Az orosz titkosszolgálatok egyre aktívabban avatkoznak be a szerb és a magyar politikába: míg Putyin 2025-ben nyíltan Orbán Viktor mellett állt ki, Szerbiában a GRU már a demokratikus ellenzék digitális hálózatát térképezte fel. A két ország autokrata vezetői – Orbán és Vučić – továbbra is kitartanak Moszkva mellett, miközben az orosz befolyás elleni küzdelem mindkét államban stratégiai kérdéssé vált.
Putyin üzenete: Orbán az ő embere
2025 augusztusában az SZVR orosz titkosszolgálat közvetítésével jelent meg az üzenet: Putyin szerint Orbán Viktor az ő embere a magyar választási kampányban. Orbán ezt követően szervilis hangnemben nevezte meg Ukrajnát Magyarország „legfőbb ellenségeként” – azt az országot, amely kétségbeesett önvédelmi háborút folytat a nála jóval erősebb Oroszországgal szemben.
Putyin és Trump is támogatásáról biztosította Orbánt, mégis súlyos vereséget szenvedett a magyar miniszterelnök az április 12-i választáson.
Szerbia: tiltakozások és rendszerhiba
Szerbiában szintén választásokra készülnek, miután az ellenzék 2024 novembere óta folyamatosan tüntet Aleksandar Vučić rendszere ellen. Ekkor omlott le az újvidéki pályaudvar egyik épületének teteje: 16 ember meghalt, sokan megsérültek. A tragédiát a rosszul elvégzett munkálatok okozták – egy olyan rendszerben, ahol az állami megrendelések politikai kegyként osztódtak, nem pedig szakmai teljesítmény alapján.
Vučić és Orbán szoros szövetségesek voltak: autokrata berendezkedésük, a haveri kapitalizmus és Putyin barátsága kötötte össze őket. Az orosz elnök azonban sorra veszti el „barátait”, miután világossá vált: az Ukrajna ellen 2022 februárjában indított háború megnyerhetetlen. Orbán és Vučić mégis kitartanak mellette.
A lojalitásnak különböző fokozatai vannak: Vučić egyik belügyminisztere például Sztálin sírját koszorúzta meg a moszkvai Vörös téren. Szijjártó Péter külügyminiszter Barátság Érdemrendet kapott Szergej Lavrovtól, míg Pintér Sándor azzal büszkélkedett, hogy soha nem járt Moszkvában.
Az orosz titkosszolgálat Vučić hatalmát védi
Belgrádban egy „belarusz ellenzéki” jelent meg a szerb ellenállás központjában, akiről később kiderült: a GRU, az orosz katonai hírszerzés embere volt. Számos e-mail címet gyűjtött be, és feltérképezte a szerb ellenzék digitális hálózatát.
Srdan Cvijics, a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ tanácsadó testületének elnöke a VSquare-nek elmondta:
„A jól képzett informatikus hírszerző olyan adatokat gyűjtött a szerb ellenzék digitális hálózatáról, amelyek alapján az támadhatóvá vált az orosz és a szerb titkosszolgálatok hekkerei számára. Ezt érzékeltük is.”
Hogyan védekeztek?
Cvijics szerint a támadások elhárítása rendkívül nehéz volt:
„Újraformáltuk az egész rendszert, megváltoztattuk a protokollt. Nem informatikai problémaként kezeltük többé, hanem úgy, hogy ezen múlik a fennmaradásunk.”
A legnagyobb kárt az okozta, hogy diktatúrák titkosszolgálatai akadálytalanul mozoghattak a politikai szervezet és az aktivisták magánéletében. A cél nemcsak az információszerzés volt, hanem a félelemkeltés is.
A mesterséges intelligencia segítségével minden ellenzéki profilja felépíthető: – kik a kapcsolatai, – mi motiválja, – miért küzd Vučić ellen.
Ha az ellenség egyszer bejut a digitális rendszerbe, a kár stratégiai szintűvé válik.
Hibrid háború Szerbiában
Az orosz beavatkozás nem új jelenség, de most szintet lépett. Cvijics szerint:
„Más országokban az orosz titkosszolgálatok az állami intézményektől próbálnak adatokat szerezni, és hibrid háborút folytatnak.
Szerbiában azonban veszélyesebb a helyzet: az orosz és a szerb titkosszolgálat együttműködik a demokratikus ellenzék ellen.”
Az Amnesty International szerint mindkét szolgálat olyan eszközöket is használ, mint a Pegasus – amelyet Izrael elvben csak terroristák ellen engedélyez.
Mi lesz Vučić rendszerével?
Vučićnak előbb-utóbb ki kell írnia az elnökválasztást és a parlamenti választást. Harmadszor már nem lehet elnök, így valószínűleg a miniszterelnöki posztot célozza meg.
Cvijics szerint:
„Aleksandar Vučić semmiképp sem fogja olyan nyugodtan kiadni a hatalmat a kezéből, mint Orbán Viktor Magyarországon.”
„Orbán Viktor Putyin befolyásoló ügynöke Magyarországon”
Ezt állította Buda Péter, az Információs Hivatal egykori alezredese a magyar választási kampány idején. A kampány sikeres szervezőjét, Tóth Pétert Magyar Péter miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadóvá nevezte ki.
Tóth Péter szakmai csapatát Buda Péter vezeti, aki élvezi a nyugati titkosszolgálatok támogatását. Feladatuk: az orosz titkosszolgálatok kiszorítása Magyarországról.
Frész Ferenc, a magyar kibervédelem 2010–2014 közötti vezetője szerint:
„Olyan eredményesek voltunk az orosz hekkerek elleni harcban, hogy a NATO ránk bízta a védelem koordinálását.”
2014-ben azonban Orbán Viktor nyílt oroszbarát fordulatot hajtott végre. Ukrajna elvesztése után Magyarország jelentősége megnőtt Putyin számára, aki aktivizálta alvó ügynökeit.
Frész szerint:
„2014 után az orosz titkosszolgálatok úgy mozoghattak az Orbán-kormány digitális hálózataiban, mintha otthon lennének.”
