Kezdőlap Világ Oldal 53

Világ

CIA főnök Pekingben

Olvadás indulhat az USA és Kína viszonyában – jelentette ki Biden elnök még Hirosimában a G7 csúcsértekezleten, de arról nem beszélt, hogy a CIA igazgatója korábban Pekingben járt.

Ezt a hétvégén hozták nyilvánosságra Washingtonban, ahol kiszivárgott, hogy William Burns a kínai titkosszolgálat vezetőivel tárgyalt, de politikai vezetők nem fogadták őt.

“A kommunikációs csatornák nyitva tartását javasolta a CIA igazgatója Pekingben”

– írta az AP hírügynökség.

A londoni Financial Times emlékeztetett arra, hogy Biden elnök gyakran bízza meg fontos diplomáciai missziókkal William Burnst, aki jelenleg a CIA igazgatója, de korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt. Ő ismeri a legjobban Putyin elnököt, akivel telefonon tárgyalt Moszkvában még 2021 őszén. Kevesen tudják, hogy miről beszéltek, de Putyin ezt követően döntött Ukrajna megtámadása mellett. Valószínűleg arra gondolt, hogy egy három napos villámháború kész helyzet elé állítaná az Egyesült Államokat. A CIA viszont mindent megtett, hogy kudarcba fulladjon az oroszok háromnapos villámháborúja Ukrajnában. Egyrészt Ukrajna szervereit Kaliforniába költöztette, és így megakadályozott egy orosz hekker támadást, amely megbénította volna az ukrán informatikai rendszert 2022 február 24-én. Másrészt pedig a CIA informálta az ukrán biztonsági szolgálatot a Kijev elleni orosz kommandós akcióról, melynek célja Zelenszkij elnök elrablása vagy megölése volt. Az orosz kommandósokat így megölhették az ukrán biztonsági alakulatok, melyeket az amerikaiak képeztek ki korábban.

Kína közvetítene az ukrajnai válságban

Erről is tárgyalt Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Bécsben Kína első számú diplomatájával, Vang Jivel. A kínaiak arra a nyilvánvaló tényre mutatnak rá, hogy amíg Ukrajna Oroszország kapitulációját követeli, addig nem lehet megoldás, mert ezt Putyin nem fogadhatja el. Tony Blinken külügyminiszter pekingi látogatását elhalasztották a tragikomikus léggömb incidens miatt.

Az USA és Kína hadügyminisztere találkozott ugyan Szingapúrban egy nemzetközi tanácskozáson, de közvetlenül nem tárgyaltak, mert a kínaiak szerint “erre még nem jött el az idő.”

Miért nem?

Pekingben attól tartanak, hogy az USA Tajvan függetlenségét támogatja, és ezért fegyverzi fel a szigetet. Az Egyesült Államok elismerte ugyan az egy Kína elvet, amely szerint Tajvan része Kínának még 1972-ben amikor Nixon és Kissinger Pekingbe látogatott, de manapság az amerikai diplomácia mind gyakrabban von párhuzamot Ukrajna és Tajvan között. Peking felfogása szerint döntő különbség áll fenn: Ukrajna 1991-ben független állam lett miután a Szovjetunió megszűnt, Tajvan viszont Kína része, melyet jelenleg nem a kínai fővárosból irányítanak. A kínai hadügyminiszter nem hagyott kétséget afelől, hogy amennyiben az USA támogatásával Tajvan szuverén állammá kívánna lenni, akkor katonailag beavatkoznak, hogy ezt megakadályozzák.

A kínai hadügyminiszter hozzátette: katasztrófa lenne az egész világ számára Kína és az USA háborúja. Egyben elítélte az Egyesült Államok hidegháborús diplomáciáját: Washington 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

Az amerikai hadügyminiszter el is mondta Szingapúrban, hogy katonai szövetségeket szerveznek mindenütt a világon Oroszországgal és Kínával szemben.

1972-től fogva az Egyesült Államok együttműködött Kínával, amely ezt kihasználva a világ második számú gazdasági nagyhatalma lett. 2016-ban amikor Hangcsouban, Kínában tartották a G20 csúcsértekezletet Hszi Csin-ping elnök bejelentette Peking világhatalmi igényeit. G2 rendszert javasolt vagyis azt, hogy az USA ne egyedül hanem Kínával együtt irányítsa a világot. Ezt követően romlásnak indultak a két nagyhatalom kapcsolatai, melyek mélypontra jutottak miután Kína nem ítélte el Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

III. Károly a Székelyföldön

Megkoronázása után első útja Romániába vezetett III. Károly királynak, akit családi szálak is fűznek az országhoz. Édesapjának, Fülöp hercegnek unokatestvére volt Románia utolsó királya, Mihály.

Mihály király irányította azt a puccsot, amely 1944 augusztusában leszámolt a nácibarát Antonescu rendszerrel, és Románia átállt az amerikai-angol-szovjet szövetség oldalára. Mihály király vacsorára hívta a náci főtiszteket, akiknek ez lett az utolsó vacsorájuk: a sötétség leple alatt legyilkolták őket.

Károly királynak erdélyi magyar felmenői is vannak: Rhédey Klaudia grófnő, a jelenlegi angol király szépanyja Erdőszentgyörgyön született 1812-ben, és az ottani Rhédey kastélyban nőtt föl.

Károly a múlt szerelmese

Még walesi herceg korában több birtokot és házat is vásárolt Erdélyben az Egyesült Királyság mai uralkodója. A Székelyföldön Zalánpatakon van birtoka, ahol sok régi parasztházat is felújítottak. A királyi udvarban az a szokás, hogy trónralépése után az uralkodó lemond a birtokairól fia, a walesi herceg javára, de Zalánpatakon nem ez történt.

“Ebből is látszik, hogy III. Károly nagyon ragaszkodik ehhez a birtokhoz hiszen királyként is megtartotta” – mondta a kolozsvári Krónikának Kálnoky Mátyás történész, az uralkodó távoli rokonaként fogadni szokta Károlyt a Székelyföldön. Erdély más részein is vásárolt birtokokat III. Károly, aki komoly pénzt áldoz a műemlékvédelemre.

A műemlékvédelem Károly király szívügye, eddig már több mint egymillió fontot költött erre Erdélyben. Szabó Bálint építészmérnök, az erdélyi műemlékvédelem nagy öregje vendégeskedett még a windsori kastélyban is a walesi herceg meghívására.

III. Károly ötnapos látogatást tesz Romániában, ahol az angol királyi családot nagyon sokra becsülik, mert Mária román királyné, Viktória királynő unokája sokat tett azért, hogy Románia megszerezze Erdélyt 1920-ban a trianoni béke következtében. Az első világháború idején Románia kezdetben szövetségese volt az Osztrák-Magyar monarchiának, de 1916- ban megtámadta azt, mert a brit-francia szövetség jutalmul neki ígérte Erdélyt.

Románia területén jelenleg egymillió magyar él.

Vízhiány Uruguayban – tüntetők az utcán

Vészhelyzetben a kormány Uruguayban sós tenger vízzel keveri az édesvizet, és emiatt napok óta tüntetnek a latin-amerikai országban.

“Már 26 napja nincs rendes ivóvíz Montevideoban és környékén. Itt lakik az ország lakosságának a 60%-a. Jön víz a csapból csakhogy az sós! A nátrium tartalma túlságosan magas” – mondja a Föld barátai környezetvédő mozgalom egyik aktivistája a francia közszolgálati RFI tudósítójának Montevideoban.

Miért sós a víz? Mert a szárazföldi kutak jórészt kimerültek a hároméves aszály következtében, és a kormány arra kényszerült, hogy a Rio de La Plata folyó torkolatából vezesse a vizet a hálózatba. Csakhogy ott már az édesvíz keveredik a tenger vízzel, amely sós. Ezért a hatóságok fel is szólították a betegeket, hogy ne igyanak a csapvízből! A baj az, hogy az egészségesek se nagyon bírják a sós vizet.

Az utcákon rendszeresen tüntetnek: vizes palackokat vágnak a földhöz, és követelik, hogy a kormány tegyen már valamit! A tudósok már régen figyelmeztettek arra, hogy a klímaváltozás krónikus vízhiányhoz vezethet Uruguayban. Az elmúlt években már a szokásos eső mennyiségnek csak az egyharmada érkezett meg Uruguayban, ahol a szakértők rámutatnak arra, hogy a kormány a meglévő vízzel sem gazdálkodik ésszerűen. A hálózat régi, elavult, a víz jelentős része elszivárog. A kormány másra költi a pénzt, a víz hálózat felújítása évek óta várat magára. A vészhelyzetben a kormány kapkod: legutóbb úgy döntöttek, hogy támogatják a palackos víz előállítását – írja a Bloomberg.

A palackokban csak édes vizet tölthetnek. Az amerikai nagykövetség május közepén arra figyelmeztetett mindenkit Montevideoban, hogy a főváros nagy víztárolójában csak 18 napra van elég víz.

Mit tesznek az emberek Uruguayban? Lesik a meteorológia előrejelzést, és imádkoznak az esőért. A meteorológia intézet előrejelzése szerint júliusban már nagy esők jöhetnek, és így feltölthetik a víztárolókat. És addig? Marad a sós víz, amely után az emberek jórészének hányingere támad Uruguayban.

A Manson család tagja ötven év után szabadulhat

Leslie Van Houten, a „Manson család” egykori tagja hamarosan távozhat a börtönből, miután több mint 50 évet rács mögött töltött, mivel a kaliforniai fellebbviteli bíróság kedden kimondta, hogy Gavin Newsom kormányzó tévedett, amikor visszavonta a  feltételes szabadságra bocsátás jogát Houtentől.

Newsom korábban visszavonta az állam feltételes szabadlábra helyezési bizottságának 2020-ban hozott döntését, amely szerint a 73 éves Van Houten alkalmas a börtön elhagyására. Az elsőfokú bíróság helybenhagyta Newsom döntését – de keddi megosztott határozatában a háromtagú fellebbviteli bírósági testület megváltoztatta azt.

Van Houten jelenleg egyidejűleg hét év életfogytiglani börtönbüntetést tölt Rosemary és Leno LaBianca 1969-es meggyilkolása miatt, amelyet a Charles Manson által vezetett kultusz más tagjaival követett el. 1971 óta börtönben van, eredeti halálbüntetését 1972-ben életfogytiglanra változtatták a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségével. Van Houten megváltozott, két tudományos fokozatot szerzett, részt vett rehabilitációs programokban, és megbánta bűneit.

(Stan Lim/Los Angeles Daily News

Ötször ítélték alkalmasnak a feltételes szabadlábra helyezésre, de minden alkalommal Newsom vagy elődje, Jerry Brown kormányzó közbelépett és megváltoztatta a feltételes szabadságra bocsátó bizottság döntését. Newsom utoljára tavaly tagadta meg a feltételes szabadlábra helyezését. A keddi fellebbezés Newsom különálló, 2020-as határozatára vonatkozik, miszerint Van Houten nem volt alkalmas arra, hogy kiengedjék a börtönből. A fellebbviteli bíróság felülvizsgálta Newsom vétóját a kormányzót tiszteletben tartó rendszeren keresztül; csak „ bizonyítékra ” volt szükségük ahhoz, hogy fenntartsák döntését. A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy vétóját „nem támasztja alá semmilyen irat, semmilyen bizonyíték sem”.

„Az, hogy a kormányzó megtagadja Van Houten magyarázatának elfogadását, indokolhatatlan megérzésnek minősül”

– írta a bíróság.

Van Houten 1968-ban csatlakozott ahhoz a kommunához, amelyet Manson a kaliforniai chatsworthi Spahn Ranch-ban hozott létre. Manson, aki öt és fél éve halt meg a börtönben, uralta és manipulálta a család tagjait, meggyőzve őket apokaliptikus fantáziájáról és célokat az elszigeteltség, a függőség, a félelem, a drogok és a szex kombinációjával.

A kultusz talán a leghíresebb áldozata Sharon Tate színésznő és négy másik ember, akiket 1969. augusztus 9-én reggel történt gyilkoltak meg a banda tagjai. Van Houten nem vett részt ezekben a hírhedt gyilkosságokban, de csatlakozott Mansonhoz és a család többi tagjához a későbbiekben, amikor megölték a LaBianca házaspárt, akiket Manson véletlenszerűen választott ki.

A gyilkosságokban játszott szerepéért Van Houtent 1971-ben két rendbeli elsőfokú gyilkosság miatt ítélték el, és halálra ítélték. Egy későbbi tárgyaláson, miután első ítéletét hatályon kívül helyezték, ehelyett életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, feltételes szabadlábra helyezés lehetőségével.

A 2020-as feltételes szabadlábra helyezési tárgyaláson a testület – akárcsak három korábbi alkalommal – meg volt győződve arról, hogy Van Houten alkalmas arra, hogy elhagyja a börtönt. A meghallgatásról készült bírósági összefoglaló szerint a magyarázata arról, hogyan került Manson befolyása alá, és hogyan keveredett bele az 1969-es gyilkosságba, elegendő rálátást és megbánást mutatott. A testület azt is megállapította, hogy mintafogoly volt.

Frances Rothschild elnöki bíró egyetértett Newsommal, és kedden nem értett egyet a többségi véleményével, azzal érvelve, hogy még mindig vannak bizonyítékok arra nézve, hogy Van Houten igyekezett minimálisra csökkenteni szerepét Rosemary és Leno LaBianca meggyilkolásában.

A testület harmadik bírája, Victoria Chaney helyettes bíró láthatóan nem értett egyet Rothschilddal, és Bendix bíróval kettő az egy arányban csatlakozott  Newsom feltételes szabadlára helyezés elutasításának felülbírálatához.

Globális egyezmény kell a műanyag szennyezés megfékezésére

Azt javasolja az Európai Unió azon a párizsi fórumon, amely megpróbálja felvenni a harcot az egyre növekvő műanyagszennyezés ellen, és amely drámai mértékben megnövekedhet, ha a műanyagok előállítása a háromszorosára emelkedik 2060-ra amint azt az előrejelzések mutatják.

“A műanyagok egész ciklusára globális egyezményt kell kötnünk “ – hangsúlyozta az illetékes uniós biztos a párizsi tanácskozáson, melyen több mint ezer kormányzati és nemkormányzati környezetvédelemben érintett politikus vesz részt.

“Az Európai Unióban egyre szigorítjuk a törvénykezést, hogy csökkentsük a műanyag szennyezést” – jelentette ki Virginijus Sinkevicius uniós biztos, aki hozzátette:” az egész világon fel kívánunk lépni ennek érdekében, mert a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, a műanyag szennyezés mindnyájunkat érint.”

Az Európai Unió vezető szerepet kíván játszani a műanyag szennyezés elleni harcban, ezért javasolja, hogy mindenütt váltsák ki a műanyagokat a természetben lebomló termékekkel – amennyiben ez lehetséges. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a műanyagok gyártása exponenciálisan növekszik a globális gazdaságban, és egyre nagyobb szerepet kapnak a mindennapi életben. Ezért az Európai Zöld Megállapodás – European Green Deal – kiemelten foglalkozik a műanyag szennyezéssel.

Az ENSZ közgyűlésen tavaly márciusban megállapodás született arról, hogy új nemzetközi fórumot  kell létrehozni a műanyagszennyezés elleni harcra. Az ENSZ tagállamok jelentős része e célból koalíciót hozott létre, melynek élén két társelnök: Norvégia és Ruanda áll. Afrikában különösen kritikus a helyzet, ahogy ez a londoni Guardian helyszíni riportjából kiderül:

Nairobi belefullad a műanyag szemétbe.

Bár 2017 óta törvény tiltja az egyszer használatos műanyag zacskókat és palackokat, de Kenya fővárosát mégiscsak elárasztják ezek a környezetszennyező műanyagok, amelyekkel nem tudnak mit kezdeni az afrikai országban. A hatalmas szeméttelepeken szorgosan munkálkodnak a kukázók, akik napi 1000 forintot is összehozhatnak, ha elég műanyag palackot gyűjtenek össze. Egy 25 éves palack gyűjtő elmesélte a Guardian tudósítójának, hogy nyolcéves kora óta ebből él Kenya fővárosában, ahol a legnagyobb szemétdombon több ezren csináljak ugyanezt.

Nairobinak több mint négymillió lakosa van, a napi szemét súlya körülbelül 2400 tonna. Ennek körülbelül az egyötöde műanyag. A felmérések szerint a lakosság körülbelül 80%-a tartja be a törvényt, és nem használ műanyag zacskókat. A csomagoláshoz viszont továbbra is műanyagot használnak Kenyában is.

“Sétálok a folyó partján, és mindenütt eldobott műanyag palackot vagy zacskót látok, nem beszélve a többi műanyagról” – panaszkodik egy helyi környezetvédő Nairobiban.

Nemcsak a természetet károsítja a műanyag, hanem hordozója lehet olyan betegségeknek is mint például a kolera. Ezért a szemetesek és a gyűjtögetők az életüket teszik kockára minden nap. Arról nem is beszélve, hogy a levegő a szeméttelep környékén hihetetlen mértékben szennyezett. Szinte alig lehet lélegezni.

“Minden nap az életünket kockáztatjuk, mert a szemétgyűjtők szedik össze a műanyag palackokat az újrafeldolgozó gyáraknak. Nekünk szinte semmi hasznunk sincs ebből”

– nyilatkozta a szemétgyűjtők országos tanácsának elnöke a londoni Guardian tudósítójának Kenya fővárosában, Nairobiban.

Twitter búcsú Európától?

0

Nő a feszültség az Európai Unió és a társas média között miután a Twitter tulajdonosa, Elon Musk közölte: nem kívánja betartani az uniós szabályozást, különösen azt nem, amely az orosz dezinformációs hírek közzétételének tilalmát írják elő.

Az uniós szabályzat augusztusban lép életbe , a Facebook anyavállalata, a Meta és az Instagram  már jelezte: betartja az uniós szabályzatot. Franciaországban betilthatják a Twittert – jelentette ki a digitális miniszter.

“A dezinformáció az egyik legnagyobb veszély, amely ma a demokráciára leselkedik”

– hangsúlyozta Franciaország digitális minisztere, aki a France Info Rádiónak nyilatkozott. Jean-Noel Barrot elmondta, hogy nemcsak Franciaországban, de az egész Európai Unióban blokkolhatják a hozzáférést a Twitterhez, ha az nem vállalja: kitiltja az orosz dezinformációs anyagokat.

Elon Musk a szólásszabadságra hivatkozik.

Két nappal korábban Thierry Breton francia uniós biztos bejelentette, hogy a Twitter nem tartja magára nézve kötelezőnek a dezinformációs tilalmat, melyet az Európai Unió előír.

A Twitter és az Európai Unió között hónapok óta folyik a harc. Elon Musk 44 milliárd dollárért vette meg a Twittert, és emiatt elveszítette a világ leggazdagabb embere címet. A Tesla főnöke sokáig irányította a Twittert is, ahol villámgyorsan csoportos leépítést hajtott végre a hatékonyságra hivatkozva. Nagyon sok embert rúgott ki arról az osztályról, amely a tartalmakat ellenőrizte Twitteren.

Thierry Breton uniós biztos közölte: az Európai Unió szabályzata augusztus 25-én lép életbe. Utána komoly bírságot kaphat az, aki nem tartja be a szabályokat: a maximális büntetés elérheti az éves forgalom 6%-át.

Thierry Breton uniós biztos hangsúlyozta:

“Az ellenőrző csapatom figyel. Ha valaki nem tartja be a szabályokat, akkor menekülhet, de nem bújhat el. Készen állunk arra, hogy alkalmazzuk a büntetéseket, melyeket az uniós szabályzat tartalmaz.”

Elon Musk a nyilvánosság előtt még nem kommentálta sem a francia miniszter sem pedig az uniós biztos fenyegető kijelentéseit – írja a Business Insider, amely maga is kért interjút, de nem kapott Elon Musktól.

A brüsszeli Politico arra hívta fel a figyelmet, hogy Elon Muskot már korábban figyelmeztették arra, hogy alkalmazkodnia kell az uniós szabályozáshoz. Miután a magánbeszélgetések során az amerikai milliárdos nemet mondott, ezért nem számít meglepetésnek, hogy végül is kiszállt az ellenőrző rendszerből, melyet a Facebook és az Instagram elfogadott.

Musk egyébként szarvashibát vétett szombaton amikor bejelentette szándékát  azt írva, hogy

“megtudod, hogy ki uralkodik feletted, ha rájössz: ki az, akit nem szabad bírálni?!”

Az idézetet Voltaire-nek, a felvilágosodás nagy francia filozófusának tulajdonította Elon Musk, de az AP hírügynökség kiderítette: az idézet valójában a neonáci Kevin Stromtól származik, akit már kétszer is elítéltek gyerek pornográf fotók birtoklása miatt.

A Business Insider szerint a Twittert elöntötte a gyűlölet beszéd amióta Elon Musk átvette a céget. Maga Musk is gyakran használ szélsőjobboldali kifejezéseket Twitter bejegyzéseiben.

Az amerikai milliárdos állítólag elhatározta, hogy a Twitter elhagyja Európát, amely a cég számára csak másodlagos fontosságú piac.

Észak Korea: 140 kiló a duci diktátor

Valószínűleg között a diktátor súlya is sokat nyomhat a latba, mivel többek között ezt is közölte a dél-koreai parlament hírszerzési bizottságának tagjaival az ország titkosszolgálatának vezetője.

Kim Dzsong Un szerinte nem tud aludni a sok stressztől. Emiatt láncdohányos és alkoholista is. Hasonló volt a helyzet apja, Kim Dzsong Il esetében is, aki viszonylag fiatalon agyi katasztrófa áldozata lett Észak Koreában, ahol a Kim dinasztia 1945 óta van hatalmon. Akkor érkezett szovjet százados egyenruhájában a dinasztia megalapítója, Kim Ir Szen a szülőföldjére. A korábban japán uralom alatt álló koreai félszigetet az Egyesült Államok és a Szovjetunió kettéosztotta. Sztálin megpróbálta megváltoztatni a status quot, ezért utasította Kim Ir Szent Dél Korea lerohanására 1950-ben. Három évig tartott a háború, melyben Dél Korea a nyugati világ támogatására számíthatott élén az Egyesült Államokkal míg Észak Koreát Kína és a Szovjetunió támogatta elsősorban. Sztálin halála után ért véget a háború a koreai félszigeten: a status quo helyreállt.

Fellövése után szinte azonnal lezuhant a műhold

Kim Dzsong Un büszkén jelezte – kislánya kezét fogva -, hogy hamarosan műholdat lőnek fel. Ettől nagyon idegesek lett Dél Koreában és Japánban hiszen egy kém műhold fontos információkat nyújthat a militarista Észak Koreának. Aggodalmuk korainak bizonyult: a műhold nemsokkal a rakéta kilövése után a tengerbe zuhant.

Washingtonban a Fehér Ház szóvivője bírálta az észak-koreai műhold programot, amely kapcsolódik a ballisztikus rakéták kifejlesztéséhez. Ezek a nagy hatótávolságú rakéták nemcsak Dél Koreát és Japánt, de az Egyesült Államokat is fenyegethetik. Legalábbis ezzel dicsekszik Észak Korea duci diktátora.

Észak Korea a Szovjetunió bukása után vásárolt meg szovjet tudósokat, akik döntő szerepet játszottak a rakéta és nukleáris programok felgyorsításában. Észak Korea duci diktátora rendszeresen háborúval fenyegeti Dél Koreát, Japánt és az Egyesült Államokat. Közben pedig saját népét a létminimumon tartja, hogy minden pénzt a hadiipar fejlesztésére költsön. Kim Dzsong Un attól tart, hogy az amerikaiak levadásszák őt is mint Szaddám Huszeint, Muammar Kadhafit vagy Oszama bin Ladent.

A Bukaresti Kilencek nemzetbiztonsági tanácsadóinak találkozója

2023. május 24-én a Bukaresti Kilencek (B9) elnöki nemzetbiztonsági tanácsadói ülést tartottak, ahol Magyarországot Rogán Antal egyik államtitkára képviselte. Valamiért erről az ülésről nemigen számolt be a hazai kormánysajtó.

A B9 alapvető célja, hogy a NATO keleti szárnyának országai közös hangot hozzanak létre a biztonság szempontjából legfontosabb, szövetséges tárgyalások tárgyát képező kérdésekben.

A megbeszéléseken a NATO közelgő vilniusi csúcstalálkozója volt az elsődleges téma. Az elnöki tanácsadók egyetértettek abban, hogy a csúcstalálkozó jelentős mértékben növeli a NATO-Ukrajna együttműködés dimenzióját és minőségét, további,

valós lépéseket tesz Ukrajna jövőbeni szövetségi tagsága felé.

A B9-országok egyöntetűen elítélték Oroszország illegális és provokálatlan agresszióját Ukrajna ellen. Biztosították, hogy készek továbbra is támogatni Ukrajnát mindaddig, amíg szükséges. Hangsúlyozták Ukrajna győzelmének fontosságát egész Európa biztonsága és stabilitása szempontjából.

A konzultációk megerősítették azt az akaratot, hogy a B9-en belül folytassák a mélyreható együttműködést, és továbbra is ezt a platformot használják fel a térség közös érdekeinek azonosítására, közös állásponttá alakítására, valamint egységes fellépésre a NATO és az EU fórumain.

A B9-országok egyöntetűen elítélték Oroszország illegális és provokálatlan agresszióját Ukrajna ellen.

Biztosították, hogy készek továbbra is támogatni Ukrajnát mindaddig, amíg szükséges. Hangsúlyozták Ukrajna győzelmének fontosságát egész Európa biztonsága és stabilitása szempontjából.

Kap-e Erdogan F 16- os amerikai vadászgépeket?

0

A választás győztesének járó gratuláció után arról beszélgetett Joe Biden amerikai elnökkel Erdogan – aki húsz év kormányzás után újabb öt évre kapott felhatalmazást -, hogy kaphat e F16 vadászgépeket.

Törökország 20 milliárd dollárért szeretne amerikai F 16-os vadászgépeket venni, de az USA egyelőre nem adta áldását az üzletre pedig NATO tagállamról van szó mégpedig az egyik legfontosabbról. Csakhogy Erdogan elnök akadályozza Svédország NATO tagságát, ebben hűséges barátja, Orbán Viktor miniszterelnök is segédkezik. Miért zavarja Erdogant Svédország? Mert menedéket nyújt kurd politikai aktivistáknak, akiket Erdogan terroristáknak tekint. A török elnöknek a nacionalista érzelmek felszítására is alkalmas volt Svédország NATO tagságának megvétózása. Washingtonban tagadják, hogy összefüggés lenne a török vétó és a vadászgépek eladása között, de a kapcsolat nyilvánvaló. Amikor Törökország feladta a vétót Finnország ellen, akkor az amerikai kongresszus rögtön jóváhagyott egy kisebb vadászgép szállítási ügyletet Törökországnak.

Mit akar Erdogan?

Az Al Jazeera szerint csökkenteni kívánja függését a Nyugattól, de tudja, hogy az együttműködés létfontosságú Törökország számára mind a gazdaságban mind pedig a katonai technológiában. Törökország vásárolt orosz rakéta elhárító rendszert amikor nem kapott amerikait, de Erdogannak rá kellett döbbennie: az oroszok egy generációval le vannak maradva a katonai technológia terén is. Ezért saját hadiipar fejlesztését határozta el, és mindenképp szeretne F16-os amerikai vadászgépeket szerezni a török légi flotta korszerűsítéséhez. Biden elnök viszont azt szeretné, ha Svédország már teljes jogú tagja lenne a NATO-nak amikor nyáron csúcstalálkozót tartanak. Törökországot engedékenységre késztetheti a kétségbeejtő gazdasági helyzet. A török líra Erdogan választási győzelme után azonnal megindult lefelé. A piacok arra számítanak, hogy Erdogan folytatja nem ortodox pénzügyi politikáját, amely azt jelenti, hogy nem emeli a kamatlábat a nemzeti bank annak ellenére sem, hogy az infláció az egekbe emelkedik. Tavaly 85% volt a hivatalos adat, idén 44%, de az ellenzék szerint mindkét számot manipulálta a hatalom. Tavaly az infláció szerintük 100% fölött volt. Erdogan viszont úgy érezheti: a választási siker visszaigazolta eddigi politikáját. Fordulatot tőle ezért kevesen várnak Ankarában vagy külföldön.

Orbán gratulált Erdogannak

Orbán lihegve igyekezett mielőbb gratulálni a török választások második fordulójában is legtöbb szavazatot kapó győztes Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ezzel meghosszabbította húsz éve tartó uralmát. Orbán szokás szerint lemaradt, a katari emír megelőzte gratulációjával. Azért a másodiknak lenni is dobogós hely ez vígasztalhatja Orbánt.

A török elnök megnyerte a választás második fordulóját, és így még öt évig Törökország államfője lesz. Erdogan már húsz éve van hatalmon Ankarában, ahol egyre több hatalmat összpontosít a kezében. Orbán Viktor szövetséget kötött a török elnökkel, akit már öt évvel ezelőtt fiával, Orbán Gáspárral együtt üdvözölt a választási siker után. Most a magyar miniszterelnök angol és török nyelven gratulált “a megkérdőjelezhetetlen választási győzelemhez.”

Magyarország és Törökország között komoly diplomáciai, katonai és gazdasági együttműködés alakult ki az elmúlt években. A magyar diplomácia minden bizonnyal a törökök kérésére blokkolja jelenleg is Svédország NATO tagságát.

Orbán Viktor korábban az Ankara-Berlin-Moszkva háromszögben határozta meg a magyar diplomácia működési akciórádiuszát némiképp megfeledkezve Brüsszelről és Washingtonról.

A magyar diplomácia jó kapcsolatban áll Törökországgal és Oroszországgal, de Németországgal nem. Szijjártó Péter legutóbb is összeszólalkozott Annalena Baerbock német külügyminiszterrel, mert a magyar diplomácia blokkolta az uniós fegyverszállítást Ukrajnának.

Kínai pénzre várva

Mind Törökország mind Magyarország magas inflációval és költségvetési hiánnyal küzd miközben az államadósság növekszik. Mindkét állam pokolian rossz viszonyt ápol az
IMF-el, amely az életmentő kölcsön mellé feltételek listáját is mellékeli. Orbán Viktor a török példára hivatkozva reménykedett kínai pénzügyi támogatásban. A korábbi pénzügyi válság mélypontján amikor már Erdogan végképp nem kapott hitelt, akkor Kína egymilliárd dollárral segítette ki Törökországot. Ingyen? Szó sincs róla! Erdogan elnöknek el kellett zarándokolnia a Hszincsiang-ujgur tartomány fővárosába Urumcsiba, és ott közölnie az általa korábban támogatott muzulmán ujgurokkal, hogy lepaktált Hszi Csin-ping kínai elnökkel, tőle több támogatást ne várjanak Pekinggel szemben.

Orbán Viktor is pénzügyi pácban van hiszen Johannes Hahn uniós biztos nemrég arra utalt, hogy lehet: csak két év múlva kezdenek el csordogálni az európai pénzek. Ez 20 milliárd euró kiesését jelentené! Hogy pótolja ezt a kieső összeget Orbán Viktor? Kínában érdeklődött, ahol biztosították a további barátságról, de felhívták arra a figyelmet:

kormányokat csak kivételesen támogatnak, különben üzleti alapon tárgyalnak.

Oda viszik a pénzüket, ahol az profitot hoz. A kínaiak gyakran úgy adnak pénzt a bajba jutott országoknak, hogy jelzálogot kötnek ki fizetésképtelenség esetére. Görögországban a parlament felállva tapsolta meg a kínai kormányfőt, Ven Csiapaot amikor pénzügyi támogatást ígért a válság mélypontján. Aztán kiderült, hogy Görögország legnagyobb kikötője Pireuszban jórészt kínai tulajdonba került. Jelenleg az az Új Selyemút legfontosabb délkelet-európai bázisa. Épül a Budapest-Belgrád vasút  amelynek célja a kínai áruk szállítása Európa szívébe.

A kínaiak azt is érzékeltették Orbán Viktorral, hogy Magyarország csak annyiban érdekli őket amennyiben az Európai Unió illetve a NATO tagja marad. Huxit nem jöhet szóba. Így az üres pénzes ládikán üldögélhet Orbán Viktor a nemzeti együttműködés rendszerének
13-ik évében. Erdogan győzelméből reményt meríthet: a török nép a már ismert biztos rosszat választotta a magas inflációval, mert attól tartott, hogy az ellenzék sikere polgárháborús káoszt hozhat Törökországban. Orbán ugyanezzel próbálkozhat meglehetősen reménytelen helyzetében: a káosz vagy én? – kérdezheti a választópolgároktól, akiket immár nem tud megvenni, mert az Európai Unió elzárta a pénzcsapot.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!