Világ Archives » Oldal 38 a 610-ből » Független Hírügynökség

Hova vezet az Új Selyemút?

Polonius

-

2023-09-28

Kambodzsa az Új Selyemút mintadiákja, de a siker nem szembeötlő pedig kirakatnak szánják Pekingben, ahol hamarosan csúcstalálkozót rendeznek, melyre a magyar miniszterelnököt is várják. A BBC annak nézett utána, hogy mennyire eredményes ez a program ott, ahol a legrégebben és a leglelkesebben követik: Kambodzsában, melynek új miniszterelnöke nemrég Kínában járt.

15 éve kezdődött meg az óriási turista központ építése a tengerparton, de ma sem látszik még sok belőle – számol be a tudósító Kambodzsából. Szigorúan titokban készítették elő – ahogy ez már szokásos volt Hun Sen miniszterelnök birodalmában. Ő volt a világ legrégebben uralkodó kormányfője, de idén – 72 éves korában – átadta az irányítást fiának. Hun Manet miniszterelnök első útja természetesen Kínába vezetett, ahol fogadta őt Hszi Csin ping elnök is, aki felidézte a két állam kapcsolatait. Annál nem sokat időzött, hogy Peking támogatta Pol Pot véreskezű rendszerét, mely a lakosság egynegyedét – egyharmadát kiirtotta még a hetvenes években. Annál több szó esett az Új Selyemútról, amely Kína nagyszabású terjeszkedési politikájának fedőneve: a kínaiak nem fegyverrel hanem pénzzel akarják meghódítani a világot.

Kambodzsában messze ők a legfontosabb befektetők, a turisták többsége is Kínából érkezik. Számukra épülne a hatalmas tengerparti üdülő központ, melynek saját repülőtere is van. Pontosabban lesz, mert még mindig nem készült el.

A kaszinóváros a közeli Sihanoukville-ben viszont rohamtempóban épült fel, és ugyanilyen villámgyorsan csuklott össze a pandémia idején. Elmaradtak a kínai turisták, ezért leállt minden. A város tele van félkész épületekkel, a kaszinók konganak.

Kambodzsában szinte mindent a kínaiak építenek, de ez az ágazat most válságba jutott Kínában, és ennek a jelei megmutatkoznak Kambodzsában is.

A nagy tengerparti üdülő központot például egy Tiencsinben bejegyzett cég építi, mely mindössze egymillió dollárért szerezte meg a hatalmas területet. 99 évre bérlik ezt a területet Kambodzsa tengerpartján. 36 ezer hektárról volt szó eredetileg, de ehhez hozzácsaptak még 9000-et. A törvény szerint 10 ezer hektár lehet a felső határa egy külföldi földszerzésnek. Csakhogy itt minden szigorúan titkos volt – személyesen a majd mindenható miniszterelnök utasítására. Így az sem zavar senkit, hogy a kínaiak által megszerzett föld egy része egy nemzeti természetvédelmi parkhoz tartozik. Az építkezések jelentős környezetvédelmi károkat okoztak a területen, de a kambodzsai hatóságokat ez hidegen hagyta hiszen a nagy barát, Kína szerezte meg a területet – a kambodzsai kormányfő jóváhagyásával.

USA szankciók a kínai cég ellen

2020-ban Washingtonban a kínai cég ellen szankciókat jelentettek be mondván: a kínaiak semmibe veszik a helyi lakosság jogait miközben annak megélhetése kerül veszélybe. Igazában persze az zavarta az Egyesült Államokat, hogy az épülő repülőteret katonai célokra is lehetne használni – írja a BBC.

A kínai cég igazságtalannak tartja a szankciókat mondván, hogy nagy közlekedési csomópontot akar itt kialakítani, melyre szükség is lesz hiszen a tengerparti üdülő központban 1,3 millió ember élhet majd 2030-ban.

Évente hétmillió turistával számolnak, és ez a nagy forgalom egymillió embernek jelent majd munkalehetőséget.

Mindez nem kizárt, de Kambodzsa turista rekordja 2019-ben 6 millió volt, és a pandémia óta még nem döntötték meg ezt a csúcsot.

A kínaiak mindenesetre nagyon is komolyan veszik ezt a hatalmas tengerparti programot: Tiencsin első számú vezetője a helyszínre látogatott az alapkő letételére, később ő lett az Új Selyemút program gazdája.

A tiencsini cég 4 milliárd dolláros befektetést ígért a kezdetben, de senki sem tudja, hogy miből?

Egy kínai magánbefektető, aki a nemzetközi kaszinó bizniszben volt jelentős tényező ebben a régióban, jelenleg előzetesben csücsül Thaiföldön. Ahol a mianmari határvidéken üzemeltetett kaszinókat. Mianmar szintén Kína régi kliense, ahol a titokzatosság ködfüggönye mögött zajlik a biznisz. Itt van az Aranyháromszög – Laosz, Mianmar és Thaiföld határvidékén, ahol a kábítószer kereskedelem hagyományos központja helyezkedik el.

Az új miniszterelnök Nyugaton nevelkedett, de…

Hun Manet első útja Pekingbe vezetett, ahol sietett hangsúlyozni elkötelezettségét Kína és különösen az Új Selyemút program mellett. Csakhogy az Új Selyemút program kambodzsai zászlós hajója, a hatalmas tengerparti üdülő központ tönkreteszi a természetet.

A környezetvédelemre a kínai építő vállalatok nemigen ügyelnek miközben szépen csendben a nemzeti természetvédelmi park 80%-át beépítik! A helyi környezetvédők megpróbálnak küzdeni ez ellen, de nem sok reményük lehet hiszen a programot maximálisan támogatják a kambodzsai hatóságok.

“Ha védeni próbáljuk a természetet, akkor azt kockáztatjuk, hogy börtönbe jutunk, sőt az életünk is veszélybe kerülhet” – mondta egy fiatal környezetvédő aktivista a BBC tudósítójának Kambodzsában.

“Oroszországnak nincs meg az ereje ahhoz, hogy fenntartsa birodalmát”

Polonius

-

2023-09-27

0

“Oroszországnak nincs meg az ereje ahhoz, hogy fenntartsa birodalmát”

Arról nyilatkozott a kormánypárti sajtó egyik zászlóshajójának Erik Hendriks holland tudós, hogy a putyini vezetés megtarthatja e birodalmi státuszát. A reális értékelés talán azt mutatja, hogy Orbán Viktor, aki már régen felismerte Putyin rendszerének gyengeségét, távolodni kíván Moszkvától.

“Oroszország az utolsó európai birodalom, amelynek szembe kell néznie azzal, hogy nincs meg a presztízse és a gazdasági alapja ahhoz, hogy birodalomként szerepeljen továbbra is a világ színpadán. Oroszország GDP-je jelenleg akkora mint Hollandiáé és Belgiumé együtt. Ez nem elegendő gazdasági alap egy olyan birodalom fenntartásához, amely Kelet Európától a Japán tengerig terjed. Ennek megfelelően le kell mondania befolyási övezetének egy részéről. Ez az egész konfliktus, melyet most Ukrajnában látunk, a része egy nagyobb történetnek, amelyben Oroszország visszavonul azokról a területekről, melyek korábban központi befolyási övezetéhez tartoztak, azonban már nem tudnak legitim módon és hatékonyan megtartani.”

A holland tudós nem teszi fel a jogos kérdést: ilyen hatalmas területen, ennyi ásványi kinccsel és viszonylag iskolázott népességgel miért nem képes Oroszország hatékony gazdasági-társadalmi rendszert kiépíteni a Szovjetunió bukása után – 1991 – sem? Kínának miért sikerült gazdasági csodát produkálnia és Oroszországnak miért nem?

Putyin legjobb magyar tanítványa Orbán Viktor

A nemzeti együttműködés rendszere jelentős részben orosz mintára épül Magyarországon. A hibrid rendszer, melyet még Andropov szakértői dolgoztak ki Moszkvában, az állami és a magán szféra furcsa szimbiózisát jelenti, melyben azért mindvégig az állam pontosabban annak titkosszolgálata az úr.

Andropov az agyhalott kommunista pártapparátus helyett a titkosszolgálat vezető szerepére alapozta rendszerét, melyet Orbán Viktor jelentős részben lekopírozott. Csakhogy a rendszer látványosan megbukik a szemünk láttára Putyin alatt az ukrajnai elleni háború során.

Magyarországon a gazdasági válság válthat ki politikai reakciókat: nálunk nem a birodalomtól, csak a birodalmi álmoktól kell elbúcsúzni, de Orbán Viktor rendszere éppúgy mint Putyiné erre építette a legitimitását.

A holland tudós figyelmeztetése a magyar miniszterelnöknek is szól:

ily csekély gazdasági erővel nem lehet álmokat kergetni se egy közép hatalomról. Sem pedig az európai felzárkózásról.

A lakosság döntő többségét ez utóbbi sokkal jobban érdekli, de a perspektívák sem Oroszországban sem Magyarországon nem ebben az irányban mutatnak. Épp ellenkezőleg: minden bizonnyal lejtmenet következik csökkenő életszínvonallal. Putyin azért is indíthatta el megnyerhetetlen háborúját Ukrajnában, hogy elterelje a figyelmet a gazdaság gyenge teljesítményéről és a csökkenő életszínvonalról.

Orbán Viktor szerencsére csak szavakban háborúzik. Talán azért, mert tudja: politikailag impotens.

Putyin megnyerheti a gabona háborút?

ki

-

2023-09-26

0

Az ukrán és lengyel vezetők összecsapása az ENSZ-ben azt mutatta meg, hogy komoly vita alakult ki a gabonaexport miatt Ukrajna és Lengyelország között. Varsó leállította a fegyverszállítást bár később közölte, hogy ez csak az új fegyverekre vonatkozik. Hazafelemenet az USA-ból Zelenszkij megállt Lengyelországban, de nem találkozott egyetlen lengyel vezetővel sem.

A Nyugat arra számított, hogy Putyin ráfázik arra, hogy nem hosszabbítja meg a gabona egyezményt Ukrajnával, melyet az ENSZ és Törökország garantált – írja a Washington Post. 2022-ben ugyanis Putyin az ukrán gabona export akadályozásával öngólt lőtt: emelkedni kezdtek a gabonaárak a világpiacon, és ezért szövetségesei a globális Délen morgolódni kezdtek, és rávették az orosz elnököt politikája módosítására. India, Kína, Egyiptom és Indonézia nagy szerepet játszott ebben. Csakhogy Washington és Brüsszel idén rosszul számolt, mert Oroszország remek termést takarítottak be, a világpiacon így nem következett be áremelkedés. Sőt szeptemberben kétéves mélypontra süllyedtek a gabona árak a globális gazdaságban. Így aztán a globális Dél egyáltalán nem sietett reklamálni Putyin elnöknél a gabona árak miatt.

Ukrajnának viszont nagyon nagy gondot okoz a gabonaexport hiánya, mert az agrárbiznisz a gazdaság 10%-át jelenti, és nagy befolyással van a közhangulatra. A Kremlben tudják ezt, és ezért szisztematikusan támadják a kikötőket és a gabonaraktárakat Ukrajnában.

A kijevi kormány megpróbált új tengeri útvonalat kitalálni a Fekete tengeren, ez működik is, de a kapacitása kicsi vagyis nem oldja meg a problémát. Marad a vasúti szállítás és a közép-európai államok reakciója, melyet az vált ki, hogy az ukrán gabona miatt esnek náluk is az árak. A gabonatermesztő ágazatban dühösek a gazdák Lengyelországban és Magyarországon valamint Szlovákiában és Romániában. Lengyelországban választások lesznek októberben, emiatt a kormány nagyon is odafigyel a vidék véleményére.

Brüsszel és Kijev esküdözik, hogy csak az exportról van szó, és az árak emiatt nem esnek majd az érintett uniós országokban, de ez nem így van. Az ukrán gabona ugyanis az export piacokon leveri az árakat, és ez hat Lengyelországban, Magyarországon és másutt – állapítja meg a Washington Post.

Három megoldás kínálkozik, de egyik se jó igazán

Az első lehetőség az, hogy mindenki vár februárig – márciusig, hogy kiderüljön: milyen termés várható, és milyen árak jöhetnek a nemzetközi piacon?

Csakhogy addig is az ukrán gazdáknak vetniük kell, és ilyen bizonytalan helyzetben nem tudhatják: mennyit lesznek képesek ebből külföldön eladni?

Az árak pedig lehet, hogy nem emelkednek hiszen lehet újra rekord termés Oroszországban.

A második opció az az, hogy az Európai Unió kompenzálja az érintett tagállamokat a veszteségek miatt. Ez drága megoldás egy olyan időszakban amikor az Európai Unió pénzhiánnyal küszködik részben Ukrajna támogatása miatt. Ráadásul ez precedens is lehet. Brüsszelben máris fő a fejük az agrár szakértőknek: mi lesz így Ukrajna uniós tagságával, hogyha gabona ügyben máris ekkora konfliktus alakulhat ki? – teszi fel a kérdést a Politico.

A harmadik lehetőség az, hogy a Nyugat teljesíti az oroszok kívánságát: felold néhány szankciót cserében azért, hogy Moszkva megengedje az ukrán gabona exportját a Fekete tengeren.

Ez a kacifántos helyzet magyarázza azt, hogy ennyire elfajulhatott Ukrajna és Lengyelország viszálya gabona ügyben.

Zelenszkijt figyelmeztethették Washingtonban, hogy fogja vissza magát

– írja a Washington Post.

Lengyelország ugyanis Ukrajna legfőbb támogatója az Európai Unióban és a NATO-ban. A varsói kormány átadta saját fegyverzetének a 20%-át Ukrajnának, hogy ezzel erősítse az ukrán hadsereget. A NATO utánpótlás nagy része Lengyelországon keresztül érkezik Ukrajnába, az ukrán katonák kiképzése is jelentős részben itt folyik.

Lengyelország befogadott 1,6 millió ukrán menekültet, akik közül körülbelül egymillió ott is maradt.

Októberben választás lesz Lengyelországban, és késhegyig menő harc dúl a választókért. Ebben a helyzetben a PiS, a legerősebb lengyel kormánypárt maximálisan számít a vidék szavazataira, és ezért nem veheti félvállról az ukrán gabonakérdést.

Zelenszkij elnöknek ezt meg kellene értenie – hangsúlyozza a Washington Post. Az nem megoldás, hogy Ukrajna bepereli Lengyelországot és a többi uniós tagállamot a WTO-nál.

Ezek ott megőrültek Kijevben vagy túl sok vodkát ittak – nyilatkozta erről a brüsszeli Politiconak egy magát megnevezni nemkívánó uniós diplomata.

Kijev viszont azt állítja, hogy

jogilag Ukrajnának van igaza, mert Lengyelország és Magyarország megsérti az Európai Unió szabályait, és ezzel aláássa egy háborúban álló állam gazdaságát.

Zelenszkij az ENSZ-ben egyenesen arról beszélt, hogy ezek az államok “Moszkva kezére játszanak.”

Szlovákia mutathatja meg a megoldást mindenkinek: Pozsonyban jelezték, hogy készek megállapodni Ukrajnával a gabona exportjáról, ha a kijevi kormány megfelelő garanciákat ad.

A lengyel agrárminiszter is jelezte, hogy kész a tárgyalásokra. Kaczynski, Lengyelország erős embere, egy választási nagygyűlésen megerősítette: továbbra is támogatják Ukrajnát “a kellemetlen viták ellenére.”

Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ-ben azt állította, hogy Ukrajna és részben a világszervezet a hibás azért, hogy az oroszok felmondták a gabona egyezményt: “nem teljesítették, amit megígértek.”

Mire célzott Lavrov?

“Azokon a folyosókon, melyeken az ukrán gabonaszállító hajók közlekedtek, megjelentek hadihajók is, melyek dróntámadásokat intéztek orosz hajók ellen.”

A fő kifogás valójában nem ez hanem az, hogy a Nyugat továbbra is akadályozta az orosz gabona exportját – írja a CNN gazdasági rovata, mely emlékeztet arra is, hogy az elmúlt napokban ukrán rakétatámadás érte Szevasztopolt, az orosz flotta főhadiszállását, ahol tábornokok is az életüket veszítették.

Zelenszkij elnök meghallotta a washingtoni figyelmeztetést, és X- en , a korábbi Twitteren ezt írta: “egész Lengyelországnak szeretném megköszönni azt a felülmúlhatatlan támogatást és szolidaritást, melyet tapasztalunk, és amely nagyban segít minket abban, hogy megvédjük a saját függetlenségünket és egész Európa szabadságát” – idézi Ukrajna elnökét a brüsszeli Politico.

Orosz békevágy: “Ukrajna vagy kapitulál vagy megszűnik mint állam!”

Kenderessy Milán

-

2023-09-26

0

Orosz békevágy: “Ukrajna vagy kapitulál vagy megszűnik mint állam!”

Az orosz képviselőház elnöke szerint “Ukrajna vagy kapitulál vagy megszűnik mint állam!” A Nyugat elveszítette a háborút, amelyet Oroszország ellen vív – állítja Vjacseszlav Vologyin a Duma elnöke.

“Ukrajna 2014 óta elveszítette lakosságának több mint a felét” – fejtegette az orosz politikai élet egyik vezetője. Mi történt 2014-ben? Akkor nyúlta le a Krím félszigetet Putyin elnök azt követően, hogy Kijevben megbukott az oroszbarát kormányzat. A Krím félszigeten, ahol tatár kánok uralkodtak amíg a cári csapatok nem foglalták azt el, sohasem volt ukrán többség. 1954-ig Oroszországhoz tartozott, de akkor Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió vezetője átadta Ukrajnának, mert szüksége volt a kijevi vezetők támogatására a moszkvai hatalmi harcokban. Ukrajna határait egyébként Sztálin jelölte ki, aki korábban a Szovjetunió nemzetiségi népbiztosa volt. A szovjet diktátor arra törekedett, hogy ne legyenek nemzetállamok a hatalmas birodalmon belül, mert azok veszélyeztethetnék a moszkvai központ hatalmát.

Végül is a Szovjetunió mégiscsak emiatt bukott meg elsősorban 1991-ben amikor Ukrajna népességének több mint 90%-a a függetlenségre szavazott. Köztük sok orosz is, aki nem kért a moszkvai irányításból, amely nem sok jót hozott Ukrajnának. Az elmúlt 32 évben Ukrajna GDP-je nem nőtt hanem csökkent, ma már kisebb mint Magyarországé. Sem az oroszbarát sem a nyugatbarát kormányzat nem volt képes az életszínvonal emelésére. Emiatt tömeges volt a kivándorlás már a háború előtt is. 1991-ben Ukrajna lakossága 52 millió volt, ma ennek körülbelül a fele!

Vologyinnak nem ez az első szélsőséges kijelentése, mert korábban visszakövetelte az Egyesült Államoktól Alaszkát, amely a XIX-ik században Oroszország része volt Új Grúzia néven. Az orosz cár eladta Alaszkát az Egyesült Államoknak éppúgy mint Napóleon császár Louisianat.

Kinek dolgozik az idő?

Mindkét fél óriási veszteségeket szenved el a fronton, de Oroszország tartalékai jóval nagyobbak. A Szovjetunió felbomlása után Oroszország – elsősorban nyersanyag exportja révén – növelni tudta GDP-jét. Gajdar miniszterelnök a Szovjetunió felbomlása idején úgy vélte, hogy a nyersanyag export Oroszországot fellendíti míg a többi egykori szovjet tagállam lelendül, mert nincsenek nyersanyagai, gazdasága pedig versenyképtelen. Az Ukrajnára nézve mindenképp igaznak bizonyult.

A balti államok – mindenfajta nyersanyag nélkül – sikeres gazdasági modellt alakítottak ki, és az Európai Unió északi tagállamainak – Finnországnak és Svédországnak – a támogatásával versenyképessé váltak a digitális átállás eredményeképp. Oroszország
GDP-je viszont nem több mint Belgiumé és Hollandiáé együtt – vagyis szánalmasan kevés egy 140 milliós ország méreteihez képest. A háborúban Oroszország elveszíti regionális nagyhatalmi státuszát is: jól mutatja ezt a Karabahi válság amikor Moszkva képtelen volt megvédeni az örményeket az azeri támadással szemben. Örményország ezt követően Washington támogatását kérte.

“Ukrajna egy napig sem tudná magát tartani a Nyugat támogatása nélkül, de az Egyesült Államokban és az Európai Unióban csökken Ukrajna támogatásának népszerűsége” – állítja az orosz Duma elnöke. Aki arról nem nyilatkozott, hogy vajon Oroszországban mennyire népszerű ez a megnyerhetetlen háború, melyet Putyin elnök úgy kezdett meg mint “háromnapos korlátozott hadműveletet”, ami immár több mint másfél éve tart, és senki se látja a végét. Közben viszont támadás érte Moszkvát is, legutóbb pedig a Krímben az orosz flotta főhadiszállásán az ukránoknak sikerült megölniük a flotta parancsnokát, Szokolov admirálist is.

Mind Moszkva, mind Kijev képtelen a kompromisszumra, a döntés minden bizonnyal Biden amerikai elnök kezében van. Ezt Zelenszkij ukrán elnök is elismerte, aki nemrég tért vissza Washingtonból Kijevbe.

Biden újraindul az elnöki székért, ezért figyelembe kell vennie, hogy Ukrajna támogatottsága csökken az Egyesült Államokban. Régi – új ellenfele, Donald Trump azzal kérkedik, hogy egy nap alatt békét teremtene Ukrajnában. Zelenszkij elnök fel is szólította az USA ex elnökét, hogy álljon elő csoda formulájával, de Trump persze nem reagált. A nagyszájú republikánus politikus nyilvánvalóan blöfföl, de kétségtelen, hogy inkább hajlana a megegyezésre Putyinnal mint Joe Biden. Így Ukrajna sorsa elsősorban az amerikai választási kampányról függ, és főként attól, hogy ki kerül a Fehér Házba?

Az ukrán támadás megölte az orosz flotta parancsnokát is a Krímben

Polonius

-

2023-09-26

0

Az ukrán támadás megölte az orosz flotta parancsnokát is a Krímben

Viktor Szokolov admirális 34 tiszt társával együtt az életét veszítette a pénteki támadás során – közölte Ukrajna katonai titkosszolgálata.

“Az ukrán drónok igen hatékonyak“ – nyilatkozta Kirillo Budanov tábornok, a katonai hírszerzés főnöke Washingtonban, aki azt is elmondta, hogy az USA-tól olyan rakétákat kértek és kaptak, melyek hatótávolsága nagyobb mint 85 kilométer. Az oroszok ugyanis tudva, hogy nincsenek nagyobb hatótávolságú rakétái az ukránoknak, ezért ennél valamivel messzebb telepítik a parancsnoki harcálláspontokat.

Mi azonban ezeket kívánjuk támadni – hangsúlyozta Budanov tábornok, aki a Warzone című szakportálnak nyilatkozott Washingtonban, ahol Zelenszkij elnök küldöttségének tagjaként tárgyalt az amerikai titkosszolgálatok vezetőivel. Kiderült, hogy Budanov tábornok épp ebből írta PhD dolgozatát: miképp működnek együtt a titkosszolgálatok háborús időkben?

Az ukrán katonai hírszerzés feje Putyin Ukrajna elleni agressziója óta bent él a feleségével a parancsnokságon, mert csak ott tudják garantálni a biztonságát. Az FSZB, az orosz titkosszolgálat vadászik rá hiszen a katonai hírszerzésnek kulcsszerep jut abban, hogy Ukrajna ellen tudjon állni az orosz nyomásnak.

Mi az új stratégia?

“Mélységben támadni Oroszországot, ahol a háború eddig nem érte el az embereket. Azt csak a televízióban látták.

Most, hogy Moszkva központját is elértük, az egyszerű orosz polgár felteheti a kérdést Putyin elnöknek: hol van a mi légvédelmünk?

A világ legerősebb hadserege nem tudja megvédeni Oroszország fővárosát?!

Arról van szó, hogy a légvédelem igencsak drága eszközöket igényel, és az oroszoknak kevés van ezekből. Ezért csakis Moszkva védelmére koncentrálnak illetve a Krím félszigetre. Ha rendszerbe állítjuk az új amerikai rakétákat, akkor támadhatjuk szinte az összes orosz célpontot hiszen mindent az ukrán frontra illetve Moszkva védelmére vontak össze, és még azt sem tudják hatékonyan megvédeni. Ezt mutatja a legutóbbi támadás a Krímben, ahol Szevasztopolban a Fekete tengeri orosz flotta parancsnoki központját érte súlyos csapás” – mondta Kirillo Budanov tábornok.

Közös USA – ukrán fegyvergyártás

Ebben állapodott meg Washingtonban Biden elnökkel Volodimir Zelenszkij ukrán államfő.

Mark Milley tábornok, vezérkari főnök úgy nyilatkozott a Bloombergnek, hogy ukrán tárgyaló partnerei meggyőzték arról: eredményesen használják az amerikai fegyvereket az offenzíva során, amely tovább halad előre.

Milley tábornok, aki a héten távozik posztjáról és nyugdíjba vonul, múlt novemberben úgy nyilatkozott, hogy patthelyzet alakult ki az orosz-ukrán háborúban, ezért immár diplomáciára van szükség, és nem katonai műveletekre. Kijevben a nyilatkozat felháborodást keltett, Milley tábornok visszakozott is:

”A reális háború mindig különbözik attól, melyet terepasztal mellett elképzelünk. Ukrán katonák halnak meg a fronton. Mi csak a fegyvert küldjük, ők tudják, hogy miképp használják fel. Bízzuk rájuk a taktikát!”

Budanov tábornok azonban tisztában van azzal, hogy az Egyesült Államokban és másutt Nyugaton csökken a népszerűsége Ukrajna támogatásának. Épp ezért “egy elhúzódó konfliktus nagy veszély Ukrajna számára.”

Ugyanakkor mind az ukrán hírszerzés főnöke mind az amerikai katonai vezetők hosszú konfliktusra számítanak: ”télen is folytatjuk az offenzívát, minden eszközünk megvan ehhez” – hangsúlyozta Kirillo Budanov tábornok, aki a Warzone portálnak nyilatkozott Washingtonban.

Kissinger módosított

FüHü

-

2023-09-25

0

Volodimir Zelenszkij elnök amerikai látogatása során találkozott Henry Kissinger ex külügyminiszterrel, diplomatával, tudóssal és politikussal, aki korábban ellenezte Ukrajna NATO-tagságát, de a kialakult helyzetben megváltoztatta korábbi véleményét – írta Andrij Jermak elnöki hivatal vezetője a Telegramban.

Henry Kissinger az Egyesült Államok külügyminisztere és nemzetbiztonsági tanácsadója volt az 1970-es években. Részvételével felpuhult az USA „hidegháborúja” a Szovjetunióval, amelyet „Detente”-nek neveztek. A vietnami fegyverszünet kapcsán 1973-ban Nobel-békedíjat kapott.

Jermak, aki maga is részt vett a találkozón megjegyezte szerinte Kissingernek sok találó idézete van, amelyek jellemzik az Oroszországgal vívott háború jelenlegi állapotát.

„A háború előtt elleneztem Ukrajna NATO-tagságát, mert féltem, hogy ez pontosan azt a folyamatot indítja el, amit most látunk. Most, amikor a folyamat elérte ezt a szintet egy semleges Ukrajnának ilyen körülmények között már nincs értelme.”

– mondta henry Kissinger, aki immár Ukrajna egyik lobbistája a NATO-ban.

Maffia milliók rabszolgamunkából, avagy mitől olcsó az olasz paradicsom

Kenderessy Milán

-

2023-09-25

0

Maffia milliók rabszolgamunkából, avagy mitől olcsó az olasz paradicsom

Az agrobizniszt a maffia különböző csoportjai irányítják Olaszország déli részén, ahol a munkavállalók jelentős része migráns, akik rémes körülmények között dolgoznak, hogy hasznot hajtson a bűnöző csoportoknak.

Olaszország Európa legnagyobb paradicsom termelője, és a világon is csak az Egyesült Államok és Kína előzi meg. 5,5 millió tonna az éves paradicsom termés, és ez 4,9 milliárd dollárt hoz – többnyire a maffiának. Miért? Egyrészt a földek jelentős része közvetlenül is a keresztapák tulajdonában van, de nagyon sok gazdát a maffia megfélemlít, így azok is azt teszik, amit a bűnöző csoportok akarnak. Annál is inkább, mert a maffia kezében van a paradicsom felvásárlása és szállítása, ezért a gazdák nemigen ellenkezhetnek a keresztapáknak. Akiknek nagyon is fontos az agrárbiznisz, ez hozza a bevételek körülbelül 10%-át. 2019-ben ez 24,5 milliárd eurót jelentett – közölte a maffia gazdasági tevékenységét figyelő központ.

Hogy csináljak a nagy pénzt? A rabszolga munkából. Az Olaszországba érkező migránsok jelentik a munkaerőt, mely szinte ingyen dolgozik a mezőkön és a raktárakban.

Caporale rendszer

A maffia káplárai irányítják a migráns munkaerőt, amely azt hiszi, hogy munkaszerződés alapján dolgozik, és így jogosult lesz olaszországi tartózkodásra. Csakhogy a munkaszerződések hamisak, ezt persze a szerencsétlen migráns munkások nem tudják hiszen olaszul senki sem beszél közülük. A munkaidő hihetetlenül hosszú: napi 12 óra a hét minden napján! Elvben minimálbért kapnak, de ebből sokat levonnak “ellátás” címen. Teljesítménybér van vagyis a begyűjtött paradicsom mennyisége alapján fizet a káplár, ha fizet.

Elvben 300 kiló paradicsom leszedése után 5 euró 50 cent jár. 30 eurónál többet nemigen lehet keresni egy nap, de ebből mindjárt levonnak 3 eurót azért, mert a szálláshelyről a mezőre szállítják a migráns munkaerőt. Ha valaki beteg, akkor 20 euróért viszik kórházba, de az ottani ellátást már a migránsnak a saját zsebéből kell kifizetnie.

Az ENSZ becslése szerint ebben a caporale rendszerben 400-450 ezer ember dolgozott Olaszország déli régióiban. Közülük több mint 105 ezren meghaltak a rémes munkakörülmények miatt.

Az egész káplár rendszert betiltották 2016-ban, de ez az ország déli részén a hatóságokon kívül ez senkit sem érdekel.

A szupermarketekben így lesz viszonylag olcsó a paradicsom, mert a termelési költség alatt kínálják a maffia cégek a konzerv paradicsomot.

Minthogy folyamatosan érkeznek a migránsok a Földközi tengeren keresztül, ezért a munkaerő utánpótlása nem jelent gondot. A törvény ugyan kimondja, hogy egy ilyen káplárt nyolcéves börtönbüntetésre lehet ítélni, de a mai napig még egyetlen ilyen ítélet sem született. Giorgia Meloni miniszterelnökasszony nemrég Lampedusa szigetén járt Ursula von der Leyen, brüsszeli bizottsági elnök társaságában, és mindketten úgy nyilatkoztak, hogy határozottan fel kell lépni az illegális bevándorlás ellen. Csakhogy közben folyamatosan érkeznek a migránsok a Földközi tengeren, és Olaszországban nem számíthatnak semmiféle állami támogatásra, ezért a maffia könnyedén kihasználhatja kiszolgáltatott helyzetüket – állapítja meg tényfeltáró riportjában a londoni Guardian.

Putyin titkosszolgálata megmérgezett egy orosz ellenzéki újságírónőt Németországban

Polonius

-

2023-09-25

0

Putyin titkosszolgálata megmérgezett egy orosz ellenzéki újságírónőt Németországban

Jelena Kosztyucsenko fiatal ellenzéki riporter majdnem úgy járt mint lapjának, a Novaja Gazetanak kritikus újságírója Anna Politkovszkaja, akit a titkosszolgálat csecsen bérgyilkosokkal öletett meg 2006-ban Moszkvában.

Anna Politkovszkaja Putyin hadseregének csecsenföldi vérfürdőjét leplezte le, és arról is írt, hogy azokat a terrorakciókat Oroszországban, melyekre hivatkozva Putyin elrendelte a vérfürdőt, maga az orosz titkosszolgálat szervezte meg, hogy ezzel indokolja meg a példátlan brutalitást.

Jelena Kosztyucsenko Putyin ukrajnai háborúját leplezte le, járt Mariupolban, melyet hosszas ostrom után foglalt el az orosz hadsereg.

A leleplezések nyomán a titkosszolgálat azt javasolta Putyinnak, hogy tegyék el láb alól a kritikus újságírónőt. Minthogy külföldön élt, ezért a gyilkosságot méreggel tervezték, mert abban bíztak, hogy akkor nehezebb beazonosítani a tettest. Csakhogy az orosz titkosszolgálat külföldi mérgezési akciói már nagyon is jól ismertek: poloniummal végeztek egy orosz titkosszolgálati tiszttel Londonban, aki átállt a britek oldalára. Az orosz katonai titkosszolgálat megpróbálta Novicsok méreggel eltenni láb alól az orosz titkosszolgálat híres árulóját, aki százezer dollárért eladta az oroszok külföldi ügynöklistáját a brit hírszerzésnek. A gyilkossági kísérlet az ezredes és lánya ellen nem sikerült, és a brit kémelhárítás leleplezte Putyin titkosszolgálatának módszereit. Sok orosz diplomatát kiutasítottak Nagy Britanniából. Távoznia kellett Putyin kedvenc oligarchájának, a dollár milliárdos Roman Abramovicsnak, akinek kulcsszerepe volt a brit-orosz kapcsolatokban, mert ő volt a Chelsea tulajdonosa, és a futballklub stadionjának VIP részén szinte az egész brit elit megfordult – beleértve a királyi család és a kormány tagjait is.

“Az agyam elfelejtette hogy kell aludni”

A megmérgezett orosz újságírónő hiába fordult orvosokhoz Németországban, mert nem ismerték fel az idegmérget. A máját is fertőzés érte és vért találtak a vizeletében.

A német rendőrök elmondták az orosz újságírónőnek, hogy Putyin titkosszolgálata különösen aktív Németországban.

Az orosz elnök jól ismeri ezt a területet, mert a szovjet időkben az NDK-ban szolgált mint a KGB főtisztje.

Az Insider és a Bellingcat nyomozó portál vizsgálatot folytat az orosz titkosszolgálat nyugati gyilkosságai ügyében. Feltűnt nekik, hogy amióta megindult a háború Ukrajnában, a sajtó elsőszámú célponttá vált.

A két portál megkérdezte az orvosokat, hogy mivel mérgezhették meg Jelena Kosztyucsenkot? Valamilyen klór mérgezésre gyanakodtak az orvosok. Ennek alapján a német főügyészség újra megkezdte a vizsgálatot az orosz újságírónő mérgezése ügyében.

Jelena Kosztyucsenko túlélte a mérgezést, de még mindig nagyon gyenge. A londoni Guardian-ben megírta, hogy az ellenzéki Novaja Gazeta négy újságíróját gyilkolta meg Putyin titkosszolgálata. Egyikük a barátja volt. Neki kellett megszerveznie a temetését.

Két tűz között

Európa nyugati részén óriási a gyanakvás az oroszokkal szemben, és ez az ellenzéki sajtót sem kíméli. Lettországból kiutasították azt az orosz ellenzéki portált, amelynek Jelena Kosztyucsenko dolgozott. Végül Hollandia befogadta őket, de a gyanakvás megmaradt hiszen az orosz titkosszolgálat minden bizonnyal megpróbál beépülni az ellenzéki sajtóba is. Jelena Kosztyucsenko most könyvet ír “a fasizmusba süllyedt Oroszországról.”

Putyin orosz elnök nemrégiben már arról beszélt, hogy “a Nyugat egy zsidót állított Ukrajna élére”.

A fasiszta tendenciák már akkor is érezhetőek voltak a KGB-ben amikor ott szolgált Putyin elnök alezredesi rangban.

“Élni akarok. Tudom, hogy nem vagyunk és nem leszünk biztonságban ameddig Putyin rendszere fennáll. Épp ezért próbálunk abban segíteni, hogy ez a rendszer minél előbb megbukjon”

– írja cikkében a megmérgezett orosz újságírónő a londoni Guardianben.

Bizonytalan jogi alapon állnak Brüsszel szankciói az orosz oligarchák ellen?

ki

-

2023-09-24

0

Bizonytalan jogi alapon állnak Brüsszel szankciói az orosz oligarchák ellen?

Azt a kérdést feszegeti a brüsszeli Politico egy kínos ügy kapcsán, hogy jogi alapon megállják e helyüket az oligarchák ellen meghozott szankciók?

Az egyik oligarchát orosz/zsidó állampolgárnak nevezték a szankciós listán, és ezt Vjacseszlav Mose Kantor, az orosz műtrágyakirály ügyvédei kifogásolták mondván: ez antiszemitizmus hiszen a cári Oroszországban jelölték így az orosz zsidókat. A 70 éves oligarchától az Európai Unió kénytelen volt bocsánatot kérni.

“Polgári halált jelent, ha valaki rákerül a szankciós listára, mert ezzel az illetőt teljesen elvágják a gazdasági élettől. A szankciós kard igen éles, de ahogy az Európai Unió azt mostanában használja, az nem elfogadható” – nyilatkozta a Politiconak Victor Winkler, akinek nincsenek orosz ügyfelei. Mire célzott a német ügyvéd? Arra, hogy a brüsszeli dossziék jogilag igen kétes alapokon állnak.

Nyugaton ugyan kevesen kételkednek benne, hogy jogos volt annak az 1600 orosznak a szankcionálása, akik támogatják Putyin agresszióját Ukrajna ellen, de a dossziék nem mindig tartalmaztak meggyőző bizonyítékokat. Rohamtempóban folyt a vizsgálat Kantor esetében is 2022-ben amikor a 64 oldalas dosszié jelentős része nem állt másból mint az internetről lemásolt orosz anyagokból. Végül Brüsszel megfogalmazta a vádat Kantor ellen:

”Az oligarcha nyíltan deklarálta barátságát Putyin iránt, jó kapcsolatban áll a Kremllel. Anyagilag támogatta az orosz döntéshozókat a Krím megszállásában és Ukrajna keleti területeinek destabilizálásában.”

A 70 éves dollár milliárdos Kantor a szankció miatt lemondott az Európai Zsidó Kongresszus elnöki tisztéről, de ügyvédei megtámadták az uniós döntést a luxemburgi Európai Bíróságon. Ügyvédek azt állították a bíróság előtt, hogy egyáltalán nem felel meg a valóságnak az, hogy Kantor barátja vagy közeli ismerőse lenne Putyinnak, mert az orosz műtrágyakirály csak fogadásokon találkozott az orosz elnökkel.

Nagy Britanniában sokkal komolyabban veszik a szankciók jogi indoklását

Michael O’Kane londoni ügyvéd elmondta a Politiconak, hogy az Egyesült Királyságban csakis megbízható információkra építik a szankciós vádat nem pedig társas oldalak bizonytalan “tényeire.”

Brüsszelben a sietséggel magyarázzák azt, hogy a dossziék tartalma sok kétes értékű bizonyítékot is magában foglal. Napi 12 órát dolgoznak az uniós jogi szakértők a szankciós listákon, ezért a hibázás lehetősége elég nagy.

Márciusban orosz oligarchák ügyvédeinek egy csoportja nyílt levélben fordult az Európai Unióhoz, és ebben felróják azt, hogy

“sok dossziét egyszerű Google kereséssel töltenek fel.”

Hozzátették: minthogy az előkészítő munka ilyen gyenge, ezért a szankciós lista célszemélyeinek dossziéja téves interpretációkra nyújt lehetőséget, hamis tényeket tartalmazhat és önellentmondó állításokat fogalmazhat meg.

Mit jelent a szankciós eljárás a gyakorlatban?

A szokás az, hogy egy uniós tagállam állítja össze a dossziét, melyet benyújt Brüsszelben, ahol a külügyi hivatal foglalkozik az üggyel.

A végső szót az Európai Tanács mondja ki. Azután pedig a 27 tagállam nagykövetei egy évben kétszer átnézik a listát, és korszerűsítik azt. Csak Magyarország vétóz néha, különben teljes a konszenzus – írja a Politico.

Emlékezetes Kirill orosz pátriárka esete, akinek nevét a magyar diplomácia szedte le a szankciós listáról. A hálás orosz főpap, aki korábban a KGB tisztje volt és vagyona meghaladja az egymilliárd dollárt, kitüntette a magyar miniszterelnököt, a miniszterelnök-helyettest, és nemrégiben Soltész Miklós államtitkárt is.

Fellebbezhet-e egy oligarcha az uniós döntés ellen? Elvben igen, de ez igen ritkán sikeres, mert Lengyelország és a három balti tagállam minden ilyen fellebbezést elutasít.

A szankciós listára került orosz oligarcha fordulhat az Európai Bírósághoz Luxemburgban, de ez igen időigényes folyamat, az ügyvédek pedig drágák.

Ha az Európai bíróság Luxemburgban az oligarcha javára döntene, akkor sem változik semmi, mert Brüsszelnek joga van arra, hogy új dossziét állítson össze. Addig pedig az oligarcha neve marad a szankciós listán, melyről szinte csak a halottakat húzzák le, de azért vannak kivételek:

Grigorij Berezkin orosz üzletember ügyvédei fellebbeztek mondván: a mesterséges intelligencia írta a vádiratot a Google információk alapján! Jogforrás lehet-e a Wikipédia?

Még kínosabb, hogy az uniós dossziéban voltak információk az “orosz bűnök” portálról, melyet nemlétező újságírók látnak el anyagokkal. Mivel védekezett az uniós ügyvéd:

”Nehéz Oroszországról megbízható információkat találni. Sajnos a forrásainkról nem tudok információval szolgálni.”

Szeptember elején aztán döntött az Európai Unió: Grigorij Berezkint és két másik oligarchát levettek a szankciós listáról.

Luxemburgban az Európai Bíróság 95 fellebbezést vizsgált illetve vizsgál. Márciusban Prigozsin neje megnyerte a pert Luxemburgban: a bíróság kimondta, hogy attól még, hogy valaki Putyin barátjának rokona, nem kell automatikusan szankciós listára kerülnie. Időközben persze kiderült, hogy a Putyin-Prigozsin barátság nem épp töretlen, és a Wagner sereg parancsnoka olyan repülőgép balesetben veszítette életét, melyet valószínűleg az orosz elnök utasítására a titkosszolgálat szervezett meg Oroszországban. Nyikita Mazepin autóversenyző is elérte: felfüggesztették a szankciós döntést annak érdekében, hogy részt vehessen a Forma 1 versenyen.

A luxemburgi Európai Bíróság minden harmadik szankciós perben az orosz oligarchák javára dönt.

“Ilyenkor persze ünnepelnek Oroszországban, ezt nagyon is kihasználja az orosz propaganda. Éppen ezért komoly probléma az, hogy egy ilyen súlyos jogi döntést ilyen dilettáns módon készítenek elő az Európai Unióban“ – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Winkler német ügyvéd.

Az Európai Tanács legutóbbi júniusban foglalkozott a szankciókkal, és kiterjesztette a célszemélyek körét: most már lehet családtagokat is a listára helyezni. A merítés is mélyebb lehet: már nemcsak oligarchák kerülhetnek a szankciós listára, de olyan üzletemberek is, akik kulcs szektorban dolgoznak Oroszországban, amely háborút folytat Ukrajnában.

“Ez az új megközelítés példátlan az Európai Unió történetében, ilyen még nem volt a szankciós döntések esetében” – nyilatkozta a Politiconak Sven De Knop ügyvéd.

Tarnavszkij tábornok: Az ukrán fegyveres erők áttörték az orosz védelmet

FüHü

-

2023-09-24

0

Tarnavszkij tábornok: Az ukrán fegyveres erők áttörték az orosz védelmet

Olekszandr Tarnavszkij, a Tavrija hadműveleti-stratégiai csapatcsoport parancsnoka a nyugati médiának elmondta, hogy az ukrán katonák áttörték a védelmet a Zaporizzsja régióbeli Verbovoban.

Az ukrán erők ellentámadását a déli fronton vezető tábornok azt mondta, hogy a csapatok áttörték a verbovoi védelmet és tovább haladnak előre, a mostaninál is nagyobb áttörést jósolt.

Haladunk, ha nem is olyan gyorsan, mint várták, nem úgy, mint a második világháborús filmekben…

Hozzáteszi, a lényeg, hogy ne veszítsék el azt a kezdeményezést, amelyben most az ukrán hadseregben van.

Tarnavszkij szerint az oroszok jelenleg a védelmi vonaluk mélységére hagyatkoznak. Az ukrán hadsereg akadályát a kereszteződések, a fasávok és a köztük lévő aknamezők jelentik.

Azt is elmondja, hogy létezik olyan kis orosz védelmi csoportok kombinációja, amelyek jelenleg pontosan és hozzáértően vannak elhelyezve. De az ukrán hadsereg akciói lassan visszavonulásra kényszerítik őket, amikor támadóegységekkel találkoznak. A sikeres ellentámadáshoz az ukrán csapatoknak legalább Tokmak városát el kell érniük. Ez a minimális cél

A média jelentése szerint az oroszok a helyzetről másként számolnak be.

A nyílt forrásokból származó videók újságírói elemzése azonban azt mutatja, hogy néhány ukrán egység valóban „átlépte az orosz védelmi vonal fontos vonalát” Verbove falu közelében.

Világ

Kambodzsában szinte mindent a kínaiak építenek, de ez az ágazat most válságba jutott Kínában, és ennek a jelei megmutatkoznak Kambodzsában is.

USA szankciók a kínai cég ellen

Évente hétmillió turistával számolnak, és ez a nagy forgalom egymillió embernek jelent majd munkalehetőséget.

A tiencsini cég 4 milliárd dolláros befektetést ígért a kezdetben, de senki sem tudja, hogy miből?

Az új miniszterelnök Nyugaton nevelkedett, de…

Putyin legjobb magyar tanítványa Orbán Viktor

Magyarországon a gazdasági válság válthat ki politikai reakciókat: nálunk nem a birodalomtól, csak a birodalmi álmoktól kell elbúcsúzni, de Orbán Viktor rendszere éppúgy mint Putyiné erre építette a legitimitását.

Ukrajnának viszont nagyon nagy gondot okoz a gabonaexport hiánya, mert az agrárbiznisz a gazdaság 10%-át jelenti, és nagy befolyással van a közhangulatra. A Kremlben tudják ezt, és ezért szisztematikusan támadják a kikötőket és a gabonaraktárakat Ukrajnában.

Három megoldás kínálkozik, de egyik se jó igazán

Csakhogy addig is az ukrán gazdáknak vetniük kell, és ilyen bizonytalan helyzetben nem tudhatják: mennyit lesznek képesek ebből külföldön eladni?

A lengyel agrárminiszter is jelezte, hogy kész a tárgyalásokra. Kaczynski, Lengyelország erős embere, egy választási nagygyűlésen megerősítette: továbbra is támogatják Ukrajnát “a kellemetlen viták ellenére.”

Az orosz képviselőház elnöke szerint “Ukrajna vagy kapitulál vagy megszűnik mint állam!” A Nyugat elveszítette a háborút, amelyet Oroszország ellen vív – állítja Vjacseszlav Vologyin a Duma elnöke.

Kinek dolgozik az idő?

Viktor Szokolov admirális 34 tiszt társával együtt az életét veszítette a pénteki támadás során – közölte Ukrajna katonai titkosszolgálata.

Közös USA – ukrán fegyvergyártás

”A reális háború mindig különbözik attól, melyet terepasztal mellett elképzelünk. Ukrán katonák halnak meg a fronton. Mi csak a fegyvert küldjük, ők tudják, hogy miképp használják fel. Bízzuk rájuk a taktikát!”

„A háború előtt elleneztem Ukrajna NATO-tagságát, mert féltem, hogy ez pontosan azt a folyamatot indítja el, amit most látunk. Most, amikor a folyamat elérte ezt a szintet egy semleges Ukrajnának ilyen körülmények között már nincs értelme.”

Az agrobizniszt a maffia különböző csoportjai irányítják Olaszország déli részén, ahol a munkavállalók jelentős része migráns, akik rémes körülmények között dolgoznak, hogy hasznot hajtson a bűnöző csoportoknak.

Caporale rendszer

Jelena Kosztyucsenko fiatal ellenzéki riporter majdnem úgy járt mint lapjának, a Novaja Gazetanak kritikus újságírója Anna Politkovszkaja, akit a titkosszolgálat csecsen bérgyilkosokkal öletett meg 2006-ban Moszkvában.

“Az agyam elfelejtette hogy kell aludni”

Két tűz között

“Élni akarok. Tudom, hogy nem vagyunk és nem leszünk biztonságban ameddig Putyin rendszere fennáll. Épp ezért próbálunk abban segíteni, hogy ez a rendszer minél előbb megbukjon”

Azt a kérdést feszegeti a brüsszeli Politico egy kínos ügy kapcsán, hogy jogi alapon megállják e helyüket az oligarchák ellen meghozott szankciók?

”Az oligarcha nyíltan deklarálta barátságát Putyin iránt, jó kapcsolatban áll a Kremllel. Anyagilag támogatta az orosz döntéshozókat a Krím megszállásában és Ukrajna keleti területeinek destabilizálásában.”

Nagy Britanniában sokkal komolyabban veszik a szankciók jogi indoklását

Mit jelent a szankciós eljárás a gyakorlatban?

Grigorij Berezkin orosz üzletember ügyvédei fellebbeztek mondván: a mesterséges intelligencia írta a vádiratot a Google információk alapján! Jogforrás lehet-e a Wikipédia?

Olekszandr Tarnavszkij, a Tavrija hadműveleti-stratégiai csapatcsoport parancsnoka a nyugati médiának elmondta, hogy az ukrán katonák áttörték a védelmet a Zaporizzsja régióbeli Verbovoban.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA