A magyar kormány június elején 600 millió forintot adott a Magyar Jégkorong Szövetségnek. Sajtóértesülések szerint arra kapták a támogatást, hogy a következő idényben a MAC Budapest és a DVTK Jegesmedvék a szlovák bajnokságban játszhasson.
Szlovák lapok szerint a két magyar csapat fejenként félmillió eurót fizetett a Tipsport Ligának, és az emiatt fogadta be a két magyar klubot. Az Átlátszó megkeresésére nem mondta meg az MJSZ, hogy mennyit fizettek a Tipsportnak, de hangsúlyozták, hogy nem az állami támogatást használták fel erre a célra. Such György MJSZ-elnök szerint egyéb bevételeikből fedezik a két magyar hokiklub szlovákiai indulásának költségeit, és a szövetség költségvetésében emiatt keletkező hiányt pótolja az államtól kapott pénz.
A MAC és a Jegesmedvék kinőtték a magyar bajnokságot
A Nemzeti Sport 2018. március végén írt arról először, hogy két magyar hokicsapat, a MAC Budapest és a DVTK Jegesmedvék kinőtte a magyar bajnokságot, ezért beadta csatlakozási kérelmét a szlovák Tipsport Ligába (régi nevén Extraliga).
Such György, a Magyar Jégkorongszövetség elnöke akkor a lapnak adott interjújában óvatosan fogalmazott, hiszen a két csapat kinti indulása még nem volt biztos. Két dologtól függött: attól, hogy a Tipsport Liga rábólint-e a kérelmekre, és attól, hogy sikerül-e előteremtenie a kluboknak a csatlakozáshoz szükséges pénzt. Az NS újságírójának kérdésére Such elismerte, hogy a szlovákok „indulási díjat” kérnek, de pontos összeget nem árult el. „Konkrét számot egyelőre nem mondanék, de maradjunk annyiban, hogy forintszázmilliókról beszélhetünk.” – mondta.
Június 4-én meg is jelent az a kormányhatározat, ami arról szól, hogy
a kormány 2018-ban 600 millió forint (1,88 millió euró) állami támogatást ad a Magyar Jégkorong Szövetségnek.
Az MJSZ két részletben kapja meg a pénzt: 360 milliót azonnal, majd az év második felében a maradék 240 millió forintot.
A kormányhatározat megjelenésének napján a Nemzeti Sport egyből arról írt, hogy hivatalos bejelentés ugyan még nem volt, de információik szerint csatlakozhat a szlovák ligához a MAC és a DVTK.
Erről a FINA elnöke beszélt Budapesten, a junior vb-n.
Cornel Marculescu Szántó Dávidnak, a junior műúszó világbajnokság műsorközlőjének adott interjút. Azt mondta: „Nemrég beszéltünk arról, hogy a jövőben a műúszó Világkupa-sorozat szuperdöntőjét első alkalommal Budapest rendezze. Erről Balogh Sándorral, a Magyar Szinkronúszó Szövetség elnökével és Gyárfás Tamással már egyeztettünk, ez biztosan újabb csodálatos verseny lenne. Elvégre önöknél
mindig rendkívül megbecsültek a versenyzők, akik jól érzik magukat Budapesten.”
A Duna Arénában öt napon keresztül tartott a vb. Szerdán az egyéni technikai számban és az egyéni szabadprogramban is a jövő nagy egyéniségének tartott orosz Varvara Szubbotyina nyert. Előbbi számban Dávid Janka 19., utóbbiban Szabó Veronka 14. helyen lett.
Az oroszok egyébként minden versenyszámot megnyertek a vb-n,
dupláztak csütörtökön is: a Kszenyija Ladnaja, Jelizaveta Minyajeva páros győzött a technikai számban és a szabadprogramban is. Előbbiben a Dávid Janka, Hungler Szabina páros 16., utóbbiban Dávid Janka és Szabó Veronka 14. lett.
Pénteken sem született meglepetés: az oroszok nyerték a csapatok technikai versenyszámát, a magyarok a 14. helyen végeztek.
Szombaton is két orosz győzelem született: a csapatok szabadprogramjában és a vegyes páros technikai versenyszámban. Ez utóbbi szám most debütált, Mihail Vasziljev és Alina Mantulenko nyerte.
A vasárnap végül
magyar sikert is hozott,
az Apáthy Anna, Gács Boglárka, Hungler Szabina, Kassai Kamilla, Szabó Anna, Dávid Janka, Gerstenkorn Mira, Kassai Dóra, Péntek Lili, Szabó Veronka összeállítású szabadkombinációs csapat ugyanis döntőbe jutott, ami a korosztályos vb-ken még soha nem sikerült.
Végül a 10. helyen végeztek, természetesen az oroszok nyertek, Mantulenko és Vasziljev pedig a vegyes páros szabadprogramját is megnyerte.
A vb két legeredményesebb versenyzője Kszenyija Ladnaja és Jelizaveta Minyajeva lett, négy-négy aranyéremmel.
Humorrovatból emelhette ki valaki és az MTI lecsapott rá. Futótűzként terjedt a magyar nyelvű médiában, hogy az ezüstérmes horvát labdarúgó-válogatott hátrányos helyzetű gyerekeknek ajánlotta fel a teljes pénzjutalmát, ami összesen 28 millió dollár.
A Magyar Távirati Iroda híre szerint „A Zlatko Dalić szövetségi kapitány, valamint a játékosok és a teljes stáb által a nemzeti együttes Facebook-oldalán közzétett nyilvános levélben felhívták a figyelmet az ország nehéz helyzetére, s reményüket fejezték ki, hogy ezzel a gesztussal legalább néhány gyerek nyarát szebbé tudják tenni.
Horvátország az Európai Unió legszegényebb tagállama, amely húsz éve nyögi a délszláv háború örökségét. Sok gyermek nem tud iskolába járni, az idősek a létminimumon élnek, az egészségügy összeomlóban, a vezetés pedig korrupt – írták a hazai helyzetről a horvát válogatott tagjai.
Hozzátették,
az országot nem a megfelelő emberek vezetik,
éppen ezért nem kérnek a politikusok köszönetnyilvánításaiból, és azt szeretnék, hogy tartsák magukat távol a nemzeti csapat sikerétől.
Ez a torna megmutatta, hogy a labdarúgásban mindenki egyenlő esélyekkel indul. Egy tehetséges generáció egyéniségei igazi csapattá formálódtak, mert alárendelték magukat a közös érdeknek – fogalmaztak a válogatott tagjai.
Sok gyermek van, aki még nem látta a horvát tengerpartot, pedig mindenki megérdemelné, hogy legalább egy hetet eltöltsön ott – írták közleményükben. Kiemelték, sok gyerek éhezik, mert a szüleiknek nincs munkájuk, így nem tudnak mit letenni az asztalra. A horvát válogatott döntős szereplésével 28 millió dollárt keresett a világbajnokságon. A vasárnapi döntőben a francia csapat 4:2-re nyert.”
A hír azonban egy olyan levélre alapozza állításait, amit nem is Zlatko Dalić írt, hanem egy horvát újságíró, aki az eredeti levél aljára oda is tette:
Harminckilenc ország közel 300 versenyzője nevezett a világbajnokságra, amely Lisa Schott, a FINA sportági technikai bizottságának elnöke szerint minden idők legjobb versenye lehet. A vb ma kezdődik és vasárnapig tart.
Lisa Schott a verseny előtti sajtótájékoztatón azt mondta: szereti Budapestet, második otthonának tekinti, és a magyarok vendégszeretetét ismerve
biztos abban, hogy óriási siker lesz a vb.
Mint mondta, a Duna Arénában a jövő olimpiai bajnokait láthatják majd a nézők.
Balogh Sándor, a szervezőbizottság elnöke megjegyezte, Budapestet a világban a vizes sportok fővárosaként emlegetik, és bízik abban, hogy újabb sikeres rendezvénnyel tudják öregbíteni a főváros hírnevét. Egy évvel ezelőtt már zajlott az eddigi legnagyobb magyarországi sportesemény, a vizes világbajnokság. Májusban pedig szinkronúszó világkupát rendeztek ugyanitt, és annak volt olyan győztese, aki juniorkorú, így most itt lesz a mezőnyben.
Szántó Éva, a szervezést végző cég, a Bp2017 Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója szerint a tavalyi világbajnokságnak köszönhetően
megfelelő tapasztalattal és tudással rendelkeznek
a junior vb sikeres megrendezéséhez, csak az időszak és a volumen más.
Iker Bernadett, a Magyar Szinkronúszó Szövetség elnökségi tagja arról beszélt, hogy Natalja Taraszova három évvel ezelőtti szövetségi kapitányi kinevezése óta az orosz iskolát követik, a kemény munkának már lassan megvan a gyümölcse, és a bírók is egyre magasabbra értékelik a magyar versenyzők teljesítményét.
Taraszova szerint három éve közepes szinten volt a magyar szinkronúszás, és azóta több szempontból is rengeteget sikerült fejlődnie.
„Bízom abban, hogy a lányok meg tudják mutatni, hogy a közvetlen élmezőny közelében vannak”
– mondta a szövetségi kapitány.
Iker Bernadett az MTI-nek azt is elmondta, hogy a magyar versenyzők eddig a 20. hely körül végeztek a világversenyeken, most a 12-17. helyezés megszerzése a reális számukra. Reméli, hogy a kilenc versenyszámból egy-kettőben be tudnak jutni a döntőbe, vagyis a legjobb 12 közé. Erre leginkább a kombinációs kűrben vagy valamelyik egyéni számban lát esélyt.
Franciaország 4:2-re legyőzte Horvátországot az oroszországi futball világbajnokság moszkvai döntőjében. A gólkülönbség nem tükrözi azt, hogy kiegyenlített volt a játék, olyannyira, hogy az első félidőben a horvátok még jobban is játszottak, dacára annak, hogy 2:1-es francia vezetéssel fordultak rá a második félidőre. A horvátok minden dicséretet megérdemelnek.
Minden volt ezen a világbajnoki döntőn: öngóllal szerzett vezetést a francia válogatott; majd a horvát egyenlítés után videóbírónak köszönhetően odaítélt tizenegyessel lőtte a következő vezető gólt; a második félidőben a Pussy Riots orosz punkzenekar tagjai megzavarták a játékot, amikor berohantak a pályára (a meccset néző Vlagyimir Putyin boldog lehetett.)
De menjünk sorjában!
Az első félidőben a horvátok többet támadtak, egységesebb és karakteresebb játékot mutattak, mégis a franciák szerezték meg a vezetést a 17. percben, mégpedig Mandzukic öngóljával – ami egyébként első volt a vb-döntők történetében. Tíz perc kellett a horvátoknak az egyenlítéshez: Perisic lőtt a kapuba a 16-oson belüli kavarodás végén. Nem sokkal később ő volt az, aki egy tisztázás közben kezezett, s a videobírói döntés eredményeként tizenegyest ítéltek a horvátok ellen. Griezmann lőtte a bűntetőt, s ezzel 2:1-es vezetést szereztek a franciák.
A horvát lendület kitartott a második félidőben is, de a franciák egy-egy kitámadása veszélyt okozott a horvát kapu előtt, az 59. percben azonban Mbappé elfutása góllal végződött. 3:1 a franciák javára. Hét perc múlva Mbappé 20-22 méterről középről, szintén takarásból a kapu jobb oldalába lőtt. A horvátok javára szól, hogy ezután sem adták fel, s a 69. percben sikerült is szépíteniük, Mandzukic szemfüles góljának köszönhetően.
De a horvátok is vittek el trófeát: a vb legjobb játékosa Luks Modric lett.
Az oroszországi vb bronzérmét az angolokat szombaton 2-0-ra legyőző belgák szerezték meg, történetük során először végezve az első három között.
A foci vb kapcsán is sokat lehetett a színészkedésről beszélni. Több kutatás is vizsgálta már, miért szimulálnak olyan sokszor a focisták, és érdekes eredményekre jutottak. Tudta például, hogy minél közelebb van a bíró egy színészkedő focistához, annál valószínűbb, hogy hisz neki? És hogy az állatvilágban is találni példákat hasonló megtévesztésre?
A brazil Neymar volt a foci vb egyik legnagyobb sztárja, még akkor is, ha csapata kiesett a negyeddöntőben. Vele kapcsolatban mégsem elsősorban a góljairól vagy a látványos cseleiről beszélnek sokat, hanem arról, hogy mennyit színészkedett és fetrengett. Ki is számolták:
öt meccsen összesen körülbelül negyedórát töltött a földön.
Tény persze, hogy ellene szabálytalankodtak a legtöbbet, a FIFA statisztikái szerint meccsenként átlagban több mint ötször, de sokszor alaposan rájátszott ezekre az esetekre. Olyannyira, hogy mém is lett belőle:
Persze nem ő volt az egyetlen, aki a vb-n látványosan színészkedett. A brutális szabálytalanságairól hírhedt portugál Pepe sem először mutatta meg ezt az oldalát, amikor némi vállveregetéstől összeesett:
A portugál Cristiano Ronaldo pedig rengeteg tapasztalatot szerzett korábban is a színészkedésben, a vb-n azonban új szintre lépett: miután látványosan feldobta magát, még azt is kérte, hogy a bíró nézze meg videón, mi történt:
Na de miért színészkednek ennyit a focisták? Erre a kérdésre több kutató, viselkedéspszichológus is keresett már választ. A Vox összeállítása szerint közülük többen egy olyan taktikának írják le a színészkedést a focipályán, amellyel
kritikus helyzetben előnyt tudnak szerezni.
Más, több gólt, pontot hozó sportágakhoz képest ugyanis a fociban kiemelt jelentősége van egy-egy gólnak, így például egy színészkedéssel szerzett büntető, vagy akár kiállítás is nagyobb előnyhöz juttathat egy csapatot, mint például kosárlabdában.
A színészkedés komoly indulatokat is kiválthat. Fotó: MTI/EPA/Franck Robichon
A kutatók szerint egyébként a színészkedő focisták olyan mintákat követnek, amelyekre az állatvilágban is vannak példák. A vándorrákok mondjuk pont az ellenkezőjét szokták színlelni egy-egy sérülésnél, mint a focisták, vagyis azt, hogy nem komoly a baj, különben célponttá válnának, de a cél itt is az, hogy a színészkedéssel előnyhöz jussanak.
Vagyis
a megtévesztés arra jó, hogy tulajdonképp minimális erőfeszítéssel jelentős előnyhöz jusson valaki.
Azt is vizsgálták már, hogy a fetrengés mikor milyen eredménnyel jár. Egy ausztrál kutatócsoport azt találta, hogy, kicsit talán furcsa módon, minél közelebb van a bíró egy színészkedő focistához, annál valószínűbb, hogy hisz neki. Ugyanakkor viszont annak a valószínűsége is megnő, hogy sárga lapot ad a megtévesztésért. Önmegerősítő hatást is találtak: minél többször hitt a bíró egy-egy fetrengő focistának, annál többször próbálkoztak azzal, hogy megtévesszék.
Neymarnak mindig nagyon fáj. Fotó: MTI/EPA/Taccjana Zenkovics
Az is kiderült, hogy átlagosan kétszer annyit színészkednek a focisták döntetlen állásnál, és sokkal kevesebb a példa az időhúzó fetrengésre.
a focisták akkor színészkednek igazán, ha a lehetséges előnyök felülmúlják az esetleges kockázatot.
Ezért jó ötletnek tűnt, hogy sárga lappal kell büntetni a színészkedést a focipályán, eredménye mégsem lett, ugyanis a bírók lelkivilágát is figyelembe kell venni: egyik sem akar hibázni, és esetleg elnézni egy sérülést, ezért elég óvatosak és hajlamosak hinni a komoly fájdalmat mutató focistának.
Az egyik sokszoros amerikai válogatott focista, Alexi Lalas az AP-nek úgy fogalmazott, hogy a színészkedés egyfajta képesség,
van, aki jól csinálja, van, aki rosszul.
Az viszont biztos, hogy, ha másban nem is, a szimulálásban a magyar NB1-ben játszók is abszolút a világ élvonalában tartoznak. A videotonos Danko Lazovics fetrengését ugyanis kevesen tudnák utánozni:
Belgium megérdemelten nyerte el a bronzérmet az oroszországi foci világbajnokságon. Ez a belga futball eddigi legelőkelőbb eredménye. Az első félidőben egyértelműen jobb játékot produkált, mint Anglia nemzeti tizenegye, amely a második félidőre kiegyenlítettebbé tette a játékot, ám gólt nem sikerült rúgnia. A belgák mindkét félidőben szereztek egy gólt, a végeredmény: 2:0.
Szentpéterváron tartották a foci világbajnokság bronzmeccsét, amely túlságosan nagy izgalmakat nem hozott, már csak azért sem, mert a belgáknak már az első félidő 4. percében sikerült megszerezniük a vezetést. Lukaku indította a bal szélen Chadlit, aki pontosan ívelt középre, Meunier pedig közelről a kapuba kotorta a labdát (1-0). A gyors vezetés rányomta a bélyegét az angolok játékra – az első félidő így belga fölényt, erős belga támadásokat hozott az egyik oldalon, illetve erőtlen ellentámadásokat az angolok részéről.
A szünetben magukra találtak az angolok, akik két cserét is végrehajtottak, s miközben a belgák továbbra is gyors támadásokkal sokszor kerültek az angol kapu elé, az angolok is több, ígéretes támadást vezettek. Benne volt a pakliban egy egyenlítő gól, s a hetvenedik percben ez majdnem össze is jött: Dier jól lépett ki a védők közül és az ötös bal sarkától átemelte a labdát az elvetődő Courtois felett, ám Alderweireld szinte gólvonalról mentette a kaput. Ezután fokozódtak az angol támadások, de a belgák a 82. percben egy hárompasszos támadás után, Hazard góljával eldöntötték a meccset.
Az oroszországi világbajnokságon ezzel a belgák másodszor verték meg az angolokat: a két csapat a vb csoportszakaszának harmadik fordulójában találkozott, akkor 1-0 volt az eredmény.
A belgák 16 góllal a legeredményesebbek az oroszországi vb mezőnyében. A vasárnapi döntőben pályára lépő horvátok 12-nél, a franciák 10-nél tartanak – összegez az MTI.
Belgium története legjobb eredményét érte el, eddig egy VB negyedik helyezésük volt 1986-ban. Az angolok is másodszor játszottak harmadik helyért, 1990-ben is alulmaradtak
Horvátország döntőt játszik az oroszországi labdarúgó világbajnokságon, s bárhogyan is végezzenek a franciák ellen, az már biztos, hogy eddig soha nem látott sikert könyvelhetnek el.
Lélekszámban kevesebben vannak, mint mi, feltehetőleg stadionjuk sincs annyi, mint nekünk, és a futballba sem öntenek annyi közpénzt, mint Magyarországon. Mi utoljára 1986-ban jutottunk ki világbajnokságra – nem volt benne sok köszönet, de legalább ott lehettünk -, azóta legföljebb ígéretek és vágyálmok vannak.
A belgák is nagyon jól szerepeltek, s bár már legföljebb harmadikok lehetnek, mert az elődöntőben egyetlen góllal kikaptak a világbajnokság talán legjobb csapatától, Franciaországtól, ők is nagyon büszkék lehetnek a csapatukra. Róluk amúgy néhány hónappal ezelőtt, – akkor még magyar válogatott szövetségi kapitányaként -, azt mondta a belgiumi illetőségű Georges Leekens, hogy Belgiumban húsz éve nem történik semmi, bezzeg nálunk, Magyarországon, sok új stadion épült, látszik, hogy olyan miniszterelnöke van az országnak, aki szereti a futballt, és ért is hozzá.
Ezt mondta Leekens, és már ebből sejteni lehetett, hogy a bőrét kívánja menteni a miniszterelnök és a magyarországi viszonyok dicséretével. De, mint kiderült, ez is kevés volt, az üdvösséghez, s négy – három vesztes és egy döntetlennel zárult – mérkőzés után távoznia kellett a posztjáról.
Georges Leekenes azóta kijózanodhatott – látta a világbajnokság mérkőzéseit, köztük hazája válogatottjának nagyszerű teljesítményét– mert most ezt nyilatkozta az M4 televízió műsorában: „A magyarok mentalitása kicsit hasonló a belgákéhoz. Belgium 2010 és 2018 között rengeteget lépett előre, de ehhez 7-8 évre volt szükségük, és el kellett követniük a tanulóhibákat, és a vesztesekből győztesek lettek. Ezen dolgozni kell, de remélem, önök is sikerrel járnak majd”.
Vagyis, már szó sincs a belgák leszólásáról, és a magyarok feldicséréséről, még Orbán Viktor miniszterelnökről sem történt említés.
Ja, a horvátokkal kezdtük. Hogy mitől ennyire jók. Lehet, hogy meg kellene őket kérdezni, vagy legalább tanulmányozni a sikereik titkát.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
