Fontos

Az újságíró fogyóeszköz?

Soha ennyi újságíró nem volt még bebörtönözve, és az ellenük elkövetett gyilkosságok száma is egyre csak növekszik.

Sok újságírót meg is öltek azért, amit írtak – közölte a Committee to Protect Journalists nonprofit szervezet, melynek jelentését a londoni Guardian ismertette.

293 újságíró volt börtönben december elsején a világon. Idén 24 jórészt oknyomozó újságírót gyilkoltak meg. További 18 haláleset gyanús körülmények között történt. A bebörtönzött újságírók száma 15%-al emelkedett tavalyhoz képest. Ezek a tények azt mutatják, hogy a világon növekszik az intolerancia a független sajtóval szemben.

„Ez már a hatodik olyan év amikor újra arról kell beszámoljunk, hogy rekord számú újságírót börtönöztek be a világon” – hangsúlyozta Joel Simon a nonprofit szervezet vezetője. Aki hozzátette:

„A kormányok el vannak szánva arra, hogy ellenőrizzék és manipulálják az információkat, és ezt arcátlanul meg is teszik.”

Újságíró halál a Fülöp szigeteken

Szerdán egy bolt előtt a város kellős közepén  lőttek le egy 58 éves helyi tudósítót a Fülöp szigeteken, hogy példát statuáljanak. A gyilkos páros motoron érkezett, egyikük fejbelőtte az újságírót, majd elszáguldottak. Az áldozat a mentőautóban halt meg.

Két másik gyilkosságra is emlékeztet a Guardian: júliusban egy fotóriporter halt meg Afganisztánban a tálibok kezéből míg egy rádiós újságírót Veracruz városában öltek meg Mexikóban augusztusban. Mexikó a legveszélyesebb ország az újságírók számára az amerikai kontinensen.

A bebörtönzés terén Kína az első, ahol 50 újságírót tartanak börtönben. A jelentés kiemeli, hogy Hongkongban is mind több újságírót tartóztatnak le a tavaly Pekingben elfogadott nemzetbiztonsági törvényre hivatkozva. Mianmar áll a börtön lista második helyén 26 újságíróval. Ebben az országban a hadsereg puccsot hajtott végre, és ennek keretében lecsaptak a független sajtóra is. A listán három másik rendőrállam következik: Egyiptom 25, Vietnam 23 és Belarusz 19 újságíróval – írja a londoni Guardian.

Putyin: CIA ügynökökkel volt tele Jelcin kormányzata

A Szovjetunió bukása után csak úgy nyüzsögtek az amerikai hírszerzés emberei Oroszországban – mondta Vlagyimir Putyin, akit Borisz Jelcin jelölt ki hivatalosan utódának.

Minden oroszok elnöke most így emlékezett vissza azokra az időkre: „a 2000-es években én minden CIA ügynököt kisöpörtem, de a kilencvenes években volt belőlük bőven. Tanácsadóként dolgoztak ezek a CIA ügynökök, de akadt közülük olyan is, aki döntéshozó pozíciót töltött be a kormányzatban.”

Vlagyimir Putyin, a KGB egykori alezredese, aki az orosz titkosszolgálat az FSZB újraszervezésével hívta fel magára a figyelmet, sajátságos mosollyal közölte most.

„Otthon az Egyesült Államokban ezeket a CIA ügynököket bíróság elé állították, mert megsértették az Egyesült Államok törvényeit akkor amikor részt vettek a privatizációban Oroszországban.”

A CIA ügynökök az orosz hadseregbe is mélyen beépültek: eljutottak a nukleáris fegyverzet irányító központba is. Az íróasztalukra kitették az amerikai zászlót – emlékezett vissza Putyin a kilencvenes évekre.

Anatolij Csubajsz miniszterelnök-helyettes környezetében munkálkodtak elsősorban a CIA emberei, mert ott intézték a privatizációs ügyeket. Később Csubajsz az elnöki hivatal vezetője lett, és döntő befolyást szerzett az alkoholista és betegeskedő Jelcin elnök mellett.

Sok száz CIA ügynök

Néhány hónappal ezelőtt az orosz parlament ex elnöke azt állította, hogy sok száz CIA ügynök munkálkodott Jelcin kormányzatában. Ruszlan Hazbullatov szerint Jelcin olyannyira együttműködött az amerikaikkal, hogy hozzájuk küldte kiképzésére a titkosszolgálat embereit. Ezenkívül felkérte a CIA-t, hogy ellenőrizze az orosz titkosszolgálatok személyi állományát!

Szkripal ezredes

A katonai hírszerzés személyzeti osztályának vezetője 100 ezer dollárért eladta az USA-ban és Nagy Britanniában ügyködő orosz kém hálózatot a kilencvenes években. Szkripal ezredesnek biztonságot garantált a CIA, de nem tudták elrejteni az oroszok elől. Nagy Britanniában rábukkantak és lányával együtt megpróbálták megmérgezni. Az akció nem sikerült pedig arra állítólag személyesen Putyin adott parancsot. Az orosz elnök arról nem beszélt, hogy ők is megpróbáltak behatolni az amerikai elitbe: Trumpot már a nyolcvanas években tőrbe csalta a szovjet titkosszolgálat. Első kinevezett nemzetbiztonsági tanácsadóját le kellett váltania Trumpnak, mert kiderült, hogy túlságosan is szoros szálak fűzik Oroszországhoz. Érdemes megemlíteni, hogy Putyin azután találta érdemesnek visszaemlékezni a CIA oroszországi szerepére amikor hosszasan tárgyalt Biden elnökkel – videón. Kiderült: az orosz elnök azt szeretné elérni, hogy a NATO formálisan is deklarálja azt, hogy Ukrajnát nem veszi fel az észak-atlanti szervezetbe.

Az Apple vígan együttműködik Pekinggel

Az Apple titkos megállapodást kötött Kínával  csekély 275 milliárd dollár értékben. Az Apple ennyivel járult hozzá a  kínai ötéves terv sikeréhez, mert Tim Cook, az Apple főnöke elszántan lobbizott Pekingben azért, hogy a világ legdrágább cége ne veszítse el előnyös pozícióját a világ potenciálisan legnagyobb piacán, Kínában – írja a The Information.

Az IPhone piacvezető lett Kínában, ahol pedig a hazai cégek is elképesztő tempóban fejlődnek. Hogy sikerült ezt elérni? A The Information megtalálta a választ: titkos megállapodás a kínai kommunista vezetéssel.

Miért kötött 275 milliárd dolláros szerződést titokban a kínaiakkal az Apple? Tim Cook ily módon akart a kínaiak ötéves tervébe bekapcsolódni. A 2016-ban meginduló ötéves terv számára azt igérte: az Apple a legkorszerűbb informatikai technológiával látja el Kínában működő vállalkozásait, és ezt a technológiát megosztja a kínaiakkal. Érdekes, hogy Tim Cook már első pekingi látogatása során megállapodott arról, hogy öt éven keresztül az Apple több mint 275 milliárd dollárt fektet be Kínában. Azóta persze Tim Cook rendszeres látogatója Kínának. Kidolgozta annak az ellátási rendszernek az alapját, amely Kínából indul és a világ más részein működő Apple üzemekben ér véget. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy az IPhone-ok, Ipadek és Mac számítógépek alkatrészeinek nagyrészét Kínában gyártják. Az Apple vállalja a munkaerő képzését. Ezenkívül az Apple befektet kínai cégekbe is, amelyek megkapják a technológiát is. Ilyen kínai cég például a Didi Chuxing.

Az Apple forgalma és profitja rekordokat döntöget Kínában annak ellenére, hogy Trump idején az USA kereskedelmi háborút inditott Peking ellen, és Biden elnök nem vonta vissza a szankciókat. Tim Cook remek kapcsolatot épített ki Donald Trumppal, aki kétértelmű viszonyt ápolt a pekingi vezetéssel. Ezért nem fúrta meg Tim Cook üzletét, csak annyit kért, hogy tartsák titokban. Minthogy a kínaiak is ugyanezt kérték, Tim Cook vezérigazgatónak nem esett nehezére a titkolózás. Ugyanakkor mindent megtett, hogy elnyerje a pekingi vezetés kegyeit.

Az Apple üzleti szempontból már egybe számolja a kínai és a hongkongi piacot – Greater China – hogy ezzel is tetszést arasson Pekingben. Az Apple eladásainak egyötöde már ezen a piacon történik. A forgalom meghaladja a 68 milliárd dollárt.

Meghosszabbítják-e a megállapodást az Apple és Peking között?

Elvben a megállapodása idén májusban lejárt – írja az appleinsider portál, de egyéves időtartamra meg lehet hosszabbítani vagyis érvényes 2022 májusáig. Tim Cook közölte, hogy távozik az Apple éléről. Ezért az Apple kínai menedzserei lobbiznak most Pekingben a cégért. A megállapodásért persze Washingtonban is lobbizni kell. Biden kínai ügyekkel foglalkozó tanácsadója korábban azt írta, hogy Kína a technológia versenyben akarja legyőzni az USA-t. Ahogy Trump annak idején rábólintott az Apple hatalmas kínai üzletére ugyanúgy Bidennek is engedélyeznie kell azt, mert már nem lehet titokban tartani ahogy azt éveken keresztül sikerült.

Macron: Orbán ellenfél és partner

Hétfőn érkezik Budapestre a francia elnök, hogy itt találkozzon a visegrádi államok vezetőivel. Csütörtöki sajtóértekezletén megkérdezték a francia államfőt, hogy mit gondol Orbán Viktorról.

„Politikai ellenefél, de európai partner” – hangzott a válasz. Franciaország lesz az Európai Unió soros elnöke január elsejétől. Macron elnök ezért mind a 27 tagállam vezetőivel találkozni akar.

Franciaország államfője ugyanakkor megerősítette: a jogállami normák betartása tekintetében nem lehet vita, de más ügyekben kompromisszumot lehet kötni. Ilyen az európai minimálbér vagy az atomprogram, amelyben a francia és a magyar álláspont közel áll egymáshoz.

Európai trió kontra Orbán és barátai

Az Európai Egyesült Államok irányába kívánja vezetni az uniót Macron elnök, Scholz kancellár és Draghi miniszterelnök. Egyetért ezzel Spanyolország és Hollandia kormányfője is vagyis az Európai Unió legfontosabb országai emellett foglalnak állást.

Ugyanez a helyzet az Európai Parlamentben, ahol a négy nagy frakció egységesen lép fel a szélsőjobboldal ellen. Mind az Európai Néppárt mind a szocialisták, a liberálisok és a zöldek emellett kötelezik el magukat, és elutasítják Orbán Viktor illiberális rendszerét.

Ezért sem járt sikerrel a magyar kormányfő kísérlete a hétvégén Lengyelországban, ahol szélsőjobboldali egységfrontot kívánt létrehozni. Matteo Salvini,  a Liga vezére el sem ment a találkozóra hiszen ő tagja az olasz kormánynak, amely több mint 200 milliárd eurót kapott az uniós helyreállítási alapból. Magyarország és Lengyelország viszont egy centet sem. A lúzerek szövetsége ilyen körülmények között nemigen jöhet létre hiszen minden uniós tagállamnak szüksége van az euró milliárdokra, hogy elhárítsa a pandémia miatt kialakult válsághelyzetet.

Orbán Viktornak az unió bírálatán túl nincs alternatív javaslata, erre pedig nehéz szövetséget kötni.

Macron nem Orbán kedvéért jön Budapestre hanem azért, hogy megossza a visegrádi államokat. A francia diplomácia régi célja az, hogy a mérsékeltebb Csehországot és Szlovákiát szembefordítsa az elszántan Brüsszel ellenes budapesti és varsói vezetéssel.

Scholz német kancellár első útja Párizsba vezet, hogy ezzel is kifejezze: Macronnal együtt kívánja vezetni az Európai Uniót míg korábban Merkel kancellár egyedül tartotta kézben az irányítást.

Az új felállás nem sok jót ígér Orbán Viktornak, aki a tengerentúlról sem remélhet támogatást hiszen Trump megbukott. Biden pedig meg sem hívta a demokrácia csúcsra – egyedül maradt le az Európai Unió tagállamai közül a listáról a magyar miniszterelnök. Ez nem is túlságosan finom célzás arra, hogy Washingtonban sem ragaszkodnak túlságosan a személyéhez.

Az Omicron változat valószínűleg nem súlyosabb, mint a Delta törzs

Bár  határozottan kijelenteni még hetekbe telne az új COVID-19 Omicron variáns súlyosságának megítélése, a korai jelek szerint nem volt rosszabb, mint a korábbi törzsek, és talán enyhébb is.

Három fő területre bonthatjuk az Omicronnal kapcsolatos ismerteket és ismeretleneket: a fertőzőképesség, a korábbi fertőzések és vakcinák elleni immunitás elkerülése, valamint a betegség súlyossága.

Vezető szakértők szerint az új változat „egyértelműen agresszívabban terjedő”, mint a Delta variáns, a jelenlegi domináns globális törzs.

A világ minden tájáról felhalmozódó epidemiológiai adatok azt is jelzik, hogy az Omicronnal nagyobb az újrafertőződések száma.

A jelenlegi Omicron elleni vakcinákból származó antitestek hatékonyságát vizsgáló laboratóriumi kísérleteknek „a következő napokban vagy egy hétben” meg kell jelenniük, de jelenlegi tudásunk szerint „szinte biztosan nem súlyosabb, mint a Delta.”

„Van néhány felvetés, hogy ez még kevésbé súlyos is lehet, mert ha megnézzük a Dél-Afrikában nyomon követett csoportokat, a fertőzések száma és a kórházi kezelések száma közötti arány kisebbnek tűnik, mint a Delta esetében”

– nyilatkozta Anthony Fauci, az USA  Országos Allergiák és Fertőző Betegségek Intézetének korábbi igazgatója.

Hozzátette azonban, hogy fontos, hogy ne értelmezzük jelentőségénél túl ezeket az adatokat, mert csak azért, mert a követett populációk kisebb valószínűséggel kerültek kórházba.

A „legjobb eset” egy jobban terjedő vírus, amely nem okoz súlyosabb megbetegedéseket, és nem vezet a kórházi kezelések és a halálesetek számának növekedéséhez.

A legrosszabb forgatókönyv az, hogy nemcsak erősen fertőző, hanem súlyos betegségeket is okoz, és akkor újabb fertőzési hullámot kapunk, amelyet nem feltétlenül tompít el a vakcina vagy az emberek korábbi fertőzései”

„Nem hiszem, hogy a legrosszabb forgatókönyv be fog következni, de sosem lehet tudni” –nyilatkozta Fauci.

(AFP nyomán)

Merkel után

Németország új irányítás alatt áll. A Merkel utáni korszak kedden kezdődött, miután a Bundestag Olaf Scholzot kancellárnak szavazta meg. Az a nő, akinek nevéhez fűződik Európa (többé-kevésbé) 16 éven át tartó (többé-kevésbé) egyenes pályán tartása. Még a múlt héten elment egy keletnémet punk himnusz dallamának kiséretében.

Egy szociáldemokrata ül  az asztalfőnél és egy sor új arc a berlini kabinetasztal körül.

Milyen változásokra számíthatunk Európát illetően?

A háromoldalú koalíció egy újszerű kísérlet: a balközép, a környezetvédelem és a szabadpiaci liberalizmus fúziója.

A spanyol El País úgy üdvözölte, mint „Európa-szerte a haladás erőteljes modellje”, és megjegyezte, hogy az „Európa” szó 254-szer szerepel a koalíció kormánymodernizációs programjában, sokkal többször, mint a „Németország”.

A jobboldali brit Daily Mail előrejelzése szerint Németország hamarosan „Európa beteg emberévé” válik. Orbán Viktor szerint – akivel szemben Merkel túlzásba vitte az engedékenységet amiért széttépte a demokratikus szabálykönyvet -, az „új, baloldali német kormány bevándorláspárti, nempárti, föderalista.

Scholz a kontinuitás jelöltje volt. Merkelhez hasonlóan Németországot is szilárdan az EU-ban fogja tartani. De a tálcája gyorsan megtelik: az Omicron Covid-variáns immár a kimerült állampolgárokra nehezedik, az Oroszország és Ukrajna közötti válság pedig veszélyesen felmelegszik. Vlagyimir Putyin és Joe Biden keddi virtuális csúcstalálkozója csekély reményt adott az azonnali megoldásnak. Ebben az összefüggésben az Északi Áramlat 2 vezeték Németország általi végleges jóváhagyása egy korai teszt. A német zöldek keményebb fellépést akarnak Moszkvával, és kampányoltak a vezeték ellen is, amely az orosz gázt a Balti-tengeren keresztül közvetlenül Németországba szállítja.

Vajon Scholz engedne Németország energiabiztonsági stratégiájának kulcsfontosságú részében, az Egyesült Államok vezette Putyin felé ijesztgető bot részeként?

A Zöldek mindenek előtt azt várják Berlintől, hogy vállaljon fel vezető szerepet az  éghajlatváltozást megakadályozó ​​kormányok között. Robert Habeck, a költészetet kedvelő zöld társvezető és a leendő rektorhelyettes szuperportfólióval rendelkezik, amely magába foglalja az éghajlat megőrzésének és a gazdaság zöld fejlesztésének közös forgatókönyvét.

De mit szólnak ehhez az üzletpárti szabad demokraták? Engedik-e, hogy Németország kifizesse a világjárványból való kilábalás euróövezeti  felépülését és hozzá még a felgyorsult zöld átállást is?

A kompromisszum elkerülhetetlenül elsimítja a kormány progresszív ambícióit.

A Le Monde ítélete bizonyulhat a legközelebb a valósághoz:

„Ha közelebbről megvizsgáljuk Scholz kormánya alapvetően nem fog szakítani Merkel politikájával”. 

„Ukrajna Oroszország befolyási övezetébe tartozik”

Marine  Le Pen asszony a hétvégén a Rzeczpospolita című lapnak azt nyilatkozta, hogy „Ukrajna Oroszország befolyási övezetébe tartozik”. A francia szélsőjobboldali vezér azért járt Varsóban, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel és más hasonló beállítottságú politikusokkal együtt valamivel egységes szélsőjobboldali mozgalmat hozzon létre.

Egy új frakció, amely az Európai Parlementben befolyásolhatná a döntéseket ez Orbán ideája. A találkozó sikertelen maradt – jelentős részben épp azért, mert Putyin megítélése megosztja a szélsőjobboldalt.

Míg Marine Le Pen, Matteo Salvini vagy Orbán Viktor az orosz elnök lelkes híve, a vendéglátó lengyelek a pokolba kívánják minden oroszok örökös elnökét, akit azzal gyanúsítanak, hogy támadást készít elő Ukrajna ellen. Ezt eddig csak az ukrán elnök és a lengyelek mondták, de legutóbb már Biden elnök is csatlakozott hozzájuk. Putyin a maga részéről csak annyit akart elérni, hogy újabb csúcstalálkozót csikarjon ki Bidentől. Ez sikerült is: kedden volt a videó párbeszéd, amelyen minden bizonnyal Ukrajna is szóba került.

Putyin megoszt, az unió ellenesség egyesít

Ez derült ki a szélsőjobboldali pártvezetők hétvégén megtartott tanácskozásán. Marine Le Pen asszony szerint azért kell összefogni a szélsőjobboldali vezetőknek, mert különben „Brüsszel egyenként levadászik minket”.

Marine Le Pen aggodalma egyáltalán nem alaptalan: Brüsszel a falhoz szorítja a vele szembeszálló magyar és lengyel kormányt azzal, hogy nem utalja ki a nagyonis várt euró milliárdokat. Közben pedig eltűnnek a süllyesztőben azok a politikusok, akik szembeszálltak Brüsszellel: Kurz Bécsben, Boriszov Szófiában, Babis Prágában. Mindez Biden elnök támogatásával megy végbe vagyis az Egyesült Államok, amely Trump idejében az Európai Unió megosztására játszott, jelenleg – épp ellenkezőleg – támogatja az integrációt, sőt az Európai Egyesült Államokat is. Az utóbbitól hideglelést kapnak a szélsőjobb vezetői, akiknek viszont az a problémájuk: nem képesek ésszerű alternatívát mutatni. A patrióta politika üres blöff a globalizált világban, ahol az 1,4 milliárd lakosú Kína nyomul előre, hogy kiszorítsa az Egyesült Államokat az európai kontinensről.

WHO: a vérplazma alkalmazása nem ajánlott

Az Egészségügyi Világszervezet kedden azt tanácsolta, hogy a gyógyult koronavírusos betegek véréből vett plazmát ne adják enyhe vagy közepesen súlyos betegségben szenvedőknek.

„A jelenlegi bizonyítékok azt mutatják, hogy nem javítja a túlélést, és nem csökkenti a gépi lélegeztetés szükségességét, és a beadása költséges és időigényes”

– jelentette ki az ENSZ egészségügyi ügynöksége a British Medical Journalban megjelent írásában.

A plazma felhasználásának hipotézise az volt, hogy a benne lévő antitestek semlegesíthetik az új koronavírust, megakadályozva annak replikációját és megállíthatják a szövetkárosodást.

Számos, a lábadozó vérplazmát vizsgáló tanulmány azonban nem mutatott ki látható előnyöket a súlyosan beteg COVID-19 betegek kezelésében.

Egy az Egyesült Államokban lefolytatott vizsgálatot még márciusban leállítottak, miután kiderült, hogy a plazma valószínűleg nem segít az enyhe vagy közepesen súlyos betegeken.

Barátnője miatt lemondott Párizs érseke

Ferenc pápa villámgyorsan elfogadta Michel Aupetit érsek lemondását. Párizs érseke tagadja, hogy állandó barátnője lenne, de „a gyanakvásnak ebben a légkörében” nem tud tovább szolgálni.

A pápa gyors döntése azt mutatja, hogy nem mostanában hallott először azokról a pletykákról, melyek szerint Párizs érsekének barátnője van – írja a Le Monde. November végén a Le Point című hetilap foglalkozott Aupetit érsek magánéletével, és ebből kiderült, hogy már évekkel azelőtt, hogy magas tisztségébe a pápa kinevezte volna 2017-ben, névtelen feljelentések érkeztek, melyek szerint Aupetit fővikárius szeretőt tart. Michel Aupetit, aki nem kapta meg a bíborosi kalapot noha ez eddig kijárt elődeinek, nem tagadta, hogy kapcsolatban áll a szóbanforgó hölggyel, de azt állította, hogy „viszonyuk nem intim jellegű”. A főpap a Le Point-ben így nyilatkozott: „elismerem, hogy viselkedésem a hölggyel kapcsolatban kétértelműnek tűnhet, és sokan úgy értelmezhetik, hogy az intim, szexuális jellegű volt, de ezt az állítást visszautasítom.” A 70 éves főpap azt is elmondta a hetilapnak, hogy „már megszakította ezt a kapcsolatot és erről a szóbanforgó hölgyet is értesítette”.

Csak 44 éves korában lett pap

Michel Aupetit 11 éven keresztül orvosként dolgozott a párizsi agglomerációban, és csak későn, 44 éves korában szentelte pappá Lustiger bíboros, Párizs akkori érseke. „Későn adott nekem isten randevút” – fogalmazta meg pályafutását az orvosból lett pap, aki viszonylag gyors karriert futott be a katolikus egyházban. „Szegény vidéki plébános akartam lenni” – nyilatkozta Aupetit, akit 2013-ban neveztek ki segédpüspökké, és négy évvel később már a francia főváros érseke lett. A Notre Dame leégését neki kellett menedzselnie, és már ekkor kiderült: nem igazán hatékony ebben a tisztségben. Munkatársai folyamatosan panaszkodtak rá szigorúsága és düh kitörései miatt.

Azért sem volt népszerű, mert az etikai vitákban a legszigorúbb álláspontot képviselte az abortusszal vagy a meleg házassággal kapcsolatban. Ezért is melegítették fel bírálói a korábbi pletykákat arról, hogy szeretője van Párizs érsekének.

A katolikus egyház presztízse mélyponton

Aupetit érsek lemondása a legrosszabbkor következett be hiszen nem oly rég távozott tisztségéből Lyon érseke, aki nem lépett fel kellő szigorral pedofil papjaival szemben. Októberben egy bizottság közzétette jelentését  a katolikus egyház pedofil ügyeiről, és kiderült: 216 ezer fiatalkorút molesztáltak az elmúlt hetven évben  a katolikus egyház papjai és világi tisztségviselői. A francia püspöki kar a jelentés közzététele után bocsánatot kért az áldozatoktól. Ferenc pápa is csatlakozott a bocsánatkéréshez.

Michel Aupetit érseket semmifajta vád nem érte ezzel kapcsolatban, neki azt rótták fel egyházi körökben, hogy bort iszik miközben vizet prédikál, vagyis szeretőt tart.

A katolikus egyházat a pedofil botrány nemcsak megrázta, de nehéz anyagi helyzetbe is hozta. Az áldozatok ugyanis kárpótlást kérnek. A katolikus egyház emiatt földeket és ingatlanokat ad el Franciaországban. Az Egyesült Államokban néhány katolikus egyházmegye pénzügyi csődbe jutott a pedofil kárpótlások miatt.

Orbán bevásárol Izraelben?

Stratégiai fontosságú műholdas céget akar venni a 4iG vállalkozás, amely mögött a magyar miniszterelnököt sejti a Haaretz. A gyanú egyáltalán nem alaptalan, mert a cég nemrég még Mészáros Lőrinc tulajdona volt. Most ugyan már Jászai Gellért neve díszeleg a névtáblán, de nemcsak Magyarországon tudják, hogy ez pusztán formaság. A valódi tulaj maga a miniszterelnök.

Ez annál is inkább valószínűsíthető, hogy nemrég az 4iG-be bevásárolta magát Németország egyik vezető hadiipari vállakozása. A Rheinmetall korábban óriási megrendeléseket kapott a magyar kormánytól olyannyira, hogy Magyarország Németország legnagyobb fegyvervásárlójává vált.

Miért zavarja Izraelt Orbán terve?

A magyar miniszterelnök korábban kiváló kapcsolatot épített ki Benjamin Netanjahu ex kormányfővel, aki Budapesten is kiállt Orbán Viktor mellett. Benjamin Netanjahu intézte el, hogy Donald Trump fogadja Orbánt a Fehér Házban. Netanjahu engedélyezte azt is, hogy a Pegasus kémprogramot adják el Magyarországnak. Ebből az alkalomból fogadta Orbán akkori nemzetbiztonsági tanácsadóját, Czukor József tábornokot noha a protokoll ezt nem írta elő.

Csakhogy Benjamin Netanjahu megbukott. A mostani koalició sietve levette Magyarországot azoknak a megbizható kormányoknak a listájáról, melyeknek a Pegasus kémprogram eladható.

Most pedig itt a 4iG, amely olyan izraeli cégre feni a fogát, melyet stratégiai fontosságúnak tekint a zsidó állam.

Izrael nem adja „instabil és antidemokratikus entitások kezébe adja Izrael műholdas kommunikációját.”

A Spacecom még júniusban írt alá szándéknyilatkozatot a 4iG-vel, de egyelőre a szándékból nem lett semmi.

A 4iG 69,9 millió dollárt ajánlott a Spacecom részvények 51%-áért. A hadügyi tisztviselő elmondta azt is a Haaretznek, hogy erről szó sem lehet, mert 20%-ban maximálták a külföldi tulajdont a stratégiai fontosságú cégekben. A Spacecom bajban van: idei várható vesztesége 11 millió dollár. El is van adósodva: összesen több mint 40 millióval tartozik.

Honnan jön a pénz?

Izraelben azt is gyanítják, hogy Putyin állhat az üzlet hátterében. Az oroszok még mindig bent vannak Szíriában, amelynek a légvédelmét ők irányítják. A műholdas információs rendszer ezért stratégiai fontosságú Izrael számára. Az USA és Izrael gyanúja szerint a magyar titkosszolgálat adatokat szivárogtathat ki az oroszoknak. Ez békeidőben is komoly probléma, de az elmúlt hetekben nagyon megnőtt a feszültség a belorusz-lengyel határon illetve Ukrajna körül. Az USA azzal gyanúsítja Putyint, hogy meg akarja támadni Ukrajnát.

Ebben a helyzetben az orosz kapcsolatot egészen másképp értékelik Washingtonban és Izraelben is, amely az Egyesült Államok első számú szövetségese a Közel Keleten.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK