Szél Bernadett feljelenti a kormányt a paksi hitel előtörlesztése miatt, mert ez szerinte annak beismerése, hogy lett volna olcsóbb hitelforrás is. A kormány 24 milliárd forintot előtörleszt a kölcsönből, két százalékpontnyi kamatkülönbséget remélve megspórolni.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a magyar kormány 24 milliárd forintot előtörleszt a drága Putyin-kölcsönből. Ezzel a kormány beismerte: az oroszok által folyósított paksi hitel az évszázad legkorruptabb konstrukciója, ezért az LMP miniszterelnök-jelöltje feljelentést tesz – közölte Szél Bernadett.
Ez a tétel egyébként a nemrégiben felvett első részlet (mintegy 30 milliárd) zömével egyenlő.
A nemzetgazdasági miniszter mostani nyilatkozata beismerés arról, hogy piaci alapon lett volna sokkal olcsóbb hitel is, máskülönben nem döntöttek volna az előtörlesztésről – érvel az LMP társelnöke, aki
feljelentést tesz hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt.
Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője arra hívja fel a figyelmet, hogy „az évszázad üzletében a magyar kormány ügyesen kombinálja két hitel költségét, hogy a lehető legtöbbe kerüljön ez nekünk”. Az oroszokkal kötött hitelszerződéstől nem tudnak szabadulni, így fizetni kell az azzal kapcsolatos – akár csak rövid időre is, de felszámolt – kamatok mellett a rendelkezésre állási díjat is. Mindezt csupán azért, hogy aztán
ne használják a hitelt, hanem a piacról vegyenek fel egy másikat
az orosz kölcsön finanszírozására – írja Jávor.
Varga Mihály arról beszélt a Világgazdaságban, hogy a 10 éves forintállamkötvény átlagos hozama 1,93 százalék volt a legutóbbi aukción. A magyar–orosz államközi hitelszerződés alapján a paksi beruházás megvalósítási időszakában a kamat 3,95 százalék, így az előtörlesztéssel számottevő kamatmegtakarítást érünk el.
Arról már novemberben írtunk, hogy a Paks II-re kapott orosz kölcsönt a részletek folyamatos visszafizetésével cseréli olcsóbb hitelre a kormány. Mindezt akkor, amikor a paksi kormánybiztos (azóta a tárca nélküli miniszter helyettese) bejelentette: lehívjuk az első részletet, 98 millió eurót (több, mint 30 milliárd forintot).
A hitel kamata egyébként a következő (háromszor hétéves) szakaszokban folyamatosan emelkedik csaknem öt százalékig. A pénzpiacon hozzáférhető alternatív források függvényében tehát akár még növekedhet is a kamatkülönbség. A paksi megállapodás meglehetősen komplikált részleteivel itt ismerkedhet meg.
Hiesz György, Gyöngyös polgármestere sajtótájékoztatót tartott, ahol, a heol.hu tudósítása szerint, „könnyeivel küszködve” jelentette be, hogy visszalép az országgyűlési képviselői jelöléstől, és az MSZP-ből is kilép. Azt mondta: „nekem csak egy fontos van, a város szolgálata, ennek a hivatásnak a maximális ellátása és így talán sokkal többet tudok Gyöngyösnek tenni, szolgálni azzal, hogy ezt a kampányt most nem csinálom végig.”
Hiesz György azt is bejelentette, hogy
függetlenként folytatja munkáját,
és így indul majd a jövő évi polgármester-választáson is.
A magyarok háromnegyede szerint nem. Az okostelefont már inkább internetezésre és csetelésre használjuk, mint beszélgetésre. Minden második honfitársunk rendszeresen a vécére is magával viszi.
A mobillal kelünk és fekszünk: éjszaka is 81 százalék maga mellett tudja a készüléket, 45 százaléknak reggel első dolga a telefonhoz nyúlni, és 58 százalék lefekvés előtt még használja – derül ki az Ipsosnak az atv.hu-n megjelent felméréséből, amelyet a Huawei mobilgyártó megbízásából készített 12 európai országban. Magyarországon félezer mobiltulajdonost kérdeztek.
Annyira az élet természetes részévé vált az okostelefon, hogy a megkérdezettek 30 százaléka napi 20 órán át folyamatosan magánál tartja azt, noha többségük legfeljebb nyolc órát használja ténylegesen. A válaszadó magyarok
34 százaléka minden alkalommal, további 18 százaléka rendszeresen még a mellékhelyiségbe is telefonnal látogat.
A kutatásból kiderült, hogy a magyarok már nem hanghívásra használják elsődlegesen a készüléküket. Fotózásra a válaszadók 83 százaléka használta a telefonját a megkérdezést megelőző héten, szöveges üzenetek küldésére 77, közösségi oldalakhoz való csatlakozásra 76, míg hanghívásra csupán 62 százalékuk. Ez utóbbi egyébként lényegesen kevesebb, mint az európai átlag (73 százalék).
A magyarok többsége egy órát sem bír ki a mobilja ellenőrzése nélkül, a válaszadók 38 százaléka pedig egy óra leforgása alatt többször is, akár 10 percenként, vagy még gyakrabban előveszi a telefonját ebből a célból.
A kutatásban résztvevőktől azt is megkérdezték, hogyan éreznek okostelefonjaik iránt. A magyarok 88 százaléka
inkább imádja a telefonját, mint gyűlöli,
illetve több, mint háromnegyedük érzi inkább szabadságnak, mint kötöttségnek azt, hogy van okostelefonja.
A válaszadók 93 százaléka szerint a készüléke segítséget jelent számára a mindennapokban, és 55 százalékuk szerint a telefon inkább összeköti, mint eltávolítja az embereket egymástól.
A válaszadó magyarok háromnegyede nem tudna lemondani az okostelefon használatáról, ennek ellenére a válaszadók kevesebb mint harmada (29 százalék) tartja magát telefonfüggőnek, ami jelentősen elmarad a régiós átlagtól (42 százalék). De honfitársaink 42 százaléka úgy érzi, hogy túl sok időt tölt az okostelefonjával, 49 százalékuk pedig meg is próbál időkorlátot is szabni a mobilozásnak.
Az Együtt elnöke közösen bontaná el a Szabadság téri, sokat vitatott, hivatalos elnevezéssel a német megszállás áldozatainak emléket állító emlékművet.
A szobrot, amely bíráló szerint a magyarországi zsidóság tragédiájában bagatellizálja az akkori magyar vezetés felelősségét, 2014. júniusában állították fel az éjszaka leple alatt, a hazai, valamint nemzetközi botrányok hatására, azóta sem avatták fel.
Mint Juhász Péter írja: „találkozni hívtam Köves Slomót, mert szerintem el kell bontani a Szabadság téri emlékművet. Ehhez kérem a támogatását. Mert szerintem szerinte is. Szerinted?”
Szintén ma, Radnóti Zoltán, a Mazsihisz rabbitestületének elnöke a Magyar Nemzetben nyílt levélben kérte számon Kövestől, amiért beszállt a kampányba.
Juhász Péter levelét itt olvashatják:
Köves Slomó
Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, vezető rabbi
Tisztelt Rabbi Úr!
Miután Ön úgy nyilatkozott az elmúlt napokban a Hollik István KDNP-s képviselőjelölt kampánykiadványában való támogató megjelenése kapcsán, hogy bármelyik demokratikus párt jelöltjével hajlandó találkozni, és megkaphatja az Ön támogatását, engedje meg, hogy egy találkozóra hívjam Önt egy konkrét ügy kapcsán.
2014 júliusában Orbán Viktor kormánya botrányok közepette, a magyar zsidó közösség és a demokratikus érzelmű emberek minden tiltakozása ellenére titokban, rendőri kordonok mögött felállította a Horthy-korszak háborús bűneit rehabilitálni kívánó Szabadság téri emlékművet, hivatalos nevén, „A német megszállás áldozatainak emlékművét”. Ez az emlékmű, de önmagában a kormány eljárása is méltatlan mind a holokauszt közel félmillió zsidó áldozatával, mind a túlélőkkel és hozzátartozókkal, mind pedig a jóérzésű magyar emberekkel szemben.
Az emlékművet azóta sem avatta fel a kormány, de nem vállalták a felelősséget a mi kárunkra elkövetett szégyenért: a Fidesz-KDNP Horthy-mosdató emlékműve azóta is áll.
1944 márciusára, a német megszállás bekövetkeztekor már három zsidótörvény is érvényben volt Magyarországon, amelyek a zsidókat faji alapon meghatározva kiszorították őket a közélet és a gazdaság számos területéről. Még a német megszállás előtt több tízezer magyar állampolgárt kényszerítettek munkaszolgálatra, illetve ezreket gyilkoltattak meg csupán származásuk alapján a magyar és német hadsereg által közösen megszállt területeken. Az 1944-ben történt német megszállás a magyar hatóságokkal és a hadsereggel összejátszva történt, utána pedig a magyar állam hathatós támogatásával küldtek biztos halálba százezreket.
Amennyiben 2018. április 8-án megválasztanak a Belváros országgyűlési képviselőjének, az első feladataim között lesz eltakarítani ezt az emlékműnek nevezett szégyent a Szabadság térről. Sem szavakkal, sem tettekkel, sem emlékművek felállításával nem vállalhatunk közösséget a Horthy-korszakkal. Igazságot kell tennünk mindazoknak, akiket ez az emlékmű okkal sért.
Erről szeretnék Önnel, mint minden demokratikus párt jelöltje iránt nyitott, a zsidó közösség egy részét képviselő rabbival értekezni az emlékműnél, illetve annak lebontásához kérem az Ön támogatását.
Arra kérem, jelölje meg az időpontot, amikor találkozhatunk a Szabadság téren.
Sajtóhírek szerint január 24-én Hajdúdorogon több kormányhivatali alkalmazottat vettek őrizetbe. Az esetről a rendőrség hivatalosan csak annyit közölt, hogy négy embert vettek őrizetbe, akiket hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével gyanúsítanak.
A nyomozás közel egy évvel ezelőtt, 2017 májusában kezdőt9ött. A Magyar Nemzet szerint a két kormányalkalmazott, valamint két másik társuk hamis okiratok megszerzésében segíthetett ukrán magánszemélyeket. A lap munkatársai megtalálták azt a fodrászatként is működő családi házat, ahová a mintegy negyven ukrán állampolgárságú személy volt lakcím szerint bejelentve. A rendőrség itt is házkutatást tartott.
Az ügyben nagyon nagy a titkolózás, mert a jelenleg is őrizetben lévő kormányhivatali alkalmazottak
állítólag egy közismert személlyel állnak szoros kapcsolatban.
Miután a rendőrség a nyomozás érdekeire hivatkozva nem túlságosan közlékeny az ügyben, jelenleg azt sem tudni, hogy az ügy milyen kapcsolatban áll a sajtóban mostanában gyakran emlegetett és ukrán nyugdíjbiznisznek nevezett tevékenységgel. Ez utóbbiról a Független Hírügynökség is írt, a Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc pedig egy rövid, az interneten nagy népszerűségnek örvendő videót is forgatott.
2015. február 6-án, pénteken a Simicska Lajos érdekkörébe tartozó Magyar Nemzet, Lánchíd Rádió és Hír TV vezetői „lelkiismereti okokra hivatkozva” felmondtak. A „szakítás” után sorra hagyták el Simicskát médiabirodalmának főszerkesztői, de ez csak fokozta Orbán Viktor egykori barátjának harci kedvét. „Amíg én vagyok, minden van, folytatom tovább a harcot, és kibaszok mindenkit”, mondta –, majd még hozzátette: most elmegyek szánkózni.
Arra azonban maradt ideje, hogy még aznap kivásárolja a távozókat a médiabirodalmából és változásokat eszközöljön a portfólió vezetésében. A nevezetes nap utóbb G-nap néven vonult be a magyarországi közbeszédbe. (Simicska Lajos ezen a napon szó szerint ezt mondta egy újságírónak: Orbán egy geci.)
S bár nem kerek évfordulóról van szó, érdemes felidézni Simicska és a Fidesz egészen addig öröknek és megbonthatatlannak tűnő kapcsolatát.
Simicska Lajos Orbán Viktor kollégiumi szobatársa volt. Abból az időkből is lehetnek szaftos történetei, de mégsem ez a leglényegesebb, hanem az, hogy az ő ötlete volt a Fidesz által Nemzeti Együttműködés Rendszerének nevezett szisztéma, az orbánizmus. Simicska nevéhez kötődik az „ősbűn”, a Fidesz székház eladása, ami miatt több alapító – Ungár Klára, Fodor Gábor és mások – elhagyták a pártot. Ő vezényelte le azokat a különös vásárlásokat, amelyekről 1998 augusztusában kiderült, hogy egy Schlett Csaba nevű Fidesz-közeli úr – ma a Magyar Nemzet főszerkesztője – lopott útlevéllel még
1995-ben egyetlen nap leforgása alatt 14 céget adott el egy Kaya Ibrahim nevű, Németországban dolgozó török vendégmunkásnak.
Schlettnek a kiárusítás után még mindig maradt két cége, ezeket egy Joszip Tot nevű horvát illetőségű személy „vásárolta” meg. A lopott útlevelekkel eladott fantomcégeknek két közös tulajdonságuk volt: az egyik, hogy mindegyik után tetemes adó- és járuléktartozás maradt fenn, a másik, hogy az összes cég alapítói között a Fidesz nagyágyúi – Orbán, Kövér, Stumpf, Simicska, valamint barátaik és üzletfeleik – szerepeltek.
Simicskának köszönhető a nyomok eltüntetése is, amely a Hosszú Bájtok éjszakája néven vonult be a rendszerváltozás utáni emlékezetbe. A közvélekedés szerint Simicska Lajos a NAV elődjeként működő APEH elnökeként egyetlen hétvégén számos, a Fidesz vezetőihez kötődő cég adatait törölte a rendszerből. Valószínűbb azonban az, hogy nem történt adattörlés, csupán adatokat kérdeztek le a Fideszes vezetők illetve családtagjaik vállalkozásaival kapcsolatban.
Már csak kevesen emlékeznek arra, hogy Bayer Zsolt, a Fidesz alapítója, az ötös számú párttagkönyv tulajdonosa, 1994 október 21-én Adalékok a nagy Fidesz-leleplezéshez címmel cikket írt a Népszabadságba.
„.igen, én, az alapító atyák egyike dr. Simicska Lajos és Tóth Béla miatt hagytam el a pártot. Ugyanis nem szerettem őket. Nagyon nem. Dr. Simicska körül egyre több lett a fegyveres őr,
s lassan kezdtünk úgy kinézni, mint valami kokainbáró rezidenciája Kolumbia-alsón.
Meg a titok is egyre több lett, s a titkok számának emelkedésével párhuzamosan sűrűsödtek a fontos arcú fószerek, akikkel nem lehetett emberi szavakat váltani nőről, kajáról, piáról.”
Bayer Zsolt ezt követően rövid időre el is hagyta a pártot, hogy aztán rövid kódorgás után visszataláljon hozzájuk.
A két jó barát kapcsolatában sokáig minden a terv szerint működött: Orbán engedte, hogy Simicska gazdagodjon, utóbbi pedig sokat tett azért, hogy a Fidesz vezérének hatalma minél inkább kiteljesedjen. Mindeközben a közvélemény, de még a közélet alaposabb ismerősei sem sejtették, hogy a két férfi között gyülekeztek a viharfelhők. Orbán egyre jobban tartott Simicska túlhatalmától, attól, hogy egykori kollégiumi szobatársa a fejére nő, míg Simicska Orbán rohamosan növekvő oroszbarátságát nem nézte jó szemmel.
Simicskáról köztudott volt, hogy nem kedvelte az oroszokat, s a 2014-es választások után Putyinék magyarországi térnyerésével, valamint azzal, hogy
Orbán a Roszatommal vásároltatná meg az RTL Klubot, betelt nála a pohár.
„Ott. amikor elmondta, kijött a száján a Roszatom, ránéztem, és akkor rájött, hogy hibázott, ezt a mondatot nekem nem mondhatta volna el. Akkor egy darabig néztük egymást. Azt mondtam, hogy végig gondolom az egészet, és üljünk le egy hét múlva. És akkor leültünk, és mondtam, hogy a véleményem nem változott, ebben én nem tudok részt venni. És akkor itt closing” – idézte fel 2017-ben Simicska Lajos az RTL Klubon közzé tett interjúban, hogy mi történt Orbán és közte 2014-ben, egy héttel a Fidesz választási győzelme után.
Amióta a két ember látványosan összeveszett és ahol csak tudnak, ártanak a másiknak. Orbán ellenfelei abban bíznak, hogy Simicska, minden titkok tudója, majd „kicsinálja” a miniszterelnököt, ám az ilyen vérmes reményeket maga az érdekelt szokta lehűteni. „Nem vagyok öngyilkos alkat” mondta Simicska, ezzel arra utalva, hogy ami Orbánra nézve terhelő lehet, az számára is több mint kínos.
Simicska Lajos, nem egy szabadságharcos, nem a demokrácia felkent papja. Évtizedeken át jól elvolt Orbán barátságával. és nemcsak 2010 előtt volt ez így, de a második Fidesz-kormány hatalomra kerülése után is. A Simicska-birodalom egyik zászlóshajója, a Közgép 2010-ben és 2011-ben 200 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el különböző állami építkezési beruházásokból, és 2013-ra gyakorlatilag legyőzhetetlenné vált: mindössze egyetlen év alatt 432 milliárd forint értékben szerzettállami megbízásokat. Igaz, a G-nap után a Közgép megrendélesei erősen visszaestek, és az oligarcha médiavállalkozásai is komoly veszteségeket könyvelhettek el, ám Simicska csak csatákat vesztett, a háborúnak még nincs vége.
Igaz, sok idő már nincs hátra: ha Orbán Viktor április 8-án hozza a kötelezőt és megnyeri a választást, akkor Simicska Lajos médiabirodalma is fölöslegessé, de legalábbis, még négy évre finanszírozhatatlanná válik.
Amint arról korábban a Független Hírügynökség is beszámolt, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija Hollik István Fideszes képviselőjelölt választási szórólapján szerepelt. A szórólapon Köves arról ír, hogy Hollik István személyében lát garanciát arra, hogy zsidó hitéleti és kulturális élet kiteljesedéséhez minden szükséges segítséget megkapjanak.
Köves Slomó politikai szerepvállalását követően többen is megütközésüket fejezték ki. Így Radnóti Zoltán, a Mazsihisz rabbitestületének elnöke, aki a Magyar Nemzetben nyílt levélben kérte számon Kövestől, amiért beszállt a kampányba.
Köves a Zsidó.com portálnak adott interjúban elnézést kért, ahogy fogalmazott: „ha ez a kampányba való beszállásként értelmeződött, akkor lehet hogy hiba volt, ezért elnézést.”
Mindehhez csak annyit tennénk hozzá, hogy miközben értékeljük Köves Slomó gesztusát és bocsánatkérését, a megfogalmazás lehetett volna egyértelműbb és szerencsésebb is. Egy pártszövetség képviselőjelöltjének szórólapján, ahol a pártszövetség, jelent esetben a Fidesz-KDNP logója is szerepel, nem a kampányba való beszállásként értelmezhető, hanem a kampányba való beszállás.
Valamelyest visszakúszott a budapesti börze indexe, de még veszteségben van. A nyitás utáni órában nagy forgalom mellett az egyik kis papír, az Opus van a legnagyobb mínuszban.
Másfél órával a nyitás után mérséklődött a Budapesti Értéktőzsde nap kezdetkori vesztesége. A BUX a mínusz 2,5-2,8 százalékos sávból visszakúszott két százalék közelébe. A forgalom nagy, hárommilliárd forintot is meghaladó.
A hétfői amerikai pánik vesztese a pénzügyi szektor, cégei 4 százalék feletti mértékben buktak értékükből. A budapesti börzén ennek megfelelően az OTP részvényét is eladói magatartás jellemezte, 3 százalék a vesztesége. A legtöbbet a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő Opus vesztett, öt százalékot.
Lehetséges, hogy elkezdődött az óvatos vásárlás, ez a későbbiekben kiderül.
Mint ismert, Juhász Péter, az Együtt elnöke és Szigetvári Viktor, az Együtt miniszterelnök-jelöltje kockázatjelzést tett az Állami Számvevőszéknél, miután kiderült, hogy a magyar óriásplakát piacon hozzáférhető szabad felületek jelentős részét a kormányzati kommunikáció és a Fidesz koordináltan lefoglalták.
Az Együtt politikusai azt suerették volna, hogy az ÁSZ vizsgálata kitérjen a Fidesz foglalóinak biztosításához szükséges összeg forrására, számvitelileg helyes elszámolásának módjára. Az Állami Számvevőszék friss tájékoztatásában elutasította Juhász Péter és Szigetvári Viktor kockázatjelzését.
Szigetvári Viktor szerint az Állami Számvevőszék ismét tanúbizonyságot tett arról, hogy szolgalelkűen kiszolgálja Orbán Viktor és a Fidesz illiberális érdekeit. Mint közleményében írja, ez már nem egy független intézmény, hanem kétséget kizáróan politikai befolyás alatt áll. Szigetvári szerint felháborító, hogy egy kockázatjelzés alapján a Jobbiknál rendkívüli vizsgálatot folytattak, miközben ugyanezt a Fidesz esetében nem hajlandóak megtenni.
Levették a lélegeztetőgépről a Dabas 16 éves labdarúgóját, aki két hete lett rosszul csapata mérkőzése közben.
A fiatal labdarúgó azután került a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájára, miután a pályán 7-szer kellett újraéleszteni. A klinikán további 4 alkalommal kellett visszahozni a sportolót a klinikai halál állapotából.
A labdarúgó egy nagyon ritka, veleszületett koszorúér fejlődési
rendellenesség miatt kapott infarktust, a betegség tünetei a sport miatti fokozott megterhelés következtében jelentkeztek.
A focista egy szabadnapos mentősnek és a klinika orvoscsapatának köszönheti életét.
10 nappal a többszöri sikeres újraélesztés, a gyorsan felállított
diagnózis, és az azonnal műszívkezelés, valamint a sikeres szívműtét után hétfőn már beszélgetni is lehetett a junior sportolóval.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
