Kezdőlap Világ Oldal 313

Világ

Törökország: a NATO tagság felfüggesztését kockáztatja

0

Törökország akkor is megveszi az orosz légvédelmi rendszert, ha Amerikának ez nem tetszik. Ezt hangsúlyozta Moszkvában Recep Tayip Erdogan elnök, aki ebben az évben már harmadszor vendégeskedik orosz földön.

Törökországnak orosz katonai technológiára van szüksége – mutatott rá mosolyogva Putyin orosz elnök, aki az Sz 400-as légvédelmi rakéta rendszert adja el a törököknek. Az Egyesült Államok dühöng: Törökország kockáztatja ezzel a NATO tagságának felfüggesztését és kizárását az F 35-ös harci gépek programjából – fenyegetőzött Mike Pence amerikai alelnök.

„Aki így beszél, az nem ismer minket! Szuverén állam vagyunk, mely meghozta a szuverén döntését az orosz rakéták ügyében!”- jelentette ki Erdogan elnök Moszkvában. Mindkét államfő utalt arra, hogy a jövőben szorosan együttműködhetnek a két állam hadseregei és hadiiparának fejlesztői. Oroszország és Törökország együttműködik Szíriában, ahol Iránnal együtt kiszorítják az Egyesült Államokat. Az orosz, a török és az iráni vezérkari főnök rendszeresen egyezteti a három állam katonai elképzeléseit a Közel Keleten. Putyinnak sikerült megmentenie Asszad elnök rendszerét Szíriában, melyet az Egyesült Államok, Izrael és Szaúd Arábia kísérelt meg szétverni.

Közben Putyin Izraellel is jó kapcsolatot ápol: Netanjahu miniszterelnök nem sokkal a keddi választások előtt látogatott el az orosz fővárosba. Ahol Putyin közölte: orosz közvetítéssel megkaphatja Izrael egy régen elesett katonájának földi maradványait. Ezzel Putyin megmutatta erejét és támogatást nyújtott Netanjahu miniszterelnöknek, hogy megnyerje a keddi választást Izraelben.

Putyin és Potyemkin

Lehet abban valami jelzésértékű, hogy Putyin, fontosnak tartotta orosz földre vitetni Potyemkin herceg koporsóját, aki úgy láttatta a valóságot „mintha” létezne, pedig az csak PR díszletként funkcionált.

Az oroszok elvitték Potyemkin herceg koporsóját Herszon városából, ahol évszázadokig őrizték a Szent Katalin székesegyházban. Potyemkin herceg Nagy Katalin cárnő szeretője és bizalmasa volt. Miután az oroszok elfoglalták a tengermelléket, a cárnő őt nevezte ki kormányzónak. Amikor Nagy Katalin a helyszínre látogatott, akkor az ő parancsára csinosították ki a házakat az utak mentén, hogy a cárnő virágzó vidéket láthasson. A csel bevált: Nagy Katalin megdicsérte Potyemkint, aki semmit sem tett a vidék fejlesztéséért viszont jó PR-ral leplezte ezt. A Potyemkin falvak így váltak a valóság meghamisításának bevált módszerévé. A hazugság a hatalom hétköznapi eszköze azóta is orosz földön. Putyin ennek újabb bizonyítékát adta abban a beszédben , melyet az orosz egység napján mondott el.

Sztálini örökség

A Szovjetunió belső határait Sztálin rajzolta meg hiszen ő volt a nemzetiségi ügyekkel megbízott népbiztos. Arra törekedett, hogy a tagköztársaságok soknemzetiségűek legyenek, így ne tudjanak fellépni a nemzeti érdek nevében Moszkvával szemben. Ezért Ukrajna határain belülre kerültek a keleti orosz többségű tartományok, melyeket most Putyin “visszaszerzett”. Ide tartozik Herszon is, ahol Potyemkin herceg örök álmát aludta. Csakhogy most a lakosság kitelepítésével az ő koporsója is elhagyta Herszont. Mit jelent ez a szimbólum? Az oroszok lemondanának Herszonról cserébe a tűzszünetért?

Putyin: más államoknak is vannak területi követelései

Az orosz államfő azt állította, hogy Lengyelország, Románia és Magyarország is jogosan követelheti Ukrajna egyes területeit hiszen azokat erőszakkal ragadták el tőlük. Ezzel megint a sztálini örökségre célzott, hiszen 1947-ben a párizsi békében a szovjet diktátor igényei szerint alakultak a kelet-európai államok határai.

A Szovjetunió először a Hitler-Sztálin paktum alapján foglalta el Lengyelország keleti részét, melyet Fehéroroszországhoz illetve Ukrajnához csatolt. Románia keleti tartományai: Besszarábia és Bukovina szintén a Szovjetunió részei lettek. A párizsi béke szentesítette ezeket a területszerző lépéseket.

Magyarországtól Kárpátalját csatolták szovjet Ukrajnához.

Radoslaw Sikorski korábbi lengyel külügyminiszter többször is úgy nyilatkozott, hogy Putyin korábban is tett ajánlatot Ukrajna felosztására, de ezt Varsó következetesen visszautasította. Amikor erről kérdeztem Varsóban Szeremetew herceget, az akkori hadügyi államtitkárt, elmesélte, hogy semmiképp sem kívánják felülvizsgálni a második világháború után megrajzolt határokat hiszen ezzel kérdésessé tennék Lengyelország nyugati határait. Lengyelország jelentős német területekkel gyarapodott a második világháború után.

Most mind a lengyel mind a román kormány visszautasította Putyin célzásait. A magyar kormány egyelőre hallgat. Nyilván ez is része “a különleges magyar-orosz kapcsolatoknak”, amelyekről manapság ugyancsak hallgatni kell.

Az eltévedt űrhajó

A pénzügyi piacok azt mondják, hogy a körültekintő Netanjahu, akit valaha ismertek, Putyin űrhajójához hasonlóan eltévedt és megszűnt létezni.

Micsoda zavar. Oroszország alig várta, hogy bejelentse az űrversenybe való visszatérését, ezért egy robotűrhajót lőtt ki a Holdra, de hamarosan elismerte, hogy a hajót elvesztette  és „megsemmisült”.

Figyelembe véve a kontextust – Oroszország katonai kudarca egy kisebb szomszéd legyőzésében és ipari kudarca az iráni minőségű drónok gyártásában legutóbb a holdraszállás kudarca leckét kínál a politikai kalandorkodás áráról, egy olyan leckét, amely most a zsidó államban is releváns.

Előző inkarnációjában, mint a Szovjetunió, Oroszország küldte a világűrbe az emberiség első műholdját és embereit; de az amerikai holdraszállással 1969-ben Moszkva elvesztette vezető szerepét az űrversenyben.

Most, ugyanazzal a nacionalista hiúsággal és birodalmi megszállottsággal, amely arra késztette, hogy megszállja kis és nagy szomszédait, Vlagyimir Putyin elnök elhatározta, hogy helyreállítja Oroszország helyét a kozmoszban. Csakhogy

Kudarcot vallott a mennyekben, ahogy kudarcot vallott a Földön Is.

Tavaly nyár óta a rubel folyamatosan veszített értékéből, olyannyira, hogy miközben az orosz űrhajó a Holdat kereste, valutájával már 100 rubel fizetett 1 dollárért, azaz egy centet ért egy rubel.

Ez a kalandorpolitika gazdasági ára. A devizapiacok egyértelműen azt mondják Oroszországnak, ha olyan dolgokat tesz, amiket képes megtenni, akkor olyan árat fizet, amelyeket nem engedhet meg magának.

A piacok Oroszországgal szembeni bánásmódja nem különleges. Az 1980-as években ugyanezt tették Izraellel, Libanon megszállása után. Izrael akkor azt tette, amit Oroszország tett tavaly: megszállt egy szomszédos országot, bízva abban, hogy gyorsan megváltoztatja, átrendezi kormányát a saját hasznára.

A katonai eredmények eltérőek voltak, a gazdaságuk reakciója azonban nem.

Hasonló volt a gazdasági visszaesés is

Miután többet nyelt le, mint amennyit meg tudott emészteni, az izraeli gazdaság kicsúszott az ellenőrzés alól, olyannyira, hogy az infláció 1985-re elérte a 415%-ot, és a devizatartalékok olyan gyorsan csökkentek, hogy Izrael elérte a fizetésképtelenség szélét.

Ugyanez a dinamika történt az Egyesült Államokban 1971-ben, amikor a vietnami kaland hiányt teremtett és felszította az inflációt, ami Richard Nixont arra késztette, hogy elvágja a dollár árfolyamát szabályozó aranystandardot.

A piacok büntetik Izrael legújabb kalandorságát

A shekel, amely idei évig a világ egyik legerősebb valutája volt, január 26. óta lassan, de folyamatosan csúszik, három héttel azután, hogy Yariv Levin igazságügyi miniszter bemutatta tervét a Legfelsőbb Bíróság hatalomtól való megfosztására és meghódítására.

Akkoriban az árfolyam 3,37 NIS volt a dollárhoz képest. Ezen a héten a sékel dollár árfolyama átlépte a NIS 3,8 küszöböt, ami összességében 13%-os értékcsökkenést jelent.

Szerencsére ez távolról sem hasonlít ahhoz, amin ez a gazdaság keresztülment az 1980-as években, vagy amit Oroszország most tapasztal.

Ráadásul az infláció, a munkanélküliség és a nagyjából 3,5%-os növekedés mellett ez a gazdaság egyelőre szilárd marad. Ezzel szemben Svédország, Hollandia és Németország jelenleg negatív növekedési rátával rendelkezik; A brit, osztrák és cseh inflációs ráta több mint kétszerese az izraeli szintnek, csakúgy, mint a munkanélküliség Franciaországban, Görögországban és Spanyolországban. Ennek ellenére

a sékel értékének csökkenése figyelmeztető jel.

A piacok szorosan követik, hogy mire készülnek az izraeli politikusok, és megérzik a baj szagát.

A sékel kiemelkedő szerepét elérni évtizedekbe telt, amelyet a 201 milliárd dolláros devizatartalék is tükröz, és amely az egyik legmagasabb egy főre jutó ráta a világon.

A sékel felemelkedése az 1985-ös megszorító tervvel kezdődött, és Jacob Frenkel, a Bank of Israel korábbi kormányzójának kemény monetáris vezetésével érlelődött az 1990-es években. A következő évtizedben aztán az akkori pénzügyminiszter, Benjamin Netanjahu piaci reformjaival érlelődött.

Az akkori Netanjahu gazdaságilag elvhű ember volt, aki gyakorlatilag azt mondta az ultraortodox férfiaknak, hogy menjenek dolgozni, miközben csökkentette a szociális kiadásokat, csökkentette az adókat, megreformálta a hosszú távon megtérülő ipart, és privatizálta az El Al-t, a ZIM-et, az olajfinomítókat és a nyugdíjalapokat.

Most a sékel egy másik Netanjahuval áll szemben, kétszer is tudatosan provokálta a piacokat: először, amikor a kincstár két szektás miniszter között ingadozott – az egyik messianisztikus fanatikus, a másik elítélt csaló; másodszor pedig, amikor zöld utat adott Levin igazságszolgáltatás-ellenes támadásának.

A sékel ereje ebben az évszázadban nemcsak Izrael technológiai eredetiségét és vállalkozói lendületét tükrözte, hanem igazságszolgáltatásának függetlenségét és megbízhatóságát is, amelyek kulcsfontosságúak a külföldi befektetők számára.

Szerencsére az igazságszolgáltatás elleni támadást megállították a tömegek, akik az utcára vonultak azzal az elhatározással, hogy megakadályozzák azt. Ezért nem omlott össze a sékel. Azonban lejtmenetet vett, jóval több mint 10%-kal csökkent alig 10 hónap alatt. Nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, mi fog történni, ha az igazságszolgáltatás elleni támadás folytatódik és beérik.

Az írás a falon van, mivel a pénzpiacok azt mondják, hogy a körültekintő Netanjahu, akit valaha ismertek, – mint Putyin űrhajója – eltévedt és megszűnt létezni.

Nem szüntetik meg a szupergazdagok 45%-os adókulcsát Nagy Britanniában 

A konzervatív kormánypárt fellázadt, és Liz Truss miniszterelnök visszavonulót fújt. A gazdagoknak kedvező adóreform megbukott.

Megkaptuk az üzenetet és odafigyelünk rá – írta Twitteren az adóreform atyja, Nagy Britannia pénzügyminisztere.

“Ezennel bejelentem, hogy nem szüntetjük meg a 45%-os adókulcsot”

– közölte Kwasi Kwarteng pénzügyminiszter. A 45%-os jövedelemadó azokat sújtja Nagy Britanniában, akiknek az éves jövedelme meghaladja a 150 ezer fontot.

A pénzügyminiszter mindennek ellenére tagadta, hogy az a mini költségvetés, melynek keretében az adócsökkentést bejelentették, kudarc lenne. Pedig az IMF és az USA is figyelmeztette emiatt Nagy Britanniát. A font árafolyama történelmi mélységekbe süllyedt a dollárhoz képest, a brit államadósság jelentősen növekedett.

A 45 milliárd fontos adócsomagnak a legnagyobb baja az, hogy semmivel sem ellensúlyozták vagyis lehúzza a költségvetést. A BBC 4 műsorvezetője meg is kérdezte ezt a pénzügyminisztertől, aki így válaszolt:

“nem ismerem el, hogy ez hiba volt. Nagyon gyorsan kellett cselekednünk.”

Kwarteng pénzügyminiszter a kedvezőtlen nemzetközi körülményekre hivatkozott, de végül annyit mondott, hogy “boldogan magamra vállalom a megaláztatást az adócsomaggal kapcsolatban.”

Miért lépett vissza az utolsó pillanatban Liz Truss miniszterelnök asszony és pénzügyminisztere?

Azért, mert rájöttek arra, hogy olyan sok konzervatív képviselő ellenzi az adócsomagot, hogy a törvényjavaslat megbukott volna a parlamentben – írja a londoni Guardian.

Kwarteng pénzügyminiszter elmondta, hogy a hétvégén megvitatták a helyzetet Liz Truss kormányfővel, és ekkor döntöttek a visszavonásról.

“Úgy láttuk, hogy a 45%-os adókulcs megszüntetése elsüllyesztene egy erős adócsomagot, egy olyan törvényjavaslatot, mely hat az energiaárakra is.”

Több újságíró megkérdezte a pénzügyminisztert, aki alig három hete ül a székében, és első törvényjavaslata ilyen látványos kudarcot szenvedett, hogy nem akar-e lemondani? Kwarteng brit pénzügyminiszter mindenkinek úgy nyilatkozott, hogy nem.

“100%-ig a növekedési tervre koncentrálok”

– jelentette ki Kwasi Kwarteng brit pénzügyminiszter.

Orbán Kínába készül

0

A magyar miniszterelnök nemrégiben a Karmelita kolostorban fogadta Kína első diplomatáját. Vang Ji államtanácsos lángost evett együtt Szijjártó Péter külügyminiszterrel. Így készítették elő Orbán pekingi útját, mely korábban a Covid járvány miatt maradt el.

Azért lehet különösen érdekes egy ilyen látogatás, mert a kínaiak közzétettek egy béketervet Ukrajnával kapcsolatban. Zelenszkij ukrán elnök érdeklődve fogadta a kínai kezdeményezést.

Közvetíthet-e Peking Oroszország és Ukrajna között?

Szívesen találkoznék Hszi Csin-ping elnökkel – jelentette ki Zelenszkij ukrán elnök a háború első évfordulóján. Korábban Putyin bejelentette: a kínai elnök hamarosan Moszkvába látogat, hogy megvitassák a kínai béketervet.

Ukrajna növelheti a mozgásterét, melyet az USA jelenleg elrabol – hangsúlyozza a pekingi Global Times a kínai béketervvel kapcsolatban. Amelyet azért fogadtak örömmel Kijevben, mert deklarálja Ukrajna jogát a teljes területi szuverenitásra.

“Itt be is fejeződhetne a kínai béketerv” – nyilatkozta a CNN hír televíziónak Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó, akinek az ukrán elnök külön kifejezte háláját, mert megszervezte Biden elnök kijevi villámlátogatását múlt hétfőn. Kína nem ítélte el az orosz agressziót, és a béketerv nem szól az oroszok által megszállt területekről Ukrajnában.

“Azt hiszem, hogy jó dolog, ha Kína elkezd beszélni Ukrajnáról. A kérdés az, hogy mi jön utána. A tettek a szavaknál sokkal fontosabbak” – mondta Volodimir Zelenszkij elnök.

Ukrajna elnöke azért fogadta kedvezően a kínai béke javaslatot, mert mindenképp szeretné elkerülni azt, hogy Kína tovább közeledjen Oroszországhoz, és fegyvereket szállítson neki.

“Szeretnék hinni abban, hogy Kína nem szállít fegyvereket Oroszországnak” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij elnök.

Blinken amerikai külügyminiszter Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián azzal vádolta meg Pekinget, hogy kamikaze drónokat akar szállítani az oroszoknak. Ezek a kamikaze drónok állítólag hatékonyak lehetnek azok ellen az amerikai és német páncélosok ellen, melyeket Ukrajna hamarosan megkaphat. A CIA igazgatója úgy nyilatkozott, hogy Kína még nem szállított drónokat Oroszországnak, az amerikai külügyminiszter épp azért figyelmeztette Vang Ji államtanácsost Münchenben, hogy ne is tegye ezt meg, mert ebben az esetben komoly amerikai szankciókkal kellene számolnia.

“Amíg Kína béketervvel áll elő addig nem szállíthat fegyvert”

– nyilatkozta az AP hírügynökségnek Volodimir Feszenko ukrán biztonságpolitikai szakértő.

Putyin elfogadja, Biden elutasítja a kínai béketervet

Az orosz elnök bejelentette, hogy Hszi Csin-ping elnök Moszkvába látogat. Vang Ji államtanácsos készítette elő a látogatást, aki Magyarországról repült Moszkvába, ahol az orosz külügy örömmel fogadta a kínai béketervet. A BBC külpolitikai szakértője szerint Peking meg akarja menteni Putyin arcát ezzel a béketervvel hiszen az orosz elnök agressziója semmiféle eredménnyel nem járt viszont jelentős veszteségeket okozott Oroszországnak, amely elszigetelődött a világban.

“Putyin megtapsolta a kínai béketervet. Lehet így benne bármi jó? Semmit sem láttam a béketervben, ami bárki másnak kedvezne mint Oroszországnak”

– nyilatkozta Biden elnök az ABC Newsnak.

A kínaiak tűzszünetet javasolnak, de ez Ukrajna számára nem elfogadható:

“Minden tűzszünet, amely lehetővé tenné Oroszországnak, hogy Ukrajna egyes részeit megszállva tartsa, nem béketerv hanem arról szól, hogy befagyassza a háborút, Ukrajna vereségét. A következmény az orosz népírtás folytatása lenne”

– írta Twitteren Mihajlo Podoljak, Zelenszkij ukrán elnök egyik tanácsadója.

Újságíró és pop énekes a Kínában lefogott kanadai ex diplomata

0

Michael Kovrigot kémkedéssel gyanúsítják Kínában, ahol már egy második kanadait is őrizetbe vettek. Mindez része a nagy Huawei háborúnak, mely Kína és a Nyugat között folyik. Az Egyesült Államokban és Nagy Britanniában azzal gyanúsítják a Huaweit, hogy együttműködik a pekingi hírszerzéssel. Kém chipeket helyez el a berendezésekben, melyek aztán továbbítják a megszerzett információkat a kínaiaknak. Ezért az USA-ban, Ausztráliában és Új Zélandon tiltják a Huawei készülékek használatát az államigazgatásban. Nagy Britanniában és Japánban is tettek már védő intézkedéseket. Az USA le akar csapni a Huawei-re.

Az örökösnőt Kanadában tartják fogva – kiadatás fenyegeti az USA-ba

Meng Vanzsou asszonyt persze nem ezen a címen fogták el hanem azt róják fel neki, hogy mint a Huawei pénzügyi igazgatója elősegítette az amerikai szankciók megsértését Iránnal és Észak Koreával szemben. Ezen a címen persze az amerikaiak a kínaiak üzleti elitjének legalább a felét lecsukhatnák. A kínaiak mindenáron meg akarják akadályozni a kiadatást. Ezért vették őrizetbe a két kanadait a Mennyei Birodalomban.

Michael Kovrig magyar származású, sokáig Budapesten élt

A kínaiak azért tartóztatták le a kanadai ex diplomatát, mert az International Crisis Group munkatársa volt Kínában. Ezt a szervezetet hírszerzéssel gyanúsítják bár ezt sok más hasonló intézménnyel kapcsolatban is megtehetnék a Mennyei Birodalomban. Michael Kovrig magyar származású és sokáig Budapesten élt mint a Budapest Week munkatársa. Közben pedig énekelt: a Bankrupt (Csőd) együttes énekese volt. Most Kínában üldögél egy börtönben. Éppúgy mint kanadai társa: Michael Spavor. Ő Dandongban Mandzsuriában éldegél – közel Észak Korea határához. Nagyon jó kapcsolatai vannak a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszerhez: még magával Kim Dzsongun-nal is gyakran találkozott. Most ő is fogoly.

Finom figyelmeztetés ez Kanadának

Ha kiadjátok az USA-nak Meng Vanzsou asszonyt, akit ott akár harminc éves börtönbüntetés is fenyegethet, akkor a két lefogott szerencsétlen kanadai ugyancsak hosszú időre börtönbe kerülhet Kínában.

Trump is megszólalt

Beavatkozom a Huawei ügyben, ha az fenyegeti a nemzetbiztonságot – hangsúlyozta Donald Trump, aki a Reuters hírügynökségnek adott exkluzív interjút a Fehér Házban. Washingtonban az igazságügyi miniszter sietett közölni: ez az ő területe, ehhez az elnöknek semmi köze! Vagy talán mégiscsak van: az előző igazságügyi minisztert Trump kétlábbal kirúgta, mert nem úgy táncolt, ahogy ő fütyült. Trump nem is titkolja: a Huawei ügybe része a nagy amerikai-kínai alkunak, melyre 90 napja van két félnek. December elsején kezdődött meg a visszaszámlálás. Meng Vanzsou asszonyt időközben szabadlábra helyezték Kanadában, de szigorúan őrzik: nehogy megszökjön a kiadatás elől! Justin Trudeau kanadai miniszterelnöknek ebben a nem épp könnyű helyzetben kell döntenie Washington és Peking között. Ha kiadja a Huawei örökösnőt Amerikának, akkor a két kanadai állampolgár szomorú jövő elé néz Kínában. Ha nem adja ki, akkor magára vonja Trump haragját. A rókafogta csuka helyzetben már sok érintett van, de megoldást még nem nagyon látja senki sem…

Véres merénylet Las Vegasban

0

Legalább ötven halottja és száz sebesült áldozata van a Las Vegas-i mészárlásnak. Egy férfi a Hotel Mandalay 32. emeletének egyik ablakából kezdett el lövöldözni egy közeli szabadtéri fesztivál irányában.

A halálos bűncselekmény helyszíne a város legforgalmasabb, a legnagyobb kaszinóknak és szállodáknak helyet adó főút, a Strip volt, ahol éjjel óriási gyalogos és autós forgalom van. Többszázan menekültek az automata gépfegyver-ropogás hallatán.

A rendőrség közlése szerint egy helyi lakos volt a tettes, akit lelőttek. Ugyanakkor még keresnek egy további személyt, aki a hírek szerint a merénylővel együtt volt.

Valószinűleg ő  – egy nő – lehetett az, aki háromnegyed órával a mészárlás előtt a szabadtéri fesztiválon körbejárkált és azt hangoztatta, hogy 45 perccel később mindenki meg fog halni. Ezt egy twittter-bejegyzés adta hírül.

Közel ötven éve adtak el ilyen kevés autót

25,5%-al kevesebb autót adtak el Franciaországban 2020-ban mint a megelőző évben. Utoljára ilyen kevés autót 1975-ben sikerült értékesíteni – számolt be az üzleti körök lapja, a Les Échos.

Az elektromos autók részesedése 10% fölé emelkedett az eladásokban! Óriási ugrást eredményezett a pandemia: 2019-ben az új autók közül csak 2,7% volt az elektromos járművek aránya míg tavaly ez már 11,2%-ra növekedett!

Összesen 1,65 millió új autó talált gazdára Franciaországra, és ilyen keveset utoljára a nagy olajválság idején adtak el 1975-ben keseregnek a Les Echos-nak nyilatkozó szakértők.

Akik az első nagy leállás idején még márciusban sokkal pesszimistábbak voltak: 30-35%-os visszaesést prognosztizáltak. Ehhez képest a 25,5% nem is olyan rossz – különben is megfelel az európai átlagnak.

Az állam közbelépett

A környezetkímélő autók jelentős állami támogatást élveztek, és ez meglátszott a vásárlásokon is. Szárnyalnak az elektromos járművek illetve a hibridek. Összesen 21,5%-ot képviseltek az eladásokban vagyis több mint minden ötödik autó ebbe a kategóriába tartozott! Ez mindenkit meglepett – ismerik el a szakértők.

Mi várható 2021-ben?

Teljes a bizonytalanság – állapítja meg a párizsi Les Échos. 19%-os növekedést prognosztizál az Observatoire Cetelem, míg a Moody’s 10,7%-ot. Tekintettel a vírus válságra senki sem mer igazán jósolni. December közepén valami beindult az autóeladásokban, ezért a január sem lesz rossz – állítják a Les Échos-nak nyilatkozó szakértők. A távolabbi kilátásokat pedig a vírusválság határozza meg, melynek végét egyelőre Franciaországban sem látják.

Francia belügyminiszter: csakis menekülteket fogadunk be, gazdasági migránsokat nem!

0

Franciaországban új szigorú bevándorlási törvényt készít elő a kormányzat, amely mindenképp csökkenteni kívánja a migránsok számát Franciaország területén. Gérard Collomb belügyminiszter a Le Parisien Dimanche című lapnak nyilatkozott az új törvényről.

Ebből kiderül, hogy a kormányt nem rendítette meg a sok tiltakozás, mely a tervezett szigorítások miatt érte. Az Orvosok határok nélkül szervezet és több más emberi jogok védelmével foglalkozó csoport tiltakozott amiatt, hogy az új bevándorlási törvény lényegesen csökkenteni kívánja a migránsok jogait.

„Nem fogadhatunk be gazdasági migránsokat!”- hangsúlyozta Franciaország belügyminisztere.

Az Európai Unión belül Franciaországban él a legnagyobb muzulmán közösség,

melynek gyors növekedése megosztja a közvéleményt. A szélsőjobboldal állandó célpontja ez a jelenség különösen azt követően, hogy Franciaországban 2015 ősze óta sok iszlamista terrorcselekményt követtek el. A több mint 5 millió francia állampolgársággal rendelkező muzulmánnak csak 1-2%-a fogékony az iszlamista eszmékre, és közülük is csak nagyon kevesen lesznek terroristák, de ez is nagy gondot jelent a terrorelhárító szolgálatnak hiszen több tízezer emberről van szó! Miután az Iszlám államot legyőzték Szíriában és Irakban, sok francia dzsihád harcos haza kíván térni és ez komoly gondot jelent a terrorelhárításnak Franciaországban.

A francia kormány nemcsak biztonságpolitikai szempontból kívánja korlátozni a migránsok számát hanem gazdasági okból is.

Németországgal ellentétben Franciaországban elég magas a munkanélküliség.

A franciák jelentős része félti a munkahelyét a bevándorlóktól, akik hajlandóak elfogadni alacsonyabb béreket és rosszabb munkakörülményeket mint a hazaiak. Gérard Collomb belügyminiszter elmondta: az új bevándorlási törvény tervezete február végén kerülhet a kormány elé. A nemzetgyűlés tagjainak természetesen módjuk lesz arra, hogy kiegészítsék azt, de a Macron kormányzat ragaszkodik ahhoz az alapelvhez, hogy csakis valódi menekültek érkezzenek Franciaországban és a gazdasági migrációt meg kell állítani Franciaország, illetve az EU határainál- hangsúlyozta Gérard Collomb belügyminiszter, aki a Le Parisien Dimanche című lapnak nyilatkozott.

Berlinből rabolták el a vietnami korrupciós per vádlottját

0

Az állami olajvállalat 22 egykori vezetőjét, köztük egy egykori vezető politikust állítottak bíróság elé Vietnamban.

A PetroVietnam egyik korábbi menedzsere Németországba menekült a letartóztatás elől 2016-ban. Vietnam kérte a kiadatását, mondván, 150 millió dolláros kárt okozott a cégnek, a németek azonban ezt elutasították. Ezután

a vietnami titkosszolgálat egyszerűen elrabolta egy berlini parkban.

A Deutsche Welle azt írja, a vietnamiak tagadják, hogy elrabolták a férfit, szerintük önként ment haza. De az esetből diplomáciai botrány lett, két vietnami diplomatát Németország kiutasított.

A per zárt ajtók mögött zajlik, a fővádlott, Dinh La Thang ugyanis nemrég a 10 milliós Ho Si Minh Város (a korábbi Saigon) főpolgármestere és a Vietnami Kommunista Párt Politikai Bizottságának a tagja volt. Később az állami olajcég elnöke lett.

Leváltását és bíróság elé állítását sokan politikai pernek tartják Vietnamban.

Az új pártvezetés azzal próbál népszerűséget szerezni, hogy fellép a korrupció ellen – amellyel egyébként a kínai példát követik. A 22 vádlottból nyolcat akár halálra is ítélhetnek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK