Kezdőlap Világ Oldal 137

Világ

Az Omicron változat valószínűleg nem súlyosabb, mint a Delta törzs

Bár  határozottan kijelenteni még hetekbe telne az új COVID-19 Omicron variáns súlyosságának megítélése, a korai jelek szerint nem volt rosszabb, mint a korábbi törzsek, és talán enyhébb is.

Három fő területre bonthatjuk az Omicronnal kapcsolatos ismerteket és ismeretleneket: a fertőzőképesség, a korábbi fertőzések és vakcinák elleni immunitás elkerülése, valamint a betegség súlyossága.

Vezető szakértők szerint az új változat „egyértelműen agresszívabban terjedő”, mint a Delta variáns, a jelenlegi domináns globális törzs.

A világ minden tájáról felhalmozódó epidemiológiai adatok azt is jelzik, hogy az Omicronnal nagyobb az újrafertőződések száma.

A jelenlegi Omicron elleni vakcinákból származó antitestek hatékonyságát vizsgáló laboratóriumi kísérleteknek „a következő napokban vagy egy hétben” meg kell jelenniük, de jelenlegi tudásunk szerint „szinte biztosan nem súlyosabb, mint a Delta.”

„Van néhány felvetés, hogy ez még kevésbé súlyos is lehet, mert ha megnézzük a Dél-Afrikában nyomon követett csoportokat, a fertőzések száma és a kórházi kezelések száma közötti arány kisebbnek tűnik, mint a Delta esetében”

– nyilatkozta Anthony Fauci, az USA  Országos Allergiák és Fertőző Betegségek Intézetének korábbi igazgatója.

Hozzátette azonban, hogy fontos, hogy ne értelmezzük jelentőségénél túl ezeket az adatokat, mert csak azért, mert a követett populációk kisebb valószínűséggel kerültek kórházba.

A „legjobb eset” egy jobban terjedő vírus, amely nem okoz súlyosabb megbetegedéseket, és nem vezet a kórházi kezelések és a halálesetek számának növekedéséhez.

A legrosszabb forgatókönyv az, hogy nemcsak erősen fertőző, hanem súlyos betegségeket is okoz, és akkor újabb fertőzési hullámot kapunk, amelyet nem feltétlenül tompít el a vakcina vagy az emberek korábbi fertőzései”

„Nem hiszem, hogy a legrosszabb forgatókönyv be fog következni, de sosem lehet tudni” –nyilatkozta Fauci.

(AFP nyomán)

Merkel után

Németország új irányítás alatt áll. A Merkel utáni korszak kedden kezdődött, miután a Bundestag Olaf Scholzot kancellárnak szavazta meg. Az a nő, akinek nevéhez fűződik Európa (többé-kevésbé) 16 éven át tartó (többé-kevésbé) egyenes pályán tartása. Még a múlt héten elment egy keletnémet punk himnusz dallamának kiséretében.

Egy szociáldemokrata ül  az asztalfőnél és egy sor új arc a berlini kabinetasztal körül.

Milyen változásokra számíthatunk Európát illetően?

A háromoldalú koalíció egy újszerű kísérlet: a balközép, a környezetvédelem és a szabadpiaci liberalizmus fúziója.

A spanyol El País úgy üdvözölte, mint „Európa-szerte a haladás erőteljes modellje”, és megjegyezte, hogy az „Európa” szó 254-szer szerepel a koalíció kormánymodernizációs programjában, sokkal többször, mint a „Németország”.

A jobboldali brit Daily Mail előrejelzése szerint Németország hamarosan „Európa beteg emberévé” válik. Orbán Viktor szerint – akivel szemben Merkel túlzásba vitte az engedékenységet amiért széttépte a demokratikus szabálykönyvet -, az „új, baloldali német kormány bevándorláspárti, nempárti, föderalista.

Scholz a kontinuitás jelöltje volt. Merkelhez hasonlóan Németországot is szilárdan az EU-ban fogja tartani. De a tálcája gyorsan megtelik: az Omicron Covid-variáns immár a kimerült állampolgárokra nehezedik, az Oroszország és Ukrajna közötti válság pedig veszélyesen felmelegszik. Vlagyimir Putyin és Joe Biden keddi virtuális csúcstalálkozója csekély reményt adott az azonnali megoldásnak. Ebben az összefüggésben az Északi Áramlat 2 vezeték Németország általi végleges jóváhagyása egy korai teszt. A német zöldek keményebb fellépést akarnak Moszkvával, és kampányoltak a vezeték ellen is, amely az orosz gázt a Balti-tengeren keresztül közvetlenül Németországba szállítja.

Vajon Scholz engedne Németország energiabiztonsági stratégiájának kulcsfontosságú részében, az Egyesült Államok vezette Putyin felé ijesztgető bot részeként?

A Zöldek mindenek előtt azt várják Berlintől, hogy vállaljon fel vezető szerepet az  éghajlatváltozást megakadályozó ​​kormányok között. Robert Habeck, a költészetet kedvelő zöld társvezető és a leendő rektorhelyettes szuperportfólióval rendelkezik, amely magába foglalja az éghajlat megőrzésének és a gazdaság zöld fejlesztésének közös forgatókönyvét.

De mit szólnak ehhez az üzletpárti szabad demokraták? Engedik-e, hogy Németország kifizesse a világjárványból való kilábalás euróövezeti  felépülését és hozzá még a felgyorsult zöld átállást is?

A kompromisszum elkerülhetetlenül elsimítja a kormány progresszív ambícióit.

A Le Monde ítélete bizonyulhat a legközelebb a valósághoz:

„Ha közelebbről megvizsgáljuk Scholz kormánya alapvetően nem fog szakítani Merkel politikájával”. 

„Ukrajna Oroszország befolyási övezetébe tartozik”

Marine  Le Pen asszony a hétvégén a Rzeczpospolita című lapnak azt nyilatkozta, hogy „Ukrajna Oroszország befolyási övezetébe tartozik”. A francia szélsőjobboldali vezér azért járt Varsóban, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel és más hasonló beállítottságú politikusokkal együtt valamivel egységes szélsőjobboldali mozgalmat hozzon létre.

Egy új frakció, amely az Európai Parlementben befolyásolhatná a döntéseket ez Orbán ideája. A találkozó sikertelen maradt – jelentős részben épp azért, mert Putyin megítélése megosztja a szélsőjobboldalt.

Míg Marine Le Pen, Matteo Salvini vagy Orbán Viktor az orosz elnök lelkes híve, a vendéglátó lengyelek a pokolba kívánják minden oroszok örökös elnökét, akit azzal gyanúsítanak, hogy támadást készít elő Ukrajna ellen. Ezt eddig csak az ukrán elnök és a lengyelek mondták, de legutóbb már Biden elnök is csatlakozott hozzájuk. Putyin a maga részéről csak annyit akart elérni, hogy újabb csúcstalálkozót csikarjon ki Bidentől. Ez sikerült is: kedden volt a videó párbeszéd, amelyen minden bizonnyal Ukrajna is szóba került.

Putyin megoszt, az unió ellenesség egyesít

Ez derült ki a szélsőjobboldali pártvezetők hétvégén megtartott tanácskozásán. Marine Le Pen asszony szerint azért kell összefogni a szélsőjobboldali vezetőknek, mert különben „Brüsszel egyenként levadászik minket”.

Marine Le Pen aggodalma egyáltalán nem alaptalan: Brüsszel a falhoz szorítja a vele szembeszálló magyar és lengyel kormányt azzal, hogy nem utalja ki a nagyonis várt euró milliárdokat. Közben pedig eltűnnek a süllyesztőben azok a politikusok, akik szembeszálltak Brüsszellel: Kurz Bécsben, Boriszov Szófiában, Babis Prágában. Mindez Biden elnök támogatásával megy végbe vagyis az Egyesült Államok, amely Trump idejében az Európai Unió megosztására játszott, jelenleg – épp ellenkezőleg – támogatja az integrációt, sőt az Európai Egyesült Államokat is. Az utóbbitól hideglelést kapnak a szélsőjobb vezetői, akiknek viszont az a problémájuk: nem képesek ésszerű alternatívát mutatni. A patrióta politika üres blöff a globalizált világban, ahol az 1,4 milliárd lakosú Kína nyomul előre, hogy kiszorítsa az Egyesült Államokat az európai kontinensről.

WHO: a vérplazma alkalmazása nem ajánlott

Az Egészségügyi Világszervezet kedden azt tanácsolta, hogy a gyógyult koronavírusos betegek véréből vett plazmát ne adják enyhe vagy közepesen súlyos betegségben szenvedőknek.

„A jelenlegi bizonyítékok azt mutatják, hogy nem javítja a túlélést, és nem csökkenti a gépi lélegeztetés szükségességét, és a beadása költséges és időigényes”

– jelentette ki az ENSZ egészségügyi ügynöksége a British Medical Journalban megjelent írásában.

A plazma felhasználásának hipotézise az volt, hogy a benne lévő antitestek semlegesíthetik az új koronavírust, megakadályozva annak replikációját és megállíthatják a szövetkárosodást.

Számos, a lábadozó vérplazmát vizsgáló tanulmány azonban nem mutatott ki látható előnyöket a súlyosan beteg COVID-19 betegek kezelésében.

Egy az Egyesült Államokban lefolytatott vizsgálatot még márciusban leállítottak, miután kiderült, hogy a plazma valószínűleg nem segít az enyhe vagy közepesen súlyos betegeken.

Barátnője miatt lemondott Párizs érseke

Ferenc pápa villámgyorsan elfogadta Michel Aupetit érsek lemondását. Párizs érseke tagadja, hogy állandó barátnője lenne, de „a gyanakvásnak ebben a légkörében” nem tud tovább szolgálni.

A pápa gyors döntése azt mutatja, hogy nem mostanában hallott először azokról a pletykákról, melyek szerint Párizs érsekének barátnője van – írja a Le Monde. November végén a Le Point című hetilap foglalkozott Aupetit érsek magánéletével, és ebből kiderült, hogy már évekkel azelőtt, hogy magas tisztségébe a pápa kinevezte volna 2017-ben, névtelen feljelentések érkeztek, melyek szerint Aupetit fővikárius szeretőt tart. Michel Aupetit, aki nem kapta meg a bíborosi kalapot noha ez eddig kijárt elődeinek, nem tagadta, hogy kapcsolatban áll a szóbanforgó hölggyel, de azt állította, hogy „viszonyuk nem intim jellegű”. A főpap a Le Point-ben így nyilatkozott: „elismerem, hogy viselkedésem a hölggyel kapcsolatban kétértelműnek tűnhet, és sokan úgy értelmezhetik, hogy az intim, szexuális jellegű volt, de ezt az állítást visszautasítom.” A 70 éves főpap azt is elmondta a hetilapnak, hogy „már megszakította ezt a kapcsolatot és erről a szóbanforgó hölgyet is értesítette”.

Csak 44 éves korában lett pap

Michel Aupetit 11 éven keresztül orvosként dolgozott a párizsi agglomerációban, és csak későn, 44 éves korában szentelte pappá Lustiger bíboros, Párizs akkori érseke. „Későn adott nekem isten randevút” – fogalmazta meg pályafutását az orvosból lett pap, aki viszonylag gyors karriert futott be a katolikus egyházban. „Szegény vidéki plébános akartam lenni” – nyilatkozta Aupetit, akit 2013-ban neveztek ki segédpüspökké, és négy évvel később már a francia főváros érseke lett. A Notre Dame leégését neki kellett menedzselnie, és már ekkor kiderült: nem igazán hatékony ebben a tisztségben. Munkatársai folyamatosan panaszkodtak rá szigorúsága és düh kitörései miatt.

Azért sem volt népszerű, mert az etikai vitákban a legszigorúbb álláspontot képviselte az abortusszal vagy a meleg házassággal kapcsolatban. Ezért is melegítették fel bírálói a korábbi pletykákat arról, hogy szeretője van Párizs érsekének.

A katolikus egyház presztízse mélyponton

Aupetit érsek lemondása a legrosszabbkor következett be hiszen nem oly rég távozott tisztségéből Lyon érseke, aki nem lépett fel kellő szigorral pedofil papjaival szemben. Októberben egy bizottság közzétette jelentését  a katolikus egyház pedofil ügyeiről, és kiderült: 216 ezer fiatalkorút molesztáltak az elmúlt hetven évben  a katolikus egyház papjai és világi tisztségviselői. A francia püspöki kar a jelentés közzététele után bocsánatot kért az áldozatoktól. Ferenc pápa is csatlakozott a bocsánatkéréshez.

Michel Aupetit érseket semmifajta vád nem érte ezzel kapcsolatban, neki azt rótták fel egyházi körökben, hogy bort iszik miközben vizet prédikál, vagyis szeretőt tart.

A katolikus egyházat a pedofil botrány nemcsak megrázta, de nehéz anyagi helyzetbe is hozta. Az áldozatok ugyanis kárpótlást kérnek. A katolikus egyház emiatt földeket és ingatlanokat ad el Franciaországban. Az Egyesült Államokban néhány katolikus egyházmegye pénzügyi csődbe jutott a pedofil kárpótlások miatt.

Orbán bevásárol Izraelben?

Stratégiai fontosságú műholdas céget akar venni a 4iG vállalkozás, amely mögött a magyar miniszterelnököt sejti a Haaretz. A gyanú egyáltalán nem alaptalan, mert a cég nemrég még Mészáros Lőrinc tulajdona volt. Most ugyan már Jászai Gellért neve díszeleg a névtáblán, de nemcsak Magyarországon tudják, hogy ez pusztán formaság. A valódi tulaj maga a miniszterelnök.

Ez annál is inkább valószínűsíthető, hogy nemrég az 4iG-be bevásárolta magát Németország egyik vezető hadiipari vállakozása. A Rheinmetall korábban óriási megrendeléseket kapott a magyar kormánytól olyannyira, hogy Magyarország Németország legnagyobb fegyvervásárlójává vált.

Miért zavarja Izraelt Orbán terve?

A magyar miniszterelnök korábban kiváló kapcsolatot épített ki Benjamin Netanjahu ex kormányfővel, aki Budapesten is kiállt Orbán Viktor mellett. Benjamin Netanjahu intézte el, hogy Donald Trump fogadja Orbánt a Fehér Házban. Netanjahu engedélyezte azt is, hogy a Pegasus kémprogramot adják el Magyarországnak. Ebből az alkalomból fogadta Orbán akkori nemzetbiztonsági tanácsadóját, Czukor József tábornokot noha a protokoll ezt nem írta elő.

Csakhogy Benjamin Netanjahu megbukott. A mostani koalició sietve levette Magyarországot azoknak a megbizható kormányoknak a listájáról, melyeknek a Pegasus kémprogram eladható.

Most pedig itt a 4iG, amely olyan izraeli cégre feni a fogát, melyet stratégiai fontosságúnak tekint a zsidó állam.

Izrael nem adja „instabil és antidemokratikus entitások kezébe adja Izrael műholdas kommunikációját.”

A Spacecom még júniusban írt alá szándéknyilatkozatot a 4iG-vel, de egyelőre a szándékból nem lett semmi.

A 4iG 69,9 millió dollárt ajánlott a Spacecom részvények 51%-áért. A hadügyi tisztviselő elmondta azt is a Haaretznek, hogy erről szó sem lehet, mert 20%-ban maximálták a külföldi tulajdont a stratégiai fontosságú cégekben. A Spacecom bajban van: idei várható vesztesége 11 millió dollár. El is van adósodva: összesen több mint 40 millióval tartozik.

Honnan jön a pénz?

Izraelben azt is gyanítják, hogy Putyin állhat az üzlet hátterében. Az oroszok még mindig bent vannak Szíriában, amelynek a légvédelmét ők irányítják. A műholdas információs rendszer ezért stratégiai fontosságú Izrael számára. Az USA és Izrael gyanúja szerint a magyar titkosszolgálat adatokat szivárogtathat ki az oroszoknak. Ez békeidőben is komoly probléma, de az elmúlt hetekben nagyon megnőtt a feszültség a belorusz-lengyel határon illetve Ukrajna körül. Az USA azzal gyanúsítja Putyint, hogy meg akarja támadni Ukrajnát.

Ebben a helyzetben az orosz kapcsolatot egészen másképp értékelik Washingtonban és Izraelben is, amely az Egyesült Államok első számú szövetségese a Közel Keleten.

Orbán nélkül is működik a világ

1

Azzal, hogy az USA elnöke nem hívja meg Orbánt a demokrácia-csúcstalálkozójára, világos megvilágításba helyezi véleményét a magyarországi fejleményekről. Ugyanakkor egy érzékeny ponton üti Orbánt, leértékeli.

Biztos eredmények nem várhatók a „Demokrácia csúcstalálkozójától”, amelyre Joe Biden amerikai elnök hívta meg a demokratikus világ miniszterelnökeit. Ennek szimbólikus jelentősége van.

Pontosan ezért olyan fontos, hogy Magyarország az egyetlen uniós ország, amelyik nem kapott meghívást.

Az amerikai kormány rossz szemmel nézi, hogy Orbán Viktor lebontja a demokráciát Magyarországon. A miniszterelnök számára ez a legrosszabb pillanatban jön pillanatban jön. Jövőre általános választások lesznek, amelyeket minden óvatos óvintézkedés ellenére elveszíthet.

A látványos kizárás egyben csapás egy olyan üzleti modellre is, amellyel Orbán eddig pontokat szerzett híveivel. Ügyesen sikerült elérnie, hogy Magyarország nagyobb nemzetközi szerepet vállaljon, mint azt mérete és gazdasági ereje tükrözné. Kiszámított destruktivitással sokat ért el az EU-n belül, és Oroszországot és Kínát európai hídfőként szolgálta érdekeik érdekében. Ez a politika akkor érte el tetőpontját, amikor Donald Trump volt az amerikai elnök.

És most Orbán már nem ülhet az asztalhoz – miközben ott vannak mások, akiknek a demokratikus hitelessége semmivel sem jobb, mint az övé. Ez a geopolitikai fronton is leértékeli.

FFP2, avagy megvéd e a maszkom?

Az FP2 maszkok rendkívül magas szintű védelmet nyújtanak a koronavírus-fertőzés ellen. De ez a helyes viselési módtól is függ, ahogy a göttingeni Max Planck Dinamikai és Önszerveződési Intézet kutatói számolnak be róla egy tanulmányban.

Ha egy fertőzött és egy egészséges ember egy zárt térben, kis távolságra egymástól találkozik a fertőzésveszély már 20 perc után is bő egy ezrelék (0,1 százalék). Az előfeltétel az FFP2 vagy KN95 maszk megfelelő illeszkedése – írja az intézet igazgatója, Eberhard Bodenschatz körüli csapat az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémia („PNAS”) „Proceedings”-ben.

A rosszul illeszkedő FFP2-maszkok esetében viszont a fertőzés kockázata ugyanebben a forgatókönyvben négy százalék körüli! Az optimális védelem érdekében az orrklippet ezért „lekerekített W” alakúra kell formázni, hogy oldalirányban nyomódjon az orrlyukakhoz. A sebészeti maszkoknál a jó illeszkedés is elegendő ahhoz, hogy a fertőzés kockázata legfeljebb tíz százalékra csökkenjen.

A kutatók úgy számították ki a fertőzés kockázatát, hogy különböző tényezőket kombináltak, mint például a részecskeméret, a kilégzés fizikája, a különböző típusú maszkok és a koronavírusok belélegzésének kockázata. „A mindennapi életben a fertőzés tényleges valószínűsége tízszer-százszor kisebb” – idézi Bodenschatzot az intézet közleménye. A kutatók a kockázatot a lehető legkonzervatívabban akarták kiszámítani.

„Ha ilyen körülmények között a legnagyobb elméleti kockázat is kicsi, akkor valós körülmények között a biztonságban van”

– mondja Bodenschatz.

Ez ellentétben áll két maszkot nem viselő ember találkozásának eredményeivel: Ha ebben az esetben egy egészséges ember három méterrel távolabb áll egy fertőzött személy leheletében, akkor nagyon nagy a valószínűsége. hogy fertőzöttek lesznek a kutatók szerint. Bodenschatz hangsúlyozza:

„Eredményeink ismét azt mutatják, hogy a maszk viselése az iskolákban és általában véve jó ötlet.”

Európai válasz a kínai Selyemútra

A kínaiak nyomulása nemcsak Washingtont, de Brüsszelt is aggasztja. Ezért meghirdették a Global Gateway programot, amely 300 milliárd eurós befektetést irányoz elő a világ kevésbé fejlett részein.

„Magas minőség, megbízható szabványok, átláthatóság és jó kormányzás – ez jellemzi a Global Gateway programot” – így prezentálta a világnak Ursula von der Leyen a nagy európai tervet, amely arra vállalkozik, hogy a kínai kihívással szemben alternatívát nyújtson a rászoruló országoknak. De hogyan?

„Remélem, hogy nem arról van szó: az Európai Unió ki akarja szorítani a kínaiakat” – nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek a Bruegel kutató központ vezető közgazdásza. Maria Demertzis szerint senki sem nyerne ebből a versengésből.

Miből jön össze a 300 milliárd euró?

A brüsszeli elképzelés szerint 2021 és 2027 között uniós forrásokból, a tagállamok kasszáiból, az európai pénzintézetektől és a nemzeti fejlesztési alapokból gyűlnek össze a hatalmas összeg. Ehhez járulna még a magántőke is, amely érdekelt lehet az elmaradottabb régiók fejlesztésében.

A G7 államok nemrég Nagy Britanniában megtartott csúcsértekezleten határoztak arról, hogy jó lenne valamilyen alternatívát nyújtani a szegényebb országoknak a kínaiak
2013-ban elindított Új Selyemút programjával szemben. Blinken amerikai külügyminiszter legutóbb Afrikában utalt rá, hogy a nyugati világ olyan támogatást kínál, melyet az érintett ország vissza is tud fizetni míg a kínaiak eladósítják partnereiket. Majd pedig az adósság fejében felvásárolnak stratégiai területeket. A leghíresebb európai példa erre a pireuszi kikötő, amelynek legnagyobb része már teljesen kínai ellenőrzés alatt áll.

Az Új Selyemút program 2020-ig 140 milliárd dollár kínai befektetést jelentett a világ minden részén. Tavaly a pandémia kellős közepén a kínaiak 20 milliárd dolláros kölcsönt nyújtottak különböző fejlesztésekhez az Új Selyemút program keretében.

Az EU versenyezni akar Kínával

„A kínai beruházásokkal kapcsolatban az érintett országoknak megvannak a maguk tapasztalatai. Nekik jobb ajánlatokra van szükségük” – hangsúlyozta Ursula von der Leyen asszony. Versenyezni akarnak Kínával? – kérdezte a Politico tudósítója. „Igen, határozottan ez a célunk” – erősítette meg a brüsszeli bizottság elnökasszonya.

Ursula von der Leyen rámutatott egy lényeges különbségre is: „Mi magántőkét is viszünk az érintett országokba. Ilyen magántőke Kínában nincsen” – mondta Ursula von der Leyen arra célozva, hogy Kínában a magánvállalkozások is erős állami ellenőrzés alatt állnak.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

„Az uniós pénzintézetek nem törekszenek nyereségre ebben az esetben, viszont vonzzák a magántőkét. Az utóbbi természetesen nyereségre törekszik, és így lesz gazdaságos a beruházás. Az Európai Unió már korábban is próbálkozott ezzel a modellel”

– mondja a MERICS berlini kutató intézet munkatársa, aki a Politiconak nyilatkozott.

Francesca Ghiretti szerint az Európai Unió Global Gateway programja elsősorban olyan beruházásokat finanszíroz majd, melyek elősegítik a szóbanforgó ország digitalizációját, a zöld átmenetet illetve korszerűsítik az infrastruktúrát. Brüsszel abban bízik, hogy mind a digitalizációban mind pedig a zöld átmenetben versenyelőnye van Kínával szemben.

Közben a kínaiak is elszántan nyomulnak: Vang Ji külügyminiszter épp afrikai körutat tesz, ahol sorolja az eredményeket: 10 ezer kilométer vasútvonal, 100 ezer kilométer autóút, több mint 80 napelem óriás farm, 100 kikötő, 170-nél több iskola…

Fel kell kötni a csipkés alsót, Ursula – írja befejezésül a brüsszeli Politico.

Kurz, Orbán, Kaczynski az EU szétverésén ügyködött

Éppen ideje volt, hogy Sebastian Kurz vegye a kalapját hiszen Orbán Viktorral és Jaroslaw Kaczynskivel együtt szét akarta verni az Európai Uniót – írta a Süddeutsche Zeitung elparentálva az alig 35 éves osztrák politikust. Akit azért vesz a német lap elsősorban egy kalap alá Orbánnal és Kaczynskival, mert a migráns vitában mind állást foglaltak Brüsszellel szemben.

Csak emlékeztetőül: Sebastian Kurz megzsarolta Schönborn bíborost, Bécs érsekét is annak érdekében, hogy a katolikus egyház fogadja el a szigorú új migráns törvényt, amely sokban hasonlít a magyarhoz. Csakhogy a magyar katolikus egyháztól eltérően Schönborn bíboros nem engedett a zsarolásnak! Pedig arról volt szó, hogy Kurz embere azzal fenyegette meg a katolikus egyházat, hogy jelentős mértékben csökkentik az állami támogatást, mely nélkül veszélybe kerülhetett volna Ausztria legfontosabb egyházának működése is. Schönborn bíboros nemet mondott, a migráns törvényt jegelték. Kurz pedig megbukott sőt utóda is lemondásra kényszerült. Az egész hálózat, melyet jelentős részben Orbán mintájára épített ki az üstökösként feltűnt Sebastian Kurz, eltűnni látszik a korrupciós botrányokban.

Új szelek fújnak Európában

Olaf Scholz, az új kancellár Berlinben, előre kíván lépni az Európai Egyesült Államok irányában éppúgy mint Macron elnök Párizsban vagy Mario Draghi miniszterelnök Rómában.

Akik ezzel az irányzattal szembenállnak, azok egyre másra tűnnek el a süllyesztőben: Boriszov Bulgáriában , Babis Csehországban és most Kurz Ausztriában. Magyarországon jövőre lesznek a választások, és egyre több budapesti nagykövetség jelzi: Márki-Zay Pétert támogatja.

Az amerikai ügyvivő által szervezett találkozón Ausztria is képviseltette magát. A brexitet végrehajtó Nagy Britannia budapesti nagykövete elutazott Hódmezővásárhelyre, hogy találkozzon a magyar ellenzék miniszterelnök jelöltjével.

Brüsszel egyre határozottabban jelzi: nem szívesen ad pénzt Orbán Viktornak, mert nem lehet biztos benne, hogy azt nem a rokonok, barátok és üzletfelek nyúlják le.

Ha a magyar választóknak Orbán Viktor és az euró milliárdok között kell dönteniük, akkor egyáltalán nem biztos, hogy az az eredmény születik, melyre a magyar miniszterelnök számol.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK