Minden kép

Emlékkiállítás nyílt Szalay Zoltánról

Egy éve halt meg Szalay Zoltán, Pulitzer-emlékdíjas és Táncsics Mihály-díjas fényképész, a Magyar Sajtófotó kiállítások elindítója, szellemi atyja és 30 éven át rendezője.

Sokszínű tematika jellemezte a munkásságát, amely az 50-es években kezdődött igazolványképek készítésével. A későbbiekben országos lapok és hetilapok munkatársa, rovatvezetője, képszerkesztője volt és fotós

generációk nevelkedtek fel a keze alatt. 

Művészekről, tudósokról, zenészekről készített, híressé vált portréit több hazai és külföldi kiállításon bemutatták. Riport és zsánerképei ma már olyan dokumentum-értékűek, amelyek a magyar társadalomábrázolás, politika- és kultúrtörténet és a magyar fotográfiatörténet számára is nélkülözhetetlenek.

A hagyatékában lévő és feldolgozatlan több tízezer felvétel még számos meglepetést tartogat. A Fortepan megkezdte a képek feldolgozását és ebből pár kép már látható lesz a Cultiris Galériában ma megnyílt emlékkiállításon. Emellett eddig még nyilvánosságra nem került felvételeket is bemutatnak.

Ilyen volt a téli olimpia megnyitója

Pénteken megkezdődött a XXIII. téli olimpia a dél-koreai Phjongcshangban.

A február 25-ig tartó olimpiát hivatalosan Mun Dzse In dél-koreai államfő nyitotta meg. A több mint két órás ünnepségen a résztvevő 92 nemzet közül a hagyományoknak megfelelően az első helyen ezúttal is Görögország sportolói vonultak fel, a sort pedig a házigazda Dél-Korea, valamint Észak-Korea közös bevonulása zárta. A stadionba – a dél-koreai ábécé alapján – az utolsók között érkező magyar küldöttség nemzeti zászlaját a gyorskorcsolyázó Nagy Konrád vitte.

Az olimpiai lángot a koreai közös női jégkorongcsapat két tagja vitte fel a fáklyához, ahol Kim Ju Na, Dél-Korea első műkorcsolyázó olimpiai bajnoka lobbantotta fel a lángot. Phjongcshangban rekordot jelentő 92 ország 2925 versenyzője – köztük 19 magyar – indul. A doppingbotrány miatt a 168 orosz versenyző nem saját zászlaja alatt, hanem „Olimpiai Sportoló Oroszországból” (OAR) megnevezéssel vesz részt a játékokon.

Szoboravatás Tom Lantos születésének 90. évfordulóján

0

Tom Lantosnak, az Amerikai Egyesült Államok kongresszusa néhai magyar származású képviselőjének szobrát avatták fel a főváros XIII. kerületében, a Révész utca és Viza utca között található Tom Lantos sétányon.

A Berzsenyi Dániel Gimnázium, Tom Lantos egykori iskolája szomszédságában tartott rendezvényen David Kostelancik, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője angol nyelvű beszédében azt mondta, hogy a képviselő igazi úriember volt, aki társai méltóságát tartotta szem előtt, függetlenül politikai nézeteiktől. Hozzátette: többször személyesen is találkozott a politikussal.

Tóth József (MSZP), a XIII. kerület polgármestere úgy fogalmazott, hogy Tom Lantos a demokrácia, az esélyegyenlőség hőse volt; a párbeszéd, és nem a „pártbeszéd” híve.

Küzdött az antiszemitizmus, a diszkrimináció, a népirtás ellen, és kiállt a nemzeti kisebbségek jogaiért – hangoztatta.

Tomicah Tillemann, Tom Lantos unokája arról beszélt, hogy a képviselő Budapest fia volt.

Amikor csak tehette, visszatért a városba, amely átitatta őt a család heves szeretetével – fűzte hozzá.

Valparaiso, a graffitik fővárosa

A chilei város 2003 óta a Világörökség része. A cím megszerzésében valószínűleg a sokszínű gyakran egész háztömböket elborító művészi értékű graffitiknek is szerepe volt.

A művek elkészítését a város önkormányzata is támogatja és a kávézók, éttermek, bárok is örömmel veszik az alkotók felajánlkozását. A város több negyedébe szervezett utakat is visznek az erre szakosodott irodák. Az igény nagy, mert a turisták egy része kifejezetten a festmények miatt jön a városba.

A graffitik közt a legkülönbözőbb stílusok megtalálhatók és a rajzok témája is sokszínű.

 

Rendkívüli állapot a tél miatt

Az Egyesült Államokban óriási havazással és hurrikánszerű széllel küzdenek, több tagállamban rendkívüli állapotot hirdettek. Van, ahol a hideg miatt eltörtek a vízvezetékcsövek, és a víz elárasztotta az utcákat.

Elakadt kocsijából kimentett férfit vontat gumicsónakkal egy tűzoltó a jeges vízzel elárasztott utcák egyikén a massachusettsi Bostonban (MTI/EPA/John Cetrino)

Kiállítás nyílt Szuperputyinról

Nem viccelünk, valóban ez a kiállítás címe, amely a moszkvai Ultramodern Művészeti Múzeumban nyílt meg. Csak Putyinról szóló alkotásokat állítanak ki, nézzen meg néhányat:

Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov
Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov
Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Látta már a Festett madarak folyóját?

Ez ugyanis Uruguay nevének jelentése guaraní nyelven. Ez az egyik legkisebb állam Dél-Amerikában, de sok látnivaló van az országban. Nézze meg képgalériánkat!

Az ország legmagasabb pontja mindössze 514 méter magas, de rengeteg a homokos tengerpart az atlanti-óceáni partvidéken, ahol

sok helyen fókákkal is lehet találkozni,

például Cabo Polonióban.

Ahogy a legtöbb környékbeli országot, Uruguayt is a spanyolok gyarmatosították a 16. században, és a 19. században lett független, majd ide is nagy bevándorlási hullám indult Európából. A 20. század elején komoly gazdasági fellendülés vette kezdetét, emiatt és a politikai stabilitás miatt az országot egy időben Dél-Amerika Svájcaként emlegették.

Az utóbbi időben egyre jobban nő a turizmus jelentősége.

A főváros, Montevideo mellett sokan látogatnak el Colonia del Sacramento óvárosába és Punta del Estébe is.

Látogasson el velünk a világ leghosszabb országába!

Chilében a sivatagitól az óceánin át a sarkvidékiig mindenféle éghajlat megtalálható, és itt van Latin-Amerika legmagasabb épülete is. Nézze meg képgalériánkat!

A Chilei Köztársaság egészen különleges fekvésű, hiszen végighúzódik a Csendes-óceán partján, az Andok nyugati oldalán, közel 7000 méteres hegyekkel. Az észak-déli kiterjedést nézve ez a világ leghosszabb országa. Az éghajlata változatos: van, ahol sivatagi, máshol óceáni vagy mediterrán, délen tundrák és gleccserek is vannak. A 18 milliós lakosság nagy része a központi völgyben koncentrálódik, ahol a főváros, Santiago de Chile is található.

Chile magának követeli az Antarktisz egy részét is, amit ugyan más országok nem nagyon akarnak elismerni, de

Chiléhez tartozik a Húsvét-sziget,

valamint a Juan Fernandez-szigetek – ezek egyikén játszódik Defoe regénye, a Robinson Crusoe.

Chilét a spanyol hódítók a 16. században foglalták el, előtte az Inka Birodalomhoz tartozott. A 19. század elején lett független. A 20. század közepén erős baloldali mozgalom működött az országban, és 1970-ben Salvador Allende vezetésével a marxisták hatalomra is kerültek. Richard Nixon amerikai elnök kormánya, a CIA segítségével, megbuktatta őket, és katonai puccsal 1973-ban Augusto Pinochet került hatalomra, aki

15 éven keresztül irányította diktátorként az országot.

Az időszakra a kegyetlenség és a gyilkosságok sora volt jellemző. Az utóbbi évtizedekre visszatért a demokrácia.

Az országban található a világ harmadik legnagyobb gejzírmezője, de sokan látogatnak el a tengerparti üdülőhelyre, Vina del Marba, vagy a világörökség részének számító Valparaisóba is. A fővárosban található Latin-Amerika legmagasabb épülete, a Nobel-díjas költőnek, Pablo Nerudának pedig itt és az óceánparton is van háza.

Elindult a fényvillamos Budapesten

Ahogy minden évben, idén is elindultak Budapesten a fényfüzérekkel díszített adventi villamosok.

MTI Fotó: Balogh Zoltán

Nézze meg a jó szelek városát!

Argentína fővárosa, Buenos Aires Latin-Amerika egyik legnagyobb városa, a világ legszélesebb folyótorkolatánál épült, és már jelölték, hogy az UNESCO világörökségi listájára. Nézze meg képgalériánkat!

Bár a légszennyezettség miatt a hárommilliós (elővárosokkal 13 milliós) város neve megtévesztő, de éghajlata kellemes, szubtrópusi, enyhe telekkel. Mivel a déli földtekén fekszik, ezért a január a legmelegebb hónap.

Az első települést itt a spanyol hódítók alapították a 16. század közepén, és a Jó Szelek Úrnőjéről nevezték el Santa María del Buen Ayrének.

A következő évszázadokban a város fontos kikötő lett.

1810-ben aztán a város lakói elkergették a spanyol alkirályt, saját kormányt alakítottak, majd hat év múlva kikiáltották a függetlenséget.

A 20. században az ipar jelentős fellendülése után a város komoly fejlődésnek indult, és az európai emigránsok kedvelt célpontja lett, a városban jelentős magyar kisebbség is él.

Itt született meg az Argentína elmúlt évtizedeit meghatározó peronizmus

– és itt, a Recoleta temetőben temették el a névadó Juan Peron elnök feleségét, Eva Peront, vagyis Evitát is.

A város fontos tere a Plaza de Mayo, ahova már három évtizede vonulnak ki csütörtökönként azok az anyák, akik Jorge Videla katonai diktatúrája alatt vesztették el gyerekeiket. A Puerto Madero negyedben rengeteg az étterem és a streetfood-árus, a La Boca negyed pedig színes házai miatt népszerű.

A városban született Ferenc pápa, valamint Jorge Luis Borges író is, de van már szobra Lionel Messinek is.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!