Felvették-e a vagyonkezelői nyilvántartásba a jegybankban Kósa Lajost – kérdezi az MSZP Matolcsy Györgytől. Szerintük egyébként az FHB Bankban nincs is 1300 milliárd forint.
Ekkora összegű vagyonkezelést nyilvántartásba kell venni a Magyar Nemzeti Bankban – mondta Szakács László, az MSZP frakcióvezető helyettese, amikor bejelentette: levélben fordulnak Matolcsy Györgyhöz. Az iránt tudakozódnak, hogy felvették-e ebbe a jegyzékbe Kósa Lajost.
A vezető Fidesz-politikusról kedden jelent meg a Magyar Nemzetben, hogy 4,3 milliárd euró, mintegy 1300 milliárd forint vagyonkezelői szerződést kötött egy eddig ismeretlennel. Később azzal magyarázta ezt, hogy bár neki semmi köze ehhez a papírhoz, de egy ismeretlen németországi ember egy ekkora összegű örökség kezelése iránt nála érdeklődött nála.
Arról azóta már írtunk, mennyire életszerű ez a történet, továbbá, hogy ekkora összeggel a rejtélyes örökös (vagy örökhagyó) a korabeli német milliárdosok top 20-as mezőnyében lenne a helye.
Ez akkora vagyon, amely az egész világon számottevő pénz – fűzte hozzá Szakács László. Egyébként megnézték, hogy a cikkben olvasható FHB Bankban – amely a számla kezelője – van-e ekkora pénznek nyoma. Nincs, ennek nagyjából harmadát látták a bank könyveiben – mondta a politikus.
Ezúttal is nehezen tudjuk megúszni március 15-e felhevült politikai hangulatát, amit az idén „súlyosbítanak” az aktuálpolitizálásra késztető, közeli országgyűlési választások, amelyek kapcsán – borítékolhatóan – súlyos üzenetek, éles megfogalmazások és felkorbácsolható érzelmek várhatók. A fővárosban nagy lesz a jövés-menés, egész napra jut politikai program. Összeállításunkban (ábécé-sorrendben) a nagyobb pártok, szervezetek embereket inkább megmozgató központi rendezvényeit vesszük sorba.
Állami ünnepség Budapest, 14:00, Kossuth tér
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából díszünnepség a Kossuth téren. Beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök.
#diákvagyok mozgalom Budapest, 17:00, Operaház, Andrássy út
Megemlékezéssel egybekötött demonstrációt szervez a #diákvagyok mozgalom, „ahová minden, a hazánk jövőjéért, a fiatal generációk jobb oktatásáért aggódó és felelősséget érző magyar polgárt” várnak. A demonstráció meghirdetésekor a szervezők tudatták: „Veletek együtt, a tömeg erejével fogunk újra kiállni azért, hogy normális körülmények között tanulhassunk és dolgozhassunk a hazánkban.Nem várhat tovább az oktatási rendszerváltás! Vegyük a saját kezünkbe a sorsunkat, és mutassuk meg, hogy nem üldözhetik el a fiatalokat Magyarországról!”
Civil Összefogás Fórum Budapest, 11:30, Bem tér
„A március 15-i békemenet nem csak Magyarországról, hanem Európáról is szól. A nemzeti kormány melletti kiállással ugyanis az európai keresztény kultúra védelmében is fellépnek a békemenet résztvevői, ráadásul világos üzenetet küldenek Brüsszelnek:
Bármennyire is próbálkoznak, Magyarország nemet mond a bevándorlásra. A tét tehát rendkívül nagy, hagyományaink és eddigi szokásaink megvédése múlik a nemzeti oldal kiállásának sikerén.” – olvasható a CÖF közösségi oldalán a Figyelő, ma már kormánypárti hetilap vezércikkéből vett, a Békemenetet beharangozó idézet. A CÖF az idén is számít lengyel résztvevőkre, nem véletlenül mond köszöntőt a menet indulása előtti megemlékezésen Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint Tomasz Sakiewicz, a Gazeta Polska főszerkesztője (magyar tolmácsolással). Ezt követően Bayer Zsolt szól az egybegyűltekhez, akik „A haza mindenek előtt” Kölcsey idézettel ellátott molinó mögött elindulnak a Bem tér – Nyugati tér – Alkotmány utca – Kossuth Lajos útvonalon a Kossuth Tér felé, ahol csatlakoznak az állami ünnepségre és Orbán Viktor beszédére kíváncsi emberekhez.
DK – Együtt – MLP – MSZP – PM – Szolidaritás Budapest, 15:00, Fővám tér
„Talpra Magyar!” a címe annak a végén csak összejött közös megmozdulásnak, amelyet inkább szánnak aktuálpolitikai kormányellenes demonstrációnak, mint az 1848. március 15-re, a szabadságharcra emlékező ünnepségnek. Ezt nem is titkolják a szervezők, akik a többi között úgy hirdetik a megmozdulást, hogy „Ha sokan megyünk el március 15-én tüntetni, akkor újabb ütést viszünk be a Fidesznek! Ha sokan megyünk el április 8-án szavazni, akkor győzni fogunk!”.
Az ünnepségen beszédet mond Karácsony Gergely, az MSZP-PM közös miniszterelnök-jelöltje és Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, listavezetője.
Jobbik Budapest, 15.00, Batthyány-örökmécses
A Jobbik Magyarországért Mozgalom, folytatva eddigi hagyományait, ismét az utcára hívja a híveit március 15-én. A központi megemlékezés Budapesten lesz, a Batthyány-örökmécsesnél. Ezen beszédet mond Vona Gábor miniszterelnök-jelölt, Volner János frakcióvezető, Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke, valamint Jakab Péter, a Jobbik szóvivője. A programban szerepel még az is, hogy országgyűlési képviselőjelöltjei ünnepélyesen felesküsznek a Szent Korona hiteles másolata előtt.
LMP Budapest, 12:00, Hotel Benczur
Az LMP némileg rendhagyó, s így a választások előtti összefogás-nem összefogás mizéria közepette akár azt is mondhatjuk: szimbolikusan ünnepel: nem vesz részt a közösnek szánt demokratikus ellenzéki rendezvényen, de nem is tart olyan központi ünnepséget, amellyel az utcára hívná a híveit (igaz, általában zárt helyen szokott a párt ünnepelni).
„Nemzeti függetlenséget, megújuló Magyarországot!” címmel lesz az ünnepi rendezvényként hirdetett – ingyenes és sajtónyilvános – konferencia, az Ökopolisz Alapítvánnyal közösen, s ezen mond beszédet Hadházy Ákos, az LMP társelnöke és Szél Bernadett, a párt miniszterelnök-jelöltje. A konferencián egyébként olyan kérdéseket boncolgatnak mint hogy „mekkora veszélyt jelent nemzeti függetlenségünkre a növekvő orosz befolyás, mennyire teszi kiszolgáltatottá hazánkat a hosszútávú gázszerződések és a paksi beruházás nyomán kialakuló energiafüggőség? Nevezhetjük-e mindezt a hódítás új formájának? Milyen szövetségi rendszerben van esélyünk Magyarország megújítására? Milyen jövőt hozhat országunk számára, ha a kormány továbbra sem hagy fel a nyugati szövetségeseinkkel szemben folytatott ellenséges retorikával, miközben dübörög a keleti nyitás? Egyenrangúság vagy kiszolgáltatottság?”
Magyar Kétfarkú Kutyapárt Budapest, 12:00, Oktogon
Megtréfálta a viccpárt azokat, akiknek a szándékában áll(t) elmenni az alternatív Békemenetre, amelyet a Magyar Kétfarkú Kutyapárt hirdetett meg azzal, hogy „annak örömére, hogy lesz Békemenet, mi is szervezünk aznapra egyet. Magyarország legyen a Két Békemenet országa!”. Eredetileg egy másik helyszínre invitálták az eddigi kutyapárti demonstrációk tapasztalatai alapján borítékolhatóan jókedvű menetre a résztvevőket, ám végül változtattak az eredeti tervn. A gyülekező az Oktogonon lesz, s a menet a következő vonalon megy végig: Oktogon –Blaha Lujza tér – Astoria – Erzsébet tér.
Momentum Budapest, 10:00, 10:00 Városháza park
„Tettre ifjak, Tettre végre” címmel rendez egész napos ünneplést a Momentummal a párt, amely a Városháza Parkban kialakított Remény Központba várja a szimpatizánsait egy közös piknikezésre a város közepén! Az estig tartó piknik programja (e cikk írásakor) még alakulóban volt, annyi bizonyossággal, hogy estére egy nagy közös bulit hirdették meg ugyanott.
A Momentum ugyanakkor külföldön, Londonban (Notting Hill, Kossuth Lajos emléktáblája) is tart megemlékezést, ahova pártpreferenciától függetlenül minden angliai magyart várnak közös megemlékezésre.
Szolgálati közleményféle Jól gondolja meg, aki szabadtéri programok mellett dönt, mivel nem várható túlságosan jó idő, meleg még annyira sem. Az Országos Meteorológiai Szolgálat országos előrejelzése szerint közepesen vagy erősen felhős lesz az ég, szórványosan alakul ki zápor. A déli, délkeleti szél megélénkül, helyenként meg is erősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1 és +4, a legmagasabb nappali hőmérséklet 9 és 15 fok között valószínű. Autóval a fővárosban közlekedni nem érdemes – mindenütt lezárások és parkolási tilalmak lesznek – ezekről bővebben a többi között a police.hu-n, illetve a fővárosban a bkk.hu honlapon lehet részleteket találni. Budapesten már március 13-tól, egészen 16-ig lesznek lezárások és parkolási tilalmak a II., V., VI., VIII., IX., XI. és XIII. kerületben.
A húsz leggazdagabb német sorába tartozott volna a Kósa Lajosra állítólag 4,3 milliárd eurót rábízó titokzatos németországi hölgy. Megelőzve a Tschibo-birodalom vagy az Axel Springer tulajdonosát.
A 2015-ös német topmilliárdos-mezőnyben a 18-ik helyen lenne az a hölgy, aki a Magyar Nemzet állítása szerint rábízott Kósa Lajosra 4,3 milliárd eurót, s aki egy hatalmas örökség tulajdonosa maga az érintett szerint.
Az akkoriban a listát vezető milliárdos (a Schaeffler ipari csoport tulajdonosa) 26,9 milliárd dollárnyi vagyon felett rendelkezett, utána következtek olyan cégek birtokosai, mint az Aldi (Süd és Nord), a BMW, az informatikai óriás SAP. A 4,3 milliárd euró dollárban 5,2-5,3 milliárd például több, mint a Tschibot jegyző Heinz testvérek külön-külön számolt vagyona. Négymilliárddal pedig jócskán lemaradva következett az Axel Springer médiabirodalom (egyik) tulajdonosa.
Nem tudom, én biztosan nem ezt javasolnám annak, akinek ennyi szabadon felhasználható pénze van. ( A Kósa Lajosra bízott mintegy ezerháromszáz milliárd forintról van szó, amelyről a Független hírügynökség is írt.) És szerintem egy vagyonkezelésben is bizonyára járatos ügyvéd se ezt tenné. Kósa személyétől függetlenül.
Az egész – ha tényleg így történt – orbitális (adó-)csalásgyanús voltát ehelyütt nem részletezem, megteszik ezt a megnyilatkozó politikusok. Pusztán arra próbálom rávezetni a nagyérdeműt, mennyire életszerű a sztori. Különösen az a magyarázat, amivel mindenki Lalija megtoldotta a hvg.hu-nak és az atv.hu-nak.
Nevezetesen hogy – amellett persze, hogy „ez egy igazi szélhámosság, kamutörténet, soha senkinek nem vettem semmilyen állampapírt, és soha senkitől semmilyen ilyen pénzt nem fogadtam el” -, tessenek megkapaszkodni, „egy munkatársamnak az ismerőse jelentkezett, hogy van egy hölgy, aki hihetetlen összeget örökölt Németországból, és hogy mit csináljon vele, mondta, hogy tegye magyar állampapírba, meg hozza Magyarországra és fektesse be. De semmi közöm hozzá!”
„Ez a történet úgy néz ki, hogy sokkal korábban megkeresett ez a hölgy az ügyvédjével, hogy ő egy ilyen óriási örökségnek a birtokába jutott. Én mindig mondtam, ha valóban jut, akkor tegye ezt magyar állampapírba, és valósítson meg Magyarország számára jó beruházásokat, főleg Kelet-Magyarországon.”
Tehát van valaki, aki örököl (!) Némethonban 4,3 milliárd eurót, és az illető ezzel mindjárt egy magyar ügyvédhez, illetve egy politikus munkatársának ismerőséhez rohan, mert fogalma sincs, mit tegyen ekkora gigantikus összeggel.
Nem egy privátbankba sétál be, olyan pénzintézeti részlegbe, ahol ennek ezredrészéért személyi bankárt adnak neki, aki állandóan rendelkezésére áll, olyan befektetési portfóliót állít össze, amiből a legtöbb hozható ki (akár 15-20 százalékos éves hozam), olyan összetételben, ahogyan az ügyfélnek tetszik. És nincs egyetlen tanácsadó se a környéken, aki efelé terelné, a magyar ügyvéd se ezt ajánlja neki. Hanem hogy tegye magyar állampapírba, aminek hozama néhány százalék évente.
És ekkor abból indultunk ki, hogy az örökség (?) gazdájának semmi üzleti érzéke nincs, nem akar bajlódni akkora összeggel, amely még Németországban is fehér holló ritkaságú (t. i. nem gyárat, kereskedelmi láncot satöbbi, hanem kápét hagyott hátra az elhunyt).
Ezerháromszázmilliárd forint akkora pénz, hogy a legtöbb magyar fel sem tudja fogni, mit lehet kezdeni vele. Szerencsére, nem vagyunk egyformák, Kósa Lajos például lazán hozza a kötelezőt, ő képes kezelni ekkora összeget. Szó szerint és átvitt értelemben egyaránt. És cikkünk második feléből az is kiderül, hogy volt idő, amikor Kósa, még a Fidesz frakcióvezetőjeként, nagyon fel volt háborodva azon, ha kiderült, hogy valakinek sok és ismeretlen eredetű pénz van a számláján.
A Magyar Nemzet találta meg azt a közjegyzői okiratot, amelyet öt évvel ezelőtt állítottak ki Kósa Lajos nevére. Az állítólagos okirat Tóth Ádám közjegyzői budapesti belvárosi irodájában készült. A megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter, aki korábban a Fidesz frakcióvezetője, valamint Debrecen polgármestere is volt.
A jelenleg miniszterként dolgozó Kósa 2013. január 28-án kötött szerződést megbízójával, és arra kapott megbízást, hogy
4 353 000 000 euró értékben vásároljon helyette kötvényeket. (Ez az összeg hozzávetőlegesen 1300 milliárd forint.
Az okiraton kitakarták a megbízó adatait, így a dokumentumból csupán annyi derül ki, hogy magyar állampolgárról van szó.
Kósa Lajos pénzt vehetett fel a számláról, átutalásokat végezhetett és teljes körű számlaügyintézést bonyolíthatott le, egyedül a számla megszüntetésére nem kapott jogosultságot.
A pénzt az FHB Kereskedelmi Bank Zrt.-nél helyezték el a cikk szerint, és a megbízó felruházta Kósa Lajost, hogy a „megbízó helyett és annak képviseletében a jelzett összegből magyar államkötvényeket vásároljon”, és azokat a „megbízó nevén vezetett befektetési számlán elhelyezze”.
Kósa Lajos nem mindig szerette a titokzatos számlamozgásokat
A Független Hírügynökségben sem láttunk még ennyi pénzt, a memóriánk azonban működik. Arra is emlékszünk például, hogy 2014-ben Simon Gábor szocialista politikus százmilliói kapcsán a Fidesz több kérdést is felvetett. Akkoriban Kósa Lajos, a kormánypárt ügyvezető alelnöke volt, és meglehetősen nagy vehemenciával igyekezett megtudni, hogy Simon „eltitkolt” negyed milliárdja azonos-e azokkal a „gyanús százmilliókkal”, amelyekről Gyurcsány Ferenc valamikor korábban említést tett a szocialista párt gazdálkodásával kapcsolatban.
Emlékezetes, Gyurcsány akkoriban azt mondta, amikor ő volt a párt elnöke sok helyről vándorolt oda a pénz. „Ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk” – tette hozzá akkor már a DK elnökeként. Ez bátorította fel a „tisztakezű” debreceni politikust, hogy feltegye a kérdést: e gyanús pénzek egy része került meg Simon számláján? Felháborodása határtalan volt, újabb és újabb feltételezésekkel állt elő a szocialisták piszkos pénzügyeit illetően. Azt akarta megtudni, hogy Simon gyűjtött-e adományt, támogatási pénzt az MSZP-nek, és ha igen, akkor abból használtak-e fel esetleg politikai célra?
Szavaiból az derült ki, hogy az ilyen szabálytalan pénzügyi manőverek távol állnak a kormánypárt erkölcsi tisztaságától. Kérdésesnek nevezte még azt is, hogy a szocialista vezetésnek van-e tudomása arról, hogy mások is parkoltatnak-e további százmilliókat különféle számlákon? Kósa szerint ezeket még a választási kampány előtt tisztázni kell. „Ha nem adnak választ ezekre a kérdésekre, az összes korrupciós vád, amit a Fideszre megfogalmaztak, a szocialistákra hull vissza” – fogalmazott Kósa. Hozzátette, ha nem tisztázzák magukat, egyértelművé válik, hogy „az MSZP szügyig gázol a korrupcióban”.
Kósa Lajos most azt nyilatkozta a napvilágra került közjegyzői iratról, hogy egy barátja ajánlott neki egy német hölgyet, aki nagyobb összeget örökölt, és ezt szeretné befektetni.
Hogy is mondta Pokorni Zoltán, még a második Orbán-kormány hatalomra kerülése előtt? Aki lop közülünk, annak le kell vágni a kezét.
Bár a legtöbb ingatlan 40-60 négyzetméteren talál vevőre, Budapesten a legnagyobb növekedés a 100 négyzetméter feletti kategóriában van, és kiugróan a 600 ezer forintnál magasabb egységárnál. Közben megjelentek eladóként a korábban befektetési céllal vásárlók.
A válságot megelőző időszak tranzakciós számát döntheti meg idén az ingatlanpiac, 160-180 ezer adásvétel bonyolódhat 2018-ban – derül ki a Duna House legfrissebb becsléséből. Ez 10-20 százalékos bővülés lenne. Az mindenesetre biztos, hogy februárban 13 százalékkal több, 12,8 ezer ügylet köttetett, mint egy évvel korábban, és az első két hónap összesített adata 2008 óta a legnagyobb.
Az eddig is dinamikus piaci pörgés részadatai szerint Budapesten és vidéken is
a legkeresettebbek a 40-60 négyzetméteres lakások,
az ügyletek nagyjából 40 százalékát teszik ki. A legnagyobb növekedés azonban a fővárosban a 100-120 négyzetméterűek körében történt (Budán 8, Pesten 4 százalékpont), de ezzel együtt ez a kategória mindössze 6-10 százalékban részesül az összpiacon belül. Vidéken átlagosan azonban a legkeresettebb méretű lakások körében volt a legnagyobb tranzakciószám-növekmény.
Az általános drágulás közepette érdekes tendencia, hogy az alacsonyabb négyzetméterárakban csökkent a kereslet tavaly februárhoz képest: Budán a 400 ezresig, Pesten a 350 ezresig, vidéken a 200 ezresig. Ettől felfelé viszont nagyobb mennyiségben cseréltek gazdát most a lakások.
A legkiugróbb emelkedés Budapesten a 600 ezer forint feletti
csoportban figyelhető meg: Budán 12 százalékponttal, Pesten 10 százalékponttal több ügyletet jegyeztek fel. Vidéken a legmagasabb mért, a 400 ezres kategóriában minimális volt ez a növekedés.
A drágább ingatlanok dominanciája jellemzi Budát, majdnem minden második lakás 40 milliónál drágább, Pesten 22 százalékkal a 15-20 milliós kategória a legnépesebb, ahogyan a vidéki átlagban is ez figyelhető meg; egy éve a Közép-Magyarország régió nélkül mért átlagban még az 5-10 millió közti lakásokból kelt el a legtöbb (36 százalék), mostanra az egy léptékkel nagyobb sáv (30 százalék) részesedése az első.
Általános jelenség az értékesítési idő hosszabbodása. Különösen a tégla építésűeké Budapesten – vidéken stagnáló, csökkenő. A panelek esetében kisebb ez az időnövekmény.
Változatlanul növekszik a befektetési célú ingatlanvétel. Budapesten majdnem minden második ügylet, a vidékiek esetében közel harmaduk emiatt cserél gazdát. A Duna House új elemként regisztrálta idén februárban
a korábban befektetésként eladott lakások
értékesítését: a fővárosban ez (12 százalék) a negyedik leggyakoribb ok volt, vidéken (2 százalék) viszont a sor végén található. Értékben azonban Budapesten 38 millióval a harmadik legmagasabb árkategóriát képviselnek az ilyen ingatlanok, vidéken viszont (21 millió) ezt az okot regisztrálták leggyakrabban.
„Elég volt abból, hogy a kormányzat korlátolt korifeusai minősíthetetlen stílusban és színvonalon minősítgessék a magyar felsőoktatás által létrehozott értékeket!” – írta a Népszavában megjelent hír szerint hétfői közleményében az Oktatói Hálózat.
EzzelNémeth Szilárd múlt heti kijelentéseire reagáltak, ugyanis a Fidesz alelnöke szerint túl sokan járnak egyetemre, egyes felsőoktatási intézmények pedig annyit érnek, mint „vászontarisznyán a lakat”.
„Attól, mert valaki tetőfedő, még nem hülye. És nem kulturálatlan ember, és így tovább. Hanem végzi a munkáját, méghozzá olyan munkát, amit te komám, nem tudsz elvégezni a professzori székből” – üzente a kormánypárti politikus.
A magyar felsőoktatásban oktatókat és kutatókat tömörítő Oktatói Hálózat szerint
Németh Szilárd tovább folytatja az ország félrevezetését az állítólagosan fölösleges diplomákról,
tovább folytatja „a hazug propagandát, a nyomásgyakorlást”, hogy még kevesebben járjanak egyetemre, sőt, már az érettségiig se jussanak el.
Ezenközben az igazság az, hogy egy diplomás fele annyira van kitéve a munkanélküliség veszélyének és kétszer akkora átlagos keresetre számíthat, mint egy érettségizetlen szakmunkás. Magyarországon ma nem túl sokan, hanem túl kevesen tanulnak mind közép-, mind felsőfokon, és a lecsúszó iparágak lobbistái által vezérelt oktatáspolitika ezt a hiányt minden eszközzel tovább fokozza. Hazánk és gyermekeink jövőjét áldozzák fel azért, hogy néhány elavult vállalkozás olcsóbb bérrabszolgákhoz jusson. – írták az oktatók.
Kérdéseket próbáltunk küldeni a választásokon induló, korábban nem igazán ismert pártoknak, hogy olvasóink is megismerhessék programjukat. Csak töredékük válaszolt. Több olyan is volt, amelyhez még elérhetőséget sem lehetett találni.
A Nemzeti Választási Bizottság ülése. MTI Fotó: Balogh Zoltán
Összesen 40 párt akart országos listát állítani, de többnek a nyilvántartásba vételét elutasította a Nemzeti Választási Bizottság. Még az NVB döntése előtt megkerestük a, mondjuk így, kevésbé ismert, jól látható politikai tevékenységet korábban nem igazán végző pártok mindegyikét, hogy feltegyünk nekik néhány, a programjukra vonatkozó kérdést. A 29 ilyen pártból körülbelül 15-nek tudtuk elküldeni a kérdéseinket – a többiekhez ugyanis
nem találtunk még elérhetőséget sem.
Ezek után mindössze öt párttól kaptunk választ. Az Értünk Értetek párttól elég hamar, de ők is csak azt kérdezték, mikorra és milyen terjedelemben kérjük a válaszaikat. Azóta nem hallottunk róluk. A Sportos és Egészséges Magyarországért Párt pedig türelmet kért.
Érdemi választ tehát összesen három párttól érkezett: a Kell az Összefogástól Weith Katalin miniszterelnök-jelölt, az Iránytűtől Schiller László pártelnök, az A Mi Pártunk nevében pedig Száva Vince pártelnök válaszolt – utóbbi párt listájának nyilvántartásba vételét végül elutasította a Nemzeti Választási Bizottság.
Az országos listát végül sikeresen állító pártok közül
nem válaszolt levelünkre
a Szegényekért Párt, az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt és a Net Párt.
El sem értük el a Magyarországi Cigánypártot, a Tenni Akarás Mozgalmat, a Közös Nevező 2018-at, a Családok Pártját és a Medetét – utóbbi kettőről egyébként a hvg.hu kiderítette, hogy szorosan összefonódnak egymással és az Összefogás Párttal is.
És akkor lássuk a három párt, az A Mi Pártunk – IMA (IMA), a Kell az Összefogás (KÖSSZ) és az Iránytű válaszait:
Milyen eredményre, hány képviselői helyre számítanak a választásokon?
IMA: A Mi Pártunk – IMA 99 országgyűlési képviselő jelölttel indult, ebből 49 képviselőnk teljesítette a 600 és 1200 közötti ajánlást, legalább 30 képviselőre számítunk.
Iránytű: Célunk, hogy bejussunk a Parlamentbe.
KÖSSZ: Közel ezer településen vagyunk jelen, civil szervezetekkel együttműködésben és saját kapcsolati hálónk révén, így 220 és 250 ezer közötti szavazatra számítunk, ami 5%-nak megfelelő eredmény, mellyel a Parlamentbe kívánunk jutni.
Szükség van-e Önök szerint a külföldről támogatott civilek elleni törvényre?
IMA: A civil törvény számunkra akkor fogadható el, amennyiben hátrányt nem okoz a civil szervezeteknek.
Iránytű: Nincs.
KÖSSZ: Véleményünk szerint Magyarországon a civil szervezetek nélkülözhetetlen munkát végeznek a társadalomban, és ezzel hatalmas terhet vesznek le az állam válláról. Az alapvető működési előírásoknak megfelelő szervezetek tevékenységét mindenképpen támogatni kell. A civil szervezetek működését szabályozó törvényeket a leírt elvárásoknak megfelelően szükséges és elégséges megalkotni.
Önök támogatják-e, hogy a CEU továbbra is Magyarországon folytassa tevékenységét?
IMA: A CEU, amennyiben nem okoz károkat hazánk oktatásában, akkor üdvözöljük maradását.
Iránytű: Igen.
KÖSSZ: Magyarország az oktatás európai fellegvára lehetne, amennyiben több, nemzetközi felsőfokú oktatási intézmény nyitná meg a kapuit Budapesten. A CEU-hoz hasonlóan, örömmel vennénk a UCLA vagy a Yale európai központját hazánkban.
Önök szerint hány éves korig kell a tankötelezettségnek tartania?
IMA: A tankötelességet legalább 18 éves korig tartjuk megfelelőnek.
Iránytű: 16.
KÖSSZ: A magasabb iskolázottság pozitívan hat az egyén életszínvonalára, testi és mentális egészségére, csökkenti a munkanélküliséget, a bűnözést, és az egészségügyi költségeket. Ezért a tankötelezettséget 18 éves korig szükségesnek tartjuk kiterjeszteni.
Szükség van-e a határon álló kerítésre?
IMA: A kerítést jónak tartjuk, kevesebb költséggel.
Iránytű: Igen.
KÖSSZ: A kialakult migráns-válság kapcsán felépített kerítés az elvárásoknak megfelelően szabályozta a menekült áradatot. Véleményünk szerint a kerítésnek addig szükséges állnia, amíg a menekültek hazájában béke és nyugalom nem alakul ki. A nemzetközi szervezeteken keresztül Magyarországnak is felelősséget kell vállalnia a polgárháborús állapotok felszámolásában, hogy mindenki a saját hazájában maradhasson és békében élhesse az életét az otthonában. Ugyanakkor különös figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a hazai lakosság biztonsága mellett, ne szigetelődjünk el, hanem maradjunk része a nemzetközi vérkeringésnek.
Teljesítenék-e az uniós kvótákat?
IMA: Az uniós kvótákat részben betartanánk.
Iránytű: Nem.
KÖSSZ: A jelenleg meghatározott, alig több, mint ezer fős uniós kvótát elfogadhatónak tartjuk, melyet Magyarország teljesített. Az ettől való eltérő javaslatok további tárgyalásokat igényelnek.
Hogyan határoznák meg az éves nyugdíjemelést?
IMA: A nyugdíjemelést 3 lépcsőben képzeljük el. Összesen 50 %-os nyugdíjemelést, évente 10%-kal.
Iránytű: A nyugdíjas inflációt figyelembe véve.
KÖSSZ: A választást követően az első legfontosabb intézkedésnek tartjuk, hogy akinek nem éri el a jövedelme, bevétele a létminimumot havonta, annak 100 ezer forintra ki kell azt egészíteni, beleértve a nyugdíjakat is. A nyugdíjemelést progresszíven kívánjuk meghatározni, de ellentétben a jelenlegi gyakorlattal, akinek alacsonyabb a nyugdíja, az magasabb emelésben részesül. Ezzel biztosítani tudjuk a valódi esélyegyenlőséget a nyugellátás területén is.
Szükség van-e Önök szerint a hatósági gázárra?
IMA: A hatósági gázárra szükség van.
Iránytű: Igen, de évente élve a korrekcióval, figyelembe véve a gázárak világpiaci alakulását.
KÖSSZ: A gázár hatósági szabályozását mindenképpen fontosnak tartjuk az állampolgárok érdekében. Körültekintően kell azonban bánni ezzel a szabályozással a piaci viszonyok között. Az emberi életet szolgáló alapvető elemek, mint például az energiaforrás, nemzeti vagyon része, mely mindnyájunk tulajdonát és biztonságát kell hogy jelentse. Senki nem sajátíthatja ki és birtokolhatja önös vagy üzleti célból.
Támogatják-e a paksi atomerőmű bővítését?
IMA: A paksi erőmű bővítését támogatjuk, kizárólag jelentős költségvetési enyhítéssel.
Iránytű: Nem.
KÖSSZ: Ennek a kérdésnek a megválaszolásához elengedhetetlen, hogy szakértőkkel feltárjuk és megvizsgáljuk azokat a hatástanulmányokat és terveket, melyeket jelenleg titkosított a kormány. Ezek nélkül az adatok nélkül nem alkotható megalapozott állásfoglalás ebben a témában.
Milyen korrupcióellenes intézkedéseket tartanának szükségesnek?
IMA: Korrupcióellenes törvényt támogatjuk, szigorú törvény meghozatalával.
Iránytű: Az országgyűlési képviselők visszahívhatóságának bevezetése; a korrupcióval érdemben megvádolt képviselők mentelmi jogának megvonása; korrupciós ügyben elítélt képviselőknek letöltendő börtönbüntetés kiszabása; az állami megrendelésekhez köthető offshore cégek azonnali, zárolása, ellenőrzése; a vagyonbevallások összevetése a NAV adataival, az eltérések szankcionálása; nemzeti vagyonregiszter bevezetése; az állami földek bérbeadásának 100%-os felülvizsgálata; az állam és az önkormányzatok csak olyan cégekkel köthetnek szerződéseket, amelyek legalább 6 hónapja be vannak jegyezve és a tulajdonosi háttér teljesen átlátható; a piacgazdaság versenyhelyzetén kívül meggazdagodott oligarchák elszámoltatása, szankcionálása akár vagyonelkobzással is.
KÖSSZ: Az első és legfontosabb lépés a korrupció azonnali megállítása. Ehhez a legkorszerűbb technológiákat hívjuk segítségül. (pl. blockchain stb.), mely azonnal átláthatóvá teszi a közbeszerzési és állami pénzmozgásokat. Az eddigiekben felmerült korrupciógyanús ügyeket fel kell tárni és kivizsgálni, majd számonkérni és szankcionálni.
Amennyiben időközben más párttól is kapunk még válaszokat, természetesen azokat is közölni fogjuk.
Szanyi Tibor, szocialista EP-képviselő tegnap, a strasbourgi plenáris ülésén a magyarok nevében elhatárolódott Lázár János bécsi videójától. A németül elhangzott felszólalás magyar nyelvű szívességi fordítását alább olvasható.
„Az elmúlt napokban az osztrák és magyar közbeszéd egyik fő témája Lázár János, Orbán Viktor Miniszterelnökségét vezető miniszter Bécsben készült videója volt. Orbán minisztere olcsó, gyűlöletkeltő kampányuk részeként úgy próbálta beállítani Bécset, Európa egyik legszebb városát ebben a videóban, mintha a Favoriten kerületben apokaliptikus körülmények uralkodnának. Arról igyekezte szavazóit meggyőzni, hogy az egyébként láthatóan tiszta utcák szeméttel vannak borítva, ami annak köszönhető, hogy Bécs ezen kerületében már csupán migránsok élnek, akik kiszorították a tősgyökeres bécsieket.
Mi magyar és egyben európai demokraták sokasága szeretnénk tudatni a megsértett bécsiekkel, az osztrák és európai barátainkkal, hogy a magyarok többsége nem szavazott erre a kormányra. Ez a kormány csalással és korrupcióval bitorolja a hatalmat Magyarországon. Gyűlöletkeltő beszédeik miatt végtelenül szégyelljük magunkat, és elnézést kérünk nem csak a bécsiektől, de minden európai polgártól, továbbá az ENSZ-nél, valamint a Bécsben működő más nemzetközi szervezetekben dolgozó embertől, akiket az Orbán-kormány főminisztere durván megsértett.”
Hetven új útvonalat indít a nyárig a Wizz Air, s ehhez huszonegy új Airbus A320-as családba tartozó repülőgépet is vásárolnak.
A magyar hátterű Wizz Air diszkont légitársaság az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint négy új célállomást és hetven új útvonalat vesz fel járathálózatába. A nyári szabadságukra készülőknek nem árt tudni, hogy ezentúl a légitársaság júliusig felveszi a célállomásai közé Athént, Tallinnt, Harkovot és Bécset is, ez utóbbi reptér a Wizz Air hálózatában nyártól bázisként üzemel majd. A bővülés több mint kétmilliárd dolláros befektetést jelent 11 bázison Magyarországon, az Egyesült Királyságban, Ausztriában, Lengyelországban, Ukrajnában, Romániában és Grúziában. Budapestre újabb Airbus A320-as érkezik, amellyel a ferihegyi flotta repülőinek száma 11-re nő.
A Wizz Air tavaly novemberben jelentette be, hogy 146 Airbus A321neo repülőgépet rendelt, és ezzel rendelésállománya 281-re nőtt.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Állami ünnepség
