Hasznos

Valami van a levegőben, de még nem mindenki érzi

A lakosság még nem érzi az elemzők által jövendölt nehézségeket, a gazdaság szereplői viszont valamit „szagolnak” a levegőben – olvasható ki a GKI havi jelentéséből. A gazdaság állapotának megítélése általánosságban is romlott.

Júniusban – az áprilisi kétéves mélypont, majd a májusi javulás után – 2017 kora nyári szintjére esett a GKI Gazdaságkutató Zrt. konjunktúraindexe.

Két világ: üzleti és lakossági

Nem először regisztrálja a GKI a lakosság és az üzleti világ véleményének kettősségét.

Az üzleti várakozások szinte egész évre jellemző romlása folytatódott, miként a fogyasztóiak javulása is.

Az üzleti várakozások utoljára két és negyed éve voltak ilyen alacsonyak, a fogyasztóiak pedig egy éve voltak ilyen magasak.

Az üzleti szférán belül minden ágazatban romlottak a várakozások, de míg az iparban és a szolgáltató szférában a változás jelentős volt, az építőiparban és a kereskedelemben hibahatáron belüli. Az ipari bizalmi index júniusban 2017 eleji szintjére esett. Egyaránt romlott a termelési színvonal és a termelési kilátások, a rendelésállományok – ezen belül az exportrendelések -, valamint a készletek megítélése.

A lakásépítések lassan kifuthatnak

Az építőipari bizalmi index értéke júniusban lényegében stagnált. A mélyépítő cégek kissé derűlátóbbá váltak, míg a magasépítők kilátásai valamelyest romlottak – írja a GKI. Ez összefügghet azzal, hogy az ingatlanpiac, ezen belül a lakásépítések valószínűleg elérték zenitjüket. A kutatók által mért indexek ezt látszanak alátámasztani: az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség érezhetően, a rendelésállományok értékelése enyhén romlott.

A kereskedelmi bizalmi index értéke 2019 hatodik hónapjában a májusi emelkedés után gyakorlatilag stagnált, s ezzel az elmúlt öt évet jellemző viszonylag keskeny sáv közepéhez áll közel. Az eladási pozíció és a készletszint megítélése romlott, míg a várható rendeléseké javult. A szolgáltatói bizalmi index júniusban a 2017 eleji szintre esett. Egyaránt rosszabb lett az üzletmenetről, az elmúlt időszaki és a várható forgalomról alkotott vélemény.

Gyengült a foglalkoztatási szándék

A foglalkoztatási szándék az építőipar kivételével minden ágazatban érezhetően gyengült, összességében kétéves mélypontjára került (bár idén áprilisban már volt hasonló). Ennek jeleiről az autóiparban nemrég írtunk.

Ugyanakkor a lakosság munkanélküliségtől való félelme csökkent.

Az áremelési törekvés az iparban és a szolgáltató szférában erősödött, a kereskedelemben és az építőiparban visszafogottabb lett, s kissé csökkent a fogyasztók inflációs várakozása is. A cégek jellemzően 80 százaléka nem készül árváltoztatásra, az építőiparban azonban ez az arány csak 70 százalék

Az emberek optimizmusa még töretlen

A magyar gazdaság helyzetének megítélése összességében romlott,

ezen belül az iparban és az építőiparban jelentősen, míg a kereskedelemben és a szolgáltató szférában javult. Kedvezőbb lett a lakosság véleménye is.

A GKI fogyasztói bizalmi index a májusi enyhe csökkenés után júniusban dinamikusan emelkedett, melynél magasabban legutóbb egy éve állt. A lakosság saját pénzügyi helyzetének várható alakulását és főleg saját jövőbeli megtakarítási lehetőségét sokkal jobbnak látta, mint egy hónappal ezelőtt. Utóbbi közel 17 éves rekord. Az emberek a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét is kedvezőbbnek vélték, mint májusban

Kongatják a vészharangot az autóipar felett – mi se maradunk ki

Júniusban az EU-ban 7,8, az első félévben 3,1 százalékkal estek az újautó-eladások, a világ legnagyobb piacán, Kínában egy éves folyamatos mérséklődés szakadt meg. A globális piacra termelő hazai autóiparban már érezhető a visszaesés, a hatások súlyosak lehetnek.

Másfél millió alá került az Európai Unióban az új személykocsik eladása júniusban, ami 7,8 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál – derül ki az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) legfrissebb adatsorából. (Ez még úgy is figyelemre méltó, hogy idén 19 munkanap volt ebben a hónapban, kettővel kevesebb, mint egy éve.)

A nagyok mind estek

Az öt vezető tagállam mind csökkenő értékesítést szenvedett el, a legnagyobbat a franciák és a spanyolok, 8,4 és 8,3 százalékkal. Akadtak nagyon növekvő piacok is, bár ezek súlya kisebb az EU-n belül: Litvánia több, mint 40 százalékkal az élen járt, a románoknál (15) és az íreknél (12,7 százalék) adtak el arányában több autót; a válságból kikapaszkodó Görögország 4,5 százaléka érdemel még figyelmet.

Magyarországon 4,4 százalékkal kevesebb új kocsit adtak el, mint tavaly júniusban.

A havonkénti értékesítéseket mutatja – az előző évivel összevetve – a grafikon.

Forrás: ACEA

A tavaly őszi számokat lefelé nyomta a dízelbotrány nyomán kidolgozott új kibocsátásmérési szabvány hatályba lépése miatti értékesítési visszaesés. Sok gyártó késve tudta beszerezni a tanúsítványt. Ennek fényében feltűnő a következő időszak folyamatosan csökkenő trendje.

A németek még épp tartják magukat

Az első hat havi számok szerint az EU-ban nem egészen 8,2 millió új kocsi talált gazdára, 3,1 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Az országonkénti adatok bizonyos értelemben rosszabbak a júniusinál. Bár szemben az év közepével Németországban még pozitív előjelű (0,5 százalék) értékesítést jegyeztek fel – ami azonban folyamatos lefelé csúszás -,

az EU összes gazdag országában markáns az autópiac visszahúzódása.

A litvánok ebben a periódusban is száguldanak (valószínűleg a korábbi évek alacsony bázisához képest), a görögök tartósan több kocsit vásároltak a fél évben, miként a románok is; utóbbi ország éppen gyalogol a költségvetési szakadék felé az elengedett kiadások következtében

Nálunk az első fél évben 5,4 százalékkal több autót adtak el a tavalyi január-júniushoz képest.

Szemetek Kínára vessétek

Emellett azonban mindenki Kínára figyel. A világ ma már legnagyobb piacán értékesítik az új autók nagyjából harminc százalékát. Az Euler Hermes Hitelbiztosító pár hete közreadott elemzése szerint idén komolyan lassul az autóeladás növekedése világszerte, a tavalyi háromról két százalék alá.

Ezen belül az ázsiai óriás is

csak minimálisan több, 1,2 százalékkal nőhet az értékesítés.

Ami önmagában is eredmény, mert májusig a tizenkettedik egymást követő hónapban csökkent az új személyautók eladása, tavaly hat százalékkal. A Kínai Személyautó-gyártók Szövetsége (CPCA) 1,61 millió új értékesítést regisztráltak, 12,5 százalékkal kevesebbet, mint tavaly májusban. A hazai gyártású kocsiké 26,5 százalékkal zuhant, miközben a luxuskategóriájú autók értékesítése 9,4 százalékkal nőtt; ezek nagy része import.

Júniusban aztán megtört a lefelé tartó trend, 1,8 millió személyautót adtak el, 4,9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

Globális bajok

A világ autóiparát több nehézség sújtja. A Brexit várható negatív hatása mellett az egyik a világgazdaság hét éve tartó felfelé ívelésének végét jövendölő prognózisok miatti megtorpanás, a megrendelések visszafogása a gyártók részéről. A másik

a technológiaváltást övező bizonytalanság: merre lesz az előre?

Tisztán elektromos, hibrid, vagy valamilyen új hajtás, például energiacella? Ráadásul rövidesen életbe lép az EU új károsanyag-kibocsátási direktívája, amely összesített gyártói termékpalettánkként írja elő az igen jelentős emisszió-visszafogást – súlyos pénzbüntetések fenyegetése mellett.

A jelek szerint a gyártók nem lesznek képesek teljesíteni ezt. Különösen azért, mert a vásárlók körében a legnagyobb kereslet-növekedés a SUV-ok iránt tapasztalható. Ezek a sportos, nagy(obb) kocsik erősebben szennyezik a környezetet. (Egy jó kis válság megoldhatja ezt a problémát.)

Ki vagyunk téve a világnak

A magyar gazdaságra mindezek a folyamatok meghatározóan hatnak. A nálunk gyártott autók – és az Opel motorjai – több, mint 90 százalékban külföldre kerülnek. A hatás gyors és alapos lesz. Az autógyártás a feldolgozóipar 30 százalékát teszi ki, tíz év alatt jelentős – nagyjából tíz százalékpontnyi – növekedéssel.

A teljes gazdaság teljesítményének (GDP) mintegy öt százaléka függ ettől a szektortól.

Ezzel a magyar gazdaság szinte fejnehézzé vált az autóiparral, ezen belül is a külföldi tulajdonúak elsöprő többségével. Ezek az autógyártó leányvállalatok jellemzően

alacsonyabb hozzáadott értékű, összeszerelő tevékenységeket végeznek,

a fejlesztési funkciók pedig az anyavállalat hatáskörében maradnak. Az ide település oka az olcsó munkaerő, valamint a felvevőpiacok közelsége volt – írtuk pár hónapja, amikor híre érkezett az iparág megtorpanásának.

Mert a jelek nem biztatók. A Mercedes már elhalasztotta újabb kecskeméti üzemének felépítését, és az se biztos, hogy az úgynevezett full-flex gyártás fog itt zajlani (ha egyáltalán), amelyben a hagyományos és az elektromos meghajtást egy soron képesek rugalmasan előállítani.

Jelenleg mintha nem lenne baj, tavaly 460 ezer gépjárművet gyártottak nálunk, ami ugyan 4 százalékos csökkenés 2017-hez képest, de idén januárban 4,8 százalék, februárban 10, márciusban 12,8 százalék növekedés volt – írja az Euler Hermes.

Magyarország tényleg autóipari országgá vált, amire büszke a kormány,

a világ 20 legnagyobb beszállítójából 15 megtalálható.

Orbánék öntik a pénzt – a támogatásokat – az autóipari beruházásokba, főleg németeknek, és munkahelyenként egyre drágábban. Annak ellenére, hogy évek óta erősödnek a figyelmeztetések az ágazat veszélyesen nyomasztó túlsúlya miatt.

Ennek ellenére a tavaly a megvalósult közel száz jelentős beruházásból 36 az autóiparban realizálódott, összesen 2,64 milliárd euró értékben. Ezekben felülreprezentáltak a német cégek.

Ez egyre növeli a kiszolgáltatottságot a globális iparági folyamatokra.

A hatások lassan megérkeznek

És itt érünk vissza a nemzetközi, elsősorban német cégek gazdálkodására. Nemrégiben közölte a müncheni ifo gazdaságkutató, hogy a konjunkturális lassulás miatt a rövidített munkaidős foglalkoztatás részarányának növekedését várja a német feldolgozóipar kulcsfontosságú területein, az autóiparban, a gépiparban és a vegyiparban.

Ennek megfelelően nálunk is a létszámcsökkentés rejtett bevezetéséről érkeznek hírek. A műszakokat csökkentik, a kölcsönzött dolgozók szerződéseit felmondják, létszámstopot rendelnek el.

Szakemberekben jók vagyunk, de a gyógyszertámogatás rendszerén változtatni kellene

Kedvezően értékelik a hazai egészségügyi szakemberek felkészültségét az innovatív gyógyszergyártók vezetői, ugyanakkor a gyógyszertámogatások területén számos rendszerszintű problémára hívják fel a figyelmet – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) kutatásának eredményeiből. Az I. Innovatív Gyógyszeripari Körkép alapján a nemzetközi gyógyszeripari tendenciákat jól ismerő vállalatvezetők egyetértenek abban, hogy a magyarországi gyógyszerkassza kevesebb innovatív terápiát támogat, mint amennyit az ország gazdasági teljesítménye alapján megengedhetne magának, sőt, szerintük a régió országaival összehasonlításban sem állunk túl jól ezen a téren.

A magyarországi innovatív gyógyszerek helyzetéről készített átfogó kutatást az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM). Az I. Innovatív Gyógyszeripari Körképben a hazai gyógyszerforgalom több mint 50 százalékát adó fejlesztésorientált gyógyszeripari vállalatok topvezetői vettek részt. A válaszadásra felkért vállalatvezetők multinacionális környezetben dolgoznak, így jól ismerik a nemzetközi gyógyszeripari tendenciákat, visszajelzéseik tehát régiós összehasonlításban is segítik megvilágítani az innovatív gyógyszerek és általában a gyógyszeripar magyarországi helyzetét. Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy az innováció támogatása és az innovatív gyógyszerek gyorsabb hozzáférésének biztosítása azért különösen fontos, mert a hazai várható élettartam jelenleg 5 évvel alacsonyabb az európai uniós átlagnál, amelyen mihamarabb szükséges lenne javítani.

Az Innovatív Gyógyszeripari Körkép eredményei alapján a humán tényezőket tekintve a legkedvezőbb a kép: a válaszadók jónak (ötös skálán négyesre) értékelték a gyógyszer-innovációhoz szükséges szakemberek elérhetőségét, valamint innovációt támogató hozzáállásukat. Ezeken a területeken a V4-es országoknál valamivel kedvezőbbnek ítélték meg a magyar helyzetet. Hasonlóképpen pozitívan vélekednek arról, hogy a magyar lakosság mennyire nyitott az új, innovatív terápiák felé. A vállalatvezetők többsége ugyanakkor közepesre vagy rosszabbra értékelte a hazai jogszabályi-intézményi környezetet.

Gyógyszer-innováció támogatása Magyarországon és a V4 -es partnerországokban

AIPM

A legtöbb kritika a magyarországi gyógyszerkasszával kapcsolatban merült fel: a válaszadók egyetértettek abban, hogy a magyarországi gyógyszerkassza kevesebb innovatív terápiát támogat, mint amennyit az ország gazdasági teljesítménye alapján megengedhetne magának, és több támogatást kellene adni a modern készítményeknek. A vállalatvezetők úgy gondolják: a régió országaival összehasonlítva kevesebb modern terápiához juthatnak hozzá a magyar betegek. Dr. Holchacker Péter szerint az elmúlt évek számai is alátámasztják a kutatás eredményeit: amíg 2016 óta Bulgáriában 71, Szlovákiában 69 korszerű gyógyszer vált elérhetővé a társadalombiztosítás keretei között, addig Magyarországon ugyanekkor mindössze 48.

Innovatív gyógyszerek elérhetősége Magyarországon

AIPM

A gyógyszerkészítmények társadalombiztosítási támogatásba vételének hazai folyamatával sem voltak elégedettek a vállalatvezetők.

A válaszadók közel 90 százaléka úgy ítélte meg, hogy a magyar gyógyszertámogatási rendszer megváltoztatására lenne szükség: alapvető elvárás a gyógyszerkassza növelése, valamint a hosszú és bonyolult befogadási folyamat gyorsítása, emellett pedig fontos lenne a szektor évek óta halasztott tehermentesítése, a gyógyszergyártókat sújtó adó megszüntetése vagy legalább csökkentése.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületéről (AIPM)

Az 1992-ben alapított Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) 25 kutatás- és fejlesztésorientált gyógyszeripari vállalatot tömörít Magyarországon, melyek értékben a hazai gyógyszerforgalom több mint 50 százalékát adják, tevékenységükkel pedig a GDP közel 1 százalékához járulnak hozzá. Tagvállalatai a gazdaság és az egészségügy jelentős befektetői a Magyarországon megvalósuló kutatások és klinikai vizsgálatok révén. Az Európai Gyógyszergyártók és Egyesületek Szövetségének (EFPIA) tagjaként az AIPM egyik legfontosabb célkitűzése, hogy minél több magyar ember férjen hozzá a modern felfedezéseken alapuló gyógyászati megoldásokhoz.  www.aipm.hu 

Az innovatív gyógyszerekről és gyógyszergyártókról

Az innovatív vagy originális gyógyszerek egy adott betegség kezelésére a legújabb hatóanyaggal rendelkező, így a ma ismert leghatékonyabb terápiák. Az innovatív gyógyszergyártók korábban gyógyíthatatlannak tekintett betegségek kezelésére kínálnak hatékony, a legmodernebb orvostudományi eszköztár felhasználásával kifejlesztett készítményeket. Gyógyszerfejlesztési munkájuk eredményeként az elmúlt 30-40 évben számos betegség (pl. kardiovaszkuláris, onkológiai betegségek, AIDS) vált gyógyíthatóvá vagy hatékonyabban kezelhetővé. Egy innovatív gyógyszer kifejlesztési költsége ma már meghaladja a kétmilliárd eurót, és legkevesebb 10 évig tart. A népegészségügyi szempontból kiemelt fontosságú betegségek jelentős része innovatív gyógyszerek nélkül nem kezelhető hatásosan és költséghatékonyan.

A Magyarországon végzett gyógyszerfejlesztési klinikai vizsgálatok döntő többsége az innovatív gyártók megbízásából indul, és ezek évente közel 100 milliárd forint hozzáadott értéket jelentenek a magyar gazdaságnak. Az innovatív gyógyszeripari vállalatok árbevételük átlagosan 15,1 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre.

Így változtak a hazai ingatlanárak az elmúlt fél évben

A hazai ingatlanpiacot jellemző árak az utóbbi néhány évben nemcsak a fővárosban, hanem a vidéki nagyvárosokban is magasat ugrottak. Az idei év első fél évében már mérséklődött az áremelkedés mértéke, egyes esetekben pedig az átlagos négyzetméter árak hat hónapos változásában még kisebb visszaesés is tapasztalható.

Tovább drágultak a családi házak

Hazánk általunk vizsgált nagyvárosai közül a családi házak tekintetében kizárólag Szombathelyen figyelhetünk meg visszaesést az árakban. Itt idén januárban még 317 ezer Ft/m²-es átlagár jellemezte a családi házakat, mely júniusra 22 százalékkal csökkent, így egy szombathelyi családi házhoz ekkor már átlagosan 307 ezer Ft/m²-es áron lehetett hozzájutni.

A legnagyobb áremelkedést a napfény városa, Szeged mutatja. Az itt eladásra kínált családi házak átlagosan 278 ezer Ft/m²-ről 325 ezer Ft/m²-re nőttek 2019. januárról júniusra. Nagymértékű drágulást mutat még Pécs és Debrecen is, ahol egy négyzetméter átlagosan 30-35 ezer forinttal növekedett az elmúlt egy évben.

Mindezek mellett az elmúlt hat hónapban közel 10 százalékos áremelkedéssel számolhattunk Győrben és a fővárosunkban is. A családi házak tekintetében tíz százalék alatti drágulást mutatott a vizsgált időszakban Békéscsaba, Miskolc és Kecskemét. Békéscsabán átlagosan 8, Miskolcon átlagosan 11, Kecskeméten pedig átlagosan 13 ezer forinttal növekedtek a házak átlagárai négyzetméterenként.

ingatlannet.hu

Mérséklődtek a lakáspiaci árak

A családi házaktól eltérően a lakások esetében a vizsgált nagyvárosok közül több helyen is csökkentek az átlagos négyzetméter árak. A legnagyobb mértékben, azaz 5 százalékkal, a békéscsabai panellakások átlagára esett vissza, de valamivel olcsóbbak lettek az átlagos négyzetméter áraik alapján a kecskeméti panelek, illetve a miskolci és pécsi téglalakások is.

2019 első fél évében a vizsgálatunk alá vett nagyvárosok többségére azonban a drágulás volt a jellemző. A dráguló nagyvárosok közül Szeged emelkedik ki, ahol a panellakások több mint 50 ezer forinttal, a téglalakások pedig 90 ezer forinttal növekedtek négyzetméterenként. Ezen kívül nagy léptékű emelkedés figyelhető meg még a miskolci, pécsi és szombathelyi panellakások esetében is.

Az elmúlt fél évben mindösszesen néhány százalékkal drágultak az átlagos négyzetméter árak a győri, budapesti és debreceni lakáspiacon is. Például a Budapesten eladásra kínált lakások átlagára átlagosan 5-7 százalékkal nőtt. Ugyan négyzetméterenként néhány ezer forinttal, de fél év alatt szintén emelkedtek az átlagárak Békéscsaba, Kecskemét és Szombathely téglaépítésű lakásainak tekintetében is.

Mi drágíthatja meg az ingatlant?

Az ingatlanok értékét jelentősen megnövelheti, ha jól frekventált helyen található, de a vevők számára fontos szempont lehet még a szép kilátás, panoráma is. Éppen ezért ma már egy több emeletes lakótömbben alulról felfelé haladva akár 1-5 százalékkal is magasabb összeget kérhetnek az eladók egy ugyanazon méretű és elrendezésű lakásért.

A tájolás sem elhanyagolható tényező újabban. Korábban a sötét és nyirkos jelzőkkel azonosított északi fekvés kevésbé volt népszerű, ma már a nyári időszakban kellemesen hűvös jellege miatt kedvelik. Az is elképzelhető, hogy az egyre nagyobb nyári hőség miatt a jövőben magasabb lesz a kereslet a naptól védettebb, északi tájolású, mint a világosabb, déli fekvésű lakások iránt.

Banki para: négy hónappal elhalasztva

Október végéig lesz lehetőségük az adategyeztetésre a banki ügyfeleknek a parlament döntése nyomán. Egymilliónál többen mentesülhetnek a számla zárolásától.

Holnap járt volna le a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni törvény rendelkezése nyomán az a határidő, amely alapján a teljes körű, jellemzően 2017 nyara előtt számlát nyitók, teljes körű adategyeztetése és –rögzítése megtörténhetett volna. Akik ezt elmulasztják, azok számlájuk zárolásával szembesülnek, semmilyen kifizetést se teljesít a bank.

A múlt héten aztán kiderült, hogy

még több, mint egymillió számla tulajdonosa

nem végezte el ezt a műveletet, köztük rengeteg cég. Akkor Gulyás Gergely azt mondta, hogy a bankszövetségnek kell kezdeményeznie a határidő kitolását. A szervezet ezt azonnal megtette, a benyújtott törvényjavaslatot az Országgyűlés ma mindössze egy ellenző szavazattal elfogadta.

Az úgynevezett ügyfél-átvilágítás érdekében új értesítési kötelezettséget is bevezet a módosítás: a szolgáltatóknak a hatálybalépést követő 3 napon belül tájékoztatniuk kell azon ügyfeleiket, akiknek esetében az átvilágítás még egyáltalán nem vagy nem teljes körűen történt meg. Így az érintett ügyfélkör egyértelműen tudomást szerez a hiányzó adatok és nyilatkozatok pótlására vonatkozó kötelezettségéről és annak meghosszabbításáról október 31-ig.
A módosítás a kihirdetés napján 18 órakor hatályba is lép. Ez valószínűleg legkésőbb holnap megtörténhet.

Janus-arc: a lakosság optimistább az üzleti életnél

Júniusban az áprilisi kétéves mélypont után esett a GKI konjunktúraindexe. Az üzleti várakozások szinte egész évre jellemző romlása folytatódott, az ipar és a szolgáltatások szereplői a legpesszimistábbak. Töretlen viszont a lakosság jövővel kapcsolatos várakozásának javulása.

Az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti várakozások utoljára két és negyed éve voltak ilyen alacsonyak, a fogyasztóiak pedig egy éve voltak ilyen magasak – derül ki GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb felméréséből.

Kettévált a világ

A konjunktúraindex a májusi 4,3 pontról júniusban 2,4 pontra romlott. Ezen belül az üzleti bizalmi index a májusi 9,4 pontról júniusban 5,7 pontra süllyedt, a fogyasztói bizalmi index viszont az előző havi mínusz 10 pontról mínusz 7,0 pontra emelkedett.

Minden ágazatban romlottak a várakozások,

de míg az iparban és a szolgáltató szférában a változás jelentős volt, az építőiparban és a kereskedelemben hibahatáron belüli. Az ipari bizalmi index júniusban 2017 eleji szintjére esett. Egyaránt romlott a termelési színvonal és a termelési kilátások, a rendelésállományok – ezen belül az exportrendelések -, valamint a készletek megítélése – írják a kutatók.

Ebben megítélésünk szerint bizonyára szerepe van annak, hogy nem túl jó hírek érkeznek a külvilágból, az adatok és elemzések arra mutatnak, hogy a nemzetközi konjunktúra elérhette zenitjét. A következő időszakban ma még nem látható mértékű lassulás várható a világgazdaságban.

Vannak, akik látják a lassulást

Ennek pedig hatása lesz a magyar gazdaságra is. Jelentős kétségek övezik a kormány közeljövőre vonatkozó előrejelzését, a töretlenül magas növekedés megalapozottságát. A GKI mérése szerint az építőipari bizalmi index értéke júniusban lényegében stagnált. A mélyépítő cégek kissé derűlátóbbá váltak, míg a magasépítők kilátásai valamelyest romlottak. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség érezhetően, a rendelésállományok értékelése enyhén romlott. Ez elég jól követi az előző két évben erősen meglódult lakásépítések terén jól látható lassulást. A bejelentett építkezések száma csökkenő tendenciát mutat.

A kereskedelmi bizalmi index értéke a májusi emelkedés után gyakorlatilag stagnált,

s ezzel az elmúlt öt évet jellemző viszonylag keskeny sáv közepéhez áll közel. Az eladási pozíció és a készletszint megítélése romlott, míg a várható rendeléseké javult. A szolgáltatói bizalmi index júniusban a 2017 eleji szintre esett. Egyaránt rosszabb lett az üzletmenetről, az elmúlt időszaki és a várható forgalomról alkotott vélemény.

A GKI eme számai is arról tanúskodnak, hogy a kereskedelmi-szolgáltatói ágazat szereplői szintén borúlátóbbá váltak az időben előretekintve. Azzal számolhatnak, hogy a magyar gazdaság növekedésének mérséklődése rövid időn belül megjelenik a megrendelésekben.

A munkaerő-kereslet néhol már csökken

A foglalkoztatási szándék az építőipar kivételével minden ágazatban érezhetően gyengült, összességében kétéves mélypontjára került (bár idén áprilisban már volt hasonló). Ez se meglepő azon hírek ismeretében, hogy egyes területeken megállt a munkaerő iránti kereslet növekedése, sőt, itt-ott, például autóipari beszállítóknál már a visszaépítésre is van példa (például kölcsönzött alkalmazottakkal nem hosszabbítanak szerződést, visszaállnak a két műszakos termelésre).

A lakosság munkanélküliségtől való félelme azonban csökkent.

Az áremelési törekvés az iparban és a szolgáltató szférában erősödött, a kereskedelemben és az építőiparban visszafogottabb lett, s kissé csökkent a fogyasztók inflációs várakozása is. A cégek jellemzően 80 százaléka nem készül árváltoztatásra, az építőiparban azonban ez arány csak 70 százalék.

A GKI értékelése szerint

a magyar gazdaság helyzetének megítélése összességében romlott, ezen belül az iparban és az építőiparban jelentősen, míg a kereskedelemben és a szolgáltató szférában javult.

Kedvezőbb lett a lakosság véleménye is. A fogyasztói bizalmi index a májusi enyhe csökkenés után júniusban dinamikusan emelkedett, amelynél magasabban legutóbb egy éve állt. A lakosság saját pénzügyi helyzetének várható alakulását és főleg saját jövőbeli megtakarítási lehetőségét sokkal jobbnak látta, mint egy hónappal ezelőtt. Utóbbi közel 17 éves rekord. Az emberek a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét is kedvezőbbnek vélték, mint májusban.

Veszik a népek az állampapírt, mint a cukrot, de ennek ára lesz

Soha ennyi állampapírt nem vásárolt a lakosság ennyi idő alatt, mint az új szuperkötvényből: 529 milliárdot. Ennek azonban ára van: jövőre több kamatot fizet az államkassza.

Minden idők rekordját állította be a Magyar Állampapír Plusz (MÁP): egy hét alatt – az első kibocsátás öt napján – 529 milliárd forintért vettek belőle – mondta Varga Mihály. A pénzügyminiszter szavaiból kiderül, hogy ezzel 8060 milliárdra nőtt a lakosság kezében lévő állampapírok értéke (vagyis az első hat hónap növekményét nagyjából ez a papír fedte le). A terv az, hogy négy év múlva 11 ezer milliárd összegben a lakosság finanszírozza az államadósságot.

Mindent visz

A MÁP sikere nem véletlen: ennyire kedvező és fix kamat semmilyen nem kockázatos pénzügyi termékkel se érhető el – legalábbis ameddig az infláció nem hág magasabbra. Addig az öt év alatt kapható több, mint 27 százalék hozam verhetetlennek látszik, ráadásul menet közben is kivehető a pénz semmilyen, vagy egészen minimális veszteséggel. Erről részletesen írtunk itt.

Több kamatkiadás, kevesebb adóbevétel

A pénzügyminiszter elmondta, hogy az új állampapír nemcsak a magyar emberek számára előnyös, hanem Magyarország stabilitását is erősíti. Ez valóban így van, de ennek ára van a költségvetés számára. A jövő évi büdzsé tervezete alapján a PM pár évnyi csökkenés után ismét növekvő (ezermilliárdot megint átlépő) kamatkiadással számol az államadósság finanszírozására kibocsátott állampapírok után.

Ezen belül a lakosságnak szánt termékekre 341 milliárdot szánnak, ami közel duplája a 2018-asnak. Ami azt valószínűsíti, hogy általában a kamatok növekedésével kalkulálnak a PM-ben amellett, hogy látványos felfutást várnak a magánszemélyek megtakarításainak e módon lekötésében.

S mindezek mellett a mostantól kibocsátott ilyen állampapírok, köztük mindenek előtt a MÁP esetében a 15 százalékos kamatadót se vasalja be a kormány. Vagyis ez tovább növeli ennek vonzó voltát, és még többe kerül a közös kasszának.

Mától várja pénzünket az állam a „szuperpapírral”

Jelenleg verhetetlen kamatozású állampapírt hoz forgalomba mától az államkincstár. A futamidő ugyan öt év, de rövidebb kamatperiódusonként fizetik a hozamot, és menet közben is feltörhető akár veszteség nélkül. Már egy év után az infláció körül teljesít.

Öt-hatezer milliárd forint készpénz van a magánszemélyek birtokában. A nagyítóval is alig látható banki kamatok miatt folyamatosan növekvő állományt szeretné megcsapolni a kormány és az Államadósság-kezelő Központ. Ennek jegyében mától vásárolható meg a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz), leánykori nevén Nemzeti Kötvény. Csak magánszemélyek jegyezhetik.

Az AKK leírásából kiderül, hogy

  • 5 éves futamidejű, fix, sávos kamatozású, 1 forintos alapcímletű értékpapír. Jegyzés útján kerül forgalomba. Jegyezni névértéken, azaz 100 százalékos árfolyamon lehet.
  • Kamatjuttatás az első évben félévente, az ezt követő években évente történik. A kamatjuttatás napján (az utolsó, lejáratkori kamatfizetési nap kivételével) a pénzben kifejezett kamat összegével megegyező névértékű, azonos sorozatba tartozó MÁP Pluszban írják jóvá a kamatot.
  • A kamatjuttatásokat követő 5 munkanapos időintervallumokban a forgalmazók nettó 100 százalékos árfolyamon (azaz tőkeveszteség nélkül) plusz a visszavásárlás értéknapja szerinti felhalmozott kamaton, míg a többi munkanapokon az üzletszabályzatukban leírtak szerint jegyeznek vételi árat a MÁP Plusz-sorozatokra.
  • Ezért a MÁP Plusz a futamidő alatt is eladható.

Az első jegyzési időszak mától péntekig tart, a részletek itt olvashatók.

Ha valaki az 5 évre végig megtartja a papírt, akkor 4,95 százalék éves kamatot kap.

Ennél jobb befektetés nincs az országban, pontosabban olyan, amely fix kamatozású, és kockázatmentes.

De már akkor is rendkívül vonzó lehet a MÁP Plusz, ha ennél sokkal rövidebb ideig tartja meg tulajdonosa. A kamat

  • az első félévben évi 3,5 százalék,
  • a második félévben évi 4 százalék, ez után minden évben fél százalékponttal emelkedik. Vagyis
  • a 2. évben évi 4,5,
  • a 3. évben évi 5,
  • a 4. évben évi 5,5,
  • az 5. évben pedig évi 6 százalék jár a befektetésünk után.

Ezzel érhető el az 5 év lekötéssel az évi 4,95 százalék hozam.

Forrás: ÁKK

Tehát ha a jelenlegi 4 százalékhoz közelítő inflációt vesszük alapul, akkor már két félévben visszaadhatja a reálértéket. A futamidők során egyhetes időszakok lesznek, amikor a teljes összeghez visszaváltási díj nélkül lehet hozzájutni, ami szintén unikális a magyar bankrendszerben. De még ezen időszakokon túl is 99,75 százalékos árfolyamon veszi vissza a MÁP Pluszt az ÁKK, tehát a veszteség egészen minimális. (Igaz, ez csak a kibocsátó ÁKK-nál vezetett számla esetében igaz, a szerződött viszonteladó pénzintézetek némi pénzt felszámíthatnak.)

A kamatjuttatás időpontjait mutatja a táblázat

Forrás: ÁKK

Ugyancsak óriási előnye a MÁP Plusznak, hogy – hasonlóan a júniustól kibocsátott többi állampapírhoz –

mentes a 15 százalékos kamatadó alól.

Természetesen ez azt is jelenti, hogy az állam drágábban finanszírozza adósságának azt a részét, ami a MÁP Pluszon keresztül fog történni. A cél az, hogy minél nagyobb hányadban hazai forrásból és ezen belül lakossági tartalékokból fizessék az államadósságot. Ennek érdekében pedig az új papír jegyzésének nincs alsó összeghatára nincs: egy forinttól vásárolható.

Ez a „szuperpapír” valószínűleg átírja a hazai megtakarítási piacot. Nem csak az otthon tartott rengeteg pénz egy része áramolhat a MÁP Pluszba, hanem a banki számlákról is érdemes lehet ide irányítani a pénzt.

Egyelőre besült az azonnali átutalás

0

Nyolc hónappal elhalasztja a pár másodperc alatti pénzutalás lehetővé tételét az MNB, mert néhány bank nem készült fel erre. Júliusban csak a próbaüzem kezdődik el.

Az azonnali fizetési rendszer központi infrastruktúráját biztosító Giro Zrt. és a Magyar Nemzeti Bank határidőre elkészült a rendszer működését megalapozó technikai feladatokkal. Ahhoz azonban, hogy a rendszerhez csatlakozás és a biztonságos működés valamennyi pénzforgalmi szolgáltató vonatkozásában biztosítható legyen, július 1-jétől a rendszer éles próbaüzeme kezdődik, a lakossági és vállalati ügyfelek számára az azonnali fizetés 2020. március 2-ától lesz elérhető – áll az MNB közleményében.

Öt másodperc alatt ott a pénz

A cirkalmas megfogalmazás mögött az áll, hogy a hazai bankok közül – hivatalosan soha nem cáfoltan – néhány nem készült el az azonnali utalást lehetővé rendszerrel. Erre utal is a jegybank, amely szerint a 2020. március 2-i határidőre minden érintett pénzforgalmi szolgáltatónak teljes funkcionalitással készen kell állnia a szolgáltatás nyújtására.

Az azonnali fizetés lehetővé teszi, hogy az év minden napján, 24 órában, legfeljebb 5 másodperc alatt lehet átutalásokat teljesíteni. Mégpedig úgy, hogy az átutalás kezdeményezése során lehetőség lesz

a jelenlegi hosszú számlaszámok helyett

a kedvezményezett (címzett) más azonosítóját (például mobiltelefonszám, e-mail cím) megadni.

Az erről szóló döntést 2017 elején hozta az MNB, tehát több, mint két év állt a bankok rendelkezésére.

A jegybank magyarázata szerint a példa nélküli beruházás a hazai bankszektor informatikai rendszereinek átalakítását igényli, ezért a folyamatosan nyomon követték a pénzforgalmi szolgáltatók felkészülését. Ennek fényében indokolt, hogy a július 1-i időpontban csak a rendszer éles próbaüzeme induljon meg, a lakossági és vállalati ügyfelek számára pedig a teljes indulásra egy későbbi időpontban kerüljön sor.

Már megvan a média, nem kell reklámadó – élénkítene a kormány

Gazdaságélénkítő csomagot készített a kormány. Ebben ismert és új elemek vannak az unió lassulásának ellensúlyozására. Megszüntetnék a reklámadót, most, hogy a többség már az övék.

Továbbra is él a félelem attól, hogy lassulhat legfontosabb piacunk, az EU-é, és az autóipar is bizonytalanságot eredményező kihívásokkal küszködik – derült ki Varga Mihály szavaiból a kormányinfón. A pénzügyminiszter szerint arra kell készülni, hogy a most átlagosan másfél százalékos unió növekedés mérséklődése utoléri az országot.

Szocho, kiva, szállás-áfa lefelé, eva kifelé

Ezért 13 pontból álló élénkítő csomagot dobott össze a kormány. Ennek egyes elemei már korábbról ismertek voltak. Ilyen például a szociális hozzájárulási adó szocho mértékének további 2 százalékpontnyi csökkentése július elsejétől 19-ről 17,5 százalékra. Ezzel idén 144 milliárd forintot, 2020-ban 156 milliárdot hagy a munkaadóknál.

Csökken a kis cégek adója, a kiva, 13-ról 12 százalékra csökken a kiva mértéke. A jövő évtől belépő változás 40 ezer vállalkozást érint, ötmilliárd forinttal lesznek „beljebb” évente.

Adókat vonnak össze, illetve csökkentenek. Például kivezetik az evát, amelybe már nem is lehetett bejelentkezni. Összeolvad a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a munkaerőpiaci járulék és a pénzbeni egészségbiztosítási járulék.

A szálláshelyek áfáját megvágják 18-ról 5 százalékra. Ettől nyilván a forgalom növekedését várják, kérdés, hogy milyen arányban adják tovább a szolgáltatások a kisebb adót.

Áfa-visszatérítés kisfalvakban, k+f

A kistelepüléseken áfa-visszatérítést vezetnek be használt lakóingatlanok esetében ötmillió forintig bővítésre, felújításra. Ugyanazt a települési kört érinti, mint a falusi csok, valamivel több, mint kétezer falut. A kormány anyagilag is támogatni akarja a munkásszállások építését, már idén ősztől. Az önkormányzatoknál már zajló programot most a vállalkozásokra is kiterjesztik.

Hat-hétezer nagyobb céget érint a fejlesztési adókedvezmény korlátjának mérséklését. Jelenleg félmilliárd forint feletti k+f-re jár. Ezt lépcsőzetesen viszik le, évente, 2022-ig, kisvállalatoknak 50, középvállalatoknak 100 millióig.

Ugyancsak a kutatási területet érinti, hogy 2020-ban 32 milliárddal 157 milliárdra emelik a k+f-re szánt támogatási keretet.

Mindezek mellett a kormány megszüntetné, pontosabban 0 százalékra vinné le a reklámadót (2022. végéig függesztenék fel az adó fizetését).  Varga szerint ez piacélénkítő intézkedés lesz, ám nem szabad elfelejteni, hogy a kormányközeli médiagigász (illetve az ebből egyelőre kimaradt médiumok, például a tv2) forint-tízmilliárdos értékű állami megrendeléseket kapnak. Ezek után már nem kéne reklámadót fizetni.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!