Hasznos

Veszélyes keleti hitelek

Hatalmas kő esett le mindenki szívéről, miután Magyarország az utolsó uniós tagállamként, az utolsó pillanatban, de végül aláírhatta azokat a megállapodásokat, amelyek biztosíthatják a következő években az uniós támogatások felhasználhatóságát.

Dicséret illeti Navracsics Tibort és azokat a kormányzati szakembereket, akik végig tárgyalták a sikeres megállapodást. Ugyanakkor Navracsics miniszter és kollégáinak – akiket a sajtóvideóban cirkuszi kötéltáncoshoz hasonlított – munkáját a „főbohóc” Orbán Viktor akarva vagy akaratlanul, de mindvégig érdemben akadályozta. A szociáldemokrata képviselő hangsúlyozta: az egyeztetések idején olyan EU-ellenes politikai kommunikáció, illetve Putyin-párti vétózás jellemezte a Fidesz-kormány hozzáállását, amely szinte ellehetetlenítette a tárgyalások nyugodt, szakmai mederben tartását.

Jó hír, hogy Magyarország végül nem veszített el uniós forrást, azok kifizetését ezzel együtt komoly feltételekhez kötötték.

Rossz hír ugyanakkor, hogy ha az Orbán-kormány nem tér vissza a jogállamisághoz, az európai értékekhez és benne a magyar emberek érdekeinek védelmében meghozott európai szabályokhoz, akkor ezek a források befagyva maradnak.

„Csodálkoztam is, hogy tegnap a kormány tagjai örömmel jelentették be a közösségi oldalaikon, hogy Magyarország elérte a céljait. Nem pontosan értem, hogy melyik Magyarországról beszélnek. Mert mi, akik aggódunk a magyar demokráciáért, akik felháborodva figyeljük és kritizáljuk a kormány pénzherdálását és oligarcháinak uniós és hazai forrásokból történő kitömését, valamint a rendszerszintű állami korrupciót,

mi valóban elértük a célunkat: forrásokat nem veszítve, de az orbáni autokratikus rendszerből visszalépve kell folytatódjon Magyarország történelme”

– fogalmazott Ujhelyi István.

Az elmúlt hónapokban Orbán Viktor legszűkebb környezete a Perzsa-öböl egyes gazdag államai mellett közép-ázsiai diktatúrák oligarcháit és vezetőit, illetve Kína állami vezetését is felkereste, hogy amennyiben nem sikerül az Európai Unióval megegyezni, akkor jelentős mennyiségű hitelt akarnak felvenni tőlük a rezsim további finanszírozásához. Ezek a hitel-lehetőségeket kifejezetten drágák, valamint a nemzeti vagyonelemek kényszerű kiárusításával járó és ezért hosszútávú stratégiai érdekből csakis zsákutcának tekinthető megoldások.

„Olyan partnerek felé mozdult a kormány, akikről nem gondolhatjuk, hogy

pusztán szolidaritásból, a magyar nemzet megsegítése érdekében adnának komoly forrásokat,

hanem sokkal inkább geostratégiai vagy egyszerűen – és ebből a szempontból még logikusnak is mondható – anyagi haszon céljából.”

Magyarország ápoljon érdemi kapcsolatokat többek között a keleti világgal is, az azonban, hogy a magyar kormány olyan helyekről vegyen fel drága hitelt, amelyek bár nem kérnek jogállami garanciákat cserébe, de tudhatóan generációkra eladósítják a Magyarországot.

„Nem lehet tehát érdemi alternatívája az ország finanszírozása kapcsán az uniós forrásoknak. Ezt kockáztatja Orbán Viktor, ha a mostani megállapodásnak megfelelően nem hajtja végre az elvárt reformokat”

– tette hozzá az EP-képviselő. Ha elmaradnak a változtatások és befagyva maradnak a források, az történelmi katasztrófához vezethet.

42%-os élelmiszeráremelés

Nemzeti Bank 42%-os élelmiszeráremelést jósol, amelynek legfőbb feladata az infláció megállítása – ahogy erre Orbán Viktor miniszterelnök is utalt a minap sajtóértekezletén.

Az energia 39, az üzemanyagok 21%-kal drágulnak jövőre. A Nemzeti Bank szerint az infláció jövőre 15-19,5% lesz.

Ezt nyilván azért kellett jósolnia a Nemzeti Banknak, mert a nyugdíjakat 15%-kal emelik január elsejétől, és kínos lett volna a kontraszt a magas inflációval.

Nem világos persze, hogyha az élelmiszerek és az energia ára ilyen nagy mértékben növekszik, akkor az inflációs átlag hogy lesz ilyen alacsony, de hát ez a kötelező kincstári optimizmus. Arról már szó sincsen, amit Orbán Viktor pár napja ígért: egy év múlva az infláció egy számjegyű lesz!

Jöhetnek az európai pénzek

Aláírták a megállapodást a brüsszeli bizottsággal a kohéziós alapokról tehát jöhetnek a pénzek, persze nem lehet tudni, hogy mikor. A forint árfolyamára viszont jó hatással lehet a hír hiszen a pénzpiacok árgus szemekkel figyelik a magyar kormány és az Európai Unió vitáját. A magyar infláció egyik legfőbb oka az, hogy a forint leértékelődése folyamatos még az euróhoz képest is pedig az sem teljesít jól a dollárhoz és a svájci frankhoz képest.

Bár Orbán Viktor ezért most Matolcsy Györgyöt hibáztatja, de a Nemzeti Együttműködés Rendszerének egyik be nem vallott eljárása a forint folyamatos leértékelése. Ennek ugyanis az az előnye, hogy a magyar munkavállalók jövedelme folyamatosan nőhet forintban miközben továbbra is olcsónak számít euróban vagy dollárban.

Míg az energiaáremelés általános nemzetközi tendencia, az már távolról sem magyarázható meg könnyen, hogy a mezőgazdasági exportjára büszke Magyarországon miért nőnek ilyen nagy mértékben az élelmiszerek árai? Pedig ennek tragikus következményei vannak az életszínvonalra.

A Nemzeti Bank előrejelzése is azt mutatja, hogy enyhén csökkenhet a reáljövedelem jövőre.

Valójában azonban drámai életszínvonal csökkenés várható a magas élelmiszer- és energiaárak miatt. Miért nézheti mégis nyugodtan mindezt az Orbán kormány? Mert az ellenzéknek elképzelése sincs arról, hogy miképp lehetne megoldani Magyarország gazdasági problémáit. A lejtmenet így jövőre biztosnak látszik. Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben azt mondta: 2022 volt a legnehezebb év a rendszerváltás óta. Jövőre újra elmondhatja ugyanezt…

Orbán: nem változik a rezsivédelmi rendszer

A miniszterelnök nemzetközi sajtóértekezletén a többi között arról is beszélt amiről érdekes módon kevesen érdeklődtek: miért nincs még költségvetése az országnak tíz nappal az év vége előtt?

Korábban Orbán úgy nyilatkozott, hogy keresnek még 1500-2000 milliárd forintot ahhoz, hogy meg tudják védeni a rezsivédelmi alapot. Most viszont azt mondta: ”a magyar rendszer mindig arra épült, hogy nincs ugri-bugri. Képesek voltunk nyolc-kilenc évig állandó árakat tartani. Módosítottuk a rezsivédelmi rendszert, de ezen nem módosítanánk” – mondta a miniszterelnök.

Orbán szerint a magyar háztartások 75%-a továbbra is rezsivédelem alatt lesz.

Miért emlegetett a jegybank elnöke válság közeli állapotot?

“Amennyiben az európai gazdaság válságban van úgy a magyar is. A cél azonban az, hogy ebből kimaradjunk. Mi azt hisszük, hogy ez sikerülhet. A következő évi költségvetése
1-2%-os növekedéssel számol.

“Megértem, hogy a jegybank elnöke unortodox módon viselkedik  a nyilvánosságban. Matolcsy György nehezebb helyzetben van mint én magam, mert neki kell az árstabilitást garantálni. Az inflációért főként ők a felelősek. Ennek letörésére azt az eszközt választotta a jegybank, hogy emelte a kamatlábat.

A kamatemelés viszont ellehetetleníti a vállalkozások hitelfelvételét”

– fogalmazta meg nem is túlságosan rejtett bírálatát a miniszterelnök.

Orbán az ársapkákról is beszélt:

“Ha bármilyen árszabályozást vezettünk be, akkor a bankárok mindig tiltakoztak. Itt van egy ősi szakmai véleménykülönbség is. A bankárok az ársapkák ellen is mindig tiltakoznak, de az árszabályozást nem a bankárok hanem a szegények miatt vezettük be.”

Vajon miért vannak olyan sokan a szegények a Nemzeti Együttműködés Rendszerének tizenkettedik évében? Miért van az, hogy az európai unióban csak Bulgáriában gyengébbek  a fizetések a magyaroknál? Miért okoz ekkora problémát a megnövekedett rezsi a magyar családoknak és vállalkozásoknak?

Ezekről nem kérdezték a magyar miniszterelnököt, mert mindenki tudja: nincs rá válasz. Orbán Viktor viszont folytatni akarja hiszen csak annyi történt:

gyenge kezdés után visszaestünk.

Orbán veje a Gellért szálló új ura

Tiborcz István cége, a BDPST Group vette meg a főváros egyik leghíresebb szállodáját, amely szimbolikus hely is hiszen Horthy Miklós innen startolt a kormányzói székbe.

Kilenc szállodája van már a miniszterelnök vejének. Kétségkívül a Gellért a leghíresebb, de a turai Schlossberger kastély is fontos emléke a múltnak és jelentős szereplője a mai turizmusnak. Eladásának körülményei igen figyelemreméltóak: 200 millió forintért szerezte meg a miniszterelnök vállalkozó szellemű veje miközben az önkormányzat 2,3 milliárd forintra becsülte a kastély értékét. De hát a miniszterelnök jóindulatának megszerzéséért semmi se drága. A HVG kiderítette, hogy a kastély felújítására 1,9 milliárd forintos hitelt kapott Tiborcz István cége, amely időközben lenyelte a kölcsönt nyújtó Gránit Bankot.Vajon mennyiért fűtik a kastélyt?

Két osztrák szálloda Mészárostól került Tiborczhoz

Mondhatnánk azt is, hogy a családban maradt hiszen Mészáros Lőrinc birodalma Orbán Viktor személyes felügyelete alatt áll. Ez a miniszterelnök uralmának pénzügyi alapja – leszámítva a külföldi számlákon elhelyezett összegeket. Amikor Orbán Ráhel Svájcban tanult, akkor szerető édesapja gyakran látogatta őt. A lánya iránti szereteten túl az is motiválta Orbán Viktort, hogy Svájcban van bejegyezve az egykor magyar-orosz tulajdonban álló gázkereskedő cég, a MET. Ennek elnöke, Lantos Csaba többször volt kénytelen cáfolni, hogy Orbán részvényese lenne a cégnek, amely hatalmas pénzeket szakított az energiaválság idején. Lantos Csabát időközben energia miniszterré nevezte ki Orbán Viktor, aki a hibrid gazdálkodás híve: a magán és az állami tulajdon gyakran keveredik, de a haszon az mindig nála marad.

A Tiborcz házaspár Spanyolországban is otthon van

Tavaly az Orbán család tartott attól, hogy vizsgálat indulhat ellenük a villámgyors vagyonosodás miatt, ha a választásokon nem győznek.

Ezért Orbán Ráhel és Tiborcz István Marbellaban kezdett új életet Orbán Viktor unokáival  a spanyol tengerparton, ahol nyugdíjas gengszterek pihenik ki egy dolgos gyilkos élet fáradalmait. Tiborcz István és neje a választási győzelem után hazaköltözött. Ha már a spanyol tengerparton jártak, akkor bevásároltak: megvettek egy négy csillagos szállodát. Állítólag ez volt a kiköltözés oka: ”Hello Spanyolország! Az elmúlt 15 évben volt szerencsém rengeteg tapasztalatot gyűjteni külföldön, most a gyerekeimen a sor. Új kultúrát, új nyelvet ismerhetnek meg, és már most imádják az új iskolát” – lelkendezett Orbán Ráhel, akinek édesapja gyakran mondogatja a külhoni és a hazai magyaroknak, hogy “az a magyar, akinek az unokája is magyar!”

A spanyol szállodát Tiborcz István cége 9,3 millió euróért vette meg egy időközben börtönbe került helyi “vállalkozótól”. Valószínűleg Tiborcz István is börtönbe kerülhetne, ha egy vizsgálat kiderítené: honnan volt ennyi pénze szállodák vásárlására? Miért adtak neki oly készségesen milliárdos hiteleket a bankok? Talán azért, mert a miniszterelnök veje elintézett valamit Orbán Viktornál?

Nem véletlen, hogy a magyar kormány egyáltalán nem sürgeti, hogy az európai ügyészség kapjon nyomozási jogot Magyarországon is.

A családbarát kormányzat lelepleződése politikai Waterloo lehetne Orbán Viktor számára. Csakhogy a miniszterelnök joggal mutathat rá: nincs vele szemben életképes politikai alternatíva. Addig pedig nyugodtan szerezhet újabb szállodákat az ambiciózus vő, aki most a Gellért szállót újítja fel, ahol egykor Horthy Miklós készülődött a kormányzói szerepre.

27%-os infláció decemberben?

Ennyit jósol a Kopint-Tárki intézet arra hivatkozva, hogy a benzinársapka eltörlése tovább növelheti az inflációt. Amely a Központi Statisztikai Hivatal számai szerint is 22,5%-os volt novemberben. Közben pedig mind az Egyesült Államokban mind pedig az eurozónában megállt az infláció, sőt lassú csökkenésnek indult.

Az Európai Központi Bank azzal számol, hogy 2025-ig lesz infláció az eurozónában, de 10% alatt.

A magyar infláció viszont bajnok az Európai Unióban, és nyoma sincsen annak, hogy megindulna a csökkenés. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter arról beszélt, hogy erre jövő tavasszal kerülhet sor.

Egy év múlva egy számjegyű infláció?

Ezt jósolta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Oeconomus gazdasági alapítvány tanácskozásán. Nagy Márton szerint nincs világválság, európai válság viszont van. Való igaz, hogy az energiaválság padlóra vitte az Európai Unió tagállamait miközben az USA és Kína megúszta ezt a krízist. Nagy Márton rámutatott arra, hogy a földgáz ára Európában ötször vagy hatszor magasabb mint az Egyesült Államokban, és az olcsó energia alapvetően befolyásolja a versenyképességet. A tőke oda megy, ahol profitot várhat, és ez ma sokkal inkább Észak Amerika vagy Kelet Ázsia nem pedig Európa.

Ennek ellenére Magyarország elkerülheti a recessziót – legalábbis Nagy Márton szerint. A gazdaságfejlesztési miniszter abban bízik, hogy idén a GDP 5% kal nő, jövőre pedig
1,5%-kal.

Optimizmusát arra alapozza, hogy Magyarországot nem vitte padlóra az energiaválság. Bár jelentős mértékű cserearány romlást szenvedett el a magyar gazdaság, de hogyha ezt kivesszük a képletből, akkor a külkereskedelmi mérleg pozitív lenne.

A magyar kormány bízik a kínai beruházásokban – erről tárgyalt Szijjártó Péter külügyminiszter kínai kollégájával, Vang Jivel. A Debrecenben épülő kinai akkumulátor gyár jelentősen javíthat a magyar külkereskedelmi mérlegen.

A baj csak az, hogy jelenleg van válságközeli állapot a magyar gazdaságban – ahogy arra Matolcsy György rámutatott a parlament gazdasági bizottsága előtt. Az európai pénzek pedig egyelőre nem jönnek. Milyen lesz így a jövő évi költségvetés? Hogy viseli el a lakosság a magas inflációt?

Mihez kezdenek a nyugdíjasok a 15%-os emeléssel, ha az infláció 20% fölött van? Ezeket a kérdéseket kellene megválaszolnia Orbán Viktornak, aki még nem is oly rég azt állította, hogy

“nem lesz megszorítás.”

Matolcsy menni készül?

Nem akarja eljátszani az ügyeletes bűnbak szerepet a Nemzeti Bank elnöke, aki ezt megelőzni kívánva adta elő igen kritikus mondanivalóját a magyar gazdaság válságközeli helyzetéről a parlament gazdasági bizottsága előtt.

Orbán Viktorban először akkor villanhatott fel Matolcsy menesztésének gondolata amikor egy éve a Nemzeti Bank elnöke 2000 milliárd forintos megszorító csomagot javasolt az energiaválság megállítására. Ezt enyhén szólva nem érezte időszerűnek a választások előtti hónapokban Orbán Viktor, aki épp ellenkezőleg költekezésre buzdította mind a Nemzeti Bankot mind pedig a kormányt, hogy ily módon megvásárolják a választók jóindulatát.

Orbán Viktor Matolcsy javaslatára akkor azt mondta, hogy térjünk rá vissza áprilisban a választások után. A siker után Orbán nem érezte úgy, hogy elő lehetne állni egy megszorító csomaggal hiszen ez felidézte volna az őszödi szép napokat amikor kiderült, hogy a miniszterelnök azért  nyert választást, mert félrevezette mind a választókat mind a külvilágot. Ezek után mondta azt Merkel kancellár Gyurcsány Ferencről, hogy “ezt az embert többé nem akarom látni.” Orbán ugyanígy járt a rezsivédelemmel, amelyet el kellett engednie, mert az állam nem képes finanszírozni a földgáz árának hatszorosra emelkedését a világpiacon. Csakhogy a választók ezt joggal értékelhetik becsapásként  éppúgy mint a 13 hónapja tartó benzinársapka villámgyors visszavonását.

Nincs költségvetés

Orbán Viktor kétségbeesetten keres 1500-2000 milliárd forintot. Ennyi kellene a magas energiaszámlák fizetésére és az államadósság egyre drágább törlesztésére. Az Európai Központi Bank közölte a magyar kormánnyal  hogy ők ugyan nem támogatnak egy magyar kötvény kibocsátást, mert a magyar diplomácia meg akarta akadályozni az Ukrajnának nyújtott közös kölcsönt. A Nemzeti Bank persze maga is piacra dobhat államkötvényeket csak épp a feltételek sokkal kedvezőbbek, ha azok mögött ott áll az Európai Központi Bank.

Orbánnak azért kell 1500-2000 milliárd forintot találnia, mert a forint folyamatos leértékelődése egyre drágábbá teszi az energiaszámlát és az államadósság törlesztését. Az inflációban is jelentős részben azért bajnok Magyarország az Európai Unióban, mert

a forint még az amúgy gyengélkedő euróval szemben is folyamatosan veszít az értékéből.

Ki ezért a felelős ? – kérdezi Orbán Viktor, aki rámutathat Matolcsy Györgyre mint ügyeletes bűnbakra. Matolcsy ezért is szerette volna, ha ígéretet kap arra, hogy posztját 2025 és 2031 között is betöltheti, de kérésére egy nemzetközileg jólismert karjelzés volt a válasz. Ehelyett felajánlhatják neki, hogy még 2025 előtt “saját kérésére” távozzon a Nemzeti Bank éléről megromlott egészségi állapotára hivatkozva.”

Ha netán ellenkezne arra hivatkozva, hogy Orbán Viktorral együtt voltak a Nemzeti Együttműködés Rendszerének építőmesterei, akik a forint szisztematikus leértékelését tekintették pénzügyi politikájuk alapjának, akkor

a miniszterelnök emberei felhívhatnák  Matolcsy György figyelmét arra, hogy az újonnan megalakult Integritási Hivatal szívesen foglalkozna ügyeivel – az Európai Unió legnagyobb örömére. Különösen az a kérdés váltana ki nagy érdeklődést, hogy Matolcsy Ádám, a jegybank elnök fia miképp növelte vagyonát 100 milliárd forint fölé?!

Netán rá célzott Matolcsy György amikor a parlament gazdasági bizottsága előtt arról beszélt, hogy itt az idő: a rendszerhű oligarchák is visszaadhatnának pár milliárdot az elmúlt 12 év során megszerzett zsákmányból? Aligha valószínű, hogy Matolcsy György be kívánna számolni családja vagyonosodásának érdekfeszítő történetéről, amely Orbán Viktor famíliájának sikersorozatát idézi. Orbán felajánlhat menekülő utat is egykori jobbkezének: börtön helyett lehet ő a Számvevőszék elnöke vagy nagykövet valahol, ahol nem sok vizet zavar. Matolcsynak ugyanis víziói vannak, de erre a pénz világa nem vevő. A vég mindenképp dicstelen, de Matolcsy még hősi halált halhat egy rendszerért, amely mint régen a kommunista pártok azt kérheti tőle, hogy

vállalja magára a bűnbak szerepét “az Ügy érdekében.”

Miért magasak az élelmiszer árak?

Szinte az egész világon drámai mértékben nőnek az élelmiszerek árai, de senki sem tudja igazában megindokolni, hogy miért?

Sokféle magyarázat van: az energia válság a legfontosabb, amely megnövelte a műtrágya árát. A Covid pandémia az ellátási láncokat is meggyengítette. Az ukrajnai háború. Csakhogy Kínában ennek ellenére jó volt a gabonatermés tavaly, az USA-ban pedig idén. Igaz, hogy az ukrajnai háború két fontos gabonaexportőr ország között folyik, de a FAO, az ENSZ mezőgazdasági szervezete kielégítő kínálatot jelzett előre 2022-23-ra. A klímaváltozás megváltoztatja ugyan a mezőgazdaság működési feltételeit, de ez nem igazán újdonság, fel lehetett készülni rá. Az árak ennek ellenére elszabadultak az olyan hagyományos élelmiszer nagyhatalmak esetében is mint az Egyesült Államok, ahol az éves élelmiszer infláció 12%.

Magyarországon ennél sokkal nagyobb, noha hagyományos élelmiszer exportőr országnak számítunk. Mi indokolhatja mégis az élelmiszer inflációt, amely megélhetési válságot okoz sok országban köztük Magyarországon is?

Az árakat a tőzsdéken manipulálják

Erre a nyilvánvaló tényre hívta fel a figyelmet egy jeles közgazdász. Sophie van Huellen, aki a Manchesteri egyetem kutatója számokkal mutatta ki, hogy

az árak egyértelműen a tőzsdei kereskedésben dőlnek el nagyon távol az agrár termelőktől és fogyasztóktól.

A határidős ügyletek pedig árfelhajtó jellegűek, és ezzel élnek is a pénzügyi befektetők. A piaci kereslet-kínálatot jelentős mértékben ők határozzák meg hiszen a termelők is hosszú távon előre adják el a termésüket. A pénzügyi befektetők hajtják fel az árakat, melyeket azután a fogyasztók kénytelenek megfizetni.

Miért nem működik a piac ármérséklő hatása?

Erre érdekes módon Matolcsy György célzott nevezetes beszédében a parlament gazdasági bizottsága előtt. A nemzeti együttműködés rendszerének egyik építőmestere egyszercsak észrevette, hogy a piac monopolizált Magyarországon. Vagyis a nagy élelmiszer termelők olyan piaci pozícióban vannak, hogy jelentős mértékben befolyásolhatják az árakat. Ki a legnagyobb mezőgazdasági termelő Magyarországon? Csányi Sándor, aki egyben a legnagyobb bank, az OTP vezére és részben tulajdonosa is.

Az infláció áldozatairól gyakran lehet olvasni a sajtóban, de a haszonélvezőiről ritkábban. Csányi Sándor viszonya Orbán Viktorhoz különösen érdekes hiszen MLSZ elnökként az OTP vezér igen könnyen összefuthat a közismerten futball fanatikus magyar miniszterelnökkel.

Orbán Viktor arra kérte Matolcsy Györgyöt és Varga Mihály pénzügyminisztert, hogy jövőre vigyék le az inflációt 10% alá.

Jelenleg Magyarország rekorder az unióban az infláció tekintetében. Ennek két fő oka az energiaválság és az élelmiszerek árának kétségbeejtően gyors növekedése. Az energiaárak esetében még lehet a külföldre mutogatni, de az élelmiszerek esetében ez már jóval nehezebb.

Miért emelkedik a tojás, a tej vagy a kenyér ára?

A magyar kormánynak nincs más elképzelése mint az ársapka, melyet jövő tavaszig meghosszabbítottak. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint akkor tetőzik majd az infláció.

Az USA-ban már ötödik hónapja csökken az infláció mértéke.

Rekord infláció, de miért?

Akinek kötél szorongatja torkát az levegőért kapkod, minél jobban szorul a hurok annál kétségbeesettebben kalimpál, pedig ettől csak hamarabb fogy el a szervezetében az oxigén.

102%-al nőtt a tojás ára novemberben, az élelmiszereké átlagosan 43,8%-al lett magasabb. Az átlagos infláció 22,5 % volt. Sikerült Európa-rekordot elérnünk.

A forint árfolyama a mélyben. December elején végetért a benzinársapka 13 hónapos uralma, az árak elszabadultak. Ez minden bizonnyal tovább növeli az inflációt.

A háztartási energia ára 69,5%-al nőtt! Ez a rezsivédelem a gyakorlatban.

Orbán Viktor szankciós áremelést emleget miközben az olaj világpiaci ára csökken!

2022-ben a mélypontra jutott az olaj ára a világpiacon azt követően, hogy a G7 államok és Ausztrália bevezették a 60 dolláros ársapkát az orosz olajra, az Európai Unió pedig megtiltotta az orosz olaj tengeri importját.

A MOL a bűnbak

A miniszterelnök résztvett a MOL igazgató tanácsának ülésén, ahol jelezte: 95%-os extraprofit adóval sújtja a céget. Meg is mondta, hogy miért: ebből az összegből akarja feltölteni a rezsivédelmi alapot. Korábban ugyanis bevallotta: egyelőre nem találják a pénzt erre a célra. Ez pedig további brutális energia áremelést jelenthet január elsején. Mindeközben fizetni kell az import energiáért, és ez tovább rontja a magyar fizetési mérleget. Matolcsy György jegybank elnök utalt arra, hogy jövőre ebből nagy baj lehet.

Bűnbak már van, de pénz nincs. Márpedig a jövő évi költségvetésnek január elsején mindenképp életbe kell lépnie. Kérdés, hogy a MOL-ra kivetett extra profit adó mennyi pénzt hoz a konyhára. Matolcsy György azt is pedzegette, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének haszonélvezői talán hozzájárulhatnának a problémák megoldásához. Mészáros Lőrinc neve alatt épp válságalapot hozott létre a miniszterelnök, aki maga is szépen profitált az általa kreált rendszerből, amely most összeomlóban van. Putyin folyamatosan fosztogatja oligarcháit. Ugyanezt tette Mohamed bin Szalman trónörökös Szaúd Arábiában. Lassú tűzön kínozták azokat az olajmilliárdosokat, akik nem siettek külföldi számlaszámukat megadni az államkincstár feltöltésének érdekében.

Kérdés, hogy Orbán Viktor meddig merészkedik a nagy elődök nyomában, de valahonnan pénzt kell szereznie hiszen a lakosság tűrőképessége egyáltalán nem végtelen. A jövedelmi szint oly alacsony Magyarországon, hogy a döntő többség megélhetése kerülhet veszélybe, ha az infláció ilyen ütemben galoppozik jövőre.

156 milliós uniós támogatás Orbán vejének

Miközben a miniszterelnök lépten nyomon bírálja az Európai Uniót, annak pénzére nagyon is igényt tart – már csak családi okból is. Karácsonykor a családbarát kormány ajándékot oszt: a miniszterelnök veje 156 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kap az uniós pénzből.

Mit tesz ezért Tiborcz István, a pompás tehetségű vállalkozó, aki mindenhez is ért? Tibocz erdősít. Erre is őt találta a legalkalmasabbnak a pályázatokat elbíráló bizottság. A törekvő ifjú már korábban is elnyert uniós pénzeket erdősítés címen: két éve 215 millió forintot vágott zsebre – vissza nem térítendő támogatásként. Vagyis Orbán Viktor családjában az uniós támogatás talált pénz.

Mégis miért?

Ceausescu fiát, Nicut Brassó megye élére állította. Nyilván emlékezett még a szász város német nevére: Kronstadt. Orbán Gáspár nem mutatott még ekkora politikai tehetséget sem. Őt az apja katona iskolába járatta Angliában, ahol a méregdrága képzést természetesen a magyar állam fizette. A családi szereposztásban Tiborcz Istvánra és nejére, Orbán Ráhelre jutott a vállalkozói szerep. Akik ezt ki is használják, de félnek. Tavaly kiköltöztek Marbellába, ahol nyugdíjas gengszterek költik a dolgos élet során megspórolt pénzüket. A megnyert áprilisi választás után az ifjú házaspár hazaköltözött, mert elmúlt a vizsgálat veszélye. Igaz, hogy az Európai Unió jelezte: immár nem nézi tétlenül, hogy Orbán rokonai, barátai és üzletfelei nyúlják le az uniós támogatásokat. A kötélhúzás még tart. A miniszterelnök fűt fát ígért, de a pénz egyelőre nem jön. A tagállamok vezetői december közepén dönthetnek erről. Kérdés, hogy mennyire hisznek a magyar miniszterelnöknek, aki maga mondta: ne a száját figyeljék hanem a kezét!

Az Orbán-Hernádi duó és a benzinár

Ha valamit, hát a terelést, a tények elferdítését, a dezinformációt, a hibák felelősségének áthárítását profi módon és hatékonyan alkalmazza az Orbán kormány. Ennek iskolai példáját mutatta be a benzin árplafonjának eltörlésére alkalmazott színjátékkal. Íme az előadás.

A kipróbált páros úgy adta elő a produkciót, hogy a benzinhajszába belefáradt polgárok kénytelenek legyenek üdvözölni az új helyzetet: igaz, hogy a benzin lényegesen drágább lett, de legalább lehet kapni.

Orbán büszke arra, hogy jól időzít. Most is ez történhetett:

az uniós olaj szankciókra hivatkozva megszüntették az ársapkát a benzinre, noha a kettő között nem volt direkt összefüggés.

Boros Imre veterán közgazdász, a hatalom elszánt híve, egyenesen szabotázzsal vádolta meg a MOL-t, amely szerinte az Európai Unióval összejátszva részvényesei érdekében áremelést akart elérni a piacon az ársapka megszüntetésével.

Csakhogy Orbán Viktor és Hernádi Zsolt már régóta egyezteti elképzeléseit hiszen a MOL főnöke a nemzeti együttműködés rendszerének az egyik legfőbb haszonélvezője. Orbán Viktor az Európai Unióban kiharcolta, hogy az olcsó orosz olaj továbbra is érkezhessen Magyarországra vezetéken keresztül. Ebből a MOL-nak igen csinos haszna keletkezett, mert az orosz olaj olcsóbb mint a Brent, amely a meghatározó a világpiacon. Holoda Attila és más szakértők már többször is rámutattak arra, hogy a benzinársapka hosszabb távon tarthatatlan.

Még a kormánypárti Mandiner is hozta az ellenzéki Holoda Attila véleményét – nyilván nem véletlenül.

Mi lesz most?

Orbán Viktor, aki Tiranában résztvett az Európai Unió és a Nyugat Balkán államainak csúcsértekezletén hip-hop itthon termett, és aláírta a benzinársapka megszüntetését – mondta Gulyás Gergely kancellária miniszter. Valójában már jóelőre megvolt az aláírás hiszen a Magyar Közlöny azonnal közölte is. Orbán Viktor szerdán kormányülésen mondja el, hogy mit akar csinálni.

Egy dolgot azonban máris bejelentett: a MOL “extraprofitját”, mely a magasabb benzinárból keletkezik, elvonják és a rezsivédelmi alapba helyezik. A pénteki rádiós interjúban még úgy nyilatkozott a miniszterelnök, hogy az új költségvetésben még keresik a pénzeket a rezsivédelmi alapba. Most – legalábbis részben – megtalálták.

Most értékelik a bűvészmutatványt: vajon hogy reagált a lakosság az Orbán-Hernádi duó produkciójára?

Január elsejétől új rezsiár jöhet. Komoly áremelés katasztrofális következményekkel járhat a családok, a vállalkozások és az intézmények számára. Ezt maga a miniszterelnök is elismerte pénteki rádiós interjújában. Ha viszont nem lesz elég pénz a rezsivédelmi alapban, akkor az áremelés elkerülhetetlen.

Nagy kérdés, hogy mit szólna a közvélemény az újabb bűvészmutatványhoz, amely a benzin után, a gáz és a villany árát is felemelné?!

Orbán a tűréshatárt méregeti, és nem szokott rosszul mérni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK