Fontos

Tűzszünet Ukrajnában

Putyin és Zelenszkij megállapodott: hétfőn tűzszünet kezdődik, amely fordulatot hozhat Ukrajna viharos belső viszonyaiban.

2014 óta több mint 13 ezren haltak bele a konfliktusba, amely szembeállította Ukrajna kormányát a jelentős számú orosz kisebbséggel, melyet Moszkva támogat. A konfliktus során Oroszország lenyúlta a Krím félszigetet, mely 1954 óta Ukrajnához tartozott annak ellenére, hogy a lakosság többsége orosz volt.

Miért adta Hruscsov Ukrajnának a Krím félszigetet?

Dzsingisz kán utódai uralkodtak a Krím félsziget fölött amikor az orosz cár csapatai elfoglalták azt. A rohamosan növekvő orosz kisebbség hamarosan többséggé változott a Krím félszigeten. A terület stratégia fontosságát fokozta, hogy a cár ide telepítette a Fekete tengeri flotta parancsnokságát.

Sztálin halála után Hruscsov lett a Szovjetunió első embere, de nagy szüksége volt támogatókra, mert igen erős riválisai voltak. A Szovjetunió kommunista pártjának központi bizottságában Ukrajnáé volt a legerősebb frakció. Hruscsov az ő támogatásukkal szerezte meg a hatalmat, és ezt hálálta meg a Krím félszigettel. A Szovjetunióban az ukrán frakció egészen Brezsnyev haláláig, 1982-ig uralkodott.

Putyin-Zelenszkij

Most mind az orosz mind pedig az ukrán elnök a támogatásáról biztosította a tűzszünetet. Ugyanakkor Putyin közölte Zelenszkij elnökkel: nem ért egyet azzal, hogy októberben helyi választásokat rendezzenek Ukrajnában. A kijevi kormányzat mindenütt meg akarja rendezni a választásokat kivéve a két orosz többségű tartományban: Donyeckben és Luganszkban. Ez a két tartomány autonóm módon működik. Fegyveres milíciáját Moszkva maximálisan támogatja.

A két állam konfliktusát a német kancellár illetve a francia elnök közreműködésével sikerült rendezni. A tűzszünet fordulatot hozhat Kijev és Moszkva kapcsolataiban, de gyors előrelépésre nemigen lehet számítani, mert a nacionalizmus mindkét oldalon igen erős. Mind Oroszország mind pedig Ukrajna számára ez pótolja a valóságos eredményeket …

Orbán Viktor majdnem teljes egészében ellenőrzi a médiát

Az Index kapcsán jutott erre a megállapításra az amerikai sajtó. A legnagyobb magyar internetes portál elfoglalása a magyar miniszterelnök régi tervei közé tartozik. Erre most látta elérkezettnek az időt, hogy véget ért az EU maratoni csúcsértekezlete, melyen a nagy pénzeket kiosztották.

„Orbán Viktor még közelebb került ahhoz, hogy teljes mértékben ellenőrizze a magyar sajtót miután összeomlott az Index” – írja a New York-i Bloomberg. „A munkatársak tömeges távozása valószínűleg a véget jelenti a több mint 20 éve működő hírportálnak. „Az Index esete kapcsán a Bloomberg azt hangsúlyozza, hogy „Orbán Európa legnagyobb propaganda gépezetét építette ki, melynek segítségével meg akarja semmisíteni a liberális demokráciát és minden korábbinál nagyobb hatalomra akar szert tenni!” Orbán Viktor miniszterelnök olyan helyzetet teremtett Magyarországon, amelyben a független sajtó működése rendkívüli mértékben megnehezült. „Az Indexnek esélye sem volt a túlélésre!” – írja a Bloomberg.

A koronavírus válság fokozza a független sajtó gondjait

Ezt hangsúlyozza a Washington Post az Index botrány kapcsán. „Míg a kormányhoz közel álló médiumok dúskálnak a pénzben addig a független média filléres gondokkal küzd.”

A Washington Post megemlíti, hogy az „Index már régóta a hatalom célkeresztjében volt Magyarországon.”

A New York Times a politikai tanulságokat is levonja az Index ügyből: „Magyarország az autokrata irányítás felé halad”. Ennek eszköze a kormánypárti propaganda média, amely ” gyakran antiszemita összeesküvés elméleteket” sulykol, bírálja az Európai Uniót.”

Orbán Viktor miniszterelnök képmutatására jellemző, hogy két éve kijelentette az Európai Parlamentben, hogy „semmiképp sem némítaná el azokat a hangokat, melyek nem értenek egyet vele!” – idézi a New York Times a magyar miniszterelnököt.

Brüsszeli bizottság alelnöke: kapcsolatban állunk az Index-szel

„Ahhoz, hogy szabad választások legyenek szükség van sokszínű és független médiára. Több ízben is megosztottan aggodalmaimat ezzel kapcsolatban. Nagyon nehéz lehet az Index újságíróinak ilyen bizonytalan körülmények között dolgozni. Kifejeztem a szolidaritásomat velük” – mondta újságíróknak Vera Jourova asszony.

A cseh uniós biztos elsősorban jogi problémákkal foglalkozik, de ő egyben a brüsszeli bizottság alelnöke is. Ráadásul Prágából érkezett vagyis jól ismeri a kelet-európai gyakorlatot hiszen Babis miniszterelnök is sajtó birodalmat teremtett, amellyel megerősítette politikai befolyását.

Orbán a bevált taktikáját alkalmazza

2011-ben azt követően  hogy június végén a magyar miniszterelnök megtartotta búcsú beszédét az EU soros elnökeként, azonnal megindult a gőzhenger a közszolgálati médiában: több száz újságírót küldtek el! Akkor is voltak tiltakozások, de a közmédia teljesen átalakult, és a nemzeti együttműködés rendszerének szócsöve lett – nem is titkolva pártos elkötelezettségét.

Most alig ért véget a maratoni hosszúságú uniós csúcsértekezlet, Orbán Viktor megindította újabb offenzíváját a magyar média ellen. Ezúttal az Index a célpont, a legolvasottabb internetes portál.

„Folyamatosan kapcsolatban vagyunk az Index-szel”

Ezt hangsúlyozta Vera Jourova a brüsszeli bizottság nevében. Az újságíróknak elmondta még, hogy a KESMA ügyei is aggasztják a brüsszeli bizottságot.

„Nagyon komolyan vesszük ezt az ügyet is. Megvizsgáljuk , hogy versenyjogi szempontból mennyire elfogadható?!”

A sajtó megrendszabályozása egyáltalán nem magyar sajátosság. Szlovénia, ahol Orbán Viktor politikai szövetségese, Janez Janza került hatalomra, szintén hozzálátott a rendcsináláshoz a médiában: ott törvénymódosítással akarják átszervezni a közmédiát. „Szlovénia nem követheti Magyarország útját!” – hangsúlyozta Vera Jourova. Kérdés, hogy mit tud ellene tenni a brüsszeli bizottság alelnöke?!…

Biztos teszteredmény néhány perc alatt

Az Egyesült Államokban dolgozó kínai kutatók kifejlesztettek egy módszert, amely kutatóegyetemük szerint drasztikusan lerövidíti a Covid-19 vizsgálatok elvégzéséhez szükséges időt.

Az új megközelítés – amelyet a Virginia Tech kutatói fejlesztettek ki és bioszenzálásnak neveznek – lehetővé tenné a teszteredmények megismerését a mintavétel után néhány perc alatt.

A Sars-CoV-2, a Covid-19-et kiváltó koronavírus kimutatására eddig alkalmazott mainstream tesztek vagy nukleinsav-tampontestek, amelyek felfedezik a vírusgének töredékeit, vagy antitest-tesztek, amelyek megmutatják, hogy valaki fertőzött-e.

Az uralkodó módszer – a  tamponvizsgálat -, gyakran több, mint egy napot vesz igénybe a genetikai anyagok jelenlétének megerősítéséhez szükséges laboratóriumi eljárások miatt. A hónap elején Kína arra kérte orvosi intézményeit, hogy a lázklinikus betegek esetében hat órára csökkentsék az vizsgálati időt, és az önkéntes vizsgálatot végző embereknél 24 órán belül.

Vannak olyan kereskedelemben kapható otthoni tesztkészletek is, amelyek a koronavírussal kapcsolatos fehérjék nyomát keresik, vagy antigéntesztek, amelyek olcsó és gyors eredményeket eredményezhetnek, de változó pontossággal.

Cheng Jiangtao és Zhou Wei vezetésével a kutatók lézernyalábot használtak a minták molekuláinak ujjlenyomat-fényjeleinek generálására. Az ilyen jeleket összehasonlíthatjuk például a koronavíruséval, hogy meghatározzuk annak jelenlétét a mintában – mondta a Virginia Tech sajtóközleménye.

A múlt hónap végén az ACS Nano szakértői folyóiratban megjelent kutatók jelentése szerint az új megközelítés „agilis és könnyű utat” biztosított a mintákból származó cseppek „gyors és ultraérzékeny észlelésének” korlátjának túllépéséhez.

A minták összehasonlításhoz való előkészítése során a kutatók speciális technikákat fejlesztettek ki azok kondenzálására, ideértve egy speciális bevonat alkalmazását a vizsgálati felületen a mintacseppek mozgásának és alakjának ellenőrzésére, hogy néhány perc alatt készen álljanak az elemzésre.

A Virginia Tech nyilatkozata szerint az új módszer segíthet a vírusok felismerésében, még akkor is, ha a vírusterhelés alacsony.

„Cheng és Zhou módszerében a mintavételi cseppek teljes tartalma kimutatható, és nincs extrahálás vagy más unalmas eljárás, amely ennyire drasztikusan csökkenti a hibahatárt, és világos képet ad a jelen lévő anyagokról.”

A kutatók finanszírozást keresnek az Egyesült Államok Egészségügyi Intézetétől a módszer szélesebb körű alkalmazásához.

„Trükkös kettős”

Angela Merkel és Emmanuel Macron a csúcson olyan szorosan egyeztetett, mint még soha, így tudta legyőzni Rutte és Orbán ellenállását – írta „Trükkös kettős” című cikkében a tekintélyes német konzervatív lap brüsszeli és párizsi tudósítója.

A cikk beszámol arról, hogy a francia lapok elismeréssel szólnak Merkel és Macron teljesítményéről. A Liberation egyenesen „Köszönjük” felirattal tette címoldalára a két politikus képét. És tény, hogy 92 órán át olyan párosként lépett fel a német és a francia vezető, amelyet senki és semmi nem tudott megosztani, az összes két- és többoldalú tárgyaláson együtt vettek részt. Részletesen ismertette a cikk azt az alkudozást, amelyet a páros Ruttéval folytatott az újjáépítési csomagról, amelynek sikeres lezárása után már csak egy kemény dió maradt: a milliárdos kifizetések összekötése a jogállamisági mechanizmussal.

Ha egy országban rendszerszerű hiányosságok mutatkoznak a jogállamiságban, akkor elvesznek tőle eszközöket.

Avagy, ahogyan Macron Orbán Viktornak mondta:

„Ha nincs jogállam, nincs euró”.

„Orbán már a csúcs előtt vétóval fenyegetőzött, hiszen legelsőként Magyarországnak és Lengyelországnak kellene szankciókra számítania, mert e két tagállammal szemben van folyamatban a 7. cikkely szerinti eljárást, amely azonban akadozik. Mások éppen ezért ragaszkodtak ahhoz, hogy most élesebb fegyvert kovácsoljanak. Mindenki számára világos volt, hogy ezen a kérdésen a csúcs még kudarcba fulladhat. Merkel összehívta a főszereplőket: az egyik oldalon Ruttét, Dánia, Luxemburg és Lettország kormányfőit, a másik oldalon Orbánt és Morwieczkit. A főnökök maguk között voltak, csak néha hívtak be egy-egy szakértőt a legszűkebb körből. A lengyel és a magyar kormányfőnek jó oka volt mozdulni, mert számukra sokmilliárdos támogatásokat irányoztak elő.

Orbán tudta, hogy a Bizottság már 2018-ban kemény törvényjavaslatot terjesztett a Tanács elé: a Bizottság javasolhat szankciókat, és azok elfogadottak, amennyiben a tagállamok minősített többsége nem szavazza le a javaslatot. Ennyi támogatót Budapest és Varsó soha sem fog tudni összetoborozni.

Macron ezen az alapon akarta folytatni a tárgyalást. Orbán vétót követelt. A vita hosszadalmas volt. Végül Macron papírra vetett néhány sort, a szakemberek megvizsgálták ezt, és megszületett a megállapodás – írták a tudósítók. Charles Michel felolvasta a plénumon, tapssal elfogadták a résztvevők. Innentől már csak néhány alárendelt kérdést kellett megoldani, amíg Michel hétfőn kora reggel világgá tweetelhette: „Deal”. Ezután Orbán és Morawieczki együtt állt a sajtó elé, ami szintén újdonság, és afféle válasz a német-francia kettősre.

„Ha ilyen szorosan és szilárdan egymás mellett állunk, egyetlen ellenség sem győzhet le minket” – mondta Orbán, és tényleg azt mondta: „ellenség”.

Aztán kifejtette, hogy „voltak kísérletek arra, hogy kioktassanak minket a jogállamiságról”, „de mi megvédtük nemzeteink büszkeségét”, „levertünk minden kísérletet, hogy összekössék a jogállamiságot a kiadásokkal”. Ezt még kétszer megismételte, és akkor kijelentése ésszerűnek tűnt, mert a végkövetkeztetésekben az állt, hogy „a Bizottság hamarosan foglalkozik a kérdéssel”, javaslatot téve a jogsértések szankcionálására.

A Tanácsban viszont konszenzus szükséges a döntéshez, ám nem maga dönt a törvényekről, hanem megbízza a Bizottságot. És bizony az is ott áll, hogy

„a Bizottság javaslatát a Tanács minősített többséggel fogadja el”.

Ezt a mondatot Michel írta bele a szövegbe, hogy megfordítsa a jogállamisági mechanizmust, nevezetesen hogy az mutasson fel minősített többséget, aki szankciókat akar. A mondat most önállósult: az erős szabályozás hívei ezt utalásnak értékelték arra, hogy hiszen a Bizottság már 2018-ban is azt javasolta: a testület indítványát a normál törvényhozási folyamatban minősített többséggel fogadják el.

Nehéz megmondani, hogy Orbán felismerte-e a cselt. Nyíltan ez nem került szóba. Ursula von der Leyen csak akkor beszélt róla, amikor a csúcs résztvevői már úton voltak hazafelé.

„A kompromisszum egészen világosan tartalmazza azt a megbízást, hogy megvédjük az unió pénzügyi érdekeit” – mondta kedden a ZDF német közszolgálati televízióban. Hozzátette: a Bizottság már beterjesztett egy javaslatot a törvényhozási folyamatba, és azt fenntartja és nyomon fogja követni. „Majd amikor azt elfogadják, láthatóvá válik, hogy ennek az eszköznek igenis van éle”. A kollégái némileg óvatosabban fogalmaztak, és egy diplomata elmondta: a dolog az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásoktól függ, és a parlament ragaszkodik a teljes jogállamisági mechanizmushoz. Azt pedig, hogy létezik ilyen opció, Merkel és Macron érte el a tavaszi kettős játékkal – írta a két tudósító.

Fordította: Ara-Kovács Attila

Görögország csábítgatja az uniós nyugdíjasokat

„Azt szeretnénk, ha a nyugdíjasok hozzánk költöznének. Gyönyörű az országunk, az éghajlatunk pedig nagyon kellemes” – magyarázta az athéni pénzügyminisztérium adó osztályának vezetője a Guardian tudósítójának.

Vannak országok ahol a vállalkozó szellemű fiatalokat célozzák meg, Görögország az uniós nyugdíjasokat. Mivel csábítja őket ? Adókedvezményekkel!

7%-os adó

„Csak” ennyit kell fizetnie annak az uniós nyugdíjasnak, aki átjelentkezik Hellász földjére. Az adóügyek főnökasszonya részletesen meg is indokolta, hogy miért oly előnyös ez Görögországnak is: az adókedvezmények tíz évre szólnak. Erre az időszakra a külföldi nyugdíjas vagy bérel magának valamit vagy pedig házat illetve lakást vásárol. Ezzel fellendíti az ingatlan piacot. Valószínűleg sok időt is eltölt Görögországban, ahol el is költi a nyugdíja nagy részét.

Athénban a parlament ezen a héten szavaz az adókedvezményekről, melyek eredményeképp Görögország olyan szerepet tölthet be az EU-ban mint Florida az USA-ban: kedvező éghajlata miatt az uniós nyugdíjasok paradicsoma lehet!

Mások is rájöttek már erre

A portugálok már megelőzték a görögöket ezen a téren. Ráadásul ők nem is adóztatták a nyugdíjakat. Meg is indult az uniós nyugdíjasok áradata Portugáliába, ahol nem mindenki örült nekik, mert felverték az ingatlan árakat. Igazán dühösek azonban az uniós államok pénzügyminiszterei lettek, akik észrevették, hogy a saját nyugdíjasaik nem ott költik a pénzüket, ahonnan a nyugdíjukat kapják! Különösen Párizsban nehezteltek emiatt Portugáliára. Végül rávették a lisszaboni kormányt: adóztassák meg ők is a külföldi nyugdíjasokat. Idén már 10% a külföldi nyugdíjasok adója Portugáliában. Ehhez képest a görögök 7%-a előnyös ajánlatnak tűnik. Athénban tiltakoznak: nem akartak aláígérni a portugáloknak! A valóságban pontosan ezt teszik: ugyanis a 7%-os adó nemcsak a nyugdíjakra vonatkozik hanem a nyugdíjasok egyéb jövedelmeire is! Tehát, ha egy uniós nyugdíjas abból él Görögországban, hogy lakásokat ad ki hazájában vagy pedig vállalkozásából osztalékot vesz ki, az is csak 7%-al adózik!

Félmillió görög emigrált

A 11 milliós országból ennyien mentek külföldre a 2008-as gazdasági válság után. Az egymást követő megszorító csomagok általános életszínvonal csökkenést eredményeztek.

A görög adóhivatal ezért új adóalanyokra vadászik: ők az uniós nyugdíjasok. Nem lesznek emiatt dühösek a görögök? „A nyugdíjasok általában nem dolgoznak vagyis a munkaerő piacon nem jelentenek problémát. Az ingatlan piacon pedig inkább örülnek a vevőknek, mert a Covid-19 vírus járvány kiszárította a piacot Görögországban is” – mondja a szakértő. Athénben nem is titkolják: nem a szegény nyugdíjasokra számítanak.

„Az egészségügyi rendszerünk jó, a repülőterek könnyen elérhetőek. A nagyszülők könnyen elrepülhetnek, hogy meglátogassák az unokáikat. Ezenkívül remek golf pályáink is vannak” – nyilatkozta a Guardian tudósítójának a pireuszi egyetem professzora.

Szakértőt nem hívtak Trump koronavírus-eligazításra

Dr. Anthony Faucit, a kormány legfontosabb fertőző betegség-szakértője elmondta, hogy ma délután nem hívták meg Trump koronavírus-eligazítására.

Fauci, a Nemzetközi Allergia és Fertőző Betegségek Intézetének igazgatója elmondta, hogy „jó hosszú beszélgetést” folytatott Trumpmal a múlt héten, ám ma még nem beszélt az elnökkel.

Kayleigh McEnany, a Fehér Ház sajtótitkárát ma korábban megkérdezték, hogy a koronavírus munkacsoport tagjai csatlakoznak-e Trumphoz az ő eligazításán. – Be kell hangolnia, hogy lássa – felelte McEnany.

Fauci hiánya növeli annak valószínűségét, hogy az eligazítás Trumpra összpontosít, és saját javára próbálja „csökkenteni” az országban koronavírus-esetek számát.

Fauci-tól azt is megkérdezték Trump közelmúltbeli állításáról, miszerint „elriasztó mint megnyugtat” a járvány idején. „Inkább realistának, mint riasztónak tartom magam” – mondta Fauci.

A káosz csúcstalálkozó az EU illúziójának vége

A brüsszeli korona-csúcs kíméletlenül megmutatta, mennyire megosztott Európa: a Nyugat már nem akarja elfogadni, hogy az EU csupán milliárdok rendező pályaudvara legyen, és ezt a váratlanul berobbanó erőt Merkel és Macron is alábecsülte.Mindez jól jön olyan nagyhatalmaknak, mint Kína – írta a jobboldali konzervatív német lap.

Ez után a csúcs után Európa már soha többet nem lesz olyan, amilyen volt. Nem csak az alkudozás hossza történelmi, hanem a maraton egy Európa-illúzió végét is jelzi.

Az egyre inkább veszekedésbe és szemrehányásokba lecsúszó tárgyalások nagyon világosan mutatják, hogy milyen mélyek a kontinenst szabdaló árkok, és hogy Európa államai már nem egységesek azt illetően, hogy mi is lenne ez az Európa-projekt.

A skandinávok és a nyugat-európaiak olyan Európát akarnak, amely koordinál, amely fegyelmezi a tagállamait, és amely jó szabályokkal és szoros egyeztetéssel kényszeríti a nemzetállamokat, hogy folyamatosan egyre jobbak, versenyképesebbek, környezetbarátabbak és igazságosabbak legyenek.

Az északiak azonban védekeznek az ellen, hogy Európa egyre inkább a milliárdok tologatásának mechanizmusa legyen, és már nem fogadják el, hogy Európa olyan transzferunió legyen, mint például a rég elavult, de évek óta fennálló mezőgazdasági politika.

Sok fővárosban azonban elképzelhetetlen, hogy a továbbiakban ne a pénz legyen az uniót összetartó gitt. Ebben a kérdésben a felek nem tudnak közel kerülni egymáshoz. Nem lett volna feltétlenül szükséges, hogy ez éppen azon a csúcson törjön a felszínre, amely révén Európa az Egyesült Államoknak, Oroszországnak, Kínának és a világnak meg akarta mutatni, hogy a koronavírus okozta káosz ellenére is összetart.

Charles Michel tanácselnök, valamint Angela Merkel és Emmanuel Macron az múlt heti előzetes tárgyalásokon nyilvánvalóan alábecsülte a nézeteltéréseket, vagy nem akarták látni ezeket.

Talán túlságosan hagyatkoztak arra, hogy Európa többi része majd követi az együtt fellépő Franciaországot és Németországot. Ez nem jött össze, talán éppen azért, mert Párizs és Berlin túl biztos volt a dolgában, és ezzel kihívás elé állította a kisebb tagállamokat.

Az EU történelmében a konfliktusokat mindig milliárdokkal simították el. De ennek a napjai most meg vannak már számlálva – írta a lap.

Putyin-Erdogan párharc az azeri-örmény mini háború mögött

Rendszeressé váltak a lövöldözések a két állam határvidékén, ahol évtizedek óta nemzetiségi problémák nehezítik Azerbajdzsán és Örményország kapcsolatainak rendezését.

A vegyes lakosságú Hegyi Karabah tartomány a szovjet időkben Azerbajdzsánhoz tartozott bár a lakosság többsége az örmények közül került ki. A Szovjetunió bukása után Örményország „felszabadította” a Hegyi Karabahot, ahonnan elüldözték az azeri kisebbséget. A Hegyi Karabah státuszáról folytatott tárgyalások eddig nem vezettek eredményre.

A baltás gyilkos

Mind Azerbajdzsán mind pedig Örményország be akar kerülni a NATO-ba. Ezért tanultak Budapesten katonatisztek mindkét államból. Egy azeri tiszt álmában baltával megölte örmény tiszt társát! Emiatt az azeri tisztet lecsukták. Azerbajdzsán elnöke kiváltotta az azeri tisztet Magyarországról – máig nem tudni, hogy a magyar vezetők mit kaptak ezért. A baltás gyilkost nemzeti hősként ünnepelték Bakuban, Örményország viszont megszakította diplomácia kapcsolatait Magyarországgal.

Putyin kontra Erdogan

Az orosz államfő a keresztény Örményországot támogatja a konfliktusban míg Erdogan török elnök Azerbajdzsánt, ahol az emberek törökkel rokon nyelvet beszélnek és muzulmánok.

Korábban Putyin és Erdogan szövetséges volt, de az utóbbi időben Oroszország és Törökország több helyszínen is szembekerült egymással: Szíriában és Líbiában az ellentétes oldalt támogatják. Ehhez csatlakozik most harmadik helyszínként Azerbajdzsán és Örményország. Oroszország mindenütt a keresztények védelmezőjeként lép fel. Emiatt Putyin bírálta Erdogant, aki ismét mecsetté alakította át a Hagia Sophia székesegyházat Isztanbulban.

Mit tehet a magyar diplomácia?

Magyarország belépett a Türk Tanácsba. Orbán Viktor szívesen látott vendég Bakuban. Erdogan elnök budapesti látogatása sokáig emlékezetes marad, mert a magyar fővárost korábban soha nem zárták még le ennyire egy külföldi vendég érkezése miatt.

Más oldalról viszont Putyin elnök ugyanilyen szívesen látott vendég Budapesten.

Az, hogy Orbán Viktor két jóbarátja immár három helyszínen is háborúskodik egymással, érdekes új szituációt is teremt: akár közvetíteni is lehet közöttük…

A francia szélsőjobboldal vezére elhatárolja magát az antiszemitizmustól

Marine Le Pen asszony kegyelettel emlékezett meg arról a 13 ezer francia zsidóról, akiket 78 évvel ezelőtt gyűjtött össze a francia csendőrség, hogy átadja őket a náciknak. Akik azután a Lengyelországban levő haláltáborokba szállították őket. Döntő többségük ott veszítette életét. Az egyharmaduk gyermek volt…

„A zsidókérdés részletkérdés”

Ez volt a véleménye Jean-Marie Le Pennek, aki a szélsőjobboldali mozgalom korábbi vezére volt. Még a bíróság előtt is azt fejtegette, hogy a hatmillió zsidó meggyilkolása „csak egy nem túlságosan jelentős részlete a második világháborúnak”. Jean-Marie Le Pen aztán nyugdíjba ment a szélsőjobboldal éléről. Utóda lánya lett, aki már nem a zsidókat hanem a muzulmánokat tekinti bűnbaknak. Marine Le Pen igyekszik a kapcsolatait javítani Izraellel és a franciaországi zsidó közösséggel, amely a legnagyobb Európában. A migráns ellenség, amely iszlám fóbiával párosul sok hívet szerez a szélsőjobboldalnak Franciaországban, ahol Európa legnagyobb muzulmán közössége él.

„Nem mi vagyunk a felelősek a zsidóüldözésért”

Marine Le Pen most elítélte a holokausztot, de korábban azt hangsúlyozta: a nácik a felelősek a zsidók legyilkolásáért és azok a franciák, akik együttműködtek velük. Ezt vallotta korábban De Gaulle tábornok is. Ugyanez volt az álláspontja a szocialista Mitterrand elnöknek is, aki a negyvenes években a nácikkal együttműködő Pétain kormányzatban szolgált. Államtitkárként a munkaszolgálatot szervezte, és ezért megkapta a rendszer legmagasabb kitüntetését, a francisque-ot. Amikor ezt a szemére vetették, akkor azzal védekezett, hogy eredetileg a zsidók ügyeinek államtitkárságát akarták rábízni, de azt nem vállalta. Franciaországból mintegy 90 ezer zsidót vittek a nácik a haláltáborokba, ahonnan csak a 10%-uk tért vissza a holokauszt után.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!