Kezdőlap Itthon Oldal 213

Itthon

Hitelek tolják a lefelé tartó gazdaságot

Bak Mihály
-
0
Hitelek tolják a lefelé tartó gazdaságot

Ötödével több új autó kelt el a nyáron, amiben az állami kedvezmény alaposan közrejátszhatott. A lakáspiacra a kevesebb ügylet mellett is ömlik a hitelpénz a növekvő árak mentén. A lassuló növekedésben mintha 19-re húzna lapot a kormány.

Töredékes és csak „fölébe szálló gépről” letekintve előtűnő számok alapján talán megkockáztatható az az előzetes gondolat, hogy legalábbis zavarba ejtő, talán kockázatosnak látható folyamatok figyelhetők meg a magyar gazdaságban. Az aligha vitatható, hogy az EU-ban (majdnem) páratlan

magyar növekedés lassan alábbhagy, tempója mérsékeltebb lesz.

Mások mellett a GKI éppen ma vetítette előre azt, hogy ennek hátterében külső okok (Brexit, nemzetközi kereskedelmi háború, a recesszió felé botladozó német gazdaság) viszik a prímet. De azért belső tényezők is szerepet kapnak, például az extenzív gazdaságpolitika vékony jegén sikló kormányzati elképzelés mögül lassan kifut a gyártósorok mögé beállítható munkáskezek tartaléka.

Fékek és ellensúlyok

A politikából ismert kifejezés ezúttal arra utal, hogy a jól látható, hét-nyolc éve tartó nemzetközi keresletnövekedés amúgy is a végéhez közeledik már vagy két éve, Donald Trump világfelfogató populizmusa erre csak rátesz egy lapáttal, a Kínával (és esetlegesen az EU-val) szembeni vámháború hatásai itt kopogtatnak a magyar ajtón is. A kormányban ezt szemmel láthatóan felismerték, de

korrekció helyett előre menekülnek.

Aki időt nyer, életet nyer. A kormány erre játszik a kereslet növelésével.

Sok új autó, részben közpénzzel megsegítve

Augusztusban 15 618 új személyautót helyeztek forgalomba az országban, 21 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az év első nyolc hónapjában 105 451 új gépkocsit adtak el, ami 10 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest – közölte a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE). Ha azonban mellé tesszük a kormány jóhírfelelős államtitkárának, Novák Katalinnak szavait, a kép korántsem ennyire fényes. A nagycsaládosok autóvásárlási támogatása az előzetes várakozásokat is felülmúlta már az első két hónapban, vagyis július-augusztusban:

több, mint tizenegyezer kérelem érkezett.

Ez már az első hónaptól kezdődően a hóna alá nyúl az autóeladásoknak.

Kevesebb lakás, több hitel

Az ingatlanpiacon eközben felemás folyamat játszódik le. A nyár közepén egyértelmű visszaesés volt tapasztalható, ahogyan az a Duna House adataiból is kiderül. Eszerint

augusztus 16 százalékos elmaradást mutat az előző évhez képest,

az elmúlt négy év leggyengébb nyári időszakát zárta az ingatlanpiac, amely a tavalyi évhez képest 15 százalékos visszaesés a június-augusztus időszakra. Az első nyolc hónap nem mutat ekkora elmaradást az elmúlt évekhez viszonyítva, köszönhetően az erős évkezdetnek. A DH becslése szerint az idei első nyolc hónapban 102 104 adásvétel történt, amely 3 százalékkal marad el a tavalyi év azonos időszakától, ám erősebb, mint az azt megelőző két év.

Eladósodik a lakosság

A magyarázatot a Magyar Nemzeti Bank jelentése oldja fel. Hétfői közleményük szerint a második negyedévben a háztartási hiteltranzakciók éves értéke közel 500 milliárd forint volt – ehhez az időszak 170 milliárd forinttal járult hozzá –, ezzel az állomány éves növekedése 8 százalékot tett ki. Tovább nőtt a lakáshitelek és a személyi kölcsönök kibocsátása 20, illetve 36 százalékkal. Vagyis a szakadatlan drágulás mellett a keveseknek rendelkezésére álló kölcsön összege nőtt. Ahogyan a személyi hiteleké is.

Kiderül, tényleg sztrájkolnak-e a fogorvosok

FüHü
-
0
Kiderül, tényleg sztrájkolnak-e a fogorvosok

Legalább több száz, de akár ezer fogorvos is szabadságra mehet mától. Ezzel tiltakoznak a változatlanul alulfizetett praxisok ellen.

Két hétre leállhat egy csomó helyen az állami fogorvosi ellátás, mert a fogászok mától szabadságra mentek (a vállalkozói formában működő rendelők nem tudnak sztrájkolni). A napokban kiderül, hányan választották ezt a megoldást.

A márciusban a Facebookon indult kezdeményezéshez több, mint 1100 doktor csatlakozott. Ők évek óta követelik, hogy a praxisok havi finanszírozását legalább a háziorvosi rendelők átlagosan 1,6 milliós szintjére emelje meg a kormány. A fogorvosok ezzel szemben átlagosan 900 ezret kapnak, ebből kellene nem csak a béreket és a rezsit fizetni, hanem a sokkal eszközigényesebb ellátást finanszírozni.

A kormány az utolsó pillanatban megpróbálkozott tűzoltó jellegű ígérgetéssel. A Magyar Fogorvosi Kamara fogász tagozatának ülésén azzal állt elő Horváth Ildikó államtitkár, hogy még idén egyösszegű, másfél millió forintos juttatásban részesülhetnek, jövőre 250 ezer, 2021-től további 140 ezer forinttal emelhetik a praxisok havi díját. Vagyis egy körzet díjazása elérhetné az 1,2 millió forintot – két év múlva. A Népszava úgy tudja, hogy a tagozat belement ebbe, a facebookos orvosok legalább fele eddig azonban elutasította az ajánlatot.

Két éve egyszeri hárommilliós dotációval operált a kormány, miután mintegy nyolcszáz fogász állt le a mostaninál rövidebb időre. A fogorvosok azonban nem az egyszeri összeget akarják, hanem a havi finanszírozás rendbe tételét követelik.

Már fékeződik a gazdaság

FüHü
-
0
Már fékeződik a gazdaság

Változatlanul magas, 4,3 százalék lesz az éves növekedés, ez azonban lassuló második félévi teljesítmény eredménye a GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint. Nem kedveznek a külső folyamatok, ahogyan az EU-támogatások is enyhébben serkentik a beruházásokat. A munkaerő-tartalék pedig lényegében kimerült.

A magyar gazdaság a második negyedévben 4,9 százalékkal, a korábban vártnál is lendületesebben, az EU-ban a leggyorsabban bővült – írja a GKI (ehhez hozzá kell tenni, hogy a legfrissebb Eurostat-adatsorból hiányzik Írország értéke, amely minden bizonnyal magasabb a miénknél). A lassulás azonban, ha csak nagyon kis mértékben is, de elkezdődött.

Rossz hírek külföldről

A GKI által most előrejelzett, éves átlagban 4,3 százalék körüli növekedés megegyezik a kormány és az MNB friss várakozásával. A második félévben várható markáns lassulásban egyaránt szerepe van a külső környezet romlásának (Brexit, amerikai-kínai kereskedelmi háború, német recesszió félelem), az EU-támogatások bázishatás miatt csökkenő beruházás-serkentő hatásának, a hazai üzleti várakozások romló trendjének és a foglalkoztatási tartalék fokozatos kimerülésének.

Az első félévi adatok alapján is a magyar gazdaságot

a beruházási és a belső fogyasztói kereslet hajtja:

a belföldi kereslet 5,5 százalékkal, a GDP-nél (5,1) gyorsabban bővült. A második negyedévben tovább nyílt a külkereskedelmi olló, a szolgáltatások kissé növekvő többlete nem tudta ellensúlyozni az áruforgalom jelentősen romló egyenlegét.

Idén az első félévben magára talált a feldolgozóipari termelés 30 százalékát adó járműgyártás, mely három év stagnálás után közel 10 százalékkal, az átlag csaknem kétszeresével bővült. A júniusi, mindössze 1,5 százalékos növekedés azonban a járműipar nemzetközi gondjaival együtt az ipari termelés lassulását vetíti előre.

A fogyasztás is tetőpontra érhet

A belső fogyasztásban jelentős szerepet játszó építőipar az első félévben 35 százalékkal, de ezen belül a második negyedévben már „csak” 29-cel bővült. A túlpörgést jelzi, hogy az első félévben a sok folyamatban levő építkezés ellenére kissé kevesebb lakást adtak át, mint egy évvel korábban. Lassulásra utal az is, hogy az építőipar félév végi szerződésállománya már 11 százalékkal volt kisebb a tavalyinál.

Az első negyedévhez képest a kiskereskedelmi forgalom bővülése is kissé fékeződött a második negyedévben (6,8-ről 5 százalékra), éves átlagban 5 százalék körüli bővülés várható. A reálbérek az első félévben közel 7 százalékkal, a lakosság fogyasztása 4,5 százalékkal emelkedett.

A második félévben a bérdinamika átlagosan kissé lassulhat.

Idén is teljesülnek a nyugdíjprémium kifizetésnek feltételei, emellett a kormány által prognosztizáltnál (valójában szándékosan alultervezett) gyorsabb infláció miatt ősszel várhatóan 0,8 százalék körüli, visszamenőleges nyugdíjemelésre is sor kerül. Növeli a vásárlóerőt a közmunkásoknak és nyugdíjasoknak az önkormányzati választások előtt adott egyszeri juttatás is.

Május–július átlagában a foglalkoztatottak száma 0,8 százalékkal emelkedett, de a lassulást jelzi, hogy ez az érték az első negyedévben még 1,5 százalék volt. Kedvező, hogy ezen belül az egy évvel korábbihoz képest közel 50 ezer fővel csökkent a közmunkások száma, s a mérséklődés az év elejéhez képest is folytatódott. Némileg nőtt a külföldi telephelyeken dolgozók száma, vagyis nem enyhül a kifelé vándorlás. A 3,4 százalékos munkanélküliségi ráta a harmadik legalacsonyabb az EU-ban, de a már csak mintegy 110 ezer közmunkással együtt számított 5,8 százalék is kisebb az EU 6,3-es átlagánál.

Az inflációs is eszi a jövedelmeket

Az infláció már bő egy éve Románia mögött a második legmagasabb az EU-ban, több mint kétszerese az európai átlagnak. Az áremelkedés a tavaszi 3,9 százalékos csúcsról júliusra 3,3- re csökkent, a maginfláció (nem tartalmazza az energia és az idényjellegű termékek árát) azonban 3,7 százalék. A GKI éves átlagban az első félévivel megegyező, 3,5 százalék körüli áremelkedéssel számol. Az MNB laza monetáris politikája augusztusban – a Brexit körüli bizonytalanság, a kereskedelmi háborútól és a német recessziótól való félelem okozta kedvezőtlen nemzetközi hangulatban, továbbá az EKB várható kötvényvásárlási programja hatására – a forint új történelmi mélypontra való gyengüléséhez vezetett.

Közvetlen forrásokat követelünk!

FüHü
-
0
Közvetlen forrásokat követelünk!

Ezen a héten is jelentkezett Újhelyi István EP képviselő szokásos nyílt levelével,melyben érdekes kezdeményezésről számol be.

„Féltucat ellenzéki polgármestert és polgármester-jelöltet látok vendégül a napokban Brüsszelben, hogy a következő évek együttműködéséről, európai feladatairól és az önkormányzatoknak járó közvetlen uniós források megteremtéséről egyeztessünk.

Székesfehérvár, Szombathely, Salgótarján, Szolnok, Hajdúdorog és Budapest Belváros leendő vezetőit hívtam meg az Unió fővárosába, a valamennyi összellenzéki polgármester-jelöltet képviselő delegáció az Európai Bizottság több biztosával, többek között Frans Timmersmans jelenlegi és leendő első alelnökkel is tárgyalni fog. Van miről beszélni, a Fidesz-kormány ugyanis a legmagasabb fokozatra kapcsolta a zsarolást az önkormányzati kampányban: felismerték, hogy az ellenzék együttműködésének köszönhetően számos fontos bástyát el fognak veszíteni ősszel, így immár nyíltan azzal fenyegetőznek, hogy ahol nem fideszes lesz a városvezetés vagy a többség, az a település nem számíthat uniós forrásokra.

A Fidesz nem először próbálkozik ezzel az aljas és törvénytelen húzással, az előző önkormányzati választás idején preventív céllal még az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) is bejelentéssel éltem az ügyben. Az EU illetékes szervezete akkor egyértelművé tette, hogy „a felvázolt helyzet kételyeket támaszthat azzal kapcsolatban, hogy az uniós források elosztása teljes mértékben a vonatkozó hatályos európai szabályokkal összhangban, illetve az áttekinthetőség alapelvének maradéktalan tiszteletben tartásával történik-e”. Most is nagyítóval fogjuk figyelemmel kísérni, hogy az illiberális kormányzat a saját oligarcháinak vagy a települések lakóinak érdekét akarja-e nézni az EU-források felhasználásánál.

Ahhoz, hogy véget vessünk az orbáni maffiahálózatnak, minél több várost és települést kell felszabadítani a narancselnyomásból. Így lesz ez a fővárosban, a megyeszékhelyeken és számos magyarországi településen, községben és faluban. Azért vicsorog a hatalom, mert érzi: az ellenzéki együttműködés és a legerősebb jelöltek közös támogatása valós fegyver ellenük. Ezért pörgetik fel a kamupropagandát és zsarolnak minden rendelkezésre álló eszközzel. De hiába, az uniós pénzek visszatartása nemcsak, hogy törvénytelen, de egyszerűen ki is játszható: közvetlenül az önkormányzatok számára elérhető európai forrásokkal.

A következő hét éves uniós költségvetésben már garantálni kell, hogy az önkormányzatok a tagállami kormánynak való kiszolgáltatottság nélkül tudjanak a számukra fontos fejlesztésekre, például szociális bérlakás-programra, vagy helyi egészségügy-fejlesztésre pályázni.

Az általam vendégül látott polgármester-jelöltekkel ennek megvalósítására vállalkozunk minden olyan, a narancsuralom alól felszabaduló város fejlődése érdekében, amelyet ősztől az ellenzéki összefogás politikusai vezetnek majd.”

Karácsony Gergely stadionstopot hirdetett

FüHü
-
0
Karácsony Gergely stadionstopot hirdetett

Az én városomban addig nem épül új stadion, amíg nincs minden kerületben CT-berendezés – mondta kampánynyitó rendezvényén Karácsony Gergely. „Csak nem beszarni, ez a jelszó” – ezt üzente a színpadról Dés László.

„A király szemében a nép az utolsó, de mi nem leszünk Felcsút-alsó”

volt a tételsora A változás dalának, amelyet Szabó Kimmel Tamás énekelt a Szabadság téren összegyűlt pár ezres nézősereg előtt Karácsony Gergely főpolgármester-jelölti kampánynyitó rendezvényén.

Előtte Dés László és zenekara adott hangversenyt. Ennek egyik összekötőszövegében a muzsikus engedte el az este legelső erős mondatát, idézve egy családi mondást, hogy „csak nem beszarni, ez a jelszó”.

Kennedy után magyarul

Garas Dezsőtől vett idézettel azt mondta, hogy olyan várost szeretne, ahol fűre lépni szabad. Budapest legyen zöld és legyen szabad. Szerinte Budapesten veszélyben van a szabadság, ezért ezt meg kell védeni.

Beszédének hangsúlyos része volt J. F. Kennedy elnök 55 éve Berlinben elhangzott mondata, az Ich bin ein Berliner. Ennek példájára sorolta azzal kezdve, hogy „én is egy budapesti vagyok”. Aki nem fogadja el, ha megmondják neki, milyen elvek mentén tanítsák gyerekeit, aki ragaszkodik a Római parthoz, a Városliget fáihoz, nem szereti, ha megmondják neki, melyik írót szeresse, ragaszkodik ahhoz, hogy a városi szegényeket nem büntetni kell, hanem segíteni, nem fogadja el, hogy a hatalom mondja meg, mit játsszon a színház.

Hiszi, hogy a város akkor is erős marad, ha le akarják gyengíteni azok, akik szemében ez bűnös város.

„A szabadság kultúráját nem lehet erőből lerombolni”

– mondta.

Visszavenni Budapestet

Ezért felhív mindenkit, hogy „vegyük vissza Budapestet a kiváltságosok kezéből és adjuk vissza azoknak, akik a valódi tulajdonosai, a budapestieknek”.

A változás most nem csak remény, hanem lehetőség és szükségszerűség. Ennek minden politikai feltétele megvan, mert csak egy főpolgármester-jelöltjük, 23 polgármester- és 289 képviselőjelöltjük van a változást akaró embereknek – mondta Karácsony.

A klímaügy a középpontban

A változás élet-halál kérdése – mondta -, mert sokan halnak meg a rossz levegőben és a fűtetlen lakásokban, majd rátért a klímaváltozásra, amit a főváros mai vezetése a „légkondicionált terepjárókból” nem lát. A Fidesznek odaszúrt azzal is, hogy

„az a helyzet, kedves Lajos, hogy nem a bozót ég, hanem az erdő”,

s hogy tudja, a Fideszben mindenről a foci jut az eszükbe, de a Föld mégse focilabda.

Idézte Tarlóst, hogy az a 40 fokos metrókocsiról kérdezték, azt válaszolta: „büfékocsi nem kéne?” Karácsony azt mondta, büfékocsit nem, de tisztességes főpolgármestert szeretnének. Tarlós odaadta a kormánynak a Városligetet, a kórházakat, az iskolákat, felére vitte a város költségvetését – sorolta Karácsony.

Mint mondta, a kormány mindenhova stadiont szeretne építtetni. Ezermilliárdot készül elkölteni Budapesten presztízsberuházásokra. A főpolgármesternek vétójoga van, de Tarlós István nem tett semmit – mondta Karácsony. Ezért megígérte, hogy „az én városomban addig nem épül új stadion, amíg nincs minden kerületben CT-berendezés”. A hallgatóság ezt a „Stadionstop” skandálásával nyugtázta.

Akkor most mi lesz a forinttal?

Bak Mihály
-
0
Akkor most mi lesz a forinttal?

A tegnapi történelmi eurócsúcs után némileg erősödött a forint árfolyama, de változatlanul 331 körül található. Mivel most kizárólag külső hatások okozzák az izgalmat, ezek fogják alakítani a kurzust.

Soha olyan gyenge nem volt a forint az euróval szemben, mint csütörtökön, amikor 331,9-ig lendült a görbe. Ezután némi visszaerősödés játszódott le, de pénteken nagyrészt a 331,5-ös értéknél rögzült; kora délután 331 forint volt egy euró.

Szemben a tavaly nyári viharral, amikor az árfolyam elérte a 330,8-as eddigi csúcsot, most egyértelműen külső hatások alakítják az úgynevezett feltörekvő országok devizáinak értékelését.

Bő egy éve komoly nyomás alatt állt az MNB, hogy emeljen kamatot

a felfelé indult infláció és a világgazdasági lassulás első jegyei láttán. Matolcsyék kitartottak, eddig őket igazolta az idő – a következő hónapok utólag megadják a választ arra, tényleg igazuk volt-e.

De most ennél sokkal viharosabb villámok csapkodnak a külvilágban. Két nagy feszültséggóc okoz fejfájást elsősorban. Az egyik

a most már alkotmányos válság veszélyével megspékelt kilátástalannak tetsző Brexit-végzet.

Ennek hatásai kiszámíthatatlanok, de kedvezőek aligha lesznek, és minden bizonnyal áthatják a kontinens egész gazdaságát.

A másik csomópont

az amerikai-kínai kereskedelmi háború.

Ebben még nehezebb jövendölni, mert Donald Trump akár naponta megváltoztatja véleményét, tolja ki utólag a kivetett pótvám bevezetését. Kínát érintően támadhat mihozzánk is elérő cunami, ha tovább tart Hongkongban az óriástüntetésekkel kísért feszültség. Ha Kína katonákkal „oldja meg” a válságot, azért, ha a demonstrálók, sztrájkolók teljesen és tartósan megbénítják a szigetállam gazdaságát azért. Már most mutatkoznak jelei annak, hogy drámaian eshet a hongkongi gazdaság, amely a nagyon fontos szerepet betöltő tőzsde és pénzügyi központ megingásához vezethet.

Ilyenkor semmilyen rossz hír se jöhet elég rosszkor. Az se, hogy Argentína de facto csődöt jelentett azzal, hogy a kormány egyoldalúan meghosszabbította a rövid lejáratú peso-hitelek futamidejét, vagyis nem fizeti vissza ezeket.

Komolyan befolyásolhatja a forint megítélését

a német gazdaság – úgy fest – recesszió felé botladozása.

Ez minden olyan gazdaságot érint Európában, amely nagy arányban függ a külpiactól, de Magyarország esetében a német kapcsolatok kimagaslóan fontosak.

Egy szó, mint száz, nem tudjuk, merre veszi az irányt a forint. Ha ezek a külső hatások a rossz irányba mennek tovább, az felerősítheti a forinttal szembeni spekulatív manővereket; most úgy fest, leálltak az árfolyamesésre játszó úgynevezett shortolással, de ha újabb lehetőséget fedeznek fel ebben, ismét nekiindulhatnak. Ebben az esetben a 335-ös, akár a 340-es euróárfolyamig is elszaladhat a kurzus.  Ellenkező esetben maradhat a jelenlegi szinten. Arra most viszonylag kevés az esély, hogy visszatérjen a 325 körüli sávba.

Semmiképp se javítja az esélyeket az MNB

– többedszer megismételt – hivatalos közlése, hogy a jegybanknak „nincs árfolyamcélja”. Ami azt vetíti előre, hogy nem terveznek semmilyen beavatkozást, sőt, akár még tetszik is neki. Mégpedig azért, mert – a kormánnyal összhangban – eleve nincs ellenére az exportot segítő folyamatosan gyengülő forint, másrészt ez egyfajta árfolyamon keresztüli lazításnak tekinthető.

Merthogy – és ezzel visszatérünk a tavaly nyári córeszhez – az MNB-nek változatlanul nincs mozgástere a 0,9 százalékos alapkamat, valójában ennél is sokkal alacsonyabb, jelenleg inkább irányadónak tekinthető bankközi kamatláb (Bubor) miatt. Pedig lehet, hogy szükség lesz rá, mert a lassuló európai és amerikai növekedés láttán már a közeljövőben bekövetkezhet a kamatok csökkentése, akár újabb kötvényvásárlási program.

Hunvald úr, higgye el a fagyi visszanyal!

Kenderessy Milán
-
0
Hunvald úr, higgye el a fagyi visszanyal!

Niedermüller Péter, az ellenzéki összefogás VII. kerületi polgármester-jelöltje: „vége annak, hogy Hunvalddal bármilyen megegyezésre jussunk.”

Ezek szerint Hunvald György nem lép vissza az erzsébetvárosi polgármester-jelöltségtől, hiába kérték Karácsony Gergelyék, hogy a megosztottság elkerülése miatt ezt tegye meg. Az ellenzék közös polgármesterjelöltje ennek ellenére nem gondolja, hogy emiatt meghiúsulna az összefogás a kerületben.

Hunvald azok után sem volt hajlandó a visszalépésre, hogy korábbi kijelentésének eleget téve felajánlották neki induljon egyéni önkormányzati képviselő posztért, s nem indítanak rá másik jelöltet. Ezt is visszautasította, holott korábban ezt maga szabta feltételéül annak, hogy ne induljon el a polgármesteri posztért.

Namármost, ha Hunvald kitart emellett a döntése mellett nem csak azt veszi magára, hogy Vattamány Zsolt kezére játssza a kerületet – így a regnáló fideszes polgármesternek jelentősen megnőnek az esélyei – hiába is optimista Niedermüller Péter (mit is tehetne mást) -, hanem azt is

ismét okot szolgáltatna arra a feltételezésre, hogy korrumpálható, tehát korábbi ügye sem volt véletlen fideszes koholmány.

Ez meg pont annak az ötezer aláírónak arcul csapása, akik megelőlegezték neki a bizalmat!

Ne csodálkozzon azon ha a hír hallatán mindenki agyán átfut a gondolat: Hunvaldnál is van az a pénz.

Ki csapja be a nyugdíjasokat?

Bauer Tamás
-
0
Ki csapja be a nyugdíjasokat?
A Facebookon olvasom:
„A Fidesz 2011-ben eltörölte a nyugdíjak reálbérekhez kötését, amit még a Gyurcsány-kormány vezetett be. Ezzel évente 90 ezer forinttal károsít meg minden egyes nyugdíjast. OSZD MEG, hogy mindenki megtudja: a Fidesz becsapja azokat, akik végig dolgozták az életüket egy tisztességes nyugdíjért!”

Igaz ez?

Legfeljebb félig-meddig. Senkinek sem javaslom, hogy megossza.
A nyugdíjak reálbérekhez kötését nem a Gyurcsány-kormány, hanem még az Antall-kormány vezette be, és a kilencvenes években a nyugdíjemelés mindig az előző évi béremeléshez igazodott. Amikor a reálbérek csökkentek, akkor a nyugdíjak reálértéke is csökkent, amikor a reálbérek nőttek, akkor a nyugdíjak reálértéke is nőtt.
Az 1997-es nyugdíjreformmal, a Horn-kormány döntésével vezették be a svájci indexálást. Miért is? Mert szembe kellett nézni azzal, hogy amikor a reálbérek immár folyamatosan nőnek, a nyugdíjak nem növekedhetnek ugyanolyan mértékben, amikor az aktívak részaránya csökken és az időseké nő. A nyugdíjak emelkedését ezért fékezni kell, hogy a kedvezőtlen demográfiai helyzetben is finanszírozhatók legyenek a nyugdíjak. Először a nyugdíjemelés 80 százalékban a béremelkedéshez, 20 százalékban az inflációhoz igazodott, majd 2001-től 50-50 százalékban a két tényezőhöz. Ehhez képest

a Medgyessy-kormány fokozatosan bevezette a tizenharmadik havi nyugdíjat, amire nem volt se jogalap (hiszen nem fizettek tizenharmadik havi járulékot), se forrás.

Ezt az első Gyurcsány-kormány is folytatta. Ennek jelenős szerepe volt abban, hogy 2006-ra pénzügyi válsághelyzet alakult ki. A második Gyurcsány-kormány még valamit tett: 2008-ban 8 százalékkal csökkentette az induló nyugdíjak értékét. Két lépésben vették vissza a tizenharmadik havi nyugdíjat: az elsőt még a Gyurcsány-kormány tette meg, amikor korlátozták a tizenharmadik havi nyugdíj mértékét, és a másodikat, a teljes megszüntetést a Bajnai-kormány, a szocialista és szabad demokrata képviselők szavazatával. Helyesen, hiszen szükség volt erre a gazdaság stabilitásának helyreállításához.
Mit változtatott a rendszeren az Orbán-kormány? Először is megszüntette a magán-nyugdíjpénztári pillért, ami azt jelenti, hogy először hatalmas egyszeri és folyamatos többletforrást szerzett a költségvetés számára. Az valóban indokoltan nevezhető lopásnak. Ennek későbbi következménye viszont az, hogy az egész növekvő nyugdíjteher az állami nyugdíjrendszerre hárul. Hogy ezt a nyugdíjterhet mérsékelje, a svájci indexálásról – ahogy ezt előre meg is mondta, úgy fogalmazva, hogy „garantálja a nyugdíjak reálértékének megőrzését” – áttért az inflációhoz igazított nyugdíjemelésre.
Mindezek alapján vált a felosztó–kirovó nyugdíjrendszer a jelen helyzetben egy időre finanszírozhatóvá. Ebben benne vannak a Horn-kormány, a Gyurcsány- és Bajnai-kormány és az Orbán-kormány intézkedései is. Nem azért, mert ezek a kormányok gonoszak, hanem mert minden kormánynak szembe kellett néznie azzal, hogy az aktívak részaránya csökken, az időskorúaké, a nyugdíjra jogosultaké pedig nő. (Ez az aktívak százezreinek elvándorlása nélkül is így lenne, de az elvándorlás tovább súlyosbítja a helyzetet.)
Állítható-e, hogy az Orbán-kormány „meglopja” a nyugdíjasokat, akik ennyivel meg ennyivel többet kapnának, ha a korábbi rendszer lenne érvényben? Az utóbbi annyiban igaz, hogy

ha például a kilencvenes évek szabálya, a béremelkedéshez igazodó nyugdíjemelés lenne érvényben, akkor jelenlegi gyors béremelkedés idején jóval gyorsabban emelkednének a kifizetendő nyugdíjak is. Csak éppen nem volna azokat miből kifizetni.

Hogy a svájci indexáláshoz való visszatéréshez elegendőek-e források, és milyen arány (az infláció illetve a bérnövekedés szerinti emelés milyen aránya) mellett, ez alapos számítást igényelne. Én nem hiszem, hogy az infláció és a béremelkedés 50-50 százalékos arányával működő svájci indexálás szerinti nyugdíjemelésre (ez volt a szabály a Gyurcsány-kormány idején) tartósan meglennének a források. Ezért

megalapozatlan azt állítani, hogy az inflációhoz igazított nyugdíjemeléssel az Orbán-kormány meglopná a nyugdíjasokat.

Én tíz éve, 2009-ben mentem nyugdíjba, közvetlenül azután, hogy a második Gyurcsány-kormány csökkentette az induló nyugdíjakat. Mondjam azt, hogy engem meglopott a Gyurcsány-kormány? Adjam össze, hogy az elmúlt tíz év alatt mennyit veszítettem emiatt? Nem teszem, mert tudom, hogy ez szükséges, helyes intézkedés volt.
Az idézett közlemény bizonyosan félrevezeti az olvasót, amikor azt sugallja, hogy csak politikai elhatározás kérdése lenne az 50-50 százalékos arány szerinti svájci indexáláshoz való visszatérés, és lenne forrás arra, hogy minden nyugdíjasnak a jelenleginél lényegesen gyorsabban emelkedjen a nyugdíja. A nyugdíjrendszer komoly szakértői nem is ezt javasolják, hanem például összegszerű nyugdíjemelést, a plafon visszaállítását és az alacsony nyugdíjak illetve a nyugdíjminimum nagyobb arányú emelését.

Orbán harcostársként tekint a bukott Salvinire

FüHü
-
0
Orbán harcostársként tekint a bukott Salvinire

Harcostársként tekint Matteo Salvinire a magyar miniszterelnök. Levelében Orbán Viktor a hatalomból kipottyant olasz kormányfőnek írt levelet.

Levélben fejezte ki nagyrabecsülését és köszönetét Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke Matteo Salvininek, az eddigi olasz kormányzó párt, a Liga vezetőjének azért a munkáért, melyet az elmúlt időszakban Olaszországért és egész Európáért, benne Magyarországért végzett – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

„Biztosítom Önt arról, hogy mi, magyarok soha nem fogjuk elfelejteni, hogy Ön volt az első olyan nyugat-európai vezető, aki meg akarta akadályozni az illegális migránsok Európába özönlését a Földközi-tengeren keresztül” – írta Orbán. „Függetlenül az olasz belpolitikai folyamatok jövőbeni alakulásától és attól, hogy más-más európai pártcsaládhoz tartozunk, mi

harcostársként tekintünk Önre az európai keresztény örökség megőrzése és a migráció megállítása érdekében folytatott küzdelmek során.

Jövőbeni feladatai ellátásához sok sikert és jó egészséget kívánok Önnek” – fogalmazott.

Ahogyan ezt ismertettük, Salvini azután pottyant ki a hatalomból (belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes volt), hogy pár hete úgy érezte: a megfordult erőviszonyok (közvéleménybeli támogatottság) alapján megpróbál új választást kierőszakolni, amelynek nyomán átveheti a hatalmat.

Csakhogy Giuseppe Conte miniszterelnök inkább lemondott, majd a pártközi tárgyalások nyomán tegnap megegyezett az eddig is kormányzó 5 Csillag Mozgalom (M5S) a Demokrata Párttal (PD), hogy koalícióra lépnek, az előző, párton kívüli Contéval az élen.

Conte tegnap reggel megkapta a kormányalakítási megbízást az államfőtől. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azonnal támogatásáról biztosította Contét. Olaszország központi szerepet játszik európai családunkban, és számítanak aktív hozzájárulására az európai projekthez.

Orbán fontos – kormányon lévő – szövetségest veszített, noha május elején még egyértelművé tette: szoros együttműködésre számít a szélsőjobbos Ligával és Salvinivel. „Keresni fogjuk az együttműködést Salvinivel. Látványosan, bevallottan és nyíltan” – mondta kettejük budapesti találkozóján. Csakhogy az EP-választáson nem az ehhez megírt forgatókönyvre szavaztak a kontinensen.

Jakab Péter bejelentkezett Jobbik-elnöknek

FüHü
-
0
Jakab Péter bejelentkezett Jobbik-elnöknek

Indul a Jobbik elnöki tisztéért Jakab Péter parlamenti képviselő – jelentette be maga az ATV-ben. A népet akarja megszólítani, nem a bal- vagy jobboldaliakat.

Sokak győzködése után úgy döntött, hogy indul a pártelnöki tisztségért – jelentette be az ATV Egyenes beszéd című műsorában Jakab Péter. Az országgyűlési képviselő, szóvivő az őszi tisztújításon méreti meg magát. A pártot jelenleg Sneider Tamás vezeti.

„Érzelemgazdag politizálásra készülök. A Fidesz egyébként ugyanezt teszi, csak ők a gyűlölet érzelmét helyezték a középpontba. Én az igazság kimondásának katarzisát akarom megadni az embereknek, amiből aztán egy olyan érzés sarjad, amit úgy hívunk: szolidaritás” – fogalmazott Jakab.

A Jobbik néppárt, nem a bal- vagy jobboldaliakat, hanem a népet akarja megszólítani – mondta. Ezt válaszolta arra a kérdésre, hogy a párt leszámolt-e a szélsőséges nézettel. Célja a Jobbikkal az, hogy először az ellenzék, majd a kormányváltás vezető ereje tudjon lenni.

Mint fogalmazott, szótárában a tisztességes és a tisztességtelen szerepel, az igaz és a hamis, és a menthető és a menthetetlen. Menthetetlennek tart mindenkit, aki az elmúlt 30 évben tevőleges részt vett az ország anyagi és morális kifosztásában, de mindenki más menthető.

Az önkormányzati választásokon – amelyen az ellenzékkel sok helyütt megegyezve indulnak – „a fideszes helytartókat kell leváltani, tőlük kell megszabadítani a magyar településeket és a kerületeket”.

A tisztújításra azért kerül sor az önkormányzati választás után, mert az EP-választáson a Jobbik súlyosan leszerepelt, mindössze egy mandátumot szerzett (Gyöngyösi Márton). Ezután az elnökség testületileg benyújtotta lemondását, azóta ügyvezetőként működik.

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan