Hasznos

Macron és Scholz szeretné elkerülni a magyar gazdaság bedőlését

A francia elnök és a német kancellár azon van, hogy Magyarország mielőbb kapja meg a befagyasztott eurómilliárdoknak legalább egy részét.

A brüsszeli Politico értesülései szerint a franciák és a németek 12 tagállamból álló szövetséget toboroztak, amely többségi szavazás esetében blokkolhatja a Magyarországnak járó uniós pénzek befagyasztását. A 12 tagállam között van Orbán Viktor két szövetségese: Lengyelország és Olaszország is. Az elképzelés indoka nem politikai hanem gazdasági: amint Matolcsy György önkritikus beszédéből is kiderült, a magyar gazdaság kritikus helyzetbe kerülhet, és ezt az Európai Unió vezető államai szeretnék elkerülni. Ráadásul az energiaszankciók ügyében a magyar diplomácia álláspontját megértően fogadják mind Berlinben, mind Párizsban, mind pedig Rómában. Macron elnök nemrég Washingtonban is felvetette, hogy az amerikai földgáz négyszer annyiba kerül Európában mint az Egyesült Államokban.

Scholz kancellár a Foreign Affairsben fejtette ki, hogy Európának szuverén diplomáciára van szüksége vagyis nem rendelheti magát alá az Egyesült Államok érdekeinek.

Vita Kínáról

Scholz kancellár szerint az önálló álláspont Kína ügyében az európai szuverenitás alapja. Az USA ugyanis azt szeretné, ha európai szövetségesei is szankciókat alkalmaznának Kína ellen. Ezt Macron elnök is elutasította amikor tárgyalt Joe Bidennel Washingtonban.

A nehéz időkben a magyar kormány is fokozottan számít Kínára. A Nemzeti Bank már 2013-ban egyezményt kötött a jegybank szerepét betöltő kínai bankkal /PBOC/ 2,5 milliárd eurós deviza cseréről.

Varga Mihály nemrég eldicsekedett azzal, hogy a magyar állam jüanban kibocsátott 300 millió dolláros zöld kötvényét túl jegyezték. Magyarországon Matolcsy György a kínaiak bizalmi embere, akit emiatt nem is nagyon fogadnak az Egyesült Államokban. Matolcsy állítólag élete végéig a Nemzeti Bank elnöke szeretne maradni, de ezt az elképzelést Orbán Viktor nem támogatja. A miniszterelnök Matolcsy vetélytársát, a Nemzeti Bank korábbi alelnökét, Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert bízta meg a mostani nagy gazdasági válság menedzselésével. Matolcsy bírálatának az éle ezért elsősorban ellene irányult hiszen a Nemzeti Bank elnöke tudja: ha sikeres lesz a válság menedzselés, akkor Nagy Márton lehet az utóda. Ezt Orbán Viktor állítólag meg is ígérte Nagy Mártonnak. Minden bizonnyal jobb pénzügyi szakember mint Matolcsy György, de csodát nem tehet. Bár Matolcsy azt mondta, hogy a magyar gazdaság fizetésképtelenségéről szó sem lehet, de Macron elnök vagy Scholz kancellár távolról sem oly biztos ebben. Ezért engedélyeznék az uniós eurómilliárdok egy részének átutalását nehogy jövőre bedőljön a magyar gazdaság.

 A földgáz ára csökken a világpiacon, de Magyarországon aligha lesz alacsonyabb a gázszámla

30%-os csökkenést jósol a jövő év első negyedévére az európai földgáz tőzsdén a Goldman Sachs a novemberi árhoz képest. November végén 130 euró volt a földgáz ára Európában, ez jóval kevesebb mint az ukrajnai háború kirobbanása után amikor a pánik következtében felment 430 euróra is.

A piacok megnyugodtak, de jóval magasabb szinten stabilizálódtak mint a pandémia előtt. 2023 első negyedévében 85 euró lehet a földgáz ár Európában. Ez jelentős csökkenés lenne, de a pandémia előtti ár négyszerese – akkor ugyanis alig volt 20 euró fölött a földgáz ára az alacsony kereslet miatt.

Az ár újra megugorhat jövő nyáron amikor megkezdődik az óriás gáztárolók feltöltése Európában. Korábban ez olcsó orosz gázból történt, de erre mind kevésbé van lehetőség. Egyrészt azért, mert az Európai Unió államai szabadulni akarnak az orosz földgáztól, másrészt pedig az sem igazán olcsó. Magyarország sem kap olcsóbb földgázt Oroszországtól bár Putyin ezt személyesen ígérte meg Orbán Viktornak.

Jövő júliusra a földgáz ára elérheti a 250 eurót is – jósolja a Goldman Sachs.

10 milliárd euró

Ennyivel drágább a magyar rezsi idén és jövőre a 2021-es energiaválság előtti évhez képest. Ezt kellene kigazdálkodnia a magyar kormánynak ahhoz, hogy megőrizze a rezsicsökkentést legalábbis azt, ami megmaradt belőle. Orbán Viktor pénteki rádiós interjújában elismerte: még keresik ehhez a pénzt. Ha nem találják meg, akkor újabb áremelkedés következik.

Ebbe pedig sok magyar család és vállalkozás tönkre mehet

– ismerte el a miniszterelnök.

Orbán Viktor egyelőre nem számíthat az uniós euró milliárdokra. A magyar miniszterelnök állandóan azt hangoztatja, hogy támaszkodjunk a saját erőnkre. Ami sajnos nincsen. Marad a külföldi kölcsön. Ami drága hiszen a nemzetközi piacon minden a bizalom. Miután a brüsszeli bizottság megerősítette, hogy a magyar kormány egyelőre nem kaphatja meg az uniós eurómilliárdokat, Magyarország hitelminősítése is meginoghat. Akkor pedig drágább lesz a hitel.

Végső soron mindezt a lakosság fizeti meg hiszen a nemzeti együttműködési rendszer haszonélvezői továbbra is jól járnak miközben az életszínvonal állandóan csökken.

Ez komoly politikai kockázat Orbán Viktornak. Aki nem engedheti meg a tartós életszínvonal csökkenést a lakosság többsége számára. Csakhogy az infláció megfékezése hiába a Nemzeti Bank fő feladata, ha Nagy Márton gazdaság fejlesztési miniszter a recesszió elleni harcot tekinti a fő feladatának. A központi költségvetésben nagy lyuk tátong. Nagy Britanniában 60 milliárd font volt ebben a fekete lyukban, bele is bukott Liz Truss miniszterelnök. Magyarországnak egyelőre költségvetése sincsen, mert Orbán Viktor keresi a pénzt a rezsi védelmére. Mi lesz, ha nem találja meg?

Rendelet az áram rendszerhasználati díjának szabályozásáról

Az éjjel megjelent  Magyar Közlönyben megjelent a kormányrendelet, amely átírja a villamosenergiáról szóló törvény alkalmazásának szabályait. 

Nem emelkedhetnek az áramszámlában a lakossági fogyasztók által fizetendő rendszerhasználati díjak – jelent meg éjjel a Magyar Közlönyben az erre vonatkozó kormányrendelet. A jogszabály előírja az ármegállapításra jogosult Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) számára, hogy a nem lakossági fogyasztók által fizetendő rendszerhasználati díjak növekedése a magasabb feszültségszinteken legyen nagyobb arányú.

A szabályozás értelmében a hálózati elosztók és az átviteli rendszerirányítók hálózati veszteség költségeinek 85 százaléka ismerhető el, ezt pedig a Rezsivédelmi Alapon keresztül kell figyelembe venni. Ennek kompenzálására előbbieknél 100, utóbbiaknál 80 milliárd forint áll rendelkezésre kompenzációként.

Szijjártó: “tudjuk, hogy kik húznak hasznot az energiaválságból”

A külügyminiszter ezt az energia szankciók kapcsán jelentette ki. Orbán Viktor első janicsárja, ahogy Szijjártó Péter szívesen nevezi magát, valószínűleg nem a főnökére kívánt utalni. Pedig megtehette volna…

Orbán és Lantos

A 60 éves Lantos Csabát választotta a miniszterelnök energetikai miniszternek. Egyidejűleg távozott Palkovics László miniszter és Maróth Gáspár, a fegyverkezésért  felelős államtitkár. Az energetika kulcskérdés a következő években amikor valószínűleg drága marad az olaj és a földgáz viszont át kell térni a zöld energiára, mert az Európai Unió tagjaként Magyarország is ezt vállalta. Lantos Csaba máris jelezte, hogy maximálisan igényeljük az uniós hitelkeretet, melyből nagyarányú energiafejlesztéseket lehet végrehajtani – a többi között a szélenergia terén. Nem is oly rég Orbán Viktor még ellenezte a szélenergiát, és közölte: Magyarország nem tart igényt az uniós hitelkeretre. Aztán nagyon gyorsan kiderült, hogy mégiscsak szükség van az alacsony kamatozású uniós hitelre.

Lantos Csaba még az egyetemi időkből ismeri Orbán Viktort éppúgy mint Hernádi Zsoltot. 2009 óta ő a MET Holding igazgató tanácsának elnöke. A MOL  és az oroszok által menedzselt gázkereskedelmi cég, amely Svájcban van bejegyezve remekül pénzel a földgáz áringadozásából. A részvényesek között a hírek szerint ott található Orbán Viktor is, aki elszántan küzd Brüsszelben az ellen, hogy az Oroszország elleni szankciókat kiterjesszék a földgázra is.

Közben pedig megszegte választási ígéretét, és nem védte meg a rezsicsökkentés rendszerét.

Az eredmény: sok magyar család, vállalkozás és önkormányzat kap olyan gázszámlát, melyet nemigen tud kigazdálkodni. A 27%-os ÁFA viszont feltölti az államkasszát, a földgáz kereskedelemmel foglalkozó MET pedig Orbán Viktor házipénztárát.

Orbán , a türk

Szamarkandban tartja ülését a Türk Tanács, amelyen részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök is – méghozzá népes küldöttség élén. Két miniszter is van a delegációban: Szijjártó Péter és Nagy Márton.

A miniszterelnök már szinte hazajáró vendég ezeken a roppant hasznos és előremutató tanácskozásokon, most miniszterein kívül a nyomaték kedvéért a kormány Orbán Balázs politikai igazgatóját is magával vitte, de ott lesz Szamarkandban 60 magyar üzletember is, akik üzletet akarnak kötni Üzbegisztánban és a többi török nyelvcsaládhoz tartozó államban: Azerbajdzsánban, Törökországban, Kazahsztánban vagy Kirgizisztánban és esetleg még Türkmenisztánban is. Jelentős energiahordozó tartalékok vannak ezekben az országokban: az Azerbajdzsánból jövő földgázra például az egész Európai Unió számít. Maga Ursula von der Leyen is járt ebből a célból Bakuban.

Azerbajdzsánban Orbán Viktor kedvelt partnernek számít mióta szabadon engedte a baltás gyilkost, aki örmény tiszttársát gyilkolta meg Budapesten.

Baráti szálak fűzik a magyar miniszterelnököt Erdogan török elnökhöz is, akinek beiktatására magával vitte a fiát, Orbán Gáspárt is.

Mostanában némi gondot jelent, hogy Törökország a pénzügyi csőd fele száguld: az infláció hivatalosan is 80%, az ellenzék szerint jóval 100% felett van. A török líra leértékelődése évek óta megállíthatatlanul tart a mélybe.

Diplomáciai kötéltánc

Magyarország és Törökország az a két NATO tagállam, amely igen jó kapcsolatot ápol Putyin elnökkel még az Ukrajna elleni agresszió után is – február 24. Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán a Szovjetunió tagállamai voltak, de egyáltalán nem kívánkoznak vissza Moszkva uralma alá. Rájuk különösen riasztóan hatott Putyin agressziója Ukrajna ellen.

Szamarkandban egy másik csúcskonferencián sokan nyíltan meg is mondták Putyinnak: hagyja abba a háborút! Modi indiai miniszterelnök azt közölte Putyinnal, hogy a háborúk ideje lejárt. Hszi Csinping kínai elnök családiasan csak ennyit mondott: Vologya, hagyd abba!

Ebben tehát egyetértés van, de abban nincsen, hogy milyen viszonyt ápoljanak az Egyesült Államokkal.

Régebben Putyin közvetített Azerbajdzsán és Örményország konfliktusában, de az ukrajnai kudarc leértékelte az orosz elnököt. A háborúskodó felek ezért az USA-hoz fordultak.

Azerbajdzsán különösen érdekes az amerikai diplomácia szempontjából, mert közel van Iránhoz, az USA legfőbb ellenlábasához a Közel és Közép Keleten. Alijev elnök apja egykor a Szovjetunió vezetői közé tartozott, de egy amerikai katonai kórházban halt meg, olyan fontos szövetsége lett az Egyesült Államoknak.

Az általános képmutatásnak ebben a közegében a magyar diplomácia nem ortodox megoldásai aligha kelthetnek feltűnést. A kérdés a várható üzleti haszon. A magyar gazdaság export képessége ugyancsak korlátozott míg az energiaválságban meggazdagodott türk államok – Azerbajdzsán, Kazahsztán vagy Türkmenisztán egyáltalán nem biztos, hogy magyar árukat kívánnak vásárolni, ha a pénzükért mostanában kaphatnak amerikai, brit, francia vagy német termékeket is.

Jól teljesített az Orbán – Hernádi  energiaduó

Szárnyalnak a MOL részvények a tőzsdén miután a cég eredményei az első háromnegyed évben meghaladták az elemzők várakozásait.

Az eredmény bruttó 3,6 milliárd dollár lett, ezért a MOL azzal számol, hogy az év végére túllépik a 4 milliárd dollárt: 4,1-4,4 milliárdra számítanak. Miért? A magyarázat az olcsó orosz olaj. Ezért lobbizott Orbán Viktor Brüsszelben. Ebből lett nagy nyeresége a MOL-nak annak ellenére, hogy extraprofit adót kell fizetnie, és ársapkát alkalmazni a benzinkutaknál a magyar autósoknak.

Hernádi Zsolt elnök – vezérigazgató elégedetten nyilatkozott: “ mindeddig képesek voltunk fenntartani az ellátást a régió számos országában, ezt tartom a harmadik negyedév legnagyobb eredményének.”

A cél a leválás az orosz energiáról

Legalábbis ezt nyilatkozta Hernádi Zsolt. Aki nem tagadta, hogy az ársapka csökkentette a MOL nyereségét. Az ársapka a különböző országokban, ahol a MOL jelen van, és az extraprofit adó 1,18 milliárd dollárral mérsékelték a nyereséget. Az nem egészen világos, hogyha a MOL valóban le akar válni az orosz energiáról, akkor miből lesz az extra nyereség?

Orbán Viktor mindenesetre elégedett: a MOL megkapta a hulladékkezelés koncesszióját csekély 35 évre. Ez olyan felfutó iparág lehet a zöld átmenet idején, amely részben kompenzálhatja azt, hogy a hagyományos energiahordozóktól fokozatosan meg kell szabadulnia az uniós tagállamoknak. Az energiaválság ugyan lassítja a zöld átmenetet, de nem állítja azt le. Ezért például a Shell egyre nagyobb összegeket szán a fenntartható fejlődésre, mert akkor is szeretne profitot termelni amikor már az olajból és a földgázból ez sokkal nehezebb lesz mint jelenleg az energiaválság idején.

Orbán hamis ígéretei

Az árstop végképp betett a kis boltoknak és a szupermarketek egy részének. A diszkont láncok viszont aratnak, mert az élelmiszer infláció idején a vevők itt találják meg a legjobb ár-érték arányt.

2011-ben a magyar tulajdonban levő láncok részesedése a piacon 43% volt. Ez tavaly 32%-ra csökkent annak ellenére, hogy a magyar kormány mindent megtett, hogy helyzetbe hozza őket.

A Lidl viszont egyedül 17%-os részesedést szerzett, az Aldi 2%-ról 7%- ra nőtt. A Penny market forgalma 5-ről 7%-ra emelkedett.

2022-ben azután beköszöntött a válság: az élelmiszer árak elképesztő inflációja hétköznapi realitás lett. Orbán meglehetősen hallgatag ebben az ügyben:

hogy lehet, hogy az élelmiszerárak ennyire elszabadultak egy olyan országban, amely büszke az agrárexportjára? Ezt aztán nehéz az uniós szankciókkal magyarázni.

A magyar kormány 8 élelmiszer árát befagyasztotta, és további hasonló árstopokra készül. Ez megadhatja a kegyelemdöfést a magyar tulajdonú boltoknak, melyek nem tudják lenyelni a veszteséget, amelyet a nagy külföldi láncok ellensúlyozni tudnak. A Lidl, az Aldi és a Penny Market forgalma és részesedése a piacon dinamikusan növekszik míg a magyar tulajdonú cégek visszaszorulnak.

A CBA, a Coop és a Real 43%-os piaci részesedéssel rendelkezett 2011-ben, idén ez jó eséllyel ez 27%-ra csökken!

Közben pedig az Orbán kormány extraprofitadóval sújtja a külföldi vetélytársakat, akiknek jórésze köszöni szépen, de elvan. A Lidl idén is 25 milliárd forintos adózás előtti eredményre számít.

Labanc politika – kuruc propaganda

Nemcsak az élelmiszer kereskedésben látszik az, hogy az Orbán kormány mást tesz mint amit mond. A nagy külföldi cégek milliárdos támogatásokat kapnak, és szentül megígérik nekik, hogy a környezetvédelmi szabályokat nem kérik rajtuk komolyan számon. A helyi lakosság tiltakozását pedig “a hatalom kezelni tudja”. Ezért is jönnek hozzánk szívesen a német, japán, dél-koreai vagy kínai cégek. Meg persze azért is, mert ilyen olcsón viszonylag jól képzett munkaerőt nemigen találnak egész Európában.

A munkavállalók jogait az Orbán kormány a minimumra redukálta.

A forint állandó leértékelésével a magyar munkaerő folyamatosan olcsó marad, ha a befektető euróban vagy dollárban számol. Más oldalról persze a forint permanens leértékelése – az Orbán rendszer egyik “jól bevált módszere” – folyamatosan inflációt gerjeszt. Ennek a levét épp a legszegényebb rétegek isszák meg a leginkább. Mégiscsak ők Orbán Viktor leghűbb szavazói. Miért? Mert ki vannak szolgáltatva.

Az Orbán kormány ily módon egy zsák krumpliért is kaphat szavazókat.

A nép pedig – ahogy a költő írta – “oly boldog mint a barom, melyet igába hajt.”

Felborulhat a pénzügyi egyensúly, ha a költségvetés nem szigorít

“Az a fiskális politika, melyet jelenleg a magyar kormány művel (vártnál jóval magasabb ÁFA bevételek + különadók) nem teszik rendbe a költségvetést. Rövid távon sem, hosszútávon pedig különösen nem” – ez a véleménye Elek Péternek, aki a Dialóg befektetési alapkezelő igazgatója.

A Magyar Nemzeti Bank már lépett, most a kormányon a sor. Ha ugyanis nem lesz szigorítás, akkor a szakértő szerint

“akkora borulás lesz, mely még a Holdról is látszani fog.”

Miért? Mert egyre drágább finanszírozni az államadósságot. Kínos párhuzamot említ a szerző: a csőd szélén táncoló háborúban álló Ukrajnát.

Kijev olyan dollár kötvényt bocsátott ki 4,25%-os hozammal. “Erre a hozamszintre a magyar állam jelenleg nem lenne képes” – írja a szakértő a G7  oldalon. Vagyis

a nemzetközi piac nagyobb kockázatnak tekinti Magyarországot mint a háborúban álló Ukrajnát!

Mi lesz a Nemzeti Bank gigászi veszteségével?

A Magyar Nemzeti Bank felvállalta, hogy a földgáz vásárlás költségeit átvállalja a deviza tartalék terhére. Ezzel nagyon sokat kockáztat, de a forint árfolyamán sikerült jelentősen javítani. Csakhogy 2022-ben a Nemzeti Bank gigászi veszteséget lesz kénytelen elkönyvelni. Korábban a nyereséges időszakban nem fizették be az egészet a költségvetésbe hanem leleményesen “privatizálták” Pallas Athéné alapítványokba. Most a magyar állam miből fizeti ki a gigászi veszteséget? Ha hozzávesszük ehhez az államadósság megnövekedett finanszírozási költségeit, akkor kiderül, hogy az annyira várt eurómilliárdok Brüsszelből nem biztos, hogy fedezik ezt! Ráadásul egyáltalán nem garantált, hogy a teljes összeget megkapja Magyarország.

A világ tőkepiacai idén igen gyenge teljesítményt nyújtanak, de Magyarország az átlagnál is sokkal rosszabbat.

Mit szól ehhez Varga Mihály?

Nem akarunk rászorulni az IMF pénzére – hangsúlyozta a magyar pénzügyminiszter, aki részt vesz a Nemzetközi Valutaalap közgyűlésén Washingtonban. A magyar pénzügyminiszter szerint a közép-európai régióban a különleges energiaválság okozza a legfőbb problémát. Ilyen magas gázárak mellett igen nehéz finanszírozni a gazdaságot. Bírálta az uniós szankciókat, melyek szerinte a magas ár fő okát jelentik. Kiemelte, hogy a rezsicsökkentés rendszere nemzetközi figyelmet keltett. Mi van azokkal, akik nem élvezhetik a rezsicsökkentés  előnyeit?

Varga Mihály pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a magas energiaárak jelentősen megnövelik az inflációt. Ez olyan teher növekedést jelent a középosztály és az alsó középosztály számára, melyet állami segítség nélkül nagyon nehéz kiküszöbölni.

Vagyis a magyar társadalom többsége nemigen tudja elviselni a megnövekedett energia árakat.

A magyar kormány viszont mind kevésbé képes finanszírozni a világpiaci ár és a lakossági kedvezményes fogyasztói ár közötti különbséget.

A kormány két tűz között van: miközben egyre jelentősebb támogatást vár tőle a lakosság, amelynek jórésze azért szavazott rá, mert megígérte a rezsicsökkentés fenntartását, és ezt az ígéretét nem tartotta be. Másoldalról  viszont szigorítania kellene a kormánynak, hogy az ország nemzetközi hitelességét növelje, és reálisan reménykedhessen az infláció leszorításában.

Álmodik a nyomor: Orbán egyszámjegyű inflációt akar

A magyar miniszterelnök pénteken arról beszélt a Kossuth Rádióban, hogy meg kell fékezni a magas inflációt. 10% alá szeretné csökkenteni a drágulást Orbán Viktor, aki hangsúlyozta: ez jelenleg a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnökének legfontosabb feladata.

Az infláció Orbán szerint úgy lenne csökkenthető, ha véget érne a háború Ukrajnában és csökkennének az energiaárak. Csakhogy a magyar kormánynak egyikre sincsen befolyása! Jelenleg semmi sem mutat arra, hogy hamarosan végetérne a háború Ukrajnában. Zelenszkij elnök szerint erre leghamarabb jövő ilyenkor kerülhet sor.

Az energiaár Európában nemcsak ettől függ hanem attól is, hogy a világpiacon milyen a trend. Ha recesszió lesz a világ sok országában – így esetleg Magyarországon is – akkor csökkenhet a fogyasztás, és emiatt mérséklődhetnek az árak. A Nemzeti Bank mindenestre felvállalta a földgáz import finanszírozást a deviza tartalék terhére. Ez javított a forint helyzetén, de azt senki sem tudja, hogy meddig süllyedhet az árfolyam, ha nem érkeznek meg az eurómilliárdok Brüsszelből. Márpedig ebben a tekintetben az Orbán kormány sem különösebben optimista. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint legkorábban az év végén vagy a jövő év elején kezdhet el csordogálni a pénz Brüsszelből. A nemzetközi piacon csakis ekkor állna helyre a bizalom a forint iránt. Márpedig, ha a forint árfolyama csökken, akkor nehéz elképzelni, hogy az infláció mérséklődik.

Varga Mihály optimista

A magyar pénzügyminiszter, aki résztvesz az IMF közgyűlésen, büszkén jelentette, hogy Magyarország növekedési mutatóját a Nemzetközi Valutaalap felfelé módosította: idén 5,7% várható. Az utóbbi időben a Nemzetközi Valutaalap is felvállalta azt a megközelítést, hogy válság idején nem megszorítást kell alkalmazni hanem a gazdaság élénkítését kell támogatni – hangsúlyozta a magyar pénzügyminiszter.

Ehhez képest a Nemzeti Bank szigorít: Virág Barnabás alelnök bejelentette, hogy az egynapos fedezett betét kamatát 25%-ra emelték. Ez 950 pontos növekedést jelent vagyis a hitelpiac radikális visszafogását. A forint árfolyama a hírre erősödött viszont Parragh László kijelentette: a Nemzeti Bank döntése csődhullámot indít el! A magyar kereskedelmi kamara elnöke szerint az MNB azt ígérte, hogy nem lesz kamatláb emelés, de ez mégiscsak bekövetkezett méghozzá drasztikus formában. Vállalatok ezrei mehetnek csődbe – közölte az igencsak kormánypárti Parragh László.

Jól keres a török tankok importján egy kormányközeli cég

Legkevesebb félmillió euróba kerül egy Gidrán páncélozott jármű, melyet a magyar honvédség Törökországból importál. Nem közvetlenül. Amint az Átlátszó és a HVG  kiderítette: a HT Division Zrt. közvetít az üzletben, melyet 30 évre titkosítottak.

Amint a török Nuroltól megérkezett az első 10 páncélozott jármű a magyar honvédséghez, a cég bevételei nulláról 4,3 milliárd forintra emelkedtek. Ki a tulajdonosa a közvetítő cégnek? Szíjj László és a török Suat Gökhan Karakus.

Szíjj László cége, a Duna Aszfalt egyre másra kapja a nagy állami megrendeléseket. Ebből több luxus jachtot is vásárolt már. Ezeken rendszeres vendégek a nemzeti együttműködés rendszerének kiválóságai: Mészáros Lőrinc családja, Szijjártó Péter külügyminiszter stb.

Karakus az ügyintézője Adnan Polatnak, Erdogan török elnök bizalmi emberének, akivel olykor Orbán Viktor is tárgyal. A magyar miniszterelnök Tusnádfürdőn méltatta “az illiberális török demokráciát.” Arról már ritkábban beszél, hogy Törökországban az infláció jelenleg hivatalosan is meghaladja a 80%-ot, de az ellenzék szerint túl van a 180%-on! A török líra pedig még gyorsabban veszít az értékéből mint a magyar forint.

Mészöly Kálmán megírta: amikor Törökországban edzősködött, akkor ő mutatta be egymásnak Orbán Viktort és Adnan Polatot, Erdogan elnök bizalmi emberét. Később Erdogan és Orbán kapcsolata olyannyira szorossá vált, hogy a török államfő beiktatási ünnepségére a magyar miniszterelnök már magával vitte a fiát is, Orbán Gáspárt.

Adnan Polat több ingatlanüzletben is benne van. A leghíresebb talán a City Pearl, mely a közvágóhíd helyén épül Budapesten.

Miért nem vesz Bayraktar drónokat a magyar honvédség?

Erdogan elnök vejének a cége állítja elő a drónokat, amelyek súlyos veszteségeket okoztak az azeri-örmény háborúskodás idején az orosz tankoknak. Ukrajna is nagy vásárlója a Bayraktar drónoknak, sőt az is felmerült: a törökök Ukrajnában is gyárthatnának drónokat. A háború ezt a tervet keresztülhúzta, de

Putyin jelezte magyar partnereinek: nem venné jó néven, ha a magyar honvédséget olyan török drónokkal szerelnék fel, melyek nagy veszteségeket okoznak az orosz csapatoknak Ukrajnában.

Szijjártó Péter külügyminiszter a héten alkudozik a földgáz szállitásról Moszkvában, ezért Putyin jóindulatának megnyerése fokozottan fontos a magyar diplomáciának, amely elérte, hogy a Gazprom halasztott fizetési rendszert fogadott el, enyhítve ezzel a forintra nehezedő nyomást.

Miért látogatott augusztusban Törökországba Palkovics László miniszter egy katonai gépen ?

A Gidrán páncélozott harci járműveket a jövőben magyar-német-török együttműködésben Magyarországon is gyártani akarják. Kaposvár lenne a helyszíne ennek a hadiipari fejlesztésnek. Ezért utazott el Szita Károly fideszes polgármester is Palkovics miniszterrel együtt.

Drónokat is vesz a magyar honvédség, de nem a Bayraktart nehogy felbosszantsa Putyint. A kecskeméti repülő napon is bemutattak Karayel-SU török drónokat a HT Division standján. A drónokat Békéscsabán gyártják majd szintén magyar-német- török együttműködésben.

A két pénzügyi csőd szélén táncoló illiberális demokrácia együttműködése tehát katonai téren is ígéretesen alakul. Törökország szépen keres a fegyverexportból. Magyarországnak egyelőre a vásárló szerepe jut, és a méregdrága kiadások. A jövőben a török licenc alapján Magyarországon is gyárthatnak majd török harckocsikat és drónokat. Addig viszont nyeli a pénzt a hadiipar. Az USA nagyszabású katonai támogatást ad az Ukrajnával határos országoknak fegyveres erőik fejlesztésére. Minden NATO tagállam kap ilyen amerikai támogatást – kivéve Magyarországot.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK