Kezdőlap Világ Oldal 139

Világ

„Holnap elszabadul a pokol”

A szövetségi nagyesküdtszék pénteken vádat emelt Stephen K. Bannon, Donald J. Trump volt elnök egykori magas rangú munkatársa ellen. Bannon megtagadta, hogy tájékoztatást adjon januári Capitolium elleni támadás ügyét vizsgáló bizottságnak – néhány napja a New York Times terjedelmes cikkben foglalkozott az üggyel. 

Steven K. Bannon volt Trump-tanácsadót pénteken a szövetségi esküdtszék vád alá helyezte a Kongresszus megvetése miatt, miután nem tett eleget a képviselőház testületének az amerikai Capitolium elleni január 6-i támadást vizsgáló idézésének.

Ha bűnösnek találják, Bannon minden egyes vádpontonként legalább 30 nap és legfeljebb egy év börtönbüntetésre számíthat.

Merrick Garland főügyész azt mondta, hogy ügyészei igazságot szolgáltatnak.

„Első hivatali napom óta megígértem az igazságügyi minisztérium alkalmazottainak, hogy együtt szóval és tettekkel megmutatjuk az amerikai népnek, hogy a minisztérium ragaszkodik a jogállamisághoz, követi a tényeket és a törvényeket, és a törvények értelmében egyenlő igazságot követ. ” – fogalmazott közleményében.

A vádemelés a Demokrata Párt által irányított képviselőház múlt hónapban lezajlott szavazását követi, amelyben bűnvádi vádemelést javasoltak, miután Bannon nem tett eleget a testület idézésének, nem tett tanuvallomást, s megtagadta különböző dokumentumok bemutatását és  átadását.

Donald Trump korábban arra utasította korábbi segítőit és tanácsadóit, hogy hivatkozzanak a mentelmi jogra, és tartózkodjanak olyan dokumentumok átadásától, amelyek a végrehajtói privilégium alapján védettek lehetnek.

Az igazságügyi minisztérium szóvivője elmondta, hogy Bannon várhatóan hétfőn feladja magát a hatóságoknak, és még aznap először megjelenik a washingtoni Szövetségi Kerületi Bíróságon.

Bannon ügyvédje nem válaszolt azonnal a megjegyzéskérésre.

A politikailag és jogilag összetett ügyet széles körben lakmuszpapírnak tekintették, hogy az igazságügyi minisztérium agresszív álláspontot képvisel-e Trump egyik legfőbb szövetségesével szemben, miközben a Ház teljesebb képet kíván kialakítani a volt elnök és segítői tevékenységéről a Capitolium elleni támadást megelőző és az azt követő történésekről.

A bizottság szeptemberben idézést küldött ki Bannon-nak és több olyan személynek, akik kapcsolatban álltak Trump Fehér Házával.

A demokraták által ellenőrzött bizottság szerint okkal feltételezhető, hogy Bannon, aki Trump egykori főstratégája és tanácsadója volt segíthetne a nyomozóknak abban, hogy jobban megértsék a január 6-i merényletet, amelynek céljaegyértelműen arra irányult, hogy leállítsa Biden elnök beiktatását hivatalában.

A jelentés amely azt tanácsolja Háznak hallgassa meg Bannont, hogy tisztázhassák a  2021. január 5-i rádióműsorában tett megjegyzését. Bannon azt ígérte, hogy

„holnap elszabadul a pokol.”

A jelentés bizonyítékként értékeli, hogy „volt némi előzetes ismerete a másnap bekövetkező extrém eseményekről.”

Ezzel összefüggésben rámutat arra a beszélgetésre is, amelyet Bannon december 30-án Trumppal folytatott, ahol sürgette, hogy erőfeszítéseit január 6-ra összpontosítsa.

Bannon és Trump kapcsolata időnként feszült volt, miután Bannon elhagyta a Fehér Házat, de továbbra is közeli szövetségese és kívülről is népszerűsítője maradt Trump politikai krédójának.

Egy másik ügyben a manhattani szövetségi ügyészek tavaly vádat emeltek Bannon ellen és letartóztatták a Trump által szorgalmazott határfal építésének előmozdítására gyűjtött pénzekkel kapcsolatos vádak miatt. De mielőtt bíróság elé állhatott volna, Trump utólsó ténykedéseinek egyikeként kegyelembe részesítette Bannont.

Míg sokan azok közül, akik idézést kaptak, igyekeztek valamilyen szinten együttműködni a bizottsággal, Bannon azt állította, hogy Trumppal  folytatott beszélgetései vezetői kiváltság alá tartoznak, annak ellenére, hogy január idején már évek óta nem dolgozott a Fehér Házban. 

Mielőtt az igazságügyi minisztérium bejelentette Bannon elleni vádemelését, Meadows, a képviselőház egykori észak-karolinai tagja sem tartotta be a péntek délelőtti határidőt a képviselőházi bizottság tájékoztatási kérésének teljesítésére.

Míg Meadows a Fehér Házban szolgált a bizottság által vizsgált időszakban, Bannon 2017-ben elhagyta a Fehér Házat, és magánszemélyként támogatta Trump erőfeszítéseit, hogy megtartsa a hatalmat Joseph Biden  2020-as választási győzelme után is. Az, hogy Bannon hosszú ideig a Fehér Házmunkatársa volt, bonyolította azt a kérdést, hogy hivatkozhat-e arra, hogy végrehajtói kiváltságokkal rendelkezik.

„Steve Bannon vádiratának egyértelműen azt az üzenetet kell küldenie mindenkinek:

senki sem áll a törvények felett”

– mondta a testület vezetője, Bennie Thompson képviselő, Mississippi demokrata képviselő.

Sőt, Liz Cheney, Wyoming republikánus politikus, aki tagja a vizsgáló bizottságnak szintén kifejtette közleményében, hogy „habozás nélkül felhasználjuk a rendelkezésünkre álló eszközöket, hogy megszerezzük a szükséges információkat.”

„Remélem, Donald Trump többi barátai is megkapják az üzenetet, hogy már nem állnak a törvények felett az Egyesült Államokban.”

– mondta Jamie Raskin képviselő, aki szintén tagja a vizsgáló bizottságnak.

Orosz panasz: Kínai lenyúlja természeti kincseinket

Védett növények és állatok kiviteléről panaszkodott a parlament felső házában a Természetvédelmi Hivatal vezetője. Törvényalkotásra és annak szigorú betartatására kérte a képviselőket.

„Mint a porszívó, úgy szippantanak ki mindent” – vázolta fel a kínaiak szorgos ténykedését az orosz Távol Keleten Szvetlana Ragyionova, a Természetvédelmi Hivatal főnökasszonya. Arról panaszkodott a moszkvai felsőházban, hogy állandóan cseng a telefonja: a szibériaiak engedélyt kérnek a kínai kivitelre illetve sorolják, hogy mit vittek el a kínaiak illegálisan. A kínaiak ritka növényre és állat fajtákra utaznak, amelyek védettek Oroszországban, viszont jó pénzt adnak értük Kínában. Szerinte törvényt kellene hozni Oroszországban, és börtönnel büntetni azokat, akik ezeket a védett növényeket és állatokat külföldre viszik.

Vörös könyv

Ez nem ideológia mű, hanem így hívják Oroszországban a védett növények és állatok jegyzékét, amely – tekintettel a hatalmas ország méreteire – meglehetősen hosszú lista. A probléma az, hogy a kínaiak helyben fizetnek, és engedélyt kérnek a Természetvédelmi Hivataltól a kiszállításra. Ha nem kapják meg az engedélyt, akkor kiviszik az összegyűjtött ritka növényeket és állatokat engedély nélkül – lefizetve a vámosokat.

Bár Ragyionova asszony ezt nem mondta, de valószínű, hogy olykor a kiviteli engedélyt is megveszik a ravasz kínai kereskedők Szibériában. Az jelenti a fő gondot, hogy sok helyen a lakosság még mindig gyűjtögető életmódot folytat. Ragyionova asszony erről így számolt be a felsőházban:

„Az Altaj régióban jártam nemrég, és azt tapasztaltam, hogy a helyi lakosság egy része még mindig abból él, hogy növényeket gyűjt. Ez része az életformájuknak.”

Mikor válik ez üzletté, melyet a kínai kereskedők pénzelnek?

Ez a nagy kérdés. A Természetvédelmi Hivatal vezetője mindenesetre amellett van, hogy a törvény nyilvánítsa bűncselekménynek, ha valaki a Vörös Könyvben számontartott állatokat vagy növényeket külföldre viszi.

„El kell kobozni a kínaiaktól ezeket a növényeket és állatokat!” – érvelt Ragyionova asszony a felsőház előtt.

Szeptemberben a Természeti erőforrások és a környezetvédelem minisztériuma közzétett egy jelentést, mely szerint 11 ritka faj kihalt, mert a vadászok illetve a kereskedők nem kímélték a védett állatokat sem – írja a moszkvai Kommerszant című portál.

Együttműködésre ítélve

Együttműködésben állapodott meg a  világ két legnagyobb környezetszennyezője. Erről Glasgowban állapodotak meg, ahova Biden elnök személyesen is ellátogatott, de Hszi Csinping és Putyin nem.

„Most már megvan a stratégiai menetrendünk (roadmap)” – örvendezett John Kerry, aki a környezetvédelem fő felelőse a Biden adminisztrációban. Ő volt az első magas rangú amerikai vezető, aki Biden beiktatása után Pekingben tárgyalt.

„A mostani megegyezés kötelezővé teszi az együttműködést a metán kibocsátás korlátozásában” – hangsúlyozta John Kerry. Hozzátette: Kínának az a vállalása, hogy nemzeti tervet készít erről, nagymértékben befolyásolja majd egész bolygónk klímáját.

Fel is szólította ebből az alkalomból a világ összes országát, hogy vegyenek példát a két legnagyobb környezetszennyező országról!

„Az Egyesült Államoknak és Kínának sok nézeteltérése van egymással, de a klímaváltozással kapcsolatban az egyetlen megoldás az együttműködés”.

Biden – Hszi Csinping csúcstalálkozó

John Kerry elmondta, hogy a megállapodást a klímaváltozás elleni harc ügyében az tette lehetővé, hogy néhány héttel ezelőtt Biden és Hszi Csinping telefonon egyeztetett egymással.

Amint a Bloomberg elsőként hírül adta: a jövő héten virtuális csúcstalálkozón cserél eszmét Joe Biden és Hszi Csinping.

Kína kész arra, hogy rendezze nézeteltéréseit az USA-val – közölte a kínai államfő a washingtoni nagykövetség portálján.

Szerdán John Kerry is megerősítette, hogy hamarosan sor kerül a virtuális csúcstalálkozóra, amely az első lesz a két államfő között. Amikor még mind a ketten alelnökök voltak, akkor többször is találkoztak egymással.

Biden és Hszi legutóbb szeptemberben folytatott telefonon megbeszélést: a társalgás 90 percen át tartott.

A két államfő széleskörű stratégiai eszmecserén áttekintette azokat a problémákat, melyben egyetértés mutatkozott és azokat is, amelyekben nem – így összegezte akkor a Fehér Ház a beszélgetést – emlékeztet a CNN, amely arra is utal, hogy Biden jól ismeri Hszi Csinpinget a korábbi időkből, és tisztában van a kínai kihívással:

„Ha nem mozdulunk, akkor ők eszik meg az ebédünket!” – mondta az USA elnöke.

Orbán, a török faló

Több pénzt kér Brüsszeltől Orbán Viktor miniszterelnök a migrációs problémák rendezésére Törökországnak. Erdogan elnök köszöni szépen a lobbizást. Ankarában a legfelső szintű stratégiai egyeztetést tartott a két állam vezetése. Ezen részt vett Orbán Viktoron kívül a magyar belügy és külügyminiszter is.

A magyar kormányfő sajtóértekezletén elmondta: három irányból fenyegeti migrációs hullám az Európai Uniót. Délről, délkeletről és keletről. Törökország az utóbbi kettőben érintett.

Erdogan elnök korábban alkut kötött Merkel kancellárral , és ennek alapján több mint 6 milliárd eurót kapott Törökország. Most újabb pénzeket akar a török államfő, akinek rendszere komoly pénzügyi gondokkal küszködik. A migráns fegyvert korábban már sikerrel alkalmazták. Most Orbán Viktor közvetítésével újra erre tesznek kísérletet. A magyar miniszterelnök korábban az orosz és a kínai érdekek képviseletét vállalta fel Brüsszelben, most ehhez csatlakozik a török faló.

Trója Törökországban van vagyis a döntés stílszerű. A kérdés csak az, hogy mennyiben érdeke Magyarországnak az Európai Unió romlásán munkálkodni?!

Putyin nyomában

Orbán javaslatát megelőzte az orosz diplomácia vezetője, aki török mintára pénzt kért Lukasenka belorusz elnök számára cserébe a migráns válság megoldásáért.

Brüsszel viszont hibrid háborúról és a migráns fegyver alkalmazásáról beszél.

Egyúttal azonban újra felmerül: az Európai Unió pénzelhetné a határ kerítéseket. Michel, az Európai Tanács elnöke erről is tárgyalt Varsóban, ahol „Európa hős védelmezőinek tüntetik fel magukat.”

Mi mindebben az orosz és a török titkosszolgálat szerepe?

Angela Merkel nem véletlenül hívta fel Putyin elnököt az ügyben. Pontosan tudja, hogy az akciót Moszkvában szervezik – Törökország aktív támogatásával.

Érdekes, hogy a lengyel-belorusz határ konfliktus előtt Moszkvában magával Putyinnal is tárgyalt a CIA igazgatója. Vajon miben állapodhattak meg, ha utána az oroszok vígan hozzákezdtek a hibrid háborúhoz Lengyelország és Belaruszia határán ?!

Más az infláció az USA-ban és más nálunk

Sokan aggódnak a magas infláció miatt, de a Berkeley egyetem gazdasági tanszékének professzora szerint ennek inkább jótékony hatása lehet az amerikai gazdaságra. Bradford Lelong professzornak gyakorlati tapasztalata is van, mert a pénzügyminisztérium helyettes államtitkára volt a Clinton adminisztráció idején.

1%-al járult hozzá a reálbér növekedéshez a technológiai fejlődés az elmúlt három évben. Ez kevés, de mégiscsak valami. Mindezzel együtt a reálbér 4%-al kisebb mint a pandémia előtt. Olyan nagy lenne a feszültség a munkaerő piacon?

Azok, akik ezt állítják arra hivatkoznak, hogy a munkaadóknak egyre többe kerülnek a munkavállalók : ez az index szeptember végéig 3,7%-al nőtt az év elejétől míg a pandémia előtt csak évi 3% volt évente.

Csakhogy az infláció szeptember végéig 5,4%-al növekedett vagyis a reálbérek csökkentek!

Nincs bérinfláció – érvel a Berkeley egyetem professzora. Nem arról van szó, hogy túlságosan felfűtik a motort és emiatt túlságosan sok pénz hiába keres kevés árut a piacon. Épp ellenkezőleg arról van szó, hogy a pandémia miatt munkaerő hiány mutatkozik.

A foglalkoztatási mutató az Egyesült Államokban 3%-al alacsonyabb mint az az érték, amelyet teljes foglalkoztatottságnak szoktunk tekinteni. Ráadásul jelentősen rosszabbul állnak e tekintetben a nők, az afroamerikaiak és azok a munkavállalók, akiknek nincs diplomájuk.

Túlméretezett támogatás?

Ezzel vádolja a Biden kormányzatot Obama elnök egykori gazdasági tanácsadója. Jason Furman szerint már az 1,9 milliárd dolláros márciusban aláírt csomag is túl nagy volt. Kevesebb több lett volna – érvel Furman, mert a Biden adminisztráció így gyorsabb növekedést ért el, de az infláció is lényegesen nőtt.

Nemcsak ő van ezen a véleményen: Larry Summers egykori pénzügyminiszter szerint „az infláció immár kicsúszott az ellenőrzés alól.”

Biden bírálói azzal érvelnek, hogy a pandémia miatt sokan idő előtt nyugdíjba mentek, és emiatt feszültség támadt a munkaerőpiacon. A kínálati oldalon pedig megszakadtak a szállítási láncok a járvány miatt, és ez gondot okoz az egész gazdaságnak. Csakhogy ezeket az érveket már hallottuk a 2008-as pénzügyi válság után is – írja a Berkeley egyetem professzora. Akkor emiatt csak kis támogatást kapott a társadalom. Az eredmény Trump megválasztása lett! A kék galléros munkásosztály életszínvonala ugyanis sosem érte el a 2008 előtti szintet!

Sok közgazdász attól tart, hogy az inflációs várakozások most majd beépülnek a bérekbe és az árakba. Ezt a spirált azután nehéz lesz kezelni.

Tény, hogy a pénzügyi piacon a 30 éves inflációs ráta jelenleg 2,35% vagyis magasabb mint az előző évtized második felében, de összhangba hozható a Federal Reserve Board 2%-os éves inflációs várakozásával.

Nem igaz az, hogy az inflációs várakozások beépülnének a bérekbe és az árakba.

A munkaerő piac még mindig olyan, hogy a munkavállalók nem követelhetnek nagy béremelést. A pénzügyi piacok egyelőre faarccal fogadják az inflációt. Különben pedig már folyamatban van a pénzügyi szigorítás. Vagyis semmi sem támasztja alá azt az állítást, hogy „az eredendő bűn” a túl bőkezű támogatás lett volna, melyet Biden elnök adott a társadalomnak – írja Bradford Lelong professzor, a Berkeley egyetem professzora a Project Syndicate portálon.

Infláció a periférián

Amíg az Egyesült Államokban az áremelkedést elviseli a lakosság a magasabb bérek miatt, a kelet-európai perifériákon felboríthatja a társadalmi egyensúlyt. Itt ugyanis az emberek döntő többsége a megélhetésért küzd, és az árak emelkedése azt jelentheti, hogy nem képes finanszírozni alapvető szükségleteit sem. Egy keleteurópai család költségvetésében a rezsi kb. 20% míg az USA-ban vagy Nyugat Európában 5%. A benzin vagy az élelmiszer ár növekedése a családi költségvetés áttervezését teszi szükségessé olyan időszakban amikor az infláció mértéke eléri sőt meghaladhatja az Egyesült Államok szintjét. Az USA-val ellentétben Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban megkezdődött a szigorítás: a nemzeti bankok emelik a kamatlábat. Ez pedig adósság válsághoz vezethet, amely végképp nem hiányzik az oly sok gonddal küszködő kelet-európai gazdaságoknak.

Putyin emberei rozsdaövezetben is nyomulnak

Magyarország leggazdagabb családja a Rahimkulov dinasztia, amely szépen bevásárolta magát a rozsdaövezetbe Budapest XIII-ik kerületében. A magyar kormány februárban indította el itt a rozsdaövezet programot, amely hamarosan stratégiai fejlesztés is lett – ahogy ez Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin barátainak körében manapság már természetesnek számít.

Ruszlan Rahimkulov egyik cége 7 millió eurós jelzálogot jegyzett be a rozsdaövezeti területre – írja a Népszava, amely azt is megemlíti, hogy a szomszédban társasház épül – ugyancsak Ruszlan Rahimkulov cégének. A kerület baloldali polgármestere ugyan ellenzi az építkezést, de Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerében ez nem akadály. Különösen, ha Putyin elnök barátairól van szó.

A XIII. kerület ugyan az alkotmánybírósághoz is fordult az ügyben, de sok reményük nem lehet, mert ez a testület is sziklaszilárdan szolgálja Orbán Viktor érdekeit és pillanatnyi céljait.

Orbán és Putyin

A magyar miniszterelnök figyelmét aligha kerülte el az USA diplomáciájának hangsúly váltása. Míg korábban Oroszország és Kína egyaránt stratégiai ellenfélnek számított, mára Moszkva lekerült erről a listáról. Washington számára egyertelműen Kína a fő ellenfél. Ezért inkább arra kívánja rávenni Putyin elnököt, hogy távolodjon kissé Pekingtől.

Erről is tárgyalhatott a CIA igazgatója Moszkvában, ahol fogadta őt Putyin elnök is pedig ez korábban nem volt szokása.

Szóvivője azt mondta, hogy nem kizárt: még az idén újabb csúcstalálkozó lesz. Biden és Putyin júniusban találkozott Genfben.

Korábban bírálat érte Orbán Viktort Washingtonból amiatt, hogy túlságosan jó kapcsolatot ápol Moszkvával, de mára ez elhalkult. Ma sokkal inkább a szoros kínai kapcsolatot vetik a magyar miniszterelnök és a Nemzeti Bank elnökének szemére. Washingtonban azt gyanítják, hogy Matolcsy György elkötelezte magát Pekingnek, épp ezért nem is hívják meg az Egyesült Államokba. Az azonban feltűnt az amerikai hírszerzésnek, hogy kínai tanácsadók szorgoskodnak a Nemzeti Bankban Budapesten.

Ehhez képest az az orosz bank, amely Budapestre települt, nem politikai szempontból kelt aggodalmat Washingtonban, ahol pontosan tudják: az orosz titkosszolgálat sohasem vonult ki Magyarországról. A Rahimkulov család is ennek köszönheti azt, hogy Magyarország leggazdagabb famíliája lett.

Az orosz bank azért izgatja a külvilágot, mert kiváló pénzmosási lehetőséget teremt. Putyin oligarcha barátai több milliárd dollárt mosnak tisztára évente az egykori szocialista államok bankjaiban. A leghíresebb bukás e tekintetben Észtországban volt, ahol a Danske Bank 130 milliárd dollárt mosott tisztára – jórészt Oroszországból.

Lavrov: Brüsszel fizessen Lukasenkának!

„Ha Törökország kaphat pénzt az Európai Uniótól azért, mert leállítja a migránsokat, akkor miért nem kaphat ugyanígy Fehéroroszország is?!” – kérdezte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Valójában Lavrov kérdése álságos pontosan tudja, hogy a lengyel-fehérorosz határ konfliktus mögött Putyin orosz elnök áll. A migránsok ugyanis csakis az orosz titkosszolgálat támogatásával érkezhetnek el az Európai Unió keleti határára.

Érdemes megjegyezni, hogy már a korábbi nagy migráns áradat érkezésekor is meggyanúsították Putyin orosz és Erdogan török elnököt azzal, hogy ők szervezték az akciót, melynek keretében több mint egymillióan érkeztek az Európai Unióba. Hasonló vádak fogalmazódtak meg azokkal az iszlamista terrorakciókkal kapcsolatban is, melyeket Párizsban és más európai nagyvárosokban. A francia titkosszolgálat elemzése szerint az Iszlám Állam csakis úgy vált képessé a nagyszabású terrorakciók megszervezésére és végrehajtására, hogy fegyvereket és logisztikai segítséget kapott az orosz és a török titkosszolgálattól.

Merkel kancellár oldotta meg a válságot amikor alkut kötött Erdogan elnökkel: az Európai Unió jelentős összeg kifizetéséért cserébe mentesül az újabb migráns hullámoktól. Erre célzott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki hangsúlyozta, hogy Erdogan elnök több mint 6 milliárd eurót alkudott ki Brüsszeltől.

Hibrid háború a határon

Megvédjük Európát – hangsúlyozta Morawiecki lengyel miniszterelnök, aki Putyin elnököt vádolta a drámai helyzetért. Ursula von der Leyen asszony is hibrid háborúról beszélt a lengyel-fehérorosz határ krízis kapcsán.

A hibrid háború gondolatát Geraszimov tábornok, orosz vezérkari főnök fejlesztette stratégiai irányvonallá Oroszországban. A gyakorlatban először Ukrajnában próbálták ki. Ez a hadviselés az ellenfél szisztematikus kifárasztására és legyengítésére nem pedig a legyőzésére törekszik.

Érdekes, hogy a CIA igazgatója nemrég Putyin elnökkel tárgyalt Moszkvában. Regionális problémákat is megvitattak- közölte Peszkov, az orosz államfő szóvivője. Akkor mindenki Ukrajnára gondolt, de egyáltalán nem kizárt, hogy Fehéroroszország is szóba került.

Putyin és Lukasenka nemrég közölte: a két állam közös stratégiát dolgozott ki. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy Putyin immár Fehéroroszország fegyveres erői felett is rendelkezik.

Lukasenka: nem vagyok őrült!

Fehéroroszország elnöke jellemző módon a Nacionalnaja Oborona (Nemzetvédelem) nevű orosz lap főszerkesztőjének nyilatkozott.

Elmondta, hogy tudja: „Fehéroroszországnak hol a helye”. Képmutatóan hozzátette:

„nem szándékozunk megtámadni Lengyelországot!”

Ezt nehezen is tehetné hiszen Lengyelország a NATO tagja vagyis az USA-nak a megtámadott tagállam segítségére kellene sietnie.

„Nem fogunk letérdelni!” – hangsúlyozta Lukasenka, akinek rendszerét számtalan szankció sújtja, mert a legutóbbi választáson csak csalással szerzett többséget. Ebben is Putyint utánozza, aki szintén rendszeresen meghamisítja a választási eredményeket.

Mindkettejük mestere e téren is Joszif Sztálin volt. Ő ugyanis kijelentette:

„nem az a fontos, hogy ki hogy szavaz, hanem az, hogy ki számolja össze az eredményeket!”

Putyin is fogadta a CIA főnököt

Kétnapos találkozója során William Burns találkozott Putyin elnökkel is noha ez általában nem szokásos – erősítette meg az államfő szóvivője Moszkvában. Dmitrij Peszkov elmondta, hogy Putyin általában csak állam és kormányfőkkel tárgyal, a többi megbeszéléseket rábízza a beosztottjaira. Ezúttal azonban kivételt tett. Vajon miért?

A hivatalos tájékoztatás szerint megvitatták a jelenlegi krízist a két állam kapcsolataiban. Ezenkívül regionális konfliktusokról is eszmét cseréltek.

William Burns találkozott Putyinon kivül a védelmi tanács titkárával , Nyikolaj Patrusevvel, aki korábban a titkosszolgálat (FSZB) főnöke volt és Szergej Nariskinnel, aki a hírszerzés vezetője.

Putyin elnök júniusban találkozott Joe Bidennel Genfben. Ezt követően Moszkvában tárgyalt Victoria Nuland az amerikai külügy államtitkár-helyettese, aki az amerikai sajtó szerint nem sok eredményt ért el.

Hibrid hadviselés

Érdekes, hogy Lengyelország és Beloruszia határán épp a CIA főnök látogatása után alakult ki szinte háborús helyzet, mert több mint ezer menekült megpróbálta áttörni a határ kerítést. A többnyire afgán és közel-keleti menekülteket az orosz titkosszolgálat szállítja a lengyel – belorusz határra, hogy ily módon próbálja meg destabilizálni Lengyelországot, mely a NATO leginkább orosz ellenes tagja a balti államokkal együtt.

Az amerikai diplomácia – washingtoni értesülés szerint- elvetette a lengyelek és a baltiak határozottan orosz ellenes irányvonalát, és ehelyett modus vivendit keres Moszkvával – éppúgy mint a nyugat európai nagyhatalmak: Németország, Franciaország és Olaszország.

Az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke, Geraszimov tábornok találta ki a hibrid hadviselést méghozzá az ukrán probléma megoldására. 2013-ban elüldözték Kijevből az oroszbarát elnököt, Janukovicsot, és nyugatbarát rendszer került hatalomra. Vele szemben folytat Moszkva hibrid hadviselést – változó sikerrel.

Belorusziában – Putyin segítségével – megakadályozták a nyugatbarát fordulatot, és most válaszképpen destabilizálni igyekeznek Lengyelországot. Ehhez a migránsok ezreit használják fel.

Maga Ursula von der Leyen asszony, a brüsszeli bizottság vezetője nevezte hibrid hadviselésnek a lengyel határ elleni migráns akciót. Lukasenka az orosz titkosszolgálat nélkül nemcsak hatalmát nem tudná megtartani, de hasonló akció indítására magától gondolni sem merne.

Putyinnal a háta mögött viszont igen vállalkozó szellemű.

A CIA figyelmét aligha kerülheti el mindez, de Putyin és Burns megbeszélésén minden bizonnyal kijelölték a határokat, melyek között „fékezett habzású” akcióra kerülhet sor a lengyel-belorusz határon. Az erőviszonyokat mindenesetre jól mutatja, hogy az Európa elleni gázháborúban megerősödött Putyin ilyen akciót támogathat nem sokkal azután, hogy Moszkvában fogadta a CIA főnökét.

A mesterséges intelligencia veszélyesebb lehet mint az atombomba

„Meg kell ismernünk a mesterséges intelligencia képességeit! Egyúttal azt is meg kell értenünk, hogy a mesterséges intelligencia olyan szintű bizonytalanságot okoz a világban, amely nagyon nehézzé, szinte lehetetlenné teszi a tartós béke fenntartását” – figyelmeztet Henry Kissinger, a veterán amerikai diplomata, aki nemrég könyvet adott ki egy másik szerzővel együtt arról, hogy a mesterséges intelligenciának milyen hatása lehet a hadviselésre és a nemzetközi kapcsolatokra.

A 98 éves veterán diplomata még mindig igen aktív: a járványt megelőzően minden évben legalább egyszer ellátogatott Pekingbe. A kínai fővárosban nagy tisztelettel fogadják hiszen ő vitte el Nixon elnököt Kínába 1972-ben. Ez a diplomáciai fordulat indította el Kínát a reformok útján, melyek eredményeképp immár vetélytársai az Egyesült Államoknak. Szakértők rámutatnak arra, hogy Kína a mesterséges intelligencia terén meg akarja előzni az Egyesült Államokat, és ez döntő fordulat lehet a két nagyhatalom versengésében.

Kissinger a párbeszédet hiányolja

Az egykori USA külügyminiszter, aki fiatal korában a nukleáris háború elhárításának szakértője volt, azt hiányolja, hogy jelenleg sem Peking sem pedig Washington nem törekszik a másik álláspontjának megismerésére. Márpedig ez katasztrófákhoz vezethet – hangsúlyozza a 98 éves ex külügymioniszter.

Kissinger utal az első világháború előtt kialakult helyzetre amikor a brit birodalom és a feltörekvő német császárság kölcsönösen félreismerte a másik szándékait, és így belesodródtak az első világháborúba.

Arról nyilatkozott a Financial Timesnak, hogy ő és más amerikai diplomaták folyamatosan tárgyaltak az oroszokkal a nukleáris leszerelésről, és így sikerült elkerülni a komolyabb konfliktust a hidegháború idejében.

Most viszont nem folyik ilyen párbeszéd Peking és Washington között miközben a fegyverkezési verseny egyre intenzívebb a két világhatalom között.

A háborúban az jár jól, aki kimarad belőle

Szunce mester fogalmazta meg így az álláspontját az első olyan fennmaradt tanulmányban, mely a háború művészetével foglalkozik.

Pekingben szemmel láthatóan tartják is magukat ehhez. Míg Mao elnök idejében nyílt fegyveres konfliktusba keveredtek az Egyesült Államokkal a koreai félszigeten, addig Teng Hsziaoping reform kurzusa a gazdasági – tudományos versengésre helyezi a hangsúlyt a katonai helyett. Pekingben úgy tartják, hogy épp az okozta a Szovjetunió bukását, hogy erejét a katonai szférára összpontosította, és elhanyagolta a gazdaság fejlesztését.

Pekingben többen felróják Hszi Csinping elnöknek, hogy nyíltan meghirdette a mesterséges intelligencia programot. Ezt a kihívást az USA már nem hagyta figyelmen kivül, és megindult a kereskedelmi háború Kína ellen. Hszi Csinping ellenfelei emlékeztetnek Teng Hsziaoping mondására, mely szerint titkolni kell az igazi sikereket nehogy a vetélytársak észbe kapjanak.

Hszi Csinping elnök viszont nyíltan felvállalja Kína világhatalmi szerepét. Hangcsouban a G 20-as konferencián jelezte: Kína a G2-es világban érdekelt vagyis az USA-val osztozni kíván az irányító pozícióban. Washington válasza erre jelenleg az egyértelmű nem. Kissinger szerint azonban fontos lenne tárgyalni nehogy elmérgesedjen a két világhatalom viszonya a huszonegyedik században.

Fél-e Orbán?

Bulgáriában és Csehországban a választópolgárok kiszavazták a hatalomból Babist és Boriszovot, lehet, hogy Orbán Viktor lesz a következő?

A londoni Times újságírója erről faggatta Márki-Zay Pétert Hódmezővásárhelyen. Márki-Zay Péter szerint erre jó esély van, mert az emberek változást akarnak Magyarországon. Szerinte Orbán Viktort csak két dolog érdekli igazán: a hatalom és a pénz!

1990 előtt ezért KISZ vezető volt, később liberális majd illiberális és keresztény-nemzeti. Célja az egyszemélyes hatalom és a meggazdagodás volt, amit el is ért. Márki-Zay Péter ezért legfontosabb feladatának tartja, hogy megteremtse a demokráciát és leszámoljon a korrupcióval.

Közeledés Washingtonhoz és Brüsszelhez, távolodás Moszkvától

Márki-Zay Péter nem érti, hogy Orbán Viktor miért harcol Brüsszellel és miért csodálja Putyint. Ugyanakkor úgy nyilatkozott a londoni Sunday Timesnak, hogy megtartaná a határkerítést, amely távol tartja Magyarországtól és az Európai Uniótól a migránsokat.

A kormánypárti média azzal vádolja Márki-Zay Pétert, hogy CIA ügynök, aki élvezi Soros György támogatását, és „Brüsszel utasításait teljesíti”.

Márki-Zay Pétert Orbán Viktorral egyidőben fogadta a State Department Washingtonban akkor amikor a magyar kormányfő Donald Trumpnál járt a Fehér Házban. Az Egyesült Államokban már akkor felfigyeltek Hódmezővásárhely polgármesterére, akit a magyar nagypolitikában akkor még nemigen tartottak számon.

Azóta azonban az ellenzék miniszterelnök jelöltje lett. Nem véletlen, hogy a Sunday Times tudósítója ellátogatott miatta Hódmezővásárhelyre.

Van-e oka Orbán Viktornak a félelemre?

A magyar miniszterelnök a nyolcvanas évek második felében maga is megismerhette a CIA módszereit amikor Soros György pártfogásával a rendszerváltásra készülődött. Az USA elmúlt évek során alaposan kivette a részét az elitváltásból a szomszédos Romániában és Ukrajnában. Most a Sunday Times tudósítója nem véletlenül céloz Bulgáriára és Csehországra is, mert mind Szófiában mind Prágában bebetonozottnak tűnő kormányfő bukott meg – nem kis részben külföldi támogatással. Andrej Babist még nem sokkal a választások előtt biztos győztesnek hitték. Orbán Viktor vele parádézott a határ kerítésnél, majd pedig Usti nad Labemben közös sajtóértekezletet tartottak. Ahol a sajtót úgy kezelték cseh földön ahogy azt Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerében szokták. Babis mégiscsak megbukott, mert senki sem hajlandó vele együttműködni!

Tegyük ehhez hozzá, hogy korábban Fico rendszere is megbukott Szlovákiában, ahol Brüsszel és Washington nyíltan az ellenzéket támogatta.

Nincs recept a folytatásra

Politikai káosz uralkodik jelenleg Bulgáriában, zűrzavar Romániában és Csehországban valamint Szlovákiában. Ukrajnában 2013-ban ment végbe a demokratikus fordulat az USA és az EU támogatásával, de az eredménynek enyhén szólva váratnak magukra. Zelenszkij elnök épp most írta alá az oligarchia elleni törvényt, mely mérsékelni akarja a dollár milliárdos szupergazdagok politikai befolyását és mérsékelni a korrupciót. Ezen a téren ugyanis a demokrácia nyolc éve alatt nem sok minden történt Ukrajnában.

Sem Washingtonban sem Brüsszelben nincs elképzelés arra, hogy mihez kezdjen egy populista autokrata rendszert megdöntő politikus. Ehhez pénzügyi és politikai támogatás kellene, de csak szép szavakra lehet számítani. A rendszerváltásból kiábrándult kelet-európai közvéleménynek ez vajmi kevés.

Reményt keresnek az európai életszínvonalra, de ezt sem Márki-Zay Péter sem más ellenzéki politikus nem ígérheti meg hitelesen. A populista hullám megállítása ezért csak átmeneti lehet: Orbán Viktor is amerikai támogatással kezdte meg karrierjét, melynek során rájött, hogy egy szegény és frusztrált országban a populizmus a legbiztosabb eszköz a hatalom elnyerésére és megtartására.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!