Kultúra

Ron Wood állapota súlyosbodott

0

A Rolling Stones 70 éves legendás gitárosa, akinél májusban diagnosztizáltak tüdőrákot a legrosszabbtól tart, de kemoterápiára nem hajlandó járni.

Wood a The Mail of Sunday-nek elmondta: azt hiszi, itt az idő búcsút venni. Újabb teszteken esett át a zenész és az eredmények cseppet sem biztatók, de műtét még talán számításba jöhet.

Ron Wood hallani sem akar kemoterápiáról.

„Nem fogom elveszíteni a hajamat. Ez a haj nem megy sehová.”

A Birds és a Faces gitárosa 1975-ben csatlakozott Mick Jaggerhez, Keith Richardshoz és Charlie Wattshoz, azaz a Rolling Stoneshoz.

Dustin Hoffman, a diploma előtti kis nagy ember

Zongoraórákra járt, de mivel még jobban vonzotta a színpad, egy színiiskolába iratkozott be. Szobatársa Gene Hackman volt, de két év után mindkettejüket tehetségtelennek minősítették és eltanácsolták.

Augusztus 8-án lesz nyolcvanéves Dustin Hoffman kétszeres Oscar-díjas amerikai színész. A zseniális átváltozó-művész pályafutása során többször is játszott életkorával: 30 esztendősen formálta meg a Diploma előtt kamaszfiúját, a Kis nagy emberben 33 éves korában 121 éves alakban is megjelent, a Mr. Magorium meseboltja című filmben pedig 243 éves játékvarázsló volt.

Nagyszülei a mai Ukrajna területéről a pogromok elől menekültek Amerikába, apja belsőépítész volt a Columbia stúdiónál, anyja pedig amatőr színésznő és zongorista.

A zenei pályára készülő Dustin a konzervatórium zongora szakára járt, de mivel még jobban vonzotta a színpad, egy színiiskolába iratkozott be. Szobatársa Gene Hackman volt, de két év után mindkettejüket tehetségtelennek minősítették és eltanácsolták. Ezután alkalmi munkákból élt New Yorkban, volt pincér, mosogató, rikkancs, eladó egy áruház gyerekjátékosztályán, közben Lee Strasberg legendás stúdiójában képezte magát és meghallgatásokra járt. Apró reklámok után az Off-Broadway színpada következett, 1964-ben pedig már egy egész sor Broadway-darabban szerepelt.

Jóllehet alacsony termetével, vékony testalkatával, nem túl magabiztos fellépésével korántsem filmsztár alkat, 1967-ben megkapta a Diploma előtt főszerepét. Harmincévesen meggyőzően alakította az életben helyét kereső egyetemistát, jutalma pedig Oscar-jelölés lett. A film hatalmas sikert aratott, az Anne Brancoft által megformált Mrs. Robinsont – aki szerepe szerint húsz, valójában azonban csak hat évvel volt idősebb nála – a legendás Simon és Garfunkel duó is megénekelte. A színészt 1969-ben az Éjféli cowboy halálosan beteg, magányos csirkefogójáért másodszor jelölték az amerikai filmakadémia legrangosabb kitüntetésére. A következő évben a Kis nagy emberrel a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült, mert a főszereplőt 17 éves tinédzserként és 121 éves aggastyánként is életre keltette.

1973-ban a Pillangó, 1974-ben a Lenny főszerepét játszotta el, utóbbiért újabb Oscar-jelölés lett a jutalma. 1976-ban két emlékezetes filmet is forgatott: a Maraton életre-halálra című thrillerben Sir Laurence Olivier volt partnere, Az elnök embereiben a Nixon elnököt megbuktató, a Watergate-botrányt felderítő egyik újságíró bőrébe bújt. 1979-ben nem állt rá könnyen, hogy eljátssza a munkamániás, fiával magára maradt apa szerepét a Kramer kontra Kramerben, s amikor igent mondott, kikötötte, hogy improvizálhat, sőt a vágásba is beleszólhat. A film tarolt az Oscar-gálán, öt díja közül az egyik Hoffmannak jutott a legjobb férfi főszereplő kategóriában.

Forrás: Wikimedia

Három évvel később – amikor az Aranyoskámban női ruhába bújt – ismét a díjra esélyes öt legjobb főszereplő között izgulhatott. 1987-ben bebizonyosodott, hogy rosszul is tud szerepet választani: a három Arany Málnára is jelölt, Warren Beatty rendezte Istar pályafutása leglátványosabb kudarcának bizonyult. A csorbát a következő évben az Esőember autista főszereplőjének megformálásával köszörülte ki. A nagy stúdiók kezdetben húzódoztak az “ostobácska” történettől, a forgatókönyvet végül a United Artists vállalta fel.

A film nemcsak kasszasiker lett, hanem sorra nyerte a díjakat, Hoffman pedig – aki a szerepre készülve heteket töltött autisták között – megkapta második Oscar-díját.

2009-ben a francia Művészet és Irodalom Lovagrendjének tagjává avatták, több nemzetközi filmfesztivál, az Amerikai Filmintézet, valamint a washingtoni Kennedy Központ életműdíját vehette át.

MTI/FüHü

50 év után először mutatnak be új Agatha Christie-darabot Londonban

0

Különleges környezetben mutatják be ősszel A vád tanúja című színdarabot Londonban, ráadásul az 1960-as évek óta ez lesz az első igazán nagyszabású új produkció a brit fővárosban, amely Agatha Christie egyik művéből készül.

Agatha Christie
Forrás: Wikimedia Commons

A darabot Lucy Bailey rendezi, a hivatalos bemutató október 23-án lesz, a régi városházán. A szereposztás egyelőre nem ismert.

A vád tanúja volt Agatha Christie egyik személyes kedvence.

Az eredetileg Traitor Hands címmel 1925-ben megjelent novella főszereplője Leonard Vole, akit azzal vádolnak, hogy megölt egy idős özvegyasszonyt a vagyonáért. A férfinak egyedül a felesége szolgáltathatna alibit, a nő azonban – mindenki megdöbbenésére – a házastársa ellen vall.

A történetet 1957-ben Billy Wilder rendezésében, Marlene Dietrichhel az egyik főszerepben filmre vitték.

Agatha Christie dédunokája a színházi bemutatóval kapcsolatban azt mondta,

igazán izgalmas figyelemmel kísérni a dédnagyanyja egyik legjobb művéből készülő innovatív darab előkészületeit.

Lucy Bailey nevéhez emlékezetes produkciók fűződnek Londonban, 2006-ban a Shakespeare’s Globe színházban állította színpadra a drámaíró Titus Andronicus című művét, a realisztikus ábrázolás azonban

több nézőt is annyira megviselt, hogy rosszul lett, vagy elájult.

Agatha Christie művei továbbra is nagyon népszerűek. A londoni West Enden például 1952 óta megszakítás nélkül játsszák Az egérfogót. A BBC pedig tavaly nyáron jelentette be, hogy az írónő újabb hét művét filmesíti meg.

MTI/FüHü

Szexjelenet miatt perlik a rendezőt

0

A dél-koreai Kim Ki-dukról azt mondja egy színésznő, hogy erőszakos szexjelenetbe kényszerítette, és meg is ütötte.

A Tavasz, nyár, ősz, tél… és tavasz és a Lopakodó lelkek Arany Oroszlán-díjas rendezőjét a 2013-as Moebius című film miatt perli egy színésznő, akinek a nevét nem hozták nyilvánosságra. A 41 éves nő azt mondja, hogy Kim

megütötte őt a forgatáson, majd egy olyan erőszakos szexjelenetre kényszerítette, ami nem is szerepelt a forgatókönyvben.

A színésznő ezután otthagyta a forgatást, más játszotta el végül a szerepet.

Kim Ki-duk
Forrás: Wikimedia Commons

Kim producere azt mondta, hogy valóban megütötte a rendező a színésznőt, de

szerinte ez „az instrukciók része volt”.

Ő azt állítja, az erőszakos szexjelenetre nem kényszerített senkit a rendező.

Az ügyészség vizsgálja az esetet.

Zárás előtt az Iparművészeti Múzeum

0
Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Szeptember 3-án zár az átfogó rekonstrukció előtt álló Iparművészeti Múzeum (IMM), amely a következő hetekben számos programmal búcsúzik időlegesen a látogatóktól. A rekonstrukció során a Lechner Ödön tervezte épületről rossz állapota miatt leemelt kilátótornyot újragyártják, az eredeti lanterna 13 tonnás hagymakupoláját azonban kiszállítják a Sziget fesztiválra, ahol az IMM sátra előtt akár meg is érinthetik a látogatók.

Az átfogó műemléki rekonstrukció mellett az épülethez mélygarázs és egy új szárny is készül 25 milliárd forintból. A most 3 ezer négyzetméteres kiállítótér 10 ezer négyzetméteresre bővül. Az egy évig tartó kiköltözés után az építkezés három évet vesz igénybe, majd a közönség a visszaköltözést követően, újabb egy év múlva veheti birtokba a múzeumot.

MTI/FüHü

Sztrájkot hirdettek az Operában

Az új kollektív szerződés megkötéséig sztrájkot hirdet a Magyar Állami Operaházban három szakszervezete. Ókovács Szilveszter főigazgató szerint az új kollektív szerződésről folyamatosan tárgyalnak, és az eddigi juttatások nagy többségét továbbra is biztosítják a dolgozóknak.

Az MTI-hez eljuttatott sztrájkfelhívás szerint az Operaházban augusztus 1-jétől nincs kollektív szerződés, mivel a korábbi felmondásának visszavonására, illetve egy új szerződés megkötésére irányuló tárgyalásoknak eddig nem volt eredménye.

Ezért a három reprezentatív szakszervezet vezető tisztségviselőiből augusztus 1-jével sztrájkbizottságot alakított.

A szakszervezetek azt várják, hogy a juttatások mértéke növekedjen, de legalább stabilizálódjon,

ezzel egyidejűleg a foglalkoztatás biztonsága és kiszámíthatósága is meglegyen.

A felhívás szerint

“A kollektív szerződés hiánya súlyos csapás az operaházi munkatársak szociális és gazdasági érdekeire,

mivel nincs jogi biztosíték – ahogyan azt a jelen helyzet is mutatja – az előző évad munkabéreinek, egyéb anyagi juttatásainak, valamint az eddig jól tervezhető és ellenőrizhető munkáltatási gyakorlat rövid távú fenntarthatóságára sem”.

Bárány Balázs Péter, az egyik szakszervezet vezetője azt mondta, a sztrájkfelhívás addig él, ameddig a kollektív szerződést nem tudják megkötni,

a tárgyalásoktól függően határoznak arról, hogy ténylegesen mikor van sztrájk.

Szerinte az előző kollektív szerződést ok nélkül mondta fel az Opera vezetése.

Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója az MTI-nek azt mondta, hogy egy új kollektív szerződésről – a törvényeket betartva – folyamatosan tárgyalnak, de az eddigi juttatások nagy többségét, csaknem 40 féle jogcímen eztán is biztosítják az 1200 közalkalmazottnak.

Arról is beszélt, hogy év elején mindenki fizetését megemelték, majd egy hónappal később a legkevesebbet keresőkét újra. A következő évben az Ybl-palota zárása miatt “értelemszerűen jelentős munkamennyiség-csökkenés várható”. Azt is mondta, hogy az ingatlanfejlesztések után is küzdenek újabb fizetésemelésekért. Szerinte egyébként

“2017 augusztusának elején sztrájkot hirdetni nem csak érthetetlen – hisz mindenki a szabadságát tölti -, de sejthető, öncélú médiafelhajtása miatt méltánytalan

és az Opera mostani nem könnyű, sok különböző épületbe széttagolt, ugyanakkor nagyberuházásokkal és turnékkal ékes helyzetében demoralizáló, és a magyar valóságtól elrugaszkodott cselekedet”.

Politikai szatírát forgat az Oscar-díjas magyar filmes

0

Öt tévéfilm gyártását támogatja 600 millió forinttal a Médiatanács. A Fehér György-pályázat keretében pénzt kap a rövidfilmes Oscar-díjas Deák Kristóf szatirikus politikai komédiája is.

A Magyar Média Mecenatúra programban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a televíziófilmek gyártását célzó Fehér György-pályázaton öt alkotást összesen 600 millió forinttal támogatott. A Mindenki révén rövidfilmes Oscar-díjat nyerő Deák Kristóf Foglyok címmel abszurd, szatirikus fekete komédiára kapott támogatást, amely 1951-ből meséli el egy család történetét:

a famíliát ávósok ejtik foglyul saját lakásukban, ráadásul a lakásba érkező rokonok, ismerősök mögött is bezáródik az ajtó.

Megtörtént eseményekből építkezik Bergendy Péter ’56-os történelmi thrillere, a Trezor Köbli Norbert forgatókönyve alapján: a Belügyminisztérium kulcsai elvesznek a forradalom zűrzavarában, utána pedig a belügyesek egy hajdani bankrablóra bízzák az ottani széf feltörését. Vitézy László A színésznő című filmje is a kommunista időkbe fog visszarepíteni: a hatvanas évek országosan ismert művésznőjét kiszemeli a Belügyminisztérium, mint aki alkalmas lehet a baráti országok vezetőinek szórakoztatására, ám az erdélyi származású színésznő eközben szerelembe esik az eltiltás alatt lévő olimpiai bajnok kardvívóval. Pajer Róbert A merénylet című filmterve korhű díszletekkel és jelmezekkel mutathatja be Erzsébet királyné, azaz Sisi és gyilkosa, az olasz anarchista Luigi Luccheni útját a tragikus végkimenetelű genfi találkozásig. Tóth Barnabás is forgathat Akik maradtak címmel F. Várkonyi Zsuzsa könyve, a Férfiidők lányregénye alapján, amely két, családját elveszítő ember, egy kamaszlány és egy negyvenes férfi egymásra találását dolgozza fel.

Zsidó Kulturális Fesztivál hét helyszínen

0

Hét budapesti helyszínen várja a közönséget a 20. Zsidó Kulturális Fesztivál könnyű- és komolyzenei koncertekkel, valamint színházi- és irodalmi programokkal szeptember 3. és 14. között.

A fesztivál előprogramjaként augusztus 27-én a Frankel Leó úti Zsinagógában klezmer estet rendeznek. A Dohány utcai Zsinagógában többek között a Budapest Klezmer Band és a Budapest Bár ad közös koncertet.

A Goldmark teremben Karinthy Ferenc Gellérthegyi álmok című drámáját állítják színpadra, a Bethlen téri és a Hegedűs Gyula utcai Zsinagógában többek között Máramaros eltűnt zsidó közösségének népköltészeti emlékei szólalnak meg. Seress Rezső dalai az Óbudai Társaskörben csendülnek fel. A Magyar Rádió Márványtermében Korcsolán Orsolya hegedűművész ad hangversenyt.

A fesztiválon szeretnénk bemutatni saját értékeinket, valamint azt a szimbiózist, amelyet a magyar és a zsidó kultúra együttműködése jelent és jelentett az elmúlt évszázadokban Magyarországon – mondta el Heisler András, a Mazsihisz elnöke a fesztivál szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten.

Boldog születésnapot, Korniss Péter!

0

A Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművész, érdemes művész, a Nemzet Művésze, a kortárs magyar fotográfia kiemelkedő alakja augusztus 4-én lesz nyolcvanéves.

Kolozsvárott született, családjával tizenkét éves korában költöztek Budapestre. Az ELTE jogi karáról egy év múlva, az 1956-os forradalom leverését követően kicsapták, mert tagja volt az egyetemi forradalmi bizottságnak. Segédmunkásként dolgozott, volt rádiószerelő tanonc, majd a Fényképész Szövetkezetben kapott munkát, az 1962-ben letett szakvizsga után kirakatok, esküvők, gyerekek fényképezésével szerzett tapasztalatot.

1961-től három évtizeden át a Nők Lapja szerkesztőségében dolgozott

gyakornokként, később fotóriporterként, majd 1986-tól a lap művészeti szerkesztőjeként. 1991-től a Színház című szaklap képszerkesztőjeként folytatta pályafutását, 1999-től szabadfoglalkozású fényképész volt, emellett tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 1966-ban lett a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja, 1977 és 1980 között a World Press Photo zsűrijének, majd 1983-tól nemzetközi tanácsadó testületének tagja, 1982-ben az amerikai Eugene W. Smith Alapítvány tanácsadó testületének tagjává választották.

Még kezdő, beugró fotóriporterként küldték el fényképezni a balettintézet vizsgaelőadására, ekkor kezdett táncot fotózni. Nem sokkal később már a Pécsi Balettel dolgozott, később a 25. Színház előadásait örökítette meg. 1961-ben ismerkedett meg Novák Ferenc koreográfussal, aki akkor a Bihari Együttest vezette, s elkezdett néptáncot fotózni. Novák 1967-ben elvitte egy erdélyi táncházba, itt döbbent rá arra, hogy még létezik a régi, vizuálisan is megragadható, hagyományos paraszti kultúra. Meggyőződésévé vált, hogy hírt kell adnia erről az eltűnésre ítélt világról.

Erdélyben készült képeiből 1974-ben rendezett első kiállítása a Műcsarnokban óriási siker volt, az új magyar fotográfia egyik mérföldköve lett. A kiállítás plakátjára azóta klasszikussá vált fotóját, az Éneklő legények a táncházban című felvételét választotta, és erdélyi képeiből állította össze első könyvét Elindultam a világ útján címmel.

1978-ban kezdte el foglalkoztatni a vidékről Budapestre utazó, a fővárosban dolgozó vendégmunkások élete, a tiszaeszlári Skarbit András ingázását és életét egy évtizeden át követte. Az ebben az időszakban készült fényképeit A vendégmunkás (1988) című albumában adta ki.

Újra és újra visszatért Erdélybe, de megörökítette Moldva, a Felvidék és a Vajdaság zárt, elszigetelt közösségeit is, megragadva egy hagyományos kultúra utolsó pillanatait. 1998-ban jelent meg a Leltár, Erdélyi képek, a 2006-os Betlehemes című albuma az 1969 és 1974 közötti fekete-fehér képek mellett a napjainkban ugyanott, de mozgó stúdióban készült, megrendezett, beállított digitális technikával készült képeit tartalmazza. 2008-ban látott napvilágot a négy évtized munkáját összegző Kötődés. Závada Pállal közösen készítették az Egy sor cigány, huszonnégy mai magyar című kötetet (2011).

A fotóművésznek eddig tizennyolc albuma jelent meg.

2010-ben szülővárosában, Kolozsvárott rendezett kiállítást, 2012-ben a Várfok Galériában negyvenöt éves munkásságának anyagából válogatta össze a tárlat anyagát. Tizenhat országban volt egyéni kiállítása, többek között Helsinkiben, Párizsban, Prágában, Koppenhágában, Amszterdamban, Münchenben, Quitóban, New Yorkban. Képei a Nők Lapján kívül a National Geographic, a GEO Magazine, a Time és a Forbes magazinban is megjelentek. Több fotográfiával kapcsolatos televíziós műsort is készített.

Korniss Péter 1975-ben kapott Balázs Béla-díjat, 1976-ban az ENSZ-pályázat nagydíját nyerte el. 1983-ban érdemes művész lett, 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét vehette át.

1999-ben első fotóművészként kapott Kossuth-díjat

az erdélyi kultúra folyamatos megjelenítéséért a hazai fotográfiában, az életműve gerincét adó négy könyvében bemutatott népélet ábrázolásáért, mely új dimenziókat nyitott a magyar fotográfiában, itthon és világszerte elismert művészi munkásságáért. Megválasztották a Magyar Művészeti Akadémia tagjának, de tagságáról később lemondott. 2004-ben Pulitzer Emlékdíjjal jutalmazták munkásságát, s ugyanebben az évben Prima-díjas lett. 2014-ben a Nemzet Művésze címmel tüntették ki.

Dokumentarista művész, a valóság ábrázolására törekszik, de saját élményeit is át akarja adni. Kötődések című albumának bevezetőjében írta: “Meg kellene örökíteni azt, ami hamarosan eltűnik! Fotográfusként ennél szebb feladatot nem is találhattam volna magamnak.” Robert Capa mondását – “Ha nem elég jó a képed, nem voltál elég közel a témához” – a maga számára így fogalmazta át: “Ha nem elég jó a képed, nem voltál elég közel az emberhez.”

Alföldi Róbert rendezi a Hegedűs a háztetőn-t az Arénában

0

A musicalt szeptember 10-én mutatják be a Papp László Sportarénában. A főszereplő Tevjét, a tejesembert Stohl András alakítja.

A Zikkurat Színpadi Ügynökség előadása szeptember 10-én két alkalommal, délután és este is látható a Sportarénában. A bemutató után a darab országos turnéra indul.

Alföldi Róbert a produkció keddi budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: minőségi csapatot válogattak össze a sokszereplős produkcióhoz, az alkotók többségével már többször dolgozott együtt. Mint mondta, különleges feladat a Hegedűs a háztetőn színpadra állítása, hiszen egy híres musicalről van szó, amelynek produkcióját a jogtulajdonosok figyelemmel kísérik. Tehát

semmiféle balhé nem lesz

– jegyezte meg.

Rosta Mária, a Zikkurat Színpadi Ügynökség vezetője szerint a darab bemutatásának ötlete két éve született meg. Ehhez a társaságiadó-kedvezmény rendszerére (TAO), valamint a jegybevételre támaszkodnak, de a Nemzeti Kulturális Alap is támogatja a produkciót, amelynek költségvetése – a vidéki előadásokkal együtt – mintegy 260 millió forint.

Eredetileg egy esti előadást hirdettek meg szeptember 10-re, de miután annak nézőtere megtelt, egy délutáni előadást is játszanak – mondta Rosta Mária. Utána 8 vidéki sportcsarnokba viszik el a darabot.

Alföldi Róbert kiemelte:

ugyanúgy tekint erre a darabra, a szereplőkre, a helyzetekre, mintha egy Shakespeare-művet játszanának,

komolyan véve az adott pillanatokat. Az elmúlt évek nagyszabású produkcióit is ez a megközelítés jellemezte: kidolgozták azokat az emberi pillanatokat, viszonyokat, szituációkat, amelyeket az adott mű éppen felkínál. “Ez az anyag nagyon sok ilyet kínál” – mondta.

Mint mondta, a darab arról szól, hogy ha vannak is különbségek közöttünk – más istenben hiszünk, más a kultúránk és mások a hagyományaink –

a hétköznapi életben jól ellennénk egymással, ha a fejünk fölött nem találnák ki, hogy nekünk hogyan jó, kiket kell utálni és kiket szeretni.

A darab arról is szól, hogy mit jelent a család, a szeretet, hogy elfogadjuk egymást akkor is, ha adott helyzetekben mást gondolunk. Arról szól, hogy nem így kéne élni, de ha már így alakult, akkor éljünk aszerint, hogy a legfontosabb dolgokat, a boldogságot, a szerelmet, a szeretetet, a családi összetartozást nem írhatja felül semmi – mondta a rendező.

A mű aktualitásáról szólva kiemelte: a darabban a konfliktusokat mindenki meg akarja oldani, hiszen csak így mehet tovább az élet.

“Nem nevelgeti senki a gyűlöletpalántáját”

– fogalmazott.

Az Arénában 3000 néző befogadására képes, amfiteátrum-jellegű teret építenek fel. A főbb szerepeket Stohl András mellett Éder Enikő, Martinovics Dorina, Bánfalvy Eszter, Sodró Eliza, Pájer Alma, Kornis Anna, Csákányi Eszter, Szatory Dávid, Bányai Kelemen Barna, Fehér Tibor, Hevér Gábor, Lugosi György, Patkós Márton, Makranczi Zalán, Náray Erika és Misurák Tünde alakítja. Fruma Sára szerepében Tóth Gabi látható.

A darabot Szombathelyen szeptember 16-án, Győrben 23-án, Debrecenben 30-án, Miskolcon október 7-én, Veszprémben október 21-én, Pécsett november 4-én, Zalaegerszegen 11-én, Nyíregyházán december 2-án játsszák.

Minden idők egyik legismertebb musicalje 1964-ben mutatkozott be először a Broadway-n, és hatalmas sikert aratott. Címét egy Chagall-festménytől kölcsönözte, történetét pedig Sólem Aléchem Tóbiás, a tejesember című kisregényéből és más meséiből. A musical főszereplője a kis ukrán faluban, Anatevkában élő Tevje, a szegény ortodox zsidó tejesember, akinek a falu lakóihoz hasonlóan a hagyományok határozzák meg a mindennapjait. Derűsen él feleségével és öt lányával rozoga házában a faluban, ahol még egy ideig viszonylagos békességben megfér egymás mellett a keresztény és a zsidó lakosság.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!