Brüsszel márciusban és októberben is megfogalmazta azokat a feltételeket, amelyek szükségesek Ukrajna uniós tagságához. A brüsszeli Politico annak nézett utána, hogy mi is történik a gyakorlatban abban az országban, melyben a korrupció igen régóta meghatározó jelentőségű.
“A mi jövőnk az Európai Unióban van” – hangsúlyozza Zelenszkij elnök, aki sokat tesz azért, hogy meggyorsítsa ezt a folyamatot, mert pontosan tudja: a korrupcióra hivatkozva sok uniós tagállam késleltetheti Ukrajna csatlakozását. Emmanuel Macron francia elnök például többször is elmondta, hogy “Ukrajna uniós tagsága még évtizedekig várathat magára.” Nem ő az egyetlen az Európai Unióban, aki arra hivatkozik, hogy a korrupció és a létbizonytalanság komoly akadálya Ukrajna uniós tagságának, nem beszélve arról, hogy a háború utáni újjáépítés hatalmas összegeket emésztene fel.
Mit tesz Zelenszkij elnök, akinek a politikai pozíciója jelentős mértékben megerősödött a háború idején?
Új főügyészt nevezett ki, aki gyorsan és határozottan lép fel a korrupciógyanús ügyekben.
Zelenszkij elnök az új főügyészt a korrupció ellen küzdő hivatal – a NABU vezetői közül választotta ki. Olekszandr Klimenko korábban levadászta az elnöki hivatal helyettes vezetőjét, és ezzel hírnevet szerzett magának Ukrajnában, ahol eddig az ilyen magasrangú tisztviselők védett személynek számítottak. Különösen azért volt kényes ez az ügy, mert a szóban forgó elnöki kabinet főnök helyettes felügyelte korábban a bűnüldözést is.
“A hatalomtól független korrupció ellenes szervezetet akarunk, mert az a demokrácia feltétele”
– jelentette ki az elnöki hivatal vezetője az új főügyész beiktatása kapcsán.
A kijevi kerületi bíróság megpróbálta megakadályozni a főügyész kinevezését, de ez nem sikerült.
Sőt Zelenszkij elnök kérésére a parlament felszámolta a kijevi kerületi bíróságot, amely a legkorruptabb volt egész Ukrajnában.
Zelenszkij elnök még 2021 áprilisában javasolta ennek a megvesztegetésről nevezetes bíróságnak a megszüntetését, de erre csak néhány napja került sor, és akkor is külföldi intervenció eredményeképp. Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma korrupciós feketelistára helyezte ennek a bíróságnak az elnökét, mert Pavlo Vovk bizonyíthatóan kért és kapott jelentős összegeket a bírósági ítéletek befolyásolására. A washingtoni bejelentés után az egész kijevi kerületi bíróság helyzete tarthatatlanná vált, és az ukrán parlament megszavazta a felszámolását. Ennek azért van óriási jelentősége, mert ennek a bíróságnak a hatáskörébe tartoztak a kormányzati intézmények is.
Ezek az előrelépés jelei a korrupciós harcban, de Brüsszelt aggasztja az, hogy az Alkotmánybíróság reformja viszont visszalépést jelenthet.
Kiből lehet alkotmánybíró Ukrajnában?
A parlament Kijevben megszavazta az igazságügyi reformot, melynek értelmében az alkotmánybírák kiválasztását a kormány három embere és három független szakértő végzi el. Ez nagy lehetőség a politikai befolyásolásra.
Zelenszkij elnök még washingtoni útja előtt aláírta ezt a törvényt noha tudta, hogy sem az Európai Unióban sem pedig az Egyesült Államokban nem helyeslik azt. Miért nem? Mert a többségi szavazatot a hattagú testületben csakis úgy lehet elérni, hogy a kormány által kinevezett egyik testületi tag a független szakértőkkel együtt szavaz.
A háború óriási mértékben megnövelte Zelenszkij elnök presztízsét, ezért a nyugati kormányok nemigen bírálják azokat a lépéseit sem, melyeket a nemkormányzati szervezetek problematikusnak tartanak Ukrajnában. A brüsszeli bizottság viszont nyílt bírálatot fogalmazott meg: a bővítési biztos szóvivője arra intette Ukrajnát, hogy vegye figyelembe a Velencei Bizottság szakértői véleményét, amely kritizálta az Alkotmánybíróság reformját Ukrajnában a politikai befolyásolás lehetőségére utalva. A brüsszeli szóvivő azt is elmondta, hogy figyelni fogják: mi is történik az Alkotmánybíróság reformjának ügyében?
A Politiconak nyilatkozó ukrán jogvédő szervezetek képviselői azt hangsúlyozzák, hogy
jelenlegi formájában a törvény az államfő hivatala alá rendeli az Alkotmánybíróságot pedig ez lenne az egyetlen szervezet, amely ellenőrizhetné a kormányzat munkáját.
Az Alkotmánybíróságnak óriási a hatalma Ukrajnában: 2020-ban néhány törvényt alkotmányellenesnek nyilvánítottak, és ennek következtében leállt a korrupció elleni harc. Ezt követően Zelenszkij elnök – külföldi nyomásra – megkezdte az Alkotmánybíróság megtisztítását. A leváltott elnök külföldre szökött a vizsgálat elől – elevenítette fel a korrupció ellenes harc fordulatokban gazdag közelmúltját Ukrajnában a brüsszeli Politico.
