Visszalép a T-Systems megvételétől a NER informatikai kedvence, amely pedig a vételár miatt 30 milliárdért bejelentkezett az MNB kötvényprogramjába. Egyelőre nem látni az okot.
Júliusban mindenki biztosra vette, hogy újabb területen jön létre megkerülhetetlen NER-cég: bejelentették, hogy előzetes megállapodást írt alá a piac óriása, a német tulajdonú T-Systems és az utóbbi években feltörekvő, újabb és újabb állami megrendeléseket elnyerő 4iG. Eszerint a tavaly 114 milliárd bevételt elért gigászt lenyeli a nyolcadannyi forgalmú cég (az adózott eredményben húszszoros volt a különbség).
Most azonban a 4iG közölte, hogy kezdeményezésére megszüntették a felvásárlási tárgyalást, és felmondták az előzetes megállapodást. De tovább vizsgálják az együttműködési lehetőségeket annak érdekében, hogy partnerségre lépjenek a nagyvállalati és az állami szektor számára értékesített szolgáltatások területén. A felek között korábban létrejött konzorciumi megállapodások változatlan feltételekkel hatályban maradnak.
A közleményben még csak utalás sincs arra, miért esett kútba (egyelőre?) a NER számára fontos ügylet. Pedig még azt is megtették, hogy
a nyáron Mészáros Lőrinc helyett korábbi üzleti jobbkeze, Jászai Gellért lett a 4iG meghatározó tulajdonosa.
Ahogyan akkor megpendítettük, ennek egyik lehetséges oka az, hogy az itteni befektetésekben a magyarországi viszonyok láttán se túl finnyás német gazdasági-politikai döntéshozók legalább kipipálhassák: egy ekkora német cég mégse Mészáros Lőrincé lesz.
Pedig a 4iG-ben még október legvégén is azzal számoltak, hogy megveszik a T-Systemst, s erre az esetre 30 milliárdos tulajdonosi tőkeemelést határoztak el. És ugyanekkora összegre jelentkeztek be korábban az MNB Növekedési Kötvényprogramjába; vagyis ennyiért vásárolhatna vállalati kötvényükből a jegybank. Ezzel egyébként válasz is lett arra a nyári kérdésre, hogy mennyiért venné (vette volna) meg a magyar csodacég a multi itteni óriását. A becsült vételár júliusban 30-60 milliárd volt. Ismételjük meg: a T-Systems tavalyi árbevétele 114 milliárd volt.
Ennek alapján csak találgatni lehet az okról. Az már eleve kérdéses volt, hogy milyen üzleti megfontolásból akar megválni a jelen és a jövő húzóágazata (információtechnológia) itteni szereplőjének zömétől a német óriás. Lehet, hogy meggondolták magukat, lehet, hogy akkora árat kértek, amennyit a tulajdonon kívül valójában közel maradt Mészáros-birodalom se tudott előteremteni.
Ismét jelentős, 3,4 százalék volt az áremelkedés novemberben. Az októberi 2,9 után visszatért a korábbi időszakban mért bő három százalékos szintre. Az élelmiszerek változatlanul erősen drágulnak.
Novemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben – közölte a KSH. Az előző hónapban 2,9 százalék volt a pénzromlás, a megelőző hónapokban viszont a mostanihoz hasonló mértéket mértek.
Az egy évvel korábbihoz képest az élelmiszerek ára 5,5 százalékkal nőtt, ezen belül
a sertéshúsé 14,8, a párizsi, kolbászé 11,9, a cukoré 10,6,
az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) pedig 8,7 százalékkal lett magasabb. A nem mindenkit érintő szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,3, ezen belül a dohányoké 12,1 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,4 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10 százalékkal nőtt. A háztartási energia 0,7, ezen belül a tűzifa 6,4 százalékkal drágult.
Októberhez viszonyítva az átlagos infláció 0,1 százalék volt. Az élelmiszerek ára 0,4 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 2, a tojás 1,7 a péksütemény 1,3 a párizsi, kolbász pedig 1,1 százalékkal drágult. A ruházkodási cikkek 0,9 százalékkal kerültek többe. A tartós fogyasztási cikkekért 0,4, ezen belül az új személygépkocsikért 2 százalékkal kellett többet fizetni. Az üzemanyagok ára 0,7 százalékkal alacsonyabb volt. A szolgáltatásokért 0,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
A január–novemberi drágulás (éves alapon) 3,3 százalék volt. A szezonálisan kiigazított éves maginfláció 4 százalék volt novemberben, annyi, mint az előző hónapban.
A százmilliós vízparti apartmanok után az eddiginél akár 60 százalékkal is többet fizetnek januártól. A már nem fideszes többségű testület az óriásplakátokra is adót vet ki.
Akiknek a balatoni látkép jut, nem pedig a szomszéd fala, vagy épp a vasút látványa és zaja, tehát akiknek az ingatlanjai a part jelentős részét elfoglalják (beleértve ebbe azokat is, akik a százmilliós apartman házaikban egész nyáron nyaraltatnak, mégpedig a jogszabályi hézagokat kijátszva anélkül, hogy egy fillér idegenforgalmi adót is befizetnének), járuljanak többel a városi költségvetéshez. Az új sávban érintett siófoki állandó lakosok viszont jelentős adókedvezményt kapnak – ezzel érvel Siófok újraválasztott (az előző ciklussal szemben már nem fideszes többséggel dolgozó) polgármestere, Lengyel Róbert a Facebookon.
Előterjesztésére a leírt ingatlanokra vetett ki növekvő összegű adót a képviselő-testület. A rendelet alapján a településen 2020-tól sokkal több építményadót fizet a közvetlen vízparti sávban található ingatlanok tulajdonosainak zöme. Az emelés mértéke két kategóriában is közel 60 százalékos. Az eddigi 2 helyett három adósáv lesz. Ugyanezt az előző ciklusban is beterjesztette, de az akkori kormánypárti többség napirendre se vette.
A Hírbalaton ismertetése szerint a harmadik, közvetlen vízparti sávban az adóemelés mértéke kategóriák szerint igen jelentős:
80 négyzetméterig a lakás céljára szolgáló épület, épületrész után a jelenlegi 780 forint helyett 1235 forint négyzetméterenként,
80 négyzetméter felett a lakás céljára szolgáló épület, épületrész után a 1170 helyett 1850 forint négyzetméterenként,
nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész után marad a 1170 forint négyzetméterenként,
kereskedelmi egység, szállásépület után az eddigi 1170 helyett 1290 forintot kell fizetni,
üdülő esetében az eddigi 1310 forint adó 1850-re emelkedik négyzetméterenként.
A képviselő-testület döntött arról is, hogy jövőre megadóztatja a város óriásplakátjait. „Ha már el kell viselnünk ezek látványát, valami közös hasznunk is legyen belőle” – fogalmazott a polgármester. Az új rendelet értelmében januártól a másfél négyzetméternél nagyobb felületű reklámokért évi 12 ezer forintot kell fizetni négyzetméterenként.
Átmenetinek bizonyult az őszi fellendülés, nyári mélypontjára esett az ingatlanpiac. Novemberben 10 945 ingatlan adásvétele bonyolódott le, szemben az egy évvel korábbi több mint 12 ezerrel – közölte a Duna House.
A Duna House (DH) adatai szerint az októberhez viszonyított novemberi 17 százalékos visszaesés azt jelzi, hogy a szeptemberi és októberi fellendülés csak átmeneti volt és komolyabb átalakulások, változások okozzák az alacsonyabb ingatlanpiaci forgalmat. Szeptemberben 13 364, októberben pedig 13 182 ingatlannak lett új tulajdonosa.
Az elemzés szerint a 11 ezer alatti novemberi tranzakciószám
nemcsak az előző hónaphoz, hanem az előző évek ugyanezen időszakához képest is erős visszaesést mutat,
a tavalyi adatoknál 9, a 2017-es évhez képest 7 százalék a csökkenés. Az elmúlt két évben csak az ingatlanpiaci szempontból mindig is gyengébb decemberi és januári forgalom volt ilyen alacsony szinten.
A társaság elemzése szerint a nyári és
a novemberi visszaesés egyik „felelőse” a Magyar Állampapír Plusz elszívó hatása
(a szuperpapíron elérhető hozam lényegében megegyezik a bérlakások kiadásából származó megtérüléssel, ezért egyre kevesebben vesznek befektetési céllal lakást). Másrészt a folyamatosan emelkedő árak miatt csökkent a kereslet a piacon. Az eladóknak is alkalmazkodniuk kell a megváltozott helyzethez, már nem tudják a nagyon magas kezdőáron meghirdetett ingatlanokat eladni, ezért nagyobb alkulehetőséget és csökkenő irányárakat kell lehetővé tenniük és alkalmazniuk.
Tavaly több, mint 152 ezer ingatlan cserélt gazdát, míg idén november végéig nem egészen 140 ezer. Novemberben, az ingatlanpiaci mutató csökkenésével párhuzamosan,
a lakossági hitelezés is visszaesett.
A DH előrejelzése alapján novemberben 71,5 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitelt vettek fel. Ennél kevesebb hitelt a háztartások csak januárban (62,1 milliárd forint), februárban (62,6 milliárd forint) és augusztusban (68,9 milliárd forint) vettek fel a jegybank adatai alapján.
Érdemes hozzátenni ehhez azt, hogy a lefelé tartó forgalomban része van annak is, hogy
a kedvezményes, 5 százalékos újlakás-áfa egy része az év végén kifut.
Azon ingatlanoké, amelyeknek tavaly november 1-jén már megvolt az építési engedélyük. Az eredetileg 2018 végén kifutó kedvezményt tavaly november közepén visszamenőlegesen hosszabbították meg, sok befektető azonban leállt a fejlesztéssel. A januártól ismét 27 százalékos áfa miatt is esik a kereslet.
A 3,7 millió alkalmazott munkájának nagyjából ötödét (732 ezer embert) tudja kiváltani az automatizáció. Elsősorban a szakképzettséget nem vagy kevéssé igénylő foglalkozások, több, mint száz, vannak kitéve ennek a folyamatnak – derül ki egy kutatásból.
A szakmák automatizálhatóságát és ennek munkaerőpiaci hatását vizsgálta az MKIK Gazdaság-és Vállalkozáskutató Intézet tanulmánya. Az persze nem újdonság, hogy az automatizáció és a digitalizáció terjedése megállíthatatlan, a gazdaság versenyképességének vezérhajója lehet, hogy mennyi embert tudnak kiváltani automatikus, digitális eszközökkel.
Becslések szerint az automatizáció terjedésének üteme
Közép-Kelet-Európában a közeljövőben az európai átlagot meghaladó lesz,
azaz a munkaerőpiaci hatások feltételezhetően régiónkban is jelentkezni fognak – áll az elemzésben. Az MKIK GVI a Magyarországon nyilvántartott foglalkozások automatizálhatóságát vizsgálta és vetette össze a foglalkoztatottságra vonatkozó adatokkal.
A rutintól az absztraktig
Automatizálható feladatnak tekintik a rutinszerű, egyszerűen leírható, és ebből adódóan programozható feladatokat, illetve azokat, amelyek a technikai fejlődésnek köszönhetően mai tudásunk szerint kiválthatók robotok és számítógépek által. Bizonyos területeken az automatizálás továbbra sem megoldott, egyes nem rutinszerű, absztrakt és összetett feladatok, valamint az olyan készségek, mint a kézügyesség, a kreatív intelligencia vagy a szociális készségek továbbra sem válthatók ki. Ezek esetében a számítógépek legfeljebb kiegészítő szerepet tölthetnek be az emberi munka mellett.
A foglalkozásokhoz tartozó feladatok automatizálhatósága alapján
a szakmákat öt kategóriába sorolták be
a szerint, hogy feladataik milyen mértékben automatizálhatók. A skálán 1-es értéket kaptak azok a foglalkozások, amelyek feladatai közül egyik sem automatizálható, 5-öst pedig azok, amelyeknél mindegyik feladat automatizálható lehet. A besorolás rávilágít arra, hogy az automatizáció nem jár feltétlenül az érintett szakmák megszűnésével: a legtöbb foglalkozás esetében a részfeladatok egy része potenciálisan automatizálható, míg más feladatokat jelenlegi tudásunk szerint nem lehet kiváltani az új technológiákkal.
A magyarországi szakmák többsége az elemzés szerint a nem automatizálható kategóriába tartozik: a FEOR nyilvántartásban
122 olyan foglalkozás van, amelyek részfeladatai nem automatizálhatók.
79 esetében a feladatok egy része már automatizálható, nagyobb részük azonban nem. 93 foglalkozás részben automatizálható, ezen szakmák részfeladatai között nagyjából egyenlő arányban szerepelnek automatizálható és nem automatizálható feladatok. 90 szakma esetében a részfeladatok többsége automatizálható, 26 szakma esetében pedig a jegyzékben felsorolt részfeladatok közül az összes vagy szinte az összes automatizálható.
Forrás: MKIK GVI
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy
az utolsó két kategória foglalkozásai, 116 tekinthetők az automatizáció hatásai szempontjából leginkább érintetteknek.
Nagyjából minden ötödik embert érinti
A NAV 2018-as foglalkoztatottsági adataival összevetve tehát elmondható, hogy 3 743 689 foglalkoztatottból 164 496 dolgozott az automatizálható szakmákban (a foglalkoztatottak 4 százaléka), további 567 313 (körülbelül 15 százaléka) pedig olyan munkát végez, amelyek részfeladatai többségében automatizálhatók. Az összes foglalkoztatottnak tehát körülbelül ötöde dolgozik olyan szakmában, amelyek részfeladatai alapján egészében vagy nagy részében automatizálható.
Ez nagyjából 732 ezer ember.
A foglalkoztatottak legnagyobb része, 28 százaléka (körülbelül 1 millió fő) azonban olyan foglalkozást űz, amelyek esetében az automatizálás kiegészítő szerepet tölthet be, a feladatoknak egy része automatizálható. A munkavállalók további 9 százaléka olyan feladatokat végez, amelyek többségében nem automatizálhatók, míg 18 százaléka nem automatizálható szakmákban dolgozott 2018-ban.
Forrás: MKIK GVI
Az automatizálható szakmákban dolgozók aránya a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások esetében a legmagasabb. Az ilyen szakmákban dolgozók 15 százaléka (körülbelül 69 ezer) automatizálható feladatokat végez, további 24 százalékuk (mintegy 99 ezer) olyan szakmában dolgozik, melynek részfeladatai többségében automatizálhatók. Az érintett 167 ezerből a legtöbben, 135 ezren „egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozásokban” dolgoznak (ide tartoznak például a rakodómunkások, árufeltöltők, kézi csomagolók, kézbesítők, hordárok).
Az irodai, ügyviteli és ügyfélkapcsolati foglalkozások főcsoportjában körülbelül 169 ezer ember, azaz az összes adminisztrációs szakmában dolgozó 76 százaléka végez többségében vagy egészében automatizálható feladatokat. A gépkezelő, összeszerelő és járművezető szakmák csoportjában a munkavállalók 14 százalékát (54 ezer főt) foglalkoztatják automatizálható, 24 százalékát többségében automatizálható szakmákban.
Az átlagnál magasabb az automatizálható szakmákban foglalkoztatottak aránya az ipari és építőipari foglalkozások esetében is: a foglalkoztatottak 15 százaléka (17 ezer) automatizálható, további 43 százalékuk (111 ezer foglalkoztatott) pedig nagy részében automatizálható szakmában dolgozik.
A mezőgazdálkodási és erdőgazdálkodási foglalkozásokban kevesebb, mint ezer fő dolgozik automatizálható szakmában, ami az összes ilyen szakmában foglalkoztatott 3 százaléka. További 42 százalékuk, mintegy 10 ezer azonban olyan foglalkozást űz, amelyek részfeladatainak többsége automatizálható lehet. A kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások főcsoportjában a foglalkoztatottak 18 százaléka (77 ezer) dolgozik teljesen vagy többségében automatizálható részfeladatokból álló szakmákban.
A legkevésbé automatizálható foglalkozásoknak a felsőfokú végzettséget igénylő szakmák tekinthetők.
A felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások és az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások esetében nem találtak olyan szakmákat, amelyek teljes egészében automatizálhatók lennének. Utóbbi csoportban a foglalkoztatottak 8 százaléka (28 ezer fő) ugyanakkor olyan szakmában dolgozik, amely többségében automatizálható részfeladatokat tartalmaz.
Fejér megye az élen
A megyei szintű adatok szerint az azon szakmákban foglalkoztatottak aránya, amelyek részfeladatainak nagy része vagy egésze automatizálható, Fejér megyében a legmagasabb: 24 százalék. Ezt Komárom-Esztergom és Vas megye követi, ahol a foglalkoztatottak 23-23, Pest megyében 22, Bács-Kiskun megyében és Veszprém megyében egyaránt 21 százalék dolgozott 2018-ban ilyen szakmákban. A leginkább érintett szakmákban foglalkoztatottak aránya Nógrád (16), Baranya, Tolna és Heves (17 százalék) megyében a legalacsonyabb, Budapesten pedig 18 százalék.
Magas, de csökkenő tempóban nő a gazdaság jövőre is – mondta Varga Mihály. A pénzügyminiszter ki nem mondva az ország összeszerelő-jellegétől távolodást említette célként.
A magyar gazdaság idén várhatóan 4,8 százalékkal bővül, jövőre a Pénzügyminisztérium 4 százalék körüli GDP-növekedést vár. A világgazdaság bővülése lassul, recesszió nem lesz, de a növekedés üteme mérséklődik – mondta Varga Mihály a Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT) ülése után. A pénzügyminiszter szerint át kell gondolni, milyen intézkedésekkel, hogyan – például a kutatás-fejlesztés kibővítésével, a régiók helyzetének átgondolásával – lehetne befolyásolni ezt a folyamatot.
Az NVT hétfői ülésén két nagy témával foglalkoztak: a Magyar Bankszövetség digitalizációval kapcsolatos javaslatait és a külföldi működő tőke Magyarországra vonzásának minőségi szempontjait tekintették át. Varga elmondta: a külföldi működő tőke beáramlásában igen jó az ország helyzete, az elmúlt öt évben a régióban a GDP-hez mért arányát tekintve három évben is a rangsor élén álltunk.
Ezután arról beszélt, hogy a jövőben azonban a működő tőke megítélésében
nem a munkahelyteremtés, hanem a minőségi szempontok, így a kutatás-fejlesztés, illetve a technológiaváltás segítése lesz az elsődlegesek.
A következő években el kell érni, hogy a gazdaság növekedése érdekében
egyre több iparágban valósuljanak meg külföldi befektetések,
és a külföldi működő tőke nagyobb szerepet kapjon a kevésbé fejlett országrészek felzárkóztatásában is.
Ezzel a pénzügyminiszter lényegében elismerte független kutatók vészharang-kongatásának megalapozottságát. Arról, hogy
az alacsony hozzáadott értéket előállító szalagszerű termelés állandó bővítése káros
– pontosabban a szabad munkaerő elfogyása után nincs hova fejlődni -, s
különösen veszélyes ezen belül az autóipar eltúlzott súlya.
Az úgynevezett közepes fejlettség csapdájának veszélyéről nem régiben itt írtunk.
Varga a pénzügyi szolgáltatások digitalizációjáról elmondta, hogy a Magyar Bankszövetség (MBSZ) 22 pontos javaslatcsomagot dolgozott ki a hazai pénzintézeti szolgáltatások javítására. Magyarországon egyre jobban terjednek a bankkártyákkal lebonyolított tranzakciók, egy év alatt 21 százalékkal nőtt a kártyás fizetések száma, ám az összes fizetési tranzakció mintegy háromnegyede még mindig készpénzalapú – ezt már Becsei András, az MBSZ elnöke mondta. Túl sok készpénz van a vállalkozásoknál és lakosságnál (sőt, megállíthatatlanul növekvően), ennek éves többletköltsége 450-500 milliárd forintra becsülhető.
A banki fejlesztések eddigi eredményeiről elmondta, hogy az érintőkártyás fizetés Magyarországon lényegesen könnyebb, mint sok más nyugati országban. A PM által életre hívott és támogatott pos- (kártyaelfogadó készülék-) program révén a kereskedők bankkártya-elfogadó terminált igényelhettek. Jövő márciusban pedig a bankok számára kötelezően elindul az azonnali fizetési rendszer – eredetileg már idén kellett volna, de első lépésben besült.
A bankszövetség a tranzakciós illeték egy részének eltörlésére tett javaslatot, nevezetesen a lakossági ügyfelek elektronikus műveleteinek, azaz elektronikus átutalásainak esetében. (A különadó részbeni kivezetését a PM is tervezte tavaly, de a parlament gazdasági bizottsága végül kivette ezt az idei költségvetésből.) Becsei kifejtette: a teljes tranzakciós díjbevétel 226 milliárd forint, a lakossági tranzakciók 50-60 milliárd forint adót eredményeznek, ebből a lakosság elektronikus műveletei mintegy 10 milliárd forint illetéket hoznak.
Már tegnap be kellett volna zárni a klímagyilkos Mátrai Erőművet – mondta Schmuck Erzsébet (LMP), aki az általa vezetett bizottság kihelyezett ülését kezdeményezi. A Mészáros-birodalom visontai egységeinél lévő patakba szennyvíz folyt.
Kihelyezett ülést kezdeményez a Mátrai Erőműnél az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke a hét második felére. Az ellenzéki párt parlamenti vitanap összehívását is kezdeményezi a klímavészhelyzet kihirdetésének szükségességéről.
Schmuck Erzsébet hétfői sajtótájékoztatóján felidézte, hogy a közelmúltban a helyi katasztrófavédelem jelzése szerint büdös, de veszélytelen gáz képződött az erőmű telephelyén. A Greenpeace viszont arról tájékoztatott:az akkreditált laborban elemzett mintájuk alapján
az erőmű telephelyénél lévő patakban lényegében szennyvíz folyt.
Az erőmű dolgozói közül is többen orvoshoz fordultak – tette hozzá.
Hasonlót korábban nem tapasztaltak Visontán – jegyezte meg a politikus, és felvetette, hogy a nemrég a közelben felépített keményítőgyár és az erőmű együttes hatása okozhatta a jelenséget. A bizottság tájékoztatást vár a Heves megyei katasztrófavédelemtől arról, hol és milyen szennyező anyagot mértek a környéken. Mely cégek okozhatták a szennyezést és hány dolgozónak voltak egészségi panaszai – sorolta a kérdéseket.
Azt is látni kívánják, hogyan végzi az engedélyezési és ellenőrzési feladatokat az illetékes kormányhivatal, amelynek a megelőzés is feladata – jegyezte meg. Választ várnak arra is, hogy a környező önkormányzatok és a lakosság miért nem kapott időben tájékoztatást.
„A Mátrai Erőművet már tegnap be kellett volna zárni”
– jelentette ki Schmuck, és klímagyilkosnak nevezte a létesítményt.
A Visontán és környékén komoly riadalmat okozó kénes bűz és irritáló gáz, valamint a patakszennyezés a Mátrai Erőműből vagy a keményítőgyárból származhatott, bár a mintákban lévő szerves anyagok inkább az utóbbira mutatnak. Mindkettő Mészáros Lőrinc cégbirodalmának része. Előbbit csak szűk két éve szerezte meg, de már szabadulna is tőle az utolsó két év milliárdos veszteségei miatt. A vevő a kisebbségi tulajdonos állami MVM lenne a három hete aláírt szándéknyilatkozat alapján.
Az ország második legnagyobb, lignitet égető erőművét rendkívül olcsón vette meg a Mészáros-féle Opus. Ahogyan azt a Népszava ma megírta, mindössze 11 milliárdot fizetett érte, amellyel együtt megkapta a korábbi években felhalmozódott 57 milliárd eredménytartalékot is. Ebből veszteséges év után is fizethetnek-fizethettek osztalékot.
Tíz év után újabb öt évet ad magának a kormány, hogy az egy óránál nagyobb késések esetén akár szállást kelljen adnia a MÁV-nak. Nem kizárt, hogy ennek lesznek jogi következményei, mert a MÁV az enyhébb követelményeket se teljesíti.
December 4-én lépett volna hatályba az a 2009-es kormányrendelet, amelynek megjelenése után napra pontosan tíz évvel módosított a kormány – vette észre a napi.hu. A Magyar Közlönyben megjelent egy mondatos változás alapján 2019. december 4-e helyett 2024. december 4-én lépnek hatályba a MÁV-ot kötelező – uniós jogszabályban előírt – utasjogok a vonatok késése esetére.
Még a Bajnai-kormány alkotta meg a rendeletet, amely a 2007-es uniós direktíva alapján a vasúttársaságra egy sor kötelezettséget ró a vonatok késésekor. Ha a vonat késve érkezik vagy indul, akkor a cégnek – vagy az állomás üzemeltetőjének – folyamatosan tájékoztatnia kell az utasokat a kialakult helyzetről, illetve a várható érkezési-indulási időről.
Emlékezetesek voltak azok a beszámolók az idei nyári hőségben, amikor
a sok órás késésben lévő járatok utasai semmilyen információt se kaptak.
Szemmel láthatóan maguk a személyzetek se tudták, mi a helyzet a vonat tovább menetelével.
Jövő szerdától azonban az egy órát meghaladó késések esetén a MÁV-nak ingyen kellett volna adnia ételeket, frissítőket, sőt, szállást, ha a késés miatt egy vagy több éjszakai tartózkodás válik szükségessé, és különös figyelmet fordítania a mozgáskorlátozottak és a fogyatékkal élők ellátására. A MÁV-nak és az állomások üzemeltetőinek kötelessége (lett volna), hogy a mozgáskorlátozottak és a fogyatékkal élők számára az állomás, a peronok és a járművek elérhetők legyenek. A vonat személyzetének pedig térítésmentesen kellett volna segítséget nyújtania ezen személyek le- és felszállásához.
Ezen kötelezettségek teljesítésének még a közelébe se jutott a MÁV,
ezért azt most inkább lerázta magáról a kormány. Első lépésben öt évvel. És főleg még mindig 2010 előttre mutogat vissza a késések fő okának tekintett pályaminőségben, ahogyan azt szeptemberben tette Schanda Tamás, az ITM politikai államtitkára egy képviselői kérdésre adott válaszából.
Nem kizárt azonban, hogy következménye lesz ennek. A MÁV késései ugyanis óriásiak. Az Index tavaszi írása szerint az összes járatot számításba véve a késési idő tavaly 2 120 970 perc volt, ami 4 évnek felel meg; egy évvel korábban csak 3,5 év volt. És ebben a hat percnél rövidebbek nincsenek is benne. És azok se, amelyek buszpótlással oldódnak meg.
Az nem derül ki az adatokból, mennyi az egy óránál több késés. De szeptemberben már tüntetés és petícióátadás volt a MÁV-val szemben. Akkor
az állandó 30-40 perces késések mellett az utastájékoztatás hiányára
és a tömött, légkondícionálatlan vonatokra is panaszkodtak az utasok. A MÁV információs oldalán nyomon követhető, hogy saját bevallásuk szerint mekkora késéssel közlekednek járataik. Rengeteg a legalább öt perces csúszás. A részletes, napi frissítésű – nem MÁV-fejlesztésű – adatok a mav-stat.info oldalon követhetők nyomon. Ebből kiderül, hogy vasárnap este hétig átlagosan négy perc volt a járatonkénti késés.
Az uniós direktíva változatlan nem teljesítése miatt akár kötelezettségszegési eljárás is indulhat Magyarország ellen. A határidő kitolásával ugyanis maradnak a jegyek ára utáni átalány-kártérítések. Ezek legfeljebb 50 százalékra rúghatnak (30 -119 perc késés esetén a menetjegy árának 25 százaléka, 120 perctől 50 százaléka).
Amivel pedig a tavaly novemberi európai parlamenti határozatnak se tesz eleget a MÁV. Ebben előírták, hogy már az egy óránál hosszabb késések után kell visszafizetni a jegy árának felét (negyede helyett), másfél óra után 75 százalékát, két órán túl pedig a teljes jegyár jár vissza kártérítésként. Ahogyan ezt megírtuk, az addig felmentést kapó országoknak (így Magyarországnak) legkésőbb egy évvel a megváltoztatott szabályok életbe lépte után alkalmazniuk kell az új előírásokat.
A Magyar Hang tudósítója arról kérdezte ma Gulyás Gergely minisztert a budapesti román nagykövet kijelentéséről, miszerint a magyar állam romániai gazdasági szereplőknek folyósított támogatásai a továbbiakban csak kétoldalú államközi megállapodás esetén tarthatók fenn.
Gulyás miniszter a kérdésre azt válaszolta, hogy az Európai Unó egységes gazdasági térségében nem korlátozható az ilyesmi. Másképp fogalmazva: a magyar állam oszthat támogatásokat Romániában ottani vállalkozásoknak anélkül, hogy ebbe beleszólna a román állam.
Ismerjük el: ebben Gulyásnak igaza van.
(Azt a kérdést most félreteszem, hogy indokolt-e a magyar állam költségvetéséből, vagyis a magyar adófizetők pénzéből támogatni romániai vállalakozásokat, amelyek nem Magyarországon adóznak, miként dolgozóik sem.)
Gulyást helytálló válaszáról egy korábbi sajtótájékoztatón elhangzott válasz jutott eszembe, amelyet még Gulyás elődje, Lázár János tartott néhány évvel ezelőtt. Lázárt akkor a civil szervezeteknek nyújtott támogatásairól kérdezték, melyeket a Norvég Alap megbízásából pályázati alapon az Ökotárs Alapítvány osztott el, és ez annyira nem tetszett a kormánynak, hogy a rendőrséggel házkutatást tartatott az Ökotárs irodáiban, és annak vezetőjét elő is állították.
Lázár az ügyben azt nyilatkozta az újságírók kérdéseire, hogy Magyarországon ne adjon a Norvég Alap civil szervezeteknek támogatást a magyar állam véleményének figyelembe vétele nélkül.
Lázár akkori helyén ma Gulyás van, de amennyire tudom, a vita azóta sem rendeződött, és Magyarország egyáltalán nem veszi igénybe a Norvég Alap támogatásait. A kormány ugyanis mindmáig nem fogadja el, hogy a civileknek szóló támogatásokat (melyek csak kis részét teszik ki a Norvég Alap támogatásainak) tőle függetlenül osszák el Magyarországon, és ezért nem írták alá az erről szóló megállapodást Norvégiával. (A többi támogatott új tagállam megállapodott Norvégiával, és kapja a támogatásokat.)
Tehát Romániában a magyar állam annak ad pénzt, akinek akar, Magyarországon viszont a norvég állam nem teheti meg ezt. A magyar állam a Jupiter.
Pár fillérrel ugyan, de ismét gyengült a forint, az új rekord 337,28 az euróval szemben. Az ok a makacs ragaszkodás az alacsony alapkamat, amiben nem várható változás.
Két napja a forint a 337,24-gyel érte el sokadig mélypontját. Ma reggel ennél alacsonyabb szinten, de azért magas értéken, 336,5-ön kezdődött a nap. Ezután aztán meredeken indult felfelé az eurókurzus,
és 337,28-cal új magaslaton állt meg.
Most ismét 336,5 körül zajlik a forgalom.
A probléma nem az úgynevezett feltörekvő piacú országok egységes csoportjáé. A magyar deviza az egyik legnagyobb értékvesztést elszenvedő a világban. Idén a mély válságba zuhant argentin pesót kivéve a kosárból, a forint a brazil reál, a chilei peso és a török líra kétes dicsőségű csoportjában bekövetkezett mértékhez hasonlóan romlott a dollárhoz képest. A térség devizái mind sokkal értékállóbbaknak bizonyultak.
A gyengülés fő oka az, hogy a Magyar Nemzeti Bank mereven ragaszkodik az alacsony alapkamathoz – ami persze a banki hozamokban is megmutatkozik. Ebből az álláspontjából legfeljebb valami drámai romlás billenthetné ki az eddigi közlések alapján.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
