Hasznos

Nyugdíjminimum befagyasztása: százezrek rövidülnek meg

Nem a kevesebb, mint száz minimál-nyugdíjassal szúr ki a kormány a 28 500 forint fenntartásával. Több százezer olyan ember rövidül meg tíz éve, akinek ellátását ehhez az összeghez kötve állapítják meg.

A tb-rendszer átalakítása nincs napirenden, s ezért a minimális öregségi nyugdíj 28 500 forint havi összegét se tervezik emelni – válaszolta egy képviselői kérdésre Rétvári Bence, az EMMI államtitkára.

Ez az összeg éppen tíz éve ennyi, az Orbán-kormány a „hasító gazdaság” láttán se akarja megemelni ezt.

Az államtitkár szerint nagyon kevés embert érint a minimum összeg.

Ez így van: januárban 69-en kapták ezt a semmire se elég „járandóságot” (akiknek megvan a legalább 20 év szolgálati idejük) – írta meg pár hónapja a Pénzcentrum.

Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy aligha véletlen a minimál-nyugdíj befagyasztásának fenntartása. A szociális-biztosítási ágazatban az egyik meghatározó viszonyítási érték a minimális nyugdíj:

ellátások összegének sorát ennek valahány százalékában állapítják meg.

Nézzük, melyek ezek a Nyugdíjguru összeállítása alapján.

Mindenek előtt a méltányossági nyugdíj, aztán a szociális ellátások között az aktív korúak ellátása. Ezen belül a foglalkoztatást helyettesítő támogatás és az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az időskorúak járadéka, a települési támogatás, a közgyógyellátás és az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság.

Az egészségbiztosítási ellátások körében a baleseti táppénz összege függ a mindenkori nyugdíj-minimumtól.

Óriási kör és tétel a családtámogatásoké. Itt a gyes, a gyet és az anyasági támogatás kiszámításának alapja a legkisebb öregségi nyugdíj.

Forrás: KSH

A KSH legutóbbi, augusztusi adatai szerint pár száz híján 200 ezer GYES-t, anyasági támogatást és gyereknevelési támogatást (GYET) folyósítottak. És ezekben az esetekben a minimális nyugdíj legkevesebb 100 százaléka a járandóság összege (de a GYES-nél ikrek után 200, 300 satöbbi százalék, az anyasági támogatásnál 225 százalék, ikrek után már 300 százalék).

Vagyis százmilliárdos összeg az éves tét a nyugdíjminimum makacs befagyasztásával. Persze annak semmi akadálya se lenne, hogy eme juttatásokat más bázisra vetítve számolják ki. A kérlelhetetlenség mögött tehát inkább az húzódik meg, hogy

a kormány a számára kedves felső egy-két jövedelmi osztályt

inkább közvetlenül adóágon kívánja előnyben részesíteni, a nyugdíj-minimumra épülő juttatások maradnak a vékonyodó közép- és alsó rétegnek. A családi pótlék emelésének ugyancsak tíz éves stopjában ugyanez a társadalompolitikai cél mutatkozik meg.

A kormány szándékosan növeli a szegénységet

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a jövedelmi különbségek tudatos növelése. Tényleg senkit nem hagynak az árok szélén – belerúgják.

A napokban mi is közöltük a Policy Agenda két kutatásának eredményeit, amelyekből kiderült, hogy Magyarországon nőttek a jövedelmi különbségek, és lényegesen nagyobbak, mint például Svédországban, ahol 2016-ban a mediánbér 89 százaléka volt az átlagbérnek, míg ez Magyarországon csak 74 százalék volt. (A medián azt mutatja, hogy mennyi a jövedelem a sorba állított keresetek közepén.)

Amivel ezt most ki akarom egészíteni, az egy széles körben elfogadott téveszme cáfolata: nem igaz, hogy az egykulcsos adórendszer miatt mindenki azonos arányban adózik. Épp ellenkezőleg! Már csak azért is, amit a Policy Agenda kiszámolt: a magas jövedelműek lényegesen több kedvezményt kapnak, lényegesen többet spórolhatnak meg ezért a személyi jövedelemadóból. Miközben például a mindenkinek egyformán járó családi pótlékot évek óta nem emelik. Ez persze igaz és felháborító, de ennél is fontosabb, hogy az SZJA nem az egyetlen adó, amit fizetünk.

Magyarországon kell fizetni Európa legmagasabb áfáját, ami 27%!

Márpedig akinek alacsony a jövedelme, az gyakorlatilag az egészet olyasmire költi, ami után fizetheti az áfát: rezsi, élelmiszer, közlekedés. Ellentétben a magas jövedelműekkel, akik a jövedelmük nagy részét félreteszik megtakarításokban, utazások közben külföldön költik el alacsonyabb áfával, beruháznak cégbe, ingatlanba stb. Ráadásul jó részük tulajdonos egy cégben, ahol céges autót, telefont használ és elköltségeli a kiadást. Arról már nem is szólva, hogy a leggazdagabbak a jövedelem nagy részét el is tüntetik az adóhatóság elől, strómanok, céghálózatok, offshore cégek, külföldi bankszámlák segítségével.

A Fidesz által felszámolt progresszív személyi jövedelemadóval lehet csak elérni, hogy mindenki nagyjából azonos arányban adózzon. Ha pedig az alacsony jövedelműeket támogatni akarjuk alacsonyabb adóval, akkor még erőteljesebben növekedő progresszív adóra van szükség.

Miért lehet jó bármilyen kormánynak a jövedelmi különbségek, a szegénység növelése az országban? Azért mert a kiszolgáltatott társadalmi rétegek jobban manipulálhatók és – legalábbis addig, amíg be nem következik valamikor a társadalmi robbanás – jobban kordában tarthatók. Hiába cáfolják, ez egyértelműen a demokrácia felszámolását, a diktatúra kiépítését szolgálja.

Trükkös lakásáfa-enyhítés

Akinek egy hete megvolt az építési engedélye, annak 2023 végéig kitolódik a kedvezményes áfa. Ez a csúszásban lévő kivitelezések problémáját oldhatja meg, több új lakás emiatt nem épül.

A kormány törvényjavaslatot fog benyújtani a kedvezményes 5 százalékos lakásáfa határidejének megtoldására – közölte reggel Varga Mihály pénzügyminiszter. Eszerint 2023. december 31-ig továbbra is az 5 százalékos áfakulcs alkalmazható azon új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek 2018. november 1-én végleges építési engedéllyel rendelkeztek.

Vagyis amely tervezett fejlesztéseknek már egy hete megvolt az építési engedélyük, azok további öt évig élvezhetik az alacsony áfa előnyeit.

Ezzel a második enyhítéssel a kormány azon tud segíteni, hogy a keresletet kapacitással követni képtelen ágazatban ezrével vannak olyan kivitelezések, amelyek

tetemes csúszás miatt nem lesznek befejezhetők 2019. végéig.

Az eredeti szabály értelmében a kedvezményes áfa hatálya ekkor telt volna le, amely a 27 százalékra visszaugró adó miatt jelentős építőipari visszaesést jelzett előre.

Nemrégiben a kormány azzal állt elő, hogy a jövő év végén szerkezetkész ingatlanokra tette lehetővé az 5 százalékos kulcs átmeneti fenntartását. Ennek kockázatairól itt írtunk.

A mostani – véglegesnek látszó – módosítási javaslattal

aligha lesz több lakás a piacon,

mert a kivitelezők és az új lakást venni készülők is jó ideje azzal számoltak, hogy bő egy év múlva egyik napról a másikra szűnik meg az alacsony áfakulcs.

A legfrissebb statisztikai adat is azt mutatja, hogy a harmadik negyedévben kiadott 8500 építési engedély beleillik a trendbe: egyre kevesebben készülnek építkezést elindítani. Becslések szerint idén nagyjából 20 ezer, jövőre ennél valamivel talán több új lakás épülhet.

Budapesten száguld a lakásár, országosan tágul az olló

Éves alapon 20 százalék feletti mértékben drágultak a lakások a második negyedévben a fővárosban, vidéken viszont az országos átlaggal megegyezően, 16 százalékkal, a községekben „csak” mintegy 12 százalékkal.

Ütemében is gyorsult a lakások éves alapon számított drágulása a második negyedévben, a megelőző három havi 17,8 százalék után 20,2 százalékkal – derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss jelentéséből. Az országos átlag 16,2 százalék volt, ami az inflációt beszámítva 12,7 százaléknak felel meg. (Az áremelkedés számításának sajátossága, hogy a lakások árváltozását nem veszi figyelembe a KSH a fogyasztói árakban, mert ezeket a vásárlásokat beruházásként számolja el.)

Ahogyan haladunk lefelé a települések mérte szerint, a növekedés mindenütt jelentős, de

csak Budapesten haladja meg az országos átlagot.

A vidéki városokban ezzel megegyező (16,3 százalék) a drágulás üteme éves összevetésben, a községekben viszont „csak” 11,8 százalék, az inflációval korrigálva ez már 10 százalék alatti reál-árnövekedés.

Nem csak településtípusok szerint, hanem regionálisan is tágul az olló az országon belül. Közép-Dunántúlon a városokban a budapesti drágulást is lepipálva nőttek az árak (21,4 százalék), Dél-Alföldön 18,4 volt a második legmagasabb ütem. A többi régió városaiban 16-17 százalék volt a drágulás, érdekes módon Közép-Magyarországon csak bő 7 százalék.

A következő egy évben várhatóan tovább nőnek a lakásárak, ha bebizonyosodik a GKI Gazdaságkutató ugyancsak mostani prognózisa, ami az ingatlanpiac változatlan fellendülését várja. Ők 2-5 százalékos drágulást valószínűsítenek felmérésük alapján.

Aki nem kíván kormányzati tenyérből zabálni, az bezárhat!

„ A kultúrára szánt adó-felajánlást ellopják, a sportét viszont nem!”- egyetlen mondatban így foglalható össze L Simon László ex-államtitkár bejelentése, amelyben jelezte, hogy a kormány meg kívánja változtatni az előadók, művészek, zenészek támogatásának tao-rendszerét. A Fideszes politikus szerint az épülő stadionok, futballpályák, uszodák, arénák azt bizonyítják, hogy a vállalkozók pénzét hasznos célokra fordítják. Írásunk azt elemzi, hogy a fejlődés kétségtelen, hisz ma is terjed a stadionépítési láz, jövőre átadják a 200 milliárdba kerülő Puskás Ferenc stadiont is, ámbár a mérkőzésekről elmaradnak a szurkolók. Ezen kívül számtalan visszaélésről lehet sejtésünk, ennek ellenére az állami ellenőrzés ezekre az esetekre nem terjed ki, a népnyelv szerint a „fociban nem lopnak, mert azt Orbán Viktor nem engedné”

 

A kultúra támogatására felajánlott adókedvezmény, vagyis tao támogatás harmadát ellopják, ezért kell megváltoztatni az egész rendszert – ezzel a mondattal turnézta végig a magyar sajtót L Simon László. Meglepő módon a Fidesz országgyűlési képviselője még az ellenzéki orgánumokban is meglengette a véres kardot. Nem szokványos eset. Elég súlyos a bejelentés, különösen, ha hozzátesszük, hogy legutóbb 37 milliárdnyi támogatás harmada tűnt el magánzsebekben. Tehát 12 milliárd forintot simán ellopnak. Ez annyi pénz, hogy egy magyar kisváros valamennyi lakóját, még a közellenségnek számító hajléktalanokat is milliomossá tehetné. És ez így megy évek óta.

Ezúttal mégsem az ellopott 12 ezer milliárd lenne a téma, még csak az sem, hogy a Fidesz politikusának szokatlan kirohanása a lopás ellen feltehetően azt hivatott előkészíteni, hogy a hatalmas summáról a jövőben ne a pénzt felajánló vállalkozók, még csak ne is a művészek döntsenek, hanem a magyar kormány minisztere. Így aztán a totális centralizáció jegyében a kultusztárca kézből etethetné a művészeket, aki pedig nem kíván kormányzati tenyérből zabálni, az bezárhat. Ennyi.

Egy ilyen döntés természetesen alkalmas arra, hogy a Fidesznek a kultúra területén is meglegyen e kétharmados befolyása, vagyis a pénzosztás felügyelete a szigorúan vett kultúrharc része. L Simon persze ezt tudja, s nyilván azt is, hogy amit a vállalkozói pénzekből színházra, komolyzenére, irodalomra költhetnek, az legfeljebb aprópénzt a sportra költött tao százmilliárdjaihoz képest. A sportközgazdászok egybehangzó véleménye szerint ezt a pénzt átláthatatlanul költik el, s egy részét el is lophatják. Le Simon mégis azt állítja, hogy a sportot támogató tao-rendszerben nincs szükség semmiféle szervezeti változásra. Az egykori kulturális államtitkár szerint ezen a területen a fejlődés látványos, sorra épülnek a stadionok, futballpályák, sportcsarnokok, s nem is beszélve a világversenyeket lebonyolító méregdrága uszodákról.  Persze, L Simon elégedettsége származhat abból is, hogy ezeket a tíz- és százmilliárdokat leginkább Fideszes politikusok, vagy a holdudvar tagjai költik. Akik ha lopnak is, akkor legfeljebb – Lánczi András avatott magyarázata szerint – a hazai burzsoázia kiépítésén, tehát az Orbán kormány programjának megvalósításán fáradoznak.

S igaza lehet L Simonnak, valóban komoly eredmény, hogy 2011-től öt éven át 285 milliárd forint vándorolt sportszervezetekhez, amiből a kormány legalább 33 stadion építését vette programba. Ez kb. 350 milliárd forint, illetve 280 ezer 914 férőhely. Eközben a lelátók üresek a futball-, a kézilabda-, kosárlabda pályákon. A stadionépítési láz azonban mégis csillapíthatatlanak látszik. A sport lobbi által meg nem fertőzött Építészfórum című magazin szerint a hazai verseny-, utánpótlás- és szabadidősport fejlesztéséhez szükség van színvonalas sportlétesítményekre, de a jóból is megárt a sok. Az ország lakóinak igényét nem lehet figyelmen kívül hagyni, hisz ma a stadionok kapacitása a reális szükséglet három- négyszeresét is meghaladja. Már közhely-számba megy, hogy a felcsúti Pancho Aréna 3600 szurkolót tud leültetni, de valójában a nézőtér fele is elég lenne, hiszen rendszeresen csak maximum 1700 látogatója van. Igaz, köztük van Orbán Viktor, és cseppet sem népes udvartartása, ami nem mellékes körülmény. De ugyanez a helyzet Debrecenben is, ahol a városi stadion közel 20 ezer ember befogadására képes, miközben a nézőszám alig éri el a 2500-at. Sőt, az ürességtől kongó Fradi, a DVSC, az MTK és az UTE felújított stadionjaiban a szemérmes köztelevízió már nem is mutatja a lelátókat, ahol legfeljebb minden harmadik negyedik széken ül valaki. Ennek ellenére folyamatosan érkezik a társasági adókedvezmény, a legtöbb pénzt Felcsút, Mezőkövesd és Kisvárda kapja. Nyeli a költségvetési pénzt a Puskás Ferenc Stadion is, ami a mai tervek szerint eléri a 200 milliárdot, miközben a foci szurkolótábora folyamatosan zsugorodik, s ennyi pénz tulajdonképpen megmenthetné a főváros haldokló egészségügyét.

A szakértők szerint ma semmi köze nincs az elért teljesítménynek a tao támogatások megszerzéséhez, de – mint láttuk – a szükségleteket sem tükrözi. Sokkal inkább politika-függő, és ez olyan komoly esélyegyenlőtlenséget teremt, ami inkább árt a versenynek, árt a sportnak. Arról nem is beszélve, hogy a stadionok műszaki fenntartása nagyon drága, Muszbek Mihály sportközgazdász kiszámolta, hogy egy stadionra vetítve a beruházási költség 2-5 százaléka, ami a Fradi Stadion esetén tíz év alatt elérheti a százmillió forintot. A Puskás Ferenc stadion fenntartása ennek a sokszorosa lesz, de még senki nem tudja, hogy ezt a pénz ki fizeti. Terveztek stadiont Szigetszentmiklósra – amit nem fejeztek be, mert elfogyott a pénz –, de Kisvárda, Dorog, Budaörs is szóba került, s ha hozzátesszük a Nemzeti Korcsolyázó Központ tervezett építését is, akkor eddig 796 milliárdnál tartunk. Az építész szaklap szerint a költségvetés szinte mindenütt „elszáll”, részben az előkészítés hiánya, a tervezés hiányosságai, a pazarló menedzsment miatt. A szóbeszéd szerint a túlszámlázás is komoly.

Ezek a nagy sportépítkezések sokak szerint a pénzek lenyúlásának lehetőségét teremtik meg. Az egész ország dühöngött, amikor a vizes világbajnokság összköltsége 140 milliárd körül állt meg, ám a kiadások még azután is folyamatosan nőttek, hogy a világverseny már régen befejeződött. A szakértők szerint a legnagyobb baj, hogy a pénzek elköltését alig ellenőrzik. Bár a tao-pénzek körül elkövetett szabálytalanságok feltárására az állam, és annak ellenőrző szervei a legritkábban vállalkoznak, de megtette ezt a Transparency International Magyarország nevű civil szervezet. Megállapításaik szerint a közpénznek számító tao támogatásokat átláthatatlanul költik.

A Független Hírügynökség is beszámolt arról, 2015-ben a Transparency felfedezte: akadnak olyan társaságok, akik úgy játsszák ki a támogatási rendszert, hogy saját csapataikat támogatják. Vagyis saját maguknak adóznak. Ezen kívül a civilek hallottak úgynevezett „táskás” emberekről, aki tao-brókerként ügyködtek. Vagyis összehozták a vállalkozás és a sportág képviselőit, ám az adótámogatás egy részét – 30-50 százalékról hallottak – visszacsorgatták az adományozó cégnek.

Ha ez igaz, akkor komoly csalásnak számít, s érthetetlen, hogy ezeket a pénzmozgásokat az állam miért nem ellenőrzi kellő hatékonysággal. A legfrissebb adatok szerint 2011-2018 között 500-550 milliárd forint összegű adóbevétel nem folyt be az államkasszába, s ezeket az összegeket a szakértők szerint átláthatatlanul költötték el sportfejlesztésre.

Úgy tűnik azonban, hogy ez az átláthatatlan pénzköltés a Fideszes vezérkart nem zavarja, különben a sport tao rendszerét is igyekeznének átalakítani, vagy legalább az ellenőrzést szigorítanák. De megelégszenek azzal a magyarázattal, hogy a sportban nincs lopás, mert Orbán Viktor nem engedné. Így aztán a sport területén érvényes több százmilliárdos adótámogatás sorsával nem foglalkoznak.

Csak azzal a 12 milliárddal, amit szerintük a kultúrából ellopnak. Persze, ez is valami.

Nem látszik a szemétügy megoldása

Hétfőn nem kezdték el a Zöld Híd 360 ezres területén összeszedni a lakossági szemetet. Egyelőre jele sincs a megoldásnak, és a környékbeli megyékben nincs akkora kapacitás, amivel pénz esetén átvehetnék a szolgáltatást. Közbe a Budapesten is újabb területeken állnak utcán a teli kukák.

Ahogyan az várható volt, az Észak-Pest és Nógrád megye 116 településén szolgáltató Zöld Híd nonprofit kft. hétfőn nem tudta elindítani kukásautóit. A 360 ezer lakost érintő krach pénteken következett be, amikor a cég az előzetes figyelmeztetések után közölte: pénz híján hétfőtől leállnak (illetve a közintézmények elől viszik el a szemetet, amíg van üzemanyaguk).

Ekkor bejelentették a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál is a szüneteltetést. Az OKF a törvény alapján megpróbál más céget megbízni a munkával. Ha tud. Mindenesetre az OKF-ben tartott hét végi egyeztetésen semmit se léptek előre.

A Zöld Hídban a Független Hírügynökségnek név nélkül elmondták, hogy

a környék egyik megyéjében sincs annyi kapacitás

a hozzájuk hasonlóan pénzhiánnyal küzdő hulladékos önkormányzati cégeknek, hogy ekkora területet pluszfeladatként ellássanak. Akkor se, ha megkapnák a tényleges költségeiket fedező pénzt az állami kukaholdingtól, az NHKV-tól.

Ezt támasztja alá, hogy az OKF eddigi kísérlete kudarcot vallott, egyetlen társaság se jelentkezett, és az OKF se jelölt ki mást a feladat elvégzésére. Ahogyan pedig ez a törvény alapján feladat lenne, és ahogyan korábban tette is az állami hatóság. De eddig jellemzően kis vállalkozások dobták be a törülközőt; a Zöld Híd ügyvezetője elmondta a Független Hírügynökségnek, hogy mindeddig ők voltak a környéken a szolgáltatás megmentői.

Hétfőn a Zöld Hídnál az 52 kukásautóból „csak” 8 rossz, de további négynél azonnali gumicserét írt elő múlt héten a közlekedésfelügyelet, ami több millió forint autónként. A Zöld Hídnál 2,5 milliárdos fejlesztési hiány halmozódott fel. A cég kedden sajtótájékoztatót tart helyzetükről.

A két és fél éve 176 hulladékkezelő cégből erővel létrehozott 25

regionális önkormányzati vállalkozás mindegyike pénzhiánnyal küzd,

mert a föléjük beállított NHKV a lakossági díjakból kevesebbet oszt vissza a szükségesnél. Az állami holding egyedül a fővárosi FKF-nek legalább 13 milliárddal tartozik.

Az árbefagyasztással, majd „rezsicsökkentéssel”, később a számlázás és pénzvisszaosztás NHKV-hoz terelésével mára az a helyzet alakult ki, hogy

becslések szerint legalább több tízmilliárd forintot

kellene tűzoltásként a területre betolni.

Ennek következtében az elmúlt időszakban elsősorban a szelektív hulladék összeszedése egyre több helyen késik, ahogyan ezt szeptember végi közleményében az FKF tudatta is. Mostanra olyan területeket (például Óbuda egyes részeit) is elért az egyre nagyobb késés, ahol ősz elején még problémamentesen ment a szemét összegyűjtése. Sőt, ugyanezen területen arról számoltak be lakók, hogy a kommunális hulladék elvitele is meg-megcsúszik pár napot, aminek következtében a kiürített konténerek egy része azonnal megtelik a kicsorgott szeméttel. Az FKF egy egész oldalnyi állást hirdet honlapján, de fizetési összeget nem ír. És hírek szerint a csúcsponton pörgő építőipar lényegesen magasabb fizetéseket kínál, mint a jogszabályban meghatározott önkormányzati állások.

S mindeközben már járja útját a hazai tapasztalatokra építő „konyha-közgazdaságtani” gondolkodás. Ahogy a Zöld Híd Facebook-oldalán lévő hozzászólásokban is felbukkan: a probléma úgy fog megoldódni, hogy a csődbe vitt ágazatban hirtelen

megjelenik egy Mészáros Lőrinc-féle vállalkozás,

amely – megkapva a szükséges pénzt az államtól – átveszi ezt a területet is.

A parlamentben is szóba került a téma. Az NHKV azonnali felszámolását és a finanszírozás megoldását követelő ellenzéki (Molnár Gyula, MSZP) felvetésre a válaszoló Cseresnyés Péter államtitkár a 2010 előtti időkre mutogatott, és dícsérte a rezsicsökkentést. És azt mondta, hogy szemét nem marad elszállítatlanul, valamint hogy a hulladék üzlet is, eladható áru.

Kockázatokat rejt az átmeneti lakásáfa

Nagy fokú kompromisszumot és bizalmat feltételez a 2019 végétől átmeneti időre fenntartott öt százalékos lakásáfa. A megcsúszó kivitelezéseken fog segíteni, de vannak kockázatai a még el nem készült új lakások esetében.

Legfeljebb egy-kétezer, de talán ennél is kevesebb új építésű lakás, családi ház számára nyújt segítséget a kormány azzal, hogy átmeneti időre megtoldja a kedvezményes, 5 százalékos áfa fennmaradását 2019 után.

Jövő év végén lejár az öt évre meghirdetett kedvezményes áfa ideje, ekkortól ismét 27 százalékkal adóznak az új építésű lakóingatlanok. Fő szabály szerint, mert a parlamentnek benyújtott adótörvény-csomagba beillesztettek egy módosítást, amely – a gyakorlat ismeretében – pár hónappal kitolja a kedvezményes áfa érvényesítését 2020-ban.

Azokban az esetekben lesz mód erre, amelyekben 2019 december 31-éig benyújtják a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba bejegyzéséhez szükséges okiratokat, és a lakás legalább szerkezetkész állapotban van. Utóbbi feltétele, hogy – leegyszerűsítve –

kívülről teljes legyen az épület, a nyílászárók is a helyükön legyenek.

Vagyis ez a könnyítés annak a csekély számú építkezésnek segít, amelyek folyamatban vannak (vagy rövidesen – például családi házak – elkezdődnek), de több hónapos csúszásban vannak és nem fejeződnek be 2019-ben.

Ezzel azonban felborul a normál építési folyamat, mert

a nagyjából 60 százalékos készültségi állapotra kell azt mondani, hogy kész van az ingatlan

(utóbbi a feltétele ugyanis annak, hogy a tulajdonjog bejegyezhető legyen). Ez nagy fokú kockázatot rejt magában, erős kompromisszumot és egymás iránti bizalmat feltételez az építő és a majdani tulajdonos között – mondta Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője.

A megszokott ügymenetben a beruházás elindulásakor a leendő vevő előleget fizet, majd az építés előrehaladása alapján további részlet(ek)et utal át. Vagyis a szerkezetkész pillanatban nagyjából 60 százalék járna a vételárból is. A kedvezményes áfa érvényesítéséhez azonban a teljes árat ki kell fizetni, az építő pedig a tulajdonjog átadását hozza előre. Ez a felek közti bizalom nélkül nem fog menni.

Több rizikója van ennek. Az egyik az, hogy a belső terek kialakításakor nem ritka, hogy apróbb változtatásokra kerül sor a tervekben lévőkhöz képest, például valamilyen hatóság rendelkezése nyomán. Kockázat az is, hogy a finanszírozó bankok változatlanul akkor fizetnek, amikor rendelkezésre áll a hatósági használatba vételi engedély. Ez tehát növeli az építők (és a vevők) pénzügyi kockázatát is.

Ez a megoldás valószínűleg azon vevők esetében válhat gyakorlattá, akik hajlandók nagyobb rizikóba belemenni, és

lényegében a teljes vételárat maguk fedezik,

illetve a jó renoméjű ingatlanfejlesztőknél jöhet szóba – mondta Balla Ákos.

Ugyancsak kockázatot vállalnak a felek azzal, hogy a szorító munkaerőhiány miatt sokszor hónapokat csúszó építkezések ebben az esetben is nehezen kiszámíthatóan késhetnek. Előfordulhat, hogy a szerkezetkész épületről levonulnak a kőművesek, ácsok, de a belső teret kivitelezők előre nem láthatóan mégsem érkeznek meg időre.

Ez esetben a földhivatal – ha hat hónapon belül nincs kész az épület – visszadobja az albetétek létrehozását, és kezdődhet elölről a bejegyzés – hívja fel a figyelmet a szakember. (Ez akár a kedvezményes áfát is érintheti utólag.)

Mindezeket figyelembe véve az valószínűsíthető, hogy

inkább 80-90 százalékos készültség esetén fognak megállapodni

a felek – kalkulál Balla Ákos.

Érdemes azért mindezekhez hozzátenni, hogy nagyon kevés ingatlanról beszélünk. A teljes éves forgalom 4 százaléka, nagyjából ötezer az új építésű lakás, a többi használtak adás-vétele. Ezen belül is az új lakások fele befektetési célú, tehát mostanában mintegy kétezer család a tényleges új lakással gyarapodó évente. Ezek egy része kerülhet abba a helyzetbe, hogy a már megrendelt, részben ki is fizetett lakás, ház építése átcsúszik 2020-ra. Vagyis ez az átmeneti szabály is azon kevés jómódúnak segít, akiknek az egész újlakás-támogatást (jellemzően a csokkal) bevezette a kormány.

Erdei padlóra küldte az ökölvívást – Frissítve!

0

Csődbe kerülhet a magyar ökölvívás, amely a működésképtelenség határára került. A hírek szerint a Magyar Ökölvívó Szövetségben késnek a kifizetések, a kluboknak járó támogatások, a hiány meghaladja a 350 millió forintot. Pedig az ökölvívás öt év alatt négymilliárd forint állami támogatást kapott. A sportág művelői közül sokan Erdei Zsolt azonnali lemondását követelik.

Mielőtt 2017-ben Erdei Zsolt átvette a Magyar Ökölvívó Szakszövetség vezetését, a korábbi elnök Csötönyi Sándor szemére azt vetették, hogy úgy irányította a szervezetet „mintha saját kft-jét igazgatná”. A népszerű Madártól elődjénél sokkal többet vártak.

Úgy tűnik azonban, hogy ezek a remények nem váltak valóra, sajtóhírek szerint ugyanis a közelmúltban pénzügyi vizsgálatot kezdeményeztek a nyári ifjúsági ökölvívó-világbajnokság ügyében. Információink szerint a pazarló módon megrendezett tornán

azok a személyek is feltűntek, akik Erdei korábbi magánvállalkozásai körül is tevékenykedtek.

A nyári ifjúsági világbajnokság szervezőbizottságának pénzügyekért felelős tagja, Nagy Anett Viktória volt, aki üzleti kapcsolatban állt Wida Józseffel, az utánpótláscsapat menedzserével.  A pár közös vállalkozásai több évtizedes múltra tekintenek vissza, elsőként 2003-ban egy faipari bt-ben tűntek fel, azóta együttműködtek több, mára egyaránt felszámolt fa-, és fémipari vállalkozásban is.

Nagy Anett és Wida József 2009-ben került először Erdei Zsolt mellé.  A fémmel és fával foglalkozó Metal.hu Kft. a bokszoló többségi tulajdonában volt, társa Nagy Anett kisebbségi tulajdonos, a cég ügyvezetője pedig Wida József lett. A vállalkozás 2016-ban

úgy szűnt meg, hogy 12 milliós adóhátralékot hagyott maga után.

Widát a cégbíróság öt évre eltiltotta a cégvezetéstől.

A három embernek nem ez volt az egyetlen közös vállalkozása, hisz 2011-ben az Arabella–Víz Kft.-ben Erdei társa Wida volt. A bokszoló ex-feleségéről elnevezett ásványvizet forgalmazó cég szintén adósságokat hátrahagyva szűnt meg.

Kapolyi behajtója

Wida üzleti kapcsolatrendszerét és szakértelmét különös fényben helyezi az a szerep, amelyet a Sweet Palace Zrt.-ben játszott. A céget 2009-ben alapította az ismert politikus, Kapolyi László és társa, Kovács Tibor azzal a céllal, hogy a létrehozott cégbe egy másik vállalkozás tevékenységét helyezik át.

Az egykori ipari miniszter, Kapolyi László üzletének lényege az volt, hogy Oroszországban szenet vett, amiből Ukrajnában áramot termelt, majd Magyarországon eladott. Az azóta elhunyt oligarcha-politikus cégei a 2000-es években feltűntek a Magyar Villamos Művek offshore-ügyei körül is. A sikeres vállalkozóval azonban kitoltak a Sweet Palace-ban, 2010-ben a zrt. rendkívüli közgyűlésén Bezzegh Tibor igazgatósági tag váratlanul bejelentette, hogy a cég rendelkezésére bocsátott nyolcmillió forint sorsa ismeretlen. A bankszámlához egyedül a cégtárs, Kovács Tibor fért hozzá, de mint kiderült nemhogy a pénz, de még az apportként bevitt, 2,5 millió forint értékű bútorok, és számítástechnikai eszközök is eltűntek.

Ebben a helyzetben Kapolyi Widát bízta meg, hogy kerítse elő a pénzt. A bokszguru először hiába kérte Kovácsot, hogy mutassa meg a könyvelést, de aztán mégis sikerült lelkére beszélni. Állítólag még arra is rábeszélte a férfit, hogy adja át neki a részvényeit.  A megszerzett tulajdonrészt Wida azonnal tovább passzolta Erdeinek és Kapolyinak; a politikus ezután kiszállt az üzletből.

Közben a Sweet Palace a tevékenységét ital-nagykereskedelemre váltotta, a cég közvetlen érdekeltségébe tartozott a Grálimpex Kft, amelynek vezetését – Kapolyi távozása után – Ritter Györgyné vállalta, aki a volt politikus áramcégét egy évtizedig vezette.

Szövetséges erők

Kapolyi behajtója és Erdei Zsolt a bokszvilágban is szövetségesek maradtak. Wida József igazgatója lett a világbajnok neve alatt működő Madárfészek Ökölvívó Akadémiának.  A Madárfészek szerepe azért is érdekes, mert

a boksziskola könyvelésén futnak keresztül azok az állami összegek, amelyeket az ökölvívó szövetségen keresztül a Halassy Olivér Sportközpont felújítására szántak.

A felújításra három meghívásos pályázat keretében eddig 290 millió forintos értékben kapott megbízást a Bótakő Kft., amely a Magyar Nemzet korábbi cikke szerint Zsegraics Gyula helyi fideszes politikus cége. Ez a vállalkozás úgy nyert Pápán meghívásos közbeszerzésen 121 millió forintos beruházást, hogy a cég tulajdonosa közben a városi önkormányzat képviselője volt. A Bótakő másik üzlete is kapcsolatba hozható a Wida-Erdei tandemmel; a fideszes Zsegraics cége ugyanis uniós és állami pénzből épült ásványvíz-palackozóüzemet is visz.

Úgy tudjuk, hogy Wida – aki korábban ökölvívó szövetségi elnökségi tagként is tevékenykedett – volt Erdei egyik legfontosabb szövetségese az elnökségért folytatott küzdelemben. Nagy Anett Viktória pedig a szövetség főtitkáraként tartozik az Erdei-csapatba.

Az ökölvívó szövetségben az a pletyka terjed, hogy

a Madárfészekkel együttműködő erdélyi gyergyószentmiklósi bokszakadémia körül sincs minden rendben. 

A hírek szerint az iskola fejlesztésre 452 millió forint fejlesztési pénzt biztosított az állam. Információink szerint ebből a pénzből vásároltak az akadémia részre olyan telket, amelyre a román szabályozás szerint még egy viskót sem szabad építeni, nemhogy egy sportlétesítményt.

Botrányos pénzszórás

Az Erdei-Wida-Nagy hármas évtizedes múltra visszanéző üzleti története a nyári ifjúsági ökölvívó botrány fényében különösen érdekes. Erdei vállalkozásai soha nem szórtak szét annyi pénzt, ami a MÖSZ szervezésében zajlott nyári ifjúsági ökölvívó-világbajnokságon elfolyt. Sajtóhírek szerint a világbajnokság megrendezése 348 milliós lyukat ütött a szövetség idei költségvetésén. Pedig a kormány csak a rendezésre 233 millió forintot különített el az Országvédelmi Alapból (!). Az 500-600 milliósra becsülhető összköltség indokolhatatlanul magas egy amatőr utánpótlásverseny jelentőségéhez képest.

A hiány a sportág egészét is veszélybe sodorja.

Amióta a második Orbán-kormány a tizenhat kiemelten támogatott állami sportág egyikévé emelte az ökölvívást, a bokszba ömlenek az adóforintok. 2016-ban 645, 2017-ben 833 millió forint állami pénz érkezett a szövetségnek, amely egyébként vállalkozási tevékenységből és adományokból évente mindössze 10-20 millió forintos bevételt tud felmutatni.

Az amatőr ifjúsági vb magas, 500-600 millió forintos szervezési költsége a sok állami támogatás ellenére is durva lyukat üt a sportág költségvetésén; pedig az állami ajándék pénzek általában célirányosan érkeznek. Meg nem erősített hírek szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma úgy akarja a kihúzni a gödörből a Magyar Ökölvívó Szövetséget, hogy

az eredetileg létesítményfejlesztésre szánt 350 milliós összeget a sportágba csoportosítja át,

aminek következményeként a klubok hoppon maradnának.

Ha figyelembe vesszük, hogy a 24.hu portálon megjelent cikk cáfolataként a BP. 2017  Közhasznú Kft. közleménye azt állítja: az 59,6 milliós nettó végösszegben szerepelt a Valton Security védelmi honoráriuma is, nem értjük – az InKal Security szponzora a szövetségnek akkor a Target és még néhány más biztonsági vállalkozás cég részére kiállított 20 milliós számlát. A Bp. 2017. Közhasznú Kft. 30 millió forintért elvállalta volna a rendezvényen a fény- és hangtechnika teljes körű kiépítését.  Ezzel szemben a néhány nappal korábban bejegyzett Stop Média Kft. kapta a megbízást, némileg olcsóbb ajánlattal, viszont azzal a szépséghibával, hogy a cég társtulajdonosa az a Kendi Ágnes Hanna, aki a Magyar Ökölvívó Szövetség kommunikációért felelős alvállalkozója. Megjegyezzük a cég is azok közé az alvállalkozók közé tartozik akiket

a mai napig nem fizetett ki az Ökölvívó Szövetség.

Szállodai ismeretségek

Ifjúsági ökölvívó torna résztvevőit 4-5 csillagos szállodában elhelyezni szokatlan luxus, amin még a nemzetközi szövetség vezetői is meglepődtek. Az Aquaworld Resort korábban Erdei támogatója volt. A médiát és a delegációkat elszállásoló hotelek között azonban nem találtuk a szálloda nevét. Híradások szerint az Aquaworldnek ugyanakkor valami köze mégis lehetett az ifjúsági vébéhez: a magyar csapat családi boksznap keretében itt „mutatkozott be” a versenyt megelőzően. Úgy pletykálják, hogy az Aquaworld végül ötven milliót számlázhatott be, de hogy ennek a fejében csak a családi boksznapnak biztosítottak helyszínt, vagy el is szállásoltak vendégeket azt nem tudjuk.

Ha az előzményként vázolt céges ügyeket nézzük, akkor nincs min csodálkozni, és csak az a kérdés, honnan lesz jövőre újra pénz az ökölvívó sportra?

ki/SNM

Lassú kivéreztetés: a lakástakarékoknak lőttek

Áder János máris jóváhagyta a lakástakarékok lassú kivéreztetését. Mintegy 800 milliárdos állomány, másfélmillió szerződés, a kispénzűekre és az öngondoskodásra mért újabb csapás. Az ok többesélyes.

Nem sokat gondolkodott Áder János: hat-hét órával a megszavazás után már meg is jelent a Magyar Közlönyben a lakástakarék-pénztárak (ltp) lassú kivéreztetésének törvénye. A javaslatot kedden délelőtt nyújtotta be Bánki Erik (Fidesz), szerdán délelőtt már meg is tárgyalta, majd ugyanazzal a lendülettel megszavazta a kormánytöbbség.

Az okot mindenki kutatja, abban nincs vita, hogy a felhozott érvek gyenge lábakon állnak. Amit Bánki írt a javaslatban, azt kevesen veszik komolyan: a szaunákra-úszómedencékre elköltött megtakarítások,

a költségvetésnek esetleg nem előnyös feltételek módosítással orvosolhatók lettek volna,

a 22 éve létező rendszert ezzel szemben egy szemvillanás alatt de facto eltörölték a színről.

Pontosabban fokozatosan fog megszűnni a négy pénztár, a törvény értelmében a fennálló szerződésekre még igénybe vehető a befizetések 30 százalékos, de évente maximum 72 ezer forint állami támogatása. Se új szerződés, se a legfeljebb tíz év futamidő meghosszabbítása nem lehetséges. Enélkül a ltp-rendszer lényege vész el.

A terv bejelentésére pánikszerű sorok alakultak ki a fiókokban, az utolsó napon valószínűleg ezresével kötötték meg az új szerződéseket. Családtagok akár összefogva is igénybe vehették a ltp-szolgáltatást. A nagyjából másfélmillió szerződés mögött 800 milliárdos betét- és 385 milliárdos hitelállomány (utóbbi a KSH napokban kelt jelentése alapján a 3140 milliárdos lakáshitelösszeg 12 százaléka).

Azt is felrótta Bánki (?), hogy kevés új lakás épült a ltp-összegekből. Ez minden bizonnyal igaz, de a legfeljebb havi 20 ezres befizetésből nem is lehet akkora pénzt összehozni, ami számottevő tőkét eredményezne.

Ez a konstrukció a kispénzűek kedvenc megtakarításává vált,

elsősorban a lakásfelújítások révén (amellett, hogy vásárláskor az önrészbe is beforgathatóvá vált). A beszántás vezérgondolatával szembeni fontos érv, hogy ez a – folyamatosan kifutó pénz – felújítással

éppúgy növeli a bruttó hazai terméket,

mint az új lakások építése, amibe a kormány be akarja csatornázni a felszabaduló pénzt.

A bankszövetség arról ír, hogy a lakástakarék-pénztári rendszeren keresztül eddig több, mint 3,7 millió lakás előtakarékossági szerződést kötöttek, jelentősen hozzájárulva az új otthonok teremtéséhez, csakúgy, mint a hasonlóan alapvető szükségletet kielégítő lakásfelújításokhoz. A lakástakarékok által a kezdetektől kifizetett összeg mintegy 2 ezer milliárd forintra rúg. Ebből körülbelül 1 milló család valósíthatta meg lakáscéljait (2,5 fős átlagos háztartással számolva, és figyelembe véve, hogy egy családon belül 1,5 szerződés van).

A Portfolio hívta fel a figyelmet arra, hogy a ltp jelentősen segített az elmúlt években Magyarország azon kötelezettségének teljesítésében, hogy 2020-ra

csökkentse a végső energiafelhasználást,

így a rendszer támogatásának azonnali megvonása még nehezebbé teszi az ország céljának teljesítését.

A szegények eme pénztől megvonása csak ráerősít arra a kormányzati szándékra, hogy a tehetősek részesüljenek az otthonszerzéshez adott segítségből. Az ltp-k beszántásának egyik lehetséges magyarázata az, hogy

színtisztán ideológiai szándék áll a háttérben,

a CSOK-kal gyerekvállalással „gyarapodik a nemzet”, az ltp-kkel viszont nem. Ezért az előbbibe szívlapáttal önti a pénzt a kormány, ahogyan az a Magyar Nemzeti Bank augusztusi jelentéséből is kiderül: a CSOK keretében 2016 eleje óta összesen 195 milliárd forint értékben kötöttek támogatási szerződéseket – 62 ezer darabot –, amely volumen kétharmadát új lakás építése vagy vásárlása, egyharmadát pedig használt lakás vásárlása céljából vettek igénybe a háztartások.

A másik magyarázat a viharos kivégzésre az, hogy

ezzel akarják a „lakáslottó” felé terelni a kisebb pénzűeket.

A tavaly (a letelepedési kötvényhez hasonlóan) Rogán Antal ötleteként feljegyzett Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) keretében a tagok közösségekbe szerveződve, közösségi megelőlegezéssel a maximum 180 havi futamidő vége előtt vásárolhatnak új építésű lakást a 3 havonta sorra kerülő kiválasztás (sorsolás és licit) alapján. A szerződések szabadon választható értéke 10 és 40 millió forint között lehet; 15 millió forintos szerződéses konstrukció esetén legfeljebb 4,5 millió forintos állami támogatást vehető fel.

A NOK eddig nem egyáltalán nem tudott rést ütni a takarékpénztári módozat falán,

idáig alig kéttucat család részesült lakásban a Central NOK ZRT. 180 fős csoportján belül. (Ez a forma nagyon emlékeztet a fogyasztói csoportokra, amelyeket sorozatos visszaélései miatt végül 2014-ben ugyanez a parlamenti többség betiltott. Ennek oka az volt, hogy az áruhoz jutás idejét a szerencse határozza meg a sorsolás folytán, továbbá a többi tag előtörlesztése, mely szintén nem számítható ki előre. Így előfordulhat, hogy egy szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező tag csak a futamidő végén, akár 5-15 év alatt sem jut hozzá a kívánt termékhez.)

Az ltp-vel több kedvezményezett megjelölésével akár többször is igénybe vehető a támogatás, akár havi 100 ezer forintot is megéri megtakarítani 10 év alatt. A lakástakarék több, mint 3,2 millió forintot rávert a NOK-ra: 16,4, millióval szemben 13,1 millió az előnye a Portfolio számítása szerint.

A mostani döntés alighanem legsúlyosabb következménye, hogy

újabb csapás az öngondoskodásra,

amelyre az első ütést a magánnyugdíj-pénztárak 2010 végi, ugyancsak rapid beszántása mérte. Akkor közel 3 ezermilliárd forintot „védett meg” a kormány.

Erre a szempontra hívta fel a figyelmet bankszövetség állásfoglalása, amelyben azt írják, hogy „a felelős gazdálkodás fontos sarokköve a megtakarítás. Senki által nem vitatott tény, hogy ha sikeres gazdaságot és fenntartható fejlődést akarunk, akkor erősítenünk kell a megtakarítási hajlandóságot és képességet”.

Ömlik az ingyenpénz a multikhoz

Szűk két hónap alatt 15,7 milliárd forintot adott támogatásképpen a kormány 13 cégnek, amelyek zöme külföldi multi. Újabb 4 autóipari vállalkozás lett gazdagabb költségvetési pénzzel. A BMW 12 milliárdja ebben még nincs is benne.

A szavakban a multik ellen harcoló magyar kormány (az előző, júliusi közzététel után) augusztus 21-e óta újabb 13 nagy cégnek nyújtott egyedi kormánydöntéssel (EKD) vissza nem térítendő támogatást új munkahelyekért cserébe – derül ki a külügy tárca honlapján megjelent táblázatból.

A 13-ból mindössze három hazai tulajdonú, a többi valamilyen külföldi, jellemzően multinacionális cég itteni részlege. Az ingyenpénzzel megdobott vállalkozások közt négy német központú; ez valószínűleg nem véletlen: a kétoldalú gazdasági kapcsokat az is erősíti, hogy a német cégek kitűnnek erős „visszafogottságukkal”, amikor a magyarországi körülményekről formálnak véleményt.

A kormány tovább nyomja az autóipari vonalat,

noha sokan figyelmeztetnek ennek veszélyére. Most megint kapott négy társaság támogatást ebben az ágazatban (például motor-részegség-, visszapillantó-tükör-gyártáshoz). Két kivétellel (szolgáltató központok, valószínűleg a vállalatcsoport egésze számára) mind ipari termelő cégről van szó, amelyek a még mindig nagyon olcsó hazai munkaerő miatt vannak és fejlesztenek nálunk.

A kiosztott 15,7 milliárd forintért vállalt új munkahelyek pontos száma nem tudható, mert két cég, a francia Ceva-Phylaxia oltóanyag-gyártó és a japán Denso, autóipari vállalat (több, mint 1,6, illetve csaknem másfélmilliárd támogatással) neve mellett nem közöltek erről adatot. Ezeket kivéve a listából 12,6 milliárd a most kiosztott pénz, amelyek esetében 1979 új munkahelyet ígértek. Vagyis darabonként 6,3 millió forintot, ami

közel egy évig a teljes bérköltséget fedezheti.

(És ebben nincs benne az általában ugyancsak odaítélt adókedvezmény, valamint esetleges állami infrastrukturális fejlesztés.) A most pénzt kapott cégek nagyobbik része az elmúlt években már élvezte a hazai támogatást korábbi fejlesztéseik fejében.

A listán az utolsó dátum múlt heti, vagyis hiányzik róla a hétfőn aláírt EKD-szerződés a BMW-vel, amely egymagában meghaladja a 12 milliárdot, fejenként a duplája a 13 cég átlagos támogatási összegének. Amely ugyancsak nem tartalmazza az adókedvezményt és a pénzbeli támogatás alighanem többszörösét kitevő infrastruktúra-fejlesztés értékét.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!