Érdekes

Minden párhuzam a történelem műve

0

Az olasz hóhérok – a zsidók genocídiuma Olaszországban című könyvével Simon Levis Sullam új megvilágításba helyezi a 2. világháború történéseit. A szerző szerint az olasz civilek ezrei segítettek a náciknak abban, hogy meggyilkolják az ország zsidó származású lakosait. A könyv teljesen ellentmond annak az eddig általános vélekedésnek, hogy az olaszok nem működtek együtt a népirtó gyilkoló gépezettel.

Sullem több mint 6000 olyan olaszországi zsidó sorsát tanulmányozta, akiket letartóztattak, deportáltak és meggyilkoltak a világháború utolsó két évében. A történész-szerző olaszul 2015-ben jelentette meg a „történelmi ellenrobbanását” az úgynevezett „jó olasz” mítoszáról.

Szinte feledésbe merült, hogy Olaszország még 1938-ban, tehát két évvel azelőtt, hogy Hitler oldalán belépett volna a háborúba zsidóellenes, fajvédő törvényeket fogadott el. A zsidókat eltávolították a munkahelyeikről, az iskolákból és a média gyűlöletkampányának a céljaivá váltak. Akárcsak Németországban és Hollandiában pedánsan vezetett adatbázisok alapján azonosítani az országban élt mintegy 46 ezer zsidót, akik közül sokakat megfigyelés alatt tartottak.

A könyvben a szerző a helyi holokausztokra összpontosít, megnevezve a vezető antiszemitákat néhány városban, idéz a rádióadásokból, a politikai beszédekből és az antiszemita tankönyvekből.

„A zsidókat el kell égetni, egyenként és a hamvaikat szélnek ereszteni” – idézi Sullem a Rádió Róma egyik 1938-as adását. Szerinte három évvel azelőtt, hogy a meghódított szovjet területeken megkezdődött volna a holokauszt, az olaszok a társadalom minden szegmensében már izolálták és üldözni kezdték az országban élő zsidókat.

Az olasz holokausztra 1943-tól került sor, miután a lakosság már fél évtizede emésztette az antiszemita mérget – írja a szerző, aki szerint Olaszországban is, akárcsak Európa más részein, a civilek sorsdöntő szerepet játszottak nemcsak a zsidók leleplezésében és feljelentésében, hanem néha még a letartóztatásukban is. Majd két éven keresztül az olasz polgárok teherautóvezetőként, gyűjtőtáborok őreiként, mozdonyvezetőként illetve más minőségben járultak hozzá a „végső megoldáshoz” Olaszországban.

Sullem szerint az olasz hóhérok többsége nem volt ideológiailag motivált, a népirtás bürokratikus okokból, rendőrségi akciók által hajtották végre; egyesek számára ezek az akciók politikai imperatívuszok voltak, míg mások szimplán csak parancsot teljesítettek vagy a profit és a bosszú lehetősége hajtotta őket.

A szerző néhány konkrét esetről is beszámol például Milánóban és Firenzében, ahol az akciókat a német katonaságon és az olasz fasiszta milícián kívül bűnöző bandák hajtották végre.

Legalább több száz olyan olaszról is tudni, akik embercsempésznek adták ki magukat. Öt és tízezer lírát kértek az emberektől annak a fejében, hogy átcsempészik őket biztonságosabb területekre. Ez az összeg elérhette akár a 40 ezret is, ha bonyolult útvonalat választottak. A profitot úgy duplázták meg, hogy hasonló összegért fel is adták klienseiket a hatóságnak.

A holokauszt végéig 8869 zsidót deportáltak Olaszországból, közülük 6746 Auschwitzba került és majdnem mindegyikük ott lelte halálát. Még 303 zsidó esett áldozatul az olasz területen végrehajtott tömeggyilkosságokban.

Levis Sullam szerint Németországgal ellentétben az olasz állam nem tett önkritikus gesztusokat állampolgárai ezreinek szerepe miatt. Az olaszok múltjának tisztára mosása már az 1946-os amnesztia törvénnyel elkezdődött. Annak ellenére, hogy a meggyilkolt olasz zsidók felét olaszok tartóztatták le a zsidóüldöztetést nem tekintették bűnnek a háború után – véli a szerző.

Times of Israel/Független Hírügynökség

Lemond 510 ezer fontos fizetésemeléséről a főszerkesztő

0

A brit újságíró szövetség botrányosnak érzi, hogy John Ridding főszerkesztő 2,8 millió fontos éves fizetésére rátennének még 510 ezer fontot. A Financial Times főszerkesztője ezért visszamondta a fizetésemelést, de hangsúlyozta, hogy azt a japán tulajdonos, a Nikkei azért ítélte meg neki, mert a gazdasági lap profitja szépen emelkedett.

A pénzt a főszerkesztő egy alapnak utalja át, amely azért küzd, hogy a nők hátrányos helyzete a fizetések terén mielőbb megváltozzon.

Nagy Britanniában a szakszervezetek körében kicsapta a biztosítékot, hogy míg az átlagos munkavállalók jövedelme alig nő, addig a menedzserek egyre gyarapodnak – egy átlagos munkavállaló 167 év alatt keresheti meg egy főnök egy éves jövedelmét.

A vezérigazgatók jövedelme 11 százalékkal nőtt, miközben az átlagos munkavállalóknál az emelés még az inflációt sem volt képes kompenzálni.

Ez a kínos ellentmondás borzolja a kedélyeket. Elvész így a bizalom a társadalom különböző csoportjai között – hangsúlyozta a képviselőház gazdasági bizottságának elnöke. A szakszervezetek főtitkára élesebben fogalmazott: amíg nem lesznek ott az igazgatótanácsokban a munkavállalók képviselői is, addig tovább növekszik a különbség a gazdasági elit és a közönséges földi halandók között. Pedig Theresa May konzervatív kormányzata annak idején megfogadta, hogy visszafogja a menedzserfizetéseket – emlékezteti olvasóit a baloldali Guardian. Ehhez képest itt az évi 11 százalék és a legjobban fizetett vezérigazgató 47 millió fontot vihetett haza az elmúlt pénzügyi évben. Már egyes részvényesek is sokallják azt a pénzt, amit a menedzserek bezsebelnek.

Az érintettek minderre annyit mondanak, hogy

az ő jövedelmük teljes mértékben a teljesítményhez kötött.

Az igazgatótanács meghatároz egy célt, ha azt a menedzser teljesíti, illetve túlteljesíti, akkor szép pénzhez jut. Vagyis, a menedzserek nem annyira a fizetésért hajtanak hanem a prémiumért, amely viszont profit orientált. A 47 millió fontos éves csúcsjövedelem nagyrésze is a fizetésen felüli prémium. Ez a kapitalizmus – mondják a menedzserek, amikor zsebre vágják a nagy pénzeket.

Ezzel szemben a szakszervezetek arra emlékeztetnek, hogy a nagy pénzügyi válság (2008-09) óta a munkavállalók zömének nem nőtt a reáljövedelme. Vagyis hiába kapott valaki fizetésemelést, ha azt elvitte az infláció, amely egyébként nem volt túlságosan magas, az elmúlt pénzügyi évben 1,7 százalék. Igaz, az átlagfizetések növekedése még ezt sem érte el Nagy-Britanniában. A szakszervezetek ezért követelik, hogy a minimálbéreket emeljék fel 10 fontra óránként. Frances O’ Grady, a szakszervezetek főtitkára szerint csakis egy ilyen általános béremeléssel lehet elkerülni azt, hogy tovább növekedjen a szakadék a boldog kevesek – menedzser-kaszt – és a közönséges földi halandók között.

Európa Trumpja bevenné a szerbeket és a románokat is

0

Orbán Viktor a közelmúltban arról beszélt, létrehozná az E6-ot, vagyis hat közép-európai ország szövetségét, amely a Visegrádi négyek mellett Romániát és Szerbiát is bevenné a partnerségbe. Orbán szerint ez a szövetség lehetne Európa jövője, írja az N1 hírtelevízió, a CNN nyugat-balkáni médiapartnere.

Szerbia nem a Balkánhoz, hanem Közép-Európához tartozik Orbán szerint, az pedig, hogy Magyarország és Szerbia ugyanannak a politikai közösségnek legyen a tagja, történelmi érdek. Orbán Tusnádfürdőn mondott beszédében tért ki arra, hogy a V4-ek Szerbiával és Romániával közösen kell, hogy alkossák Európa jövőjét, és saját politikai és gazdasági unióját. Orbán a közép-európai utat független országok szövetségében látja, „egy nemzet, egy szavazat” elvén, a keresztény értékek mentén, a hagyományos család védelmében, a multikulturalizmus és a bevándorlás elutasításában.

Orbán szerint a hat ország összefogása sokkal erősebb egységet képezne, mint az Európai Unió többi országa, hiszen a tagok közül többnek is jobb kapcsolata van Washingtonnal és Moszkvával, mint az EU többi országának.

Szerbia V4-ekhez való csatlakozásáról már előbb is szót ejtettek, de most egy olyan pillanatban kerülhetne erre sor, amikor Szerbia és Magyarország kapcsolata történelmi csúcsponton van. Csak februárban Budapesten tíz együttműködési megállapodás és kilenc államok közötti egyezség született.

Orbán politikája azonban nagyban különbözik a liberális Európa nézeteitől, ami miatt folyamatosan konfliktusban áll Brüsszellel.

Orbán öt pontból álló programját egyébként az országok összefogásáról “Orbánomikának” nevezik, őt magát pedig Európa Trumpjának, emlékeztet az N1.

N1/Szabad Magyar Szó

Uniós szabályozás a tetoválások piacán

0

Az uniós polgárok 5 százalékának volt valamiféle tetoválása 15 évvel ezelőtt, de ma már ez a szám 12%. Vagyis drámai a növekedés – különösen a fiatalok között. Ami meglepő: semmilyen uniós szabályozás sincsen e téren. Pedig a tetoválás nagyon veszélyes is lehet.

Az Európai Vegyszer Ügynökség (European Chemical Agency – ECHA) hosszas vizsgálatot folytatott – számolt be róla a Politico. Meglepetésükre azt tapasztalták, hogy a tetoválás alanyait egyáltalán nem érdekelte, hogy milyen vegyszert fecskendeznek a bőrükbe. Évente, ha egyszer kérdezik ezt meg tőlem – vallotta egy tetováló mester Brüsszelben. Pedig sok problémát okozhatnak a tetováló vegyszerek. Svédországban nemrég megvizsgálták a különféle tintákat, és

34 szerből 12-t veszélyesnek minősítettek.

A jelentést készítő uniós ügynökség – az ECHA – természetesen megkérdezte a legfőbb gyártót a BASF-et. A német cég rutin választ adott: az ő termékeik nem veszélyesek az egészségre. Az ECHA viszont elvégezte a saját külön vizsgálatát. Az 500 oldalas jelentés 4000 olyan vegyszert talált, melyet a tetováló mesterek használnak az Európai Unióban, és melyek veszélyesek lehetnek az egészségre. A jelentést megküldték az Európai Bizottságnak, amely azután dönt arról, hogy készül e uniós törvényjavaslat a tetoválásról.

Valószínűleg ezzel már csak az új uniós bizottság foglalkozik majd. Jövőre ugyanis európai választásokat tartanak, és ennek nyomán megújul az Európai Bizottság is. A választási kampányban aligha növelné a jelenlegi bizottság, illetve az egész EU népszerűségét, ha egységes uniós törvényt javasolnának a tetoválásra. Személyi szabadságjogokat sérthet ugyanis, ha bizonyos szereket kitiltanak a tetoválószalonokból. Ráadásul egy esetleges tilalom azt eredményezhetné, hogy a szalonok egy része az illegalitást választaná. Nincs tehát könnyű helyzetben az Európai Unió, ha szabályozni akarja a tetoválást.

A tusnádfürdői medvék nem kellenek Európának

0

Az Európai Unió egyetlen tagországa sem kíván medvéket átvenni Romániától – nyilatkozta Graţiela Gavrilescu román környezetvédelmi miniszter. A tárcavezető egy gyulafehérvári sajtótájékoztatón azt mondta, minden EU-s és több EU-n kívüli ország szakminiszterének küldtek átiratot, arról érdeklődve, hogy hajlandók lennének-e átvenni medvéket Romániától.

„Csak nemleges válaszokat kaptunk (…),

több ország azt írta, hogy náluk már 100 éve kihalt ez a faj. Senki nem akar átvenni egyetlen medvét sem, még állatkertbe sem” – fogalmazott Gavrilescu, hozzátéve, az Európai Bizottságtól is az a válasz érkezett, hogy ez Románia belügye, magának kell megoldania a problémát.

A miniszter azt is elmondta, kedden este véglegesítették a Tusnádfürdő környékén élő négy anyamedve áthelyezésére vonatkozó dokumentációt. Mivel ezeknek a nagyvadaknak bocsaik vannak, csak áthelyezni lehet őket – nyomatékosította, hozzátéve, ő maga telefonált az ügyben az illetékes intézményekhez, hogy „mozogjanak”, küldjék hamarabb a szükséges iratokat. Múlt héten petíciót intézett a környezetvédelmi minisztériumhoz többtucatnyi tusnádfürdői lakos, amelyben azt írták, veszélyeztetve érzik magukat a város utcáin, ahová több mint húsz medve jár be rendszeresen.

A legutóbbi eset vasárnap történt, amikor két személyt szállítottak a csíkszerdai kórházba, miután megtámadta őket a medve Tusnádfürdőn. Albert Tibor polgármester elmondta:

a medve az utcán, az üzemanyagtöltő állomás környékén támadt a két férfira.

‘Nem együtt mentek az utcán, egyikük az állomásra tartott. Az anyamedve külön-külön támadt rájuk’ – mondta el a polgármester.

Adrian Dobrică sebészorvos szerint egyik áldozat operációra szorult, mert mély sebei voltak, a medve gyakorlatilag kiharapott egy darabot a bal mellkasából. A másik áldozatnak a vállán és a fülén voltak sérülései, őt a fertőző részlegre utalták.

Agerpres/Transindex

FT: Az álhíreket utoléri a realitás

0

A Financial Times elemzése igyekszik megnyugtatni az aggodalmaskodókat, hogy nem kell tartaniuk az álhírek miatt, mert a mai, nyílt társadalmakban a hazug politikusok elbuknak a valóság próbáján. A politika manapság mind inkább az igazságról szól, de azért a jelenséget már Orwell 1984-e is leírta.

A közösségi média megjelenése új fegyvert jelent a küzdelemben, ám nem változtat lényegesen a felálláson. Akik oda vannak, hogy Trump, Putyin vagy Hszi Csin-ping politikája befut a végén és a hazugság győzedelmeskedik az igazság fölött,

nyugodtan reményt meríthetnek a 20. századból.

Hitler rezsimjének egyik fő gyenge pontja az volt, hogy elutasította azokat a híreket, amelyek nem illettek bele a koncepciójába. A szovjetek végzetes hibája még inkább abból eredt, hogy a rendszer tagadta az igazságot. Túl nagy volt a szakadék a hivatalos propaganda és az emberek által megélt valóság között.

Valószínűleg ilyesmi történik napjainkban is. Az álhíreket utoléri a realitás, méghozzá igencsak gyorsan. Pontosan ez a helyzet a Brexit melletti érvekkel. A hatalmas hőség azokat cáfolja, akik szerint nincs üvegházhatás. Trump sok mindenbe belebukhat, mert neki – Kínával és Oroszországgal ellentétben – meg kell küzdenie a független sajtóval és igazságszolgáltatással. De még a moszkvai és pekingi vezetés is ideges lehet az olyan fejlemények miatt, amelyek aláássák a hivatalos mantrát. Lásd a nyugdíjkorhatár emelését, vagy a gazdasági növekedés lassulását.

A Financial Times optimista végkövetkeztetése:

„Szóval nem kérdés, hogy a végén az igazság kerekedik felül”.

Mélyütést kapott a bajnok

0

Jan Ullrich, a ma már nyugdíjas egykori kelet-német kerékpáros csoda összeverekedett filmsztár barátjával, Til Schweiger színésszel. Mindez Mallorcán történt, s a helyi bíróság távolságtartási végzést rótt a 45 éves kerékpárosra, akinek mélyütést jelenthet a botrány.

Jan Ullrich még az NDK színeiben kezdte a versenyzést. 1997-ben – németként elsőként – megnyerte a Tour de France-ot. Auztán dopping botrányok következtek, és a csodakerékpáros visszavonult, Svájcban telepedett le, de ott részegen súlyos balesetet okozott és ezért elítélték. Ezt követően átköltözött Mallorca szigetére Spanyolországba. Éppen a barátja, Til Schweiger színész mellé.

Akivel azonban most összeverekedtek – számolt be a Diario de Mallorca helyi lap. A színész nyaralójában nagy hétvégi partit rendeztek, ami zavarhatta a 45 éves egykori élsportolót, aki átugrott a kerítésen, és erősen becsípve szó- és pofon-párbajt vívott ex-barátjával. A helyi bíróság villámgyorsan távoltartási döntést hozott, azaz a verekedő Ullrich nem közeledhet ex-barátjához.

Ez annál is kínosabb a számára, mert jelen pillanatban abból él, hogy kerékpáros túrákat szervez Mallorcán, főként német turistáknak. A szigeten nagy német kolónia él, s Jan Ullrich népszerű személyiségnek számított – eddig mindenképpen.

A hétvégi botrány után azonban kérdés, hogy ki fizet be egy olyan kerékpáros túrára, melyet az alkohol problémákkal küzdő ex-bajnok Jan Ullrich szervez.

Az öregotthonból szökött meg két kisöreg…fesztiválozni

0

Nagy ijedelmet okozott két idősebb úriember egy németországi idősek otthonában. Késő este vették észre, hogy eltűntek az otthonból. Szerencsére a rendőrség gyorsan megtalálta őket. S hogy hol? Hát egy heavy metal fesztiválon csápoltak.

Hajnali három órakor a Wacken szabadtéri fesztiválon bukkant rá a rendőrség arra a két idősebb férfire, akiknek eltűnését nem sokkal korábban jelentette be a közelben lévő idősek otthona – jelentette a DW.

Nem véletlenül mentek pont oda a kemény zenét kedvelő úriemberek: ez ugyanis a világ legnagyobb heavy metal fesztiválja, amely négy napon át dübörög.

The first concerts are already available as video on demand at: https://www.magenta-musik-360.de/Watch the livestream here: https://stream.wacken.com

Közzétette: Wacken Open Air – 2018. augusztus 4., szombat

A nap grafikonja – Ettől retteghetünk

73 éve dobták le az amerikaiak az atombombát Hiroshimára. S hogy azóta merre „fejlődött” a világ? Szomorú képet fest a statista.com infografikája, amely az 1945 és napjaink között hadrendbe állított nukleáris fegyverek számának az alakulását mutatja.

Augusztus 3-án dobták le az első atombombát, a „Kisfiút” Hiroshimára, majd három nappal később, ma 73 éve a „Kövér férfit” az ugyancsak japán Nagasakira, több mint kétszázezer ember azonnali halálát okozva.

Egyelőre szerencsére ez a két amerikai robbantás volt az emberiség történelmének egyetlen (pontosabban kettő) nukleáris haditámadása.

Ha – Hála Istennek! – ilyen háborús lépésre egyetlen atomhatalom sem szánta rá magát azóta sem, a nukleáris fegyverarzenál kialakítása, erősítése számos ország célja.

Ma így áll a nukleáris potenciál a világban:

Forrás: https://www.statista.com/chart/3714/nuclear-weapons-in-comparison/

Stadionlázban Szerbia is

0

Hamarosan megvalósulhat a régen dédelgetett terv: Szerbiában a közeljövőben nemzeti stadion épülhet, tudatja az N1 televízió (a CNN nyugat-balkáni leányvállalata). Csak 80, esetleg 130 milliárd forintba kerülne. Az ebben a szakmában kezdő szerbek a befektetés megtérülését vitatják.

A nemzeti stadion építéséről szóló ötletelések még 2013-ban kezdődtek, jövő szeptemberben pedig már a munkálatok is megkezdődhetnek.

„Mondok egy hírt: ha minden rendben lesz, ha minden úgy megy, ahogyan kell az Európai Labdarúgó Szövetséggel is, meg mindenki mással is, már jövő év szeptemberében hozzákezdhetünk az építéshez.

Ha pedig elkezdjük az építést, gyorsan el is készülünk. Valódi szépség lesz.“

– mondta a minap Aleksandar Vučić szerb államfő.

Arról viszont, hogy ez a fociszépség mibe fog kerülni, mindmáig nem lehet tudni konkrétumokat. A nyilvánosság az illetékesektől többféle összeget hallott, amelyek között akár 100 millió eurós eltérések is vannak. Ez arra utal, hogy nem készültek szakmai számítások, tekintettel arra, hogy már nincsenek szakemberek, akik képesek lennének ezt a feladatot elvégezni, állítják a közgazdászok.

„Ha valaki most azt hiszi, hogy az objektum 250 millióból (80 milliárd forintból) kijön, akkor a végösszeg olyan 400 millió (130 milliárd forint) lesz. Ezek szinte elképzelhetetlen számok. Nem vagyok biztos benne, hogy bárki készített volna olyan költségelemzést, amely figyelembe vette volna a megtérülést is, márpedig nem lenne szabad olyan objektumokat építeni, amelyek nem képesek visszaforgatni a befektetési költségeiket.“ – állítja Mahmud Bušatlija közgazdász.

Slobodan Georgiev újságíró szerint a nemzeti stadion építése teljes képtelenség, amelyet kommentálni sem érdemes, hiszen semmi sem indokolja gazdaságilag a projektot, tekintettel arra, hogy

Szerbiának ezernyi más, fontosabb gondja van, ráadásul a legszegényebb európai országok közé tartozik.

„Itt nincs annyi lehetőség, hogy azt a stadiont minden héten megtöltsék az emberek, pedig valamilyen haszon belőle csak ebben az esetben lenne. Most építsünk valamit, amire egyrészt nincs pénzünk, másrészt nincs pénzünk arra sem, hogy fenntartsuk, harmadrészt nincsenek meg a feltételek, hogy hetente feltöltsük és a jegyeladásból fenntartsuk, teljes értelmetlenség, nyári szórakozás, aminek reális alapja nincs“ – mondta Georgijev.

A korábbi elképzelésekkel ellentétben pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a nemzeti stadion Surčin mellett épülne fel, a kivitelező pedig egy spanyol cég lehet.

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!