Kezdőlap Világ Oldal 322

Világ

Rengeteg pozíciót bukhat a Fidesz, ha egyáltalán marad az EPP-ben

Parlamenti alelnöki, bizottsági helyeket veszíthet el a Fidesz, ha az új Európai Parlament megalakulásakor még fennáll a tagság felfüggesztése. Lehet viszont, hogy csak kitolták a jövőbe a szakítást.

Határozatlan időre felfüggesztette a Fidesz tagságát az Európai Néppárt (EPP), emiatt nem vehetnek részt a pártcsalád rendezvényein, nincs szavazati joguk és nem jelölhetnek senkit tisztségekre. Ebből az első kettő az EPP-n belüli érdekérvényesítést szűkíti be drámaian, a harmadik viszont az Európai Parlamenten belüli tisztségeket is érinti.

Az EP-ben szűkül a tér

De egyelőre csak elvben. Kende Tamás alkotmányjogász a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy a jelenlegi pozíciók nem sérülnek, ezektől egyébként se tudnák megfosztani a fideszeseket, mert a május végi EP-választásig már nem ülésezik a parlament. De a határozat amúgy is jelölési jogról szól.

Ami akkor válik élessé, amikor megalakul az új összetételű EP, július első napjaiban. Ekkor kezdődnek a különféle tisztségekre jelölések. A várható mandátumarányokat figyelembe véve 25-30 helyet saccol Kende, amitől eleshet a Fidesz a parlamenti bizottságokban elnöki, alelnöki pozíciók formájában. Bár ha a pozíciót kiterjesztően értelmeznék majdan, akkor

ez akár a bizottsági tagságokat is érinthetné.

Valki László ugyancsak nemzetközi jogász egyetért ezzel a lehetőséggel. Ráadásul jelenleg például az EP egyik alelnöke fideszes (Járóka Lívia).

Sokba kerül a vita az Európai Bizottságban is

A felfüggesztés nem érinti az Európai Bizottságbeli biztosi tisztséget, mert ez az ország uniós tagsági jogához tartozik, ám nem erősíti a kormány helyzetét. Trócsányi László igazságügyi minisztert szeretnék az EU „kormányába” delegálni. Mivel ott nem tisztségre szól a jelölés, hanem a testület elnöke osztja szét a „tárcákat”,

nagyban függ a kormány és a jelölt presztízsétől, milyen területet kap.

(Legutóbb Navracsics Tibor szenvedte meg azt, hogy az addig egybetartozó nagy területből elvették az állampolgári feladatokat, és a kis súlyú oktatási, ifjúsági ügyek maradtak.)

De mindez merőben elvi jelentőségű, mert inkább tűnik átmeneti tűzszünetnek a Fidesz és az EPP között a mostani döntés. Annak érdekében, hogy az EP-kampány ne a Fidesztől legyen hangos, és Orbánék ne az EPP ellenében kampányoljanak a hátra lévő időben se.

Senki se zárja ki a kizárást

Vagyis lehetséges, hogy csak jegelték a végleges szakítást. Manfred Weber EP-frakcióvezető és Joseph Daul, az EPP elnöke egyaránt arról beszélt a felfüggesztő határozat kimondása után, hogy a kizárás lehetősége változatlanul napirenden van. Maga Orbán is úgy fogalmazott, hogy nem szentírás a fideszesek beülése a következő EPP-frakcióba.

Fokozza a bizonytalanságot, hogy a Fidesz jogainak esetleges visszaállítását attól tette függővé az EPP, hogy

elkészüljön a három tagú „bölcsek tanácsa” jelentése, amire viszont nem szabtak határidőt.

Az elhangzottak alapján az EPP veteránjai a jogállamiság magyarországi helyzetét fogják értékelni, és valószínűleg például a CEU ügyének alakulását.

Ha azonban ez lenne a feladatuk, a vizsgálatot már most le is zárhatnák – mondta Valki László. Elég csak elővenni a Sargentini-jelentést, amelyet nagy többséggel fogadott el az EP, tehát a néppártiak is jelentős számban egyetértettek – fűzte hozzá.

Kende Tamás értelmezése szerint ha sor kerül arra, hogy valamikor visszaállítanák a Fidesz tagsági jogait, azt ugyanúgy kellene előterjeszteni, ahogyan a szerdai határozatot. Vagyis az EPP elnökségének és a Fidesznek közösen, legalábbis formailag. Mert a felfüggesztésnek a néppártiak gesztusaként lett „társszerzője” a Fidesz annak hallatán, hogy egyoldalú döntés esetén a Fidesz azonnal kilép tőlük. És a választmányi ülésen Orbán azt is belengette, hogy ezután új frakciót alakíthatnak.

Most kezdődik a meccs második félideje

Van a következő eseménysornak még egy vetülete. Mégpedig az, hogy az EPP-nek kizárt, hogy annyi képviselője legyen, amivel megszavazhatná az EP-ben az Európai Bizottság élére jelölt Manfred Webert. (Ehhez – ha a britek kilépnek – a 705 képviselő felének plusz egy fő szavazata kell, az EPP-nek várhatóan 180 körüli széke lesz.) Vagyis folytatódni fog a jelenlegi gyakorlat, hogy a relatív többségű EPP a fontos ügyekben alkut köt a szocialistákkal (S&D), a liberálisokkal (ALDE) és ha kell, a két zöld frakcióval.

Az ALDE frakcióvezetője, Guy Verhofstadt szerint az EPP elvesztette hitelét a nem kizárással. Az SPD, a német szocdem párt és az egyik EP-beli zöld párt részéről ugyancsak hitelvesztésről nyilatkoztak Weber esetében, s ha bizottsági elnök akar lenni, akkor világossá kell tennie, melyik oldalon áll.

Ahogyan arról már írtunk, az S&D-ben eddig nem hoztak döntést Weber támogatásáról, de informálisan az az álláspontjuk, hogy ennek feltétele lesz a Fidesz kizárása az EPP-ből.

A zsidó diákok 89%-a tapasztalt antiszemita jelenségeket a francia egyetemeken

0

Ezt a meglepően magas számot hozta ki az első olyan vizsgálat, mely Franciaország felsőoktatási intézményeiben térképezte fel az antiszemitizmust. A franciaországi zsidó diákok szervezete rendelte meg a vizsgálatot az Ifop közvélemény-kutató intézetnél.

Kiderült: a zsidó diákok 20%-a tapasztalt valamilyen agresszív antiszemita cselekményt is, de mégis alig fordulnak a hatóságokhoz ilyen ügyben. Mindössze a megkérdezett zsidó diákok egy százaléka fordult a hatóságokhoz ilyen ügyben.

Miért? – tudakolta a párizsi Le Figaro a franciaországi zsidó diákok szervezetének vezetőjétől. A diákok szörnyen tájékozatlanok. A döntő többség egyáltalán nem is tud arról, hogy minden francia egyetemen van egy referens, akinél bejelentést lehet tenni, ha valakit vallási vagy faji alapon sérelem ér. Amint belép valaki az egyetemre, akkor azonnal meg kellene kapni ennek a referensnek a telefonszámát – mondta Sacha Gozlan. A franciaországi zsidó diákok szervezetének vezetője szerint az a baj, hogy az antiszemitizmus egészen hétköznapi jelenséggé vált a francia egyetemeken az elmúlt tíz évben. Kevés antiszemita csoport van, de azok erősek és jól szervezettek, hallatják a hangjukat.

Franciaországban él Európa legnépesebb zsidó és muzulmán közössége. Az elmúlt évek során több iszlamista merénylet irányult közvetlenül a zsidók ellen Franciaországban. Emiatt a zsidó intézmények jórésze állandóan rendőri védelem alatt áll. Emmanuel Macron elnök nemrég Párizs legnagyobb zsinagógájában ígérte meg a franciaországi zsidók szervezetének, hogy a rendőrség fokozni fogja a zsidó közösségek védelmét. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök rendszeresen alijára buzdítja a franciaországi zsidókat. Emmanuel Macron elnök – elődeihez hasonlóan – azt ígéri a Franciaországban élő zsidóknak, hogy a francia állam megvédi őket annak ellenére, hogy az elmúlt években növekednek az antiszemita jelenségek a francia társadalomban – ahogy az egyetemeken készült első felmérés is ezt igazolta francia földön.

Orbán: mi függesztettük fel a tagságot, Daul: elővehető a kizárás

Orbán szerint szó sincs a Fidesz tagságának felfüggesztéséről, az EPP elnöke szerint viszont a kizárás bármikor elővehető. A tagság szünetelése csak az EPP-n belül érvényes, de nem tűnik előnyösnek a Fidesz számára.

Ahogyan a kormánymédia azonnal elkezdte értelmezni a Fidesz tagságának felfüggesztését, Orbán Viktor is azt hangsúlyozta brüsszeli sajtótájékoztatóján, hogy a Fidesz egyoldalúan függeszti fel jogainak gyakorlását az Európai Néppártban (EPP) az EPP által felkért háromtagú bizottság jelentésének elkészültéig.

Nem látszik az „önkéntesség” értelme

Holott az beszámolónkból is kiderült, hogy a három órás – helyenként indulatos – vita végén az EPP belement abba a kompromisszumba, hogy a szavazásra bocsátott javaslatot megtoldották egy mondattal. Eszerint

„az Európai Néppárt elnöksége és a Fidesz közösen egyetért abban, hogy a Fidesz felfüggeszti a tagságát az Európai Néppártban addig, amíg az értékelő bizottság jelentése elkészül”.

Történt ez azután, hogy a Fidesz szerette volna elérni, saját maga léptesse életbe a felfüggesztést, úgy, ahogyan azt ők szeretnék. Ezt az EPP-ben elutasították.

A történtek értelmezésének sorában Orbán azt mondta, hogy „minket nem lehet kizárni és felfüggeszteni sem”, egy sok választást megnyert párt „nem engedi meg magának, hogy felfüggesszék vagy kizárják, mert akkor inkább feláll és távozik”. Vagyis ők választották azt a megoldást, hogy a vizsgálóbizottság jelentésének elkészültéig „egyoldalúan mi felfüggesztjük jogaink gyakorlását”.

Ha a döntést megnézzük, az nem arról tanúskodik, hogy a Fidesz maga javasolta volna a kimenetelt. A határozat értelmében a párt nem vehet részt a Néppárton belüli eseményeken (már a csütörtöki EPP-csúcson se), nem lesz szavazati joguk párton belül, és, ami a legfontosabb, nem javasolhatnak jelölteket semmilyen pozícióra.

Utóbbi, ha jól értelmezzük, azt jelenti, hogy az EP-választás után július elején összeülő új Európai Parlamentben

nem jelölhetnek tagot a következő Európai Bizottságba.

Márpedig a kormány szándéka Trócsányi László igazságügyi minisztert (a Fidesz EP-listavezetőjét) európai „kormánytaggá” tenni.

A kormány politikája változatlan – jelentette ki Orbán, benne a bevándorlással és a „keresztény Európával”.

Magyarázata szerint az EPP-n belüli vita egyenesen a néppárt jövőjéről szólt. Arról, hogy „zárják ki azokat, akik a keresztény-konzervatív vonalon vannak – ezek vagyunk mi – és alakítsák át a pártot egy olyan szervezetté, ami jóval balrább, a liberális irányban áll”.

A fiókban vannak a kizárások

Nem egészen erről beszélt Joseph Daul, az EPP elnöke, aki korábban személyes csalódásának adott hangot a Fidesz politikája miatt. Esti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a Fidesz európai parlamenti képviselői maradnak a néppárti frakcióban és szavazhatnak is, a felfüggesztés csak az EPP-n belülre vonatkozik. A néppárti döntésekben nem vehetnek részt és posztokra sem jelölhetnek embereket.

Daul arról szólt, hogy

ha a Fidesz nem tiszteli a szabályokat, bármikor újra szavazhatnak a kizárásról.

A Herman van Rompuy vezette három tagú bizottság elkészíti jelentését, de a kizárást követelő 13 tagpárti levél továbbra is érvényben van, ezekről bármikor újra szavazhatnak.

Orbán azt is bejelentette, hogy a Fidesznek is lesz három tagú delegációja a Herman van Rompuy vezette vizsgáló bizottsággak tárgyalandó. Ennek tagja: Novák Katalin családügyi EMMI-államtitkár, Szájer József EP-képviselő és Varga Judit, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára.

A nap képe…

0

ha kell, hát kell… 🙂

Felfüggesztették a Fidesz tagságát az EPP-ben

Óriási, feszült vita után nagy többséggel felfüggesztette az Európai Néppárt a Fidesz tagságát. Az információk szerint az EPP és a Fidesz közös javaslataként került sor erre. Orbán azzal fenyegetőzött, hogy távozik és új frakciót alkot, ha felfüggesztik őket.

Joseph Daul néppárti elnök a Twitteren jelentette be, hogy azonnali hatállyal határozatlan időre felfüggesztik a Fidesz tagságát. Mellette 190-en, ellene 3-an szavaztak.

Pária-sors

A felfüggesztés alapján a Fidesz nem vehet részt az EPP ülésein, nem szavazhat és jelölteket sem állíthat tisztségekre.

Az ülés előtt Gulyás Gergely bejelentette, hogy

ha felfüggesztés lesz a verdikt, akkor ők azonnal kilépnek az EPP-ből.

A szavazást megelőzően heves, indulatos vita zajlott az Európai Parlament Antall József szárnyában lévő ülésteremben.

Puhítás és gyámság

Később kiderült, hogy Orbán Viktor azt szerette volna elérni, hogy ne az EPP függessze fel a Fidesz tagságát, hanem a párt a maga feltételei szerint tehesse meg ezt. Ezt az EPP elnöksége elutasította.

Ezt Manfred Weber, az EPP európai parlamenti frakciójának vezetője azzal utasította el, hogy az elnökség javaslatának része egy amolyan „felügyelő bizottság” létrehozása, amely a felfüggesztés idején vizsgálja a magyarországi jogállami folyamatok alakulását, és jelentése alapján döntenek a tagság visszaállításáról.

A testület vezetője Herman Van Rompuy, az Európai Tanács korábbi elnöke lenne, tagja az egykori osztrák kancellár, Wolfgang Schüssel és Hans-Gert Pöttering, valamikori európai parlamenti elnök.

Az ülésen

Orbán fake newsnak minősítette a velük szemben felhozott vádakat.

Egy finn képviselő szerint Orbán azt mondta, a Fidesz konzervatív párt, amelynek csak azokkal a pártokkal van vitája, amelyek kizárását követelik.

Az is kiszivárgott, hogy

Orbán azzal fenyegetőzött, a Fidesz távozik az EPP-ből és új frakciót alakít, ha felfüggesztik őket.

Az ülésen a Fidesz segítségére sietett több párt. A Euronews tudósítása szerint a szlovén SDS után a szlovákiai magyar MKP, és a romániai RMDSZ jelentette be, hogy kilépnek az EPP-ből, ha kizárják a Fideszt.

A választmányi ülés vége felé arról érkeztek hírek, hogy változtatnának az eredeti javaslattervezeten. Eszerint ezt úgy írnák át, hogy az Európai Néppárt és a Fidesz egyetért a Fidesz tagságának felfüggesztésével, amíg az ellenőrző bizottság elkészül jelentésével.

Rövidesen döntenek a Fideszről – felfüggesztés várható

Rövid időn belül dönt az Európai Néppárt (EPP) választmányi ülése, amelyen valószínűleg határozatlan fogják felfüggeszteni a Fidesz tagságát. Előtte lehet még szavazás a kizárási javaslatról is.

A sorsdöntőnek ígérkező EPP-választmányi ülés (politikai gyűlés) 262 tagja (illetve a megjelentek) elé az előzetes várakozás és információk szerint az kerül, hogyhatározatlan időre függesszék fel a Fidesz tagságát.

Korábban emellé állt Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke, de Sebastian Kurz osztrák kancellár fél év időtartamot javasolt. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke viszont a kizárást pártolja.

Két szavazás is lehetséges

A Bruxinfo úgy értesült, hogy először utóbbiról, a 13 párt által beadott kizárási indítványról szavaznak, méghozzá titkosan. Ez a tény még akár meglepetést is eredményezhet. Ha végül kisebbségbe szorulna ez a javaslat, akkor következne az EPP elnöksége által tett indítvány. A felfüggesztés alighanem azt jelentené, hogy a Fidesz nem vehetne részt a párt ülésein és egyéb rendezvényein, így nem is szavazhatna és a párton belüli posztokon is „befagyasztanák” részvételüket.

Az ülést egyébként – minő szimbólum – az Európai Parlament Antall József szárnyában tartják.

A Fidesz alelnöke, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter már kora délután bejelentette, hogy már a felfüggesztés is elfogadhatatlan számukra. Ebben az esetben azonnal kilépnek az EPP-ből. Az még kérdés, hogy a két KDNP-s képviselő is velük tart-e, vagy ők még maradnak. Az előzetes információ alapján rájuk nem vonatkozik egyik EPP-beli javaslat se.

„Gyámokat” kaphat Orbán

Az EPP felfüggesztési javaslata azt is tartalmazza, hogy amolyan „felügyelőbizottságot”, „bölcsek tanácsát” rendelnének a Fidesz mellé, amelynek feladata lenne a tagság szünetelése idején nyomon követni a magyarországi fejleményeket.

Ennek a testületnek a tagja lenne Herman Van Rompuy, az Európai Tanács korábbi elnöke mint vezető, a korábbi szlovák miniszterelnök Mikulás Dzurinda, az egykori osztrák kancellár, Wolfgang Schüssel és Hans-Gert Pöttering, valamikori európai parlamenti elnök.

Izrael választ

0

„Ahogy Orbánnak sikerült érdekszövetséget kovácsolnia a mélyen antiszemita, lecsúszott és kulturálisan többszörösen hátrányos helyzetű jobboldaliak és a Kádár-korszak moszkovita maradványai között, úgy kovácsolt Netanjahu szövetséget az ultraortodoxok, a bevándorolt szovjet értelmiségiek homo sovieticus-világa és az arab országokból egykor bevándorolt, rendkívül képzetlen kétkezi munkások utódai között.” – Ara-Kovács Attila mai Diplomáciai jegyzete.

Április 9-én parlamenti választások lesznek Izraelben. Az országot ért szokásos külső kihívások gyakorlatilag minimálisak, új intifáda – vagyis palesztin lázadás – sincs egyelőre a láthatáron. A mostani választás tétje az ország belső békéje és demokratikus rendszerének megerősítése lesz, s ez esetben nem a zsidó-palesztin kérdés reménytelensége tükrözi a legfőbb problémát, hanem az, ami az egyes zsidó politikai pártok és erőközpontok között mutatkozik.

Benjamin Netanjau miniszterelnök keményen és számtalan furfanggal tartja kezében az irányítást – de ez csak a látszat. Elvileg nincs akadálya annak, hogy elnyerje a relatív többség bizalmát, ám annál több gyakorlatiasabb probléma jöhet közbe.

Sokan úgy gondolják, ha Netanjahu kap még egy kormányzati esélyt, olyan visszafordíthatatlan károkat okozhat az országnak, mint Donald Trump Amerikának vagy Orbán Viktor Magyarországnak.

Nagyon sokan jelentették ki 2016 ősze után, hogy ők már régen mondanak és tesznek olyasmiket, amik Trumpot oly hihetetlenül és váratlanul a Fehér Házba repítették. Orbán is mondott ilyeneket, Netanjahu is, és még sokan mások. És van ebben jócskán igazság. Azok a populizmus-elemek, amelyeket Trump oly önfeledten zúdít rá naponta a világra, csíráikban ott voltak már 21 éve, amikor Orbán először hatalomra került, és ott voltak 20 éve is, amikor Netanjahu lett először miniszterelnök.

Való igaz, Trump és Netanjahu módszerei között számos hasonlóság tapasztalható, de az intencióik közötti különbségek mégis óriásiak.

Míg az amerikai elnök merő önhittségből és hozzá nem értésből tette kockára hazája szövetségi rendszerét és biztonságát, addig ilyesmit Netanjahuról még legádázabb ellenfelei sem állíthatnak.

Viszont annál beszédesebb a hasonlóság az izraeli és a magyar miniszterelnök hatalomgyakorlási és a politikai mezőny ideológiáktól független leuralása között.

Ahogy Orbánnak sikerült érdekszövetséget kovácsolnia a mélyen antiszemita, lecsúszott és kulturálisan többszörösen hátrányos helyzetű jobboldaliak és a kádár korszak moszkovita maradványai között, úgy kovácsolt Netanjahu szövetséget az ultraortodoxok, a bevándorolt szovjet értelmiségiek homo sovieticus-világa és az arab országokból egykor bevándorolt, rendkívül képzetlen kétkezi munkások utódai között. Mindkét politikus mesterien elegyíti a vizet a tűzzel, s a jelek szerint eddig sikeresen kikapcsolta társadalmaik egyébként indokoltan kifinomult veszélyérzetét.

Natanjahu most is erre épít, s kampányában megjelent számos olyan elem, ami eddig Izraelben szokatlan volt, s így nem befolyásolta a választások kimenetelét. Trump rendkívül népszerű Izraelben – nincs még egy ország, beleértve az őt megválasztó Egyesült Államokat, ahol annyira kedvelnék, mint Izraelben. Ennélfogva Netanjahut és Trumpot baráti együttlétben ábrázoló óriásplakátok tapétázzák ki a házfalakat, azt sugallva: Netanjahu és csakis Netanjahu az, aki ezt a barátságot kiérdemli…

Ez is mutatja az izraeli társadalmon eluralkodó politikai elvakultságot és az óvatlanság mértékét. Igaz, Trump megígérte az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költözését, s ez meg is valósult; s azt is, hogy a széthulló Szíria realitásaiból kiindulva Izrael jogot formálhat a Golán-fennsíkra. Mindkét elvárás jogosságát csak az elvakultak tagadhatják, de legalább ne Trump hirdette volna meg, már eleve kompromittálva a két ügyet.

Mégsem állítható, hogy Netanjahu abszolút befutó lenne s ennek több komoly oka is van.

Már most látszik, hogy Netanjahu Likudja egyedül nem lenne képes kormányt alakítani, még akkor sem, ha relatív többséget szerezne. A választások után épp úgy koalícióra kényszerül, mint ahogy koalícióban kormányoz jelenleg is. Csakhogy az elmúlt esztendők példái igazolják, Netanjahuval egyre kockázatosabb együtt kormányozni, így a miniszterelnök csak olyan pártok közül válogathat ki partnert, amelyek enyhén szólva kevéssé finnyásak. Kormányainak színezete egyre szélsőségesebb lett amúgy is a közelmúltban, egyre excentrikusabb alakok népesítették azt be, s egyre több engedményt kellett tennie olyan erőknek, amelyek politikája kevesek számára elfogadható.

A nagykoalíciót a baloldallal eleve ki lehet zárni, a

legtöbb centrista párt elutasítja az együttműködést Netanjahuval, akiről egyre kevesebben hiszik el, hogy hatalmon tudna maradni, ha politikáját eltávolítja a szélsőségektől.

Ráadásul a baloldali ellenzéknek van egy remek jelöltje, aki az elmúlt napokban, a népszerűséget illetően maga mögé utasította a miniszterelnököt. Benny Gantz háromcsillagos tábornokról van szó, aki volt már vezérkari főnök, és sikeres csatákat vívott az ellenséggel, két alkalommal a Gázai-övezetben. Érdekes, hogy Gantz belépője a politikai pástra nagyon erőteljesnek sikeredett, és sokan nem is örültek neki a baloldalon, hisz három kis választási reklámklippet azokra a pusztító sikerekre épített a tábornok kommunikációs stábja, amelyeket épp Gázában aratott a Hamász fölött. Ám az elmúlt hónapok őt – illetve stábját – igazolták, s nagyon valószínű, hogy ellenzéki oldalon ezért egyedül neki sikerült olyan benyomást tennie a választókra, hogy szavazók akár a jobboldalról is mellé állhatnak.

Netanjahu legnagyobb problémája mégis a még mindig ellene folyó hármas jogi eljárás. Épp pár hete jelentette be egy ügyész, hogy eljárást indít ellene vesztegetés, csalás és hivatali hatalommal való visszaélés miatt. Izrael történetében ő az egyedüli – hivatalban lévő – miniszterelnök, akinek ilyesmivel kell szembenéznie. Ugyan

Netanjahu ügyészségi meghallgatására csak április 9-e, vagyis a választás után kerül majd sor, s ha az eljárás el is indul, az még nem jelenti automatikusan azt, hogy – Likud-győzelem esetén – hivatalát nem foglalhatja el, ám tény: ilyen vádakkal terhelve aligha akad komoly párt, amelyik koalícióra menne vele.

Netanjahu kikerülése a nagypolitikából nem csak Izraelben írná felül az eddigi forgatókönyveket, de a világpolitikában is. Trump egyik fő szövetségesét veszítené el, s ennélfogva a republikánusok által olyannyira kisajátított amerikai-izraeli kapcsolatok is kiegyensúlyozottabbá válnának.

Továbbá új fejleményt jelentene ez a magyar-izraeli kapcsolatokban is, hisz Orbán és Netanjahu egymásban látták annak a politikának a visszaigazolását, mely mindkét embert oly sokáig hatalomban tartotta.

Bréking: a kilépés küszöbén a Fidesz

Felfüggesztés esetén a Fidesz azonnal elhagyja az Európai Néppártot – nyilatkozta Gulyás Gergely. Szerinte „a Fidesz és az ország méltóságáról van szó”.

A Fidesz akkor tud az Európai Néppártban (EPP) maradni, ha szerdán nem csupán a párt kizárására, hanem tagságának felfüggesztésére sem kerül sor – mondta az MTI-nek a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a párt alelnöke Brüsszelben. Gulyás Gergely hozzátette: a Fidesz

a felfüggesztést nem tudja tudomásul venni, ilyen döntés esetén azonnal elhagyja az EPP-t.

Hozzátette: ha a kizárás alaposságának vizsgálatára létrejön egy „három bölcsből” álló bizottság, a Fidesz önkéntes döntéssel azt vállalja, hogy a testület munkájának lezárultáig nem vesz részt a Néppárt testületeinek munkájában.

„A Fidesz és az ország méltóságáról is szó van” – fogalmazott a miniszter. Hozzáfűzte: „olyan kompromisszumot nem tudunk kötni, amely korlátoz bennünket a szabadságunkban és abban a politikában, amellyel elutasítjuk a bevándorlást”.  Közölte azt is: a Fidesz a keresztény Európa megvédését is a legfontosabb politikai célok között tartja számon.

Az elmúlt hetekben a Fidesz mindent megtett a kompromisszum érdekében, az EPP csúcsjelöltje, Manfred Weber által szabott feltételeket teljesítette – jelentette ki a politikus. Gulyás Gergely emlékeztetett: a kizárást a pártcsaládból tizenhárom bevándorláspárti tagpárt kezdeményezte, amelyeknek együttesen 34 mandátumuk van a 217 fős frakcióban.

A délután háromkor kezdődő EPP-választmányi gyűlés előtt ismertté vált, hogy Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke a felfüggesztést támogatja. „Amíg a Fidesz nem állítja helyre teljes mértékben a bizalmat, nem maradhat meg a rendes, teljes jogú tagság” . Jean-Claude Juncker bizottsági elnök ezzel szemben a kizárás híve.

Orbán hátraarca a CEU ügyében, vagy ismételt trükk?

Lehetséges, hogy német segítséggel meghátrál a CEU ügyében Orbán Viktor. A német kancelláriaminiszter nyilatkozatából ez is kiolvasható, de az nem, hogy a CEU teljesen Budapesten maradhat.

Nem várta meg a bajor miniszterelnök, Markus Söder levelét, hanem maga ragadott tollat, és arról biztosította a bajor kormányt, hogy a CEU részt vehet a magyar felsőoktatásban – ez derül ki a bajor Süddeutsche Zeitung (SZ) írásából.

A lapnak Florian Herrmann kancelláriaminiszter a levélről azt mondta, hogy abban a magyar miniszterelnök garantálta, hogy

a CEU továbbra is Magyarországon kutathat és oktathat. 

Herrmann szerint ez már egyértelmű jele a békülésnek.

A teljes levelet a SZ nem közli, de egy talán szó szerinti idézet szerint

„A magyar kormány nevében biztosíthatom Önöket, hogy a müncheni műszaki egyetem magyar felsőoktatásban való részvétele a CEU-val való együttműködés keretében nem lesz akadály.”

Utóbbi a Manfred Weber váratlan ajánlattal módosított követelésére adott válasz.

Az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője a mai, sorsdöntőnek ígérkező választmányi ülés előtt kiegészítette három feltételének a CEU-ra vonatkozó részét. Az eredetileg úgy hangzott, hogy az egyetem visszatérhessen Budapestre és továbbra is adhasson ki amerikai diplomát.

Ezt egészítette ki budapesti útján azzal, hogy a müncheni műszaki egyetem és a BMW autógyár finanszírozóként lépne be a CEU működésébe. A dolog érdekessége, hogy a CEU nem panaszkodott anyagi gondokra, és Bécsbe költözve éppúgy uniós intézménynek minősül, ahogyan a német közreműködéssel történne.

A cikket ismertető 444.hu szerint ezzel Orbán azt ígéri, hogy nem fog keresztbe tenni annak, hogy a müncheni egyetem a CEU-val való együttműködésének keretében részt vegyen a magyar felsőoktatásban.

A levélben azonban a cikk alapján semmilyen ígéret nincs a kutatás és oktatás folytathatóságán túl.

A kormány érvelése a CEU ügyében eddig az volt, hogy

az egyetem nem is ment el, változatlanul itt van.

És ez igaz is, a magyar posztgraduális képzés folytatódik Budapesten. Az amerikai diplomát kiadó oktatás – a program túlnyomó része – azonban Bécsbe kerül (?) a lex CEU miatt.

A SZ cikkében

nem olvasható olyan mondat, hogy az egyetem visszakaphatja teljes budapesti státuszát.

Ahogyan ezt a CEU igényli. Weber ajánlata után közleményben tudatták, hogy „világossá kell tennünk, hogy a lehetséges együttműködés előkészítését csak akkor folytathatják tovább a résztvevő felek, ha Magyarország miniszterelnöke egyértelmű politikai állásfoglalásban biztosítja arról európai partnereit, hogy a CEU amerikai és európai diplomákat kiadó szabad intézményként Budapesten maradhat”.

Az események súlyát jelzi, hogy hétfőn Orbán még azt mondta az atv.hu-nak, hogy „ha minden igaz, a bajor miniszterelnöktől fogok kapni egy levelet, arra adok majd egy választ, attól függően, hogy mi lesz benne”.

Az mindenesetre nem sokára kiderül, Orbán valóban hátraarcot hajt végre a CEU ügyében. A Weber által támasztott másik két feltételnek lényegében nem tett eleget, illetve az EPP-beli kritikusok szerint nem hihetően. A mai vita előtt összefoglaltuk a lényeget.

Ma döntenek (?) a Fideszről az Európai Néppártban

Bármi lehetséges: kizárás, felfüggesztés, elhalasztás. Az EPP feladványa: mi a kevésbé rossz, ha kizárja a Fideszt, s ezt mikor tegye, vagy ha bent tartja. Mit hoz ki a matek, és hogyan lehet bizottsági elnök Manfred Weber?

Az egyetlen bizonyosság az, hogy semmi se biztos. Az előjelek alapján lehetséges, hogy a várhatóan délutáni választmányi (politikai gyűlési) ülés előtti utolsó pillanatokban derül ki, milyen javaslatot terjeszt a 262 delegátus elé az Európai Néppárt (EPP) vezetése.

A lehetőségek

Az eddigiek alapján a legvalószínűbb a kizárás és a tagság felfüggesztése közti választás lehetősége. Egyáltalán

nem lehetetlen azonban, hogy elhalasztják a határozathozatalt

az április 8-9-iki összejövetelre; ekkor még időben lesznek a május végi európai parlamenti választások előtti kampányhajrá előtt. Addig mérlegelhetik, mi a legkevésbé rossz számukra. Vagyis mi visz el többet: benntartani a vitán felül tehertétellé vált Fideszt és ezzel mandátumokat megtartani a következő EP-ben, vagy ezeket elveszítve szavazatokat nyerni a választók körében.

Mert a Fidesznek, sőt, magyar pártnak

aligha volt ilyen rossz sajtója nyugaton, mint mostanában a Fidesznek,

és ennyire elutasító a német közvélemény hazánkkal szemben. Ezt támasztja alá az a közvélemény-kutatás is, amely szerint a németeknek, de még a CDU-CSU híveinek is a kétharmada piros lapot követel Orbánék számára.

Az EPP vezetésének (elsősorban Joseph Daul elnöknek és Manfred Weber EP-frakcióvezetőnek) és főképpen a 262 delegátusnak nagyjából három tényezőből álló egyenletet kellene megoldania:

  • legpontosabban megtippelni a közvélemény hangulatát a fentiek alapján,
  • szembenézni azzal, hogy Manfred Weber jelöltségét csak akkor tudják sikerre vinni az Európai Bizottság elnöki tisztére, ha megkapják a centrumtól balra álló frakciók (szocialisták, liberálisok és zöldek) támogatását; márpedig ezek jó eséllyel ezt a Fidesz kirúgásához fogják kötni – a szocialisták szinte biztosan,
  • ha legkésőbb áprilisban nem teszik ki Orbánékat, akkor a Fidesz tizenvalahány képviselőjét később csak egyenkénti szavazással (úgynevezett kis kétharmaddal) tudják kizárni az EP-frakcióból, vállalva az ezzel járó teljes elhúzódó háborúskodást.

Mindezek előtt pedig azt kell számba venniük, hogy

a kompromisszum értelmes lehetőség, valóságos alternatíva-e.

Az tudniillik, hogy – amiként az elmúlt hetek megnyilatkozásaiban ez elhangzott néhányszor – hihetnek-e még Orbánnak abban, hogy „mostantól ismét rendes demokrata lesz”.

Ehhez nyilván mérlegre teszik a weberi hármas feltétel sorsát, amelyek teljesítésében állítólag ezek megfogalmazója szeretne kapaszkodót találni ahhoz, hogy a bent tartás mellett érveljen. (Vagy nem. Az elmúlt napok értesülései, nyilatkozatai ellentmondásosak, például az Orbánnal lezajlott budapesti találkozó után elmondottakkal szemben másnap azt közölte, hogy nem is volt tárgyalás, hanem lényegét tekintve ultimátumot adott elő. Később pedig azt indítványozta, hogy egy testület ellenőrizze a jogállami normák betartását, és ehhez kösse a támogatások odaítélését, ezt most, az EPP összejövetele előtt újságcikkben megerősítette – írta az Index.)

Weber feltételei voltak.

  • Hagyja abba a magyar kormány a Soros-Juncker-féle kampányt. Ezt Orbánék megtették, de a Napnál világosabb, hogy kényszer hatása alatt, s első körben Jean-Claude Juncker helyettesét, a szocialista Frans Timmermanst tervezték helyére tenni, majd a felháborodás nem csitulása láttán lett belőle a hirtelenjében előhúzott „családvédelmi akcióterv”-hirdetés. Az egyéb felületeken azonban azóta is vidáman fut az eredeti „tájékoztatás”.
  • Kérjen bocsánatot az EPP tagpártjaitól. Ebből az lett, hogy a „hasznos idiótáktól” kész elnézést kérni, ha bárki úgy érzi, megsértette ezzel. De a „támadó hangnem” sajnálata mellett álláspontjuk nem változott – mondta el Orbán és néhány sanchopanza.
  • Hagyja békén a CEU-t, tegye lehetővé, hogy az ismét budapesti intézményként adhasson ki amerikai diplomát. Erre lényegében nem érkezett semmilyen tartalmi válasz. Igaz, Weber itt szorított egyet a satun azzal, hogy belengette: a müncheni műszaki egyetem és a BMW autógyár anyagi segítségével tartanának fenn szakokat, noha a pénzszűke eddig nem volt fenn a CEU problématérképén. Erre Orbán annyit mondott: várja a bajor miniszterelnök levelét erről. Azét a Markus Söderét, aki látványosan farolt vissza a CDU mögé az orbáni politika megítélésében.

Mindezek ismeretében az a kérdés, hogy a választmányi küldöttek – és persze az előterjesztésüket ismertető EPP-vezetők – merre hajlanak.

Komolyan gondolják, hogy Orbán az a tigris, aki hajlandó áttérni a vegetariánus étrendre?

Vagy arra jutnak, hogy le kell zárniuk ezt a sehová se vezető vitát. Ahogyan azt – megint állítólag – Annegret Kramp-Karrenbauer új CDU-elnök szorgalmazza, hogy tiszta lappal folytassák a kormányzást.

A szerdai vita – amelyen Orbán is részt vesz – tehát túlmutat azon, amit eddig megtudhattunk. Hogy mára 14 párt kezdeményezte a Fidesz kizárását. Ezek javarészt kisebb tagjai az EPP-nek. Az eddigi információk alapján 58 szavazatuk van a kizárást követelő pártoknak. Ennél nagyjából tízzel kevesebb a támogatóknak (amelyekből 11+2 a Fideszé és a KDNP-é).

Az EPP-n belüli rendszerből azonban az következik, hogy a szavazati jogú tagpártokon túl a különféle tisztségek alapján is jár egy csomó voks. Mintegy 150 szavazat a támogató és vélhetően ellenző pártdelegáltakén felüli a Politico táblázata alapján. (A 264 szavazatból le kell vonni az egyik horvát párt két tagjáét, amely időközben kilépett az EPP-ből.)

A nyilatkozatok ellentmondásos voltára jellemző a kedden a Reutersnek nyilatkozó német CDU-s politikus, Andreas Nick beszámolója tapasztalatiról. Ezek szerint „a Budapesttől érkező összes jel azt sugallja, hogy a kilépés a céljuk… és úgy tűnik, tényleg azért könyörögnek, hogy kirúgják őket”. Mármint Orbánt és a Fideszt.

Pedig ez tényleg a legvégső opció. A legnagyobb EP-frakcióból kiszorulás már középtávon se lehet érdeke a Fidesznek a 2021 utáni költségvetési ciklus előkészítésekor. Igaz, mentsvárul olyan pártokkal készül (?) összefogni, amelyek többsége (nettó befizető országban) azzal kampányol évek óta, hogy az uniós támogatásokat vegyék vissza Keletről.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!