Fontos

A XXI-ik század a Csendes óceán százada!

Az USA kivonja katonáit Afrikából és a Közel Keletről, hogy a Távol Keletre koncentráljon. A többi között erről tájékoztatta a NATO tagállamokat  Brüsszelben Mark Milley tábornok. Az USA haderőinek vezérkari főnöke egy korábbi irányváltásból vonja le a végső tanulságokat.

Már Obama elnök közölte: a XXI-ik század a Csendes óceán százada! Trump ugyanezen a véleményen van. Ezért a katonákat fokozatosan kivonják Afrikából és a Közel Keletről, mert Kínával és Oroszországgal szemben kívánják őket felhasználni.

Washingtonban Moszkvát és Pekinget tekintik stratégiai ellenfélnek

Mind Oroszország mind Kína gyors ütemben fegyverkezik. Oroszország legnagyobb hadgyakorlatát a második világháború vége óta a  Távol Keleten rendezték meg – aktív kínai részvétellel! Ennek ellensúlyozására akarják megerősíteni az amerikai katonai jelenlétet a térségben.

Afrika és a Közel Kelet leértékelődött

A kínaiak már ma is megelőzik Amerikát és Európát Afrikában, de Washingtont ez hidegen hagyja. Mindössze hétezer amerikai katona tartózkodik Afrikában, de ezek számát is csökkenteni akarják. Az Africom vagyis a parancsnokság Németországban van. A legtöbb amerikai katona Djiboutiban állomásozik, ott, ahol Kína is berendezte első külföldi katonai támaszpontját.

A Közel Kelet az olaj miatt volt igazán fontos. Jaltából hazatérve Roosewelt elnök kötött szerződést Szaúd királlyal az akkori világ legnagyobb olajkincsére. Csakhogy azóta az olaj jelentősége csökkent, az USA pedig újra olajexportőr lett. Trump elnök ki akarja vonni az amerikai katonákat a Közel Keletről, de úgy, hogy ezzel ne gyengítse meg legfőbb szövetségese, Izrael helyzetét.

Európa azt szeretné, ha Amerika maradna

Minthogy európai hadsereg nincs, ezért az európai érdekek védelmét is sok helyen az amerikaiak biztosítják Afrikában és a Közel Keleten. Trump ezt meg akarja fizettetni európai szövetségeseivel, akiktől elvárja, hogy amerikai fegyverekkel erősítsék meg hadseregeiket.

Macron francia elnök olyan európai hadsereget akar, amely európai fegyvereket használ

A Macron-Orbán paktum egyik alapja épp ez: mindketten egyetértenek abban, hogy a britek kilépése után lehetséges egy egységes európai haderő felállítása. Lengyelországtól és Romániától eltérően úgy látják, hogy ennek a hadseregnek elsősorban európai fegyvereket kell használnia. Ezért egyáltalán nem véletlen, hogy a német hadiipar legnagyobb vásárlója az elmúlt időszakban nem volt más mint Magyarország.

Újra lesz amerikai-kínai gazdasági egyeztetés

Félévenként ismét találkoznak egymással a világ két legnagyobb hatalmának gazdasági vezetői. Az első ilyen tanácskozáson az USA-t Steve Mnuchin pénzügyminiszter, Kínát pedig Liu Ho miniszterelnök-helyettes képviseli majd – írja a Wall Street Journal.

Liu Ho Washingtonba utazik, hogy ott január 15-én aláírja az új szabadkereskedelmi egyezmény első megállapodását – közölték Pekingben. Ezzel nem ér véget a kereskedelmi háború, de megteszik az első lépést a béke felé – hangsúlyozzák a kínaiak.

Miért szüntette be Trump a féléves egyeztetést?

Washingtonban a fiatalabb Bush elnök idején döbbentek rá arra, hogy Kínára nagy szükség lehet a globális gazdaság ügyeinek intézésekor. A nagy pénzügyi válság (2008) idején Kína akadályozta meg a globális pénzügyi válságot azzal, hogy belső piacán hatalmas programokat indított el, melyek igen sok partner állam cégeinek kínáltak pompás üzleti lehetőségeket. A fiatalabb Bush elnök döntött amellett, hogy előnyös mindenki számára, ha a gazdasági tárcák vezetői összeülnek félévenként Washington és Peking érdekeinek az összehangolására. Obama nyolc éve alatt is folytatódott a gyakorlat. Trump is engedélyezte kezdetben ezt, de akkor még maga is vígan tárgyalt Hszi Csinping elnökkel. Azután következett a szankció politika, amely válasz intézkedéseket váltott ki Pekingben. Trump leállította a rendszeres konzultációt. Most ezt újrakezdik abban a reményben, hogy az USA elnöke nem gondolja meg magát újra.

Trumpot állítólag az vitte rá a kereskedelmi háború felfüggesztésére, hogy elétettek egy kínos számot: több mint 46 milliárd dollárjába került az amerikai cégeknek eddig a Kína ellen folytatott szankció politika! Választási évben ez kész katasztrófát jelent márpedig az elnökválasztás jelenleg mindent felülír Trump elméjében, mert nyolc évig akar a Fehér Házban maradni, hogy azután átadhassa a helyet az USA első női elnökének: Ivanka Trumpnak!

Állami pénzből újították fel a középkori zsinagógát Alexandriában

A Nagy Sándor által alapított egyiptomi városban évezredek óta élnek zsidók. Az ókorban Alexandria a tudomány központja volt. A brit birodalmi időkben Alexandriában mintegy 30-40 ezer zsidó élt vagyis jelentős szerepet játszottak a város gazdasági és kulturális életében.

Izrael megalakulása után a helyi zsidók döntő többsége kivándorolt, mert tartott a muzulmán többség ellenszenvétől. Az alexandriai zsinagóga, mely az egyik legnagyobb az arab világban, lassan romlásnak indult. Nyolc évvel ezelőtt be kellett zárni, mert életveszélyesnek bizonyult. Ráadásul az akkori iszlamista kormány igen ellenséges volt a kis létszámú zsidó közösséggel szemben.

4 millió dollárt adott a felújításra az egyiptomi kormány

Sziszi államfő igyekszik a keresztény és a zsidó kisebbség jogait védelmezni az iszlamista erőkkel szemben. Ezért vendégül látta Ferenc pápát annak ellenére, hogy a kopt keresztények templomait több iszlamista terror támadás is érte Alexandriában és másutt. Őrséget rendelt ki a keresztény templomok és a zsinagógák mellé. „Hatvan éve ez a hatalom első gesztusa a zsidók felé” – nyilatkozta a kis zsidó közösség egyik vezetője, Magda Haroun az AFP hírügynökségnek.

Kicsit később, de érkezik az orosz földgáz az Északi áramlat 2-ön

Ezt ígérte Putyin elnök amikor közös sajtókonferencián ismertette a Merkel kancellárral folytatott eszmecsere eredményeit. A tervek szerint már az idei év közepén meg kellene indulnia a földgáz szállításnak, de erre csak az év végén vagy a jövő év elején kerülhet sor – mondta az orosz elnök.

Az ok: az amerikaiak szankciókkal sújthatják azokat a cégeket, melyek részt vesznek az Északi áramlat 2 építésében. Több nyugati cég jelezte, hogy akkor inkább kiszáll. Oroszok pótolják őket, de ez időbe kerül. Washington szerint a vezetékkel túlságosan is nagy függés alakulhat ki az orosz földgáztól nemcsak Németországban, de azé egész Európai Unióban.

Fenn kell tartani az iráni atomalkut

Ezt hangsúlyozta mind Angela Merkel kancellár mind pedig Putyin elnök. Németország és Oroszország is aláírta az egyezményt, de a két legfőbb érdekelt felmondta azt. Először Trump rúgta föl az atomalkut, majd pedig Szulejmani tábornok meggyilkolása után Irán közölte, hogy ezután nem korlátozza nukleáris programját.

Berlinben líbiai békekonferencia lesz

Merkel kancellár Moszkvában közölte: bár a tanácskozást Berlinben rendezik meg, de nem Németország a házigazda hanem az ENSZ. Líbiában polgárháború dúl 2011 óta amikor megbukott Kadhafi rendszere és a diktátort feldühödött alattvalói széttépték. A szembeálló feleket kívülről is támogatják. Putyint megkérdezték: harcolnak-e orosz katonák Líbiában? Ha vannak is orosz katonák Líbiában, akkor ők nem az orosz állam érdekeit képviselik és nem tőle kapják a fizetést – válaszolta diplomatikusan Putyin. A valóságban az a helyzet, hogy a Wagner biztonsági szolgálat adja a mesterlövészeket Haftar tábornok hadseregébe. A Wagner biztonsági szolgálat Putyin magánhadserege, amely leszerelt elit katonákból áll. Haftar tábornok élvezi Putyin támogatását, de az oroszok szállítanak fegyvert az ellenfelének is. Egyrészt azért, mert nagyon kell nekik a dollár, másrészt pedig azért, hogy fennmaradjon a káosz Líbiában. Afrika egykor legnagyobb olajtermelője csak az árnyéka egykori önmagának, jóval kevesebb olajat termelnek ki és exportálnak mint  Kadhafi idejében. Ez kapóra jön olyan nagy exportőröknek mint Oroszország vagy az USA vagy Szaúd Arábia. Ők szabályozni akarják az olaj világpiacot. Amelyet felizgatott az amerikai-iráni háborúskodás lehetősége. Németország viszont – Magyarországhoz hasonlóan abban érdekelt, hogy alacsony olaj és földgáz árak alakuljanak ki a globális piacon.

Tüntetések a vallási vezető ellen Iránban

Diákok vonultak az utcákra Teheránban és több nagyvárosban azt követően, hogy a Forradalmi Gárda légvédelmi parancsnoka elismerte: ők lőtték le az ukrán utasszállító gépet – fedélzetén 176 emberrel.

Amir-Ali Hadzsizateh tábornok közölte: minden felelősséget vállal a tragédiáért! De miért csak most? Mert Irán vallási vezetője eddig fedezte a Forradalmi Gárdát. Ezért követelik a tüntető diákok Ali Khamenei vallási vezető lemondását. Akcióba lendült Hasszan Rohani elnök is a Forradalmi Gárda ellen.

Iráni elnök: meg kell büntetni azokat, akik lelőtték az ukrán gépet!

Irán elismerte, hogy ők lőtték le az ukrán utasszállító gépet, melynek fedélzetén 176-an voltak. „Imádkozom az áldozatokért és családjukért ” – jelentette ki Irán államfője. Szigorú vizsgálatot követelt az ügyben. Iránban a légtér a Forradalmi Gárda felügyelete alatt áll. Kaszim Szulejmani tábornok a Forradalmi Gárda külföldi erőinek parancsnoka volt, akit az amerikaiak kilőttek Bagdad mellett. A Forradalmi Gárda ki akarja űzni az amerikaikat a térségből és ezért háborús feszültséget szít. A mérsékelt Rohani elnök viszont kiegyezésre törekszik az Egyesült Államokkal, mert békés fejlődésre vágyik és nem véget nem érő háborúra.

A Forradalmi Gárda irányítja a nemzeti együttműködési rendszert Iránban

A bankok és a nagyobb cégek igazgató tanácsai tele vannak tábornokokkal. A legnagyobb pénzt azonban nem ez hozza a Forradalmi Gárdának hanem a kábítószerkereskedelem! Bár a Korán tiltja a drog fogyasztást és a kábítószer kereskedelmet halállal bünteti, de az olaj után ez a legnagyobb üzlet a Közel Keleten. A Forradalmi Gárda ellenőrzi a határőrséget is, ezért a kábítószer kereskedelemnek nincs semmilyen akadálya sem.

Rohani: fogják el a cápákat!

Irán államfője többször is követelte, hogy az ügyészség és a bíróságok lépjenek fel erélyesen a korrupció és a kábítószer-kereskedelem ellen, de egyelőre hiába. Az igazságszolgáltatás ugyanis Ali Khamenei ajatollah intelmeire figyel igazán. A vallási vezető pedig a Forradalmi Gárda védelmezője, mert őket tekinti az iszlamista forradalom letéteményeseinek Iránban.

Iráni elnök: meg kell büntetni azokat, akik lelőtték az ukrán gépet!

Irán elismerte, hogy ők lőtték le az ukrán utasszállító gépet, melynek fedélzetén 178-an voltak. „Imádkozom az áldozatokért és családjukért ” – jelentette ki Irán államfője.

Szigorú vizsgálatot követelt az ügyben. Iránban a légtér a Forradalmi Gárda felügyelete alatt áll. Kaszim Szulejmani tábornok a Forradalmi Gárda külföldi erőinek parancsnoka volt, akit az amerikaiak kilőttek Bagdad mellett. A Forradalmi Gárda ki akarja űzni az amerikaikat a térségből és ezért háborús feszültséget szít. A mérsékelt Rohani elnök viszont kiegyezésre törekszik az Egyesült Államokkal, mert békés fejlődésre vágyik és nem véget nem érő háborúra.

A Forradalmi Gárda irányítja a nemzeti együttműködési rendszert Iránban

A bankok és a nagyobb cégek igazgató tanácsai tele vannak tábornokokkal. A legnagyobb pénzt azonban nem ez hozza a Forradalmi Gárdának hanem a kábítószerkereskedelem! Bár a Korán tiltja a drog fogyasztást és a kábítószer kereskedelmet halállal bünteti, de az olaj után ez a legnagyobb üzlet a Közel Keleten. A Forradalmi Gárda ellenőrzi a határőrséget is, ezért a kábítószer kereskedelemnek nincs semmilyen akadálya sem.

Rohani: fogják el a cápákat!

Irán államfője többször is követelte, hogy az ügyészség és a bíróságok lépjenek fel erélyesen a korrupció és a kábítószer-kereskedelem ellen, de egyelőre hiába. Az igazságszolgáltatás ugyanis Ali Khamenei ajatollah intelmeire figyel igazán. A vallási vezető pedig a Forradalmi Gárda védelmezője, mert őket tekinti az iszlamista forradalom letéteményeseinek Iránban.

Hajléktalanok palotája Rómában

A Migliori palotát a vallásos család 1930-ban adományozta a Vatikánnak. A freskókal díszített palotában korábban a piarista nővérek tartottak fenn szállást leányanyák számára. Miután ők elköltöztek, a pápai Kúriában felmerült az ötlet, hogy rendezzenek be luxus szállodát Róma kellős közepén. Ferenc pápa azonban másképp döntött.

A Szent Egyed közösség kezeli a palota ügyeit

Ferenc pápa megbízta a szociális ügyekkel foglalkozó vatikáni bíborost, a lengyel Konrad Krajewskit, hogy a palotát a szegények számára tartsák fenn elsősorban a hajléktalanokra és a bevándorlókra gondolva. „Ez maga az evangélium ” – hangsúlyozta Konrad Krajewski bíboros, aki hozzátette: „A szegényeknek ily módon visszaadjuk a méltóságot, melyet a világ megtagadott tőlük!”

A Szent Egyed közösség a különböző felekezetek közötti párbeszéd híve. Ezért is kapta ezt a megbízást Ferenc pápától hiszen a szegények és a hajléktalanok mind nagyobb része a bevándorlók közül kerül ki az Örök Városban.

Ferenc pápa nagy elődjének, II. János Pál pápának az útját követi: a halála után szentté avatott lengyel egyházfő 1982-ben avatott fel egy hasonló házat Róma belvárosában. Dono di Maria (Mária adománya) nevet viseli az a ház, melyben Teréz anya apáca rendje gondoskodik a hajléktalanokról. Teréz anya, aki albán szülők gyerekeként született meg Szkopjéban, Indiában lett a szegények gyámolítója. Halála után őt is szentté avatták mint II. János Pált.

A szélsőjobboldal bírálja Ferenc pápát a migránsok támogatása miatt

Matteo Salvini amíg Itália belügyminisztere volt, megkísérelte hermetikusan elzárni Olaszországot a tengeren keresztül érkező migránsoktól. Politikája homlokegyenest ellentétes Ferenc pápáéval, akinek első látogatása megválasztása után Lampedusa szigetére vezetett Itália akkor legnagyobb menekülttáborába. Matteo Salvini most ellenzékben van, de vissza akar kerülni a hatalomba immár miniszterelnökként. Ferenc pápa többször bírálta a szélsőjobboldal kirekesztő jellegű kereszténység felfogását. Ezért a hajléktalanok palotájában nem tesznek különbséget a jelentkezők között: ez a ház mindazok háza, akiknek nincsen házuk! Így határozta meg a hajléktalanok palotájának küldetését az igazgató, aki a Szent Egyed közösség egyik vezetője Rómában.

Trump gratulált Kim Dzsong un-nak a születésnapján

Észak Korea duci diktátora a hivatalos adatok szerint 1982 január 8-án látta meg a napvilágot. Mindez a hivatalos mítosz része: az uralkodó Kim dinasztia élete valójában titok.

A dinasztia harmadik uralkodója azért született hivatalosan 1982-ben, mert nagyapja, a rendszer alapító Kim Ir szen 1912-ben látta meg a napvilágot. Szülőfaluja ma Betlehemhez hasonló zarándokhely bár történészek szerint egyáltalán nem ott született. A hivatalos mítosz szerint a dinasztia második vezére, Kim Dzsong il 1942-ben született a koreaiak szent hegyén a Paktuszanon. Ez a koreai Olümposz. A történészek szerint valójában Kim Dzsong il egy szovjet lágerben született, ahol apja kiképzést kapott. Onnan tért haza szovjet százados egyenruhában, hogy megalapítsa a kommunista rendszert Észak Koreában. A szovjet múlt feledve, ma már nemzeti kommunista mítosz van. A nemzeti kommunista rendszer nyomorban tartja a népet, hogy pénzelni tudja a költséges fegyverkezési programot.

Kim Dzsong un kihívja Trumpot

Szingapúrban az amerikai elnök és az ifjú diktátor megállapodott abban, hogy Észak Korea leszereli nukleáris és ballisztikus rakéta fegyvereit. Cserébe Amerika megszünteti a szankciókat, melyek fojtogatják Észak Korea amúgy is nyomorúságos gazdaságát. Mindkét fél egymást vádolja, hogy miért nem lett semmi a beharangozott változásból. Hanoiban már sikertelen volt a második csúcs. Harmadikról egyelőre csak beszélnek …

Trump nem közvetlenül gratulált

Az USA elnöke fogadta a Fehér Házban Dél Korea államfőjének biztonságpolitikai tanácsadóját. Őt kérte meg, hogy tolmácsolja a születésnapi jókívánságokat Kim Dzsong un-nak. A biztonságpolitikai tanácsadó most mesélte el mindezt a sajtónak Szöulban. Hozzátéve, hogy Dél Korea elnökének születésnapi jókívánságaihoz csatolták Trump üzenetét is. Dél Korea elnöke mindenképp szeretné, ha lenne új csúcstalálkozó Trump és Kim Dzsong un között. Trump viszont azt számolgatja: vajon előnyös – e neki a választási harcban, ha összefut valahol a duci diktátorral, aki eleped a vágytól, hogy láthassa őt?

A szélsőjobb bírálja a bíborost, aki a migránsokat segíti

Németország egyik legtekintélyesebb katolikus főpapja, Reinhard Marx bíboros 50 ezer eurót adományozott egy jótékonysági szervezetnek, mely segíti a Földközi tengeren hányódó bevándorlókat.

Az Alternative für Deutschland sietett megtámadni München érsekét, akit azzal gyanúsítanak, hogy embercsempészeteket támogat. Felszólították Marx bíborost, hogy közölje: saját döntése volt az adományozás a migránsok megsegítésére vagy előtte megkérdezte a katolikus közösséget, melyet képvisel. Németországban az állam szedi be az egyházi adót. Az Altenative für Deutschland szóvivője demagóg módon feltette a kérdést: „én miért fizetem harminc éve az egyházi adót, ha a migránsok támogatására fordítják, mellyel én nem értek egyet!”

A támadás nemcsak Marx érsek ellen irányul

A bajor katolikusok vezetője egy olyan jótékonysági szervezetnek adta az 50 ezer eurót, melyet az evangélikus egyház hozott létre Németországban. A szervezet fenntart egy hajót, mely kimenti a fuldokló bevándorlókat a Földközi tengeren. Németországban a történelmi egyházak kiállnak a bevándorlók mellett, de a politikai pártok megosztottak.
A keresztényszociális unió, mely Bajorországot évtizedek óta kormányozza meglehetősen kétértelmű álláspontot vall. Korábban meghívták Orbán Viktor miniszterelnököt a keresztényszociális unió vezetőségi ülésére. Időközben Horst Seehofer mérsékelte álláspontját hiszen Németország belügyminisztereként figyelembe kell vennie azt, hogy a történelmi egyházak támogatják a migránsokat. Az AfD viszont nem véletlenül támadja a bajor katolikus egyház fejét. A szélsőjobboldali párt megpróbálja elhódítani Bajorországot a keresztényszociális uniótól, hogy ezzel megerősítse pozícióját egész Németországban.

Hétéves börtön egy orosz fegyverkereskedőnek

Vladimir D. olyan rakéta technológiát szállított Oroszországba, amely embargós vagyis az Európai Unió tiltja a kivitelét egy nem baráti országba. A bíróság Hamburgban hétéves börtönbüntetésre ítélte Vladimir D.-t, de korántsem biztos, hogy le is kell ülnie a büntetését.

A német sajtó szerint Vladimir D. az orosz hírszerzés embere vagyis bármikor kicserélhetik egy olyan ügynökre, aki a németeknek fontos, és lebukott valahol Oroszországban.

A sors iróniája, hogy a hamburgi bírósági ítélet épp akkor született meg amikor Putyin elnök megszemlélt egy flotta gyakorlatot a Krím félsziget közelében. Az orosz flotta azokkal a hiperszonikus rakétákkal gyakorlatozott, melyek Putyin szerint egyedülállóan hatékonyak, mert nincsen ellenük védelem.

A flotta gyakorlat után Putyin elnök Merkel kancellárral találkozik. Aligha valószínű, hogy szóba kerülne a lebukott orosz fegyverkereskedője hiszen sok ennél fontosabb megbeszélnivalója is van az orosz elnöknek Németország kancellárjával. Ott van például az Északi áramlat gázvezeték, mely már majdnem készen van, de az amerikaiak mindent megtesznek, hogy Németország minél később kaphasson orosz földgázt ezen a vezetéken a Balti tenger alatt.

Merkel és Putyin mindenképp megvitatja az amerikai-iráni válságot, mely mindkét államot érinti. Oroszország Irán szövetségese: az irániak orosz rakétákkal lőtték le a szerencsétlen ukrán személy szállító gépet. Ez nem a legkorszerűbb  orosz rakétavédelmi rendszer, mert azt Moszkva nem adta el Iránnak. Az USA és Izrael kérte erre az oroszokat. Putyin pedig nemet mondott Iránnak, mely elavult rakétáival nemigen ijeszt meg senkit.

Putyin diplomáciai nagyhete

Az orosz elnök Damaszkuszban résztvett egy pravoszláv misén, melyet közvetített egy orosz televízió is. Megígérte a szintén jelenlevő Asszad szír elnöknek, hogy továbbra is élvezheti az orosz katonai támogatást, mely nélkül már réges-régen megbukott volna.

Azután Putyin Isztambulban Erdogan elnökkel tárgyalt. Felavatták a Török áramlat gázvezetéket.

Világ zsandárai egyesüljetek!

Putyin és Erdogan szépen felosztotta a Földközi tenger vidékét azzal számolva, hogy az amerikaiak távozóban vannak, az európaiak pedig közös katonai erő híján nem rúgnak labdába. Némi gondot jelent, hogy Líbiában egymással szembeálló erőket támogatnak, de ez senkit sem zavar különösebben, mert valójában mindkettejüket az olaj és a földgáz érdekli. Mind Putyinnak mind Erdogannak pénzre van szüksége, hogy rogyadozó hazai népszerűségét valahogy visszaszerezze. A külföldi katonai kalandok hoznak ugyan egy kevés népszerűséget, de hosszú távon az embereket nem a kétes hadi dicsőség hanem az életszínvonal érdekli. Az pedig nem fest rózsásan sem Oroszországban sem pedig Törökországban. Ezért is fontos Putyin számára a találkozó Merkel kancellárral: ha el tudná érni az európai szankciók enyhítését, akkor fellendülhetne az orosz gazdaság. Csakhogy Putyinnak ezért cserébe valamit adnia is kellene, és az orosz elnök nem épp engedékenységéről híres.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!