Kezdőlap Szerzők Írta Majláth Mikes László

Majláth Mikes László

Avatar
8 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Az ember ezt-azt hall, lát, olvas 2.

A kormányközelinek nem mondható Závecz intézet felmérése szerint a szocik már leküzdötték magukat 5 százalékra. Az utolsó funkci zárja be maga után a székház kapuját.

***

Miért tettétek a szőnyeget a hűtőbe? Hogy kirázza a hideg.

***

Boris Johnson, az új brit miniszterelnök sok mindenben hasonlít Donald Trumpra. Például minkettőnek elég hülye a frizurája.

***

Hunvald civilként folytatja. Pedig lehetett volna szerződéses katona, mint az önmagát kereső Orbán gyerek.

***

Ferge Zsuzsa: Magyarország legszebb évei 1975 és 1985 között voltak. Kár, hogy csak tíz évig tartott. Azóta hét szűk esztendő van ötödször.

***

Az újpesti, működő (!) zsinagóga gondnoka: a magyar zsidóknak 1867 és 1918 között volt a legjobb dolguk. A további éveket felejtsük el, ha nem akarunk könnyezni.

***

Már nem Schmidt Máriáé a Sorsok Háza, Slomó Háza lett.

***

Barátom mondja: Képzeld, elveszett Dózi, a kutyám. Adj fel egy apróhirdetést! Lüke vagy, a kutyám nem is tud olvasni.

***

Kedves Vezetőnk 1989-ben „kizavarta” a ruszkikat (akik már a beszéd előtt megkezdték a kivonulást), és 1991-ben be is fejezték, országos nagy harangzúgás közepette. Bezzeg a zsinagógákban persze nem harangoztak!

***

Varga pénzügyminiszter: ha rossz az euró-forint árfolyam, itthon is lehet nyaralni.

***

Vicces sztyuvi: Gépünk megérkezett Liszt Ferihegyre.

***

Mai magyar mozgalmi nóta: Egy a jelszónk, Tarlós vége,
Állj közénk és harcolj érte!

***

Sztyuvi mondja az utasoknak: Sajnos késni fogunk, mert a pilóta gyanús hangokat hall a motor felől… mégis időben indulunk, új pilótánk van.

***

Békési Joe karikaturista: Van kilenc decis „Hazai tej”, az egyliteres az szlovák vagy lengyel import.

***

Békési Joe, a sziporkázó rajzoló:1541-ben a janicsárok, 2019-ben a fideszesek foglalták el a budai várat.

***

Békési Joe: A „Nosztalgia párizsi”-nak azért ez a neve, mert hús is van benne.

***

Szomszéd házaspár beszéde áthallatszik a vékony falon: Szeretsz engem, apukám? Hát persze, hogy szeretlek! És mennyire szeretsz? Mennyire van szükséged?

***

Kocsmai koma: Mindig a másik sofőr a paraszt, amikor azt csinálja, amit te is szoktál.

***

Schmidt Mária: konzervatív helyett az illiberális kifejezést használom, mert a liberális erő nálunk az SZDSZ-t jelenti.

***

Új amerikai romantikus kalandfilm készül, címe: Rambó és JúliaJúlia.

***

Maixner Attila, angyalföldi lokálpatrióta: Van még két órám, nem Omega vagy Rolex, mint a fiúknak, hanem egy pásztor, aztán meg az utolsó.

***

Maixner Attila: Multikulti – Auchan harasó.

***

Tóbiás ultimátumot kapott pártjától: döntenie kell, Kanári szigetek vagy Kossuth tér. Pesten  a ’44-es látképnek megfelelően akarják visszaállítani a Kossuth teret, Tenerifén is a ’44 állapotokat, az 1544-est.  Tóbiásnak  az lenne a legjobb, ha Tenerifén is elneveznének egy teret Kossuthról. A döntés nehéz lesz, Tenerifén és a Kossuth téren is forró a helyzet.

Az ember ezt-azt hall, lát, olvas

Ez nem “Tücsök és bogár”, vagy pláne nem” A nap hordaléka” kíván lenni, de a noteszembe mégis bekerültek ezek a mondatok. Jó szórakozást!

Barátom poénkodik: Ha leesnél az EGO szintedről az IQ szintedre, halálra zúznád magad.

***

Haver poénkodik: Hat évig nem ittam, nem cigiztem, nem csajoztam, aztán egy nap anyám elvitt az iskolába…akkor kezdődött minden.

***

Gerendai Károly: a VOLT-on nem volt helye kampánypropagandának, az Orbán videó sem volt az, de 203 millió, az kétszázhárommillió!

***

Békési Joe karikaturista: Kánikulai idegességében dr. Guta ütést vitt be a betegének.

***

Ferge Zsuzsa: Ilyen romboló, a jövőt elpusztító időnk még nem volt Magyarországon.

***

Gyerekszáj: Anyu, van keze a szúnyogirtó repülőnek? Nincs. Akkor mivel üti agyon a szúnyogokat?

***

Lebo barátom feldicséri írásaimat: MIKILEAKS

***

Nézőpont Intézet munkatársa: Az MSZP már csak 6 százalékon áll, a Kétfarkúak 5-ön, s akkor Szanyi a hülye!?

***

24.hu: Zivatar jön, Orbán megy.

***

Voltaire: A vallás akkor keletkezett, amikor az első csaló találkozott az első ostobával.

***

Korábbi naivitásom: Július elsején zárva voltak a patikák, a házi- és szakorvosi rendelők. Azt hittem, végre kemények lettek, és sztrájkolnak. De csak munkaszünet volt a Semmelweis-napon.

***

Origo: úgy néz ki tévedtek, akik szerint a Momentum olyan, mint az SZDSZ, sokkal rosszabb annál.

***

A magasfeszültség hatására lett belőle Hamupipőke.

***

Maixner Attila, angyalföldi lokálpatrióta: a személygépkocsi mértékegysége az autogram.

***

Békési Joe: magasabb tejhozamot lehet elérni, ha a teheneknek folyamatosan vetítik Orbán beszédeit.

***

Újpesti Kék Duna borozó törzstagja: – Tegnap este betörtek hozzánk!
– És?
– A tolvaj agyrázkódást kapott és kitört két foga. A nejem azt hitte, hogy én jöttem haza részegen.

Késik

Késik a nyugdíj, késik a fizetés, késik a túlórapénz, késik a kórházfelújítás, késik az építkezés, késik az átadás, késik a felelősségre vonás, késik a közös jelölt, késik a vonat, késik a busz, késik az általános sztrájk, késik a sajtószabadság, késik a demokrácia, késik a jogállam, késik a bukás, késik a vég.

​Nem késik a korrupció, nem késik a panama, nem késik a médiabirodalom, nem késik a szoborelszállítás, nem késik a ’44-es állapot, nem késik a karmelita kolostor, nem késik az elnöki aláírás, nem késik az orbáni álinterjú, nem késik a stadionépítés, nem késik a hazugsággyár, nem késik a brazíliai látogatás, nem késik a magánrepülőzés, nem késik az orosz-török-türk barátság, nem késik az illiberális demokrácia, nem késik a bukás, nem késik a vég.

Különös szilveszter

Nálatok mi lesz a menü szilveszterkor? Halászlé és rántott ponty. Szilvesztert mondtam, nem karácsonyt! Hallottam. Karácsonykor sonkát ettünk, keménytojással, foszlós kaláccsal és ecetes tormával. Dehát azt húsvétkor szokás enni. Kicsit megcsúsztam a házimunkával!

És akkor mi volt a menü húsvétkor? Ettünk az ország tortájából és megszegtük az új kenyeret! Aztán meglocsoltam a férjemet, meg a fiamat. Kaptam tőlük piros tojást. Apósodnak meg elmondtad, hogy zöld erdőben jártam, szép traktorost láttam, fel akart kurblizni, szabad-é lottyintni? Pontosan, ahogy mondod. Kíváncsi vagyok augusztus húszra. Ettünk virslit… Szakszervezetit? Nem, juhbeleset! Hozzá ropogós zsemlyét és csípős mustárt. Az egészet leöblítettük egy korsó serrel. Mindig így csinálunk május elsején.

Ti mindent ilyen összevissza csináltok? Nem összevissza, nálunk a Jézuska kétszer is megszületett, karácsonykor is meg húsvétkor is. Dupla öröm. Most megfoglak! Mikor jön nálatok a Mikulás? Gyereknapon, május utolsó vasárnapján. A gyerekek kipucolják a cipőjüket és vesznek az anyukájuknak hóvirágot. Hóvirág nőnapkor van, márciusban. Mi akkor tartjuk az Anyák napját. Minden anya májusfát állít. Ti teljesen meg vagytok kergülve! Nálunk már teljesen bevett szokás a „halovin”. Ijesztgetitek egymást és pulykát esztek? Te vagy elkeveredve! Pulykát hálaadáskor eszünk. Az csak Amerikában van. Meg nálunk is, hálát adok, ha az anyósom „influenziás”. De miért? Mert akkor nem jön hozzánk ebédelni. Egymaga képes bezabálni egy egész pulykát. Nálunk már Apák napja is van. Nálunk minden nap az van. Hogyhogy?

A férjem minden este mogyorót zabál a tévé előtt, sört vedel, aztán „berúgik” és horkol, mint állat. Egy állat nem horkol! Akkor te még nem aludtál együtt egy komondorral! Te együtt aludtál egy kutyával? Csak egyszer, de nagyon kedves volt. Nem aludt el mindjárt utána. Te akkor tüzeltél? Nem akkor, azelőtt. Jól megraktam. A kutyát? Nem, a tüzet! Megrakom a tüzet, mégis elaluszik, nincs az a szerelem, „aki” el nem múlik. Kivéve a komondorét! Hagyd már azt a kutyát, ezerszer megbántam. Bolhás volt? Megcsalt egy tacskóval.

Egy fiatalabb sráccal? Nem, egy kisebb kutyával. Akkor mentem hozzá a férjemhez. Az is úgy tud ugatni, ha nem kap csontot. Milyen csontot?

Velőscsontot.

Elég volt a kutyálkodásodból! Mit csináltok például március 15-én? Kitűzzük a kokárdát. Végre egy normális dolog. Utána elénekeljük a Mennyből az angyalt. Mondom, hogy ti meg vagytok húzatva. Ugyan már, ti például nem danoljátok el november hetedikén, hogy április négyről szóljon az ének, felszabadulva zengje a nép, felszabadítónk hősi nevét. Ti tényleg dilisek vagytok! Mi önálló egyéniségek vagyunk. A gyerekek június 15-én elindulnak az iskolába. December elsején kezdődik a nyári vakáció. A tavaszi szünet ősszel van, az őszi szünet meg tavasszal. És augusztus 20-án jön a Gyuszi.

Nem a nyuszi? Nem, a Gyuszi! Csak nem a komondor? Á, azon már túltettem magam. Ez egy német juhász. Jézusmária! Nem, Hanzi! Salzburg mellett juhász, háromezer eurót keres havonta és úgy tud jódlizni, mint egy havasi gyopár. A havasi gyopár az egy csöndes virág.   Tudom. Hanzi mindig gyopárt hoz nekem a nevem napjára. Az mikor van? A születésnapomon. Neked a születésnapodon van a névnapod? Pont fordítva! A névnapomon van a születésnapom. December 31-én. Akkor Szilveszter napja van. S tudtommal te nem vagy férfi. Ezt még a komondor is tudja. Már rég kimúlt szegény. Azóta senki? Hol egy dakszli, hol egy pincsi. Te még egy pincsivel is összeállsz, te szégyentelen kanca?! Erről jut eszembe, mindjárt jön az uram oszt mén. Mén?! Az hát, mondtam, hogy olyan, mint egy állat. Zabál, oszt mén a kocsmába!

Egy régi Szenteste

1953 karácsonyának előestéje volt. Már Nagy Imre a miniszterelnök, megkezdődött az úgynevezett „új szakasz” kissé liberálisabb politikája, de még mindig Rákosi szelleme ijesztgette az országot. Rákosiék utálták a karácsonyt, nem is volt akkoriban ünnepnap, de betiltani a családi ünnepet még ők sem tudták. Azt mondták, aki a karácsonyt ünnepli az a klerikális reakció szekerét tolja. A mai fiatalok azt sem tudják mit jelent ez? Röviden: visszasírja az egyházak és a papok hatalmát. Pedig mi nem sírtuk vissza, csak végre boldogak akartunk lenni.

Rákosiék egyet tehettek: karácsonykor nem árultak karácsonyfát, vagyis nem lehetett kapni fenyőfát. Nagyapám derék újpesti asztalos volt, rajta nem fogott ki a Rákosi-klikk. Összeeszkábált falécekből egy talpat, s abba beledugott egy piros partvisnyelet. A nyélbe lukakat fúrt, szépen, szimmetrikusan, majd kimentünk a Megyeri temetőbe, s vettünk fenyőágakat, mert azokat lehetett kapni, az emberek télvíz idején fenyőgallyakkal borították be szeretteik sírját. Nagyapám otthon, a fenyőgallyakat szépen beledugdosta a piros partvisnyélbe fúrt lukakba. Olyan szimmetrikus és gyönyörű fenyőfám soha nem volt többé.

Kocsisgyertyákat szerencsére lehetett kapni, azok fénye világított Szenteste, amikor az egész család, térden állva, elénekelte a Mennyből az angyalt.

A partvis karácsonyfán díszek is voltak. Nagyanyám Mitugrász és Inota csokik ezüstpapírjába csomagolt diókat, anyám akasztgatta fel a fára a díszeket, cérnával. Habcsók is volt, vagy valami hasonló. Nagyanyám sütötte a fehér és rózsaszín habos csodákat, azokat is felaggattuk a fára. Szaloncukor is volt, savanyúcukrot csomagolt apám kék papírba, ilyen papírokba kötöttük a tankönyveinket, füzeteinket. És a csúcsdísz! Nem flancos volt, mint a maiak, nagyanyám a kertben növő csipkebokor ágaiból hajtogatott ötágú betlehemi csillagot. Nem volt vörös színű, mint a proletariátus csillaga vagy Mózes égő csipkebokra!

A fa alatt ajándékok vártak: fa, festett építőkockák, ezt is a nagyapám gyártotta, magasszárú, barna bőrcipő, amibe hóeséskor újságpapírt tett a nagyanyám, hogy be ne ázzon nagyon és ne fázzon a lábam. És a legnagyobb ajándék: a bakancsra felcsavarozható, levehető korcsolya. 32 forint volt. Akkor még voltak kemény telek, nem úgy, mint mostanában, az iskola udvarát fellocsolta a pedellus, a víz jéggé fagyott, azon csúszkáltunk, mint néhány évvel később a Kékes tévében a Protapopov házaspár. Emberek, ki tudja még, ki volt és mit csinált a pedellus? Miért akasztottunk a Kékes tévé képernyője elé zöld plexilapot? No persze, ez már egy későbbi történet, maradjunk ’53-nál.

Halászlét ettünk és rántott pontyot, a szomszédunk nagy ho-ho-horgász volt és lejárt az újpesti öbölbe pecázni. Tőle volt a ponty, amely karácsony délutánig a kádunkban úszkált, s öt óra fele kólintotta fejen szegény halacskát asztalos nagyapám egy fakalapáccsal. Nagyanyám bájglit sütött, az újpesti piaci kofák árultak diót és mákot.

Csillagszórónk nem volt. Csak a szemünk csillogott. A könnyektől.

Magyarok, ki a gyepükre! – És a múlt nem múlik

A nemzetstratégiainak minősített, Liszkay Gábor vezette „Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány” nem újdonság a magyar sajtótörténetben. Korábban is voltak már hatalmas médiabirodalmak.

1918-ban alakult meg a több újságot is birtokló katolikus sajtókonszern, a Központi Sajtóvállalat, amely állandó harcban állt a „destruktív” sajtóval. A sajtókonszernt a katolikus újságírás szellemi atyja, Bangha Béla jezsuita szerzetes, író és szerkesztő alapította. Bangha nagyon erősnek tekintette az általa „zsidó” ideológiának látott „destruktív” irányzatok – polgári radikalizmus, liberalizmus, szociáldemokrácia, kommunizmus – befolyását, ezért határozott nemzetvédelmet akart, a katolikus sajtó harcát a „bankokrácia és az elzsidósodás” ellen. A katolikus sajtókonszern 1944-ben kimúlt.

1921-ben alakult a Stádium Sajtóvállalat, melynek bevallott célja volt a jobboldali eszmék terjesztése, ennek szolgálatába állította lapjait és a vállalat által kiadott könyveket. (Liszkay úr, itt a nagy ötlet!) Az alakulásnál ott bábáskodott az akkor még fajvédő Zsilinszky Endre – Bajcsy nélkül –  aki később a magyar antifasiszta ellenállás mártírja lett.

A kormánytámogatást élvező konszern a ’30-as évek végén az egyik legnagyobb magyar sajtóvállalatává vált, munkásságát Dövényi Nagy Lajos szimbolizálta. (Dövényi jobboldali újságíró és író volt, a hírhedt „Tarnopolból indult el…” című antiszemita regény szerzője, a Népbíróság 1945-ben halálra ítélte, majd az ítéletet Veres Péter közbenjárására életfogytiglani börtönre változtatta. Dövényi 1964-ben gégerákban halt meg a „zsidókórházban”.)

A Stádiumhoz tartozó lapok névleg megtartották önállóságukat, ilyen volt például a Nemzeti Sport. (Liszkay úr, utánlövés!) A Stádium a legtöbb állami támogatást kapta, a konszernnél nyomták a MÁV menetrendkönyveit, vasúti nyomtatványait, a Magyar Királyi Posta csekkjeit, űrlapjait, de a Belügy- és a Honvédelmi Minisztériumtól is gyakran kaptak megbízásokat. A Stádium erőteljes fejlődése összefonódott az ország jobbratolódásával, Gömbös Gyula miniszterelnök például korábban a Stádium igazgatósági tagja volt. A kormány anyagi és erkölcsi támogatása, valamint a ’30-as évek végén a liberális és baloldali sajtó visszaszorítása kedvezett a Stádiumnak. A Stádium 1936-ban megszerezte az egyik legjelentősebb nyomda és kiadó, a Pallas tulajdonjogát (a Pallas a ’20-as évek elején még a katolikus Központi Sajtóvállalat tulajdonában volt), közösen adták ki az OTI (Országos Társadalombiztosítási Intézet) nyomtatványait. A Stádium 1944-ben kimúlt.

1945-ben, a Stádium és a Pallas felszámolása után a kommunisták által alapított Szikra Lap- és Könyvkiadó lett a jogutód. A Szikra első vezetője Vas Zoltán volt, első tematikus tervét Révai József készítette. A Szikra 1956-ban kimúlt.

És a múlt nem múlik.

Magyarok, ki a gyepűkre! – Sajtókamera – Sajtókamara

2018. Orbán Viktor miniszterelnök nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a Liszkay vezette „Közép-európai Sajtó és Média Alapítványt”. A vonatkozó törvény lehetőséget biztosít a kormánynak arra, hogy közérdekből nemzetstratégiainak minősítsen egyes vállalati összefonódásokat. A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTP) szerint az intézkedés kiemelt indoka, hogy közérdek fűződik Magyarországon a print és a nyomtatott – tautológia (!) – médiakultúra megmentéséhez, és a helyi, különösen a megyei nyilvánosság fórumainak hosszú távú megtartásához. Ezt a célt tűzte ki alapító okiratában az alapítvány és külön támogatandó, hogy nem profitszerzési céllal, hanem nonprofit alapon kívánja megvalósítani. Boross Péter – ex-belügyér – örömmel üdvözölte a magyar szellemi ébredést, és a szellemi szféra megújulását. Ugyanezen a napon Trócsányi igazságügyminiszter Izraelben azt nyilatkozta, hogy vannak neki zsidó barátai. (Horthy Miklósnak is voltak. Sőt, Kolosváry-Borcsa – akiről a továbbiakban szó lesz – 1946-os perében azt állította, hogy ő számtalan zsidót megmentett és udvariatlan szóval nem bánt a zsidókkal.)

2019. Nyolcvan éve jelent meg a XV. törvénycikk, amely elrendelte a Magyar Központi Sajtókamara megalapítását. Az intézkedés csak 1939 júniusában lépett életbe, amely kezdetben 20, majd 6 százalékban korlátozta a zsidó újságírók számát. A Sajtókamara az egykori Schanzer-villában működött, amely a későbbiekben – nagy részben a szocializmus éveiben – a Magyar Sajtó Háza lett, azaz a MÚOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) székhelye. Az épületet néhány éve eladták. A Sajtóház szép emlékeket kelt, ahogyan az Andrássy út 60. is, amely a nyilasok után az ÁVH székhelye lett. (Ma Schmidt Terror Háza.)

A Magyar Országos Sajtókamara vezetője Kolosváry-Borcsa Mihály volt, turáni(?) származású derék katona, Szegedtől Horthy és Gömbös bizalmasa, a fajvédő Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE) és a szélsőjobboldali Etelközi Szövetség (EX) tagja, 1926-tól vitéz, újságíró, különféle nacionalista-fajvédő lapok főszerkesztője, 1935-től miniszteri tanácsos és a Miniszterelnökség sajtóosztályának munkatársa, 1938-tól az Imrédy-kormány sajtóreferense, 1939-től az Országos Magyar Sajtókamara elnöke. A Sztójay-kormány államtitkár-kormánybiztossá nevezte ki, feladata volt a sajtó, a rádió, a könyvkiadás és a külföldi hírszolgáltatás felügyelete, az egész magyar média feletti hatalmat arra használta, hogy a háború legfőbb propagátora és a zsidó újságírók, írók, könyvkiadók kérlelhetetlen ellenfele, azaz a totális zsidótlanítás vezetője legyen.

1944 júniusában részt vett a zsidó szerzők könyveinek megsemmisítésében, 120 zsidó származású magyar és 35 külföldi író műveit küldte zúzdába, összesen 447672 darabot, 22 vagonnyi könyvet, olyan írók alkotásait, mint Bródy Sándor, Erdős Renée, Gellért Oszkár, Ignotus, Molnár Ferenc, Szomory Dezső, Várnai Zseni, Zsolt Béla és mások  Az akció során Kolosváry-Borcsa felolvasta Kiss József költő egyik versét, majd a zúzdába dobta Franz Werfel Musza Dagh negyven napja című munkájával együtt. (A zsidók mellett az örmény keresztényeket sem szerette?) Kolosváry-Borcsát Lakatos Géza miniszterelnök félreállította, de Szálasi nemzetvezető újra sajtófőnökké és kormánybiztossá nevezte ki. 1945 elején a Sajtókamara pénztárával és irattárával Németországba szökött, de Himler Márton, az amerikai OSS szervezet (a CIA elődje) kelet-európai részlegének vezetője elfogta és kiadták Magyarországnak, ahol háborús bűneiért halálra ítélték. (Egy kis kuriózum: Himler Márton Királyhegyi Pál humorista unokatestvére volt.)

Hála a Kurucinfónak, felidézhetjük Kolosváry-Borcsa egyik, 1944-es rádióbeszédét, melyben azzal dicsekszik, hogy az Imrédy-kormány alatt, 1938 végén 410, közötte 230 zsidó sajtóterméket betiltottak, közte 8 fővárosi és 7 vidéki napilapot. A lapbezárások során megszüntették a liberális szellemű, népfront-agitációt űző politikai napilapokat és a „jampec”, lélekromboló színházi lapokat. A Sajtókamarának 1234 tagja volt, 1800 kérelmet visszautasítottak, Az említett rádióbeszédben Kolosváry-Borcsa kifejtette – Prohászka Ottokár, a nagy antiszemita püspök nézeteire is hivatkozva – hogy a zsidóság a magyar lélek megfertőzője, és a magyar társadalom bomlását idézte elő. Szerinte a magyar író, a magyar újságíró nem lesz többé a megaláztatások, megalkuvások, a háttérbe szoríttatás, a szellemi és gazdasági kizsákmányolás alanya, egy összetartó, reklámmal és pénzzel győzedelmes, idegen kisebbséggel szemben.

No comment! Éljen a magyar vérrögvalóság!

Hegyeshalom – 2020

– Jónapot kívánok, útlevél- és vámellenőrzés. Kérem az útlevelét!
– Nekem csak személyim van.
– Az január elseje óta nem érvényes, újra a hagyományos bordó útlevél kell. Utazásának célja?
– Bécs.
– Vízuma van?
– Bécsbe kell vízum?
– Amióta kiléptünk az EU-ból, újra vízumkényszer van Ausztriával. Miért utazik Bécsbe?
– A CEU-n vizsgázom. Holnap, május 20-án.
– Ugye ön is tudja, hogy pénzügyi okokból újra csak háromévente lehet Nyugatra utazni. Háromévente jár a valutakeret. 70 dollár. Helyesbítek: euró!
– Per nap?
– Per év!
– Hetven dezsőből két napig sem húzom ki Bécsben. Drága az élet, a közlekedés, az albérlet. Szerencse, hogy nálam van a bankkártyám.
– A bankkártya január elseje óta nem használható külföldön. Beszívja az ATM. De kivihet magával, engedély nélkül 400 forintot, azt beválthatja euróra. De figyelmeztetem, rossz a forint árfolyama.
– De nekem holnap kell vizsgáznom a CEU-n.
– A dékánnál kérelmezze, hogy áttehesse a vizsga időpontját.
– Mikorra?
– 2023 május 20-ra. Az pont három év. Törvényesen utazhat. Meghívólevéllel már kétévente mehet, tehát 2022-ben. De ahhoz csak 5 euró jár.
– Atyavilág!
– Nem, ez a mi szép, új világunk. Hála Szeretett Vezetőnknek. Van elvámolnivalója? Mi az a sok könyv?
– Marx, Mao, Marcuse. A ’68-as párizsi diáklázadást elemezzük szociológiából.
– Ezeket a könyveket el kell koboznom. Tiltólistán vannak, Nemhogy nem támogatjuk vagy tűrjük őket, de tiltjuk. Visszajött a három „T”, hála Szeretett Vezetőnknek. Szociológián kívül milyen szakra jár még?
– Gender.
– Most én mondom, atyavilág! Aki gendert tanul, annak nálunk nem érvényes a diplomája.
– Akkor mit tanuljak, hogy megfeleljek az elvárásoknak?
– Ma nagyon népszerű idehaza a rovásírás szak.
– Maga olvas rovásírásul?
– Nem, de már tanulom, mert az alapfokú rovásírás kell a haladó vámosvizsgára.
– Hála Szeretett Vezérünknek!
– Ahogy tetszik mondani. Jó utat vissza, Pest felé! Remélem van magánál határsáv engedély! Anélkül elkapják az ávósok, akarom mondani, tekesek!

FRISS HÍREK

Az oroszok m...

BKV-finanszí...

Elhatárolódo...

Magányvélemé...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK