Kezdőlap Világ Oldal 201

Világ

Az egyenjogúság serkenthetné a globális gazdaság növekedését

Óriási GDP növekedés jöhetne, ha a női egyenjogúságot csakugyan respektálnák, de a bikák legtöbb államában nem ez a helyzet. A szebbik nemet különösen hátrányosan érinti a pandémia – állapítja meg az ENSZ.

A szegénységi mutató 9,1%-al növekedhet a nők körében a Covid-19 világjárvány miatt. A londoni Guardian ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy a világ legtöbb államában semmit sem tesznek a nők védelmében a világjárvány idején. A McKinsey szerint ennek komoly gazdasági következménye is van.

1,8-szor jobban veszélyezteti a nők munkahelyeit a Covid-19 járvány mint a férfiakét – írta a McKinsey jelentése. Amely sietett ehhez hozzátenni: ha viszont gyors akció indulna a világon annak érdekében, hogy nők bérhátránya megszűnjön a gazdaságban, akkor ez 13000 milliárd dollárral növelné meg a világ GDP-jét a most következő évtizedben!

Csak 61 állam foglalkozik a nők helyzetével a járvány idején

A világ 206 országát vizsgálta meg az ENSZ, és ezek közül mindössze 61-ben hoztak intézkedéseket, hogy enyhítsék a nőket sújtó terheket a járvány idején. Nemcsak arról van szó ugyanis, hogy a női munkahelyek sebezhetőbbek hanem arról is, hogy az elzárás fokozott terhet ró a nőkre. Általában ugyanis az ő feladatuk a gyereknevelés és a háztartás vezetése. Az elzárás idején amikor a gyerekek sok időt töltenek otthon ez szinte megoldhatatlan problémát jelenthet a kis lakásokban. Az idős szülők ápolása is szinte mindenütt a nők kötelessége, ez is rendkívüli mértékben megnehezül hiszen ez a nemzedék az, amelyet leginkább veszélyeztet a Covid-19 vírus.

A járvány esélyt kínál a változásra

Erre hívta fel a figyelmet Achim Steiner ENSZ tisztviselő, aki a UN Women nevében  nyilvánossá tette a a világszervezet ezzel kapcsolatos adatbázisát. Ebből az alkalomból azt hangsúlyozta, hogy a kormányok a válságban lépéseket tehetnek egy olyan új modell felé, melynek két fő prioritása a társadalmi igazságosság és a nemek egyenlősége. „Ez az új kereső rendszer megmutatja azt a kormányoknak, hogy hol vannak a leginkább kirívó hiányosságok és bemutatják a legjobb megoldásokat a világon” – mondta az ENSZ tisztviselője.

Mirjana Spoljaric Egger, az ENSZ fejlesztési ügynökségének igazgatója a sajtóértekezleten kijelentette, hogy „a kormányok válságkezelő intézkedéseiből hosszútávú gazdaságpolitika is lehet. Meg kell változtatnunk a fejlődés irányát, és erre a válságkezelő programok esélyt kínálnak.”

Csütörtökön az ENSZ közgyűlés keretében a UN Women nagyszabású tanácskozást tart, hogy áttekintsék: a nemek közötti egyenlőség hogyan is érvényesül ma. 25 éve hozott erről határozatot az ENSZ, de még bőven van tennivaló: a UN Women szerint a nők fizetése még mindig átlagosan 16%-al kisebb mint a férfiaké a megvizsgált 170 országban.

Orbán sikeres a jogállam leépítésében

Szerdán ismerteti a jogállamiság helyzetét az Európai Unióban Vera Jourova, akinek a kirúgását követelte a magyar miniszterelnök. Az Európai Bizottság alelnöke , aki a közös uniós értékek betartásáért és az átláthatóságért felel Brüsszelben, úgy nyilatkozott a Der Spiegelben, hogy a magyar demokrácia beteg, mert a hatalom tudatosan leépíti a jogállamot és korlátozza a sajtószabadságot.

Az Európai parlament és a brüsszeli bizottság úgy akarta rákényszeríteni Orbán Viktort az uniós normák betartására, hogy az uniós pénzekkel kötötte volna össze ezt. Hétfőn a német elnökség olyan kompromisszumos javaslattal állt elő, mely lényegében elvetette ezt az összekapcsolást. A javaslat, mely magán viseli Merkel kancellár kézjegyét, azt célozza, hogy minél gyorsabban elfogadják az uniós költségvetést és a 750 milliárd eurós válságkezelő alapot. Január elsején már szeretnék elkezdeni a kifizetéseket, de Berlinben realisták: máris jelezték alighanem csúszni fog a költségvetés és a válságkezelő program elfogadása hiszen valamennyi uniós tagállam parlamentjének el kell fogadnia azt – az Európai parlamentről már nem is beszélve.

Miért sikeres Orbán?

Egyrészt, mert az ellenfeleinél sokkal jobban ismeri az uniós döntéshozatali mechanizmust, mert csaknem harminc éve jár Brüsszelbe. A kilencvenes években ő volt a magyar parlament uniós bizottságának elnöke – az akkor még liberális Fidesz színeiben.

Másodsorban Orbán az elsők között vette észre, hogy a globalizáció óriási változásokat indít el a társadalmon belül – megnövelve a jövedelem különbségeket. Trump ugyanerre érzett rá később. Ezért is nevezte Steve Bannon Orbán Viktort „Trump előtti Trumpnak”. A globalizáció veszteseinek félrevezetése az egyik legfőbb fegyvere Trumpnak és Orbánnak. Az USA elnöke Kínát bírálja, a magyar miniszterelnök az Európai Uniót. A cél közös: elkerülni azt, hogy valaki rákérdezzen a gazdasági realitásokra. Arra, hogy miközben a lakosság döntő többségének életszínvonala stagnál vagy még csökken is, addig az elit jövedelme csillagászati magasságokba emelkedik. Az egyenlőtlenség növekedése mindenütt megmutatkozik: a Covid-19 világjárvány idején elsősorban a szegények halnak meg!

Ha Trumpnak sikerül bejuttatnia a Legfelső Bíróságba konzervatív katolikus jelöltjét, akkor ezzel évtizedekre meghatározhatja az USA jogrendjét. Ez nemcsak az abortusz tilalmát eredményezheti, de mindenfajta állami szerepvállalás csökkentését is a szegényebb néprétegek érdekében. Ezért kívánja mindenáron Trump győzelmét a magyar miniszterelnök, aki szövetségest lát az USA elnökében Brüsszellel szemben.

Németország véget vet a vendégmunkások illegális alkalmazásának

A rendőrség lecsapott a vendégmunkásokat illegálisan alkalmazó cégekre a hús iparban. 800 német rendőr rohant le 40 vágóhidat öt német tartományban, ahol már régóta gyakorlat, hogy illegálisan alkalmaznak vendégmunkásokat – elsősorban Európa keleti államaiból. A Covid-19 vírus járvány hozta felszínre ezt a régi problémát, mert sok vágóhíd gócponttá vált a nem megfelelő higiéniai feltételek miatt Németországban.

Két cég áll a rendőri vizsgálat középpontjában: az IRC és a Berkana évek óta alkalmaz vendégmunkásokat – bejelentés nélkül – elsősorban a hús csomagolásban. A cégeket azzal is gyanúsítja a német rendőrség, hogy a Belaruszból és Ukrajnából behozott vendégmunkásokat illegálisan szállították át a határokon a munkahelyükre Németországban. A határőrség az utóbbi időben rendszeresen azt tapasztalta, hogy ebből a két országból hamis okmányokkal kísérlik meg a belépést Németországba – számol be a közszolgálati Deutsche Welle.

Rémes munkakörülmények

Szászország-Anhalt tartományban a helyi főügyész indított vizsgálatot, mert a szakszervezetek bejelentése nyomán kiderült: a vendégmunkások lepukkant raktár épületekben húzzák meg magukat. Gyakran tízen élnek egy szobában miközben a tisztálkodási lehetőségek minimálisak.

Országos figyelmet keltett Németországban amikor egy kisvárost és környékét le kellett zárni a tömeges vírus fertőzés miatt. Kiderült: a gócpont a Tönnies hús üzem, ahol sok vendégmunkás dolgozott – igen rossz körülmények között. A jórészt Romániából érkezett vendégmunkások beszámoltak arról, hogy ők nem a német céggel hanem hazai vállalkozókkal állnak szerződéses kapcsolatban, akik rendszeresen átverik őket.

Egyáltalán nem új jelenség ez – hangsúlyozza a Deutsche Welle. A német húsipar komoly pénzeket spórol azzal, hogy Keletről hoz be vendégmunkásokat – elsősorban Romániából, Bulgáriából és Lengyelországból. A kínos esetek után a német kormány elrendelte: a német cégeknek közvetlenül kell alkalmazniuk a vendégmunkásokat vagyis nem jöhetnek szóba a gyanús alvállalkozók a keleti államokból. Ez a rendelet január elsején lép életbe Németországban, ahol a jövőben a vendégmunkásokra a német jogszabályok vonatkoznak majd – a hús iparban is.

Már nincs szó jogállamiságról az új EU javaslatban

Az Európai költségvetés védelme címet viseli az a csomagterv, melyet a német elnökség dolgozott ki annak érdekében, hogy mindenki minél gyorsabban elfogadja az uniós költségvetést és a válságkezelő programot.

A kompromisszumos javaslat, melyet a brüsszeli Politico megszerzett magán viseli Merkel kancellár kezenyomát. A kancellár asszony intézte el, hogy a németek végül is elfogadják a közös eladósodás gondolatát, és most ő sürget mindenkit a gyors elfogadásra, mert január elsején meg kell kezdődnie a kifizetéseknek. Erre minden tagállamnak nagy szüksége van, de különösen azoknak, ahol a koronavírus járvány a legnagyobb károkat okozta: Olaszország és Spanyolország áll ennek a listának az élén.

Magyarország és Lengyelország vétóval fenyegetett arra az esetre, ha a jogállamiság kritériumait az EU számonkérné a pénz fejében.

Az Európai parlament négy fő frakciója ragaszkodott ehhez, de a német elnökség reméli: a kompromisszumos javaslatot mindenki elfogadja. A renitens magyar és lengyel kormány éppúgy az Európai parlament.

Korábban Vera Jourova, a brüsszeli bizottság alelnöke még azzal fenyegette meg a renitens magyar és lengyel kormányt, hogy

„ha nem értenek a szép szóból, akkor majd megértik a pénz szavát!”

A kompromisszumos német javaslat elvetette ezt az opciót, de miért?

Az idő sürget

A gazdasági számok kétségbeejtőek: az EU tagállamai a legnagyobb válsággal néznek szembe, amely a második világháború vége óta kialakult. A koronavírus második hulláma végzett azzal az illúzióval, hogy gyorsan helyreáll a gazdaságok egyensúlya. Szeptemberben gyakorlatilag nulla volt a gazdasági növekedés az eurozónában. A keleti tagállamokban immár senki sem reménykedik abban, hogy idén pozitív GDP növekedést lenne képes produkálni. Vagyis az európai pénzek gyors kifizetésére egyre jobban szüksége van mindenkinek.

Igaz, hogy a Bundesbank elnöke figyelmeztetett mindenkit, hogy egyszeri alkalomról van szó vagyis Németország hosszú távon nem vállalja fel a gyengén teljesítő tagállamok adósságát (itt elsősorban Olaszországról van szó). Csakhogy a szigorú németek is meg vannak fogva: európai pénzek nélkül Olaszország csődbe mehet, és ez magával ránthatja az egész eurozónát.

Putyin méregkeverője vizsgálja Navalnij ügyét

Oroszországban Navalnij mérgezésének ügyét vizsgáló bizottság oszlopos tagjaként tűnik fel Andrej Lugovoj, aki igazán érthet a mérgezéses esetekhez, hiszen a brit titkosszolgálat szerint Londonban az ezredes személyesen  mérgezte meg Litvinyenko KGB ezredest.  Orosz mintára borítékolhatjuk a  bizottság végső következtetését: „A vizsgálat lezárult, felejtse el.”

Az 54 éves Andrej Lugovoj az egyik legfontosabb tagja annak a vizsgáló bizottságnak, mely Navalnij mérgezési ügyét vizsgálja ki Moszkvában. A hír különösen Nagy Britanniában váltott ki nagy megütközést, mert a brit kémelhárítás szerint ő mérgezte meg korábban  poloniummal Putyin ellenfelét, Alekszandr Litvinyenko egykori KGB ezredest Londonban. 2006-ban Andrej Lugovoj, aki korábban maga is a KGB- ben szolgált mint maga Vlagyimir Putyin, radioaktív poloniumot csepegtetett Alekszandr Litvinyenko teájába. Putyin ellenfele ezt követően szörnyű kínok között elhunyt. A britek kérték Andrej Lugovoj kiadatását Oroszországtól, de Putyin ezt megtagadta.

Ezt követően Lugovoj karriert csinált, és most bekerült abba a bizottságba, amely kivizsgálja Navalnij mérgezési esetét.

Navalnijt Merkel is meglátogatta a kórházban

Az orosz ellenzékit Szibériában Novicsok idegméreggel próbálták meg eltenni láb alól. A kómába esett Navalnijt a németek mentették meg: Merkel kancellár rábeszélte Putyint, hogy kiadja őt egy német kórháznak. A szakértők ott állapították meg a Novicsok mérgezést. A németek vizsgálati eredményét több más nyugati laboratórium is megerősítette, de az oroszok cáfolnak.

„Ha tényleg Novicsok lett volna, akkor Navalnij már nem élne!” – mondják cinikusan Moszkvában. Korábban személyesen Putyin rendelte el, hogy Novicsok idegméreggel gyilkolják meg az orosz titkosszolgálat híres árulóját, aki Nagy Britanniában élt. A gyilkossági kísérlet meg is történt, de a veterán titkosszolgálati ezredes túlélte a támadást. Igaz, hogy azóta is a brit rendőrség védőőrizetében áll, mert Putyin parancsa likvidálásra továbbra is érvényben van.

Ami Navalnijt illeti: ő meggyógyult bár lehet, hogy nem teljesen, mert kijelentette: vissza akar térni hazájába!

Időközben a kórházban meglátogatta őt Angela Merkel kancellár, aki jól beszél oroszul, mert egyetemi tanulmányait annak idején Szentpéterváron végezte, melyet a szovjet időkben Leningrádnak hívtak

Másképp kell reagálni Orbán illiberális politikájára!

A magyar miniszterelnök ma azért bírálja elsősorban a liberális demokráciát, mert az nem alkalmas az identitás megerősítésére és növekvő egyenlőtlenséget teremt, amely aláássa a társadalom stabilitását – Timothy Garton Ash politológus, aki annak idején Orbán Viktort is tanította Oxfordban, erre hívja fel a figyelmet a Der Spiegelnek adott interjújában.

A liberális demokrácia híveinek épp ezért korszerűsíteniük kell nézeteiket, hogy hatékony válaszokat találjanak Orbán és a Kaczynski bírálatára.

A német modell

A brit politológus a németek sikeres modelljének elemzését és reklámozását javasolja mondván, hogy az NSZK eredményes volt az NDK átalakításában és megteremtette Európa első számú nagyhatalmát. Németország ma stabil liberális demokrácia, melyet jóval kevésbé fenyegetnek populista tendenciák mint az Európai Unió déli és keleti tagállamait.

Pénz híján a német modell csak álom marad

Németországban a liberális demokrácia azért stabil, mert a lakosság 80%-át alkotó középosztály jólétben él. Ezért a szélsőséges Alternative für Deutschland nem képes áttörni, és nem jelent igazi politikai veszélyt. Ámde Európa keleti és déli részén a gazdasági helyzet sokkal rosszabb: a lakosság igen jelentős része él az európai szegénységi küszöb alatt – 1000 euró/fő /hónap. Ilyen körülmények között tág tere nyílik a populista pártoknak, melyek az EU-t teszik felelőssé azért, hogy a lakosság többségének életszínvonala nemcsak, hogy gyenge, de még romlik is a válság miatt. Ha tehát a liberálisok hatékonyan akarják bírálni Orbán Viktor politikáját, akkor életképes gazdasági – társadalmi alternatívát kellene kínálniuk az EU gyenge tagállamai számára, melyek egy frusztrált társadalommal néznek szembe, amely hajlamos hitelt adni a populista politikusok ígéreteinek.

Világ autokratái egyesüljetek!

Trump újraválasztásáért szurkol minden autokratikus vezető a világon – állapítja meg a Financial Times. Magyarországon Orbán Viktor miniszterelnök már 2016-ban is letette a voksát Donald Trump mellett, most sietett megújítani ezt a támogatást.

Az USA elnöke nyíltan dicsekszik, hogy milyen jó a személyes kapcsolata olyan vezetőkkel mint Vlagyimir Putyin, Recep Tayip Erdogan vagy épp Kim Dzsong un. Akik a maguk részéről szintén nagy elismeréssel nyilatkoznak az USA elnökéről. Ezzel szemben az USA európai szövetségesei ugyancsak visszafogottak: Merkel kancellár és Trump viszonya közismerten fagyos. Bár Richard Grenell, az USA ex berlini nagykövete úgy nyilatkozott, hogy a saját szemével látta amint Donald Trump elbűvöli Angela Merkelt, ennek a Rómeó és Julia sztorinak kevesen adnak hitelt. Miért e furcsa kettősség?

Trump a kétoldalú kapcsolatok híve

America First elképzelése mögött az az elképzelése áll, hogy a világon mindent az Egyesült Államok érdekeinek kell alárendelni. Ez nem különbözik oly nagyon a korábbi elnökök nézeteitől, de azok udvariasabbak voltak és igyekeztek elfedni ezt a szándékot. Trump nyíltan felvállalja ezt a nacionalizmust. Ezért követi őt oly lelkesen az autokraták serege. Ha ugyanis át lehet lépni a nemzetközi szerződéseket a nemzeti érdekre hivatkozva, akkor ez felhatalmazást ad minden autokratának és diktátornak, hogy rugalmasan értelmezze a törvényeket külföldön és belföldön egyaránt.

Káosz

Mindez kaotikus világhoz vezethet el, amely a Covid-19 vírus járvány következtében amúgy is súlyos válságban van. Az autokrata vezetési stílus ugyanis gyors önkényes döntések sorozatát jelentheti. Jól látszott ez akkor amikor Trump elnök, aki Kína ellenes kampánnyal nyert választást 2016-ban, díszvendég lett Pekingben a Tiltott városban, majd brutális kereskedelmi háborút indított Kína ellen. Közben megüzente Hszi Csinping elnöknek: mindez csak a választási kampány része. November után újra békülhetnek…

Orbán – Frankenstein

„Dr. Frankenstein egy olyan szörnyet hozott létre, amelynek a testrészei külön-külön rendben vannak. Csak az egész az, ami problematikus!” – így jellemezte a nemzeti együttműködés rendszerét Rui Tavares, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

A portugál politikus volt az az Európa Parlamenti képviselő, akit megbíztak azzal, hogy elkészítse a jelentést a magyar demokrácia állapotáról 2012-ben. 2010 óta a magyar demokrácia állaga folyamatosan romlik – ebben megegyeznek azok, akik elmondták a véleményüket a Politiconak. Az Európai Unió a hónap végéig terjeszti elő álláspontját a 27 tagállam belső helyzetéről, a jogállami normák betartásáról. Bár vizsgálat csak két tagállam: Magyarország és Lengyelország ellen folyik, de sokan vérszemet kaptak amikor látták, hogy Orbán Viktor meg tudja valósítani autokrata elképzeléseit annak ellenére, hogy Brüsszel ezeket határozottan ellenzi.

Miért nem tudja Brüsszel megállítani Orbánt?

A Politico összeállításában a nyilatkozók többsége ennek okát elsősorban abban látja, hogy a Fidesz még mindig tagja az Európai Néppártnak, amelynek a frakciója a legerősebb az Európai parlamentben. Barroso egykori bizottsági elnök szerint ennek nem volt jelentős szerepe, de az összes többi nyilatkozó másképp látja az ügyet. Azt is hangsúlyozzák, hogy a migráns politika megítélésében Orbán sok politikai szövetségest szerzett az Európai Unióban, és ez elősegítette az autokrata rendszer megteremtését Magyarországon.

Német támogatás

A Politico nem foglalkozik a gazdasági érdekekkel pedig ezek meghatározóak Orbán Viktor politikai pályafutásában. A magyar miniszterelnök kivételesen szoros kapcsolatot épített ki a német autógyárakkal, melyek munkahelyek ezreit teremtették meg Magyarországon. Az Audi és a Mercedes jelentős kormányzati támogatásban részesül, cserébe viszont Merkel kancellárt arra ösztönzik, hogy fogadja el Orbán politikáját. Ennek a támogatásnak meghatározó szerepe van a magyar miniszterelnök Európa politikájában, amely szemben áll Brüsszellel. A magyar miniszterelnök abban bízik, hogy a németek befolyása az Európai Unióban meghatározó. Amíg ők megtalálják a számításukat Magyarországon addig az uniós bírálatoknak nemigen lesz foganatja. A mostani gazdasági válság felboríthatja ezeket a számításokat, de amikor egész Európa 1945 óta a legnagyobb krízissel kénytelen szembenézni akkor a magyar jogállamiság kérdése aligha képez majd abszolút prioritást Brüsszelben.

Egyedül Kínában derűlátók a fogyasztók

Kína hatalmas belső piaca húzhatja ki a bajból a globális gazdaságot is, mert méretei miatt egyre nagyobb szerepet játszik a világkereskedelemben is.

A fogyasztói bizalom szinte mindenütt a mélyponton – kivéve Kínában – jelzi az Ipsos. A Forbes szakértője ebből arra következtet, hogy a kínaiak belső piaca az egész világgazdaságra kedvező hatást gyakorolhat.

41,8 a fogyasztói bizalom a világban a százas skálán vagyis siralmas. Kínában viszont 70,8! Ez nemcsak az európai vagy az amerikai gazdaságokhoz képest óriási különbség, de Ázsiában is egyedülálló. Dél Koreában például a fogyasztói bizalom katasztrofálisan alacsony: 35,8!

Említsük meg, hogy Magyarországon sem épp bizakodó a fogyasztó: az Ipsos index 36! A kínaiaknak viszont van okuk az optimizmusra:

Kínában rekord termést várnak

Kedden ünnepelték a Termés napját a Mennyei Birodalomban, és ebből az alkalomból a pekingi mezőgazdasági minisztérium közölte, hogy kiváló termésre számítanak a nehéz körülmények ellenére. Kínában három rizs begyűjtési időszak van: a korai, a nyári és az őszi. Ez utóbbi a legfontosabb. A Covid-19 járványt követően a kormány nagy pénzekkel támogatta az infrastruktúrát. Ennek is köszönhető a jó termés – írja a Global Times.

Kína az exportban is jeleskedik

13,9%-ról 17,2%-ra növekedett a kínaiak részesedése a világ áruforgalmában – írja a Wall Street Journal. Mindez nyilvánvalóan azzal függ össze, hogy Kína az elsők között indította újra a gazdaságát a Covid-19 járvány után, és azóta nem kényszerült újabb jelentős lezárásokra.

Így Kína lehet az egyetlen olyan nagyhatalom, amely pozitív gazdasági növekedést lesz képes felmutatni az év végén – állapítja meg a Wall Street Journal.

Milliárdokért harcolnak az Aldi örökösei

A bíróság előtt majd ki kell pontosan derülnie, mert az alapító atya unokája azzal vádolja édesanyját, hogy jogtalanul hatalmas összegeket vett ki a cég pénzéből. A Forbes becslése szerint csekély 21,2 milliárd dollárról van szó. Az Aldi részvény konstrukciója különösen bonyolult, ezért a bíróságnak bőven lesz alkalma, hogy megmutassa tájékozódási képességét a szövevényes pénzügyi hálóban.

Mit lehet tudni az Aldi vagyonról?

Theo Albrecht, az Aldi társ alapítója 2010-ben halt meg. A vagyonát akkor a Forbes 16,7 milliárd dollárra értékelte. Két fia örökölt: Theo junior és Berthold. Az utóbbi 2012-ben meghalt. Az ifjabb Theo jól gazdálkodott: így nőtt a családi vagyon 21,2 milliárd dollárra. Ahogy nőtt a vagyon úgy éleződött a helyzet a családban. A család feje, az ifjabb Theo Albrecht interjút adott a Stern magazinnak még 2016-ban, melyben megvádolta a sógornőjét, Babette-et, hogy a lányaival együtt 88 millió dollárt nyúltak le a családi vagyonból.

„Nagyon sajnálom, hogy ők nem tartják magukat a végrendelethez” – nyilatkozta Theo Albrecht.

Nemcsak neki volt ez a véleménye hanem az alapító atya özvegyének is, aki híressé vált végrendeletében lényegében kitagadta menyét, Babette-et és gyermekeit, mert „szórják a pénzt, ahelyett, hogy a család takarékos tradícióját követnék.”

Babette öt gyereket szült: egyszer négyes ikreket és rajtuk kívül egy lányt. A négyes ikrek egyike Nicolay, az egyetlen fiú. Most ő az, aki megismétli nagybátyja és nagyanyja vádjait édesanyja és lány testvérei ellen.

Nekik nem az Aldi az első hanem a saját luxus életformájuk.

Az Aldi birodalom

20 országban több mint 10 ezer üzlete van ma már a német cégnek, mely olcsó áraival gyorsan népszerűvé vált a legtöbb piacon. Németországban egyetlen évben több mint 30 milliárd dolláros üzleti forgalmat értek el, Nagy Britanniában több mint 12 milliárd dollárt. Az USA-ban Trader’s Joe-nak hívják az Aldit, hogy alkalmazkodjanak az amerikai szokásokhoz. Az alapító atyák: Karl és Theo Albrecht ugyanis tudták, hogy a második világháború után a németek nem igazán népszerűek Amerikában. A két testvér Rommel hadseregében harcolt Észak Afrikában. Fogságba estek, majd kiszabadulásuk után nekiláttak az üzletnek. A mama kis fűszeres boltja volt a kiindulópont Essenben. Filozófiájuk az olcsóság volt: innen az Aldi név is. Az Albrecht és a diszkont összevonásából született. Az Aldi eljutott Kínába is, ahol Németországot Tekuo-nak, az erény országának nevezik. 2019-ben nyitottak Sanghajban, ahol hosszú sorok kígyóztak a bolt előtt.

„A német minőségért és az olcsó sörért jöttünk!”

– nyilatkozta egy kínai doktor a Financial Times tudósítójának Sanghajban.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!