban volt – közölte az amerikai Geológiai Szolgálat (USGS) és az Európai Földközi-tengeri Szeizmológiai Központ.

A szeptember 7-i földrengés Oaxaca államban a Richter-skála szerint 8,1-es erősségű volt.

A mai földrengés középpontja Mattias Romero településtől 16 kilométerre délnyugatra volt, 10 kilométerre a föld alatt. A földmozgásokat Mexikóvárosban is érzékelték, ahol megszólaltak a földrengést jelző szirénák, a lakosok az utcákra menekültek otthonaikból, és a mentőalakulatok is megszakították a keddi 7,1-es erősségű földrengés romjainak átkutatását.

Néhány órával korábban Mexikó csendes-óceáni partjai közelében is érzékeltek egy 5,8 erősségű földrengést 48 kilométerre Paredon városától 74 kilométerre az óceán mélyén.

Áldozatokról és károkról, valamint szökőár veszélyéről nem érkezett jelentés.

A két pusztító erejű szeptemberi földmozgásban legkevesebb 380 ember vesztette életét Mexikóban.

MTI/FüHü

Sikeres iráni rakétakísérlet

Rájár a rúd Donald Trump amerikai elnökre: Észak-Korea után Irán is ráncigálja a nem létező bajuszát: miközben Phenjan minden eddiginél nagyobb erejű nukleáris kísérlettel fenyegetőzik, Teherán sikeresen tesztelte középhatótávolságú nukleáris rakétáját, amelyet – mint jelezte – hamarosan hadrendbe tudnak majd állítani.

Sikeres középhatótávolságú rakétakísérletet hajtott végre Irán – jelentette be Teherán. A 2000 kilométer hatósugarú rakétával végzett kísérlet – legalábbis a CNN egy helyi televízióra, a Press TV-re hivatkozva azt írta – pénteken  volt. Az amerikai hírtelevízió arról is beszámolt, hogy a közeli jövőben már hadrendbe lehet állítani a rakétát.

A kilövés helye egyelőre ismeretlen.

A most kilőtt rakétát pénteken felvonultatták Teheránban, egy katonai parádén. Mint a BBC megjegyzi: a rakéta több robbanófejet is képes szállítani, legalábbis iráni sajtótudósítások szerint

Szócsata előzte meg a kísérletet

Külön bukét ad a rakétákísérletnek, hogy Donald Trump amerikai elnök kedden, az ENSZ-ben bírálta az iráni rakétaprogramot és a 2015-ös nukleáris egyezményt. Az iráni elnök Hasszán Rohani pénteken ugyanakkor azt mondta, hogy elrettentésképpen erősítik katonai potenciáljukat.

Afrikai menekültek: eurómilliárdok kellenének!

0

Az afrikai helyszínen kell kezelni a menekült-problémát – erről nyilatkozott a párizsi Le Monde-nak az ENSZ menekültügyi főbiztosának afrikai megbízottja. Vincent Cochetel párhuzamot vont a szíriai és az afrikai menekültek között.

A szíriaiak esetében mindenki rájött arra, hogy elsősorban a szomszédos országokban kell megkeresni őket, mert oda menekültek, ott vannak a menekülttáborok. És most már ott van az ENSZ és megjelentek a civil szervezetek is, hogy segítsék őket. Pénz is van, hiszen az Európai Unió évi 3 milliárd eurót ad Törökországnak a menekült-egyezmény keretében.

Ez egyelőre hiányzik az afrikai menekültek esetében, bár az ENSZ tett erőfeszítéseket, hogy ne csak Líbiában, de korábban másutt is számba vegyék őket. Csádban például 83 500 menekültet tartanak nyilván, ami ugyan elvben nem tűnik soknak, de előre látható, hogy egyre többen jönnek, és a koldusszegény állam nem lesz képes megfelelően foglalkozni velük. Párizs segítséget ígért: személyesen Emmanuel Macron elnök foglalt állást 15 afrikai állam támogatása mellett, hogy a menekültáradat ne váljon kezelhetetlenné Líbiában, ahol már több mint 800 ezren vannak – többnyire rémes körülmények között.

Az ígéret nem elég

Ígéret bőven van, de a pénz kevés. Egyelőre Líbiában próbálják megállítani az inváziót. Olaszország fizet is ezért a helyi milíciáknak, majd persze benyújtja a számlát az Európai Uniónak. Rómában a belügyminiszter azt is felvetette, hogy Afrika számára is olyan csomag kellene mint az az egyezmény, melyet Angela Merkel kötött Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.

Csakhogy hatalmas összegre lenne szükség – minimum annyira, azaz 3 milliárd euróra, mint Törökország esetében.

Ahhoz azonban ennél is jóval több kellene, hogy emberi életkörülményeket teremtsenek abban a 15 afrikai államban, ahonnan a menekültáradat elindul Európa felé.

Földmozgás Észak-Koreában – az ok még nem ismert

0

Szokatlan szeizmikus mozgásra utaló jeleket észleltek Észak-Koreában, a földalatti nukleáris kísérletekhez közeli helyszínen. Nem tudni egyelőre, hogy pontosan mi okozta, de inkább kisebb földrengés lehetett.

A nukleáris szerződések betartása felett őrködő zürichi CTBTO főtitkára Twitterezett arról, hogy Észak-Koreában, ötven kilométerre a korábbi földalatti kísérleti robbantások helyszínétől szeizmikus tevékenységet észleltek – jelentette a Reuters. Lassina Zerbo, a következőket írta:

A kínai szeizmológiai intézetet idéző MTI jelentése szerint  a 3,4-es fokozatú földrengés epicentruma mindössze öt kilométerre volt a szeptember 3-ai föld alatti nukleáris robbantást helyszínétől, az ország északleleti részén.  A kínai közlés szerint a földrengés fészke „nulla kilométeres mélységben” volt, és gyaníthatóan robbanás okozta.

A dél-koreai meteorológiai szolgálat azt közölte, hogy elemzi a földmozgást, de számára ez inkább természetes földrengésnek tűnik.

A szeptember 3-án végrehajtott föld alatti nukleáris robbantás okozta földrengés ereje meghaladta a hatos fokozatot. Phenjan szerint hidrogénbombával végzett kísérletet hajtottak végre.

Tömeges kitelepítések Puerto Ricóban

0

Puerto Rico 78 közigazgatási körzetéből 40-nel nincs kapcsolat a négyes fokozatú Maria hurrikán szerdai pusztítása után. A természeti katasztrófa további drámákkal fenyeget: a sziget északnyugati részében lévő gát szakadása több tízezer ember életét veszélyezteti. Erőltetett ütemben zajlik a kitelepítés.

A Guajataca folyón 9 éve épült, 316 méter magas gát mögött egy 5 négyzetkilométeres mesterséges tó helyezkedik el. A vihart 400 milliméteres csapadék kísérte a környező hegyekben, és teljesen feltöltötte a tározót. A gátat az orkán megrongálta, és félő, hogy összeomlik. Az alatta húzódó völgyben mintegy 70 ezer ember él. Elérésüket akadályozza, hogy a sziget 1600 mobiltelefonos átjátszótornyából 1360 ledőlt, és a hagyományos telefonvezetékek 85 százaléka nem működik – jelenti az MTI.

A hatóságok buszokat küldenek a kimenekítéshez, mozgósították a nemzeti gárdát is. Próbálnak üzenetet küldeni a Twitteren is azzal a felhívással, hogy a helyzet rendkívül veszélyes, az ott élőknek azonnal távozniuk kell, de nem tudni, hogy hány embert érnek el ezek a vészjelzések.

21 államban próbálkoztak hackerek

0

Wisconsin, Ohio, Kalifornia – ez a három állam is azok között van, ahol orosz hackerek igyekeztek beleszólni a tavalyi elnökválasztásba. Összesen 21 államban észleltek ilyet – ismerte be a szövetségi kormány illetékes minisztériuma. 13 állam jelezte, hogy kapott ilyen értesítést Washingtonból. Az oroszok tagadnak.

 A belbiztonsági tárca  jelezte, hogy Donald Trump amerikai elnök javára avatkoztak be az orosz hackerek a voksolásba, ám annyira nem sikerült nekik, hogy konkrét elektori szavazatot megváltoztassanak – írja a Reuters.

A minisztérium nem nevezte meg az érintett államokat, ám Wisconsin, Ohio és Kalifornia mellett Alabama, Alaszka, Kolorádó, Connecticut, Florida, Minnesota, Texas és Washington is jelezte, hogy egyike az érintett 21 államnak. Arizona és Illinois már tavaly beismerte, hogy célba lett véve az oroszok által.

Az AP emellett megerősítette Maryland, Észak Dakota, Pennsylvania, Delaware, Oregon, Oklahoma és Virginia érintettségét is – s ezzel meg is van a 21 tagállam.

Ugyanakkor az Egyesült Államok állami választási igazgatói szövetségének az elnöke azt nyilatkozta, hogy

„Nincs bizonyíték arra, hogy az oroszok akár egyetlen szavazat vagy regisztráció sorsát is megváltoztatták volna”.

A belbiztonsági erők állítják, hogy csak pár hálózati tevékenység nyomira bukkantak.

Az amerikai hírszerző ügynökségek arra jutottak, hogy a Kreml vezényelte a műveletet, amelynek része volt az online propaganda meghackelése, Trump győzelmét sugallva – jelentette még augusztusban a Reuters.

 

Merkel vagy Merkel

Elég lefutottnak tűnik a vasárnapi németországi parlamenti választás. És nem csupán amiatt, mert Orbán Viktor egy halk, Lázár János meg egy hangos imát mondana a jelenlegi kancellár asszonyért.

Valójában átmenetileg csak 2015-ben ingott meg komolyabban a bizalom Angela Merkel nagykoalíciós kormánya iránt, méghozzá a menekültválság tetőfokán. Akkor kezdett hetet-havat összehordani az Orbán kormány Angela Merkelről:

ő volt tulajdonképpen az első „migránssimogató”.

Neve akkoriban szitokszóvá vált Magyarországon. Soros György már csak egy replika. Igaz, vele vagyis ellene akár választásokat is lehet nyerni. Na nem Németországban.

Ott azért az anyagi jólét is játszik némi szerepet. Mélyebb gazdasági elemzés (Berlin, a világ export királya) helyett álljon itt csak egy átlagos mozinéző megfigyelése:

látott Ön már az utóbbi húsz évben amerikai filmet, amelyben a jobb módú szereplők nem német gépkocsikban bonyolították kusza életüket?

Nem véletlen, hogy a nemzetközi politika újonca (szerző: Roháni iráni elnök) Donald Trump azonnal védővámokat akart bevezetni a német autókra. Meg az sem, hogy a lehető leghűvösebb a viszony az amerikai elnök és a német kancellár között.

Nézzük azonban a vasárnapi német választások szereplőit. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetőjéről, Angela Merkelről szinte már mindent tudni, azt is, hogy nem turbulencia mentes a kapcsolata a testvérpárt, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökével, Horst Seehoferrel, aki arrafelé Orbán Viktor, szintén migráncsozó, leglelkesebb híve. Az ügy apró furcsasága az, hogy a kancellár első számú kihívója, a szociáldemokrata (SPD) Martin Schultz éppen Merkel 2015-ös húzását (a menekültek tömeges „behívását”) kritizálta a kampányban, holott az Európi Parlament elnökeként ennek pont az ellenkőjét hirdette. A kampány kezdetén megjelenése a népszerűségében nagyot hanyatló kisebbik kormánypártot (Németországban vasárnapig még biztos, hogy nagykoalíció van hatalmon: CDU-CSU-SPD) felrázta a mély válságból és ez a közvéleménykutatásokban is meglátszott. De nagyon gyorsan alább is hagyott a lendület. Minden visszatért a „normális” mederbe:

a kimutatások szerint a CDU/CSU biztosan vezet 30 százalék feletti eredménnyel, a szociáldemokraták több mint tíz százalékkal vannak mögötte.

Tény, hogy mind a két nagy párt esetében visszaesés várható. A Spiegel szerint a szociáldemokraták esetében nemcsak német jelenségről van szó, hanem európairól. A lap már a baloldaliak lassú haláláról ír: 2000-ben a szocdemek vagy a szocialisták az EU akkori 15 tagállamából tízben voltak kormánytényezők, manapság, ha bukják a német választásokat és jövő tavasszal az olaszt is, akkor a 28-ból már csak 6 országban lesznek hatalmon (Málta, Portugália, Románia, Svédország, Cseh Köztársaság és Szlovákia). Ennek már van nemzetközi elnevezése: a PASOK-jelenség. A görög Papandreu-dinasztia évtizedekig kormányzó baloldali PASOK pártja a 2015-ös választások után jelentéktelenné vált. A jelenségre egyetlen magyarázat van csak: már senki sem tudja, hogy valójában miért is küzd a mai szociáldemokrata. Konkrétan pedig: vajon miben különbözik a szintén neoliberális kereszténydemokratáktól.

Schultznak emiatt nincs sok esélye.

A legjobb esetben úgy alakulnak az erőviszonyok, hogy Merkelék rákényszerüljenek a velük kötendő koalícióra. Vagyis a „futottak még” kategóriában senkinek sem sikerül annyi szavazatot hozni, hogy az a kereszténydemokraták szavazataival együtt kormánytöbbséget jelentsen.

A többiek pedig: a Zöldek, akik felett eljárt az idő és már nem hasonlítanak a Joschka Fischer fémjelezte mozgalomra, a Balpárt, a szintén jobb napokat látott szabaddemokraták és a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért, amely bejuthat a Bundestagba, akár harmadik erőként.

Végsősorban a tét a következő: a biztos befutó Merkel kivel fog koalícióra lépni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK