Kezdőlap Itthon Oldal 364

Itthon

Bréking nyúz, szeptember 18. – Tudósítás a másik valóságból

0

Folytatja Vitray Tamás „leleplezését” a Pesti Srácok, a szokott gyűlölködő stílusban számol be az Index körüli tulajdonosváltásról az Origo, de azért a kormánypropaganda egyik fő témája Gyurcsány Ferenc tegnapi parlamenti beszéde. Lapszemlénk az alternatív valóságból.

Folytatódik a Vitray Tamásról szóló sorozat a Pesti Srácokon

„Vitray Tamás ötvenhatban politikai tiszti egyenruhájában mászkált, amikor két vasutas belekötött. Ezután elrejtette az uniformist, és csak novemberben látogatott el a HM-be, ahol az agitpropos hadnagynak állítólag megengedték, hogy ne vegyen részt a megtorlásban. Szintén hadnagy volt iskolatársa nem volt ilyen szerencsés: őt „meggyilkolták” a forradalmárok. Bár Vitray ezután disszidálni próbált, és elkapták, memoárja szerint simán elengedték. A Magyar Rádióhoz a hírszerző-főiskola egykori párttitkára vitte be, ott propaganda-anyagokat készített, másodállásban a rendőrklub (!) tagságát tanította angolra. Rövid ideig a tibeti vérengzést kínai szempontból megmagyarázó szövegeket fordított a Kínai Nagykövetségen, majd a hírszerzés fedőszervének, a Chemolimpexnek az angol levelezője volt. Ezután került a tévéhez, ahol rögtön ő készíthetett interjút az ENSZ-ben a magyar ügyet elgáncsoló Péter Jánossal. Már 1960-ban kimehetett az olimpiára, majd a BBC-hez küldték, hogy tanulmányozza a brit közszolgálati adót.”

Fotó: Wikipedia Commons

A Figyelő „a szemkilövető hazugságaival” foglalkozik

„Az, hogy a magyar Parlamentben olyan emberek ülnek, akik a magyar emberek ellen dolgoznak, sajnálatos, ám megszokott dolog. Rákosi és Kádár is ott pöffeszkedett a gyönyörű épületben, ám az újabb generációs nemzetrontók is a padsorokba ülve veszik fel a magyar emberek adóforintjaiból összejött apanázsukat.

A legbicskanyitogatóbb közölük viszont Gyurcsány Ferenc. A bukott miniszterelnök, aki egyben matematikus is – elég a huszonhárommillió románra vagy a legkisebb prímszámra gondolni –, ismét nagyot ment. LáriFeri ugyanis diktátornak Orbán Viktort az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján. (…)

De hogy pont Gyurcsány mondja ezt? Az az ember, akinek miniszterelnöksége alatt embereket nyomorítottak meg jelzésnélküli rendőrök, akinek regnálása alatt tüntetők szemeit lőtték ki, a csípős könnygáz illata és vízágyú robaja verte fel a főváros utcáit? Ez az ember diktátorozik?”

Gyurcsányt szidja a Magyar Idők is

„Vérszagra gyűl(t) az éji vad a Parlamentben. Előbújtak azok, akik a hazájukat mindig örömmel, készségesen és kéjjel árulták el. Sziszegve, fröcsögve kezdték gyalázni a magyar kormányt és a miniszterelnököt. Gyávák. Olyan bukott politikusok, akikről a nép április 8-án harmadszorra is elmondta, mit gondol róluk. És nem. Nem azt mondták, Feri. (…)

A hibbant Néró, a ripacs, a saját népére támadó paprikajancsi tegnap mégis vad rikácsolásba kezdett. Az egykor a saját felgyújtott városának lángjaiban gyönyörködő bukott miniszterelnök tegnap újra előbújt, és rekedtes hangján, ordítozva kezdett vagdalkozni.

Az a Gyurcsány kezdett a parlamentben gesztikulálva nagy hangon diktatúrázni, aki lovasrohamot vezényelt a népe ellen. Aki elnézte, sőt megjutalmazta azokat az azonosító szám nélküli, símaszk mögé bújt, viperával verekedő állatoknak a főnökeit, akik kiadták a parancsot szemmagasságban leadott lövésekre, és akik a magyarokra uszították a magyar rendőröket. Akik magyarokat uszítottak magyarokra.

A harmadszorra is elkergetett politikusok ma idegen országok segítségével akarják a hatalmat magukhoz ragadni. Nem most látunk ilyet először. Meg se lepődünk rajtuk.”

Sőt, még a 888-on is előkerül, Ujhelyi Istvánnal együtt

„A „ki a nagyobb hazaáruló” címért folyik a verseny a baloldalon.

Gyurcsány Ferenc Rónai Egonnál kifejtette, hogy Ujhelyi Pista egy évvel ezelőtt még azt sem szavazta meg, hogy legyen Soros-Sargentini-jelentés.

A kígyómester egy zavaros logika alapján arra céloz, hogy Ujhelyi szinte nem lett hazaáruló, ami a baloldali szavazók és az ideológiai elvárás számára óriási csalódást okozott.

De Ujhelyi a Facebook-oldalán rögtön leszögezte, hogy ő bizony már egy évvel ezelőtt is vígan árulta el és szúrta hátba hazáját.”

Az Origo sajátos módon számol be az Index körüli tulajdonosváltásról

„Spéder Zoltán eladta a cemp-x online Zrt.-ben lévő közvetett tulajdonát. A lényegét tekintve Simicska Lajoshoz tartozó, a kampányban a Jobbiknak hízelgő Index igazgatótanácsából egyből kitették Simicska rokonát, Nagy-Ajtony Csabát, és Kereszty Gábort is, Sváby András egykori társát, a balliberális tévést. Bodolai László maradt, Kereszty helyett pedig egy másik baloldali egykori tévést vettek be a háromtagú igazgatóságba, Szombathy Pált, Horn Gyula felfedezettjét. Információink szerint a bizonytalanság tovább nőtt az Index szerkesztőségben, sok dolgozó a fizetéséért aggódik, nem túlzás pánikról beszélni.”

Miért ment Orbán Putyinhoz? Szavazzon!

0

Sokadik alkalommal találkozott egymással Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin, ezúttal Moszkvában. A találkozó utáni sajtótájékoztatón csak általánosságokról volt szó, semmilyen konkrétumról nem beszéltek.

Ön szerint mi szükség volt az újabb találkozóra?

This poll is no longer accepting votes

Miért találkozott Orbán és Putyin?
×

Erről beszélt Orbán és Putyin

1

Orbán kiegyensúlyozottnak és kiszámíthatónak nevezte a Magyarország és Oroszország közötti kapcsolatot. Putyin Magyarországot kulcspartnernek nevezte.

Orbán a Kremlben az őt fogadó orosz elnök társaságában örömét fejezte ki, hogy idén is megtartják a kétoldalú találkozójukat.

„Az önnel való találkozónak nagy jelentősége van a magyar politikában, hiszen fontos partnerei vagyunk egymásnak”

– mondta Vlagyimir Putyinnak.

Azt is mondta: Magyarországnak szüksége van a kiszámítható partnerekre, és „örülök annak, hogy évek óta kiegyensúlyozott és kiszámítható a két ország közötti kapcsolat”.

Szerinte nem mondhatni, hogy a nemzetközi környezet mindig kedvező lett volna az együttműködéshez, de „a kedvezőtlen dolgok arra valók, hogy legyőzzük őket”, és ez végül is sikerült, mert hiába esett vissza a két ország közötti kereskedelem a szankciók következtében, sikerült megfordítani a tendenciákat.

Orbán közölte:

azzal a szándékkal érkezett Moszkvába Vlagyimir Putyinhoz, hogy megköszönje az elmúlt években végzett munkát,

és hogy a fejlődésnek további távlatokat nyissanak a kereskedelemben, a beruházásokban, az energetikában, a mezőgazdaságban és a kultúrában.

Putyin arról beszélt, hogy Magyarország Oroszország egyik kulcspartnere Európában, a kétoldalú kapcsolatok sokoldalúan fejlődnek. Méltatta, hogy a kétoldalú kapcsolatok mind a kormányközi bizottság, mind a régiók szintjén jól működnek. Azt mondta, hogy a kereskedelmi forgalom pozitív tendenciát mutatott tavaly, 25 százalékkal nőtt, és idén, az első fél évben is ugyanennyivel bővült. Szerinte a kölcsönös beruházások szintje elérte a mintegy 1 milliárd dollárt és további befektetésekre van kilátás.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A találkozó után tartott közös sajtótájékoztatón Putyin az egyre élénkebb gazdasági kapcsolatokról beszélt, megemlítve a hármas metró felújítását, azt, hogy Oroszország szállítja a magyarországi gáz 60 százalékát és a paksi bővítést. Szóba került a szíriai háború is.

Orbán szerint magyar érdek, hogy Európa két fele között jó legyen az együttműködés. Beszélt arról, hogy

megszületett 2020-ra is a gázszállítási szerződés, 

valamint egy új, Budapest-Kazany repülőjárat is szóba került.

Magyarország emellett pályázik arra a lehetőségre, hogy amikor Törökországból, déli irányból megépítik majd a gázvezetéket, akkor az Magyarországon keresztül haladjon, mert az a magyar gazdaságnak nagy lehetőséget adna. Orbán arra kérte Putyint, komolyan fontolja meg a gázvezeték Magyarországra „beléptetését”.

Orbán még megemlítette. hogy a paksi bővítés bátor vállalkozás volt, hogy onkológiai együttműködés kialakítására, egy oktató-kutató intézet létrehozására is törekednek Oroszországgal, és beszéltek pár szót a migrációról is.

A találkozó előzményeiről ide kattintva olvashat.

Orbán dilemmája a CEU-ról: megtűrni, vagy megtiltani?

„Az az egyetem vagyunk, amelynek a küldetése a nyitott társadalom újragondolása. Az elmúlt 25 évben soha sem haboztunk, ha az új körülmények fényében újra kellett fogalmaznunk a feladatunkat. A legutóbbi világesemények nyomán a CEU küldetése most fontosabb, mint valaha. Amikor a düh, a kirekesztés és a bezárkózás politikai erői felemelkednek, sokkal inkább nyitott szemmel kell járnunk a világban, mint valaha.” (Michael Ignatieff az egyetem rektora, a nyitott társadalomról)

Ami a CEU működése körüli vitát jellemzi, tökéletes példája a süketek politikai párbeszédének. A magyar kormány nem hajlandó se meghallani, se megérteni azokat a kifogásokat, amelyeket az Európai Unió a tanszabadság súlyos sérelmének minősít; az európai politikusok pedig egyszerűen nem is értik, azokat az átlátszó kifogásokat, amelyekkel Orbán Viktor a bírálatokat próbálja visszaverni, és a magyar álláspontot igyekszik velük elfogadtatni.

Európa a demokrácia deficitjéről beszél az egyetemet ellehetetleníteni próbáló intézkedések kapcsán, a magyar kormány migránsozik, Sorosozik válaszul.

Emlékezetes, hogy a CEU elleni támadások a felsőoktatási törvény módosításával kezdődtek, amikor a nemzetközi diploma kiadásának jogát ahhoz kötötték, hogy az illető egyetemnek az anyaországban is legyen működő kampusza. Nevezetesen ehhez egy amerikai társat kellett találnia a Soros György által alapított intézménynek. A kormány ebben az esetben pontosan tudta, olyan akadályt emel, amelynek teljesítése nehéz és körülményes feladat. A CEU-nak azonban ez sikerült: aláírtak egy megállapodást a New York-i Bard College-dzsal.

Ez viszont még nem elég: ahhoz, hogy egy nemzetközi egyetem tovább működhessen Magyarországon, kormányközi megállapodásra is szükség van. A CEU máris csapdába került: a magyar kormány az Egyesült Államoktól kormányzati szintű aláíró partnert kért a működési engedély fejében, ezzel szemben az USA-ban az oktatás a helyi szövetségi államok hatáskörébe tartozik. Most New York állam szerződési ajánlatát kellene Magyarországnak másik félként elfogadnia. Ezzel máris olyan helyzetet sikerült teremteni, ami

okot – ürügyet – szolgáltathat a megállapodás aláírásának halogatására. Az idő pedig rohamosan fogy, a törvény türelme december 31-én lejár.

A Sargentini-jelentés elfogadása kapcsán ismét előkerült a CEU-megállapodás ügye, amelyet a minap az egyik kereskedelmi tévé kért számon Szijjártó Péteren. A külügyminiszter úgy beszélt erről, mintha a magyar kormány nyitott volna a megállapodásra, csak szerinte az intézmény nem hajlandó teljesíteni az előírt követelményeket. Ha pedig ez még sokáig így marad, akkor a CEU csak abban az esetben adhatna ki továbbra is diplomát Magyarországon, ha a kormányzat speciális privilégiumokat adna neki.

A műsorvezető hiába kérdezte, hogy a magyar kormány miért nem írta még alá azt a megállapodást, amelyben New York Állam Oktatási Hivatala már igazolta, hogy az egyetem a hivatal által regisztrált oktatási tevékenységet folytat New York államban. 2018 áprilisában az akkori oktatási kormányzat vezetői meg is látogatták a CEU New York állambeli oktatási helyszínét, és azt nyilatkozták, hogy a magyar fél részéről a CEU-ról szóló megállapodás-tervezet véglegesnek tekinthető, és erről tájékoztatták New York-i tárgyalópartnereiket is.

Szijjártó fél évvel később még mindig a süketek párbeszédét választva egyre azt hajtogatja: az egyetemnek nincs külföldön campusa, csak megállapodott két amerikai intézménnyel egy-egy közös képzés indításáról.

A CEU ezzel kapcsolatban vissza is szólt a külügyminiszternek: szerintük szó sincs arról, hogy különleges privilégiumokat kérnének, mindig is betartották a magyar törvényeket.

Strasburgban, az Európa Parlament előtt Orbán Viktor azt mondta: a CEU-val minden rendben, aki nem hiszi, nézze meg az egyetem honlapját, ahol azt írják, hogy minden hallgató ezek után is a szokásos diplomát kapja majd, és újabb évfolyamok felvételére készülnek. A hír igaz, csak nem egészen így. Az egyetem kuratóriuma tavasszal valóban jóváhagyta, hogy az intézmény a megszokott felvételi határidők szerint megkezdje a toborzást a 2019-20-as tanévre Budapestre, ám az új tanévre való jelentkezést annak figyelembevételével hirdették meg, hogy

a kormány belátja-e végre, az egyetem teljesítette a magyar törvények által megszabott kötelezettségeit.

A CEU vezetői nyitottak egy kiskaput. Amennyiben a megállapodást nem sikerül a törvényes határidőig mind a két félnek aláírnia, és ezzel az egyetemük működési jogalapja megszűnik, a korábbi nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, a kuratóriumuk idén márciusban egy bécsi kampusz létesítéséről is döntött. Helyszínt béreltek az osztrák fővárosban egy, a célra alkalmas helyen.

A CEU épülete Budapesten. Forrás: Wikimedia Commons

Most úgy tűnik, a Titánok harca folyik. A CEU és Orbán Viktor kölcsönösen elmennek a falig.

Előbbi arra játszott, hogy a Fidesz kellemetlen helyzetbe kerüljön az Európai Néppártban, utóbbi arra apellálhat, hogy a CEU feladja a várakozást és maga KÖLTÖZIK.

Lapinformációk szerint még tavaly ősszel eldőlt, hogy ha elmarad az áprilisi kormányváltás, vagy nem áll be teljes fordulat a Fidesz politikájában, akkor a következő két év során a CEU az osztrák fővárosba teszi át központját. Michael Ignatieff, a CEU rektora korábban mintegy „ultimátumként” közölte: ha június végéig a kormány nem írja alá azt a New York állammal megkötendő szerződést, amely a CEU sorsát rendezné, akkor Bécsben folytatják oktatói tevékenységüket. Később némileg enyhült az egyetem álláspontja, nem beszélnek szakításról, azt kommunikálják, hogy Budapesten maradnak.

Ezzel alighanem nehéz helyzetbe hozhatják Orbán Viktort: brüsszeli hírek szerint esetleg az egyetem további budapesti sorsa lehet az a kérdés, amely alapján az Európai Néppárt (EPP) dönthet a Fidesz tagságának esetleges megvonásáról. Egy, a néppárti tárgyalások részleteit ismerő, befolyásos fideszes politikustól származó információ szerint Orbán szűk körben ígéretet tett az EPP vezetőinek, hogy nem üldözi el Budapestről a CEU-t, arra azonban nem vállalt garanciát, hogy az intézmény magától sem hagyja itt a magyar fővárost. Ezek szerint

a miniszterelnök arra játszik, hogy a CEU saját maga szedje a sátorfáját.

Ugyanakkor nem csak az Európai Néppártból érkezik a nyomás a magyar kormányra. David Cornstein amerikai nagykövet első hivatalos látogatása az egyetemre vezetett, majd ki is mondta, hogy a két ország kapcsolata a CEU sorsán múlik. Amerikai szenátorok és képviselők nemrég levélben biztosították a nagykövetet, hogy az egyetem erős kétpárti támogatást élvez a Kongresszusban.

És a CEU-nak vannak más „lapjai” is. Bécs városa a Közép-európai Egyetemmel tavasszal egyetértési nyilatkozatot írt alá egy fiókintézmény létesítéséről, ami szerint az osztrák főváros még az idén, szeptember végéig megkötné a bérleti szerződést a CEU-val, amely a 2022-23-as tanévben kezdené meg működését az osztrák fővárosban. Az egyetem kivár: a 2017 októberi törvénymódosítás elég időt biztosít, hogy akár már a 2019/2020-as tanév kezdetére Bécsben megvethessék a lábukat. Az egyetem fiókintézményének költöztetésén hírek szerint hónapok óta dolgoznak. Már megtaláltak megfelelő helyszínt az osztrák fővárosban, hamarosan erről a szerződést is megköthetik.

A CEU viszonylagos biztonságban figyelheti Orbán dilemmáját: megtűrni vagy megtiltani?

Nemcsak éheztetik, verik is a menekülteket a magyar határnál

0

Az Európa Tanács kínzás elleni bizottságának jelentése szerint Magyarországnak felül kell vizsgálnia a menedékkérők elszállásolását biztosító tranzitzónákra vonatkozó szabályozását, és véget kell vetni a kísérő nélküli kiskorúak fogva tartásának.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (amelynek semmi köze az Európai Unióhoz) tájékoztatása szerint a jelentés a szakbizottságnak a Röszke és Tompa mellett található tranzitzónákban tett legutóbbi, 2017. október végi látogatásának tapasztalatait összegzi.

A jelentés szerint tranzitzónák felszereltsége jó, elfogadható feltételeket biztosít a menedékkérőknek – ugyanakkor aggódnak amiatt, minden menedékkérő kénytelen itt maradni, amíg kérelmüket elbírálják,

a helyiségek zárkákra emlékeztetnek,

így a környezet nem alkalmas emberek, különösen gyerekek elszállásolására.

A nem sokkal a jelentést készítők érkezése előtt a határ szerbiai oldalára toloncolt illegális bevándorlók közül sokan arra panaszkodtak, hogy

magyar rendőrök megverték őket, amit a delegáció orvosszakértőjének véleménye is alátámasztott.

A hvg.hu úgy tudja, hogy a jelentésben több konkrét esetet le is írnak: volt, akit összerugdostak, másokat ütöttek-vertek, többeket kutyákkal félemlítettek meg – volt, akit egy rendőrkutya meg is harapott. Egy kisebb csoport arról számolt be, hogy amikor elfogták őket, akkor a férfiakat ököllel, a nőket gumibottal verték.

A bizottság szerint korábban nem folyt olyan eljárás, amely felmérte volna az erőszakos kitoloncolást követő bántalmazás kockázatát, és azt tanácsolta, hogy a magyar hatóságok vessenek véget a bevándorlók visszaküldésének.

Az Európa Tanács közleménye szerint az illetékes magyar hatóságok a jelentésre adott hivatalos válaszukban azt írták, hogy a jelentés egyebek mellett „számos, a tényekkel ellentétes állítást tartalmaz, amelyek természete inkább politikai, mintsem szakmai”.

„A magyar hatóságok válaszából egyértelműen kitűnik, hogy a jelentésben felvetett aggodalmak továbbra is érvényesek”

– idézi a közlemény az ET kínzás elleni bizottságának elnökét, Mikola Gnatovszkijt, aki reméli, hogy a szakbizottság delegációjának év végén tervezett következő látogatása lehetőséget biztosít a felvetett kulcsfontosságú kérdések megvitatására a helyzet javítása érdekében.

Nemrég egyébként az is kiderült, hogy a menedékkérők egy részét éheztették is a tranzitzónában. Erről itt olvashat bővebben.

Ferenc pápa küzdelmei

A katolikus egyházzal kapcsolatos, sokszor botrányosnak minősíthető híradások újra és újra jelzik a Szent Ágostonnak tulajdonított mondás, az „Ecclesia semper reformanda” elv időszerűségét. Nevezetesen azt, hogy az egyház mindig és minden időben megújulásra szorul. Ebben a vonatkozásban kell értelmeznünk Ferenc pápa erőfeszítéseit is, amelyek azonban folyamatosan ki vannak téve az egyház konzervatív körei részéről támadásoknak és kemény kritikáknak.

Legutóbb egy érsek, Carlo Maria Vigano, volt amerikai nuncius, a világsajtót bejáró levele szólította fel lemondásra a pápát, arra hivatkozva, hogy miközben a dublini Családok Világtalálkozóján a katolikus egyházfő szörnyűségnek nevezte a papok által elkövetett szexuális zaklatásokat és a visszaélések áldozataival is találkozott, ő maga is bűnös egy ilyen jellegű ügy eltusolásában.

A levél nyilvánosságra hozatalának időpontja sem tekinthető véletlennek: az érsek éppen akkor állt elő a pápa elleni váddal, amikor a katolikus egyházfő az egyház megtisztulását szorgalmazta. De a levél tartalma is számos ellentmondást tartalmaz, amelyre a megjelenést követően az elemzők is rámutattak.

Ugyanakkor tudnunk kell, hogy Vigano érsek egyike azoknak a főpapoknak, akik a 2016 tavaszán megjelent „Amoris laetitia” (A szeretet öröme) című apostoli buzdítást, amely többek között az újraházasodott elváltakkal való lelkipásztori törődéssel is foglalkozott, teológiai tévedéssel vádolták.

Anélkül, hogy részletesen tárgyalni akarnánk az egyébként a széles tömegek számára nehezen érthető teológiai megfontolásokat, annyit mindenképpen meg kell jegyeznünk, hogy az említett dokumentum nem a házasság felbonthatatlanságának tanítását relativizálja, hanem az egyéni szempontok és élethelyzetek sajátosságaira hívja fel a figyelmet, és kellő tapintattal és megértéssel kívánja orvosolni a korábban egyértelműen az egyház közösségéből kánonjogilag kiközösítettek – mivel az elvált újraházasodottak nem járulhattak szentségekhez – helyzetét. Megnyíltja a lehetőségét, hogy az elvált és újraházasodott hívők bizonyos feltételek teljesülése révén szentáldozáshoz járulhassanak.

Ferenc pápa részéről az is teljesen újszerű kezdeményezésnek mutatkozik, amely a házas férfiak (viri probati) pappá szentelését is felveti, sőt, úgy látszik, a nők diákonussá (szerpappá) történő szentelése elől sem zárkózik el. Mindez kiváltja az egyház konzervatív köreinek folyamatos berzenkedését, jelezve, hogy a több mint fél évszázaddal ezelőtt lezajlott 2. Vatikáni Zsinatnak az idők jeleiről szóló tanítása még korántsem került egyetértő elfogadásra a teológiailag képzett főpapok és teológusok mindegyikében sem.

A pápa tehát nehéz küzdelmet folytat és valószínűleg a korábbiaknál is nehezebb feladatokat kell megoldania, mivel következetesen munkálja az egyház megújulását. A Vatikán bejelentette, hogy februárra Rómába hívja megbeszélésre a világ minden püspöki konferenciájának elnökét „a kiskorúak védelme témáról”. Magyarul: Soha nem volt még ilyen nagyszabású megbeszélés a katolikus egyházban a pedofíliáról, s már önmagában az sem gyakori, hogy a püspöki konferenciák elnökeit együttesen várják Rómába. A találkozót „válságtanácskozásnak” is lehet mondani, hiszen az elmúlt hetekben a pedofíliabotrányok miatt Ferenc pápaságának legnagyobb krízise jött el, és ebből még egyáltalán nem látni a kiutat. A kommentárok arról szólnak, hogy Ferenc kötéltáncot járva próbálja megmenteni éppen az egész pápaságát, és nem tudni, sikerül-e. Aki ismeri az egyháztörténelmet, az tudja, hogy az ilyenfajta erőfeszítések mindig ellenállásba ütköztek. A hagyományokhoz mereven ragaszkodó vallási elöljárók Jézust is veszedelmes fölforgatónak, a vámosok és a bűnösök barátjának tartották.

Ezért is van jelentősége annak, amikor a konzervatív kritikusokkal szemben a Ferenc pápát támogató egyházi személyek is megszólalnak, bizonyítva, hogy embert próbáló küzdelmében az egyházfő nincs egyedül. Helyi egyházunk különösképpen büszke lehet arra, hogy Varga László kaposvári megyéspüspök, Bíró László tábori püspök, Beer Miklós váci megyéspüspök és Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát közös nyilatkozatban állt ki Ferenc pápa megújulást szolgáló törekvései mellett.

S ennek akkor is örülnünk kell, ha bizonyos hiányérzetünk is támadhat: vajon miért nem adott ki a Magyar Katolikus Püspöki Kar egy ehhez hasonló értelmű közös állásfoglalást?

Giczy György

Különleges ok miatt nem vesz részt Áder egy találkozón

0

A Három Tenger Kezdeményezés találkozóra utazott volna Bukarestbe.

Ma tartják a román fővárosban a 12 kelet- és közép-európai uniós országot tömörítő Három Tenger Kezdeményezés államfői csúcstalálkozóját. Ezen az előzetes tervek szerint a magyar köztársasági elnök is részt vett volna, de nem tudott elutazni. Ugyanis

elromlott ugyanis a repülőgép,

erről tájékoztatta az MTI-t a Köztársasági Elnöki Hivatal.

Magyarországot így a bukaresti magyar nagykövet képviseli majd a találkozón.

A Három Tenger Kezdeményezés az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger között fekvő 12 uniós tagállam (Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Lettország‎, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia) közös fellépése. Lengyel kezdeményezésre jött létre 2016-ban, főleg gazdasági célok közös elérésére irányul.

A 444 egyébként úgy tudja, hogy az aszfalton várakozó kormánygép egy cateringes autóval ütközött, amelynek felemelt rakománya nekicsapódott a gép ajtajának, ettől pedig az deformálódott.

Cáfolja Orbánt az Európai Bizottság

0

Nem igaz, hogy „zsoldosokat” küldenének a magyar határra, a határőrizet tagállami hatáskör marad.

Az Európai Parlamentben elszenvedett kétharmados vereség után bukkant fel egy új elem a kormány kommunikációjában: Orbán Viktor a szokásos pénteki rádióinterjújában mondta azt, hogy „magyar fiaink” helyett „Brüsszel zsoldosokat küldene” a határra, hogy „beengedjék a migránsokat”. Még Angela Merkel egyik beszédét is idézte, amelyben a kancellár arról beszélt, hogy

meg kell erősíteni a határvédelmet

– vagyis egyébként ugyanarról, amiről a magyar kormány is –, és szerinte ez úgy érhető el, ha az országok átadják kompetenciájuk egy részét a Frontexnek, az uniós határvédelmi ügynökségnek.

Erre válaszolt közleményben az Európai Bizottság. Azt írják: a Bizottság valóban javaslatot tett a héten az uniós határőrizet erősítésére, ám az előzetes hírekkel vagy Merkel kancellár kívánságával ellentétben a Jean-Claude Juncker bizottsági elnök évértékelőjében ismertetett tervekben nem szerepel a nemzeti hatáskör elvétele.

Mint írják, a Bizottság többek között az Európai Határ- és Parti Őrség további megerősítését javasolja. Külön kiemelik, hogy

a Frontex nem venné át a külső határok védelmével kapcsolatos tagállami feladatokat.

Az Európai Határ- és Parti Őrség feladata a tagállamok támogatása maradna. A Bizottság javaslata szerint a Frontex személyzete azon tagállam irányítása és felügyelete alatt működne, amelyben szolgál.

A kormányt azonban, úgy tűnik, ez kevéssé érdekli. Hiába cáfolta ugyanis egyértelműen a víziót az Európai Bizottság, Kocsis Máté fideszes frakcióvezető reggel az állami tévében ismét arról beszélt: a határőrizet megerősítése önmagában üdvözlendő, az azonban már kevésbé, hogy úgy akarnak Magyarországtól elvonni jogot, hogy az ország közben ellátja ezt a feladatot.

Vagyis, hiába nem tervez ilyet az Európai Bizottság, a kormány a következő napokban várhatóan ugyanúgy sulykolja majd ezt a hamis üzenetet.

Orbán ma is meglátogatja Putyint

Immár kilencedszer találkozik Orbán Viktor miniszterelnökként Vlagyimir Putyinnal, ezúttal ismét Moszkvában. Hivatalosan a paksi bővítés és Magyarország gázellátása szerepelnek a napirendben – de az biztos, hogy több más témáról is szó lesz.

„Önök bizonyára tudják, hogy Magyarország nyílt és transzparens kapcsolatokra törekszik Oroszországgal, ennek az a formája, hogy

minden évben egyszer áttekintjük a legmagasabb szinten az orosz-magyar kapcsolatok állását”

– ezt mondta Orbán Viktor Vlagyimir Putyin tavalyi, budapesti látogatásakor.

A két politikus között az évenkénti találkozók nem ekkor kezdődtek. Orbán 2009-ben, még ellenzéki vezérként találkozott Szentpétervárról Putyinnal. Ezt követte két üzletember titkos útja Moszkvába: őket nem Putyin fogadta, hanem üzleti ügyekről tárgyaltak, de találkoztak a titkosszolgálat vezetőjével is. Mindezt a Direkt36 oknyomozói újságírói derítették fel.

Ez a két üzletember az Orbánhoz akkor még nagyon közel álló Simicska Lajos és Nyerges Zsolt volt. 2010-ben aztán Orbán már miniszterelnökként járt Moszkvában Putyinnál. A Direkt36 szerint saját környezetének azzal magyarázta az oroszokhoz való közeledést, hogy így akart erősebb alkupozíciót Magyarországnak a nemzetközi színtéren, valamint gazdasági előnyöket is remélt tőle.

Azt is meg kell jegyezni, hogy

nem ő az első magyar miniszterelnök, aki próbál jóban lenni Putyinnal:

Gyurcsány Ferenc annak idején még a házában is fogadta az orosz elnököt, és megígérte, hogy támogatja egy új gázvezeték építését. Ezért aztán pont a Fidesz bírálta a leghangosabban.

De térjünk vissza az Orbán-Putyin találkozókhoz – ezek ugyanis hamarosan rendszeressé váltak. 2013 és 2014 januárjában Moszkvában, 2015 februárjában Budapesten, 2016 februárjában megint Moszkvában, majd tavaly februárban ismét Budapesten találkoztak.

Csakhogy közben változott a nemzetközi helyzet: a Krím 2014-es annektálása miatt ugyanis az USA és az Európai Unió is szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Így míg az első néhány találkozón főleg gazdasági kérdések voltak a középpontban, utána

Putyin számára szimbolikus jelentőségűek is voltak a találkozók:

megmutathatta, hogy őt az EU és a NATO egyik tagállamában is nagy tisztelettel fogadják.

Az oroszok közben terjesztették a dezinformációs kampányaikat a világban, beavatkoztak (többek között) az amerikai elnökválasztásba, Szíriában hatalmon tartották a tömeggyilkos, saját népe ellen ideggázt bevető Bassár el-Aszadot – Putyin viszont tavaly néhány hónapon belül másodszor is Magyarországra látogatott. Februári látogatásán ugyanis Orbán meghívta az itt rendezett augusztusi judo világbajnokságra is.

Idén sem a mostani lesz az első kétoldalú megbeszélésük: már találkoztak a foci vb kapcsán is. Orbán a vb elődöntőjét és döntőjét ment megnézni Oroszországba, és közben, ahogy Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtófőnök az MTI-ek elmondta, „a futballvébé megrendezéséről, energetikai beruházásokról és a gazdasági együttműködésről tárgyalt” Putyinnal, többek között szóba került a Török Áramlat gázvezeték és a paksi bővítés is.

Az orosz közmédia szerint Orbán azt is mondta Putyinnak:

a mostaninál is jobban fejlődhetnének a két ország kapcsolatai,

ha nem lennének a „kártékony szankciók”, amelyek veszteséget okoznak Magyarországnak.

A szankciók meghosszabbítását egyébként Orbán is többször elfogadta, ami jól mutatja azt a kettős játékot, amelyet az oroszokkal kapcsolatban is játszik.

Forrás: Facebook / Orbán Viktor

Egyrészt Magyarországon rendkívül erős az orosz befolyás: a Kremlinwatch, az European Values elemzőközpont egyik programja nemrég egy olyan jelentést adott ki, amelyben az orosz befolyásolási kísérletek elleni kormányzati fellépéseket értékelte. Eszerint az EU-ban Görögország és Ciprus után Magyarországon a legrosszabb a helyzet ebben a tekintetben.

A Kremlinwatch többek között azt vizsgálta, hogy az ország vezetése elismeri-e a fenyegetést, milyen lépéseket tesz ellene és ezeknek milyen eredményük van. Magyarországon viszont a jelentés szerint

a kormányzat nem tekinti fenyegetésnek Oroszországot,

hiszen Orbán politikai céljait jól szolgálja, hogy az orosz kormány egész Európában támogatja a populista erőket.

Pedig hosszasan lehet sorolni a magyarországi orosz befolyást bizonyító tényeket.

Több olyan esetet is lehet például mondani, ahol más ajánlatok ellenére oroszok nyertek el jelentős megbízatásokat: ilyen a paksi bővítés és a hármas metró szerelvényeinek felújítása.

A magyar kormánypropagandából az orosz dezinformációs kampányok köszönnek vissza.

A legnagyobb orosz propagandaadó könnyen elérhető Magyarországon, ráadásul rendszeres hivatkozási forrásként szolgál a kormányhoz közeli propagandatermékeknek. Ahogy Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója nemrég a Független Hírügynökségnek fogalmazott: a magyar kormány azért nem küzd az orosz dezinformáció ellen, mert maga is terjeszti.

A Direkt36, a 444 és a Novaja Gazeta oknyomozó riportjából kiderült, hogy több, Putyinhoz közeli ember is magyar papírokat kapott a letelepedésikötvény-programban, többek között az orosz kémfőnök családja is

A Wall Street Journal pedig nemrég arról írt, hogy az orosz titkosszolgálat már egy ideje ugródeszkaként használja Budapestet a Nyugat elleni tevékenységhez.

A Direkt36 egy másik riportjából pedig az is kiderült, hogy a magyar kormány lelkesen asszisztál ahhoz, hogy Oroszország pénzügyi eszközökkel terjessze nemzetközi befolyását, a Nemzetközi Beruházási Bankon keresztül.

Ugyanakkor annak is vannak néha jelei, hogy a kormány próbál mást kommunikálni: a brüsszeli NATO-csúcson az állami tévének adott interjúban például Orbán azt mondta:

Oroszország a NATO-t fenyegető keleti veszély.

Az Angela Merkellel való tárgyalásnak fontos eleme volt, hogy német támogatással NATO-parancsnokság jönne létre Magyarországon. Szintén az oroszoktól való távolságtartást jelzi a magyar hadsereg helikopterbeszerzése is: az Airbustól érkeznek újak, és nem az oroszok újítják fel a régieket.

Persze az is igaz, hogy Orbán Viktortól hosszú ideje ez volt az első kritikus mondat Oroszországgal kapcsolatban. A Frontiers of Freedom amerikai intézet alelnöke, Radványi Miklós a Független Hírügynökségnek úgy fogalmazott: Egyéb érdekei mellett Orbán egyik fő célja, hogy egyfajta közvetítővé váljék Putyin és az EU, illetve Putyin és az USA között. „Arra vágyik, hogy olyan szerepet töltsön be, mint amilyent a rendszerváltás előtt Ausztria játszott.

Csak azt nem veszi észre, hogy a kutyának sincs erre szüksége.”

Ráadásul Európában Orbánt és politikáját gyakorlatilag már csak a populista szélsőjobboldal támogatja – vagyis azok a pártok, amelyek többségét az oroszbarát alakulatok közé lehet sorolni. Oroszbarátnak azokat a pártokat lehet tekinteni, amelyek az orosz kormány narratíváját közvetítik, beleértve a Nyugat-ellenes gondolatokat, támogatják az orosz külpolitikát, és az oroszoknak kedvező törvényváltoztatásokat kezdeményeznek.

Orbán legújabb nagy barátja, Matteo Salvini pártjának például intézményesített kapcsolata is van az orosz kormánypárttal, Salvini többször járt Oroszországban, a pártja által vezetett észak-olasz megyék közül több is elismerte a Krím-félsziget bekebelezését.

A Sargentini-jelentés vitáján az Európai Parlamentben is szinte

csak az oroszbarát szélsőjobboldal állt Orbán mellé.

Ugyanakkor, ahogy Radványi Miklós fogalmaz: ebbe az orosz kormány nem fog beleszólni, uniós belügynek tekinti. Persze, az is valószínű, hogy az orosz propaganda ezt a lehetőséget is felhasználja majd az EU gyengeségéről, megosztottságáról szóló üzenet alátámasztására.

Tehát bőven lesz miről tárgyalnia Putyinnak és Orbánnak. Az előzetes információk szerint egyébként a két fő téma Magyarország gázellátása és a paksi bővítés lehet.

Lendvai: Orbán nem sértett májas hurka

0

Nem szabad úgy venni ezt a végletesen cinikus profit, aki 30 éve trükközik, intrikál, manipulál, mint aki duzzog – írja Paul Lendvai. Szerinte Orbán itthon semmilyen kockázatot nem vállal az Európai Parlamentben elszenvedett vereséggel. Éppen ellenkezőleg: bizonyosan a választási hadjárat fő témája lesz, hogy meg kell védeni a nemzetet a bevándorláspárti brüsszeli bürokraták és politikusok, valamint Soros hazai „zsoldosai” ellen. 

Paul Lendvai a Der Standardban arra figyelmeztet, hogy hiba volna a magyar miniszterelnököt sértett májas hurkának, azaz olyan valakinek tekinteni, aki felhúzta az orrát. Az „Orbán pávatánca” című írás szerint sok Európai Néppárt-i képviselőt megdöbbentett és zavart a magyar politikus engesztelhetetlen fellépése a plenáris ülésen, illetve kereszténydemokraták frakcióülésén. Ez nagyban hozzájárult, hogy

jókora pofont kapott a világ szemében.

Orbán hat éve maga mondta el a nyilvánosság előtt, hogy látszólagos engedményekkel meg kell téveszteni az EU-t. Ám Lendvai szerint most nem szabad úgy venni ezt a végletesen cinikus profit, aki 30 éve trükközik, intrikál, manipulál, mint aki duzzog. Ő ugyanis odahaza semmilyen kockázatot nem vállal az EP-ben elszenvedett vereséggel. Éppen ellenkezőleg: bizonyosan a választási hadjárat fő témája lesz, hogy meg kell védeni a nemzetet a bevándorláspárti brüsszeli bürokraták és politikusok, valamint Soros hazai „zsoldosai” ellen.

A megosztott és részben megvásárolt ellenzék nyomora, a sajtó helyenként a szocialista korra emlékeztető, szinte teljes ellenőrzése, az igazságszolgáltatás, valamint a rendőrség kézbentartása, de elsősorban

Orbán megkérdőjelezhetetlen hatalma szavatolja, hogy ő döntsön minden lényeges ügyben.

A strasbourgi határozat kapcsán az egyetlen veszély számára az, ha az unió a korrupciós gyanú miatt netán visszafogná az anyagi támogatást a következő hosszú távú pénzügyi időszakra. De ki tudja, mi történik az elkövetkező években. Orbán és jobboldali-populista német illetve olasz barátai mindenesetre nagy előretörésre számítanak jövő májusban.

Der Standard/Szelestey Lajos

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!