Fontos

EP: romlott a magyar helyzet

Nagy többséggel szavazta meg az Európai Parlament: romlott a jogállamiság helyzete hazánkban és Lengyelországban. Egyben fellépésre kérik az Európai Tanácsot. Veszhetnek a támogatások is. Még a Fidesz pártcsaládja, a Néppárt is az állásfoglalás mellé állt.

Az Európai Parlament 446 szavazattal, 178 ellenszavazat és 41 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban kimondta, hogy az Európai Bizottság, az ENSZ, az EBESZ és az Európa Tanács jelentései és nyilatkozatai egyaránt azt mutatják,

„Lengyelországban és Magyarországon (…) romlott a helyzet”

a 7. cikkelyes jogállamisági vizsgálat elindítása óta. Megállapítják, hogy a Magyarországgal és Lengyelországgal folytatott

uniós egyeztetések eddig nem vezettek eredményre az unió alapértékének tiszteletben tartása terén.

Az állásfoglalás elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, és a bevándorlók és menekültek kezelése terén tapasztalt romló tendenciák miatt született.

A két országgal szemben 2018 őszén elindított 7. cikkely szerinti eljárás során tartott meghallgatásokról az állásfoglalás kimondja: ezek nem rendszeresek és strukturáltak. Az EP ezért felkéri az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsot, hogy az uniós jogszabályok tiszteletben tartásának garantálása érdekében

adjon többek között határidőket is magába foglaló, konkrét ajánlásokat az érintett országoknak.

„Továbbra is aláássa a közös európai értékek integritását, a kölcsönös bizalmat és az unió egészének hitelességét az, hogy a Tanács nem alkalmazza hatékonyan az EU-szerződés 7. cikkét” – fogalmaz a parlamenti állásfoglalás.

Az állásfoglalás sürgeti az Európai Bizottságot, hogy az teljes mértékben használja ki a rendelkezésre álló eszközöket annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az unió alapértékei. Ilyen eszköz lehet például a kötelezettségszegési eljárás vagy az Európai Bírósághoz benyújtott, ideiglenes intézkedések iránti kérelem.

A képviselők bírálják, hogy eddig nem vehettek részt a meghallgatásokon annak ellenére, hogy a magyar eljárást a parlament kezdeményezte. A képviselők ismét leszögezték, hogy

a parlamentnek lehetőséget kell adni az indoklással ellátott javaslatának hivatalos tanácsi bemutatására.

Az állásfoglalás végül hangsúlyozza:

„sürgősen szükség van a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmusra”.

Évi rendszerességgel ismételt eljárásról lenne szó, amely az összes tagállamban ugyanazon kritériumok alapján értékelné jogállami értékeknek való megfelelést.

Az EP megszavazta azt a módosító indítványt is, amely szerint

az uniós támogatásokat kössék a jogállami elvek tiszteletben tartásához.

Ez ellen foggal-körömmel küzd a magyar kormány.

Az EP 2018. szeptemberében kezdeményezte, hogy az Európai Tanács akadályozza meg a magyar hatóságokat az unió alapértékeinek megsértésében. A képviselőket elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, és a bevándorlók és menekültek kezelése aggasztotta.

Lengyelország esetében 2017 decemberében az Európai Bizottság kezdeményezte az eljárást azért, mert úgy vélte, veszélyben van a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége. Az Európai Parlament egy 2018 márciusában elfogadott állásfoglalásban egyetértett a lengyel jogállamisággal szemben megfogalmazott kritikával. Az unió miniszterei eddig kétszer, 2019 szeptemberében és decemberében hallgatták meg a magyar kormányt.

A mostani állásfoglalás tehát az EP azon törekvését tükrözi, hogy kapjon nagyobb súlyt az ehhez hasonló vizsgálatokban. Ám a szerdai plenáris ülésen egyértelmű vált, hogy már az Európai Néppárt (EPP) se áll ki tagja, a Fidesz mellett. Az EPP-frakció nevében felszólaló máltai Roberta Metsola azt mondta, hogy a jogállamiság híján az uniós szerződések csak szavak, független igazságszolgáltatás nélkül pedig nincs jogállam. Ráadásul

az EPP frakciófegyelmet követelt képviselőitől a szavazáskor.

Ez cseppet se jó előjel a Fidesz számára, amely az elmúlt hetekben egyre gyorsuló tempóban távolodik az EPP-től. Lehetséges, hogy a Néppárt februári kongresszusán (novemberben már elmaradt) napirendre tűzik a Fidesz tavaly márciusban felfüggesztett tagságának sorsát.

Merkel szerint nem Trump miatt gyengül az USA-EU viszony

Az Egyesült Államok számára egyre kevésbé fontos Európa – nyilatkozta a londoni Financial Timesnak Angela Merkel. Németország kancellárja szerint nem a személyes viszonya számít Trump elnökhöz hanem az, hogy már Obama megmondta: a XXI-ik század a csendes óceáni térség kora.

Európa már nem képzelheti magát a világ közepének – érvelt józanul a német kancellár. Az uniós biztos Washingtonban tárgyal, hogy elhárítsa a kereskedelmi háborút

Phil Hogan szeretné megakadályozni, hogy Trump elnök offenzívát indítson az Európai Unió ellen azt követően, hogy az amerikaiak megállapodtak a kereskedelmi háború lezárásáról Kínával. Európa ugyanis éppúgy kereskedelmi többletet mutathat fel az Egyesült Államokkal szemben mint Kína. Márpedig ez csípi Trump szemét, aki az America First (Amerika az első) programmal nyert négy éve, és most is hasonlóval készül előállni, hogy nyolc évig maradhasson a Fehér Házban.

„A jövő adószedője” Oroszország új miniszterelnöke

Mihail Misusztyint Oroszországban is alig ismerték, külföldön pedig szinte egyáltalán nem. A londoni Financial Times mégiscsak felfigyelt rá, mert az orosz adóhivatal elnökeként igen hatékony volt. 20%-al emelkedtek az óriási állam adóbevételei, melyekre nagyon nagy szüksége is volt és van Putyinnak.

Putyinnak a hirtelen kormányváltást és alkotmánymódosítást határozott el. Több mint 20 éve van hatalmon és idén már 68 éves lesz. Bár jó formában van: például szívesen jéghokizik éppúgy mint Mihail Misusztyin, de neki is számolni kell a korral.

Népszavazás az alkotmányról

Putyin az elnöki rendszer átalakítását szeretné, mert a jelenlegiben 2024 után nem maradhatna hatalmon. Jogászai olyan új rendszert dolgoztak ki, melyben megnövekedne  a miniszterelnök szerepe és csökkenne az elnöké. Nem kétséges, hogy Putyin saját magára gondol az új szerepben is.

Kifulladt a modell

Putyin idejében helyreállt az orosz állam működése: a nyugdíjakat rendszeresen fizetik. Oroszországban még sohasem éltek olyan jól mint Putyin alatt. Ezért a nagy népszerűség, mely azonban folyamatosan kopik. A siker alapja ugyanis továbbra is az, hogy Oroszország a világ legnagyobb nyersanyag exportőre. Fegyver kivitele is figyelemreméltó. Más azonban nincsen! Míg Kína szinte minden területen fenyegeti az amerikaiak első helyét addig Oroszország csak a hagyományos exportra számíthat: nyersanyagokra és fegyverekre. Az eredmény: a 140 millió orosz GDP-je akkora mint 50 millió dél-koreai polgáré! A putyini stabilitás egyben a rendszer fejlődés képtelenségének is a bizonyítéka. Hosszú távon ez nem sok jót ígér az oroszoknak, akik továbbra is úgy vélik: egyenrangú nagyhatalmak Amerikával és Kínával. Valójában azonban Oroszország katonai óriás és gazdasági törpe – éppúgy mint a szovjet időkben.

Putyinnak valami újat kellene kitalálnia – és nemcsak az alkotmány terén. Életkora nem lehet akadály hiszen Teng Hsziaoping már elmúlt hetven éves is amikor hozzákezdett a nagy reformhoz Kínában.

Rendkívüli hír! Az rt.com jelenteti

Mihail Misusztyint, a Szövetégi Adószolgálat vezetőjét javasolta Vlagyimir Putyin orosz elnök a megüresedett miniszterelnöki posztra szerdán a parlament alsóházának – közölte a Kreml sajtószolgálata.

Az 54. évében járó Misusztyin elfogadta a tisztséget, amelyet az elnök egy munkatalálkozó keretében ajánlott fel neki.

Az eddigi miniszterelnök, Dmitrij Medvegyev a nap folyamán nyújtotta be lemondását azt követően, hogy Putyin a törvényhozás két háza előtt elmondott beszédében a kormányzati rendszert érintő alkotmánymódosításokat terjesztett elő.

Medvegyev, aki korábban államfő is volt már, a Putyin által vezetett orosz biztonsági tanács elnökhelyettese lesz.

Lemondott a teljes orosz kormány azután, hogy Vlagyimir Putyin beszédet mondott. – jelentette az rt.com portál rövidhírben.

Frissítjük…

 

Kétezer harcos érkezett Szíriából Líbiába

Haftar tábornok aláírás nélkül távozott az orosz fővárosból. A törökbarát erők azt követően érkeztek az észak-afrikai országba, hogy kudarcba fulladtak a fegyverszüneti tárgyalások Moszkvában.

Az orosz diplomácia nagy sikeréből kudarc lett, mert Líbia erős embere Khalifa Haftar nem fogadta el azt a tűzszünetet, melyet ellenfele jóváhagyott. Fajez al Sarraj gyengébb katonai helyzetben van, de számíthat Törökország támogatására. Erdogan elnök sietett kijelenteni: megtanítja kesztyűbe dudálni Haftar tábornokot! Csakhogy a kelet-líbiai hadúr mögött  ott áll Oroszország.

Mit keresnek a Wagner hadsereg mesterlövészei Líbiában?

Ezt tudakolta a sajtó Putyin elnöktől, aki szokásos diplomatikus módján reagált. Közölte: magán hadseregről van szó, mely nem Oroszország érdekeit képviseli és nem is Moszkvától kapja a pénzt! Ez enyhén szólva nem ortodox megközelítése az igazságnak, mert mindenki tudja, hogy Putyin bizalmi embere szervezte meg a Wagner biztonsági szolgálatot olyan külföldi feladatok ellátására, melyeket Moszkva nem akar nyíltan felvállalni. Wagner állítólag Dmitrij Utkin álneve. Ő korábban a katonai hírszerzés különleges kommandós alakulatának parancsnoka volt. Olyan elit katonákat toboroz, akik a szolgálat lejárta után pénzért szolgálják a „hazát” vagyis Putyin elnököt. A Wagner magán hadsereg aktív szerepet játszott Ukrajna keleti részén, Szíriában és másutt. Jelenleg pedig Afrika és ezen belül is Líbia a legfontosabb bevetési területe. A mesterlövészek egymás között oroszul beszélgetnek – jelentette az AFP hírügynökség Líbiából. Ahol az oroszok kezdettől fogva támogatták a keleti hadurat, Khalifa Haftart. Fegyvert azért a másik félnek is szállítottak egyrészt azért, mert pénzre szükségük van, másrészt pedig mert érdekük a káosz fenntartása Líbiában.

Kinek kell Líbia olaja?

„Líbia mint ország nincs, csak az olaj tartja össze!”- mondta Kadhafi kedvenc fia, aki az Iszlám kardja nevet viselte. A diktátort 2011-ben széttépte a fellázadt tömeg, amelyet külföldről bátorítottak az arab tavasz nevében. Azóta káosz van Líbiában és az olaj kivitel akadozik. Épp ez az érdeke a legnagyobb olaj exportőröknek: Oroszországnak, Szaúd Arábiának és az Egyesült Államoknak. Ők ugyanis maguk akarják szabályozni a világpiacot, ahol túlkínálat van. Ezért nem csoda, hogy mindhárom állam Khalifa Haftar tábornokot támogatja.

Mit keresnek a törökök Líbiában?

A nemzeti együttműködés rendszere mind kevésbé működik Törökországban, ahol Erdogan elnök már elveszítette az ország három legnagyobb városát: Isztambult, Ankarát és Izmirt. Ezért birodalmi álmokkal akarja ellensúlyozni népszerűségének csökkenését Erdogan, akit hívei szultánnak neveznek. Líbia egykor a szultán birodalmához tartozott éppúgy mint Szíria, ahol Erdogan csapatai vitézkednek a náluk jóval gyengébb kurd milíciával szemben. De miért támogatják Fajez al Sarraj kormányát miközben orosz és amerikai szövetségeseik a másik oldalon állnak?

A válasz a pénz pontosabban a tengeralatti földgáz mezők Ciprus körül. Erről kötött Erdogan megállapodást Fajez al Sarraj kormányával miközben a másik oldalon az Európai Unióhoz tartozó Ciprus Izraellel és Egyiptommal állapodott meg a hatalmas földgáz mezőkről.

Putyin és Erdogan nemrég Isztambulban tárgyaltak az érdekszférák felosztásáról. Ott állapodtak meg a líbiai fegyverszünetről is – az érintett felek feje fölött. A kísérlet majdnem sikerült, de végül Haftar tábornok makacsságán elbukott. Elvben Berlinben következik a líbiai béketárgyalások ENSZ fordulója. Ha ezek után tárgyalni kívánnak a líbiai felek, akkor ott kibékülhetnek. A jelek nem erre mutatnak: az orosz hírügynökség, a Tasz jelentette, hogy bár Haftar tábornok és Fajez al Sarraj miniszterelnök egy épületben tartózkodott Moszkvában, szemtől szembe sohasem találkoztak!

Lengyelországban szerkesztik a szélsőjobboldali francia portált

Migráns és Macron ellenes a France Libre 24 (Szabad Franciaország) oldal, melyet több mint 150 ezren látogatnak havonta  Franciaországban. A szerkesztők ügyesen dolgoznak: nem álhíreket közölnek hanem a hírügynökségek híreiből úgy válogatnak ahogy az számukra megfelel. Magukat a híreket pedig úgy módosítják, hogy az olvasók úgy érezzék: veszélyben vannak, mert a migránsok elárasztják Franciaországot, és ezért Macron kormányzata a felelős!

A brüsszeli Politico kinyomozta: Lengyelországban szerkesztik a France Libre 24 oldalt. Ráadásul egy olyan szélsőjobboldali politikus irányítja a szerkesztőséget, aki korábban az Európai parlament képviselője volt a Konföderáció párt nevében. Janusz Korwin-Mikke a globalizáció elleni harcot tűzte a zászlajára. A sors iróniája, hogy a lengyelek a globalizáció következtében millió számra mentek külföldre. Most pedig a migránsok ellen izgat a lengyel szélsőjobboldali képviselő csapata Franciaországban.

Nemzetközivé lett a szélsőjobb nacionalista világa

Ezt állapították meg azok a szakértők, akik a brüsszeli Politico-nak nyilatkoztak. A legnevezetesebb példa Steve Bannon, aki hatalomra segítette Donald Trumpot Amerikában. Később Trump kirúgta őt a Fehér Házból. Ezután Európába jött, hogy egyesítse a szélsőjobboldalt, Magyarországon is járt , ahol a miniszterelnök is fogadta őt. Steve Bannon – nak egyelőre nem sikerült az európai szélsőjobboldal egyesítése mint ahogy Orbán Viktor elképzelése sem jött be a nagy áttörésről az európai választásokon. A hálózat viszont működik, és igyekszik megnehezíteni a liberális centrum helyzetét egész Európában. Macron elnök az egyik legfőbb célpont, mert ő felvállalta az európai liberálisok képviseletét.

Mit tehet az EU ez ellen?

Igyekszik megdrágítani az ilyen portálok működését vagyis nagyobb bírságokat akar kiróni – nyilatkozta Vera Jourova uniós biztos, aki egyben a brüsszeli bizottság alelnöke is. Európai Demokratikus Akció Tervet dolgoznak ki annak érdekében, hogy küzdjenek a szélsőséges dezinformációs portálok ellen az Európai Unióban. Jelenleg ugyanis ez nemzeti hatáskör, és ezt használja ki a France Libre 24, mely a liberális francia elnököt Lengyelországból bírálja, ahol a Kaczynski rendszernek ez egyáltalán nincsen ellenére.

Kína az élre tör az 5G rendszerrel

Egymillió 5G torony lesz Kínában az év végére – jósolja a Goldman Sachs miközben  a Huawei  „csak” 400 ezerre számít. Jelenleg már több mint 130 ezer 5G torony működik – írja a pekingi China Daily. Az előfizetők száma több mint 3 millió. Két hónappal az indulás  után ez nem mondható rossz eredménynek…

Az 5G nemcsak technológia

Óriási az ugrás a negyedik és az ötödik generáció között – magyarázza egy kínai szakértő a China Dailyben. Vang Csianzsou főmunkatársa a Global System for Mobile Communications Association szervezetnek: a távközlési ágazat az 5G rendszeren keresztül kapcsolódik a többi ágazathoz azzal, hogy szinte egyidejűleg képes az információk átadására a villámgyors sebesség miatt. A gépek így gépekkel kerülhetnek kapcsolatba, és ennek mindenütt óriási jelentősége van, de különösen fontos ott, ahol permanens az életveszély. Mint például a bányászatban.

Az 5G rendszert először egy aranybányában vezették be Kínában

Konfuciusz szülőföldjén, Santung tartományban immár a felszínről irányíthatják azt a csille rendszert egy bányában, mely a felszínre hozza az aranyrögöket. 500 méterrel a föld felszíne alatt kamerák figyelik a csilléket, melyeket hála az 5G rendszernek élőben tudnak követni fent, ahol biztonságban üldögélnek a felszínen.

Kína behozhatja a lemaradását Amerika mögött a vállalkozások digitalizálásában

A 4G a kereskedelem forradalmát hozta el Kínában. Olyan cég reprezentálja ezt a legjobban mint az Alibaba, melyet Hangcsouban alakított Jack Ma, de New Yorkban vittek tőzsdére. Jack Ma már visszavonult, de ő Kína leggazdagabb embere, aki mindenütt a világon népszerűsíti a digitalizációt.

Az ötödik generáció ugrást jelenthet Kínában, mert ott a vállalatok többsége el van maradva a digitalizációban az Egyesült Államok mögött. Míg Kínának vannak világszínvonalú kereskedelmi cégei az interneten addig a vállalkozások digitalizálásában nincsenek ilyen vállalatok  pedig Amerikában kéz a kézben jár a kettő. Most tömegesen alakulnak a startup cégek, hogy betöltsék a hiányt – írja a China Daily.

Peking az 5G-től várja a gazdaság fellendülését

Kína gazdaságának a növekedési üteme egyre lassul bár még mindig jócskán megelőzi vetélytársait. Az ötödik generáció viszont azzal kecsegteti a gazdaság irányítóit, hogy óriási változásokat indít el, melyek felgyorsíthatják a fejlődést. A szépnevű China Academy of Information and Communications Technology számokkal is szolgál: öt év alatt az 5G 10,6 ezer milliárd jüannal (1500 milliárd dollárral) dobhatja meg a GDP-t – és ez csak a közvetlen hatás. Indirekt módon 24,8 ezer milliárd jüanos pluszt várnak az 5G-től a kínai szakértők. Ezek észbontóan magas számok, de jól mutatják, hogy Peking milyen mértékben számít a Huawei 5G rendszerére, melyet az amerikaiak ott fúrnak, ahol csak lehet.

Liu Ho miniszterelnök-helyettes Washingtonba érkezett

Pekingben is megerősítették azt, amit Trump korábban bejelentett: aláírják az USA-Kína kereskedelmi megállapodást. Liu Ho kínai főtárgyaló ezért ment Washingtonba, de Pekingben hangsúlyozzák: rész megállapodásról van szó! Vagyis arról, hogy visszavonják azoknak a szankcióknak a jó részét, melyet Trump rótt a kínaiakra. Az olyan kínos ügyekben mint a Huawei 5G rendszere nincs megállapodás pedig ez befolyásolja az USA és Kína viszonyát az Európai Unióhoz is. Washington mindenáron le akarja beszélni szövetségeseit a Huawei 5G rendszeréről míg Kína nem hagy kétséget felőle: aki diszkriminálja a kínaiakat, az ugyanerre számíthat viszonzásképp a Mennyei Birodalom 1,4 milliárdos piacán.

A XXI-ik század a Csendes óceán százada!

Az USA kivonja katonáit Afrikából és a Közel Keletről, hogy a Távol Keletre koncentráljon. A többi között erről tájékoztatta a NATO tagállamokat  Brüsszelben Mark Milley tábornok. Az USA haderőinek vezérkari főnöke egy korábbi irányváltásból vonja le a végső tanulságokat.

Már Obama elnök közölte: a XXI-ik század a Csendes óceán százada! Trump ugyanezen a véleményen van. Ezért a katonákat fokozatosan kivonják Afrikából és a Közel Keletről, mert Kínával és Oroszországgal szemben kívánják őket felhasználni.

Washingtonban Moszkvát és Pekinget tekintik stratégiai ellenfélnek

Mind Oroszország mind Kína gyors ütemben fegyverkezik. Oroszország legnagyobb hadgyakorlatát a második világháború vége óta a  Távol Keleten rendezték meg – aktív kínai részvétellel! Ennek ellensúlyozására akarják megerősíteni az amerikai katonai jelenlétet a térségben.

Afrika és a Közel Kelet leértékelődött

A kínaiak már ma is megelőzik Amerikát és Európát Afrikában, de Washingtont ez hidegen hagyja. Mindössze hétezer amerikai katona tartózkodik Afrikában, de ezek számát is csökkenteni akarják. Az Africom vagyis a parancsnokság Németországban van. A legtöbb amerikai katona Djiboutiban állomásozik, ott, ahol Kína is berendezte első külföldi katonai támaszpontját.

A Közel Kelet az olaj miatt volt igazán fontos. Jaltából hazatérve Roosewelt elnök kötött szerződést Szaúd királlyal az akkori világ legnagyobb olajkincsére. Csakhogy azóta az olaj jelentősége csökkent, az USA pedig újra olajexportőr lett. Trump elnök ki akarja vonni az amerikai katonákat a Közel Keletről, de úgy, hogy ezzel ne gyengítse meg legfőbb szövetségese, Izrael helyzetét.

Európa azt szeretné, ha Amerika maradna

Minthogy európai hadsereg nincs, ezért az európai érdekek védelmét is sok helyen az amerikaiak biztosítják Afrikában és a Közel Keleten. Trump ezt meg akarja fizettetni európai szövetségeseivel, akiktől elvárja, hogy amerikai fegyverekkel erősítsék meg hadseregeiket.

Macron francia elnök olyan európai hadsereget akar, amely európai fegyvereket használ

A Macron-Orbán paktum egyik alapja épp ez: mindketten egyetértenek abban, hogy a britek kilépése után lehetséges egy egységes európai haderő felállítása. Lengyelországtól és Romániától eltérően úgy látják, hogy ennek a hadseregnek elsősorban európai fegyvereket kell használnia. Ezért egyáltalán nem véletlen, hogy a német hadiipar legnagyobb vásárlója az elmúlt időszakban nem volt más mint Magyarország.

Újra lesz amerikai-kínai gazdasági egyeztetés

Félévenként ismét találkoznak egymással a világ két legnagyobb hatalmának gazdasági vezetői. Az első ilyen tanácskozáson az USA-t Steve Mnuchin pénzügyminiszter, Kínát pedig Liu Ho miniszterelnök-helyettes képviseli majd – írja a Wall Street Journal.

Liu Ho Washingtonba utazik, hogy ott január 15-én aláírja az új szabadkereskedelmi egyezmény első megállapodását – közölték Pekingben. Ezzel nem ér véget a kereskedelmi háború, de megteszik az első lépést a béke felé – hangsúlyozzák a kínaiak.

Miért szüntette be Trump a féléves egyeztetést?

Washingtonban a fiatalabb Bush elnök idején döbbentek rá arra, hogy Kínára nagy szükség lehet a globális gazdaság ügyeinek intézésekor. A nagy pénzügyi válság (2008) idején Kína akadályozta meg a globális pénzügyi válságot azzal, hogy belső piacán hatalmas programokat indított el, melyek igen sok partner állam cégeinek kínáltak pompás üzleti lehetőségeket. A fiatalabb Bush elnök döntött amellett, hogy előnyös mindenki számára, ha a gazdasági tárcák vezetői összeülnek félévenként Washington és Peking érdekeinek az összehangolására. Obama nyolc éve alatt is folytatódott a gyakorlat. Trump is engedélyezte kezdetben ezt, de akkor még maga is vígan tárgyalt Hszi Csinping elnökkel. Azután következett a szankció politika, amely válasz intézkedéseket váltott ki Pekingben. Trump leállította a rendszeres konzultációt. Most ezt újrakezdik abban a reményben, hogy az USA elnöke nem gondolja meg magát újra.

Trumpot állítólag az vitte rá a kereskedelmi háború felfüggesztésére, hogy elétettek egy kínos számot: több mint 46 milliárd dollárjába került az amerikai cégeknek eddig a Kína ellen folytatott szankció politika! Választási évben ez kész katasztrófát jelent márpedig az elnökválasztás jelenleg mindent felülír Trump elméjében, mert nyolc évig akar a Fehér Házban maradni, hogy azután átadhassa a helyet az USA első női elnökének: Ivanka Trumpnak!

Állami pénzből újították fel a középkori zsinagógát Alexandriában

A Nagy Sándor által alapított egyiptomi városban évezredek óta élnek zsidók. Az ókorban Alexandria a tudomány központja volt. A brit birodalmi időkben Alexandriában mintegy 30-40 ezer zsidó élt vagyis jelentős szerepet játszottak a város gazdasági és kulturális életében.

Izrael megalakulása után a helyi zsidók döntő többsége kivándorolt, mert tartott a muzulmán többség ellenszenvétől. Az alexandriai zsinagóga, mely az egyik legnagyobb az arab világban, lassan romlásnak indult. Nyolc évvel ezelőtt be kellett zárni, mert életveszélyesnek bizonyult. Ráadásul az akkori iszlamista kormány igen ellenséges volt a kis létszámú zsidó közösséggel szemben.

4 millió dollárt adott a felújításra az egyiptomi kormány

Sziszi államfő igyekszik a keresztény és a zsidó kisebbség jogait védelmezni az iszlamista erőkkel szemben. Ezért vendégül látta Ferenc pápát annak ellenére, hogy a kopt keresztények templomait több iszlamista terror támadás is érte Alexandriában és másutt. Őrséget rendelt ki a keresztény templomok és a zsinagógák mellé. „Hatvan éve ez a hatalom első gesztusa a zsidók felé” – nyilatkozta a kis zsidó közösség egyik vezetője, Magda Haroun az AFP hírügynökségnek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK