Itthon

Orbán csak háttérzaj – mondta a holland kormányfő

Orbán diadalittasan ünnepel. Hogy mit ünnepel azt nem igazán tudni, győzelmi tűztáncát csak és kizárólag a “nemzeti büszkeségének megőrzését” ünnepelhette, de ez az a világraszóló siker, amely kizárólag a 93 ezer négyzetkilométeren belül érvényes, ráadásul ott is csak a polgárok mintegy fele érzi magáénak a kormányfő sikerét.

“A tárgyalások sikere azt mutatja, ha összefogunk, semmilyen ellenfél sem győzedelmeskedhet fölöttünk.” – mondta Orbán a lengyel kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján.

Nézzük ezeket a győzelmeket, hiszen honszerető szívem ezerrel dobogott, ha másért nem, hát azért, hogy az országgyűlési 113 hősének határozata győzelemre vezesse Miniszterelnökünket. (Különös tekintettel a nagy hármas – Kövér, Simicskó, Kocsis – irányt mutató tervezetére.)

“Le kell állítani 7-es cikkely szerinti eljárást a magyar kormány ellen még az uniós költségvetés elfogadása előtt”

Nem teljesült. Ilyenről szó sincs az elfogadott szövegben és azt a hazugságot, hogy ezt Merkel megígérte Orbánnak, a német kormányszóvivő már cáfolta. A költségvetést a Tanács a maga részéről elfogadta, a 7-es cikkely szerinti eljárás pedig tovább folyik.

“Nem lehet az uniós pénzek lehívását jogállami feltételekhez kötni”.

Nem teljesült. A határozat 22-es és 23-as pontja kimondja, hogy tiszteletben kell tartani a jogállami alapelveket (és az uniós alapszerződésében foglalt alapelveket is). Aki ezt nem teszi azzal szemben az Európai Bizottság javaslata alapján eljárás indul és a Tanács minősített többséggel dönthet a támogatás megvonásáról. Vagyis a 27 tagállamból 15-nek a támogatása kell ehhez, ami ma bőven megvan. Azt sem érte el Orbán, hogy ebben vétójog lehessen (a lengyel miniszterelnök reggel ugyan ezt hazudta egy nyilatkozatában, de attól még nem igaz).

Hogy ne csak a kommentár tagadja a dicshimnusz cáfolatát nézzük az egyezmény szövegének idevonatkozó 22. és 23 pontjának fordítását. Itt található a teljes dokumentum.

22. Az Unió pénzügyi érdekeit az uniós szerződésekbe beépített általános elvekkel, különösen az EUSz. 2. cikkének értékeivel összhangban kell védeni.
Az Európai Tanács hangsúlyozza az Unió pénzügyi érdekeinek védelmének fontosságát.
Az Európai Tanács hangsúlyozza a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát.

23. Ezen háttér alapján bevezetik a költségvetés és a Next Generation EU védelmére vonatkozó feltételrendszert. Ezzel összefüggésben a Bizottság intézkedéseket javasol a jogsértések esetére, amelyeket a Tanács minősített többséggel fogad el.

 “A szegények nem kaphatnak kevesebbet a gazdagoknál”.

Nem teljesült. Mivel a gazdasági helyreállítás nem arról szól, hogy általában ki a gazdagabb, hanem hogy kit mennyire ütött meg a vírus okozta gazdasági válság, ezért ezt a feltételt nyilván elvetették. A költségvetésből a tervekhez képest 10 tagállam kapott plusz pénzt (közte pl. a lengyelek, csehek és bolgárok), Orbán egyetlen plusz fityinget sem ért el Magyarországnak.

“ politizáló civil szervetek nem kaphatnak uniós pénzt”.

Nem teljesült. A végleges, elfogadott dokumentum nem törölte az ilyen támogatásokat.

Orbánnak meg kellett szavaznia egy olyan döntést, amelyben egyetlen feltétele, igénye sem teljesült. Ezzel szemben egyéb törekvései sem teljesültek.

A számok változtak, de nem abba az irányba

A kemény ellenállást tanúsító fukar négyes elérte: a 750 milliárd eurós válságkezelő alapból csak 390 milliárd lesz vissza nem térítendő támogatás és 360 milliárd kölcsön. Eredetileg 500+250 volt a megosztás. Az EU hétéves költségvetését változatlanul szavazták meg.

Ja, majd elfelejtettem Orbán sikereként elújságolni, hogy

az eredeti tervekhez képest plusz pénzt csak Lengyelország és Csehország kapott a V4-ek közül, Magyarország egyetlen kialkudott eurót sem kap. 

Mit kaptak a hollandok?

“Ha nem lesz megállapodás, akkor ezért elsősorban a kormányfő holland lesz a felelős”- mondta Orbán Viktor menet közben Rutte miniszterelnökre utalva. Hollandia kormányfője, a fukar négyes vezetőjeként elszántan bírálta a magyar kormány törekvéseit a jogállamiság leépítésére. Végeredményben Hollandia szép summát harcolt ki magának a csúcson: Európa legnagyobb kikötőjének a bevételeiből ezentúl jóval kevesebbet kell befizetnie az EU közös kasszájába!

Pontosan a fentiek miatt nyilatkozhatta a holland kormányfő:

Orbán csak háttérzaj

Brüsszelben nem Orbán vizel a kútba

Néhány napja átvitt értelemben azt olvashatták lapunkban, hogy Gulyás Gergely felnyergelte Orbán Viktor lovát és a győzedelmes Vezér az országgyűlési határozat 132 nyelvcsapásának páncéljával csatába indul a gaz Európai Unió “huszonhatja” ellen! Ez azonban így nem igaz.

Nézzük csak mi történik.

Tudható, hogy a héten Brüsszelben pénzszagra „gyűl az éji vad”. Márpedig ahol pénzhez lehet jutni, főleg ingyen pénzhez (is) azt miniszterelnökünk ki nem hagyná a világ minden kincséért sem!

Sőt, felkészül a csatára. Előbb itthon felhergeli több mint kétmilliónyi vak lovát, aztán körbe telefonálja határon túli nacsalnyik pártjait, és még érdekközösséget is hangoztat – más ügyekben – ellenfeleinek a cél érdekében.

Felkészülten vonul csatába. Pontosan tudja ki és milyen ügyek mentén van vele azonos platformon. Azt is előre tudja honnan és milyen támadásokra számíthat.

Így tesz egy politikus legyen az jó, vagy kevésbé jó, netán rossz ügy képviselője.

Mi van Orbán puttonyában?

Mindenek előtt egy Országgyűlési határozat, ami felszólítja a miniszterelnököt milyen feltételek teljesülése mellett fogadhat el bármiféle határozatot. Ha bármelyik feltétel nem teljesül vétózza meg akár egyedül is a huszonhét tagállam közül. Kemény fegyver ez kérem szépen, főleg ha a bolha is egy súlycsoportba képzeli magát az elefánttal! Történt ugyanis, hogy három bolha (Kövér László házelnök és a két kormánypárti frakcióvezető, Simicskó István és Kocsis Máté) benyújtott egy határozati javaslatot. A javaslat szerint ha nem állítják le a 7-es cikkely szerinti eljárásokat, és jogállamisági feltételekhez kötik a pénzek kifizetését, valamint, ha nem a szegénységi mutatók alapján osztják el a pénzeket, akkor a magyar kormánynak mind a helyreállítási alapot, mind az EU következő hétéves költségvetését meg kell vétóznia.

A határozat nagyot futott a médiában és az ellenzéki pártok dörgedelmei is szokás szerint teli torokkal lettek a szép magyar pusztába kiáltva. A média felkészültebb része, és talán némely politikus is tudván tudja, hogy ezzel maximum klikkszámot lehet szaporítani, Orbánt azonban semmi sem kötelezi az országgyűlési határozat felszólításának megtartására.

Orbán nagyon jól tudja, hogy a 750 milliárd eurós, de feltételekhez kötött segély és hitelcsomagot elutasítani lehet, de megakadályozni egy megállapodást azt nem!!! Vagyis az elutasítás azzal járna, hogy Magyarország sem egyikből sem másikból nem részesülne.

Az lehet, hogy a fent említett kétmilliónyi vak(on) követő nem lát, de azt valljuk be a legrosszabb indulattal sem lehet rá mondani, hogy ő sem. Sőt, többnyire előre látja a dolgok menetét!

A hétéves költségvetés megvétózása megakadályozná egy nekünk nem tetsző határozat  hatályba lépését, csakhogy ha valami nem, hát ez nem az ország érdeke, márpedig azt több alkalommal is láthattuk, hogy ugyan képes a végsőkig kitartani, de a rámért vereség elől minden teketória nélkül képes visszatáncolni, és mosolyogva beállni a sorba.

Most is ez várható. Azt ne reméljük, hogy a visszatáncolás már ma bekövetkezik. Az uniós vezetők maguk sem számítanak első fordulós egyezségre, így Orbán nyugodtan folytathatja itthon kommunikációs offenzíváját az Unió ellen, közben felkészülhet arra hová pozicionálja magát a következő fordulóban.

Sose feledkezzünk meg szállóigévé vált mondatáról:

„Ne figyeljenek oda, arra amit mondok, egyetlen dologra, figyeljenek, amit, csinálok!”

Még a koronavírus sem csökkenti drasztikusan az ingatlanpiaci árakat

Az ingatlanpiaci árak hosszú évek óta tartó dráguló tendenciájának ugyan egy időre vége, de a feltornázott árak továbbra is toronymagasan állnak. Már a tavalyi évben elkezdett mérséklődni az áremelkedés, mely idővel stagnálásba vagy éppen kis mértékű csökkenésbe csapott át, de árzuhanásról a mai napig nem beszélhetünk.

Eddig úgy tűnik, hogy még a koronavírus sem tudja olcsóbbá tenni a hazai ingatlanpiacot.

A családi házak piaca lelassult

Valamennyi településen országszerte idén csak stagnálást figyelhettünk meg. Így van ez a debreceni, kecskeméti és nyíregyházi házak esetében is.

Debrecenben és Kecskeméten 2020-ban végig 360 ezer Ft/m² körül, Nyíregyházán pedig 230 ezer Ft/m² körül mozogtak a családi házak átlagárai.

Az Ingatlannet.hu által vizsgált megyeszékhelyek közül Szeged, Eger és Miskolc eladói házai ugyan drágultak még az idén, de csak kis lépésekkel – átlagosan 5-10 százalékkal – haladtak előre. Ennek eredményeképpen májusban a szegedi házakat 360 ezer Ft/m²-es, az egrieket 300 ezer Ft/m²-es, a miskolciakat pedig 230 ezer Ft/m²-es átlagáron kínálták eladásra.

Hazánk megyeszékhelyeinek családi házai közül voltak olyanok is, melyek januárról májusra olcsóbbá váltak. Ilyen például Budapest és Pécs.

A fővárosban 550 ezer Ft/m²-ről 540 ezer Ft/m²-re, Pécsen pedig 280 ezer Ft/m²-ről 270 ezer Ft/m²-re csökkent a házak átlagos négyzetméter ára az elmúlt öt hónapban.

ingatlannet.hu

 

 

A lakáspiaci árak is csak stagnálnak

A családi házakhoz képest a téglalakások még jobban behúzták a kéziféket árváltozás szempontjából. A vizsgált megyeszékhelyek között nem volt olyan, melynek téglalakásai májusban alacsonyabb átlagáron kerültek volna eladásra mint januárban. Tehát úgy tűnik, hogy a lakáspiacra sem  volt eddig nagy hatással a koronavírus.

Az elemzés alapján drágulók között is csak ketten voltak. Budapesten négyzetméterenként átlagosan 20 ezer forinttal többet, tehát 840 ezer forintot kellett fizetni a téglalakások egyetlen négyzetméteréért. A fővároshoz hasonlóan Eger eladó lakásainak téglaépítéses típusai is dráguló fázisban voltak még, négyzetméterenként 30 ezer forinttal, 530 ezer Ft/m²-re emelkedett az átlagáruk.

Azonban a legtöbb helyen idén már csak stagnáltak az lakáspiaci árak. Debrecen, Kecskemét és Nyíregyháza mellett Szeged, Pécs és Miskolc lakáspiaci árai is megragadtak egy szinten. Pontosabban: Debrecenben a téglalakások 2020-as átlagára 540 ezer Ft/m², Kecskeméten és Szegeden 480 ezer Ft/m², Pécsen 410 ezer Ft/m², Nyíregyházán és Miskolcon pedig 330-340 ezer Ft/m² körül alakult.

ingatlannet.hu

Ahol biztosan nem fognak csökkenni az árak

Van az ingatlanpiacnak egy szegmense, ahol idén nyáron nagy valószínűséggel nem lesznek olcsóbbak az ingatlanok. Ezek pedig nem mások, mint a nyaralók, illetve az üdülőhelyek.

A korábban nagy népszerűségnek örvendő nyaralók, hétvégi házak most újra felkapottak lettek. A koronavírus lecsengése után, a karanténból kiszabadulva az emberek számára vonzónak tűnik a zöld övezet. Ennek köszönhetően meg is nőtt a kereslet a ritkán lakott területeken, szemben a főváros belső kerületeivel. Így a vidéki településeken és az olyan nyaraló övezetekben, mint a Balaton partja vagy a Velencei-tó, nem várható drasztikus áresés a közeljövőben.

Brutális visszaesés az autókereskedelemben

Március elején, a koronavírus magyarországi megjelenését követően gyakorlatilag teljesen leállt az autókereskedelem, és bár a helyzet azóta valamelyest stabilizálódott, az ágazat még most is csak alig 50 százalékon teljesít. A problémát súlyosbítja, hogy részben az euróárfolyam drasztikus emelkedése miatt 10-15 százalékkal nőttek az új autók árai, a piac visszaesését látva pedig a gyártók már vissza is vették a termelést.

Barta József, a Suzuki Barta és az AVIS autókölcsönző tulajdonosa szerint a visszapattanás elmaradt a szektorban, és bár a cégeket ideig-óráig megmenthetik a kamatmentes hitelek, sokan elvérezhetnek a következő időszakban.

A 2008-as nagy gazdasági világválsághoz képest a mostani sokkal hirtelenebb érkezett, de szerencsére kevésbé súlyos közvetlen hatásai vannak Magyarországon, mert az emberek nincsenek úgy eladósodva devizahitelekkel, mint bő tíz évvel ezelőtt. Ezzel együtt a koronavírus-járványnak több szektor is nagy vesztese, a turizmus mellett ilyen a jóval ritkábban emlegetett autóipar is.

A forint sebezhetősége miatt az elmúlt negyedévben kilőtt az euróárfolyam, ami nemcsak az élelmiszerárakban, hanem minden import termék, így a járművek esetében is érzékelhető drágulást okozott.

A még alacsonyabb árfolyamon behozott autókat már felvásárolták, az újakat pedig 10-15 százalékkal drágábban kínálják.

Erre nincs kereslet, mert az emberek kivárnak, és értelemszerűen inkább az alapvető szükségleteikre költenek a kiszámíthatatlan helyzetben.

Barta József, a Suzuki Barta és az AVIS autókölcsönző tulajdonosa arról beszélt, az autóipar jelenleg alig 50 százalékon teljesít, és mivel a gyárak azt tapasztalják, hogy nincs elég megrendelés, visszavettek a termelésből is.

„A legtöbb gazdasági szakértő gyors visszapattanást jósolt a járvány végére, de attól tartok, hogy ez nem így lesz. Egyelőre elhúzódó, de stabil folyamatokat látok, az idei év pedig biztosan rámegy a járványra. Leghamarabb tavaszra várható egy kisebb fellendülés, ugyanakkor a teljes visszarendeződés akár két-három évig is eltarthat a szektorunkban” – fogalmazott a szakértő.

Hozzátette,

az uniós szabályozás miatt a gyártók tavaly év végén kisöpörték a korábbi modelleket a kereskedőknek, akik ezt december 31-ig kénytelenek voltak üzembe helyezni, így abban a pillanatban használtautóvá váltak.

Európában ilyen nullkilométeres járművek tízezrei állnak a kereskedésekben.

Barta József felhívta arra is a figyelmet, hogy Magyarországon a használtautó-kereskedelem háromszorosa az új autóénak, és itthon leginkább az 1-2 millió forintos, Nyugatról behozott régi kocsiknak nagy a kereslete, amik a magyar piacon nem nagyon elérhetőek.

„Jelenleg a legolcsóbb új autó hárommillió forint, de a középkategóriás járművek már a 6-8 millió forintot súrolják, amire egy átlagembernek hazánkban sok-sok évig kell spórolnia. A krízishelyzet miatt ráadásul mindenkiben van egyfajta félelem azzal kapcsolatban, mit hoz a holnap, lesz-e második hullám, és inkább kivárnak” – mondta a szakember.

A leginkább a turizmusra építő autókölcsönzéssel kapcsolatban arról beszélt, a terület gyakorlatilag a 2010-es szintre zuhant vissza, és újra a nulláról kell építkeznie a vállalkozóknak. Ma már közel tízezer ember fordul meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, de még ez is csak töredéke a tavaly nyári számoknak.

Barta József végül, de nem utolsó sorban arról is szót ejtett, az autókereskedelemben elkerülhetetlen lesz majd, hogy cégek dőljenek be.

„Ideig-óráig megmentheti majd az ágazati szereplőket a kormány által kínált kamatmentes hitel, de azt idővel vissza kell majd fizetni. Így elhúzódhat a lemorzsolódás, látható eredménye akár csak évek múlva lehet majd, de a keresletcsökkenés miatt szinte biztosan megtörténik” – zárta szavait.

Reggeli vírusjelentés – 2020. július 16. csütörtök

A hajnali összesítés alapján  a világon 13.557.282 fertőzöttet tartanak nyilván. 584.159 vírusfertőzött hunyt el. 

A WHO szerint vasárnap több mint 233 ezer új igazolt koronavírusos esetet fedeztek fel a világban. Ennek legnagyobb része az amerikai és indiai esetszámok gyorsulásához köthető.

Hazánkban az igazolt fertőzöttek száma 4279 fő, Az elmúlt 24 órában újabb haláleset  nem történt, így számuk összesen 595 fő. 

Budapesten (2001) és Pest megyében (645) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Fejér (379), Komárom-Esztergom (308).

A Te országod, a Te pénzed!

Kedd éjszaka a Momentum aktivistái országszerte több helyen is kijavították a nemzeti konzultációs plakátokat. A “Te országod, a Te hangod” kampányszlogen helyett “A Te országod, a Te pénzed.” javítás került a plakátokra.

“Propaganda helyett valódi segítséget!” matricák kerültek számos plakátra országszerte. Budapest több pontján, de például Veszprémben, Szegeden, Gyulán és Szombathelyen is helyesbítették a propaganda üzeneteket…

” Miközben százezrek veszítették el munkájukat, a kormány az emberek megsegítése helyett a közpénzek lenyúlására, a saját emberei zsebének kitömésére és propagandára használja a járványt” – olvasható a párt Facebook-oldalán. A párt arra buzdítja a polgárokat, hogy a kihelyezett pultjaiknál adják le a konzultációs íveket.

A magyar állampolgárok pénzét ne propaganda konzultációkra, NER-oligarchákra és a kihasználatlan stadionokra és vasútra költsék, hanem például:

  • 100000 forintos minimumjövedelemre,
  • megduplázott családi pótlékra,
  • egészségügyi és szociális dolgozók fizetésének emelésére,
  • a digitális oktatás feltételeinek megteremtésére,
  • a hazai kis- és középvállalkozások támogatására.

Meghalt Bogdán László, a POLGÁRMESTER

Nem szeretnénk több hírt kapni ma.

Kenyértörés

Előző jegyzetem írásakor még csak azt tudtam, amit Gulyás miniszter közölt csütörtöki sajtótájékoztatóján, vagyis hogy országgyűlési határozattal készülnek megerősíteni Orbán pozícióját az állam- és kormányfők tanácskozására, ahol az EU segélycsomagjáról fognak tárgyalni majd dönteni.

Annyit tudtam, hogy Orbán harcba indul, nagy csatára készül, és ezért mozgósítja maga mellett a „százharminchárom bátor embert”. Közben felkerült az Országgyűlés honlapjára a H/11282. számú országgyűlési határozati javaslat szövege is, melyet a két kormánypárti frakcióvezető jegyez, és amely súlyosabb feltételekhez köti a csomag magyar részről történő jóváhagyását, mint gondoltam, és sokan mások is gondolhatták.
Öt feltételt jelöltek meg, melyek közül háromnak van politikai jelentősége: ne kössék az EU-pénzeket semmiféle jogállamisági feltételhez, zárják le a hetes cikkely szerinti eljárást Lengyelországgal és Magyarországgal szemben, szüntesse meg az EU a „politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek” támogatását uniós pénzből. A további két feltétel („az azonos helyzetben lévő tagállamoknak azonos elbánásban kell részesülniük” illetve „a gazdagabb tagállamok polgárai ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országok polgárai”) uniós gazdaságpolitikai vitákat érintenek, s azokról akár még lehet is vitatkozni.

Az első három feltétel elfogadása az Unió önfeladását, az unió közös normáinak hatályon kívül helyezését jelentené, s ezeket sem a soros elnök szerepét betöltő Merkel kancellár nem fogadhatja, sem Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke.

Ezt Orbán is pontosan tudja.
Nekem úgy tűnik, hogy a fő kérdés az: kit tud Orbán ebben a konfliktusban maga mellé állítani. Ha maga mellett tudja a visegrádi négyeket és az immár az ő szövetségese, Janez Jansa miniszterelnök által vezetett Szlovéniát, az már olyan blokkoló kisebbség lehet, amellyel a brüsszeli vezetők alkura kényszerülhetnek. Egy szóvivői nyilatkozatból tudni lehet, hogy az Orbán-kormány erre a négy szövetségesre számít.

Csakhogy a felsorolt feltételek az Orbán-kormányon kívül csak a lengyel kormány számára fontosak, s a három kritikus feltételből annak is legfeljebb kettő.

Ha nem teljesítik feltételeit, Orbán nehezen léphet vissza a vétótól. Az viszont nem elképzelhető, hogy teljesítsék azokat.
Kézenfekvő a feltételezés, hogy Orbán ezzel a maga által gerjesztett konfliktussal kenyértörése viszi a Brüsszellel tíz éve folyó vitát. Az EU elhagyását készíti elő, s azt próbálgatja, hogy vajon hogyan reagál erre a konfliktusra saját tábora, hogyan az ellenzék különböző pártjai, hogyan a közvélemény különböző szegmensei, és hogyan reagál a nemzetközi környezet.

A konfliktus váratlan, de nem meglepő.

Valójában előbb-utóbb el kellett ide jutni: Orbán és pártja más világot, a múlt század harmincas éveinek világát, az egymással szemben álló európai nacionalizmusok világát képviseli. Azt a világot, amelynek meghaladására előbb az ENSZ, majd az Európai Unió létrejött. Orbán saját bevallása szerint nem az európai fővárosokban, hanem a keleti despota rendszerben érzi magát otthon.
Kíváncsian várjuk a fejleményeket, mindenekelőtt a hétfői és keddi parlamenti ülést.

Várjuk, hogyan lépnek fel az ügyben az egyes ellenzéki pártok, és mozgósítják-e támogatóikat Magyarország EU-tagsága védelmében.

Tovább küzdünk Brüsszelben az euró bevezetéséért!

Egy csak egy ország van talpon e vidéken, aki lassan egyedüliként legalább az euró előszobájának nevezett ERM-II rendszerbe sem lép be, inkább a gyenge forinttal manipulálva a család és a haverok zsebeit tömik az uniós forrásokból. – áll a Demokratikus Koalíció közleményében.

Az euróövezeti pénzügyminiszterek felvették Horvátországot és Bulgáriát az euró előszobájának nevezett ERM-II rendszerbe. Később csatlakoztak az Unióhoz mint Magyarország, mégis hamarabb lesz közös valutájuk, két éven belül mindkét országban euróval fizethetnek.

Magyarországnak is ez lenne az érdeke, csakhogy Orbánék ezt nem akarják. Nekik fontosabb, hogy a tudatosan gyengített forint miatt még többet érjenek a haverjaik által ellopott, uniós, eurómilliárdok.

A Demokratikus Koalíció amint tudja, bevezeti majd az eurót. Nemcsak azért, mert ez uniós kötelezettségünk, hanem mert euró nélkül végleg leszakadunk. Minden európai magyarnak az az érdeke, hogy a fizetésük ne kevesebbet, hanem egyre többet érjen. Csak Orbán családjának, és haverjainak fontos, hogy a gyenge forint miatt tovább tudjanak gazdagodni az euróban kifizetett uniós forrásokból. Mi, a DK EP-képviselői tovább küzdünk Brüsszelben, hogy az euró bevezetését egyetlen tagállam se tudja tovább halogatni. – fejezi be közleményét Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke, az EP-delegáció vezetője

Ujhelyi: siker az Európai Egészségügyi Unió megszavazása

Jelentős többséggel (526 igen és 105 nem, valamint 50 tartózkodás mellett) fogadta el az Európai Parlament mai plenáris ülése a koronavírus utáni időszakra vonatkozó közegészségügyi stratégiát, benne az MSZP által szorgalmazott Európai Egészségügyi Unió koncepciójával – erről Ujhelyi István EP-képviselő, a program felelőse számolt be a szavazást követően.

A szocialista politikus történelmi sikernek nevezte, hogy ötpárti közös állásfoglalás részévé tették azt a programot, amely európai szintű egészségügyi ellátást szorgalmaz minden tagállamban, többek között kötelező minőségi standardok előírásával.

„Az volt az egyik legfontosabb vállalásom újraválasztott EP-képviselőként erre a parlamenti ciklusra, hogy az európai döntéshozók asztalára teszem az egészségügyi ellátórendszerek minőségjavításáról szóló javaslatot, ezzel támogatva a magyar emberek betegbiztonságát és európai szintű ellátását.

A Magyar Orvosi Kamarával és számos más hazai, illetve nemzetközi egészségügyi szervezettel közösen ki is dolgoztuk ennek a kereteit.

Hosszas munkával most jutottunk el oda, hogy le tudtuk tenni ennek a széleskörű programnak az európai, intézményi alapjait” – fogalmazott Ujhelyi, rámutatva: a parlamenti állásfoglalás alapján az Európai Bizottságnak ezután irányelvet kell majd alkotnia például a minőségi minimum-követelményekkel kapcsolatban azon stressztesztek alapján, amelyeket a tagállamokban végeznek el a közeljövőben.

Ujhelyi szintén fontos mérföldkőnek nevezte, hogy a parlamenti dokumentum végre érdemben kimondja: néhány tagállam jelentős mértékben szenved az „agyelszívástól”, vagyis az egészségügyi szakdolgozók elvándorlása miatt keletkezett szakember-hiánytól. A most elfogadott állásfoglalás felszólítja az európai intézményeket és tagállamokat arra is, hogy tanuljanak a koronavírus adta leckéből és sokkal erősebb együttműködéseket alakítsanak ki az egészségügyben: hozzák létre az „Európai Egészségügyi Uniót”.

Ez utóbbi annak a szociáldemokrata frakció által korábban elfogadott átfogó javaslatcsomagnak az elnevezése, amelyben számos, a minőségi betegellátást, intézményi és költségvetési bővítést szorgalmazó intézkedés szerepel és amelynek egyik kidolgozója az MSZP EP-képviselője volt.

„Forradalmi fejlesztések és átalakítások jönnek az egészségügyben. Az újjáépítési csomagban szereplő 9,4 milliárd eurós ’EU4Health’ program már áttörést jelent, de a következő hétéves költségvetésben sem lehet majd korlátozott az egészségügyi fejlesztésekre, szolgáltatások javítására, beruházásokra költhető keret.

A most elfogadott stratégia fontos támaszték lesz a következő időszakban, sajnálatos, hogy a Fidesz EP-képviselői inkább gáncsolták, mintsem segítették ezt a történelmi jelentőségű dokumentumot; még a végszavazásnál sem voltak egységesen támogatóak”

– fogalmazott a plenáris ülés végén Ujhelyi István, aki egyúttal bejelentette: még idén országjárásba kezd, ahol önkormányzatokkal és szakmai szervezetekkel egyeztet majd az Európai Egészségügyi Unió megvalósításának részleteiről.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK