Fontos

Weber: ne kapjanak döntési lehetőséget a szélsőjobboldali kretének Európában!

0

Az én jövendő többségem a centrumban van – hangsúlyozta Manfred Weber, aki a Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozott. Az Európai Néppárt jelöltje Jean-Claude Juncker helyére elmondta a német lapnak, hogy a fő célja megakadályozni a szélsőjobboldali kreténeket abban, hogy politikailag felelős döntési pozícióba kerüljenek Európában.

Név szerint az Alternative für Deutschland pártot illetve Marine Le Pen asszony szélsőjobboldali tömörülését említette. Nyomatékosan kiemelte, hogy semmiképp sem kíván szövetséget kötni olyan szélsőjobboldali alakulatokkal mint a Liga Olaszországban vagy a PiS Lengyelországban. Ez az a két párt, mellyel Orbán Viktor igen jó kapcsolatot ápol, és melyeket alternatívaként tekint az Európai Néppárthoz képest.

A Fideszt az Európai Néppárt felfüggesztette. Orbán Viktor korábban osztrák típusú koalíciót javasolt az Európai Néppártnak vagyis szövetséget a szélsőjobboldallal. Ezzel szemben Merkel kancellár és utóda a CDU élén, akit a német sajtó AKK-nak rövidít, a berlini koalícióhoz hasonlóan olyan centrumot akar létrehozni Európában, mely megakadályozza a populizmus előretörését a kontinensen. A koalícióban számítanak a szocialistákra éppúgy mint a liberálisokra illetve esetleg a zöldekre is- nyilatkozta AKK Brüsszelben.

Manfred Weber a Fidesz felfüggesztésére utalva bírálta Timmermans szocialista vezetőt, mert sem Romániában sem pedig Máltán nem lépett fel határozottan a korrupt baloldali kormányzás ellen. Romániában Liviu Dragnea pártelnököt számtalan bírálat érte amiatt, hogy megfúrta a korrupció ellenes ügyészség vezetőjét. Az EU-ban most sokan azt szeretnék, ha a román ügyész asszony lenne az unió első főügyésze. Liviu Dragnea azonban kampányt folytat ez ellen! Málta szigetén felrobbantottak egy oknyomozó újságírónőt, aki a baloldali kormányzat korrupció gyanús ügyeit firtatta. A baloldali miniszterelnök mégiscsak a helyén maradt. Nem úgy mint Szlovákiában Robert Fico, aki hasonló helyzetben lemondásra kényszerült.

Manfred Weber bajor, a CSU politikusa. A felfüggesztés alkalmából Orbán Viktor úgy nyilatkozott: továbbra is támogatja jelöltségét az uniós bizottsági elnöki posztra. Az uniós pénzek elosztása szempontjából fontos, hogy ki áll az EU bizottságának az élén, és hogy az illető milyen politikai támogatást élvez. Manfred Weber a szélsőjobboldali kreténekkel szemben a centrumra számít Európában.

Merkel diplomáciával oldaná meg az észak-koreai válságot

0

Az észak-koreai válság diplomáciai úton történő megoldását szorgalmazta Angela Merkel német kancellár most közzétett e heti videoüzenetében, hozzátéve, hogy a kialakult helyzetnek egészében véve a globális leszerelés felé kellene sarkallnia a nemzetközi közösséget.

„Azáltal, hogy Észak-Korea újabb rakétateszteket hajtott cégre, ismét nagyon nehéz helyzetbe kerültünk. Ennek ellenére szilárd meggyőződésem, hogy a helyzetet diplomáciai úton kell megoldani, és több erőfeszítést kell tennünk a globális leszerelés lendületbe hozására.”

„Ebben döntő szerep hárul a NATO-ra és Oroszországra. Diplomáciai úton értük el azt is, hogy Iránnal megállapodást tudjunk aláírni. Ehhez hasonlóan kell cselekednünk Észak-Koreával kapcsolatban” – jelentette ki a kancellár az üzenetben, az Irán és hat nagyhatalom között 2015-ben megkötött nukleáris megállapodásra utalva.

 

A populisták álma: Észak Európa Dél Európa ellen

A koronavírus válság kiélezi az ellentéteket az EU-ban a gazdag északi és a szegényebb déli tagállamok között. Az IMF arra hívta fel a figyelme, hogy ez az ellentét belülről bomlaszthatja az Európai Uniót.

Miért oly magas a munkanélküliség Dél Európában – és alacsony Északon?

Míg Ausztriában és Németországban csak 6%-os munkanélküliség várható a koronavírus válság csúcspontján addig Görögországban és Spanyolországban 20%. Erre a kellemetlen kontrasztra mutat rá a Nemzetközi Valutaalap  jelentése, mely azt vizsgálta, hogy mennyire mély válság várható a munkaerő piacokon Európában?

„Az eurozóna tagállamai megtanulták a leckét a 2008-as nagy pénzügyi válság idején, és csak kevés embert bocsátottak el” – nyilatkozta a Le Monde-nak Nadia Gharbi, aki a Pictet WM elemzője. „Európa és az USA között óriási a különbség ebben a tekintetben. Az Egyesült Államokban rekord magasságba emelkedett a munkanélküliség míg Európában inkább a részleges vagy technikai munkanélküliséget választották illetve a Kurzarbeitet”. Ezzel azonban csak elnapolni sikerült a problémát, de megoldani nem. „Ha ugyanis megszűnik a kormányzati támogatás, mely lehetővé teszi a munkahelyek döntő többségének megmaradását, akkor a döntéshozók Európában is szembekerülnek azzal, hogy a cégek túlélésnek záloga a leépítés. Robbanásszerű változás várható” – hangsúlyozza Nadia Gharbi.

Időzített bomba Európa déli részén

Már a korona vírus válságot megelőzően is jóval magasabb volt itt a munkanélküliség mint Európa északi részén. Ráadásul a munkavállalók jelentős része szerződéses alkalmazott volt vagyis eleve reménytelen helyzetbe került volna, ha az állam nem siet a segítségükre.

„A turizmus meghalt, nem találok munkát magamnak” – mondja a 28 éves portugál Joana Ribeiro. Külföldre kellene menni, de hova? Hol nem fenyeget a vírusfertőzés és a nyomában kialakult válság?”

Dél Európában a turizmus aránytalanul nagy szerepet játszik a gazdaságban. Ezért annak leállása emberek millióinak munkahelyét fenyegeti. Így érthető, ha Görögország és Itália már június elején megnyitja turista piacát az uniós polgárok előtt.

10%-os munkanélküliség fenyeget az eurozónában

Erre hívja fel a figyelmet az IMF. Ez önmagában is olyan nagyságrend, amely komoly társadalmi problémát jelenthet, de ez átlagos mutató. Míg a globális versenyben sikeres északi tagállamok megőrizhetik a munkahelyek döntő többségét, addig a déliek  (Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország) drámai mértékű változás elé nézhetnek. Mindez megrendítheti a társadalmi stabilitást ezekben az országokban – hangsúlyozza Macron francia elnök. Arra utalva, hogy a populista erők kihasználhatják a gazdasági válság okozta elégedetlenséget a hatalomra jutásra. Ott pedig olyan politikát folytatnának, melyből ízelítőt kapott az Európai Unió amikor az Öt csillag és a Liga együtt kormányozta Olaszországot. A populista Matteo Salvini most ellenzékbe szorult, de távolról sem mondott le a hatalomról. Minthogy az eurozóna harmadik legnagyobb gazdaságáról van szó, ezért ez egész Európa számára igen fontos kérdés. Ezért is javasol Merkel kancellár és Macron elnök 500 milliárd eurós válság kezelő mentőcsomagot, mely a víz felszínén tartaná a dél-európai tagállamokat. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank vezetője, sietett üdvözölni Merkel kancellár és Macron 500 milliárd eurós elképzelését. A tömeges munkanélküliséggel szembenéző dél-európaiak ebben reménykedhetnek, mert különben jönnek „a hónap végék amikor már elfogyott a pénz ” – mondta a Le Monde-nak a fiatal portugál nő, aki se otthon nem talál munkát miközben nem látja azt sem, hogy hol lehetne vendégmunkás…

Mennyezetomlás a jakartai tőzsde épületében

0

Leszakadt az indonéz főváros tőzsdéjének a belső mennyezete, többen megsérültek. Az épület ad otthont a Világbank irodájának is. A Facebookon számos fénykép mutatja, ahogy porba és füstbe borult az épület aulája, amely tele van mennyezet-darabokkal, és törött bútorokkal.

 

A nagy hírügynökségek egyelőre ismertelennek nevezik az omlás okát.  Egyelőre azt sem tudni, hányan és hogyan sérültek meg. A város rendőrfőnöke a helyi televíziónak azt mondta, hogy megkezdődött a vizsgálat, de egyelőre a sebesültek ellátása az elsődleges feladat.

A BBC jelentése szerint a Világbank egy Jakartában dolgozó munkatára szerint az aula fölött egy átjáró volt, az omlott be. A nemzetközi szervezet irodája ugyanabban az épületben van, mint a tőzsde.

Olasz javaslat a tűzszünetre Ukrajnában

0

A jövő heti uniós csúcstalálkozóra készülődve Draghi miniszterelnök azzal az elképzeléssel állt elő, hogy Brüsszelnek azonnali tűzszünetre kellene felszólítania a feleket Ukrajnában. Az olasz elképzelést támogatja Magyarország és Ciprus is.

Az uniós tagállamok többsége – az amerikai elképzelésekhez igazodva – az ukrán kormány maximális támogatása mellett van. Zelenszkij elnöknek az az álláspontja, hogy csakis azután lehet tárgyalni, ha az oroszok kivonultak a megszállt területekről. Morawiecki lengyel miniszterelnök a CNN televíziónak ezért úgy nyilatkozott, hogy a háború sokáig el fog húzódni, de az Európai Uniónak és a NATO-nak kötelessége támogatnia Ukrajnát a végsőkig. Ugyanezt a véleményt fejtette ki Zelenszkij ukrán elnök a davosi világkonferencia előtt.

Morawiecki lengyel miniszterelnököt megkérdezték arról is, hogy jó barátja Orbán Viktor akadályozza az orosz olajembargót. Ezt a lengyel kormányfő elismerte, de hozzátette, hogy sok uniós tagállam örül Orbán szembeszegülésének, mert maga sem akar olajembargót. Földgáz embargót még kevésbé.

Két irány

Soros György Davosban már a harmadik világháborúról beszélt. Kifejtette az amerikai demokrata adminisztráció álláspontját, mely szerint a falhoz kell szorítani Putyint, és a lehetőség szerint végezni vele. Soros György éppúgy mint Morawiecki lengyel miniszterelnök Hitlerhez hasonlították Putyint, akit minden áron meg kell állítani.

Teljesen más álláspontot fejtett ki Davosban Kissinger egykori amerikai külügyminiszter. A veterán diplomata szerint az USA-nak mielőbb tűzszünetre kellene rávennie Zelenszkij ukrán elnök – azon az áron is, ha ez területi engedményeket jelent Putyinnak. A republikánus Kissinger szerint Oroszországra szüksége van az európai békerendszernek, ezért alkut kell kötni Putyinnal. Meg kell akadályozni egy kínai-orosz szövetséget. Lényegében ugyanez a véleménye Draghi olasz miniszterelnöknek, Macron francia elnöknek és Scholz német kancellárnak is. Ehhez az állásponthoz csatlakozik most Orbán Viktor, aki megpróbálja megőrizni kapcsolatait Oroszországgal a háború ellenére is. A két vonal összecsapása várható a jövő heti uniós csúcson. Ursula von der Leyen asszony jelezte: az olajembargót nem vitatják meg, mert nincs konszenzus.

Megtárgyalják viszont azt a brüsszeli javaslatot, mely szerint el kell kobozni az orosz oligarchák mintegy 10 milliárd eurós befagyasztott vagyonát az Európai Unióban. Brüsszel szerint ebből lehetne részben finanszírozni Ukrajna újjáépítését.

Nem engedték be Ukrajnába a magyar államtitkárt

Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár egy olyan magyar iskola megnyitóján mondott volna ünnepi beszédet, melyet a magyar állam finanszíroz – írja a karpataljalap.net portál.

Az ungvári iskola évnyitóján az államtitkár helyett a magyar konzul mondott beszédet. A két szomszédos állam közötti kapcsolat azóta romlott meg, hogy Kijevben új nyelvtörvényt hoztak, amely korlátozza a nemzeti kisebbségek nyelv használatát. A törvény nem elsősorban a magyar kisebbség ellen irányul, amely alig 140 ezer embert jelent Ukrajnában, hanem a nagyszámú orosz kisebbséget próbálja meg átszoktatni az ukrán nyelvre. Ez Ukrajna keleti részén annál is problematikusabb, hogy a helyi lakosság többsége orosz, aki nem is nagyon tud ukránul.

NATO viták

A magyar diplomácia blokkolja Ukrajna közeledését a NATO-hoz, mert ily módon kívánja rávenni a kijevi kormányt a nyelvtörvény megváltoztatására. Minthogy Ukrajna nem mutat erre hajlandóságot, ezért a magyar álláspont is változatlan. Mindez most azért különösen érdekes, mert a belorusz válság miatt újra nagyobb figyelem irányul a térségre. Az amerikaiak hadgyakorlatot tartanak Litvániában, és felszólították Putyin elnököt, hogy semmiképp se küldjön csapatokat Lukasenka rendszerének támogatására Beloruszba. Lukasenka elnök viszont azt állítja, hogy „Ukrajnában kiképzett NATO ügynökök” szítják az elégedetlenséget Beloruszban.

Világszerte gondot okoz a szélsőséges időjárás

0

Ausztráliában az iszonyatős hőség miatt kialakuló bozóttüzek, Észak-Amerikában a hóviharok okoznak problémát, és Magyarországon is szokatlan dolgokat művel az időjárás: vasárnap megdőlt a nappali országos melegrekord.

Épületeket pusztítottak el és embereket sodortak veszélybe a bozóttüzek szombaton Ausztráliában, amelynek három államát sújtja a több mint 40 Celsius-fokos hőhullám. Melbourne-ben futótüzek lobbantottak lángra néhány külvárosi építményt, és Victoria állam egy másik részén pedig a hőség egy 10 kilométeres szakaszon megolvasztotta az autópályát.

Tűzoltók a Melbourne Carrum Downs nevû külvárosában pusztító bozóttûz helyszínén 2018. január 6-án. Victoria állam különbözõ részein mintegy 400 ház áramellátása szakadt meg, és ötven tûzesetet jelentettek, ezeket a tûzoltóknak sikerült megfékezniük. (MTI/EPA/James Ross)

Közben az Egyesült Államokban a száz éve nem látott hideghullám okoz problémákat. Vasárnapra már húsz halálos áldozata volt a sarkvidéki hidegnek: az USA északkeleti partvidékén a légi közlekedés időlegesen megbénult, és továbbra is ítéletidőre kell számítani, ami mintegy 100 millió embert érint.

Szombaton New Hampshire-ben mínusz 40 Celsius-fokot is mértek.

Jeges szélviharok sújtják Maine, New Hampshire, Vermont, Massachusetts, Rhode Island, Connecticut, New York, New Jersey, Pennsylvania és Maryland államokat.

Boston látképe január 6-án. Az Egyesült Államokban utoljára egy évszázada tapasztalt hideghullám fõként az ország középnyugati részét és a keleti partvidéket sújtja, és súlyos fennakadásokat okoz a közúti és légi közlekedésben. (MTI/EPA/John Cetrino)

Indiában és Kínában is szokatlanul hideg van: Uttar Prades indiai szövetségi tagállamban, ahol mintegy 200 millió ember él, a minimumhőmérséklet 6-7 Celsius fok közé süllyedt péntekre, ami fele az ilyenkor megszokottnak. A meteorológusok további lehűlést jeleznek előre, ami azért veszélyes, mert a fűtés sem megoldott a térségben, Kínában pedig már több halálos áldozata is van a havazásnak.

Spanyolországban több ezer, a karácsonyi szabadságok után útrakelő ember rekedt a kocsijában vasárnap hajnalra a havazás miatt. A legrosszabb helyzet az AP6-os országút Madrid és Segovia közötti szakaszán alakult ki, ahol százak kényszerültek arra, hogy járművükben töltsék az egész éjszakát. A spanyol hadsereg vészhelyzeti alakulata (UME) 250 katonát küldött az autósok kiszabadítására.

Járművek vesztegelnek a hóesésben az AP6-os autópályán, a közép-spanyolországi San Rafael közelében 2018. január 7-én. (MTI/EPA/Delfin Garcia)

Magyarországon január 7-én eddig 17,6 Celsius-fok volt a legmagasabb maximum hőmérsékleti érték, amelyet 2001-ben Kiskunhalason mértek. Most ennél 1 tized fokkal melegebb volt Mohácson, így

az új január 7-ei melegrekord 17,7 fok lett

– közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat az MTI-vel.

Ráadásul vasárnapra virradóra 10 foknál magasabb hőmérsékletet is mértek, így ismét megdőlt az országos napi hajnali melegrekord is. Eddig ezen a napon 9,9 Celsius-fok volt a legenyhébb hőmérsékletet, amelyet Pápán mértek 1994-ben. Most viszont Dunaújvárosban csak 10,2 fokig hűlt le a levegő, így ez lett az új január 7-ei legmagasabb minimumhőmérsékleti rekord. Szombaton is megdőlt a hajnali és a nappali melegrekord is, az ország több pontján 17 foknál melegebb volt.

A következő napokban még marad a szokatlanul enyhe idő, azután viszont fokozatos lehűlés várható, a hétvégén hó is lehet.

Menekül Katalóniából az egyik legnagyobb helyi bank

A második legnagyobb katalán bank, a Banco Sabadell igazgatósága csütörtökön székhelyük Alicantéba költözéséről döntött. Nem engedhetik meg maguknak, hogy Katalónia függetlensége miatt kikerüljenek az eurózónából és az európai bankrendszerből – hozták fel indokként.

Katalónia második legnagyobb pénzügyi szolgáltatója, a Banco Sabadell (BS) átköltözteti székhelyét Alicante tartományba – így döntött a BS igazgatósága csütörtökön a spanyol El País napilap online kiadásának esti tudósítása szerint. A döntést azután hozták, hogy múlt vasárnap Katalóniában népszavazást tartottak a tartományban, majd általános sztrájk tört ki, és Carles Puigdemontkatalán elnök bejelentette: napokon belül kinyilvánítják függetlenségüket.

Bár a BS vezetése ragaszkodott ahhoz, hogy nem avatkoznak be a politikai folyamatokba, a székhelyváltás lehetősége időszerűvé vált. Tisztségviselői több fórumon figyelmeztettek arra, hogy válaszolniuk kell az aggasztó spanyolországi politikai helyzetre, és annak veszélyére, hogy az egyoldalú függetlenségi nyilatkozat következtében stabil jogi környezet nélkül maradhatnak.

A távozás melletti legfőbb érv az volt, hogy – amiként az Európai Bizottság ismételten rámutatott – a függetlenséggel Katalónia kikerül az Európai Unióból.

A BS nem engedheti meg magának, hogy

kívül rekedjen az eurózónán, elveszítse az Európai Központi Bank és az Európai Bankfelügyeleti Hatóság védőernyőjét,

amelyek lehetővé teszik a hozzáférést az euróhoz és a betétbiztosítási alaphoz, amelyek elveszhetnek Katalónia esetleges függetlensége esetén. A székhelyváltás másik oka az, hogy csak így tudnak egyenlő feltételekkel versenyben maradni a többi spanyol pénzügyi szolgáltatóval.

A bejelentést a piac jól fogadta a BS részvényei emelkedni kezdtek.

A költözésre szóba került Madrid és Oviedo, de a BS vezetése végül Alicantét választotta. A cégnek már van ott egy operatív központja.

Az El País egyik forrása szerint a katalán hatóságok megpróbáltak nyomást gyakorolni a BS-re a költözésről szóló döntés kapcsán. A bank vezetése mindenesetre tájékoztatta döntéséről a központi spanyol kormányt. A BS nem zárja ki, hogy ha valamikor megszűnnek a politikai feszültségek, visszatérnek Katalóniába, de rövid távon ez nincs napirenden.

„A BS távozása Katalóniából üzleti döntés, nem politikai”,

magyarázták a vezetők. Nem értelmezhető úgy, hogy az támadás lenne a tartományi vezetés ellen. Céljuk az ügyfelek megnyugtatása a tőzsdén, és azoké is, akik kivonták befektetéseiket, bár a cég minimalizálta a kivehető összeget. „Több a kérdés és a híresztelés, mint a készpénzkivét” – mutatott rá egy forrás.

A BS-nek Katalónián kívül Alicante mellett van bázisa Las Tablasban (Madrid) is. A BS vagyona 217 millió euró, 11 millió ügyfele van, és az utóbbi években globális szereplővé vált, különösen a brit TSB bank megvásárlása után. Üzleti tevékenységének már csak 15 százaléka származik Katalóniából, 55 százalék Spanyolország többi részéből, a maradék 30 százalék pedig az Egyesült Királyságból, az Egyesült Államokból és Mexikóból.

A hírek szerint Katalónia legnagyobb bankja, a CaixaBank is a költözést fontolgatja, Madridban a kormány pedig jogszabályt készít elő, amely megkönnyíti az „emigrációt” Katalóniából. A költözés mellett döntő bankok és cégek ugyanúgy működnek tovább mint eddig, csak a székhelyüket viszik át hivatalosan Spanyolország egy másik részére.

Bátor orosz újságírónő élő adásban bírálta a háborút

A közszolgálati egyes csatorna újságírója a híradó idején jelent meg a stúdióban, ahol elmondta orosz honfitársainak: hazudnak nektek a háborúról, amely Ukrajnában folyik! Marina Ovszjannikova akár tizenöt éves börtönbüntetést is kaphat ezért hiszen Putyin rendszerében nem szabad háborúnak nevezni az Ukrajnában zajló orosz „különleges hadműveletet”.

Marina Ovszjannikova, a közszolgálati televízió munkatársa, előre rögzített videóban mondta el a közvéleménynek, hogy miért vállalkozott erre a bátor akcióra a híradó stúdiójában.

„Sajnos évekig dolgoztam az egyes csatornánál, ahol folyamatosan gyártottuk a Kreml propagandáját. Szégyellem a sok hazugságot, szégyellem, hogy részt vettem abban, hogy az orosz népet zombivá alakítsák. Csendben voltunk 2014-ben amikor az egész elkezdődött (Putyin annektálta a Krím félszigetet), hallgattunk akkor amikor megmérgezték Alekszej Navalnij ellenzéki vezetőt.

Most pedig az egész világ hátat fordít nekünk és tíz nemzedék sem tudja rólunk lemosni a szégyent a testvérgyilkos háborúért.”

68 %-os támogatottság

Putyin egyik közvélemény-kutató intézete felmérte az ukrajnai „különleges hadművelet” támogatottságát, és mindössze 68% támogatót talált. Az oroszok mintegy egyharmada vette a bátorságot és jelezte, hogy nem támogatja Putyin háborúját. Ha figyelembe vesszük, hogy Oroszországban gyakorlatilag megszűnt a kritikus média, és a hatalom évek óta nyomja az orosz nacionalista nagyhatalmi propagandát, akkor ez szánalmas eredmény Putyin számára. A nyugati szankciók hatása épphogy megkezdődött Oroszországban, a lakosság többsége csak mostanában döbbenhet rá, hogy az életszínvonala drámai mértékben csökkenni fog az ukrajnai háború miatt.

Putyin beteg?

Nyugati hírszerzői jelentések szerint az orosz elnök kezelés alatt áll: valamilyen daganatos betegséget szteroidokkal próbálnak gyógyítani az orvosok. Ennek hatása van az idegrendszerre is: a páciens nem képes megőrizni az önkontrollt. Koncentráló képessége csökken, és döntései kevésbé racionálisak. A kezelés leépíti a páciens immunrendszerét, és ezzel is magyarázható a hosszú asztal. Putyin évek óta ebben a buborékban él, és ez befolyásolhatta abban, hogy meghozza döntését a háborúról Ukrajna ellen, noha erről nagyon sokan próbálták meg lebeszélni.

Bill Burns, a CIA főnöke Moszkvában telefonon győzködte az orosz elnököt. Korábbi moszkvai nagykövetként jól ismerte a körülményeket, de mégsem sikerült lebeszélnie Putyint a háborúról. Az amerikai diplomácia ekkor még azzal próbálkozott, hogy leválassza Oroszországot Kínáról hiszen az utóbbit tartják Washingtonban az igazán veszélyes ellenfélnek. Az amerikai diplomácia kísérlete nem sikerült: Oroszország megkezdte a háborút, mely mindenképp Kínához viszi közelebb. Putyin a téli olimpia idején már tárgyalt erről Hszi Csinping elnökkel. A nyugati hírszerzés szerint Moszkva gazdasági és katonai segítséget kért Pekingtől. Ezt mindkét érintett cáfolta, de nem kétséges, hogy a pária sorba került Putyin nemigen bízhat másban mint a kínai elnökben.

Az igazság csak másodlagos szempont, cél a hatalom

Ha az oroszok fejpénzt fizettek a táliboknak az USA katonáinak lelövéséért miért akar Trump békülni Putyinnal, főleg ha ez a Szíriában megölt orosz katonák miatt történt?

A New York Times – titkosszolgálati forrásokra hivatkozva – azt írta, hogy az oroszok fejpénzt fizettek Afganisztánban a táliboknak minden egyes lelőtt amerikai katonáért. A New York Times szerint ez bosszú akció volt amiatt, hogy Szíriában az amerikaiak által támogatott milíciák sok orosz katonát öltek meg, akik Asszad elnök oldalán harcoltak a polgárháborúban.

Mind Moszkva mind pedig a tálibok cáfolták a New York Times állításait. „Nem igaz, hogy a GRU (orosz katonai hírszerzés) pénzt fizetett volna a táliboknak és a hozzájuk közelálló fegyveres csoportoknak amerikai katonák meggyilkolásáért.” – közölte Oroszország washingtoni nagykövetsége. A tálibok, akiket eredetileg az amerikaiak támogattak a nagy Szovjetunióval szemben, de később szembefordultak az Egyesült Államokkal, szintén tagadnak: „19 éve folytatunk dzsihádot, ezalatt az idő alatt semmilyen külföldi hatalom semmiféle szolgálatától sem kaptunk pénzt!”

Az Egyesült Államok által vezetett koalíció 2001-ben szállta meg Afganisztánt, mert Oszama bin Laden ott szervezte meg a szeptember 11-i merényletsorozatot Amerika ellen. Erre utalnak a tálibok a 19 éves szent háborúval.

Időközben az USA megegyezett a tálibokkal Afganisztán jövőjéről, mert Trump elnök végképp ki akar vonulni Afganisztánból. Az USA elnöke egyidejűleg javítani szeretné a kapcsolatot Putyin elnökkel.

A New York Times viszont arra emlékezteti Trumpot, hogy Oroszország az USA stratégiai ellenfele. Mindent bevet az USA-val szemben. Ezzel szemben a tálibok azt állítják, hogy ők nem támadják az amerikai csapatokat, mert tartják magukat a megegyezéshez. Ennek értelmében az USA fokozatosan kivonja csapatait Afganisztánból, ahol jövő tavasszal magára maradhat a nagyon bizonytalan belső támogatással rendelkező demokratikus rendszer.

De a nagyhatalmak vetélkedésében ez senkit sem érdekel …

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK