Érdekes

Guantánamo – Egy amerikai válasz a terrorizmusra II.rész

A Guantánamóban található haditengerészeti támaszpont, vagy ahogy az Egyesült Államokban gyakran emlegetik „Gitmo”. Egy hely, mely az Egyesült Államok terror ellen meghirdetett háborújának egyik legellentmondásosabb jelképévé vált működésének 2002-es megkezdése óta. 

II. rész

A guantánamói fogolytáborban 2002 óta napjainkig összesen 779-en raboskodtak, volt olyan időszak, amikor egyszerre több mint 700-an. Többségüket Afganisztánban, vagy azzal szomszédos országokban fogták el. Nemzetiségüket tekintve túlnyomórészt afgánok, jemeniek, pakisztániak és szaúdiak. Közülük 2010 végéig körülbelül 570-en hagyhatták el a tábort. Ők más országokba kerültek, ahol egy részük bekerült az ottani büntetés-végrehajtási rendszerbe, többségük azonban „szabad” emberként távozott. Sokukról bebizonyosodott, hogy soha semmilyen kapcsolatban nem álltak terrorszervezetekkel, egyszerűen csak rossz időben voltak rossz helyen, mégis éveket kellett, illetve többeknek a mai napig kell, fogolyként leélnie.

Elfogásuk gyakran teljesen megalapozatlan volt, és a helyi hatóságok (afgánok és pakisztániak) fejpénz ellenében adták át őket az amerikaiaknak. A raboknak 86%-a ilyen módon került Guantánamóba.

A legfiatalabb fogvatartott 13 évesen került a táborba, míg a legidősebb 89. életévét is betöltötte raboskodása alatt. Összesen 9-en vesztették életüket a fogolytáborban, többségük öngyilkos lett.

2011 óta csak kevesek ügyében történt előrehaladás. A továbbra is a táborban raboskodók ügyének Egyesült Államokban történő tárgyalását a Szenátus a 2014-re vonatkozó védelmi kiadások elfogadásával sem könnyítette meg, igaz nem is gördített elé újabb akadályokat, melyre szintén megvolt az esély. Nem véletlen, hogy a kilátástalan helyzetük és a velük szemben folytatott embertelen bánásmód ellen tiltakozva 2013 júliusában több mint 100 rab kezdett éhségsztrájkba, mely gyakorlatilag az egyetlen módja tiltakozásuk kinyilvánításának. A közvetlen kiváltó ok az lehetett, hogy az őrök meggyalázták a muszlimok szent könyvének, a Koránnak több példányát a táborban. Az elégséges egészségi állapotuk fenntartása végett fogvatartóik kényszertáplálást alkalmaztak a sztrájkolóknál. Későbbi beszámolók alapján az eljárás hatalmas fájdalmakat okozó kínzással ér fel. Az éhségsztrájkban résztvevők száma szeptemberre 19-re csökkent, majd a Védelmi Minisztérium a későbbiekben már nem tájékoztatta a tiltakozásról a közvéleményt. Emiatt nincs további információ arról folytatta- illetve folytatja-e valaki, esetleg a mai napig is, az éhségsztrájkot.

Ezzel kapcsolatban az egyik rabnak azóta sikerült bíróság elé vinnie a kényszertáplálással kapcsolatos visszásságokat. A tárgyalás 2014 október elején kezdődött. A meghallgatások és az ott prezentált bizonyítékok egy része nyilvános, így az eljárásról készült videófelvételek is napvilágot fognak látni, ami ellen a kormány hevesen tiltakozott.

Jónéhány éve már a Védelmi Minisztérium egy bizonyos szintig engedélyezi a média képviselőinek, hogy forgassanak magának a tábornak a területén is és megosszák a nyilvánossággal tapasztalataikat, de a most kikerülő felvételek eddig nem látott történésekbe engednek  bepillantást hozzájárulva, hogy jobban megértsük mi is zajlott Gitmóban.

Közülük az eljárások során megállapították, hogy 78-an szabadon bocsáthatók lennének. Az ő raboskodásuk éles kontrasztban áll annak az öt magas rangú tálib vezetőnek a szabadon engedésével, akiket az Egyesült Államok egyetlen afganisztáni hadifoglyára, Bowe Bergdahl őrmesterre cseréltek ki. Az Obama kormányzat lépése több szempontból ellentmondásos volt, például azért mert a Kongresszus megkerülésével, és annak tájékoztatása nélkül hajtották végre. Erre Barack Obamának minden felhatalmazása megvan, viszont ugyanezt az elnöki jogkört a tábor bezárása érdekében már vonakodott használni. Pedig csak az említett bűntelennek ítélt rabok fogvatartása 168,1 millió dollárba került évente. Clifford Sloan, a Külügyminisztériumnak a tábor bezárásáért felelős aktuális különmegbízottja éppen a magas költségeket nevezte meg okként, amiért

előbb vagy utóbb muszáj lesz őket bíróság elé állítani, erre pedig csak az Egyesült Államok területén lesz lehetőség.

Ez annak ellenére elkerülhetetlen, hogy a Kongresszus jelentős része foggal-körömmel próbálja megakadályozni mindezt. Ráadásul az Egyesült Államok harcoló alakulatainak kivonása Afganisztánból tovább csökkentette a tábor fenntartásának létjogosultságát.

Annak, hogy Barack Obama miért nem alkalmazta az elnökként őt megillető hatáskört, és hozott rendeletet a tábor bezárásáról tágabb értelemben vett politikai oka is volt. Mint minden politikus ő is politikai tőkéből gazdálkodott, melyet számos terület között kell szétosztania. Fokozni akarta a gazdasági növekedést, segíteni az autóipart, feltett szándéka volt keresztülvinni az egészségügyi reformot és még lehetne sorolni tovább. Ezt a magyarázatot adja Daniel Klaidman is, aki az Egyesült Államok terrorizmus elleni háborújáról írt könyvet Kill or Capture címmel. Emellett az elnök politikai tőkéje több előre nem látható botrány miatt is jócskán megcsappant abban az időben.

A guantánamói fogolytábor létrehozásával kapcsolatos várakozások soha nem igazolódtak be, kihátrálni a „programból” viszont politikailag eddig lehetetlennek bizonyult. Tekintettel a jelenlegi helyzetére, és hogy megnyitása óta mit sikerült vele elérni a terrorizmus elleni háborúban elmondható, hogy már régen megérett a bezárásra. Ide kapcsolódnak a már említett Michael Lehnert – 2009 óta már nyugalmazott tábornok – szavai, aki 2002-ben a tábor építését felügyelte, majd egy ideig vezette is azt: „Mi amerikaiak azért hoztuk létre Guantánamót, mert – teljesen jogosan – dühösek és rémültek voltunk egy provokáció nélküli támadás miatt melyet saját földünkön követtek el ellenünk 2001. szeptember 11-én.

Akkor úgy gondoltuk, hogy a bebörtönzötteken keresztül az információk kincsesbányájához fogunk hozzájutni.”

Abban, hogy ez teljesül „…már az első napokban elkezdtem kételkedni és egyre jobban meggyőződtem róla, hogy ezeket az embereket eleve nem kellett volna idehozni. Hírszerzési értékük nagyon kevés volt, és a bizonyítékok nem voltak elégségesek ahhoz, hogy háborús bűnökhöz kössük őket. Ez sok fogvatartottra, talán a fogvatartottak többségére ma is igaz.”

Az Obama-adminisztráció törekvésével ellentétben, s figyelembe véve, hogy a katonai perek a lassan haladnak, Donald Trump amerikai elnök és a kongresszus még 2043-ig fenn akarja tartani a létesítményt. Jelenleg még mindig 40 fogvatartott lehet a táborban.

Az I. rész itt található

Guantánamo – Egy amerikai válasz a terrorizmusra I.rész

A Guantánamóban található haditengerészeti támaszpont, vagy ahogy az Egyesült Államokban gyakran emlegetik „Gitmo”. Egy hely, mely az Egyesült Államok terror ellen meghirdetett háborújának egyik legellentmondásosabb jelképévé vált működésének 2002-es megkezdése óta. 

A bázis a Kuba dél-keleti részén található Guantánamói-öbölnél helyezkedik el, története pedig egészen a XX. század elejéig nyúlik vissza. Az Egyesült Államok 1903-ban kezdte el bérelni a területet a kubai államtól, melynek státusza Fidel Castro hatalomra kerülésével változott meg gyökeresen. 1959-ben a karibi ország vezetője semmisnek tekintette az amerikaiakkal kötött bérleti szerződést, de a terület feladására a másik fél részéről nem került sor. Azóta gyakorlatilag minden lehetséges összeköttetés megszakadt az amerikaiak által felügyelt katonai létesítmény és környéke, valamint a sziget többi része között. Az Egyesült Államok a területet mindig is Kuba részének tekintette, de a bérleti megállapodás értelmében továbbra is igényt tartott rá, és az ebben szereplő bérleti összeget azóta is utalja, melyet Kuba a Castro-éra kezdete óta nem vesz fel.

Guantánamo a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után vált világszerte hírhedtté.

A tragikus események után az Egyesült Államok George W. Bush vezette kormánya háborút indított a terrorizmus ellen, melynek eredménye több olyan intézkedés lett, melyet mind hazai, mind nemzetközi szinten sokan bíráltak. Ilyen volt a guantánamói bázison kialakított fogolytábor, melynek felállításával Michael Lehnert tengerészgyalogos tábornok lett megbízva. Lehnert elmondása szerint erre 2002 januárjában 96 órát kapott. Egy héttel később meg is érkezett a fogvatartottak első 20 fős csoportja. Az ideiglenesen felállított tábor, ahol őket elszállásolták a Camp X-Ray nevet kapta. Ezt később bezárták, és ma a Camp Delta és a Camp Iguana egységek működnek.

A Védelmi Minisztérium szerint a fogolytáborra azért volt szükség, hogy a különösen veszélyes, háborús bűncselekményekkel gyanúsított személyeket, ahogy Donald Rumsfeld akkori védelmi miniszter fogalmazott a „legrosszabbak legrosszabbjait” a legalkalmasabb körülmények között tudják kihallgatni, és a megfelelő eljárást lefolytathassák ellenük. Erre az az ideális helyet mindenképpen az Egyesült Államok kontinentális területein kívül akarták megtalálni, és Guantánamo mellett szóba került Guam is, de végül a karibi térségben lévő támaszpontra esett a választás.

A helyszín jelentőségének jobb megértéséhez érdemes megjegyezni, hogy az amerikai jogrendszernek két párhuzamosan létező ága van: az általános szövetségi igazságszolgáltatás, és az ettől némileg eltérő hadbíróság. A fogolytáborban bebörtönzöttekkel szembeni eljárás lefolytatására létrehozott törvényszék működése mind a két rendszertől eltér. Ennek elsődleges oka az, hogy Guantánamo nem része az Egyesült Államoknak, és így az Alkotmány sem számít kötelező érvényűnek.

Ezen felül a tábor megnyitásakor a Védelmi Minisztérium a Genfi egyezményeket sem tekintette betartandónak a fogvatartottakkal való bánásmódot tekintve, mivel nemzetközi jogi tekintetben nem számítanak hadifogolynak. A Legfelsőbb Bíróság 2006-os döntése alapján azonban ennek ellenére is vonatkoznak rájuk a III. genfi egyezményben megfogalmazott, az emberséges bánásmódot biztosító rendelkezések.

A tábort már a kezdetek óta rengeteg bírálat érte a fogvatartottakkal való bánásmód miatt, és ezek 2006 után egyre jobban felerősödtek. A külföldi kormányoktól sorban érkeztek a kritikák, és az Egyesült Államok legszorosabb szövetségese, az Egyesült Királyság részéről is többen elítélték a guantánamói körülményeket. Az ENSZ emberi jogi biztosa pedig felszólította a Bush-kormányzatot, hogy zárja be a tábort. Az emberi jogokat védő szervezetek szintén hangot adtak tiltakozásuknak. Az Amnesty International „napjaink Gulagjának” nevezte Gitmót. A komoly visszaélésekről, kínzásokról (amire a kormányzat a „fokozott kihallgatási technikák” eufemizmust kezdte használni) és embertelen bánásmódról szóló kijelentéseket a kormányzat folyamatosan cáfolta, de az érintettek beszámolóiból már akkor tudni lehetett, hogy a megjelent hírek igazak. Végül először a táborban folytatott eljárások kivizsgálásával megbízott Susan Crawford jelentésében ismerték el hivatalosan, hogy történtek visszaélések. Erre 2009 januárjában került sor, közvetlenül a Bush-adminisztráció leköszönése előtt.

Bush W. Bush 2. elnöki ciklusát követően 2009. január 22-én Barack Obama kampányígéretének megfelelően már első teljes hivatali napján elrendelte a fogvatartottakkal szembeni eljárások 120 napos felfüggesztését, és egy ütemterv kidolgozását a tábor bezárására, aminek céldátumaként az év végét jelölte meg.

A foglyoknak a státusza azonban távolról se volt lezárva, így Gitmo felszámolása egyben azt is jelentette volna, hogy tárgyalás útján kell ítéletet hozni velük szemben, mégpedig amerikai földön. A Kongresszus ellenezte Obama tervét, és a Szenátus nagy többséggel meg is szavazta a források blokkolását, melyek a foglyok bármilyen jellegű áthelyezéséhez, szállításához szükségesek lettek volna. Ekkor az elnök mindezt csak a bezárást késleltető tényezőnek tekintette, és leszögezte, hogy továbbra is feltett szándéka, hogy a tábor üzemelését beszüntesse, és azon a véleményen volt, hogy ez a következő évben, 2010-ben meg is valósulhat.

A 2010-es esztendő elején elkészült jelentés, mely a fogvatartottak státuszát elemezte, nem ezt sugallta. A többségük esetében a szabadon engedést vagy külföldre való áthelyezést javasolta a dokumentum, továbbá egy részüket alkalmasnak találta rá, hogy szövetségi bíróság tárgyalja az ügyüket és hozzon róluk ítéletet.

Néhányuk esetében azonban az volt a megállapítás, hogy elengedésük (sőt szállításuk is) túl veszélyes lenne, a rendelkezésre álló bizonyítékok pedig nem alkalmasak rá, hogy elítéljék őket, ezért a határozatlan időre való fogvatartáson kívül más javaslatot nem tett a jelentés az esetükben. A Kongresszus által elfogadott védelmi kiadások értelmében a következő években továbbra se volt lehetséges, hogy a bebörtönzöttek ügye bíróság elé kerüljön, a bázison folyó katonai eljárás pedig újra zöld utat kapott 2011 márciusában. Világossá vált, hogy a kormányzatban nincs meg az elkötelezettség, hogy a tábort végleg bezárja, annak ellenére, hogy ez akár a Kongresszus megkerülésével is lehetséges lenne. Mivel a tálibok előszeretettel használták Gitmót, mint az amerikai igazságtalanság és elnyomás jelképét, az Egyesült Államok elleni harcra való toborzásnál a nyitva tartásának nemzetbiztonsági kockázata világos volt, az elhatározás a felszámolásra azonban továbbra is csak szavakban mutatkozott meg.

Havi 3 millió dollárt keres a YouTube-on egy hatéves csodagyerek

Két csatornája is van a YouTube-on Boramnak Dél Koreában, ahol az informatika immár teljesen áthatja a családok hétköznapjait is. A hatéves kislány nem tesz mást mint játszik!

A nagy cégek egyből észrevették a pompás lehetőséget: a kislány az ő játékszereiket mutatja be több mint 32 millió előfizetőnek. Akik nemcsak Dél Koreában követhetik a You Tube csatornákat hanem bárhol a világon bár a kislány csak az anyanyelvén beszél. De annyira látványos és plasztikus minden, hogy a képi kommunikáció alapján a gyerekek szinte mindent megértenek az egész világon.

Mindez arra ösztönöz sok szülőt, hogy gyerek sztárokat fabrikáljon – kesereg a sajtó Dél Koreában, ahol tisztában vannak a veszélyekkel is. Az egész sztorit akkor kapták fel Szöulban amikor a főváros legdrágább negyedében, a Gangnamban megvettek egy luxus lakást 8 millió dollárért! A lapok elkezdtek kutatni az ismeretlen dúsgazdag vásárló után. Kit találtak ? A    kislány szüleit, akik ingatlanba fektették a hatalmas bevételt, hogy ezzel csökkentsék az adót. Meg persze azért, hogy luxus lakásba költözhessenek.

A Save The Children tiltakozott

A nemkormányzati szervezet, mely a gyerekek jogaiért küzd az egész világon elítéli a gyerekek kihasználását az ilyen fajta pénz szerző kampányokra. Különösen egy videó csípte a szemét a Save The Children szöuli irodájának: Boram, a hatéves kislány egy játék autóval száguldozott az elképesztő tempóban hajtó járművek között Dél Korea fővárosában. A YouTube azonnal le is vette a videót. A szülőket pedig beutalták egy kötelező tanfolyamra, mely a helyes gyerek nevelésről szólt. Dél Koreában nagyon kevés a gyerek, ezért az ő védelmük nemzeti ügynek számít. Ugyanakkor viszont a gyerek piac óriási bizniszt jelent! A legtöbb gyerek egyke, így az egész nagy család őt dédelgeti. Mindent megvesznek neki, amit csak megkíván.

Itt jön a képbe Boram, aki hatéves korában kiváló reklám hordozó. Több mint 400 millióan látták azt a videót amikor a kislány a Kelet Ázsiában nagyon népszerű metélt tésztát készítette el egy gyerek konyhában. Utána a gyerek konyha eladásai az égbe szöktek …

Óriási társadalmi vita bontakozott ki az ügyben

A közvélemény igencsak megosztott, de a többség nem helyesli, hogy a gyerekeket ilyen fiatalon a pénz szolgálatába állítsák. Ezért aztán a YouTube úgy döntött: betiltja a kommentálást az ilyen típusú videóknál. A szenvedélyes viták ugyanis néha olyan hangnemben zajlottak, amelyek aligha szolgálhattak a gyerekek épülésére. Ezért aztán  a hatéves Boram folytathatja a játék programokat a YouTube-on, de kommentálni immár nem lehet azokat Dél Koreában.

Megemlékezés az ukrajnai holokauszt több mint egymillió áldozatáról

Az Emlékezet megőrzése címmel kiállítás nyílt Berlinben, ahol Heiko Maas külügyminiszter Ukrajna nagykövetének társaságában emlékezett meg arról, hogy a nácik több mint egymillió zsidót gyilkoltak meg a mai Ukrajna területén.

A kivégzéseket elsősorban az SS sonderkommandói hajtották végre, de részt vettek benne a Wehrmacht katonái is. Ukrán SS alakulatok is szerepet játszottak a zsidók kiirtásában. A leghíresebb vesztőhely Kijev közelében volt Babij Jarban. Erről Jevgenyij Jevtusenko költeményt is írt.

Ennek ellenére a világ szinte semmit sem tud erről a holokausztról. Míg a lengyelországi haláltáborok szörnyűségei a történelem tankönyvek részei lettek, az ukrajnai népirtásról alig tud ma már valaki. Ukrajna berlini nagykövete, Andrij Melnyik megnyitó beszédében elmondta: fia német iskolába jár, ahol senki sem hallott arról, hogy a nácik több mint egymillió zsidót öltek meg a mai Ukrajna területén.

Ukrajnának most először zsidó elnöke van, aki szorgalmazza a megemlékezéseket. Emléktáblákat helyeznek el a tömeggyilkosságok helyszínein. Ezt a programot a német külügy 2 millió euróval támogatja. Az Emlékezet megőrzése kiállítást később bemutatják más német városokban, sőt a tervek szerint Ukrajnában is, ahol nagyon kevesen emlékeznek arra, hogy honfitársaik egy része is részt vett a zsidók tömeges legyilkolásában 1941 és 1944 között.

Franciaországban is vizsgálják az Epstein ügyet

Párizsban az ügyészség megindította a nyomozást miután a New York-i per koronatanúja azt állította , hogy 2001-ben Saint Tropezben járt Jeffrey Epstein és Ghislaine Maxwell társaságában. Naomi Campbell luxus hajóján szex partikon vett részt – fiatalkorúként.

Párizsban Jeffrey Epstein fenntartott egy luxuslakást hasonló célokra. Most ezt is vizsgálja az ügyészség, melynek joga van ahhoz is, hogy a külföldi kapcsolatokat is felderítse. Epstein szex kereskedő hálózata ugyanis teljesen nemzetközi volt. Vevőköre úgyszintén. Az amerikai lapok szerint köztük volt egy bizonyos Donald Trump is.

Mit keresett egy lány Epstein társaságában Trump magángépén ?

Erre vár választ egy Michael Corcoran nevű újságíró, aki jól emlékszik az esetre, mert maga is azon a gépen ült, mely New Yorkból Floridába vitte a díszes társaságot 2000 márciusában. „A fiatal és csinos lány Jeffrey Epstein társaságában érkezett a La Guardia repülőtérre. Elkéstek. Trump üvöltött: az első számú szabály, ha más gépén repülsz, az az, hogy legyél pontos! ” – nyilatkozta a Daily Mail című londoni lapnak az újságíró, aki akkoriban könyvet írt Donald Trumpról. A magángépen utazott még Ghislaine Maxwell is, akit az amerikai lapok elnevezte Madámnak az Epstein ügyben. Egy időben ugyanis ő volt Epstein társa a szex kereskedelmi hálózatban, amely fiatal lányokat hozott össze már nem igazán ifjú, de pénzes úriemberekkel.

Jeffrey Epstein a börtönben öngyilkos lett. Így már nem nyilatkozhat. Lakásán a rendőrök sok pornó kazettát és képet találtak  , melyeket állítólag Epstein zsarolásra használt fel. Epstein jó kapcsolatban állt Donald Trumpon kivül Bill Clintonnal is. Ezt kihasználva Trump többször is támadta Twitteren az USA ex elnökét, aki közismerten szex mániás volt, hogy kihasználta Jeffrey Epstein hálózatának a szolgáltatásait. Azok a szex rabszolgák, akik Jeffrey Epsteinnek dolgoztak feljelentést tettek ellene. A New York-i ügyész Epstein öngyilkossága után úgy nyilatkozott, hogy a vizsgálat tovább folytatódik. Epstein örökségéből kárpótolhatják az egykori szex rabszolgákat. Epstein 575 millió dolláros vagyont hátra, az egyetlen örökös a testvére, aki maga is dollár milliomos. Trump elnök természetesen tagadja, hogy valaha is igénybe vette volna Jeffrey Epstein szex kereskedelmi hálózatát az Egyesült Államokban. Persze Epsteinnek volt egy magán szigete a Karib tengeren, ahova a Madám, aki megszerezte a pilóta jogosítványt, maga szállította a szex rabszolgákat és az őket megvásárló pénzes urakat…

Lebukott az oknyomozó újságíró halálát elrendelő államtitkár

A rendőrség elkobozta Monika Jankovska államtitkár asszony mobil telefonját, mert rájöttek arra, hogy ki Marian Kocner „vállalkozó” „kis majmocskája”, aki az igazságügyi minisztérium titkait megosztja azzal a titokzatos férfivel, aki elrendelte Jan Kuciak oknyomozó újságíró meggyilkolását – írja a pozsonyi Új Szó.

Az államtitkár asszony 2012 óta volt a Smer párt képviseletében az igazságügyi minisztérium második embere. Ennek a pártnak a vezére Robert Fico ex miniszterelnök, aki épp a Kuciak ügy miatt volt kénytelen lemondani.

Miért kellett meghalnia a fiatal oknyomozó újságírónak Szlovákiában ?

Jan Kuciak azt a hálózatot akarta leleplezni, amelyben részt vett az olasz és a helyi maffiától kezdve a rendőrségig, és számtalan közéleti nagyságig az elit jelentős része Pozsonyban. A hálózatot Marian Kocner vállalkozó vezette, de nem lehet tudni, hogy kinek a megbízásából? Az ügy kapcsán annak idején lemondott Robert Fico miniszterelnök is. Marian Kocner vállalkozó jelenleg börtönben ül adócsalás és hamis váltók miatt, melyekkel Szlovákia egyik televízióját akarta megvenni.

Kitől kapott pénzt a vállalkozó a hálózat kiépítésére?

Erre egyelőre nincsen válasz, de a rendőrség megkezdte a vizsgálati anyagok kiszivárogtatását. Ezek szerint Marian Kocner azt üzente Jan Kuciak oknyomozó újságírónak, hogy

„Patrónusa leszel egy szent rendnek – patronnal a fejedben!”

Jan Kuciakot és menyasszonyát fejbe is lőtték annak rendje és módja szerint. A gyilkos banda négy személyből állt – többen közülük korábban fegyveres testületnél szolgáltak. Jellemző Tóth Péter esete, aki kezdetben újságíróként dolgozott a hálózatnak majd a titkosszolgálat tisztje lett. Ily módon hozzájuthatott nagyon sok titkos információhoz. Egy másik Bödör nevű vállalkozó azt használta ki, hogy rokona volt az akkori rendőrfőnöknek. Aki a bizalmasa volt Kalinak belügyminiszternek és Robert Ficonak. Mindannyian lemondtak, de azóta is fontos szerepet játszanak a közéletben.

Robert Fico továbbra is irányítja Szlovákiát, de a háttérből

Milyen kapcsolatban állt Robert Fico Marian Kocnerrel, aki szinte mindenkit zsarolni próbált a pozsonyi elitben? Korábban kiderült: a Nragheta kalabriai maffia helyi főnökének szeretője Robert Fico titkárságán ügyködött. Vajon milyen minőségben? Marian Kocner szívesen alkalmazta a honey-trap módszert, amikor egy csinos fiatal nő csal lépre befolyásos férfiakat. Erre a szerepre egy Alena Zsuzsova nevű nőt alkalmazott elsősorban. Akivel mobil telefonon beszélte meg az ügyeket. A mobil telefon a rendőrség kezébe került. Ezekből az információkból szivárogtatnak ki újabb részleteket a rendőrök – a sajtó legnagyobb örömére.

Bugár Béla is érintett lehet

A jeles magyar politikus, a Híd nevű magyar-szlovák párt vezetője igen szorosan együttműködött Robert Ficóval , aki kezdetben megpróbálta elkenni a felelősségét az ügyben. Mind Fico mind Bugár kapcsolatban állt Marian Kocnerrel. Állítólag néha együtt is nyaraltak. Fico bizonyos politikai ellenfelek lejáratását is megrendelte volna a vállalkozó szellemű Marian Kocnernél, akinek az első milliója állítólag a titkosszolgálattól származott.

Mindezek után nem csoda, hogy Szlovákia politikai életében lejáratta magát Fico és Bugár . Feljött a csillagzata viszont Zuzana Caputovanak, aki azt a polgárjogi mozgalmat vezette, mely az igazság kiderítését sürgette a Kuciak gyilkosság ügyében. Jelenleg ő Szlovákia államfője , az első nő ebben a tisztségben. Szlovákiában az államfői tisztség távolról sem olyan fontos mint a kormányfői , melyet jelenleg Fico egyik bizalmasa, Pellegrini tölt be. Ezért nagy kérdés: kiderül -e valaha is, hogy ki ölette meg a bátor oknyomozó újságírót , aki le akarta leplezni a hálózatot Szlovákiában?

A rendőrség nemcsak az államtitkár asszony okostelefonját kobozta el hanem az igazságügyi minisztérium több munkatársáét is, nem beszélve néhány bíróról és ügyészről. Valamennyien a Kocner hálózat informátorai voltak – írja a pozsonyi Új Szó.

De vajon ki irányította valójában a Kocner hálózatot Szlovákiában?!…

Mire jó az arabok pénze?

0

Az Öböl országok 54 milliárd dollárt áldoztak Szaddam Husszein megbuktatására. Az eredmény: Irak ma Irán szövetségese.

Az Öböl országok milliárdokat költöttek a libanoni Hezbollah szétzúzására. Az eredmény: ma Libanon ¾-e Hezbollah szövetségében áll.

Az Öböl országok milliárdokat költöttek Erdogan, török államfő megbuktatására. Az eredmény: ma Törökország Irán szövetségese.

Az Öböl országok milliárdokat költöttek Katar megzabolázására. Az eredmény: Katar Irán felé közeledett.

Az Öböl országok milliárdokat költöttek a jemeni Irán-barát Anszar Allah szervezet megbuktatására. Az eredmény: ma Jemen ¾-e Irán szövetségében áll.

Az Öböl országok milliárdokat áldoztak arra, hogy az Iránnal kötött nukleáris egyezményt Amerika felrúgja. Az eredmény: Az EU országok Irán felé közeledtek.

Az arabok a világ lakósságának 5 %-át teszik ki, ennek ellenére a világ fegyvergyártásának 50%-át vásárolják fel. Az eredmény: a világ menekültjeinek 60%-a arab.

Mihálffy Balázs fordítása

Mi még hagyományosan készülünk nyaralni

Az internetet használók fele a hálón keresztül szervezi üdülését az EU-ban. A luxemburgiak csaknem háromnegyede, a bolgárok alig hatoda. A magyarok szűk harmada él ezzel a lehetőséggel. Meglepő az EU-ban az idősek vonzódása ehhez a lehetőséghez.

Két évvel ezelőtt felvett adatok szerint az internethasználók éppen fele mondta azt, hogy a világhálón keresztül foglalja le üdülési szállását vagy intézi utazását – írja az Eurostat.

Korosztályi bontásban az internetes foglalás

a legnépszerűbb a 25 és 34 év közöttiek között (55 százalék),

a 16–24 évesek körében 41 százalékot mértek. Meglepő, hogy az idősebbek, a 65–74 éves nethasználók majdnem minden másodika (47 százalék) az elektronikus foglalást részesíti előnyben.

Nagyon érdekes az országok közti hatalmas eltérés, ami nem okolható az internet elterjedtsége közti különbségekkel, mert csak azokat kérdezték, akik rendszeresen használják a világhálót. És attól is független, hányan jutnak el egyáltalán nyaralni a lakosságon belül, mert csak őket érintette a kérdés.

A netes utazásszervezés Luxemburgban a legmagasabb arányú (73 százalék) Finnország (65) és Németország (64) előtt. A sor végén messze lemaradva mindenkitől a bolgárok kullognak 17 százalékos átlaggal. Náluk a fiatalabbak se nagyon élnek ezzel a lehetőséggel (14, illetve 23 százalék), a nyugdíjasok pedig jószerével egyáltalán nem (5 százalék).

Mi, magyarok 30 százalékkal a tág középmezőny alja felé állunk.

Nálunk is a 25-34 évesek élnek legtöbben a lehetőséggel (32 százalék), a náluk fiatalabbak közt 27, az idősek körében pedig 24 százalék a net népszerűsége az üdülési foglalásokban.

A miénkhez nagyon

hasonló számokat látunk a lengyeleknél, a szlovákok körében már nagyjából 15 százalékponttal magasabbak az arányok, a csehek pedig még ennél is korszerűbbek:

57 százalék az átlagérték, s mindhárom mért korosztályban sokkal magasabb a net használata. Óriási szórást mutat a Baltikum. A lett és litván internet-használók alig bő ötöde intézi a nyaralást ily módon, az észteké ennek duplája (44 százalék). Ennek nyilvánvaló oka az, hogy Észtország a világ első digitális állama: lényegében bármi a hálón keresztül lebonyolítható, a papíralapú ügyintézés jobbadán megszűnt. Ezt figyelembe véve még szerénynek is tűnik az utazások elektronikus szervezésének aránya.

Olcsó svájci óra nem óra

Darabszámban zuhanó, értékében növekvő kivitelről számoltak be a svájci óragyártók júliusban. A bevétel emelkedése a háromezer franknál (900 ezer forint) drágább gyártmányoknak köszönhető. Az „olcsó”, 200 frank (60 ezer forint) alattiakból egyre kevesebb fogy.

Vissza a növekedéshez címmel közölte júliusi export-jelentését a svájci óragyártók szövetsége (FHS). Ezzel a júniusi visszaesés után 4,3 százalékkal többért, 1,9 milliárd frankért (570 milliárd forint) adtak el órákat világszerte. (Az év első hét hónapjában a svájci óraexport 12,7 milliárd frank volt, 1,9 százalékkal több a tavalyinál.)

Ázsiában nagyon mennek

Vezető piacain ellentmondásos volt a kivitel. Hongkongban csökkent (-1,3 százalék), de júniushoz képest javult az eladás. Az Egyesült Államokban jelentős (6,1) a növekedés, Kínában (16,3), Japánban (+ 23,4) és Szingapúrban (17,9) valósággal száguld a svájci órák kereslete. Az európai helyzet (-0,8 százalék) eléggé kiábrándító.

Forrás: FHS

Ám ha megnézzük a részletesebb adatokat, azt láthatjuk, hogy 2000 óta darabszámban folyamatos az export csökkenése, értékben viszont az ezredforduló körüli komoly zuhanás után az elmúlt években beállt az évi 20 milliárd frankhoz (6 ezer milliárd forint) közeli szintre.

A luxus vállán az iparág

Vagyis visszafordult az időt is mutató mobiltelefonok általánossá válása utáni piacösszeomlás, de egyúttal kirajzolódott az a folyamat is, hogy a (világ nyugati felén) olcsó, 200 frank alatti svájci szerkezetek iránti kereslet egyre csökken.

Forrás: FHS

Júliusban majdnem 27 százalékkal kevesebb darabot ötödével kevesebb pénzért adtak el ezekből. Ezzel szemben az arrafelé is keveseknek megengedhető, 3 ezer franknál (900 ezer forint) induló kategóriában 8,5 százalékkal többet költöttek a vásárlók (147 ezer darabért).

Ezek a nemesfém, precíziós szerkezetű, jellemzően mechanikus mesterművek egyedüliként voltak képesek növelni piacukat, minden negyedik eladott svájci óra ebből a luxuskategóriából került ki júliusban.

Forrás: FHS

A svájci óraipar jelenleg is a legjelentősebb exportőr a világban, ahogyan azt a 2018-as jelentés mutatja. Miközben Kína 656 millió darabot adott el külföldön, kevesebb, mint negyedannyi pénzt keresett ezzel, mint a 23 millió darabos Svájc.

Először jelent meg a nyilvánosság előtt a Madám

Ghislaine Maxwellt Los Angelesben kapta lencsevégre a New York Post. Az 57 éves nő hamburgert evett és egy olyan könyvet olvasott, mely a CIA operatív tisztjeinek életéről és haláláról szólt. A börtönében nemrég öngyilkosságot elkövetett Jeffrey Epsteinnek ő volt a partnere amikor virágzott a szex kereskedelem New Yorkban.

Egyelőre még semmilyen rendőri vizsgálat nem indult ellene, de több egykori szex rabszolga azt állítja: Ghislaine Maxwell játszotta a Madám szerepét Jeffrey Epstein lánykereskedő hálózatában.

A madám jó útra tért , de lehet, hogy felelnie kell a múltért

Ghislaine Maxwell Jeffrey Epstein barátnője volt a kilencvenenes években amikor együtt szállítottak fiatal lányokat gazdag úriembereknek. A Karib tenger szigeten rendeztek be találka helyeket, ahol a dúsgazdag urakat nem láthatta senki – csakis a kamerák! A Vanity Fair szerint be voltak kamerázva a méregdrága találka helyek, ahol állítólag egy bizonyos Donald Trump éppúgy megfordult mint Bill Clinton. Ghislaine Maxwell megszerezte a pilóta engedélyt helikopterre , hogy senki se láthassa : kit szállít !

Jeffrey Epstein öngyilkos lett, de Ghislaine Maxwell vígan éldegél

Legalábbis ezt derítette ki a Daily Mail, mely nem véletlenül érdeklődik a régi szép idők Madámja után. Ghislaine Maxwell ugyanis a lánya Robert Maxwellnek, aki a brit média királya volt egykor, majd titokzatos körülmények között a vízbe fulladt. Utolsó útját a Lady Ghislaine luxushajón tette meg. Ghislaine volt ugyanis a kedvenc lánya a titokzatos sajtó Cézárnak, aki karrierjét még a második világháború idején kezdte amikor a brit hírszerzés munkatársa lett az akkor megszállt Csehszlovákiában. Lady Ghislaine sem feledte a múltat: „Auschwitz diétát folytatok”- mondta New Yorkban azoknak , akik arról érdeklődtek , hogy már nem egészen fiatalon, hogy őrzi meg a karcsúságát?! Ghislaine Maxwell azt értette az Auschwitz diétán, hogy nem evett semmit!

Aztán lebukott Jeffrey Epstein: csak úgy szabadult az ügyész markából, hogy vállalta: az FBI informátora lesz! Ghislaine Maxwell pedig eltűnt. Ma Bostonban éldegél nála fiatalabb élettársával, és természetesen nem kíván emlékezni semmire sem.

Mások annál inkább : azok a „szex rabszolgák „, akiket a furcsa pár a dúsgazdag uraknak szervírozott továbbra is perelnek. Az a New Yorki ügyész , aki a vádat képviselte volna Jeffrey Epstein ellen, azt ígérte: folytatják a pert! Itt kerül a képbe Ghislaine Maxwell. És azok a képek és videók , melyeket a kamerák rögzítettek a találka helyeken. Mind többen állítják: a zsarolás lehetett a furcsa páros milliárdos életformájának alapja. Jeffrey Epstein ugyanis nem volt sikeres a Wall Streeten – ahogy azt magáról híresztelte. Ghislaine Maxwell pedig nem volt dúsgazdag örökösnő hiszen édesapja a sajtó Cézár tönkrement. Viszont mindkettőjüknek volt telefonkönyve, melyben szinte mindenki benne lehetett, aki számított New Yorkban. Mint például egy bizonyos Donald Trump. Akiről Ghislaine Maxwell megvetően nyilatkozott akkoriban: „szegény Donald. Játssza itt a nagyfiút, de mindenki tudja, hogy csődbement. Nincs egy vasa sem!”  Ez a kilencvenes években volt. Azóta szegény Donald az Egyesült Államok elnöke lett, aki nyolc évig kíván a Fehér Házban maradni…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK