Világ

A két háború miatt csúcson az olajár

Háború dúl Ukrajnában és a gázai övezetben, emiatt magas olajár várható az egész év során, mert senki sem látja a konfliktusok végét. Az OPEC+ szerdán úgy döntött, hogy visszafogja a kitermelést a magasabb ár reményében.

89 dollár fölé emelkedett a Brent olaj hordónkénti ára, október óta sosem volt ennyire magasan. Októberben indult meg a Hamász terrortámadása Izrael ellen, nemsokára megkezdődött az izraeli válaszcsapás, melynek azóta sincsen vége. Irán, a világ egyik nagy olajtermelője háborúval fenyegeti Izraelt, amely a forradalmi gárda két tábornokát is megölte Szíriában. A Közel Kelet a világ egyik legnagyobb olaj szállítója, bármilyen konfliktus emeli az nyersanyag árát.

A Reutersnek nyilatkozó szakértők szerint a mostani rekord nem a Közel Kelet miatt következett be elsősorban hanem azért, mert

ukrán drónok eltalálták Oroszország egyik legnagyobb olajfinomítóját Asztrahanyban.

Ez az olajfinomító 340 ezer hordó olaj feldolgozására képes naponta tehát nagyon jelentős az orosz gazdaság számára. Az oroszok először cáfolták a találat hírét, majd azt közölték: a kár nem jelentős. A benzin és dízel tartalékok továbbra is magas szinten állnak – siettek tudatni Moszkvában, ahol mind nagyobb aggodalmat okoz, hogy az ukránok immár az Oroszország számára létfontosságú olaj és földgáz infrastruktúrát támadják távol a két állam határától. Korábban az orosz hadsereg rombolta Ukrajna infrastruktúráját, hogy gyengítse az ellenállást, de most az ukránok is áttértek erre.

Mi lesz a világ olajellátásával?

Oroszország a világ három legfontosabb olaj termelője közé tartozik Szaúd Arábiával és az Egyesült Államokkal együtt. A háborúban álló állam legfőbb exportbevétele az olajexport, melyet szankciók sújtanak ugyan, de Indián és más országokon keresztül mégiscsak elérik a világpiacot. Ha viszont az ukrán hadseregnek a nyugati technika segítségével sikerülne érzékeny csapást mérnie az orosz olajiparra, akkor gondok jöhetnek a világ olajellátásában – mutatnak rá szakértők. Még az Egyesült Államok is megérezheti a hatást:

”ha tartósan csökken az orosz olaj export, akkor ez az Egyesült Államok olajkészletére is hatással lehet ebben a hónapban sőt azután is”

– nyilatkozta a Reutersnek Jim Ritterbusch, a Ritterbusch és társai cég elnöke.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy a levegőben lóg egy iráni válaszcsapás Izraellel szemben.

“Irán támogatja a Hamászt, de eddig közvetlenül nem vett részt a konfliktusban. Ha ez megtörténik, akkor a háború már az egész Közel Keletet érintheti. Ez pedig hatással lehet a globális olaj ellátásra” – mondja Tamás Varga, a PVM olajkereskedője.

“Bár folyik valamiféle diplomáciai aktivitás, de fennáll a veszélye annak, hogy Irán ezúttal közvetlenül is beavatkozik a gázai konfliktusba” – mutat rá Bob Yawger, a Mizuho energia részlegének igazgatója.

Az USA nyersolaj készlete 2,3 millió hordóval csökkent a múlt héten.

Közben a kereslet nő mind Kínában, ahol féléves szünet után indult be az ipar, mind pedig az Egyesült Államokban, ahol másfél év után most először jelentettek dinamikus növekedést a feldolgozó iparban.

Az OPEC+ továbbra is visszafogja a termelést

Szerdán a közel-keleti olajexportőrök és Oroszország valamint néhány más kőolajszállító állam olaj miniszterei úgy döntöttek, hogy a félév végéig fenntartják az olaj kitermelés visszafogását noha a Brent hordónkénti ára immár alulról súrolja a 90 dollárt – jelentette a Bloomberg.

A tanácskozás után Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, az orosz olajipar vezetője közölte: betartják az OPEC+ döntését az olaj kitermelés visszafogásáról. Oroszország a múlt hónapban tudatta a világgal: a második félév során további 471 ezer hordóval csökkenti olajkitermelését. Oroszországnak ugyan a háború miatt óriási szüksége van az olaj export bevételekre, de Moszkvában úgy gondolják, hogy a magasabb árakkal kompenzálni tudják a mennyiségi veszteséget.

Novak miniszterelnök-helyettes megerősítette a Reuters korábbi becslését, mely szerint júniusban napi 9 millió hordó lesz az orosz olajtermelés, amely februárban még 9,5 millió hordó volt.

A német autóipar az életéért küzd

Nemrég még az európai gazdaság zászlós hajója volt, de az elektromos autók globális versenyében lemarad az amerikai és kínai vetélytársak mögött. Hogy birkózik meg ezzel az egzisztenciális válsággal a német autóipar, amely Magyarországon is igencsak jelen van?

Az elektromos autók drágák: a német autógyárak legolcsóbban 25 ezer euróért adják, de a járművek többsége jócskán felül van a 30 ezer eurón. A Volkswagen közölte: 2026 előtt senki se számítson olcsó elektromos autóra a cégtől! – írja a Der Spiegel.

A Mercedes, amely másik kategóriában játszik, kínai partnerével, a Geelyvel egyre több extrát kínál, és ez természetesen felviszi az árat.

Az árrés a hagyományos autók és az elektromos járművek között nem csökken. Berlinben sokan arra akarják rávenni Brüsszelt, hogy emelje meg a vámokat a kínai elektromos járművek előtt mondván: Peking hatalmas összegekkel támogatja az exportot.

A Mercedes, amely aktívan együttműködik a kínaiakkal, ellenzi a vámok emelését.

“A védővámok következtében a német autóipar elkényelmesedne, és később képtelen lenne eladni az elektromos autóit a globális piacon”

– hangsúlyozta Ola Källenius, aki a China Dailynek nyilatkozott azt követően, hogy fogadta őt Li Csiang miniszterelnök. Aki a maga részéről udvariasan bár, de utalt rá, hogy amennyiben az Európai Unió diszkriminálja a kínai elektromos autókat, akkor nagyon is elképzelhető hasonló válasz a világ legnagyobb autós piacán, a kínain.

14%-kal csökkennek idén az autóeladások Németországban

Ezt jósolja a német autóipari szövetség /VDA/. Mi indokolja a kincstári pesszimizmust? A német kormány decemberben eltörölte a támogatást az új elektromos járművek vásárlásához pedig ez akár 4500 eurót is jelenthetett. Sem a vásárlók sem az autógyárak nem tértek még magukhoz ezután a meglepő döntés után különösen, hogy Németországban az életszínvonal stagnál vagy épp egyes társadalmi rétegeknél csökken, így a vevők kétszer is meggondolják új kocsi vásárlását.

Az sem javítja az elektromos autógyártás perspektíváját, hogy a kormány megosztott az ügyben: a szabaddemokraták a szintetikus üzemanyag mellett kardoskodnak, és ők adják a közlekedési minisztert a berlini kabinetben. Volker Wissing közlekedési miniszter azzal érvel, hogy az elektromos autógyártásban az amerikaiaknak és a kínaiaknak komoly előnyük van, Németország viszont eléjük vághat, ha a szintetikus üzemanyagra alapozza terveit.

A német kormány eredetileg 15 millió elektromos autót akart látni az utakon, de ez minden bizonnyal vágyálom marad – írja a Der Spiegel.

Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy az elektromos autók az utolsók az új autók versenyében 2024 elején: még mindig a benzines járművek vezetnek, második a hibrid, harmadik a dízel, és csak a negyedik helyen szerénykednek az elektromos járművek. Tavaly januárban még a második helyen álltak alig lemaradva a hibridektől.

Az elektromos autók furcsa piaci helyzetét jól mutatja, hogy jelenleg diszkont verseny bontakozik ki: ki ad nagyobb kedvezményt? A kereskedők általában 15-20%-os kedvezményt adnak, de van ahol még ennél is többet. Akik már vásároltak elektromos autót egyszer csak azon veszik észre magukat, hogy annak az értéke rohamosan csökken. A lízing egyre drágább hiszen a kamatláb magas.

5 éve a katolikus Caritas Paderborn egész autó flottáját átállította elektromos járművekre. Akkor büszkén újságolták, hogy mennyivel csökkentették az üzemeltetési költségeket. Ma már szívják a fogukat, és nem vesznek új elektromos autót, de kitartanak mellette – írja a Der Spiegel.

Zöldek kontra neonácik

A kormányban is fontos szerepet játszó zöldek számára az elektromos autó a zöld átmenet szimbóluma. A szélsőjobboldali Alternative für Deutschland hecckampánya ezért is irányul az elektromos autózás ellen.

A szélső baloldal is célpontnak tekinti az elektromos autózást: tüntettek a Tesla Berlin melletti gyára előtt, ahol techno fasisztának nevezték Elon Muskot, aki egyébként támogatja az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali mozgalmat.

Mindeközben Németország fokozatosan veszít szerepéből a globális piacon: tavaly a két legnagyobb elektromos autógyártó a Tesla és a kínai BYD volt 1,8 illetve 1,5 millióval. A Volkswagen messze lemaradva a harmadik 770 ezerrel.

Az Európai Unió szeretné, ha a benzin és dízel járművek 2035 után fokozatosan eltűnnének. A Mercedes elnöke ezt mindeddig támogatta, de látva a legújabb trendeket már úgy nyilatkozott:

”ki tudja, hogy mikor lehet eladni az utolsó hagyományos autót az Európai Unióban?”

Ole Källenius elnök-vezérigazgató arra célzott, hogy a Mercedes jelenleg még igen szép profitot csinál a hagyományos járművekből.

A szakszervezetek kiállnak az elektromos autók ellen: 780 ezren dolgoznak az autóiparban, és félnek a lemaradástól a globális versenyben. A Volkswagen szakszervezeti vezetője így beszélt erről: ”Végzetes lenne az egész német gazdaság számára, ha szembe szállnánk a nemzetközi trenddel, amely az átállást jelenti az elektromos járművekre” – nyilatkozta Daniela Cavalo a der Spiegelnek.

Csakhogy míg Németországban vitatják az elektromos autózás jövőjét addig Európa más részein szívesen invitálják a Teslát és a kínai autógyárakat. Giorgia Meloni kormányfő mindkét elektromos autógyártó óriást csábítgatja Olaszországba.

A legkínosabb tanulságot egy szakszervezeti vezető fogalmazta meg a Der Spiegelnek:

“ha nem mi csináljuk meg a legjobb elektromos autót, akkor a kínaiak megteszik!”

– mondta Achim Dietrich, egy autóalkatrész üzem szakszervezeti főnöke.

“Semmilyen nyugati segítség nem tudja kompenzálni az oroszok számszerű fölényét”

Arról beszéltek a brüsszeli Politiconak olyan magasrangú ukrán tisztek, akik a leváltott Zaluzsnij tábornok hívei voltak, hogy a számbeli fölényt nem tudják kompenzálni. Zaluzsnij tábornok összekülönbözött Zelenszkij elnökkel, aki leváltotta őt, és Londonba küldte nagykövetnek.

Az ukrán vezérkari főnök állítólag tárgyalt Geraszimov tábornokkal, aki az orosz erőket irányítja Ukrajnában. A két akkori vezérkari főnök arról is tárgyalt, hogy Kijevnek el kellene fogadnia a fegyverszünetet, és ezért cserébe területi engedményeket kellene tennie. Ezt Zelenszkij elnök jelenleg elutasítja. Most Zaluzsnij tábornok támogatói úgy nyilatkoztak, hogy a fronton a helyzet kritikus:

“Nincs semmiféle olyan nyugati technikai segítség, amely kompenzálni tudná az oroszok mennyiségi fölényét. Nekünk nincs ilyen technikánk, a Nyugat pedig nem tud eleget szállítani belőle.”

Az oroszok csak azért nem törtek át eddig, mert hibákat követtek el – mondják a magukat megnevezni nem kívánó ukrán főtisztek.

Szombaton például nagy páncélos rohamot indítottak, és ezt az ukrán haderő szétlőtte.

“Nem alapozhatjuk stratégiánkat az oroszok tévedéseire, mert azokat gyorsan korrigálják” – mondta egy másik ukrán főtiszt, aki felidézte Zaluzsnij tábornok véleményét a háborúról:

”Az oroszok gyorsan tanulnak, nem adnak második esélyt. Remekül használtuk a brit és francia cirkáló rakétákat ellenük, de azután rájöttek a védekezés módjára, és kidobhattuk a készleteket.”

Az ukrán főtisztek azt hangsúlyozzák, hogy minden fegyvert csak nagyon rövid ideig lehet használni az oroszok ellen, mert ők gyorsan meglelik az ellenszert:
”Az F16-os vadászgépek nagyon nagy hasznot hajtottak volna 2023-ban, de akkor kevés volt belőlük. Most megjöttek az F16-osok a frissen kiképzett ukrán pilótákkal, de már sokkal kevesebbet érnek mint tavaly, mert az oroszok kiépítették ellenük a légvédelmi rendszert S400-as rakétákkal.”

Miből van a legnagyobb hiány az ukrán hadseregben?

Lőszerből – ebből 4 millió kellene a tüzérségnek, és drónokból – ezekből kétmillióra lenne szükség a háborúban.

Elon Musk: az oroszok elfoglalhatják Odesszát is

A világ leggazdagabb embere, akinek műholdjai nagy hasznára vannak az ukrán hadseregnek, nemrég úgy nyilatkozott, hogy

“Az oroszok bármikor áttörhetik a frontot. Ha elég sokáig tart a háború, akkor elfoglalhatják Odesszát is”

– nyilatkozta a Tesla és a SpaceX valamint az X fura ura, aki szorosan együttműködik a Pentagonnal.

Az amerikai tanácsadó küldöttséget egy olyan kétcsillagos tábornok vezeti, aki bőven szerzett harci tapasztalatokat Afganisztánban és Irakban, de ez most egy másféle háború. Az ellenfél a világ egyik legerősebb hadserege, amelyet erős hadigazdaság támogat. A háború már több mint két éve zajlik Ukrajnában, és

Putyin az egész orosz gazdaságot átállította: a hadiipar abszolút elsőbbséget élvez.

Bár a szankciók sok gondot okoznak Moszkvának, de a hadsereg megkapja azokat a fegyvereket, melyekkel ellensúlyozhatja a Nyugat technikai fölényét.

Putyin legutóbb 150 ezer újonc behívását jelentette be. Bár azt állította, hogy őket nem küldik a frontra, ezt senki sem veheti biztosra. Oroszországnak mindenesetre sokkal több katonája van mint az ukránoknak, és ez a fronton is előbb vagy utóbb megmutatkozhat. Zaluzsnij tábornok 500 ezer új katonát kért Zelenszkij elnöktől, aki ezt elutasította, és leváltotta a vezérkari főnököt, aki a háború kezdete óta irányította az ukrán haderőt. Csakhogy a személycserével nem oldódott meg Ukrajna legfőbb problémája: az országnak sem elegendő katonája, sem megfelelő fegyverzete sem pedig elég pénze sincsen a háború folytatásához.

Ferenc pápa a fehér zászló felmutatását javasolta, ezt Zelenszkij elnök elutasította.

Macron francia elnök NATO csapatokat akar küldeni Ukrajnába, hogy megakadályozza az oroszok áttörését, de a NATO-ban csak kevesen támogatják ezt az elképzelést, mert az közelebb viheti a világháborúhoz Oroszországot és az észak-atlanti szervezetet, melynek Magyarország is tagja.

Orosz olajból finomított MOL üzemanyaggal mennek az ukrán tankok harcba

Orosz vezetékes olajat Magyarország, Szlovákia és Csehország vásárol Moszkvától. Magyarország és Szlovákia olaj vásárlását akár össze is adhatjuk hiszen mindkét esetben a MOL a vevő és az olajfinomító.

Februárban a MOL Magyarországon 225 millió euróért, Szlovákiában 195 millió euróért vásárolt orosz olajat, Csehország 115 millió euróért. A csehek eredetileg azt tervezték, hogy idén már nem vesznek orosz olajat, de egy évvel elhalasztották a döntést technikai problémákra hivatkozva.

Az ukránok tavaly háromszor is felemelték a szállítási díjakat a Barátság olajvezetéken, de egyáltalán nem akadályozták meg a forgalmat. Miért nem? Mert a Magyarországon és Szlovákiában finomított orosz dízel jelentős része Ukrajnába kerül, ahol a hadsereg a legfőbb vásárló.

A Testvériség földgáza

Putyin és Zelenszkij egyetlenegyszer találkozott személyesen: Párizsban vitatatták meg a Gazprom földgáz szállításának ügyét a Testvériség vezetéken át Ukrajnán keresztül. 2019 legvégén állapodtak meg a tranzitról, amely szép hasznot hoz mind Oroszországnak mind pedig Ukrajnának. 2022 február 24-én indította meg csapatait Putyin Ukrajna ellene, ezután következtek a szankciók, melyek kiterjedtek az energia ágazatra is. Az olajszállítás szankciókat erőteljesen ellenzi Magyarország és Ukrajna, a földgáz esetében még bonyolultabb a helyzet bár egyre több uniós tagállam állt le végképp az orosz földgáz felhasználásával.

A legtöbb orosz földgáz az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéken érkezett volna Németországba, de ezeket a vezetékeket 2022 szeptemberében felrobbantották. Vizsgálat indult ugyan, de eredmény sehol. A Der Spiegel szerint ukrán különleges alakulatok hajtották végre az akciót. Seymour Hersh amerikai titkosszolgálati szakértő szerint a CIA áll a háttérben. A szakértő ezt azzal indokolta, hogy ilyen tengeralatti földgázvezeték felrobbantása nagyon komoly technikai hátteret feltételez, és ezzel az USA-n kívül kevés ország rendelkezik. Oroszország igen, de Putyinnak semmiképp sem állhatott érdekében a földgáz vezeték felrobbantása hiszen ily módon biztosíthatta volna Európa földgáz függését Oroszországtól. Ha az oroszok csinálták volna, akkor azt az időközben lezárult dán és svéd vizsgálat már réges-régen a nyilvánosság elé tárta volna.

Mindezzel együtt tavaly majdnem 15 milliárd orosz földgáz érkezett Oroszországból az Európai Unióba. Ez messze kevesebb mint az a 40 milliárd köbméter, amely a Putyin – Zelenszkij egyezményben szerepel. Ukrajna ennek ellenére legkevesebb 800 millió dollár tranzitdíjat inkasszált tavaly, és ez hatalmas összeg a pénzügyi összeomlás szélén táncoló országban. A Gazpromnak sem jött rosszul az a 6 milliárd dollár, melyet az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz földgázszállításokért kapott. Putyin a Gazpromon keresztül finanszírozza európai barátait, akik szorgosan vásárolják is az orosz földgázt: Magyarország, Ausztria, Szlovákia.

Ha Ukrajna leállítja a tranzitot az nagy csapás lenne Ausztriára és Szlovákiára nézve, de Magyarországra nem mivel délről is tudunk orosz földgázt importálni a Török Áramlat vezetéken keresztül.

Robert Fico szlovák miniszterelnök és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Ungváron tárgyalt ukrán vezetőkkel annak érdekében, hogy ne állítsák le a tranzitot.

Az ÖMV, amelynek hosszútávú szerződése van a Gazprommal szintén elszántan lobbizik azért, hogy ne álljon le az orosz földgáz szállítása Ukrajnán keresztül.

Hogy válik az orosz földgáz unióssá?

Balog József energetikai szakértő írt arról elsőként a magyar sajtóban, hogy új konstrukciót találtak ki a Gazprom földgázszállítmányaira. Eszerint a földgáz már az orosz – ukrán határon az uniós tagállamok tulajdonába kerülne, és így vígan keresztül mehetne Ukrajnán. Amely így csinos tranzitdíjhoz juthatna, amely nyilvánvalóan magasabb lenne az eddiginél.

Putyin is elégedett lenne az új konstrukcióval:

”ha az európaiak így akarják megvenni az orosz földgázt, akkor vegyék meg így jövőre”

– mondta az orosz elnök, akinek az engedékenysége mögött az áll, hogy Oroszország sokat veszített azzal, hogy sok uniós állam már nem tőle vásárol földgázt. Kína vevő lenne a többletre, de ehhez új vezeték kell, mely legkorábban 2030-ra készül el.

Nemcsak az USA, de Irán is figyelmeztette Moszkvát a terrorakcióra

A Reuters szerint Iránban kihallgattak olyan iszlamista terroristákat, akik merényleteket hajtottak végre illetve arra készültek, és ennek során jutottak arra a következtetésre, hogy az Iszlám állam következő célpontja Moszkva lehet.

Értesítették Oroszországot éppúgy mint az Egyesült Államok, de az orosz elhárítás nemhogy nem tett semmit, de nyíltan gúnyolódott a külföldi figyelmeztetéseken. Putyin elnök a véres terrorakció előtt, mely 140 ember életét követelte Moszkva határában, eligazítást tartott az FSZB tisztjeinek. Azon élcelődött, hogy a CIA figyelmeztetése szerint 48 órán belül várható lett volna az Iszlám Állam terrorakciója, de az égvilágon kívül semmi sem történt. Való igaz, hogy az időpont tévesnek bizonyult, később következett be a terrorakció, de a hatás teljes volt ugyanis az orosz terrorelhárítás tökéletesen felkészületlennek mutatkozott. Vajon miért? Az FSZB szinte tökéletes rendőrállamot működtet Oroszországban azt követően, hogy kudarcot vallott a villámháború Ukrajnában. Lesújtanak a háború ellenzőire, az LMBTQ aktivistákra és mindenkire, aki valamiben szembeszállt a rendszerrel, amely mint a részeg hajó megy előre anélkül, hogy tudná: merre tart?

Putyin mozgósít

150 ezer szerencsétlen fiatalember kezdheti meg a katonaéletet a megnyerhetetlen háború kellős közepén. Putyin azt ígéri nekik, hogy nem kerülnek bele “a különleges hadművelet” poklába, de hát az orosz elnök azt is megígérte, hogy nem támadja meg Ukrajnát. A háború már 25 hónapja tart, és senki sem látja a végét.

Ferenc pápa húsvéti Orbi et urbi áldásában mondta ki a nyilvánvaló igazságot:

”minden háború abszurd!”

A megoldás keresésére buzdított mindenkit, de ehelyett csak háborús szólamok érkeztek mindenfelől. A fegyver és lőszergyártás a csúcsra jár Európában és az Egyesült Államokban, és mégsem képes kielégíteni Ukrajna háborús igényeit. Amelyeket mind nehezebb finanszírozni.

Németországban 2027-ben kimerül a 100 milliárd eurós hadiipari keret, de a fegyvergyárak hosszútávú szerződéseket akarnak. Ez évente 50 milliárd euróval terhelné meg a nagyon feszes német költségvetést, de erre sehol sincsen fedezet.

A legerősebb kormánypárt, a szociáldemokrata  már közölte: semmiképp sem áldozza be a jóléti kiadásokat a fegyverkezés érdekében hiszen 2025-ben választások lesznek. Az ellenzéki CDU – CSU viszont a fegyvergyártás gyors felfutását sürgeti. Így jöhet létre az az abszurd helyzet, hogy a Rheinmetall Ausztráliában gyártott tankokat szállít majd a Bundeswehrnek. Ferenc pápa nem véletlenül jegyezte meg:

“a fegyvergyárak a fő nyertesei az ukrajnai háborúnak, mert a kormányok kénytelenek a jóléti kiadások csökkentésével finanszírozni a rekord összegű hadikiadásokat.”

Ferenc pápa: “minden háború abszurd”

Ferenc pápa a békéről beszélt húsvétkor Nagyszombatban. Szlovákia érseki székhelyén pontifikált misét a katolikus egyház vezetője, aki ismét állást foglalt a béke mellett Trnavan.

Nem véletlenül választotta Ferenc pápa Nagyszomabatot hiszen Szlovákia – a magyar kormányhoz hasonlóan – béketárgyalásokat sürget a szomszédos Ukrajnában, ahol több mint két éve folyik a megnyerhetetlen háború, melyet Putyin agressziója váltott ki. Ukrajna számára Ferenc pápa azt javasolta, hogy mutassa föl a fehér zászlót, és keresse a béketárgyalást Oroszországgal. Ezt Zelenszkij ukrán elnök ingerülten elutasította noha tisztában van azzal, hogy Ukrajna lehetőségei arra, hogy kiszorítsa az orosz hadsereget az ország területéről ugyancsak korlátozottak. Márpedig Ukrajna ezt szabta meg a béketárgyalások megkezdésének alapvető feltételének. Biden elnök öt perc alatt békét köthetne Ukrajna feje fölött Putyinnal, de mi ezt nem fogadnánk el – mondta ezzel kapcsolatban Zelenszkij, aki számíthat a szomszédos Lengyelország maximális támogatására.

A katolikus Lengyelország jelenleg a világ országai közül a lehető legtöbbet költi katonai célokra: a GDP csaknem 5%-át! A NATO előírás 2%. Donald Tusk miniszterelnök szerint egyre nő a háború esélye a NATO és Oroszország között.

Ferenc pápa a háború ellen

“A béke iránti vágyakozást a gyűlölet kegyetlensége és a háború vadsága töri meg”

– mondta Ferenc pápa Nagyszombatban. Putyin orosz elnök Ukrajnát vádolta az iszlamista merényletért, melyet Moszkva mellett követtek el, és ahol a halottak száma meghaladta a 140-et. Válaszul Zelenszkij ukrán elnök arra utalt, hogy Putyin a korábbihoz hasonlatosan maga rendezhette meg a merényletet, hogy azután az orosz társadalom gyűlöletét Ukrajna irányába terelhesse.

“A háború mindig abszurd és mindig vereséget jelent”

– hangsúlyozta Ferenc pápa az Urbi et Orbi áldásában a Szent Péter téren Rómában. A pápa tűzszünetet sürgetett a gázai övezetben, ahol az izraeli hadsereg és a Hamász háborújában rémes állapotokat kénytelen elviselni a polgári lakosság.

Ami Ukrajnát illeti: Ferenc pápa mindenekelőtt a hadifoglyok kicserélését javasolta, hogy ezzel meg indulhasson valamiféle békefolyamat Kijev és Moszkva között.

Csinos bírságra számíthatnak az USA informatikai óriásai az Európai Unió új digitális törvényének megsértése miatt

A brüsszeli bizottság jelenleg három amerikai óriást vizsgál: az Apple, az Alphabet, a Google anyavállalata és a Meta- a Facebookot irányító cég van a célkeresztben. Legalább egy évig eltart ez a vizsgálat – mondták a Bloomberg tudósítójának Brüsszelben.

Az Európai Unió már 2022- ben elfogadta az új digitális törvényt, de ez csak most lépett hatályba. A törvény verseny semlegességet hirdet, de mind az Apple mind a Google és a Facebook saját rendszerében a saját app store-ba tereli a potenciális vevőket visszaélve az erőfölényével. Az Apple ráadásul nemcsak ezt teszi meg, de díjat számol fel, hogyha valaki rajta keresztül más app store-ban vásárol illetve ezeket az érdeklődéseket szépen hátrébb sorolja azokhoz képest, melyek a saját app store lehetőségek iránt  kíváncsiskodnak. Az Amazon is elsőbbséget biztosít a saját termékeinek eladásánál- állapította meg a brüsszeli bizottság előzetes vizsgálata.

Margrethe Vestager, az Európai Unió versenyjogi biztosa személyesen is bejelentette a vizsgálat megindulását hiszen ez az első ilyen vállalkozása a brüsszeli bizottságnak az új digitális törvény érvénybe lépése óta.

Mindez természetesen összefügg a közelgő európai választásokkal hiszen akkor új parlament és új brüsszeli bizottság jön létre. A jelenleg működő brüsszeli bizottság bizonyítani kívánja az európai választók előtt, hogy képviseli érdekeiket a digitális piacon is.

Azt például különösen nehezményezi a bizottság, hogy a Facebook pay or consent megoldást alkalmaz vagyis ha valaki nem járul hozzá ahhoz, hogy adatait az amerikai óriás tetszése szerint felhasználja, akkor 10 dollárt kell fizetnie havonta, ha azt akarja: ne árasszák el az oldalát a hirdetések.

A büntetés akár több milliárd dolláros is lehet

Március elején a brüsszeli bizottság 1,9 milliárd dolláros bírságot rótt ki az Apple-re a trösztellenes törvény megsértése miatt. Ha a most indult vizsgálat végén elmeszelik az Apple-t, a Google-t és a Facebookot, akkor ezek az amerikai óriások az éves forgalmuk 10-20%-át befizethetik bírságként az Európai Unió kasszájába.

A brit Telegraph szerint az Apple ezúttal giga bírságra számíthatna, melynek értéke elérheti a 30 milliárd fontot.

Az Európai Unió digitális törvénye, mely március elsején lépett életbe kifejezetten az amerikai óriásokat célozza meg. Olyan cégekre vonatkozik, melyek tőke értéke meghaladja a 75 milliárd eurót – 81,7 milliárd dollár -, illetve amelyeknek 45 millió aktív felhasználója van egy hónapban az unión belül. Ezek az óriások, melyeket Brüsszel kapu őröknek nevez szinte kizárólag amerikaiak: Alphabet, Amazon, Apple, Meta, Microsoft. Egyetlenegy kínai van, a Tiktok.

A célkeresztben levő cégek természetesen nem boldogok, de az Apple közölte, hogy módosítja rendszerét, és lehetővé teszi más app store-ok könnyű elérhetőségét az Iphone-okon és az Ipadeken.

Az Európai Unió azt szeretné, hogy az amerikai és kínai Góliátok mellett labdába rúghassanak az európai Dávidok is, de korai még a kérdés, hogy az új európai digitális törvény mennyiben tudja elősegíteni ezt.

Napelem háború Németországban

Egy kis startup cég harcba indult a kínai dömpinggel szemben, amely learatja a német piacot olcsó áraival. A közszolgálati Deutsche Welle riportere ellátogatott a Sunmaxx-hez Drezdában.

A napelemeket csakis szemből szabad fényképezni, mert a startup főnöke attól tart, hogy a kínaiak lenyúlják a technológiát annak ellenére, hogy az szabadalommal védett Németországban.

Az Európai Unió legerősebb gazdasága Kínából importálja a napelemek 90%-át , és ez egyáltalán nem egyedülálló jelenség a globális piacon, ahol a kínaiak domináns szerepet töltenek be. Berlinben ezt egyre nagyobb problémának tekintik annál is inkább, mert Németország törekvése az, hogy 80% ban megújuló energiaforrások biztosítsák az ellátást a nem is oly távoli jövőben.

“A kínai napelemek kezdetben primitívek voltak, de most már magas technológiai szinten giga gyárakban állítják őket elő, és ezzel árelőnyhöz jutnak a világpiacon“

– vázolja fel a helyzetet a Fraunhofer Institute napelem szakértője. Ralf Preu hangsúlyozza, hogy “az olcsó kínai árak  csődbe kergettek több napelemgyártó céget Európában.”

Miben bízik a Sunmaxx?

“1-2 éves előnyünk van a technológiában” – válaszolja Wilhelm Stein, a startup cég főnöke. Elmondja, hogy

a napelemek általában csak az energia 20%-át hasznosítják, a többi elvész, de a mi technológiánk akár 80%-ra is felmehet. Honnan jön a 60% plusz? A hőenergiából, melyet szintén hasznosítunk.”

Wilhelm Stein szerint egyedülálló újításról van szó: ”az autóiparból származik az ötlet, hogy ne csak a villamos áram termelésére összpontosítsunk hanem használjuk fel a hőenergiát is. Ezt a hőenergiát például víz melegítésre lehet felhasználni, jelenleg a kapacitás növelésén dolgozunk. Ez jelenleg 50 megawatt, ezt szeretnénk felfuttatni 500 megawattra” – büszkélkedik a startup cég főnöke.

Ez még mindig kevés. A Fraunhofer Institute szakértői szerint az európai cégek csak akkor lehetnek versenyképesek a piacon, ha elérik a 3000 gigawattot. Csakis így lehet ugyanis versenyképes árakat elérni a tömegtermeléssel.

“A Sunmaxx technológiája izgalmas lehetőség, amelynek szép növekedési lehetőségei lehetnek, de egy kis piaci résben. A napelemgyártás csakis akkor futhat fel, ha nagyüzemi tömegtermelést folytat, de ennek a kis cégnek erre egyelőre nincsen meg a lehetősége” – értékeli a piaci helyzetet a Fraunhofer Intézet szakértője. Rámutat arra, hogy “lapkákat is gyártaniuk kellene a német cégeknek, ha versenyezni akarnak a kínaiakkal, akiknek ezen a téren a legnagyobb a technológiai előnyük” – mondja Preu szakértő.

Mekkora a függés Kínától?

Sokan összehasonlítják ezt azzal, ahogy a német ipar függött az orosz földgáztól, de a párhuzam nem állja meg a helyét: ”ha a kínaiakkal konfliktus alakulna ki, akkor ez problémákat okozna az új napelemek telepítésében, de távolról sem oly mértékben mint az orosz földgáz esetében az energiaválság idején. A raktárak ugyanis dugig vannak eladatlan napelemekkel egész Európában. Becslések szerint a raktáron levő napelemek 1-1,5 évig fedezik az Európai Unió szükségleteit” – hangoztatja Nils Redeker, a Jacques Delors Centre igazgatóhelyettese. Aki hozzáfűzi, hogy “ezalatt az 1-1,5 év alatt fel lehetne futtatni az európai napelemgyártást illetve importálni lehetne Kína helyett az Egyesült Államokból vagy Indiából.”

Washingtonból sürgetik is ezt, de Olaf Scholz kancellár áprilisban Pekingbe utazik, hogy tisztázza a helyzetet hiszen Németországnak éppúgy mint az Európai Uniónak Kína a legnagyobb kereskedelmi partnere, a napelem probléma csak az egyik a sok más vitás kérdés között.

Mit csinálnak a német napelem cégek, melyeknek nincs forradalmian új technológiájuk? Elköltöznek az Egyesült Államokba, ahol támogatják a zöld átállást elősegítő cégek működését akkor is, ha azok külföldiek.

Meyer Burger napelemgyártó bezárja cégét Freibergben, és átköltözteti azt az USA-ba, ahol előnyösebbek a feltételek.

“A német kormánynak is támogatnia kellene a napelemgyártást éppúgy mint az USA-ban”

– mondja ez a német gyártó. Mások szerint az állami támogatás nem jó ötlet, versenyképes technológia kell mint amilyet a Sunmaxx produkál. Néhányan külön vámot sürgetnek a kínai napelemek dömpingje ellen, de a szakértők rámutatnak arra, hogy ezt már tíz éve megpróbálták, és nem működött. Sőt épp ezzel idézték elő a német napelem gyártás összeomlását. A kínaiak ugyanis olyan technológiai fejlesztésbe kezdtek, amely versenyképtelenné tette az egész napelem iparágat Európában. A német kormány még nem döntött a támogatásról, de nem ez hanem a Sunmaxx-hez hasonló technológiai újítások menthetik meg a napelem ipart Németországban.

Az ATACMS Ukrajnának adása már nem olyan kockázatos

Ukrajna 2021 óta kér nagy hatótávolságú ATACMS rakétákat az Egyesült Államoktól, és a Fehér Ház következetesen ellenállt, legalábbis nyilvánosan. De lehet, hogy fordul a kocka.

Csütörtökön C.Q. Brown tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke újságíróknak azt mondta, hogy „az eszkaláció kockázata nem olyan magas, mint talán az elején volt”.

Az orosz nyilatkozatok 2022 szeptemberében jelezték, hogy az ilyen fegyverek Ukrajnának történő szállítása átlépne egy „vörös vonalat„, mivel hatótávolságuk lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy Moszkvát vegye célba. Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának akkori elnöke akkor azt mondta a Defense One-nak: „Az akadémiai vagy agytrösztökben vagy az elemzés más formáiban dolgozó emberek ezt »deklaratív politikának« nevezik, amikor a magas rangú tisztviselők… nyilatkozatokat, prediktív nyilatkozatokat adnak ki arról, hogy mit tennének és mit nem, ha bizonyos cselekedetekre sor kerülne.”

Magas rangú katonai tisztviselők, akik a háttérben beszéltek, rámutattak az orosz katonai doktrínára, különösen az úgynevezett egzisztenciális kockázatra vonatkozóan, mondván, hogy ha Ukrajnának ilyen fegyvereket adnak, az nukleáris választ kényszeríthet ki Oroszországtól, vagy arra ösztönözheti, hogy megtámadja egy NATO-partnerét.

Ősz óta a jelentések azt sugallják, hogy az Egyesült Államok megváltoztathatja számításait, és titokban kis számban küldhet nagy hatótávolságú rakétákat – annak ellenére, hogy a Fehér Ház korábban azt mondta, hogy nincs elég ilyen rakétája.

A Biden-adminisztráció azonban mindent megtett annak érdekében, hogy elkerülje e jelentések megerősítését vagy cáfolatát. Március 20-án a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan kijelentette: „Nincs mit ma nyilvánosan bejelentenem ebben a kérdésben. Ha van mit megosztanunk, biztosan meg fogjuk osztani.”

Brown hivatalosan sem erősítette meg vagy cáfolta a jelentést, de azt mondta, hogy

Oroszország visszafogott válasza a közelmúltbeli ukrán dróntámadásokra jóval Oroszország területén belül lehetővé tette a Pentagon számára, hogy módosítsa elemzését az ATACMS küldésének kockázatáról.

„Ezek azok a dolgok, amelyek… Figyeljen. Tudja, mi a valószínűsége az eszkalációnak… különböző képességek és különböző akciók” – mondta.

Megfigyelők és még néhány republikánus törvényhozó is nyomást gyakorol az Egyesült Államokra, hogy küldje el a rakétákat, mivel ezek lehetővé tennék az ukránok számára, hogy veszélyben tartsák az orosz pozíciókat Ukrajnában, beleértve a Krímet is, távol a frontvonaltól, beleértve Nyugat-Ukrajnát is. Ez megnehezítené Oroszország előrenyomulását, mivel Ukrajna továbbra is csapást mérhet még a legjobban megerősített orosz állásokra is az ország keleti részén gyakorlatilag bárhonnan az országban. Ez viszont megnehezítené a csapatok megerősítését, még akkor is, ha Oroszország nagyobb területet szerezne.

Ukrajna az utóbbi időben területeket veszít, és egyes szakértők szerint ha a kongresszus nem fogadja el az Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros kiegészítő segélycsomagot, Oroszország tavasszal többet vehet igénybe.

Brown ismét a kiegészítő gyors áthaladására buzdított, és azt mondta, hogy Ukrajnának a belátható jövőben folyamatos tüzérségi ágyúzással kell szembenéznie. De azt is mondta, hogy a hatalmas tavaszi orosz offenzívától való félelem túlzó lehet.

„Nem tudom, hogy az oroszok képesek-e nagy offenzívát generálni. Úgy értem, ha megnézed… Mi történt a… az elmúlt évben az oroszok valójában rengeteg képességet, személyzetet, fegyverrendszert és járművet vetettek be, hogy megszerezzék, amit nyertek. És ahogy mondanám, ez majdnem egy húsdaráló.”

Mit keresett az orosz hírszerzés feje Észak Koreában?

Szergej Nariskin, aki annak ellenére megőrizte posztját, hogy nem támogatta az Ukrajna elleni orosz inváziót, három napot töltött a világtól elzárkózó nemzeti kommunista országban, amely felértékelődött Moszkva szemében, mert fegyver és lőszer utánpótlást nyújthat az elhúzódó ukrajnai háborúban, ahol mindkét fél komoly gondokkal küzd, mert gyorsabban fogynak a lőszerek mint ahogy az utánpótlás megérkezik.

Kim Dzsong Un, a duci diktátor tavaly járt Oroszországban, ahol Putyinnal megállapodtak abban, hogy Észak Korea, amely orosz fegyverzettel látta el hadseregét, nagy mennyiségű lőszert szállít Oroszországnak. Moszkvában cáfolták, hogy megállapodtak volna “észak-koreai önkéntesek” bevetéséről az ukrajnai háborúban. Észak Korea – Kínával ellentétben – teljes mértékben támogatja Oroszország agresszióját Ukrajna ellen. A kínaiak számára az amerikai kapcsolat sokkal fontosabb mint Oroszország, ezért csak visszafogottabban támogatják Putyin háborúját, mely már több mint két éve tart, és a győzelemnek még az esélye is elúszni látszik.

Putyin: “Nem akarunk megtámadni egyetlen NATO államot sem”

Az orosz elnök egy légitámaszpontot keresett föl Tverben, ahol kijelentette: “Egy NATO tagállam megtámadása nonszensz!”

Az erőviszonyok ismeretében valóban az, de Putyin már az ukrajnai agresszió előtt is cáfolta, hogy Oroszország megtámadná Ukrajnát, és mégiscsak bekövetkezett az agresszió, melynek költségei emberéletben és pénzben óriásiak, eredményei viszont annál szerényebbek.

Szergej Nariskin tábornok, a hírszerzés vezetője és Viktor Geraszimov tábornok, a vezérkar főnöke épp erre hivatkozva utasította el az Ukrajna elleni támadás gondolatát 2022-ben. Mindketten a helyükön maradtak, és ez azt bizonyítja, hogy Putyin távolról sem annyira teljhatalmú diktátor. Sokkal inkább a szilovikok csapatának frontembere. Oroszországban sziloviknak nevezik a hadsereg és a titkosszolgálatok tábornokait, akik hatalomra juttatták Vlagyimir Putyint több mint húsz évvel ezelőtt.

Az orosz titkosszolgálat háromnapos villámháborúban akart győzni Ukrajnában, de ez a kísérlet csúfos kudarcba fulladt 2022 februárjában. Utána tárgyalások kezdődtek Oroszország és Ukrajna között, de ezek megszakadtak – máig nem lehet tudni, hogy miért.

Zelenszkij elnök – a NATO támogatásával – az orosz csapatok teljes kivonulásához köti a fegyverszüneti tárgyalások újrakezdését, ám az erőviszonyok ismeretében ez teljesen irreális elképzelés. Ukrajnának sem elég katonája sem elég fegyvere és pénze sincsen ahhoz, hogy legyőzze Oroszországot.

Mire számít Putyin? Arra, hogy Donald Trump visszatér a Fehér Házba, és tárgyalások kezdődhetnek az USA és Oroszország feje fölött Ukrajnáról. Trump fogadkozik, hogy napok alatt megoldaná az ukrajnai válságot.

A koreai félszigeten a fegyverszünetet Sztálin halála után pár hónappal kötötték meg. Békeszerződés azóta sincsen, de az 1953-ban megkötött fegyverszünet tartja magát. Erre esély lehetne Ukrajnában is hiszen mindkét fél kimerült a megnyerhetetlen háborúban, amelyben fiatalok százezrei halnak hősi halált a nagy semmiért.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK