Itthon

Bréking nyúz, 2018. 09.24 – Tudósítás a másik valóságból

2018-09-24

Nem szokása a kormánypárti médiának az MSZP-t támadni, inkább negligálni szokták – erős a gyanúnk, hogy ezúttal is csak azért tették, mert így egy oldalvágással Gyurcsányozhattak egyet. Gyurcsány amúgy is ott van minden kilométerkőnél: így akkor is felbukkan a neve, amikor arról olvashatunk a Figyelőben, hogy Orbán sikeresen érvényesítette mindannyiunk érdekét Salzburgban. S ha már uniós terep – tudta, hogy „Ha nagyanyám villamos lenne, megszavazta volna a Sargentini-jelentést”?

888.hu/Magyar Idők – Csődbe mehet az MSZP: utolsó tartalékaikból vegetálnak

Kiszivárgott az MSZP belső levelezése, melyben Tóth Bertalan, a párt elnöke a párt több ingatlanát, köztük a Villányi úti konferencia-központ értékesítésének a tervét vázolta fel. Bár a párt egyelőre tagad, az elmúlt évek, évtizedek tapasztalatai szerint könnyen előfordulhat, hogy a levél tartalma teljesen igaz.

A szocialisták szerint a levél nem a pártelnöktől származik, csak odahamisították a nevét.

A Magyar Idők összeszedte, hogy az MSZP harminc év alatt eltékozolta elképesztő méretű vagyonát, amelyet a rendszerváltáskor elődjétől, az MSZMP-től örökölt. A Munkáspárt hivatalos honlapján közzétett adatok szerint az MSZMP összvagyona 1988 végén akkori áron 10,279 milliárd forint volt. Ebből az ingatlanok 7,6 milliárdot tettek ki, amelyek közül kiemelkedett a Központi Bizottság székháza, akkori pénzben 310 milliós értékkel, de 810 milliót ért az MSZMP 38 üdülője és vendégháza.

Több elnökségi tag is felháborítónak tartja, sőt egyenesen szégyenteljesen nevezte, hogy a párt mára ilyen anyagi helyzetbe került.

Az MSZP-nek ma székház és vagyon helyett csak pucér segge van”

– mondta egyikük, aki szerint a vagyonvesztés és az eladósodás már a párt 1994–1998 közötti pénztárnoka, Boldvai László idején elkezdődött, mégis

egyöntetűen Puch Lászlót és Gyurcsány Ferencet tették felelőssé a jelenlegi helyzetért.

Figyelő – Sikeres magyar érdekérvényesítés Brüsszelben

Orbán Viktor erőteljes kiállásának köszönhetően sikerült megakadályozni a múlt heti uniós csúcson, hogy elvegyék a nemzetállamoktól a határvédelem jogát. Hazánk sikeresen képviselte érdekeit és egyből szövetségeseket keresett ebben az újabb kérdésben. Ismét fontos partnernek bizonyultak a V4-államok, melyek összefogva kellő ellensúlyt tudtak nyújtani a bevándorláspárti államokkal szemben – hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Deák Dániel politológus, a Figyelő főmunkatársa.

A hazai ellenzék mindeközben, hasonlóan a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazáshoz, ismét képes volt rárontani saját nemzetére

– fejtegette a szakértő, hozzátéve, tették mindezt úgy, hogy a Sargentini-jelentés kapcsán még saját maguk is elismerték, abban valótlan állítások tucatjai olvashatóak. Európa legtöbb országában az ilyen típusú politizálás elképzelhetetlen lenne, hiszen nemzeti kérdésekben nem számít a párthovatartozás, hungarikum, hogy nálunk az ellenzék szinte teljes spektruma képes a hazájával szemben politizálni.

Talán senki sem gondolta volna, hogy tizenkét évvel az őszödi beszéd után még mindig Gyurcsány Ferenc lesz az ellenzék ura – vetette fel Deák Dániel.

Pesti Srácok – Ha nagyanyám villamos lenne, megszavazta volna a Sargentini-jelentést

Ezen a hétvégén az MSZP-közeli Publicus Intézet és az MSZP-közeli Vasárnapi Hírek ültette fel a haladó nyilvánosságot arra a vágyvillamosra, amelynek végállomása Orbán bukása, a remízben pedig az Európai Unió szereli azokat a bizonyos sokat emlegetett fékeket és az ellensúlyokat.

Kár, hogy megint rossz irányba indultak, nem Orbánt győzték le, hanem a matematikán tettek erőszakot.

Az intézet tévesen állítja, hogy a „magyarok megszavazták volna a Sargentini-jelentést”, az ő adataikból is az ellenkezője olvasható ki.

Churchillnek tulajdonítjuk azt a bölcsességet, miszerint csak abban a statisztikában érdemes hinni, melyet magunk hamisítottunk, ám az MSZP-közeli Publicus Intézet kutatásában a nóvum az, hogy nem az adatokkal babráltak, hanem magával a matematikával, amihez talán a tudományos szocializmus legbehatóbb ismerete sem ad elég támpontot.

Mráz Ágoston Sámuellel, a Nézőpont Intézet vezetőjével megosztottuk gyanúnkat, miszerint nincs minden teljesen rendben a Publicus Intézet kutatásával és a levont következtetéseikkel. Mivel az érintett kutatásban nem hozták nyilvánosságra, hogy a pártpreferencia szerinti rétegzés során, ha egyáltalán elvégezték, milyen adatokkal dolgoztak, ezért ezt az opciót eltesszük arra az időre, ha már láttuk a kérdőívet és a konkrét adatbázist. Akkor minden bizonnyal az irányított kérdéseken is rendkívül jól fogunk szórakozni.

A tanácsrendszerre hajaz a terv, de annál is rosszabb

FüHü

2018-09-24

A tanácsrendszerre hajaz a terv, de annál is rosszabb

Ugyan még mindig lebegteti Tarlós István, hogy indul-e a főpolgármesteri tisztért, a folyamatok és a szivárgó tervek egyre inkább emlékeztetnek a tanácsrendszerre. Zongor Gábor szerint annyiban rosszabb annál, hogy akkor tudtuk, ki a párttitkár és mi a hatásköre.

Az áprilisi választások után egyre több hír látott napvilágot arról, hogy 2019-ben az önkormányzati terepet erősen átszabná a Fidesz, elsősorban Budapesten. Tarlós István azt mondta, csak akkor vállalja a főpolgármesteri jelölést, ha közvetlen lesz a választás. Erről még egyeztet Orbán Viktorral – mondta pár hónapja.

Időközben viszont kiszivárogtak olyan tervek, amelyek alapos átalakítás tervét mutatják. Eszerint olyan jogszabály-tervezeten is dolgoztak a Századvégnél, amellyel még a 2019-es választások előtt eljelentéktelenítik az önkormányzatot. Olyan közvélemény-kutatást is végeztek budapesti választók körében, hogy elfogadnák-e, ha a kormányzat nevezi ki a főváros első emberét.

A kérdésben megfogalmazottak szerint

a kormány két évre nevezné ki a budapesti főpolgármestert, aki a megválasztott kerületi polgármesterek közül kerülne ki.

Budapest pedig addigra önálló fejlesztési államtitkárt kapott Fürjes Balázs személyében, kétségessé téve a főváros önállóságának megmaradását. Tarlós a nyáron 70 éves korával magyarázta hezitálását.

A múlt héten viszont arról írt az egyik kormánylap, hogy Tarlós mégis nekirugaszkodik jövőre. A Független Hírügynökség megkérdezte az egyik legjobb önkormányzati szakértőt, hogyan látja az eddigi változásokat és az esetleges újabb terveket.

Előrebocsátva, hogy kevés konkrétum szivárgott ki, az eddigi változások és körvonalazódó elképzelések sokak számára

a tanácsrendszerre hajazó gondolkodásról árulkodnak

– mondta a Független Hírügynökségnek Zongor Gábor önkormányzati szakember. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének korábban sokáig főtitkára szerint 2011-ben a kormányzó többség szakított a 20 éven át jól-rosszul működő, de mégis a nyugati, európai hatalomgyakorlási modellel, erős, központosító rendszerre tért át. Ez az önkormányzatokat is súlyosan érinti, amelyek a hatályos szisztémában a végrehajtó hatalomnak még-inkább alárendeltjévé váltak, megőrizve némi önállóságot, például a választások lehetőségét.

Alapvető változás volt, hogy a hatáskörökben is mélyre ható átrendezést hajtottak végre, ami legnyilvánvalóbban az oktatásban látható, az egészségügyben és a hatósági ügyekben valamivel kisebb mértékben. A fővárosban és a nagyvárosokban a centralizálás a kórházak, az általános és középiskolák, valamint a jelentős ügyfélforgalmú hatósági ügyek elvételével még inkább szembeötlő.

A lényeg azonban nem abban van, hogyan alakul a főpolgármester és a kerületi vezetők választása, hiszen 1990-ben is – igaz, átmeneti megoldással – Demszky Gábort is a közgyűlés emelte a városvezetői székbe.

A lényeg a mindennapi közszolgáltatások, a feladatok és a jogok megosztásában rejlik

– derül ki a szakember szavaiból. Szerinte a 2011-es változtatások alapján is kijelenthető, hogy az önkormányzatiság a gyakorlatban jelentősen gyengült, amelynek tovább rontása nagyobb fenyegetés, mint a választás ügye.

Az oktatás, az egészségügy, vagy éppen a szemétszállítás példái is azt mutatják, hogy a centralizáció óta egyre komolyabb működési zavarok mutatkoznak, sőt, a „kukaholding” arra bizonyíték, hogy hiába marad helyben a feladat szervezése és elvégzése,

ha a finanszírozást központosítják, már ez is elegendő a működésképtelenséghez.

Zongor Gábor szerint viszont éppenséggel a fővárosban vannak olyan szolgáltatások, amelyek körében lenne értelme a (budapesti) központosításnak. A parkolás évtizedes anomáliái nagyrészt a kerületek saját rendszereinek létéből fakadnak.

A hét éve fennálló új önkormányzati törvényi szabályozás alapján kijelenthető, hogy

a centralizálási eszköztár lényegében korlátlan,

az önkormányzás és önkormányzó képesség azóta is folyamatos gyengül – mondta Zongor Gábor.

Az 1990 előtti rendszert is jól ismerő szakember szerint van egy régi-új jelenség, ez pedig a pártpolitikai befolyás folyamatos térnyerése, ezzel párhuzamosan a félelem növekedése, a helyi döntési autonómia csökkenése. A jellemzően parlamenti képviselő fideszes választókerületi elnökök elsősorban a helyi fejlesztésekbe avatkoznak be, akár teljesen keresztülhúzva esetenként még a kormánypárti vezetésű önkormányzataik terveit is. Ezzel

a jogon kívüli hatalomgyakorlás válik meghatározóvá.

Ez ismerős jelenség, de Zongor Gábor szerint rosszabb, mint a rendszerváltás előtti időkben. Akkor pontosan tudható volt, mi a kerületi pártbizottság és párttitkár „hatásköre”, mibe szólhat bele a tanácsok mindennapjaiban. Ma mindez nem tudható, csak a beleszólás ténye érzékelhető.

Mindent egybevetve Zongor Gábor nem hisz a centralizációban, és ugyan 1990 óta nem sikerült arányos feladatmegosztást létrehozni a fővárosban a kerületekkel, de ennek problémájára nem a további központosítás a megoldás.

Amiről most beszélünk, az leginkább a kormánypártok hatalmi szerepének garantálása általában az önkormányzatokban és ezen belül Budapesten.

„Stop Soros” – Igazukat keresik a Nyílt Társadalom Alapítványok

FüHü

2018-09-24

„Stop Soros” – Igazukat keresik a Nyílt Társadalom Alapítványok

A Nyílt Társadalom Alapítványok a Magyar Alkotmánybírósághoz fordultak a kormány úgynevezett „Stop Soros” törvénycsomagja miatt. „Csak egy valaminek, mégpedig a demokráciának fog ez a törvény véget vetni – mondta Patrick Gaspard, a Nyílt Társadalom Alapítványok elnöke.

A törvény ugyanis jogellenesen büntethetővé teszi magánszemélyek és civil szervezetek munkáját, és meggátolja őket abban, hogy az alkotmány által garantált szólás-és gyülekezési szabadságukkal éljenek – olvasható a portálunkhoz eljuttatott közleményben. A törvény a magyar kormány legutóbbi támadása állampolgárai szabadságjogai ellen. Hozzáteszi:

A kormány aláásta a bíróságok függetlenségét, maga alá gyűrte a médiát, és most el akarja hallgattatni azokat a civil szervezeteket, amelyek az utolsó nyilvánosan is megszólaló kritikusok Magyarországon.

A magyarországi helyzet sürgető volta és a civil társadalom már nyolc évnyi fenyegetettsége miatt, a Nyílt Társadalom Alapítványok ezen a héten az Emberi Jogok Európai Bíróságán is pert indítottak ugyanezen törvények ellen, melyek ellentétesek az Emberi Jogok Európai Egyezményével.

Májusban a Nyílt Társadalom Alapítványok bejelentették döntésüket, hogy bezárják régiós irodájukat Magyarországon, több mint 30 éves itt végzett munka után. Döntésükben az ellenséges politikai és jogi környezetre hivatkoztak, valamint arra a kétéves gyűlöletkampányra, amelyet a magyar kormány folytatott az Alapítványok és partnerei ellen.

Jordi Vaquer, aki a Nyílt Társadalom Alapítványok európai támogatási tevékenységének egyik igazgatója, így nyilatkozott: „A Nyílt Társadalom Alapítványok szomorúan távoznak Budapestről, ugyanakkor továbbra is támogatni és védeni fogjuk Magyarország bátor civil szervezeteit, melyek Európa élharcosaiként az intolerancia és az önkényuralom begyűrűzésének visszaszorításáért harcolnak”.

Orbán Viktor csak farkast kiáltott?

Somfai Peter

2018-09-24

A 2019-es költségvetés tervezésének időszakában a miniszterelnök arról beszélt, hogy egy „földrengés biztos”, óvatos és megfelelő tartalékokkal rendelkező költségvetésre van szüksége az országnak, mert a világban észlelhető gazdasági folyatok egy újabb, komoly válság közeledtére utalnak. Dr. Karsai Gábort, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettesét ennek a realitásáról kérdeztük.

Irreális elvárás a 4 százalék feletti tartós növekedés
Hiba volt az 50 százalékos előleg
Nehéz költségvetési vita várható
Zűrös időszak elé néz Európa
Jobban a „körmünkre néznek” majd

Valóban közeleg egy újabb gazdasági válság?

Ma a világgazdasági helyzet valamivel valóban rosszabb, mint korábban volt, nagyon sok bizonytalansági kockázat látható. Számos olyan hazai és külföldi elemző gondolja úgy, hogy

nagyjából kétéves távlatban nem zárható ki egy újabb válság bekövetkezése.

Az az óvatosság, amit a kormánynyilatkozatok jeleztek, nem teljesen alaptalan, de jelenleg messze nem tartunk itt.

A választás után Orbán Viktor azt mondta, olyan pénzügyminiszterre van szüksége, aki garantálni tudja legalább az évenként 4 százalékos növekedési ütemet. Varga Mihályban ezt megtalálta?

A Varga Mihály által jegyzett konvergencia programban 2022-ig minden évben 4 százalék, vagy ennél magasabb növekedés szerepel. Ez a korábbi konvergencia programhoz képest néhány tizedszázalékos emelést jelent. Ez a mi számításaink szerint irreális elvárás. Én úgy látom, hogy a gazdasági válság közeledtével riogató kijelentések mögött az állhat, hogy

a kormányzat is belátta, hibás az a korábbi koncepciója, miszerint a magyar gazdaság képes lehet tartósan 4 százalék feletti növekedésre.

Ráébredtek arra, hogy ez nem fog menni. Az Európai Unió is figyelmeztette Magyarországot, hogy az államháztartási hiány túl magas, az idei várható deficit a második legmagasabb lesz az Unióban, s ebben csak Románia „előz” meg minket. A strukturális deficit 3 százalék fölött lesz, és romló tendenciát mutat.

Amikor a gazdasági növekedés csúcson van – és mi mostanában erről beszélünk – inkább ellenkező tendenciáknak kellene jelentkezniük.

Ez volna a természetes. Ami a deficitet illeti, az Unió országainak idei várható átlaga 1 százalék alatt lesz, például a németek és a csehek egyenesen szufficites költségvetéssel számolnak. Lehet találni persze olyan zavaró világgazdasági tendenciákat, amelyekkel a propaganda szintjén lehet majd magyarázni a hazai gazdaság gyengébb teljesítményét, az esetleges 4 százalékos beígért növekedés elmaradását. A világban tapasztalható forrásszűkítésre is lehet majd hivatkozni.

Annak a mintegy 1000 milliárdos uniós támogatásnak a visszatartása ebben nem játszik szerepet?

Természetesen nem. Ennek a pénznek egy részét valószínűleg még az idén megkapjuk, egy másik részét valamivel később. Megeshet persze, hogy az EU-ban nem fogadnak el bizonyos tervezett projektek, de

a kormány ebből a szempontból túlbiztosította magát, több projektet indított el, mint amennyi támogatásra elvileg lehetőség van.

Az idei elmaradás az államháztartás uniós módszertannak megfelelően számított ez évi hiányát nem fogja befolyásolni, mivel abba az EU fejlesztési támogatások nem számítanak bele. De a költségvetési hiány, ahogyan említettem, a kedvező konjunktúrához képest e nélkül is nagyon magas, az Unió már figyelmeztetett minket, hogy

kiigazításokra volna szükség a magyar gazdaságban.

Ennek a hiánynak a forrását miben látja? Hol „sántít” a magyar gazdaság?

Alapvetően a 2018-as parlamenti választásokban kell az okokat keresni. Számos olyan projekt indult be, amely egy része szükséges volt, más részét el lehetett volna hagyni. A különféle életpályamodellek nyomán jelentős béremelések voltak a költségvetési szektorban. Meg kell említeni a költségvetésből finanszírozott olyan beruházásokat, mint például a Modern városok program terhei, amelyeket már a közelgő önkormányzati választások számlájára írhatunk.

A kormányzat részben tudatosan, azt hirdeti, hogy a 3 százalék alatti hiány teljesen rendben van.

Első ránézésre ez igaz is lehetne, ám

a nagyon alacsony kamatok időszakában ennél jóval alacsonyabb hiány volna indokolt.

Ha a gazdasági növekedés a különféle okok miatt valóban lassulni fog, majd akkor kellene költségvetési pénzekkel támogatni a növekedést, de most, amikor a konjunktúra tetőpontján vagyunk,

pusztán politikai-választási megfontolásból költségvetési pénzeket is bevetni, eléggé kockázatos. Ez a lassulás időszakában fog visszaütni,

amikor nem, vagy alig lesz mód a kiadások emelésére.

A hazai gazdasági növekedés azért volt csúcsponton, mert egész Európában konjunktúra volt?

Ebben ennek is szerepe volt, de még fontosabb, hogy a kormányzat az EU-támogatások erőltetten gyors lehívására, majd ennek megelőlegezésére törekedett. Szerintem eleve hiba volt a hatalmas előlegek kifizetése,

ettől inkább csak a „kifizetési számláló” pörgött,

a fejlesztések – bár látványosan emelkednek – sokkal kevésbé, miközben az államháztartás finanszírozása a nagy hiány miatt egyre nehezebb. A gazdaság kétségtelenül csúcson pörög.

Az idén még biztosan meglesz a 4 százalék feletti növekedés, de jövőre már csak 3-3,5 százalékossal számolunk, ami önmagában nem rossz,

de a régióban csak gyenge közepes szintnek mondható.

Ezt az uniós pénzek elapadása okozza?

Részben igen, illetve hogy a magyar gazdaság EU-transzferek nélkül csak nagyon szerény növekedésre képes. Az igazi probléma 2020-tól jelentkezik, amikor már a mostani ciklusból nem sok lehívható pénz marad majd, az új költségvetési ciklus pénzeire pedig korai volna számítani.

Akkor további jelentős lassulás is bekövetkezhet.

Csak zárójelben jegyzem meg: a magyar kormány is ellenzi, hogy még ebben a választási ciklusban elfogadják a 2020 utáni költségvetést, ha azonban ezt áttolják az új parlament időszakára, hosszadalmas vitákra kell számítani, ami az európai országok egymásnak ellentmondó érdekeiből következik. Ameddig pedig nincs költségvetése az EU-nak, kohéziós támogatások sem lesznek.

Mire gondol?

A döntést nehezíteni fogja a donor és a támogatott országok közötti érdekellentét, a Brexit miatt csökkenő források, de nem elhanyagolható a Nyugat – Kelet, vagy az Észak – Dél ellentéte. Ne felejtsük ki az integráció növelését szorgalmazó és azt ellenző, a nemzeti önrendelkezést előtérbe helyező álláspont közötti, vagy a populista és a piacpárti felfogás ellentétét sem, de említhető az orosz kapcsolat vagy a migráció eltérő megítélése is. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy

a választások nyomán nagyon sok kulcspozícióban személycserékre is sor kerülhet, s ebben is kiéleződhetnek a nemzeti és a pártcsaládbeli szempontok.

A populista erők nagyon megerősödtek, de nem törtek át, az uniós integráció növelését szorgalmazó német-francia tandem pedig várhatóan támadásba lendül. Nagyon zűrös Európai Uniós időszak elé nézünk.

Ezekre nem sok befolyása lehet Magyarországnak.

A magyar fejlődés szempontjából mindezek fontos kérdések lehetnek, hiszen nagyon kitettek vagyunk az uniós folyamatoknak. Erősen függünk a transzferektől, ha nem kapunk támogatást, jelentősen visszaeshet a gazdaság teljesítménye. A világgazdaságban végbemenő folyamatok is számos kockázatot jelentenek. Ilyen az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelése, a magasabb kamatok ronthatják számos ország pozícióját.

Az Unió szempontjából a vámháború is kockázatot jelent, az amerikaiak kiszámíthatatlan mértékű befelé fordulása és piacvédelme is egy világgazdasági kockázatokat növelő folyamatok közül.

Még valamit meg kell említenem: a török és az olasz bankválság lehetőségét. Nagyon rossz az olasz bankrendszerben is a hitelek összetétele, és ha ott valami komoly zavar támad – látva az olasz populista kormányzat „gondolkodását”, – akár a görögökéhez mérhető megrázkódtatást is kiválthat az Unióban. Ezt persze mindenki igyekszik elkerülni, de egy öntörvényű kormány esetében ez kiszámíthatatlan.

A napokban került nyilvánosságra az a hír, hogy a kormány az önkormányzati számlákon parkoló, fel nem használt forrásokat visszavette. Lehet ez egy válságra való felkészülés jele?

A kormány rossz döntést hozott akkor, amikor erőltetet módon iszonyú sok előleget fizetett ki bizonyos fejlesztésekre. Ezek jelentős részét nem is tudták felhasználni, különféle bankokban parkoltatják. Ezeket a milliárdokat most átteszik a Kincstári számlára,

ami érdemben nem befolyásolja a beruházások megvalósulását.

A lépés pusztán egyszerű, finanszírozási döntésnek tekinthető, amit a kialakult pénzforgalmi hiány indokolhat. Az, hogy lecsökkentik 50 százalékról 25 százalékra a kifizethető előlegek nagyságát, a jelen helyzetben helyénvaló, önkorrekciós döntés.

Hírek szerint az eddig benyújtott számlák felülvizsgálata zajlik, a kormány elrendelte a túlszámlázások kiszűrését.

Erről nincsenek konkrét ismereteim, de az tény, hogy ha egy országnak – amint azt a Sargentini-jelentés elfogadása is mutatta – rossz a nemzetközi megítése, vagy hogy a korrupciós ranglista szerint a régióban csak Bulgáriában rosszabb a helyzet a mienknél -, akkor elképzelhető, hogy az ellenőrzések a korábbinál részletezőbbek, ha úgy tetszik szigorúbbak lesznek.

Jobban gyanakszanak simlisségre, és a legutóbbi brüsszeli bírálatok fényében is, ezt a kormányzat nyilvánvalóan szeretné elkerülni.

Trükközés vagy trükközés elleni lépés?

N. Vadász Zsuzsa

2018-09-24

„Az intézkedéssel elvben meg lehetne akadályozni azokat a trükközéseket is, amelyekkel a korábbi Fidesz-vezetés is élt, amikor a konkrét fejlesztésre megcímkézett uniós forrásokat szabálytalanul, működési költségekre költötték el” – mondta Márki-Zay Péter. A kormány egyik legújabb lépése, hogy visszakéri az önkormányzatoktól az elnyert uniós forrásokat, hogy azt a pénz államkincstári számlán kezeljék. A tét sok-sok milliárd.

„Önmagában normális, a fegyelem megteremtésének az irányában tett lépésnek tartom, hogy az egyes településeknek a számukra megítélt európai uniós forrásból nyújtott támogatás ötvenmillió forint feletti, a számlájukon kezelt, még fel nem használt összeget szeptember 30-ig át kell utalniuk a Magyar Államkincstár (MÁK) számlájára, majd a felhasználás ütemében lehetne lehívni a szükséges összegeket” – reagált a Független Hírügynökség megkeresésére Márki-Zay Péter. Hódmezővásárhely független polgármestere példaként említette, hogy

az intézkedéssel elvben meg lehetne akadályozni azokat a trükközéseket is,

amelyekkel a korábbi Fidesz-vezetés is élt, amikor a konkrét fejlesztésre megcímkézett uniós forrásokat szabálytalanul, működési költségekre költötték el.

A Népszava írta meg a héten, hogy a választások előtt „kiszórták” a brüsszeli forrásokat, de tetemes a költségvetés hiánya, így most visszaveszi az önkormányzatoktól a pénz egy részét a kincstár.

A Zoom szerint az intézkedés nem csak az önkormányzatokra, hanem az állami cégekre is vonatkozik. A becslések szerint ezzel százmilliárd forintos nagyságrendű összeget is beszedhet az állam. További intézkedés, hogy szeptember elejétől kevesebb előleget fizet ki a kormány a nem állami és önkormányzati pályázóknak, ami ugyan a kormánynak azonnali spórolást jelent, ám a pályázók dolgát megnehezíti. Ők ugyanis úgy készítették el a finanszírozási terveiket, hogy számoltak az előleg kifizetésével. Amennyiben pedig a hiányt saját forrásból kell kipótolniuk, a támogatás elköltése kerülhet veszélybe.

Gémesi György, Gödöllő városvezetője, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint ez az intézkedés egyértelműen tovább szűkíti a települések önrendelkezéshez való jogát és baljós árnyakat vetít előre.

A Népszava arról is írt, hogy az idei érvre tervezett 2200 milliárd forintos kifizetések több mint felét átutalták az önkormányzatoknak. A pénzt azonban javarészt a költségvetés terhére fizették ki, Brüsszel ugyanis az utóbbi időkben feltárt korrupciós ügyek és ellenőrzések miatt az uniós támogatások egy részét visszatartotta, s az összegnek csak a töredékét utalta át. A választási propaganda jegyében kiosztott pénz 1646 milliárd forintos lyukat vert a központi költségvetésbe, az egész évre betervezett hiány több mint 120 százalékát produkálva. Ha az önkormányzatok visszautalják ezeket a pénzeket, papíron eltűnik a hiány egy jelentős része.

Márki-Zay munkatársai is megvizsgálták az új jogszabályt, és annak alapján úgy látják: az állami költségvetés nem tudná más célra felhasználni ezeket az elkülönített összegeket, ezért az intézkedés a kimutatott államháztartási hiányon javíthatna, de az így visszakért összegeket más célra nem lehetne elkölteni.

„Én úgy látom, hogy inkább hiányjavító és egyfajta kontroll lehetőségét adja az intézkedés”

– mondta, kifejtve: azzal teljes mértékben egyetért, hogy a fejlesztésre szánt pénzeket nem szabad működésre elkölteni – ahogy azt évekig Hódmezvásárhelyen tették a Fidesz-érában.

Megszólalt az ügyben a Pénzügyminisztérium is, amely pénteki közleményében a többi között azt szögezi le, hogy „a sajtóban megjelent valótlan és megtévesztő hírekkel ellentétben a kormány nem veszi vissza az önkormányzatoknak járó fejlesztési forrásokat, azok továbbra is a települések rendelkezésére állnak, csupán a számla vezetője változik. Ezzel a források felhasználása még inkább biztosítottá válik, mivel a kincstári számláról csak az adott fejlesztési célhoz kötődő kifizetések teljesíthetőek… Az önkormányzatok mozgásterét, a számukra megítélt források felhasználási jogosultságát egyáltalán nem csökkenti a kincstári számlára történő átvezetés.

Tehát arról sincs szó, hogy a már kifizetett uniós forrásokat „visszavenné” a kormány az érintett településektől” – írja a PM.

Hódmezővásárhelynek most 460 millió forintot kell szeptember 30-ig átutalniuk a MÁK egy elkülönített számlájára – tudtuk meg Márki-Zay Pétertől. Azért ennyit, mert a város előző, Fideszes vezetése még 2016-ban nyert el egy uniós forrást fejlesztésre, amit azonban 2017-ben működésre használt fel.

„Nem tettek mást, mint pilótajátékot játszottak”

– szögezte le a független polgármester, hozzátéve: ezzel most igen nagy bajba sodorták a várost, amely egyelőre a készpénz-tartaléka terhére ugyan ki tudja nyögni a szóban forgó 460 millió forintot, de az év végére legalább 1,5 milliárdra nő a hiány, miközben a működésnek nullszaldósnak kellene lennie. Az általa örökölt költségvetés is nagyon gyenge volt – fogalmazott, fiktív milliárdos bevételekre épített. Több önkormányzati cég is működésképtelenné válhat, beleértve például a menzát vagy a strandot üzemeltető céget, a helyi televíziót, stb. A probléma nagyságát érzékelendő Márki-Zay elmondta: Vásárhelynek 6 milliárd forintos elmaradásai voltak tavaly év végén, amely olyan tételekből állt össze, mint pl. a babakötvények utáni kötelezettségek (a 2012-ig kibocsátott kötvények után eddig évente 100 millió forintot kellett volna az önkormányzatnak elkülönített számlára befizetnie, ám tavaly is csak 3 milliót fizetett be), de egy 3 milliárd forintos kifizetetlen szállítói állomány is szerepel a fenti összegben – tette hozzá.

Az örökölt terheket csak állami segítséggel tudnák lenullázni, ahogy a kormány Pécs számára is lehetővé tette ezt, szögezte le a független polgármester, aki szerint ebben az esetben a jövőben biztosítva lenne a város fenntartható költségvetése és működése. Pécsett az állam átvett a város tulajdonában lévő ingatlanokat – Vásárhelynek is van 60 milliárdot érő vagyona – igaz, az előző városvezetésnek köszönhetően az ingatlanok már jelzáloggal jócskán le vannak terhelve.

A másik megoldás lehet, hogy csődgondokság alá helyezik a várost, ebben az esetben azonban előállna az „Esztergom forgatókönyv”, leállna a városi televíziótól a strandig minden nem kötelező feladat finanszírozása.

Tisztában van vele, hogy ezt fegyverként használná a kormány és a helyi Fidesz-többségű közgyűlés ellene, de optimista lévén úgy látja: nem olyan ostobák az emberek, mint ahogy azt a Fidesz gondolja. Esztergomban Tétényi Évának tisztességes helytállásra futotta, de Hódmezővásárhelyen egyrészt nagyobb arányú volt a támogatottsága, másrészt neki nem négy évig, hanem csak másfél évig kell kihúznia egy ellenséges közgyűléssel.

Kérdésünkre leszögezte: másfél év után nem fog visszavonulni:

„2019 októberében vagy – ha a Fidesz úgy gondolja, hogy az alkotmányozó többségének az erejével élve előrehozza, akkor az Európai Parlementi választások idejére, 2019. május 25-én” mindenképpen indul.

A maga részéről reméli, hogy addigra már lesz egy olyan egyesület, amely egyfaja mozgalomként helyben és országosan is összefogja a korrupcióellenes erőket, amelyek segítik az általuk indított független jelölteket. Vásárhelyen már több ilyen egyesület is van, amelyekben egy csapatban dolgozik együtt a szocialista és a jobbikos, a volt fideszes, stb.

A terv az, hogy közös képviselőtestületi névsorral és polgármesterjelölttel indulnak, s szeretnék ezt a modellt egész Magyarországon támogatni.

Példaként említette Pécsett, ahol „egész jól állnak már”, vagy éppen Balmazújvárost, ahol a közös független jelölt, Hegedűs Péter mögé felsorakoztak az ellenzéki pártok, s 53 százalékos győzelmet arattak annak ellenére is, hogy nem kapott elegendő gyakorlati támogatást, tanácsokat, szakmai segítséget a pártoktól, pedig „a választás előtt és győzelem után is nagy szükség van erre” – mondja Márki-Zay.

Az Országgyűlésben is szóba került a kérdés: az LMP-s Hohn Krisztina napirend előtti felszólalására reagálva

Bodó Sándor államtitkár állította: elvonásról nincs szó, ahogy arról a polgármestereket és a polgármesteri hivatalokat tájékoztatták is, pusztán egy a MÁK által vezetett, de az ő számukra szóló számlára kerül a pénz a projekt megvalósításáig. A változás a korábbikhoz képest pusztán annyi, hogy az eddigi alszámla helyett államkincstári számlán lesz a pénz.

A Tízparancsolattól az Éjjeli Őrségig a Parlamentben

FüHü

2018-09-24

A Tízparancsolattól az Éjjeli Őrségig a Parlamentben

Napirend előttiekkel kezdődött meg ma délelőtt az Országgyűlés ülése. A nap folyamán azonnali kérdések is elhangzanak. A Parlamentből jelentjük.

„Nem helyénvalók a feltételezések, hogy a kormány el akarja vonni a településektől a TOP-os forrásokat, ezek információhiányról, esetleg rossz szándékról tanúskodnak” – szögezte le az LMP-s Hohn Krisztina napirend előtti felszólalásában feltett kérdésre Bodó Sándor államtitkár. Az Országgyűlés mai ülésszakénak első megszólalójaként az ellenzéki képviselő azt firtatta, hogy mi a valódi oka annak, hogy az önkormányzatoknak az elnyert uniós támogatások 50 millió forint feletti, még fel nem használt részét szeptember végéig s Magyar Államkincstár (MÁK) szálájára kell utalni, s majd onnan kell lehivogatni az éppen aktuális összeget. Bodó Sándor válaszában állította, hogy elvonásról nincs szó, ahogy arról a polgármestereket és a polgármesteri hivatalokat tájékoztatták is, pusztán egy a MÁK által vezetett, de az ő számukra szóló számlára kerül a pénz a projekt megvalósításáig.

A változás a korábbiakhoz képest pusztán annyi, hogy az eddigi alszámla helyett államkincstári számlán lesz a pénz.

Az egészségügy sanyarú helyzetével és a területért felelős miniszternek a Tízparancsolatot, mint népegészségügyi programot érintő nézeteivel foglalkozott napirend előtti felszólalásában Bangóné Borbély Ildikó szocialista képviselő. Hosszan sorolta az elmúlt két hét egészségüggyel kapcsolatos rossz híreit, majd az államtitkári válasz vádaskodásainak elébe menve sorolta a 2010 előtti kormányok egészségügyi statisztikáit, összehasonlítva az azóta leromlott adatokkal.

A Tízparancsolatnak arra a parancsolatára hívta fel a kormány és a miniszter figyelmét, amely úgy szól: Ne ölj!

Rétvári Bence válaszában azzal vádolta meg az ellenzéki médiát, hogy utasításra naponta egy rossz hírt próbál lehozni az egészségügyről, majd forintmilliárdokkal dobálózott, amelyet Fidesz kormány ölt az egészségügybe. Végül felháborodottan utasította vissza a Kásler Miklós elleni ellenzéki támadást, leszögezve: azért támadják, mert hiteles keresztény ember.

Még le sem ült Rétvári Bence, máris ismét szólásra felszólalásra emelkedett – ezúttal ő mondta el napirendi előtti beszédét a Nyílt Társadalmakról. Soroshoz és a Nyílt Társadalom alapítványhoz egy egyenes úton jutott el: az Éjjeli Őrség párt alapításánál kezdte.

„Az Éjjeli Őrségre nincs szükség Magyarországon, a magyarok már elmondták véleményüket a bevándorlási politikáról”

– szögezte le, azzal vádolva az alapítás alatt lévő pártot, hogy adóelkerülés miatt jön létre, amiatt, hogy ne legyen átlátható a működése, mint amire a Soros-féle szervezetek mindig is törekszenek. „Egy ilyen szervezet, amely kerítésvágóval járna a déli határzár mentén, veszélyt jelenten Magyarországra, hiszen, mint ahogy neve is elárulja, nem a határt akarják őrizni, hanem a bevándorlást elősegíteni” – szögezte le. Természetesen ő is kapott választ a kormány részéről – a válaszadó Tuzson Bence egyetértett Rétvári Bencével.

A lakosság mesterien átmosott agya

Bódis Gábor

2018-09-24

A legutóbbi választás megmutatta, hogy az agresszív médiastratégia kifizetődött. Az élesen idegengyűlölő üzenet a feltételezett migránsveszélyre, valamint Sorosra épült és a kampány sokakat meggyőzött, hogy Orbán szavatolja számukra a biztonságot.

Európán belül talán sehol sem zsugorodik olyan drámaian a mozgástér a független sajtó számára, mint Magyarországon, aminek természetesen baljós következményei vannak a demokráciára nézve. Így ítéli meg a helyzetet a New York Times korábbi budapesti irodavezetője, aki jelenleg újságírást oktat Párizsban a Politikai Tudományok Főiskoláján.

Álláspontját Celestine Bohlen a Népszabadság és a Magyar Nemzet bukásával támasztja alá, hozzátéve, hogy Orbán barátai és szövetségesei ellenőrzésük alá vonták a média széles körét, alighanem politikai megfontolásokból, semmint üzleti haszonszerzés céljából. És akkor még nem beszéltünk a kormánykézben levő szerkesztőségekről, amelyek közé tartozik hat tévé, 5 rádió, valamint az MTI. A Riporterek Határok Nélkül képviselője azt mondja, a miniszterelnöknek sikerült döntő befolyáshoz jutnia a sajtóban.

A legutóbbi választás megmutatta, hogy az agresszív médiastratégia kifizetődött. Az élesen idegengyűlölő üzenet a feltételezett migránsveszélyre, valamint Sorosra épült és a kampány sokakat meggyőzött, hogy Orbán szavatolja számukra a biztonságot. Charles Gati azt mondja, a hatalom mesterien mosta át a lakosság nagy részének agyát. Ehhez nemigen van szükség nyílt cenzúrára. A kritikus orgánumok hangfogóval működnek, és az RTL-t leszámítva csak kevesekhez jutnak el. A piac 15 %-át teszik ki a politikai céllal elhelyezett állami hirdetések, ez az európai átlag több mint kétszerese, mutat rá a Mérték Elemző Intézet vezetője. A Magyar Idők bevételeinek 85 %-a származik ilyen forrásból.

Orbán újabb mandátumával megkérdőjeleződik a sajtópiac sorsa. Martin József, a Magyar Nemzet korábbi munkatársa úgy jellemzi az állapotokat, hogy van sajtószabadság, de egyre csökken a sokszínűség és ez aggasztó. Az információból mind inkább politikai áru lesz, ám az ki van téve nyílt és burkolt torzításoknak és ez komoly kételyeket vet fel a demokráciát illetően. Mert ilyen körülmények között miként lehet az újságírás a 4. hatalmi ág? Miként lehet szabad és tényekkel alátámasztott vitákról beszélni, miként lehet feltárni a politikusok visszaéléseit? Polyák Gábor úgy véli, a legutóbbi választási hadjárat már megmutatta, hogy itt nem egyszerűen a propagandáról van szó, hanem arról, hogy csak egyetlen vélemény jelenik meg a tömegek számára. A migráció mindent uralt, a lényeges gondok nem kerültek terítékre, azok megvitatására egyszerűen nem volt tér, felület.

Bréking nyúz, 2018. 09.23 – Tudósítás a másik valóságból

FüHü

2018-09-23

Nem filozofálja túl és nem is cifrázza a 888.hu Orbán Viktor véleményét arról, hogyan kellene megállítani a migrációt, megmutatja egy rövidke klippben. Mi is megmutatjuk! A Pesti Srácok újabb célpontot talált magának – Török Gábor elemzőt. Kilóg a lóláb – mondhatjuk bátran, amikor egy bulvárlapban, egyetlen cikként egy kőkemény politikai tartalmú rádióinterjút ismertetnek. A Borsonline.hu pont ezt teszi.

888.hu – Így robbantja rá Orbán Viktor a valóságot Európára

A salzburgi találkozón kérdezték a magyar miniszterelnököt arról, mi a megoldás a bevándorlásra. Orbán Viktor nem futott fölösleges köröket a válasszal.

És akárcsak a miniszterelnök, mi sem fogunk szavakat csépelni – írja portál a következő klip kísérőszövegeként:

Orbán "NE ENGEDJÉK BE ŐKET!"

Orbán Viktort kérdezték 😀

Közzétette: Vadhajtások.hu – 2018. szeptember 23., vasárnap

Pesti Srácok – Orbán a Vudubábu – Török Gábort elemzem

Hosszabb ideje vagyok kénytelen Török Gábor munkásságát követni, mégpedig azért, mert rejtély számomra. Van ugye ez az ember, akit mindenütt láthatunk, olvashatunk, aminek azt kéne jelenteni, hogy mondandója fontossággal bír. Ugyanakkor viszont én úgy látom, nem mond semmit, illetve egyszerre mond valamit és az ellenkezőjét is. Most azonban, nyilatkozván a Népszava című agitprop kiadványban, mintha némileg szakítana ezzel.

Török – akit a szerző a politikai elemzés Lengyel Lászlójának nevez – „beleállt a nagy ellenzéki pótcselekvésbe (NEP). Ennek lényege, hogy

miután Orbánbasi idehaza – a sok primitív, korrupt bunkó miatt, akik a magyar nép fideszes szavazóit jelentik – láthatóan nem bukik meg, ezért álmodjuk azt, hogy Európában viszont annál inkább.

Ez új dolog. Több mint nyolc éve, minden áldott nap megjelent valamelyik libsi orgánumban, hogy most aztán biztosan megbukik – mondjuk holnap. A közeli bukás okai roppan változatosak voltak, ugyanis bármi történt, itthon vagy a nagyvilágban, az volt éppen a bukás aktuális oka.

Most azonban új játékot találtak. „Megbukott Európában!” – kiáltják boldogan és édes mosollyal szenderülnek álomra, magukhoz ölelve plüss Bajnai Gordonjukat. Igaz, ez itthoni kínjaikat cseppet sem enyhíti, de mégis…

Ebbe állt bele Török is, aki azért búcsúzóul jókorát rúg az ellenzékbe. Dőljünk hátra és élvezzük a műsort ami ezentúl arról fog szólni, hogy hányszor bukott meg Orbánbasi. Szigorúan Európában természetesen.

Borsonline.hu/Kossuth Rádió – Dömötör Csaba: Kerítésvágóval a kézben nem lehet őrizni a határt

A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint nem lehet olyanokra bízni a határvédelmet és a biztonságot, „akik kezében ott a kerítésvágó”. Dömötör Csaba a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában azt is mondta: nem azért ragaszkodik Magyarország a határai védelméhez évszázadok óta, hogy most egy tárgyalóasztalnál átadja olyanoknak, akiknek ez nem is annyira fontos.

A politikus közölte: a salzburgi EU-csúcs megmutatta, hogy a migrációs vita új gócpontja a határvédelem. Úgy vélekedett: a tanácskozáson azt akarták elérni, hogy „a tagállamok lemondjanak a határvédelem jogáról” és bízzák Brüsszelre, a Frontexre, az uniós határ- és partvédelmi ügynökségre.

A kormánynak ez több okból is elfogadhatatlan – jelentette ki, sorolva: egyrészt azért, mert Magyarország képes megvédeni határait és „ebben példát is mutattunk”, másrészt azért, mert

Brüsszelben sokan vannak olyanok, akik nem is akarják megvédeni a határokat, inkább bővítenék, támogatnák a migrációt.

Dömötör Csaba megismételte a kormány álláspontját, amely szerint ha egy tagállam úgy gondolja, nem képes megvédeni a határait, akkor annak az országnak érdemes segítséget nyújtani. De azoktól a tagállamoktól, amelyek saját erejükből is képesek ezt megtenni, nem lehet elvenni a határvédelem jogát – hangsúlyozta.

Egy félresikerült fesztivál margójára

Eugenia S. Lee

2018-09-23

A magyarországi Koreai Kulturális Központ

주헝가리 한국문화원

koreai fesztivált hirdetett meg a MOM Kulturális Központ a tegnapi napra. Az állami intézmény hivatalos Facebook oldalán jelezhették a részvételi szándékukat a vendégek, a belépés ingyenes volt.

Mindazonáltal csak délután kettőig bírta a tömeget, a pocsék szervezést, azt, hogy a kultúrát egy magára hagyott kajagüm képviselte, a dzsuszak ételeket pedig a kínai kifőzdék színvonala alatt mozgó étkezdék, ahová többnyire el sem jutott a vendég a hatalmas tömeg miatt.

Vajon tévedek, mikor azt mondom, hogy mi, akik Koreában élünk, épp harcot folytatunk az eldobható, egyszer használatos poharak, evőeszközök, tányérok ellen? Ugye nem? Akkor miért gondoljuk azt, hogy más országokban nyugodtan használhatjuk ezeket?

Nem láttam a képeken „Junorit”, ami a dzsuszak elengedhetetlen része, láttam viszont magyar gyerekeket K-Pop csapatnak öltözve, más magyarokat, akik a koreai kalligráfiát mutatták be, és egy morcos szakácsot, aki épp olyan rizst lapátolt egyszer használatos sztiropol tálcába, amit itt nem enne meg senki. Attól tartok, hogy ez így, ebben a formában nem öregbítette Dél-Korea hírnevét.

Úgy hallottam, hogy este még volt egy séf bemutató, de azt már a legtöbben nem várták meg, nagyon sokan már a több órás várakozás közben feladták, és elmentek a helyszínről.

Szervezőt nemigen láttak a kint várakozók, csak biztonsági embereket, akik már dél körül nem engedtek be senkit, illetve annyi embert, amennyi kijött, miközben kint hideg volt, szakadt az eső, igen hosszú sorban várakoztak a látogatók.

Barátnőm gyermekei háromszor mentek vissza, mert nem jutottak ételhez, de mégis meg szerették volna szerezni mind a kilenc pecsétet, azaz meglátogatni mind a kilenc helyszínt, és részt venni a tombola sorsolásán. A pecsétek megszerzése nem sikerült, pedig náluk elszántabb fiatalok alig hiszem, hogy voltak, a kilencből mindössze hatot sikerült, és emiatt egész napjukat ott töltötték, miközben hazamentek enni, inni.

Sokan, nagyon sokan mentek oda vidékről, nem tudom, vajon a szervezők tisztában voltak-e azzal, mennyibe kerül a vonatjegy, és mekkora teher az a fiataloknak, vagy a szüleiknek, pláne, ha be sem jutnak a meghirdetett rendezvényre.

A minimum az lett volna, hogy a be nem jutottakat felírják, és kártalanítják, bocsánatot kérnek tőlük, és bejutási elsőbbséget biztosítanak a következő rendezvényre, persze, ha marad még valaki, aki ezek után el akar oda menni.

Dél-Korea rendkívül népszerű ma Magyarországon, azonban még néhány hasonló szervezésű esemény, és nem lesz az.

A Koreai Kulturális Intézetet közalkalmazottak működtetik, akik fizetést kapnak a munkájukért, az a dolguk, hogy népszerűsítsék a koreai kultúrát a tegnapi rendezvényekhez hasonlókkal, ám ez most nagy félresikerült.

Tudom, hogy sok Magyarországon élő koreai önkéntesen dolgozik, tanít ebben az intézményben, és megtesz minden tőle telhetőt, nem is nekik szól a kritika, hanem azoknak, akik a koreai állam pénzéből ezt a szégyenletes produkciót nyújtották Koreai Fesztivál címen.

Rosszul feldobott fehér lepedők, kínai nylonszatyrok az asztalokon, koreai ember még mutatóban is alig, egy rózsaszín hánbokba öltöztetett kislány, aki néha ráütött a dobjára, ez lenne a koreai kultúra, vajon így kéne ötezer év hozadékát népszerűsíteni Magyarországon, ahol a lakosság számához képest az egyik legnagyobb rajongótábora van Koreának?

Büszkén olvastam pár hónapja, hogy Európa második legnagyobb Kulturális Központja nyílik Budapesten. Tudom, hogy klubok vannak Pécsett, és más vidéki városokban is, ezeket jórészt a magyarok érdeklődése tartja fenn.

Itt, Koreában ha valaki, bárki, egy ilyen szervezettségű eseményt hozna létre, és közben olyanokat posztolna a Facebookon, hogy „sajnos már nem tudunk senkit beengedni”, miközben kilométeres sor várakozik a bejutásért, nos az másnap már ebben az országban nem lenne közalkalmazott.

Tudom jól, hogy sokan azt gondolják, azzal, hogy elmentek külföldre dolgozni, a golfozáson kívül nagyon mással nem kell foglalkozniuk, de ma már ez nem így van, kicsi lett a világ, egy ekkora kudarc híre másodpercek alatt ide is elér, és szégyenbe hoz bennünket is, akik fáradtságot, energiát, időt nem kímélve valóban népszerűsítjük a koreai kultúrát, tájékoztatunk a Koreai-félsziget aktuális politikai helyzetéről, miközben látjuk, hogy olyan emberek, akik soha nem jártak itt, és nem is fognak tudni megfizetni egy utat ide, szívből szurkolnak, hogy legyen béke, hogy mi, itt boldogabban éljünk. Ők azok, akik sorozatokat néznek, akik koreai történelmet, és nyelvet tanulnak, akik K-POP csapatoknak csápolnak, és olykor mégis eljutnak ide, hogy életük talán legmaradandóbb emlékeire tegyenek szert itt.

Kedves Szervezők!

Illene talán megtisztelni ezeket az embereket azzal, hogy ha már önök meghirdetnek egy ilyen fesztivált, azt épp olyan gondosan szervezzék meg, mintha az itt, Koreában lenne.

Esett az eső? Meg kellett volna nézni mit mond a meteorológiai előrejelzés.

Sokan jöttek?

Ez komolyan érv lehet egy koreainak, aki ötven millió másikkal él együtt a hazájában, sokkal kisebb területen?

Nincs pénz?

Ez esetben nem kell fesztivált szervezni, de az, amit önök műveltek, szégyen. Szégyen minden koreaira nézve, szégyen a koreai kultúra képviselőire nézve, szégyen a közalkalmazottakra, és szégyen ránk, akik itt élünk külföldiként, és valóban azon dolgozunk, hogy ennek az országnak nagy, és korrekt legyen az ismertsége, méltó a kultúra bemutatása.

Nem kell messzire menni, csak tessék a saját Facebook oldalukon elolvasni a hozzászólásokat, és válaszolni rájuk, bocsánatot kérni a méltatlan szervezésért, a sok csalódásért, amit az önök hanyag, színvonaltalan munkája eredményezett, amit itthon egészen biztosan nem mertek volna megengedni maguknak.

Vajon ha Japán szervez hasonlót, az is így sikerül?

Végül közlöm önökkel, hogy most sincs a központ Facebook oldalán még egy két soros bocsánatkérés sem, mintha minden a legnagyobb rendben ment volna, mintha a koreaiak így szerveznének minden eseményt.

Szégyen!

Vége Orbán Viktor pávatáncának

FüHü

2018-09-23

A Foreign Policy folyóirat vendégkommentátora megállapítja, hogy az EU végre lépéseket tesz a magyar kormány megbüntetésére, ám ezzel párhuzamosan Orbán Viktor a szavakról áttér a tényleges elnyomásra. Így jellemzi a helyzetet Csáky Zselyke, aki a Freedom House számára elemzi a fejlődő demokráciákat.

A szakértő megállapítja, hogy idáig valójában a kormányfő szabta meg, meddig mehet el az adott ponton a demokrácia felszámolásában, de azért mindig tett némi engedményt, mert fontos volt számára a klubtagság. Hogy most radikálisan szakított ezzel a módszerrel, az azt jelzi, hogy merész és kockázatos vállalkozásba kezdett.

Ha valóban sikerül összetoboroznia az összes euroszkeptikus, populista erőt, akkor azok alkothatják a harmadik legjelentősebb frakciót Strasbourgban, ám aligha tudják megbénítani az EU-t. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy ilyen szélsőséges koalíció ritkán tart sokáig, előbb-utóbb elmerül a nemzeti érdekek diktálta belső vitákban és erre rámegy a pártok népszerűsége.

Orbán stratégiája az állandó terjeszkedésre épül, folyton új ellenségekre van szüksége. Lásd a migrációt, Sorost és a CEU-t. Most éppen a tudomány és az oktatás van soron. De idáig politikai számítás alapján válogatta ki a célpontokat, a harc nem torkollt erőszakba.

Ám a jelek arra utalnak, hogy e pillanatban nagyon is abba az irányba tart. Orbán ugyanis olyan helyzetbe navigálta magát, amelyből nemigen tud kifarolni, csakis politikai öngyilkosság árán. Nem jelentheti be pl., hogy Sorostól már nem kell tartani. Úgy látszik, hogy kezdi azt hinni: a politikai ellenségek neki személyes ellenségei. Ám ez tragikus volna az ország számára, mert azt jelentené, hogy a kormányfőt jobban érdekli a személyes bosszú, mint a demokrácia homlokzatának megőrzése.

A civilek elleni fellépés igazolja, hogy az elnyomás immár kezd túllépni a retorikán. A „Stop, Soros” értelmében egy évig terjedő szabadságvesztéssel torolhatják meg, ha valaki segíti a migránsokat. A cél az, hogy a félelem légköre alakuljon ki és a bírálók ne merjenek véleményt nyilvánítani, az NGO-k ne vállaljanak be több ügyfelet. Aligha folyamodott volna a hatalom ilyen szigorú büntetéshez, ha a szavak szintjén akart volna maradni. De persze ettől még lehetséges, hogy Orbán a végén mégiscsak visszakozik mind a civilek, mind a CEU ügyében. Ám amikor börtönnel fenyeget, akkor egyre nehezebb számára visszafordítani a hajót és fenntartani a látszatot.

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

Itthon

A hazai ellenzék mindeközben, hasonlóan a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazáshoz, ismét képes volt rárontani saját nemzetére

Talán senki sem gondolta volna, hogy tizenkét évvel az őszödi beszéd után még mindig Gyurcsány Ferenc lesz az ellenzék ura – vetette fel Deák Dániel.

Ugyan még mindig lebegteti Tarlós István, hogy indul-e a főpolgármesteri tisztért, a folyamatok és a szivárgó tervek egyre inkább emlékeztetnek a tanácsrendszerre. Zongor Gábor szerint annyiban rosszabb annál, hogy akkor tudtuk, ki a párttitkár és mi a hatásköre.

a kormány két évre nevezné ki a budapesti főpolgármestert, aki a megválasztott kerületi polgármesterek közül kerülne ki.

a tanácsrendszerre hajazó gondolkodásról árulkodnak

A lényeg a mindennapi közszolgáltatások, a feladatok és a jogok megosztásában rejlik

ha a finanszírozást központosítják, már ez is elegendő a működésképtelenséghez.

a centralizálási eszköztár lényegében korlátlan,

a jogon kívüli hatalomgyakorlás válik meghatározóvá.

A kormány aláásta a bíróságok függetlenségét, maga alá gyűrte a médiát, és most el akarja hallgattatni azokat a civil szervezeteket, amelyek az utolsó nyilvánosan is megszólaló kritikusok Magyarországon.

Az Unió szempontjából a vámháború is kockázatot jelent, az amerikaiak kiszámíthatatlan mértékű befelé fordulása és piacvédelme is egy világgazdasági kockázatokat növelő folyamatok közül.

Jobban gyanakszanak simlisségre, és a legutóbbi brüsszeli bírálatok fényében is, ezt a kormányzat nyilvánvalóan szeretné elkerülni.

Gémesi György, Gödöllő városvezetője, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint ez az intézkedés egyértelműen tovább szűkíti a települések önrendelkezéshez való jogát és baljós árnyakat vetít előre.

A másik megoldás lehet, hogy csődgondokság alá helyezik a várost, ebben az esetben azonban előállna az „Esztergom forgatókönyv”, leállna a városi televíziótól a strandig minden nem kötelező feladat finanszírozása.

„2019 októberében vagy – ha a Fidesz úgy gondolja, hogy az alkotmányozó többségének az erejével élve előrehozza, akkor az Európai Parlementi választások idejére, 2019. május 25-én” mindenképpen indul.

Napirend előttiekkel kezdődött meg ma délelőtt az Országgyűlés ülése. A nap folyamán azonnali kérdések is elhangzanak. A Parlamentből jelentjük.

A legutóbbi választás megmutatta, hogy az agresszív médiastratégia kifizetődött. Az élesen idegengyűlölő üzenet a feltételezett migránsveszélyre, valamint Sorosra épült és a kampány sokakat meggyőzött, hogy Orbán szavatolja számukra a biztonságot.

miután Orbánbasi idehaza – a sok primitív, korrupt bunkó miatt, akik a magyar nép fideszes szavazóit jelentik – láthatóan nem bukik meg, ezért álmodjuk azt, hogy Európában viszont annál inkább.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA