Autóbalesete volt az amerikai színésznek, ezután terjedt el az interneten az álhír a haláláról. Will Ferrellnek nem most keltették először a halálhírét.
Az interneten a hasonló álhírek persze viharos gyorsasággal terjednek. Sylvester Stallone és Terence Hill ál-halálhírével ellentétben azonban most egy fake news-oldal, a breaking-cnn.com (amelynek semmi köze a valódi CNN honlapjához, az álhíroldalaknak gyakran van ismert portálokhoz hasonló nevük) tette közzé, hogy Will Ferrell meghalt.
Azt írták, hogy egy súlyos autóbaleset után kórházba vitték, ott hunyt el. Hivatkoznak is az egyik legnagyobb amerikai celeboldalra, a TMZ-re. Csakhogy ott azt is leírták, hogy
a színész sérülései nem is súlyosak, a haláláról szó sincs.
A többek között a Zoolander, a Felforgatókönyv és az Austin Powers-filmek miatt Magyarországon is ismert, Amerikában a Saturday Night Live miatt népszerű
Will Ferrell haláláról egyébként nem most először terjedt el álhír.
Az álhírek leleplezésére szakosodott Snopes.com ír arról, hogy még 2006-ban egy másik fake news-oldalon az jelent meg, hogy meghalt egy ejtőernyős balesetben. Természetesen ez sem volt igaz, mint ahogy most sem halt meg. Olyannyira nem, hogy az HBO-n ő kommentálja majd Harry herceg és Meghan Markle esküvőjét.
534 millió – ilyen sok telefonbeszélgetést és SMS-t rögzítettek a hírszerzési szolgálatok tavaly az Egyesült Államokban. A megelőző évben ez a szám 151 millió volt, vagyis a növekedés több mint háromszoros.
A Nemzetbiztonsági Ügynökségnél érdeklődő újságíróknak azt mondták, hogy az NSA lehallgatási aktivitása hullámzó jellegű, vagyis hol több, hol kevesebb. A gyakorlatban persze állandóan növekszik, de ennek csak technikai okai vannak – mondta a szóvivő. Ha ugyanis egy számot gyakran hívnak és azt állandóan lehallgatják, akkor ez megnöveli a lehallgatott hívások számát, de valójában nem következett be jogsértés.
Az Egyesült Államokban az NSA a 2001. szeptember 11-ei merényletsorozat után kapott engedélyt arra, hogy amerikai polgárok telefonjait lehallgassa – bírói jóváhagyás nélkül. 2013-ban Edward Snowden, az NSA egyik munkatársa Hongkongban kitálalt: az informatikai hírszerzés milliószámra gyűjti az adatokat jogilag nem engedélyezett körülmények között az Egyesült Államokban és külföldön is.
A ma Oroszországban rejtőzködő Edward Snowden arról is beszámolt, hogy külföldi államférfiak telefonjait is rendszeresen lehallgatja a Nagy Testvér. Nemcsak ellenségesnek tekintett államok vezetőiről volt szó, mint Oroszország vagy Kína, hanem szövetségesekről is: Angela Merkel vagy a japán miniszterelnök is szerepelt az NSA listáján. Miután a botrány kitört, Barack Obama akkori elnök megígérte: a szövetségesek lehallgatása a jövőben már tiltott lesz. Sokan kételkednek abban, hogy ez valóban így történt-e.
Az NSA most nem közölte a külföldi lehallgatási adatokat, de arról beszámolt, hogy az Egyesült Államokban élő külföldiek lehallgatására több mint 129 ezer esetben sor került.
Edward Snowden leleplezéseiből az is kiderült:
az amerikaiak olyan fejlett lehallgatási technikával rendelkeztek már a nyolcvanas években is, hogy azt is hallották, amikor Brezsnyev, a Szovjetunió akkori vezetője fogat mos.
Amikor az Egyesült Államok megvádolta Oroszországot azzal, hogy befolyásolni próbálta a választásokat 2016-ban, akkor az oroszok a többi között azzal vágtak vissza, hogy az amerikai hírszerzés sokkal több információval rendelkezik az orosz politikáról, mint megfordítva. Az NSA lehallgatási botránya nem is csapta ki a biztosítékot sem Moszkvában sem pedig Pekingben, de annál inkább az európai jogállamokban. Különösen miután kiderült: az amerikaiak egymás ellen használták fel a szövetségeseiket. Merkelt Franciaországból figyelték, míg az Élysée-palota információihoz német segítséggel jutottak. Az amerikai ígéretek ellenére ezért az európai szövetségesek olyan információs védelmi rendszereket dolgoztak ki, melyek nemcsak az ellenségtől, de az amerikai Nagy Testvértől is óvja a fontos információkat.
Még Nagy-Britanniát is maga mögött hagyta. Nem először, ilyen már megtörtént 2002-ben is. Előtte csak Japán, Kína, Németország és az egész Egyesült Államok áll.
A legnépesebb és leggazdagabb amerikai szövetségi állam GDP-je 2017-ben meghaladta a 2,7 billió dollárt. A kaliforniai pénzügyi hatóságok által közzétett adatok szerint szinte minden gazdasági szektorban rekord nagyságú növekedés tapasztalható: az ingatlanpiac 26 milliárdos, az informatika pedig 20 milliárdos pluszt könyvelhetett el.
A második flotta parancsnokságát beolvasztották a központi flottába, hogy így spóroljanak Amerikában. Ezt a 2011-es döntést most felülbírálták – közölte a Pentagon szóvivője Washingtonban. Az orosz fenyegetés miatt most újra aktív a második flotta, melynek új parancsnokságot hoznak létre Norfolk kikötőjében Virginia államban.
Ez a flotta a NATO amerikai és európai fele közötti kapcsolat biztonságát garantálja. Egyidejűleg a NATO létrehoz egy új logisztikai parancsnokságot is – valószínűleg Németországban.
Moszkvában úgy vélik, hogy a NATO elsősorban az északi vizeken akarja fokozni a tevékenységét. Oroszországban fenyegetésnek kezelik, hogy a NATO nagyszabású hadgyakorlatot rendezett Észtországban, mely egykor a Szovjetunió tagállama volt, és rendkívül közel van Szentpétervárhoz, Oroszország második legnagyobb városához.
Egy 19 éves ikerpár számít a legfiatalabbnak a Bloomberg dollármilliárdos indexén. A Flick-ikrek vagyona egyenként 1,8 milliárd dollár.
Viktoria-Katharina Flick és Karl-Friedrich Flick pénzét Ausztriában kezelik, és nem adnak róla semmilyen felvilágosítást. A Bloomberg ezért maga nézett utána annak, hogy honnan is származik az ikerpár vagyona.
Hamar rábukkantak a híres nagypapára, aki
a náci Németország egyik leggazdagabb embere volt.
Friedrich Flick a hadiipar egyik kulcsembere volt, akinek üzemeiben több százezer – jórészt zsidó – rabszolgamunkás dolgozott a második világháború idején. Közülük körülbelül negyvenezren meg is haltak a kimerítő munka és a pocsék ellátás miatt. Más nagy német cégek kárpótlást fizettek ezért a világháború után, de Flick egyetlen centet sem adott.
A dúsgazdag náci iparost Nürnbergben hét év börtönre ítélte a bíróság. Friedrich Flick meg is kezdte büntetését, ám azt nem kellett végig leülnie. 1950-ben már tombolt a hidegháború, a fő ellenfél immár a Szovjetunió volt. Ezért a britek és az amerikaiak nemcsak, hogy megkegyelmeztek sok náci bűnösnek, de
a vagyonukat is visszaadták.
Köztük azokat a gyárakat is, melyeket a zsidó vagyonok kisajátítása révén szereztek meg a harmincas években.
Friedrich Flick ily módon másodszor is Németország egyik leggazdagabb embere lett, főrészvényese volt például a Mercedesnek. Sikeres pályát futott be a Német Szövetségi Köztársaságban egészen 1985-ig. Akkor azonban belekeveredett egy pénzügyi botrányba, mely miatt az akkori gazdasági miniszter is lemondásra kényszerült. A korrupciós ügy miatt az öreg Flick pénzzé tette birodalmát és Ausztriába költözött.
2006-ban halt meg, nem sokkal azután, hogy elvett egy nála 32 évvel nőt. Halálakor minden unokájára 1-1 milliárd dollárt hagyott. Ezt az örökséget kezelik Bécsben, és így került fel az ikerpár a Bloomberg listájára. Nyilatkozni nem kívántak az ügyben, édesanyjuk mindössze annyit mondott, hogy megpróbálta a lehető legnormálisabban nevelni Flick örököseit.
Friedrich Flick Magyarországhoz is kapcsolódik: 2008 novemberében
egy magyar ügyvéd megbízásából négyen betörtek a kriptába és ellopták a koporsóját,
majd megzsarolták a családot. Később lebuktak és több év börtönt kaptak.
Bár eredetileg úgy volt, hogy a magyar miniszterelnököt már délelőtt meghallgatják a Néppárt vezetői, a megbeszélés délutánra csúszott.
Már napokkal előbb tudni lehetett, hogy Orbán Viktornak szerdán Brüsszelben van jelenése, mert meghallgatásra rendelték a Fidesz pártcsaládjának vezetői. Orbán politikája, gyakori szembenállása az EU intézkedéseivel és értékeivel egyre jobban nyugtalanítja a Néppártot.
A Fidesz és a kormánypárti sajtó igyekszik bagatellizálni az uniós meghallgatást és azt sugallják, hogy Orbán Viktor csupán viszonozza Manfred Weber, a Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetőjének budapesti látogatását.
Ahogy néhány hónapja Sylvester Stallonéról, most Terence Hillről terjedt el az interneten, elsősorban persze a Facebookon, hogy meghalt. De ez is álhír, a színész jól van.
Vasárnap jelent meg a Facebookon a R.I.P. Terence Hill nevű oldal, amelyet nagyon hamar százezrek kezdtek el követni, és amely azt írta: április 29-én délelőtt Terence Hill meghalt, és mindenkit arra kértek, hogy szimpátiája jeleként kommentáljon valamit az oldalon.
Ugyan egyből gyanús lehetett volna mindenkinek, hogy
egyetlen komoly oldal sem írt erről,
és olasz lapokban sem jelent meg hír róla, mégis sokan elhitték, hogy Terence Hill meghalt, és az álhír egyre terjedt.
Terence Hill halálhíre egyébként már tavaly és tavalyelőtt is elterjedt az interneten.
Stormy Daniels, aki azt állítja, hogy 2006-ban szexuális kapcsolatban állt az USA jelenlegi elnökével, újra beperelte Donald Trumpot. Ezúttal hitelrontásért.
Egy televíziós interjúban ugyanis Stormy Daniels azt állította: Trump egyik embere megfenyegette, hogyha nem fogja be a száját, akkor baja eshet a kislányának. Trump a Twitteren kitalációnak minősítette a sztorit. Forget it! (felejtsd el!) – üzente a pornószínésznőnek.
Stormy Daniels azonban ragaszkodik ahhoz, hogy az eset 2016-ban Trump elnökválasztási kampánya előtt valóban megtörtént.
Manhattanben egy bíróság befogadta a panaszát. Így ebben az ügyben is megindul a vizsgálat Trump ellen.
Los Angelesben folyik egy másik hasonló per az USA elnöke és régi személyes ügyvédje ellen. Stormy Daniels, akinek eredeti neve Stephanie Clifford, azért perli Trump ügyvédjét, mert állítása szerint
130 ezer dollárt kapott azért, hogy ne beszéljen kapcsolatáról a választási kampány idején.
A pornószínésznő szeretné felmondani a szerződést, mert a sajtó nagy pénzeket kínál azért, hogy minél több részletet eláruljon a kapcsolatról. 2011-ben egy pletykalapban már kitálalt és elmondta, hogy Trump nem nagy szám az ágyban, a macsó arculat és a valóság köszönőviszonyban sincsen egymással.
Trumpot nemcsak ezért nyugtalanítja az ügy, hanem azért is, mert a kapcsolatra épp akkor került sor, amikor a mai First Lady megszülte fiát, Baron Trumpot. Melania Trump a hírek szerint nem bocsátotta meg, hogy épp a szülési időszakban tartott fenn kapcsolatot férje egy közismert pornószínésznővel. Persze akkor talán még Donald Trump sem gondolt arra, hogy nemsokára az Egyesült Államok elnöke lesz.
Évtizedek óta tartják május elsején a munka ünnepét, a szabadnap a rendszerváltás után is megmaradt Magyarországon, bár a szocializmus idején megszokott sörös-virslis-vurstlis felvonulások eltűntek. De vajon tudja, hogy miért pont ezen a napon van a munka ünnepe?
Május elsejei felvonulás 1985-ben. Forrás: Wikimedia Commons / Fortepan
Május elseje valójában egy kettős jelentésű ünnep: a munka ünnepe mellett ilyenkor, a húsvéthoz hasonlóan, sokan a természet megújulását is ünneplik: ennek a szimbóluma a májusfa állítása, a zöld ág, amely évszázadokon át az udvarlási szándékot is jelképezte.
Május elseje azonban a legtöbb országban összefonódott a munka ünnepével. Ennek előzményeihez több mint 200 évet kell visszamennünk: az ipari forradalom után, 1817-ben Robert Owen brit gyártulajdonos fogalmazta meg elsőként koherens módon a munkások követeléseit. Ennek része volt a híressé vált
„nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás.”
Addig ugyanis nem volt ritka, hogy a munkásokat napi 12-16 órán keresztül dolgoztatták.
A kérdésben évtizedekig nem történt előrelépés. 1847-ben aztán Nagy-Britanniában 10 órában maximálták a nők és a gyerekek munkaidejét. A férfiakéról egyelőre nem volt szó. 1856-ban viszont hatalmas sztrájk kezdődött az ausztráliai Melbourne-ben, és itt a munkások végül sikerrel is jártak: bevezették a 8 órás munkaidőt.
A munkásmozgalom Amerikában is egyre erősebb lett, 1868-ban sikerült elérniük, hogy nyolc órára csökkentsék az állami alkalmazottak munkaidejét. A hetvenes évekbeli válság miatt azonban nőtt a munkanélküliség, ami szintén a munkaidő csökkentését sürgette. A nyolcvanas években egymást követték a sztrájkok, tüntetések. Közben
megjelentek a radikális mozgalmak,
a kommunisták és az anarchisták is, akik közül sokan német bevándorlók voltak.
Megalakult az Amerikai Munkások Szövetsége, amely 1886. május elsejére általános sztrájkot hirdetett. Ebben országosan 350 ezren vettek részt, több helyen összecsapások is kitörtek, Millwaukee-ban a rendőrök a tömegbe lőttek.
A leghíresebb és legtöbb következménnyel járó események azonban Chicagóban történtek. Itt is május elsején kezdődött egy nagy, munkabeszüntetéssel, tüntetéssel járó megmozdulás, amelyben több tízezren vettek részt. A tüntetők többször összecsaptak a rendőrökkel, akik háromszor fegyvert is használtak. Május harmadikán legalább két embert megöltek.
Tüntetés a Haymarket Square-en. Forrás: Harper’s Weekly
A következő nap a Haymarket Square-en tartottak a sztrájkolók tiltakozó nagygyűlést, amelyet egy idő után a rendőrök fel akartak oszlatni. Eközben viszont a munkások közé vegyült anarchisták
bombát dobtak a rendőrök közé, akik tüzet nyitottak a tüntetőkre.
Legalább 11-en meghaltak (köztük hét rendőr), több tucatnyi volt a sebesült mindkét oldalon.
Ezután több száz embert tartóztattak le, és bár nem volt semmilyen bizonyíték arra, hogy közük volt a bombához, nyolc anarchistát elítéltek, korábbi írásaik és beszédeik alapján.
Ötöt közülük halálra ítéltek – négyüket a következő évben fel is akasztották, az ötödiket csak azért nem, mert előtte öngyilkos lett a börtönben. Kettőt életfogytiglanra, egyet pedig 15 évre ítéltek – ők 1893-ban kormányzói kegyelemmel szabadultak. Az ítéletet ugyanis rengetegen bírálták (például Oscar Wilde és G.B. Shaw), és az új kormányzó igazat adott nekik, mondván: soha nem derült ki, ki dobta a bombát.
Közben a chicagói eseményeknek más következményei is lettek. 1889. július 14-én Párizsban (a forradalom százéves évfordulóján) megalakult a II. Internacionálé, amely úgy döntött, hogy a chicagói tiltakozássorozat kezdetének évfordulóján,
1890. május elsején minden szakszervezet és más munkásszervezet tartson felvonulást a 8 órás munkaidőért,
ahol pedig ezt már bevezették, ott szolidaritásból vonuljanak fel.
Az első nemzetközi május elseje hatalmas siker volt, több tucat városban tartottak felvonulást. Magyarországon is ekkor „ünnepelték” először május elsejét.
A felvonulás aztán hagyománnyá vált – 1953-ban természetesen Sztálin fotójával. Forrás: Wikimedia Commons
Egy évvel később, a II. Internacionálé második kongresszusa úgy döntött: május elsejét hivatalosan is a munkásosztály nemzetközi ünnepének nyilvánítja. Az 1904-es harmadik kongresszuson született határozat pedig kimondta, hogy minden ország szociáldemokrata pártja és hozzájuk kötődő szervezete
vonuljon fel minden május elsején
a nyolcórás munkaidőért, a munkásosztály „osztályszükségleteiért” és a békéért, és aznap minden munkásszervezet függessze fel a munkát, ahol ezt a testi épségük veszélyeztetése nélkül megteheti.
Május elseje így nemzetközi ünneppé vált, a bolsevik hatalomátvétel után a Szovjetunióban, majd a II. világháború után a keleti blokk országaiban az egyik központi ünneppé vált, bár közben némileg átalakult:
a munkások helyett a munka ünnepévé vált,
és összefonódott a természet megújulását ünneplő majálissal: a felvonulások mellett elengedhetetlen kellékké vált a sör, a virsli és a vurstli.
Forrás: Wikimedia Commons / Fortepan
Május elseje egyébként katolikus ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére. Ezt XII. Pius pápa rendelte el 1955. május 1-jén.
A nap sok országban hivatalos állami szabadnap. Ugyanakkor az Egyesült Államokban, ahonnan tulajdonképp az egész kiindult, nem ilyenkor, hanem szeptember első hétfőjén tartják a munka ünnepét.
Elegendő bizonyíték gyűlt össze George Pell bíboros ellen, hogy bíróság elé állítsuk, közölte kedden egy bírónő Ausztráliában. Négy hétig tartó előzetes vizsgálat ért ezzel véget. A bírónő a feljelentések felét visszautasította, de így is sok esetről beszélt. Pontos számot nem említett. Pell bíborosnak szerdán meg kell jelennie a bíróság előtt.
A Vatikán 76 éves pénzügyminiszterének Ferenc pápa fizetés nélküli szabadságot adott. Pell bíboros, aki korábban Melbourne és Sydney érseke volt, minden vádat tagad. Ferenc pápa, aki nemrég a Vatikánban fogadta pedofil papok korábbi áldozatait, zéró toleranciát hirdetett meg a pedofil papok esetében.
George Pell bíboros a legmagasabb rangú katolikus pap, akit pedofília vádjával bíróság elé állítanak. Ő volt a harmadik számú vezető a Vatikánban. Ferenc pápa azért választotta pénzügyminiszternek az ausztrál érseket, mert az angolszász országokban általában a papok is jobban értenek a pénzügyekhez, mint másutt. A per kimenetelétől függetlenül vatikáni szakértők úgy vélik: George Pell pályafutása véget ért, mert a katolikus állam nem engedhet meg magának ilyen presztízsveszteséget.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
