Kezdőlap Világ Oldal 47

Világ

Tegnap történt – 2023. július 12.

  • Volodimir Zelenszkij úgy ítéli meg, hogy a G7-ek ígéretei nem helyettesíthetik a NATO-tagságot. Az ukrán elnök ettől eltekintve szerdán úgy értékelte, hogy a G7-országok Kijevnek nyújtott hosszú távú katonai segítségnyújtásról tett vállalása „fontos győzelmet” jelent az ország biztonsága szempontjából.
  • Az Egyesült Királyság további segélyeket jelentett be Ukrajnának. A brit kormány bejelentette, hogy Ukrajnának több mint 70 harci és logisztikai járművet, több ezer lőszert ad a Challenger 2 harckocsikhoz, valamint 50 millió font (58,6 millió euró) borítékot a felszerelés javítására.
  • Norvégia vállalja, hogy drónokat és légvédelmi elemeket szállít Ukrajnának. A norvég kormány idén további 2,5 milliárd koronát (mintegy 220 millió eurót) von le a tervezett többéves költségvetésből.
  • Volodimir Zelenszkij tárgyalt Joe Bidennel a nagy hatótávolságú fegyverek küldéséről. Az ukrán elnök ismét biztosította, hogy ezeket a fegyvereket csak katonai célpontok ellen használják és csakis Ukrajna területén.
  • Moszkva szerint a G7-ek Ukrajnának nyújtott garanciái „károsítanák” Oroszország biztonságát. Az orosz ügynökségek által idézett Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt mondta, hogy az ilyen garanciák „sokkal veszélyesebbé teszik Európát az elkövetkező évekre.
  • Ukrajna szerdán közölte, hogy az elmúlt éjszakán 11 orosz drónt lőtt le a főváros Kijev felett.
  • Az orosz védelmi minisztérium szerint a Wagner-csoport több mint 2000 katonai felszerelést és 20000 kézi lőfegyvert adott át az orosz hadseregnek. Prigozsin beleegyezett, hogy átadja emberei fegyvereit a reguláris orosz csapatoknak, miután június végén feladta a lázadást.
  • A gabonaexport-megállapodás meghosszabbításáról szóló tárgyalások folynak” – mondta Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök szerdán. Az ukrán gabona exportjáról szóló megállapodás július 17-én jár le.

Ukrajnáról tárgyalt a CIA főnökével az orosz hírszerzés vezetője

Még a múlt hónapban telefonon került sor a CIA és az orosz hírszerzés vezetője közötti megbeszélésre, de egyáltalán nem véletlenül a NATO csúcs idején tették közzé az erről szóló hírt Moszkvában.

A Washington Post és a New York Times korábban jelezte a beszélgetés tényét, de azt nem, hogy Ukrajna jövőjéről tárgyalt Szergej Nariskin, az SZVR főnöke William Burns-szel, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt. A CIA főnöke volt az utolsó magasrangú vezető, aki Moszkvában tárgyalt 2021 őszén mielőtt Putyin 2022 februárjában megindította a háborút Ukrajnában.

Moszkvai hírek szerint Szergej Nariskin annak idején ellenezte a háborút Ukrajnában éppúgy mint Geraszimov vezérkari főnök. Az orosz hírszerzés csúfos kudarcot szenvedett Ukrajnában, ahol Putyin háromnapos villámháborúra készült, mert alábecsültek Moszkvában az ukrán hadsereg szervezettségét és a társadalom ellenálló képességét.

“A háborúk tárgyalással érnek véget”

Ezt a sejtelmes mondatot közölte a TASZSZ hírügynökség Szergej Nariskintól. Az SZVR vezetője arról semmit sem mondott, hogy konkrétan miről is tárgyaltak William Burns-szel. Korábban Zelenszkij elnök az ABC amerikai televíziónak úgy nyilatkozott, hogy Biden elnök öt perc alatt békét tudna teremteni Ukrajnában, ha elfogadná a területért békét elvet. Ezt azonban mi nem fogadnánk el – hangsúlyozta Ukrajna elnöke, akinek csalódnia kellett a NATO közgyűlésen, mert Ukrajna nem kapott határidőt a tagságra. Korábban a Washington Post olyan amerikai béketervet szivárogtatott ki, mely fegyverszünetet hirdetne a jelenlegi helyzetben, majd pedig olyan béketárgyalást készítene elő, mely összekötné a területért békét elvet Ukrajna NATO tagságával. Nem kizárt, hogy erről egyeztetett az orosz és az amerikai titkosszolgálat vezetője amikor “megvitatták Ukrajna jövőjét.”

Megkérdezték erről Zelenszkij elnök tanácsadóját is, aki ezt válaszolta:

“Szergej Nariskinnak már nincs befolyása Ukrajna jövőjére”.

Mihajlo Podoljak szerint “Ukrajna megnyeri a háborút, ezért olyan emberekkel nem lehet tárgyalni mint Szergej Nariskin.

“Zelenszkij elnök problémája az, hogy már mind kevesebben hisznek abban a szövetségesek közül, hogy Ukrajna megnyerheti a háborút a nála jóval erősebb Oroszországgal szemben.”

A világgazdaságot is feldúlhatja az El Nino hatás

Drágulhatnak olyan alapvető élelmiszerek mint például a rizs. Legutóbb 5,7 ezer milliárd dolláros veszteséget szenvedett el a világgazdaság az El Nino hatás miatt, és a Dartmouth College számításai szerint idén ez 3000 milliárd dollár lehet, de ez folyamatosan mutatkozik meg, mert a káros következmények még öt évig befolyásolhatják a globális gazdaság működését.

A cukor határidős ügyletek árai  12 éves csúcsra emelkedtek a várható El Nino hatás  miatt. A legnagyobb exportőr, Brazília 2016-ban azzal szembesült, hogy az El Nino hatás következtében óriási esőzések hátráltatták a cukor aratást – jelentős részben azért, mert sztrájkba léptek a munkások az alacsony bérek és a lehetetlen munkakörülmények miatt. Indiában, a világ második legnagyobb cukorexportőr országában, az El Nino fokozhatja az általános vízhiányt. Tavaly az aszály már odavezetett, hogy az indiai kormány felfüggesztette a cukor exportot, hogy el tudják látni az 1,4 milliárd lakosú állam belső piacát. Az államok persze szívesen hivatkoznak az élelmiszer biztonságra akkor is, ha bőségesen van még készletük, de fel akarják verni az árakat – írja a Reuters elemzése utalva arra, hogy az indiai kormány a rizs exportját is korlátozta a monszunra hivatkozva noha az az átlagosnál kisebb károkat okozott.

14%-kal emelheti meg az olajárakat az El Nino hatás.

A többi áru esetében 5%-os infláció – ez az IMF jóslata a 2015-ös El Nino hatás alapján. Csakhogy azóta melegebb lett az időjárás márpedig az El Nino hatás ereje attól függ, hogy milyen az óceánok vízszint körüli hőmérséklete. Mi következik ebből? Növekszik az aszály veszélye Európa egyes részein, Kínában, Délkelet Ázsiában és az Egyesült Államokban. Másrészt pedig a magasabb hőmérséklet özönvízszerű esőzéseket indíthat el amint azt jelenleg az Egyesült Államokban tapasztalhatjuk.

Emiatt nemcsak a mezőgazdasági termelés károsodhat, de az infrastruktúra is: tavaly például megrongálódott az a vasútvonal, melyen élelmiszert szállítanak Nyugat Ausztráliába. A baj az, hogy ez az egyetlen vasútvonal, ezért a leállás nagy gondot okozott Ausztráliában.

A következő öt év drámai lehet

98%-os esélye van annak, hogy a következő öt év a legmelegebb lesz az emberiség történetében – jelezte a Világ Meteorológiai Szolgálat. Az ok: a klímaváltozás, a melegház hatás és az El Nino. A világgazdaság amúgyis inflációval küzd hiszen még nem heverte ki teljes mértékben a Covid pandémia hatásait, és az ukrajnai háború jelentősen növelte az árakat az energia és az élelmiszer piacon. A hőhullám tavaly Európában több mint 61 ezer halálesetet okozott, és valószínű, hogy az idén még több lesz hiszen a felmelegedés folyamatos.

Ha ehhez hozzávesszük az El Nino hatást, amely az átlagosnál súlyosabbnak ígérkezik, akkor a világgazdaságnak komoly viharra kell felkészülnie – hangsúlyozza a Reuters jelentése.

Ukrajna NATO tagságot akar nem egyéb alternatívát

Dmitro Kuleba külügyminiszter kijelentette, hogy minden olyan védelmi modell megfelel Ukrajnának, amely nem alternatívája a NATO-tagságnak. 

„Nincs szükségünk második budapesti memorandumra, amikor az atomfegyvereket üres ígéretekre adták. Semmiféle ígéretért nem adjuk fel a NATO-tagságot. Mert mindenki érti, és a partnerek is megértik, hogy a legerősebb, legerősebb garancia arra, ami Európában van, nem lesz több háború – ez Ukrajna szövetségi tagsága.

Minden egyéb biztonsági garancia jó. De semmi sem pótolhatja a NATO-tagságot. Ez az elnök (Volodimir Zelenszkij – a szerk.) elvi álláspontja. És azokban a határozatokban, amelyeket elfogadnak, végrehajtják.”

Kuleba ezt akkor mondta, amikor az „izraeli” biztonsági modell Ukrajna számára elfogadhatóságát kommentálta. Izrael az Egyesült Államok legkiválóbb partnere a Közel-Keleten, a segélyek 10 évre szóló megállapodásokban vázolják fel. Az utolsó közülük 38 milliárd dollár értékben kötelezi Washingtont 2019 és 2028 között.

Hozzátette, Ukrajnának most úgy kell végrehajtania a vilniusi csúcs döntéseit, hogy felgyorsítsa saját euro-atlanti integrációját:

„Van A-terv – Ukrajna NATO-tagsága. A kérdés csak az, hogy minél gyorsabban végigmenjen ezen az úton amint lehet.”

Szerinte

Vilnius után Ukrajna útja a Szövetséghez rövidebb lett, de nem gyorsabb.

„Nincs szükségünk B-tervre”. Sok évvel ezelőtt már játszottuk ezt a játékot Ukrajna történetében. Szükségünk van a NATO-tagságra. Ukrajna NATO-tagsága magát a Szövetséget erősíti, jobban védetté teszi hazánkat és ami a legfontosabb, hogy megakadályozza az új agressziókat Európában”.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Ukrajna NATO-tagsága elkerülhetetlen történelmi folyamat:

„A kérdés az, hogy valaki azt akarja, hogy ez sok év után megtörténjen, és mi azt akarjuk, hogy ez sokkal-sokkal gyorsabban megtörténjen. És végül úgy gondolom, hogy ez így lesz. pont úgy, ahogy mi akarjuk.”

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a szövetségesek és titkosszolgálataik értik-e, mikor ér véget a háború, a külügyminisztérium vezetője azt mondta, „ha Ukrajna NATO-tagságát kevésbé néznék Moszkva álláspontjának prizmáján keresztül, akkor már ma is más lenne a megfogalmazás.”

A miniszter megjegyezte, hogy pillanatnyilag senki sem fogja megmondani, mikor jön el a háború vége:

„Ezt nem mindenkinek szabad feltennie magának. Mindenki tegyen fel magának egy teljesen más kérdést minden nap:

mit tehetek még, hogy a háború a lehető leghamarabb Ukrajna győzelmével ér véget?

És ebből a szempontból a csúcs sikeres és sikeres lesz.”

Vilniusban a NATO bezárja sorait

Joe Biden és Olaf Scholz Volodimir Zelenszkij erőltetése ellenére is kitartott korábbi kijelentése mellett nem jelölték meg a Ukrajna NATO-ba vezető útjának menetrendét.

Az amerikai és a német vezetők július 11-én, kedden nem engedtek ukrán partnerük azon kérésének, hogy a Kreml vezette háború után országa mielőbb csatlakozzon az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO). A litvániai Vilniusban tartott NATO-csúcs első napján a két férfi, akik tartanak a konfliktus eszkalációjától, és elutasítják a Szövetség Oroszországgal szembeni közvetlen részvételét, ellenállt szövetségeseik, elsősorban  Lengyelország és a balti államok vezetésének, – akikhez ezúttal Franciaország is csatlakozott – nyomásának. Ugyanakkor a szövetség támogatja Ukrajnát a 16 hónapja tartó orosz invázió elleni harcban.

Volodimir Zelenszkijnek keserű a pirula. Még mielőtt Vilniusba érkezett vacsorázni a Szövetség vezetőivel, nem habozott tiltakozni a NATO 31 tagállama között készülő döntések ellen.

Zelenszkij, aki a kétnapos csúcstalálkozón érkezik Vilniusba, „abszurdnak” minősítette egyes NATO-vezetők vonakodását, hogy egyértelmű menetrendet adjanak Ukrajna szövetséghez való csatlakozásához.

„Ez azt jelenti, hogy nyitva maradt egy ablak Ukrajna NATO-beli részvételéről. Ez motivációt ad Oroszországnak, hogy folytassa terrorját

– hangsúlyozta.

Ukrajna: Legalább öten megsérültek a Herszon elleni támadás során

Az ukrán régió kormányzója közölte, hogy a herszoni vasútállomás elleni támadásban legalább öten megsebesültek.

Olexander Prokudin a táviratban azt mondta: „Az ellenséges támadás idején a ház udvarán tartózkodott. Egy 68 éves férfi súlyosan megsérült. A szilánkok megsértették a fejét, a nyakát, a mellkasát, a karját és a lábát. Két ember, egy 56 éves nő és egy 52 éves férfi könnyű sérüléseket szenvedett. Egy másik férfi sérültről is tudunk állapotáról nem érkezett beszámoló. Az ötödik sérült egy nyolc éves kislány. Valamennyi áldozatot kórházba szállítottak.

Korábban Prokudin azt mondta, hogy egy nő meghalt Szófijvkában egy másikl orosz támadást követően.

Migráció és integráció – vita Franciaországban a lázongás okairól

“Nincs közvetlenül köze a migrációhoz az elmúlt napok zavargásainak, a letartóztatott törő zúzó fiatalok több mint 90%-a francia állampolgár volt” – hangsúlyozza Francois Hollande. Franciaország egykori szocialista köztársasági elnöke arra mutatott rá, hogy jelentős társadalmi csoportok integrációja nem fejeződött be:  a gyors változásokhoz alkalmazkodni képtelen rétegek marginalizálódtak.

A gettókban – éppúgy mint az Egyesült Államokban – kialakultak olyan területek, ahol a kábítószerkereskedő maffiák az urak. Ide tartozott a rendőr által lelőtt 17 éves arab fiatal is, aki francia állampolgár volt. A fiatalembernek Mercedes-e volt, melyet ilyen fiatal korban vagy a szüleitől kap valaki vagy pedig a drog maffiától.

A francia rendőrség csendes alkut kötött a drog maffiákkal: “a gettóban nem zavarunk titeket, de azonkívül ne merészkedjetek! “A francia rendőr azért is tüzelt, mert a fiatal drog kereskedő túllépte a csendes alku határait. A párizsi Le Figaro hosszan közölte a titkosszolgálat egykori főnökének nézeteit, melyek szerint a francia elit képtelen kezelni az ötven éve beáramló nem európai migrációt:

Mi okozta a zavargást a titkosszolgálat egykori főnöke szerint?

“1- a francia állam elleni lázadás
2- fosztogatás
3- a hivatásos törő zúzó csoportok – casseurs”

Ez a véleménye Pierre Brochandnak, aki a francia titkosszolgálatot vezette 2002 és 2008 között, korábban pedig Budapesten és Izraelben volt nagykövet.

“Kísérteties a hasonlóság az amerikai faji gettókkal, csak a lőfegyver használat más, mert az Egyesült Államok ebben megengedőbb mint Franciaország.”

Az ex titkosszolgálati főnök szerint a francia állam nem tudja kezelni a problémát, és ezért is egyre többen vesznek részt a lázongásban.

“100 és 200 ezer közé teszik a zavargásokban résztvevők számát, a döntő többségük fiatal volt.”

Miért voltak ilyen sokan?

1- “a közösségi hálók és platformok multiplikátor hatást gyakoroltak. 2005-ben, a legutóbbi zavargások idején ezek még nem terjedtek el a gettókban.”
2- “vidéki kisvárosokra is kiterjedt a lázongás, ahol korábban ilyesmi nem fordult elő”
3- “Párizs belvárosában is megjelentek a törő zúzó bandák pedig ezt eddig a rendőrség eredményesen védelmezte “ Mi történt valójában?

“Fellázadt a Franciaország területén élő nem európai származású fiatalok egy része” – állítja az egykori titkosszolgálati főnök, aki ennek okát abban látja, hogy nyílt társadalom jött létre Franciaországban és egész Európában.

“A társadalom többsége befogadóvá vált, de beengedett olyan kollektív tudattal rendelkező csoportokat, melyek megkérdőjelezik ezt a társadalmat.”

– vázolja fel a problémát Pierre Brochand a Le Figaroban.

Az egyenlőtlenség a lázongás fő oka

Ez a véleménye Thomas Piketty közgazdásznak, aki a Le Monde-ban fejtegeti rendszeresen nézeteit az aktuális eseményekről. Korábbi könyve, mely a Capital – Tőke címet viselte, nagy siker volt az Egyesült Államokban is, mert arra mutatott rá, hogy az elmúlt negyven évben szétnyílt az olló:

a bérből és fizetésből élők jövedelme alig emelkedett míg a tőke nyeresége exponenciálisan nőtt – hála a globalizációnak.

Thomas Piketty szerint most Franciaországban is erről van szó: az ország gazdag és szegény vidékei között drámai mértékben megnőttek a jövedelmi különbségek!

A GDP óriási kiemelten koncentrálódik Párizs gazdag részei körül, ahol a pénzügyeket intézik. Ez a rész különösen fellendült a brexit következtében, mert Londonból sok pénzintézet átköltözött Párizsba. Ebben a körzetben van például Neuilly, Franciaország leggazdagabb városa, ahol korábban Nicolas Sarkozy volt a polgármester. A világ leggazdagabb embere, Bernard Arnault is ennek az egyre gazdagodó kisebbségnek a szimbóluma Franciaországban és nemcsak ott. Ezzel szemben a külvárosok többsége tele van munkanélküli fiatalokkal, akiknek sem megfelelő iskolai végzettségük sem családi hátterük sincs ahhoz, hogy elhelyezkedjenek a gyorsan változó gazdaságban.

Vidéken a hagyományos ipar sok helyen leépült, és a helyére nem jött semmi!

Jól mutatja a különbséget az ingatlan helyzet: Párizs belvárosában, a hetedik kerületben egy átlagos lakás ára 1,2 millió euró, a lepukkant vidéki településeken az átlag 60 ezer euró!

A nyugdíjkorhatár elleni tömeges tüntetések megmutatták, hogy Franciaországban távolról sem csak a gettók népe elégedetlen a stagnáló életszínvonallal. Ezért Macron elnök közölte: ezúttal nem lesz program a külvárosok fellendítésére, vagyis nem akarják pénzzel megvásárolni a lázongó gettókat.

Miért változott meg Macron elnök véleménye?

Egyrészt, mert a francia államnak nincsen pénze: az államadósság és a költségvetési hiány felül van az eurozóna normáin, másrészt pedig rájöttek arra, hogy a külvárosok fellendítését célzó programok igen csekély eredményt értek csak el. Marad a tüneti kezelés, de a titkosszolgálat ex vezetője joggal mutat rá: ezeket a problémákat csupán rendőri eszközökkel Franciaországban sem lehet megoldani.

“Az Alternative für Deutschland az ellenség!”

0

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője, Funke médiának adott interjújában, hogy “Európa lelkéért harcolunk”  – hangoztatta a kereszténydemokrata politikus a jövő évi európai választásokra utalva.

“Az Alternative für Deutschland nem vetélytárs hanem ellenfél, ellenség” – jelentette ki Manfred Weber azzal a német mozgalommal kapcsolatban, amely sokat átvett a náci ideológiából, és amellyel a többi politikai párt nem köt koalíciót helyi szinten sem. A kereszténydemokrata politikusnak nemcsak ideológiai kifogásai vannak a szélsőjobboldali párttal kapcsolatban, de rámutat arra is, hogy az Alternative für Deutschland létében kérdőjelezi meg az Európai Uniót, amely Németország jólétének alapja.

Jelenleg az Alternative für Deutschland Németország második legnépszerűbb pártja a kereszténydemokraták után. A szociáldemokrata – zöld – szabad demokrata koalíció igen népszerűtlen Németországban, ahol jelenleg is recesszió van, és a kormány mintha nem tudná, hogy merre van előre, mert belső viták hátráltatják a közös cselekvést.

Figyelmeztetés Orbán Viktornak

Manfred Weber üzent a magyar miniszterelnöknek is az Alternative für Deutschland bírálatával. Orbán Viktor ugyanis lehetségesnek tartja az együttműködést a szélsőjobboldali párttal, ezért is romlottak meg a kapcsolatai a CDU-CSU pártszövetséggel. Korábban Orbán Viktor szívesen látott vendég volt a CSU főhadiszállásán Münchenben, de az Alternative für Deutschland megjelenése megingatta a keresztényszociális unió politikai monopóliumát Bajorországban. Orbán elképzelését a jobboldal-szélsőjobboldal szövetségéről nem fogadta el a CDU-CSU pártszövetség. Más uniós tagállamokban viszont működik a jobboldali – szélsőjobboldali szövetség: Itália, Svédország, Finnország. Spanyolországban is esélyes a választásokon egy jobboldali – szélsőjobboldali koalíció. Csakhogy a szélsőjobb amint kormányra kerül elfelejti Európa ellenes jelszavait: Giorgia Meloni pálfordulása a legjobb példa erre. Senki sem akar Orbán Viktor helyzetébe kerülni:

Brüsszel példát statuál a magyar miniszterelnökkel!

Ha Európa ellenes vagy, akkor ne csodálkozz, hogy nem kapsz egy euró centet sem Brüsszeltől a kötelező minimum fölött! – ez az üzenet, amely mindenki mást kijózanítana kivéve Orbán Viktort.

Miben bízhat a magyar miniszterelnök? Honnan lesz pénz a hiányzó eurómilliárdok pótlására? Peking már jelezte, hogy nem fizet. Kölcsönt csak piaci áron nyújt. Az pedig drága. Orbán már elengedte az európai és önkormányzati választást. Neki csakis az országos választás a fontos hiszen attól függ a hatalma. Csökkenő életszínvonal mellett még egy politikailag impotens ellenzéknek is lehetne esélye a proteszt szavazatok miatt. Orbán azzal számol, hogy 2026 még messze van, addig még jöhet kedvező fordulat. Némi túlzással: csak kedvező fordulat jöhet hiszen jelenleg a pénzügyi csőd szélén táncol egyetlen igazi szövetséges nélkül az Európai Unióban.

Volt Putyin-Prigozsin találkozó

Dimitro Peszkov az orosz elnök sajtótitkára megerősítette Vlagyimir Putyin és a  „Wagner” csoport alapítója, Jevgenyij Prigozsin találkozóját, amely csaknem 3 órán át tartott – közölte a TASZSZ orosz hírügynökség.

„Az elnöknek volt egy ilyen találkozója (Prigozsinnal – a szerk.) amelyre 35 embert hívott meg – az összes egységparancsnokot és a felsővezetést, beleértve magát Prigozsint is. Ez a találkozó június 29-én a Kremlben zajlott és majdnem 3 órát tartott.”

Peszkov szerint a találkozón Putyin értékelte a „Wagner” csoport fronton tett lépéseit, valamint a zendülést.

A Wagner parancsnokok nyilvánvalóan elmondták Putyinnak az események saját verzióját, és hangsúlyozták, hogy

” az államfő és a főparancsnok elkötelezett hívei és katonái, és azt is elmondták, hogy készek folytatni a harcot az anyaországért”.

“Joe Biden öt perc alatt véget vethetne a háborúnak”

Azt közölte az ABC amerikai televízió nézőivel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki kijelentette, “hogyha a területek egy részének a feladása lenne a béke ára, akkor azt Joe Biden amerikai elnök öt perc alatt elérhette volna. Mi persze ezzel nem értettünk volna egyet” – hangsúlyozta Ukrajna elnöke.

Nem cáfolta a Washington Post információját, mely szerint korábban abban állapodtak meg William Burns CIA igazgatóval Kijevben, hogy az ukrán haderő megpróbál eljutni a Krím félsziget határáig, mert akkor Putyin rákényszerülhet a tárgyalásokra. Ezzel csak az a gond, hogy a nagy ukrán offenzíva sehogy sem tud komoly eredményeket elérni, és egyelőre szó sincs arról, hogy elérnék a félsziget határát. Putyin viszont alaposan meggyengülhetett a Prigozsin puccs következtében amikor ország világ előtt kiderült: a király meztelen! Oroszország egyetlen komoly szövetségese, Kína már régóta megegyezésre buzdítja Vlagyimir Putyint. A Prigozsin puccs után a kínai kommunista párt véleményét tükröző Global Times egyenesen azt írta:

”Putyinnak észre kell vennie, hogy az idő nem neki dolgozik!”

Nemcsak Putyin van időzavarban, de Ukrajna és az őt támogató Nyugat is. Nagyon kevesen hisznek Ukrajna katonai győzelmében, és ebből az következik, hogy szerintük Ukrajnának el kell fogadnia a területért békét elvet akármennyire is kapálózik ellene.

NATO csúcs kérdőjelekkel

Ukrajna egyelőre nem lesz a NATO tagja – erősítette meg Joe Biden. Háborúban álló államot nem lehet felvenni az észak-atlanti szervezetbe, de ennek ellenére Lengyelország és a balti államok lobbiztak ezért. Az USA azonban semmiképp sem akar felvállalni egy közvetlen konfliktust Oroszországgal akármennyire is meggyengült Putyin.

Mi most az amerikai stratégia?

Be akarják fejezni az ukrajnai háborút, hogy Kínára koncentráljanak. Ezért meghívták a NATO csúcsra Japán és Dél Korea miniszterelnökét. Washington szeretné, ha Japán a NATO tagjává válna, de ezt Franciaország és Németország ellenzi, mert tudják, hogy Kína erre határozottan reagálna. Az USA épp ezt akarja: összeugrasztani az Európai Uniót Kínával, legnagyobb kereskedelmi partnerével. A baj az, hogy az Egyesült Államok nem ajánl semmit az Európai Uniónak cserébe. Trump a brexit idején nagy hangon ígérte, hogy a britek milyen jól járnak majd, ha kilépnek, mert az USA sokkal jobb partner mint az Európai Unió! Azóta sem sikerült megkötni azt a “nagyon előnyös” USA-Nagy Britannia szerződést!

Indiának sokat ígért Biden elnök, mert Kínával szemben számít a világ legnépesebb országára. Amerikai ajánlat csak negatív van az Európai Uniónak: gyengítsétek a kapcsolatokat Kínával!

Mi hasznunk van ebből? – kérdi Macron francia elnök és Scholz német kancellár.

A NATO-ban persze az történik amit az USA akar, de vajon Biden elnöknek van-e hosszútávú stratégiája? Kiderülhet a kedden kezdődő NATO csúcstalálkozón Litvániában.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!