Érdekes

Pikettyre hivatkozva hirdet új „szubjektív gazdaságpolitikát” a lengyel miniszterelnök

0

Az elmúlt 25 évben gazdaságunk nagyrészét eladtuk a külföldnek. Évente 75-80 milliárd zloty áramlik ki emiatt az országból – hangsúlyozta Mateusz Mazowiecki. A lengyel miniszterelnök a francia Piketty tanulmányára utalt, mely néhány munkatársával együtt azt vázolta fel, hogy a volt szocialista országokból óriási pénzek áramlanak ki a korábbi befektetés eredményeként.

Mit akar most Lengyelország nemrég kinevezett közgazdász miniszterelnöke? “Szubjektív gazdaságpolitikát”! Ez kevesebb külföldi beruházást jelent, és a hazai tőke előtérbe helyezését. Emiatt megállítanák a privatizációt. Növekedne az állam újraelosztó szerepe. Ez összefügg azzal, hogy a kormányzó párt jelentős összegű szociális támogatással kívánja növelni politikai tőkéjét. Ez eddig be is jött, mert a kormánypárt népszerűsége és elfogadottsága magas annak ellenére, hogy sok olyan új törvényt hoztak, melyek ellenérzéseket szültek Brüsszelben és másutt külföldön.

Egyelőre megy a szekér: tavaly a GDP 4,6%-al növekedett.

Az államadósságot sikerült lejjebb vinni a GDP 60%-ról 50%-ra. Csakhogy, mondják a kritikusok, mindez összefügg a jó európai konjunktúrával és az uniós pénzekkel, melyekből Lengyelország kap a legtöbbet. A következő években aligha érkezik ennyi uniós pénz hiszen a brexit miatt baj van az EU költségvetésével. Ezenkívül Varsó kötelezettségszegési eljárás alatt áll jogrendjének reformja miatt. A varsói kormány és Brüsszel viszonya pocsék, és ez nem bátorítja a külföldi befektetőket, akik a miniszterelnök szavaival ellentétben nélkülözhetetlenek Lengyelországban! Miért? Mert nincs hazai tőke! A lengyelek képtelenek pénzt félretenni, mert a fizetésük olyan alacsony, hogy a többség örül, ha megél! Ennek következtében pénz csakis külföldről jöhet. Illetve az államtól!

Mateusz Morawiecki miniszterelnök – valószínűleg a magyar példán felbuzdulva –

állami támogatással kíván megteremteni egy hazai tőkés osztályt.

Amely aztán nyilvánvalóan hűséges támasza lenne a kormánypártnak. A hazai vállalkozóknak eddig nem voltak meg az eszközeik a külföldi vetélytársakkal folyó versenyben – mondta a miniszterelnök. Ebből érthető meg a jogrend reformja is: a hatalom olyan jogot akar, mely előnyben részesíti a hazai vállalkozókat! Ezért megy szembe Brüsszellel! Sikerre vezethet-e a lengyel miniszterelnök “szubjektív gazdaságpolitikája”, mely sok tekintetben Matolcsy György nemortodox nézeteire emlékeztet? A liberális reformközgazdászok szerint a varsói kormány feléli a jövőt: olyan pénzeket oszt el politikai és szociális alapon, melyeket jelentős részben külföldről kap. És melyeket talán jobb lenne a versenyképesség javítására költeni hiszen például az informatikai forradalomban Lengyelország messze lemarad az uniós átlag mögött, és akkor még nem beszéltünk Észtországról, mely az egész államigazgatást átállította a digitális rendszerre…

Egy szerb férfi dobta a kézigránátot a podgoricai amerikai nagykövetségre

0

A montenegrói rendőrség szerint egy szerb férfi, a 43 éves Dalibor Jauković volt az, aki csütörtökre virradóra kézigránátot dobott az Egyesült Államok nagykövetségi épületére a montenegrói fővárosban, Podgoricában, majd felrobbantotta magát és meghalt – jelentette a Vijesti.me podgoricai hírportál.

A robbanásokban senki más nem sérült meg, azonban azt még mindig nem lehet tudni, hogy mi lehetett a támadás indítéka.

Az információk szerint a férfi a közép-szerbiai Kraljevóból származott, de már hosszabb ideje Podgoricában élt. A közösségi médiában található képei szerint Jaukovićot 1999-ben katonai szolgálatáért kitüntették. Ebben az időszakban a szerb hadsereg és rendőrség irtóhadjáratba kezdett Koszovóban.

A rendőrség folytatja a nyomozást, a nagykövetség épületének környékén nem találtak további robbanószerkezeteket.

A merényletről a Független Hírügynökség is beszámolt.

Furcsa pár: Ivanka Trump és az észak-koreai titkosszolgálat vezetője

0

Ők képviselik az Egyesült Államokat illetve Észak-Koreát a téli olimpia záróeseményén: Ivanka Trump, aki nemcsak az elnök lánya, de egyben tanácsadó is a Fehér Házban és Kim Jongcsol tábornok, a titkosszolgálat feje, egyben a dél-koreai ügyek felelőse.

Dél-Koreában őt tartják felelősnek több olyan terrorakcióért, melyet észak-koreai diverzánsok követtek el a félsziget déli részén. Kim Jongcsol állítólag nagyon közel áll Kim Dzsongunhoz. Furcsa lenne, ha a párbeszédet ő kezdené meg Amerikával.

Washingtonban azért is jelezték előre, hogy Ivanka Trump, aki pénteken együtt ebédel Mun Dzse-in dél-koreai elnökkel, nem találkozik észak-koreai vezetőkkel, mert korábban

majdnem létrejött egy titkos találkozó az amerikaiak és az észak-koreaiak között a téli olimpián.

Mike Pence amerikai alelnök mellett az észak-koreai diktátor húga, Kim Jodzsong és a tulajdonképpeni parlament elnöke, Kim Jongnam is ott volt az olimpián, és szóba is került köztük egy titkos találkozó.

Az amerikai alelnök ezt megelőzően ugyan újabb szigorú szankciókkal fenyegette meg a világtól elzárkózó kommunista rendszert. Észak-Korea pedig – miközben mosolyoffenzívát folytat Dél-Koreával szemben – továbbra is nukleáris háborúval fenyeget. A háborús retorika ellenére fennállt a párbeszéd lehetősége – állítja most Mike Pence irodája. De valamiért Észak-Korea az utolsó percben meggondolta magát.

Pekingi források viszont úgy vélik, hogy

Észak-Korea egy pillanatig sem gondolta komolyan a párbeszédet az Egyesült Államokkal,

hanem éppen megosztani akarja az USA-t és Dél-Koreát.

A diktátor húgát mint nemzeti hőst ünnepelték, amikor visszatért Phenjanba. Most először fordult elő, hogy a Kim-dinasztia egy fontos tagja Dél-Korea területére lépett. Kim Jodzsong ugyanis tagja a Politikai Bizottságnak is. Ő a felelős a propagandáért.

Kim Jodzsong meghívta Phenjanba a dél-koreai elnököt, aki ezt el is fogadta. Közben persze Dél-Koreában készülődnek a helyi erők és az amerikaiak arra a nagy hadgyakorlatra, melyet ilyen tájban tartanak meg minden évben. Ezt Phenjanban háborús fenyegetésnek értékelik. Most a dél-koreai elnök kérésére elhalasztották a hadgyakorlatot, csak a téli olimpia után rendezik meg.

Kézigránátot dobott a podgoricai amerikai nagykövetség épületére, majd öngyilkos lett

0

Egy ismeretlen férfi robbanószerkezetet, feltehetően kézigránátot dobott az Egyesült Államok nagykövetségi épületére a montenegrói fővárosban, Podgoricában, majd felrobbantotta magát csütörtökre virradóra – közölte a montenegrói kormány a Twitteren, megerősítve korábbi sajtójelentéseket a történtekről.

Az angol nyelvű üzenet szerint éjfél után fél órával “egy ismeretlen személy öngyilkosságot követett el egy robbanószerkezettel”. A podgoricai vezetés közölte azt is, hogy a férfi közvetlenül ezt megelőzően egy másik robbanószerkezetet – nagy valószínűség szerint kézigránátot – dobott egy közeli útkereszteződésből a nagykövetség területére. A tájékoztatás szerint az elkövetőn kívül senkinek sem esett bántódása, és jelentősebb károk sem keletkeztek.

A rendőrség vizsgálatot indított a történtekkel összefüggésben, a férfi személyazonosságának megállapítását megkezdték.

A Portalanalitika montenegrói hírportál korábban azt közölte, hogy a támadás szerda éjfél előtt öt perccel történt, s a lakosok két robbanásról számoltak be.

Hírügynökségi jelentések szerint a rendőrség lezárta az amerikai diplomáciai képviselet környékét.

Időközben a podgoricai amerikai nagykövetség a honlapján folyamatban lévő biztonsági helyzetre hivatkozva figyelmeztetést adott ki az amerikai állampolgároknak, hogy maradjanak távol az épülettől.

Nem, Sylvester Stallone ma sem halt meg

0

Egy másfél évvel ezelőtti álhír terjedt el ismét a közösségi médiában.

Egyre többen osztják meg a magyar Facebook- és Twitter-felhasználók között is, általában sírós emojikkal kísérve, hogy prosztatarákban meghalt Sylvester Stallone.

Csakhogy ez egy álhír.

Méghozzá nem is mai, először 2016 szeptemberében terjedt el az interneten, most azonban valahogy újra előkerült. Az álhíreket és összeesküvés-elméleteket rendszeresen leleplező Snopes.com szerint eredetileg egy olyan kattintásvadász oldal terjesztette el, amely többször közölte sztárok hamis halálhírét: Vin Dieselét, Nicolas Cage-ét, Jim Carrey-ét vagy Angelina Jolie-ét. Az oldal ezzel rengeteg látogatót csal a honlapra, akiknek ahhoz, hogy el tudják olvasni a cikket,

rengeteg személyes adatot meg kell adniuk.

Sokan pedig ezt óvatlanul meg is teszik.

Stallone egyébként olyannyira nem halt meg, hogy szerepelni fog a Creed második részében.

Megkezdődött a kutya éve

0

Pénteken ünnepelték a kínaiak a Holdújévet, ezzel megkezdődött a kutya éve, és a kínaiak legfontosabb ünnepe, amellyel a tavaszt köszöntik.  

Tűzijáték nélkül kezdődött meg a kínai újév Pekingben, ahol a hatóságok a rossz levegőminőség miatt lefújták a hagyományos látványosságot. De idén is több száz millió kínai kelt útra, hogy családjával lehessen az ünnepen.

A kínai tradíció szerint minden új évet a zodiákus 12 jegyének egyike jelöl, 2018 így lett 2006 után ismét a kutya éve, amely a 11. a jegyek között. A jin és jang viszonylatában a kutyát a janggal azonosítják, és a földjegyek közé tartozik. A kutya éveiben született emberek a hagyományok szerint nagyon hűségesek, emellett őszinték és igazságosak, megbízhatóak a munkájukban és a párkapcsolataikban, illetve népszerűek is. Állítólag mindenkinek szüksége lenne egy, a kutya évében született barátra. A negatív tulajdonságaik közül a makacsságot szokták kiemelni.

A kínai horoszkóp azt is részletesen meghatározza, hogy mit tartogat a kutya éve az emberek számára. Érdekesség, hogy a kínai asztrológia szerint pont azok az emberek fognak a legnagyobb kihívásokkal szembenézni az adott évben, akik abban a jegyben születtek, amely az évet is uralja. Így 2018 a kutya éveiben születettek számára fog kihívásokat tartogatni a hagyomány szerint. A kínaiak Holdújévvel egybekötött tavaszt köszöntő fesztiválja február 26-áig tart, a kutya éve pedig a következő kínai újévig, ez esetben 2019. február 5-éig – akkor kezdődik majd a 12. jegy, a disznó éve.

A kutya évében hagyományos sok kutyát fogadnak örökbe a kínaiak, így az állatvédő szervezetek már jó előre figyelmeztették az embereket, hogy felelősséggel vállaljanak állatot. Az ünnepségeken pedig természetesen számos kutyáábrázolás feltűnik. Malajziában viszont, ahol a lakosság egynegyede kínai felmenőkkel rendelkezik, pont ebből adódott a probléma. Az ország ugyanis muszlim többségű, ezért a dekorációkról és ajándéktárgyakról az üzletekben inkább elhagyták a kutyákat, hogy ne sértsék meg őket – írja a CNN. Sokakat viszont pont ez az óvatosság zavar (a kutya tisztátalan állatnak számít sok muszlim szemében), ugyanis az ország konzervatív vallási fordulatának jelét látják benne, illetve a kínaiak kultúrája iránti tiszteletlenséget.

Indul a legnagyobb népvándorlás

0

Pénteken kezdődnek Kínában az újévi ünnepségek, amelyek – túlzás nélkül – több százmillió ember vándorlásával járnak együtt. Az idén – legalábbis a China News szerint – 385 millióan kelnek útra, hogy felkeressék az ország távoli vidékeink élő rokanaikat.

A Holdújév alkalmából gyakorlatilag egész Kína szabadságra megy – nincs is még egy ekkora népmozgás a világon. Pedig a világ más részein is vannak olyan ünnepek, amelyekhez hagyományosan a lakosok nagy számának az utazása kötődik. Ilyen például az Egyesült Államokban a Hálaadás, amely alkalmából tavaly novemberben közel 51 millió amerikai kelt útra, hogy együtt töltse az ünnepet a rokonaival. Ettől jócskán elmaradnak a nagy zarándoklatok, amilyen például az iraki Karbalában évente, az Indiában 12 évente, illetve a szaúd-arábiai Mekkában szintén évente megrendezett nagy zarándoklat.

Forrás: https://www.statista.com/chart/12916/the-worlds-largest-migration-is-about-to-begin/
Fotó: Pixabay

A holdújév leginkább a keresztény kultúrkör szentestjére és szilveszterére hasonlít, ilyenkor egyrészt karneválokat tartanak, másrészt összegyűlnek a családok, hogy együtt köszöntsék az óév végét, az új év elejét. Az ünnephez hozzátartozik a petárdadurrogtatás – ez nem csak zajkeltés, hanem a rossz szellemek elijesztésére is szolgál. Éjfélkor a ház minden ajtaját és ablakát kinyitják, hogy a búcsúzó év távozni tudjon.

Közvetlen amerikai-orosz konfliktus Szíriában? Aligha

0

Több tucat orosz zsoldos – köztük legalább négy bizonyítottan orosz állampolgár – veszíthette életét egy támadási kísérletben, amelynek célpontja egy amerikai-kurd támaszpont volt Szíria olajban gazdag Deir ez-Zór kormányzóságában.

 

Orosz források szerint több mint 200, Moszkva által felfogadott harcos esett el a támadásban. Amerikai tisztségviselők 100 körülire becsülték a halálos áldozatok, 200-300 közöttire a sebesültek számát.

Az ominózus offenzíva február 7-én kezdődött a damaszkuszi rezsim oldalán harcoló csapatok tüzérségi támadásával és felvonulásával. Tüzérségi fegyverekkel, harckocsikkal, rakétavetőkkel és aknavetőkkel támadták az at-Tabíja közelében található bázist.

Jeffrey Harrigian, az amerikai légierő egyik térségbeli parancsnoka elmondta, hogy az Egyesült Államok heves ellentámadást indított a levegőből. Több mint három órán keresztül F-15E harci repülők, B-52-es stratégiai bombázók, AC-130-as nehézfegyverzetű repülőgépek, Apache támadó helikopterek és Reaper drónok lőtték a gyalogosokat.

Egy amerikai katonai szóvivő a The New York Timesnak elmondta, hogy

az események egyik szakaszában sem volt szikrányi esélye sem a közvetlen konfliktus kirobbanásának.

“A koalíciós erők tisztségviselői folyamatos kommunikációs kapcsolatban álltak az orosz féllel a kudarcba fulladt, indokolatlan támadás előtt, alatt és után” – szögezte le Ryan S. Dillon amerikai katonai szóvivő. “Orosz tisztségviselők biztosítottak róla, hogy nem támadják meg a közelben állomásozó koalíciós erőket” – tette hozzá.

A Kreml szóvivője szerdán arra a kérte az újságírókat, hogy

“ne essenek eltorzított információk rabjaivá”.

Dmitrij Peszkov valótlannak nevezte azt az sajtóban megjelent feltételezést, amely szerint Putyin elnök a szíriai helyzet miatt mondta le vidéki útjainak egy részét.

Peszkov nem zárta ki, hogy Szíriában lehetnek orosz állampolgárok, de azok szerinte nem állnak kapcsolatban a fegyveres erőkkel.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség jelentése szerint az orosz külügyminisztérium szerdán klasszikus félretájékoztatásnak nevezte a hírt.

Moszkva az ukrajnai konfliktusban is hasonlóan nyilatkozott, majd később elismerte, hogy orosz katonák állomásoztak a térségben.

A New York Times úgy tudja, hogy zsoldosok százai, ha nem ezrei harcolhatnak orosz megbízással Szíriában.

Szerb-horvát háborús kártérítősdi

Szerbia diplomáciai hadjáratot kezdett: múlt hét végén Budapesten közös magyar-szerb kormányülés volt, sok virágcsokorral, amellyel a magyar külügyminiszter, majd maga a miniszterelnök is Ana Brnabić szerb miniszterelnöknek kedveskedett, de kézzel fogható eredménye a csúcstalálkozónak aligha volt. A legmegrázóbb pillanattal a magyar kormányszóvivő, Kovács Zoltán szolgált, aki csúfosan belesült a szerb kormányfő nevének felkonferálásába. Ilyen Zágrábban nem történt, de a szerb elnök nem úszta meg incidens nélkül.

Hetekig tüzelte saját közvéleményét Horvátország és Szerbia a már korábban bejelentett államfői találkozó előtt. Ezúttal Aleksandar Vučić szerb elnök a vendég és Kolinda Grabar-Kitarović, horvát államfő a vendéglátó. Jogi szempontból a két elnök azonos helyzetben van, hiszen mindkét volt jugoszláv tagállamban közvetlenül választják ugyan meg az államfőt, de szerepe főleg protokolláris. Csakhogy a jognak a Balkánon sincs sok köze az államvezetéshez. Amíg Horvátországban majdnem Áder János féle szerepre szorítkozik Grabar-Kitarović asszony (noha néha meg-megszólal hol az ellenzék, hol a saját, kormányzó, jobboldali pártja őszinte sajnálatára), addig Aleksandar Vučić Szerbia koronázatlan királyának számít és senki sem gondolja komolyan, hogy tevékenysége a nagykövetek fogadásában merül ki. Az alkotmány értelmében a legkomolyabb mandátummal rendelkező közszereplő, Ana Brnabić, csupán az elnök jobbkezének számít. És még ebben a megállapításban is jó adag, hölgyeknek kijáró tisztelet megnyilvánulása van. Ezért volt például a minapi magyar-szerb kormánycsúcs csak tartalom nélküli látványosság, hiszen az egyik főszereplő (Vučić) nem is volt jelen.

A két ország kormánypárti médiája

(ebbe beletartozik mindkét közszolgálai televízió, de közel sem olyan formában, mint Magyarországon)

és a tabloidoknak nevezett bulvársajtó, amely, főleg Szerbiában közvetlenül a titkosszolgálatoktól kapja a bizalmas információkat. Nos, a két ország között bőven akad a múltból maradt nyitott probléma, mint például a rendezetlen határkérdés, a Vihar nevű sikeres horvát hadművelet (1995) után Szerbiába menekült szerb nemzetiségű horvát állampolgárok juttatásai, a horvát és a szerb kisebbség helyzete. És igen: a háborús kártérítés. Csak erről nem akart tárgyalni a szerb államfő, hiszen tudvalevőleg Horvátországnak van követelése Belgrád felé, hiszen a területén folyt háború.

A horvát sajtó két nappal a látogatás előtt megszellőztette, hogy a horvát fél élni fog az alkalommal és felveti a témát.

Így is történt. Reggel még minden békésen és rendben zajlott. Vučić megérkezett a Pantovčakra, a mindenkori horvát elnök palotájába,

előtte katonai tiszteletadás, szerb zászlók a horvát utcákon, virág a vendéglátónak.

Akár Európa akármelyik fővárosában.

A két államfő újságíróknak röviden értékelte a tárgyalásokat, majd Vučić a kíséretével elindult a kormányépületbe, ahol Andrej (végzetes név, mert Kovács Zoltán három nappal korábban ezzel a névvel akarta bemutatni a szerb miniszterelnökasszonyt, csak belecsuklott a hangja) Plenković miniszterelnök fogadta. Ahogy befejeződött a tárgyalás, Plenković Trump nyomdokain haladva a Twitteren közölte: tárgyaltak a háborús kártérítésről.

Így indította útjára a szerb államfőt, aki gyalog tette meg az utat a szomszédos épültig, a horvát parlamentig (Sabor).

A testőrök mellett haladó riporterek hada csak egyetlen kérdést szajkózott: volt-e szó a háborús kárpótlásról. Vučić állta a sarat, sőt egyszer még röviden válaszolt is:

„Igen, Plenković ezt felhozta, de nekem erről egészen más véleményem van.”

Utána azonban valami kihozta a sodrából. A Sabor felé félúton hirtelen megállt és valakinek odaszólt: „Csak nem gondolja, hogy megijedek a beszólásától. Bármikor válaszolok erre”.

Csak később derült ki, hogy a közbekiáltó egy Miro Bulj nevű parlamenti képviselő volt, a Most párt tagja. Ez pedig úgy derült ki, hogy ő maga mondta el percekkel a szóváltás után a riportereknek.

„Azt kérdeztem tőle, hogy mikor látogat a horvát Glinába. Azért, mert a Šešelj-féle mozgalomban (Szerb Radikális Párt, amely mostanság Szerb Haladó Párt néven kormányozza Szerbiát)

ő volt a legnagyobb háborús uszító.

Azoktól az emberektől kellene bocsánatot kérnie, mert hatalmas kárt okozott az ottani szerb kisebbségnek, majd Horvátországnak.”

A Glinában élt szerbek, a kilencvenes évek elején, a Belgrádból áradó propaganda hatására fellázadtak a horvát hatalom ellen, kikiáltották „függetlenségüket” és „csatlakoztak” Szerbiához. Közben egymást gyilkolgatták az ottani horvátokkal. Aztán 1995-ben jött a horvát felszabadítás vagy megtorlás és a glinai szerbek száma az egynegyedére csökkent.

Kárpótlást viszont senki sem akar fizetni.

Vádat emeltek Harvey Weinstein ellen

0

A New York-I főügyész nyújtotta be a vádiratot a producer és a cége ellen. Weinsteint szexuális zaklatással vádolják, a cégét pedig azzal, hogy nem védte meg alkalmazottait a szexuális visszaélésektől, megalázástól és diszkriminációtól.

Harvey Weinstein
Fotó: MTI/EPA/Peter Foley

A botrány ősszel robbant ki, amikor több színésznő megvádolta az egyik legbefolyásosabb hollywoodi producert, Harvey Weinsteint, hogy szexuálisan zaklatta őket,

volt, akit meg is erőszakolt.

A következő hetekben, hónapokban egyre többen, köztük ismert színésznők álltak a nyilvánosság elé hasonló vádakkal, amelyekről korábban Weinstein hatalma miatt nem mertek beszélni – ha valaki mégis megtette, akkor eltussolták az ügyet.

Weinsteint azóta kirúgták a cégből, amelynek fivérével, Bob Weinsteinnel együtt alapítója volt, és az Amerikai Filmakadémia is kizárta soraiból.

A vádirat szerint Harvey Weinstein

szóban és fizikailag is folyamatosan zaklatta női alkalmazottait,

volt, akit azzal fenyegetett meg, hogy megöli. A vádirat egyébként Bob Weinstein felelősségét is felveti, mert nem tett semmit, hogy megvédje az áldozatokat, pedig tudnia kellett a zaklatásokról.

A főügyész azt is kérte, hogy az áldozatok kapjanak kártérítést, amelynek összegét egyelőre nem határozta meg. Azt is írta, hogy a cég eladásakor

„garantálni kell, hogy az áldozatokat kompenzálják, az alkalmazottakat megvédik, és egyetlen szexuális ragadozó sem jut jogtalan anyagi előnyhöz”.

Azért is adta be gyorsan a vádiratot, mert volt egy befektetői csoport, amely állítólag 500 millió dollárt ajánlott a filmstúdióért, de a vádemelés után visszalépett. Így egyelőre nem tudni, mi lesz a sorsa a 150 embert alkalmazó filmstúdiónak, amely a csőd szélére került.

Weinstein ellen egyébként Nagy-Britanniában is folyik nyomozás. A producer tagadja, hogy bárkivel is „nem kölcsönös megegyezésen alapuló” szexuális viszonyt folytatott volna. Annyit volt hajlandó elismerni, hogy viselkedésével „sok fájdalmat okozott”.

Amerikában egyébként egyre többen buknak meg a zaklatási botrányok miatt, utoljára például a milliárdos Steve Wynn, a republikánusok egyik legnagyobb támogatója, Donald Trump barátja.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK