Hasznos

Miért ugyanakkora a rezsi Svédországban mint Magyarországon?

Orbán Viktor eldicsekedett moszkvai sikereivel: lesz orosz földgáz, a rezsi csökkentést megvédheti a magyar kormány. Valóban? Az orosz földgáz ára piaci alapon dől el csak épp hosszú távú szerződés esetén nem azonnal. Ezért hosszú távon az orosz földgáz nagyonis sokba kerülhet.

A GDP 2-4%-át is kiteheti a kompenzáció, amely a lakossági ár és az orosz földgáz beszerzési ára között van. Ezt a pénzt a magyar államnak kell előteremtenie, ha meg akarja óvni a rezsicsökkentést, amely az alacsony magyar bérek miatt a szegényebb rétegek számára életmentő. Politikailag pedig senki sem kockáztathatja meg annak visszavonását. Ezek után érdekes az a kérdés, amelyet a G7 portál vet fel, hogy vajon Európa egyik leggazdagabb országában miért ugyanakkora a rezsi mint nálunk az Európai Unió egyik legszegényebb országában?

A szigetelés a zöld átmenet titka

Svédországban azért alacsony a rezsi, mert jóval kevesebbet kell a fűtésre fordítani noha az időjárás ott jóval hidegebb mint nálunk. A svéd állam viszont már évek óta kiemelt programként kezeli a házak illetve a lakások szigetelését. Az ehhez nyújtott állami és önkormányzati támogatások eredményeképp a fűtés karbonlábnyoma a korábbi 10%-ára csökkent! Vagyis nem több gáz kell az alacsony rezsihez hanem jobb szigetelés. A zöld átmenet ily módon válik hatékonnyá. Miért vásárol mégis orosz földgázt Orbán Viktor?

Putyin érdeke a hosszútávú szerződés

A földgáz ipar nagy befektetéseket igényel, ezért Oroszország a hosszú távú szerződéseket szorgalmazza. A földgázt most – bizonyos fenntartásokkal – az Európai Unió is olyan energia hordozónak nyilvánította, amely segíti a zöld átmenetet. A földgázzal kapcsolatos beruházások így pozitív megítélést kapnak Brüsszelben. Korábban Orbán Viktor is osztotta Brüsszel álláspontját, hogy diverzifikálni kell a magyar földgáz behozatalt vagyis csökkenteni kell a függést Moszkvától. Most Orbán Viktor mindent egy lapra, az orosz gázra tesz fel. Vajon miért ? Egyrészt, mert a gáz üzletben maga is érdekelt lehet a MET révén. Másrészt pedig Putyinnak megvannak az eszközei a mindenkori magyar vezetés befolyásolására. Erre épp Horváth József tábornok mutatott rá a Magyar Nemzetben: az oroszok kiolvaszthatnak valamilyen információt az egykori KGB központban a Ljubjankán! Ezt a titkosszolgálat veteránja ugyan az ellenzékről állítja, de ne felejtsük el, hogy ellenzékben Orbán Viktor is Putyin elszánt bírálója volt. Most pedig a legjobb barátja lett a NATO és az uniós vezetők közül. Vajon miért?

Orbán, Kaczynski és a MOL mint trójai faló

A magyar miniszterelnök intézte el, hogy a MOL vásárolhassa meg a Lotos lengyel cég 417 benzinkútját. Legalábbis erről írt az ellenzéki Gazeta Wyborcza, mely szerint Magyarország és Lengyelország erős emberei Varsóban akkor állapodtak meg a MOL üzletről amikor ott szélsőjobboldali csúcstalálkozón próbáltak meg egységes parlamenti frakciót létrehozni az Európai parlamentben.

A szélsőjobboldali politikai akció egyelőre kudarcba fulladt, de a MOL megkapta a lengyel benzinkutakat. Azok azért kerültek a piacra, mert Brüsszel bírálta azt, hogy az Orlen olajtársaság felvásárolta vetélytársát, a Lotost, és így monopol helyzet alakulhatott volna ki a piacon.

Miért épp a MOL kapta meg a vásárlás lehetőségét? Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski politikai szövetségesek. Lengyelország erős embere joggal gondolhatja, hogy ha már külföldi kézbe kerül a lengyel benzinkutak egy része, akkor a tulaj legyen a MOL, amely ezer szállal kapcsolódik a nemzeti együttműködés rendszeréhez Magyarországon.

A trójai faló

A Gazeta Wyborcza és más ellenzéki lapok arra hivták fel korábban a figyelmet, hogy a MOL esetleg nem is saját számlára vásárol Lengyelországban hanem Putyin orosz elnök megbízásából. Hernádi Zsolt, a MOL elnök vezérigazgatója ugyan letette a nagyesküt, hogy erről szó sincs, de Lengyelországban sokan nem hisznek neki hiszen tudják, hogy Horvátországban korrupciós ügyben le akarják csukni.

Orbán Viktor ráadásul épp február elején találkozik Vlagyimir Putyinnal Moszkvában. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a tárgyalások fő témája az energia lesz. Ezen belül elsősorban a paksi atomerőművet és az orosz földgáz szállítást említette, de egy kis baráti segítséget Putyin is kérhet, ha Orbán Viktor további olcsó földgázt szeretne, mert csakis így reménykedhet abban, hogy a rezsi csökkentés nem kerül túlságosan is sokba a magyar államnak.

Varsóban nem nézik jó szemmel Orbán Viktor barátkozását Putyin orosz elnökkel, de tudják: a magyar miniszterelnök kulcsfigura lehet egy szélsőjobboldali szövetségben, melyben a Fidesz és a PiS is benne van.

Madridban hamarosan újra találkoznak a szélsőjobb vezérei, akik közül néhányan Budapesten folytathatják a konzultációt.

Putyin az európai szélsőjobb nagy barátja és atyai szponzora. Lengyelországon és a balti államokon kivül ez keveseket zavar igazán. Jól tudja ezt Orbán Viktor is, aki pontosan akkor tárgyal majd Putyinnal amikor kiéleződött Oroszország és a NATO viszonya Ukrajna miatt.

Magyarország az EU második legkorruptabb állama

Azt mutatta ki az elmúlt évről a Transparency International, hogy csak Bulgária marad el mögöttünk ebben a kínos kategóriában. A pandémia mindenütt megnövelte a korrupció lehetőségét.

43 pontot ért el Magyarország a korrupciós listán, Bulgária 42-őt, Románia 45-öt. Dánia és Finnország áll az élen az Európai Unióban 88-88 ponttal. Az elmúlt tíz évben Magyarország korrupciós pont száma csökkent a leginkább: -12 pont! Ez furcsa fényben mutatja Orbán Viktor jelszavát, mely szerint Magyarország előre megy, nem hátra!

Európai ügyészség

Ezt az Európai Unió épp azért hozta létre, hogy csökkentse a korrupció lehetőségét. Világosan felismerte ezt a magyar kormány, amely nem lépett be az európai ügyészségbe, melynek élén az a Laura Codreanu-Kövesi áll, aki a román elit jelentős részét juttatta börtönbe Romániában. Emiatt elüldözték őt Romániából, amely tavaly még holtversenyben állt a korrupciós lista legalján az utolsó előtti helyen Magyarországgal.

Orbán Viktor előrelátását bizonyítja, hogy a magyar alkotmányba is beleíratta Szájer Józseffel: Magyarország nem léphet be az európai ügyészségbe! Szájer időközben lebukott, de az alkotmány még megvan, és csakis kétharmados többséggel módosítható.

Az USA a Magnyitszkij törvénnyel fenyegetőzik

A nemzeti együttműködés korrupción alapuló rendszerét nemcsak európai vizsgálat fenyegetheti hanem a New York-i ügyészség is, melynek felhatalmazása van olyan korrupciós ügyek vizsgálatára, melyek az Egyesült Államokat is érintik. Így buktatták meg Malajzia korrupt kormányfőjét, akit 12 éves fegyház büntetésre ítéltek.

Orbán Viktort valószínűleg kevéssé lelkesíti ez a perspektíva, ezért is tesz meg mindent a választási győzelem érdekében. Amíg Malajzia korrupt kormányfője hatalmon volt, a főügyész csak mosolygott azon, hogy az USA 4,5 milliárd dollárt keres rajta. Az elveszített választás után azonban megindult a jogi gőzhenger: Malajzia miniszterelnöke csaknem 1 milliárd dollárt fizetett vissza, de a perek nem álltak le. Még nejét is kikezdték korrupciós ügyekben.

Orbán Rachel családjával talán nem véletlenül  költözött Marbellara, bár Spanyolországgal van kiadatási egyezmény.

Tunézia diktátor elnöke, lopott vagyonával együtt Szaúd Arábiába menekült, ahol nem is zaklathatták noha hazája dollár milliárdokat követelt rajta.

Ki fizeti a rezsit?

Orbán Viktor azért utazik Moszkvába, hogy plusz földgázt kérjen Putyintól, és megvitassa a paksi erőmű bővítését  – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter.

A magyar lakosság jóval olcsóbban kapja az energiát mint a piaci ár. Hosszú távon hatalmas veszteség keletkezik – hangsúlyozza Zsiday Viktor a Magyar Narancsban. A veszteség elérheti a GDP 3-4%-át! A rezsit ésszerű lenne emelni, de ez politikai öngyilkosság lenne. Valakinek mégiscsak ki kell fizetni a különbözetet a világpiaci ár és a lakossági befagyasztott fogyasztói ár között. Vagy mégsem?

Boros Imre, a kormányhoz közelálló közgazdász szerint nem okoz gondot a rezsi az Orbán kormánynak. Miért nem?

„Nemrég szerződött le Magyarország Oroszországgal olcsó gázra. A decemberben megkötött 15 éves szerződés még olcsóbb mint a korábbi volt. A rezsicsökkentésnek ez a fedezete, és ez senkinek sem fog veszteséget okozni. A Gazprom fixen annyit fog szállítani, amely fedezni tudja a magyar lakosság fogyasztását” – írja Boros Imre a Pesti srácokban. A magyar-orosz földgáz szerződések titkosak, a magyar kormányfő sem mondott árat a Financial Times kérdésére. De nagy kérdés, hogy olyan olcsó-e valóban az orosz földgáz, melyet Magyarország kap?

Ha valóban ennyire jó a helyzet, akkor miért akar plusz földgázt kapni Putyintól Orbán Viktor?

Évi 1000 milliárd forint

Ekkora összegről van szó jelenleg, ha nem csökken jelentősen az energia ára – hangsúlyozza Zsiday Viktor, aki nyilvánvalóan nincs arról meggyőződve, hogy az orosz földgáz ára olyan alacsony lenne ahogy azt Boros Imre állítja. Ha ez igaz, akkor a választások után megalakuló kormány azzal kell, hogy szembenézzen: a GDP 2-3, rosszabb esetben 4%-át kell kifizetnie évente azért, hogy a rezsit azon az alacsony áron tartsa, amelyet a lakosság megszokott.

Ez óriási kihívás minden kormánynak – hangsúlyozza Zsiday Viktor.

Orbán dilemmája: ésszerűség kontra népszerűség

Bármifajta rezsi emelésnek óriási a politikai kockázata vagyis ezzel aligha kísérletezik bárki. Valakinek azonban fizetnie kell – hangsúlyozza Zsiday Viktor.

A költségvetés emiatt valóban elúszhat, de a választások után megalakuló új kormány abban reménykedhet: másutt is ez a helyzet az Európai Unióban. Épp ezért javasolja Macron francia elnök és szövetségeseinek csapata a pénzügyi szigor csökkentését. Vagyis a maastrichti kritériumok megszüntetését vagy felvizezését. Ez utóbbira jó példa az a brüsszeli javaslat, amely zöld beruházásnak tekinti az atomenergiát és a földgáz ipar fejlesztését. Ha ezt a fukar államok is elfogadják, akkor a magyar kormányzat sem kényszerül a rezsi emelésére, mert az erre fordított kiadásokat el tudja számolni mint zöld programot – lásd például a paksi atomerőmű bővítését, amely szintén szerepel Orbán Viktor moszkvai tárgyalásainak napirendjén.

Orbán az infláció miatt veszíthet

A növekvő infláció oda vezethet, hogy először reális az esélye annak, hogy Orbán Viktor elveszítsen egy országgyűlési választást azóta, hogy 2010-ben megszerezte a hatalmat – állapitja meg a francia baloldali Libération.

A Libération ismerteti az inflációs adatokat kiemelve az élelmiszer árakat, melyek tavaly 6%-al növekedtek. Hivatalosan. A lakosság ennél magasabb inflációt érzékel, hiszen például a főző olaj ára 27%-al nőtt.

Ami még nagyobb gond Orbán Viktor számára az az, hogy nem lassul az infláció. Decemberben 7,4% volt az áremelkedés mértéke.

Ezért is jelentett be gyorsan árstoppot a miniszterelnök, hogy jelezze a közvéleménynek: tisztában van a helyzet súlyosságával. Csakhogy az árstopp csak néhány élelmiszerre vonatkozik vagyis sokkal inkább szimbolikus intézkedésnek számít mint valóságos védelemnek az inflációval szemben.

Török jövő?

Orbán Viktor szövetségese, Erdogan török elnök kétségbeesetten küzd az inflációval, amely 36%-ra szökött fel miközben a török líra árfolyama mélyrepülésbe kezdett. Erdogan utasítására a nemzeti bank csökkenti a kamatlábat, melyet ilyenkor növelni kellene. Ezt teszi például a magyar nemzeti bank is, ahol Matolcsy György elsőként húzta be a féket Magyarországon.

Erdogan elnök azonban előre menekül: abban bízik, hogy a török gazdaság exportja rekordokat dönthet és a turizmus olcsó áraival vonzani fogja a kispénzű európaiakat.

Közben viszont a török lakosság életszínvonala elképesztő mértékben csökken. A brüsszeli Politico tudósítója ellátogatott egy városkába Törökország európai részén. Megdöbbenve tapasztalta: a boltok szinte üresek! A törököknek nincs elég pénze a vásárláshoz – mondták a boltokban, ahol csak a szomszédos Görögországból átjárók jelentenek biztos vásárlót. Nekik ugyanis hirtelen nagyonis olcsó lett Törökország.

Miért engedheti ezt Erdogan? Mert neki nem áprilisban kell a választók elé állnia mint Orbán Viktornak.

Januárban még magasabb infláció várható

A Magyar Nemzeti Bank immár azzal számol, hogy az idén az infláció mértéke 4,7-5,1% lesz. Eredetileg a Nemzeti Bank 3%-al számolt, most abban reménykedik, hogy a negyedik negyedévben esik vissza erre a szintre az infláció. Csakhogy a választást áprilisban tartják amikor a növekvő infláció egyre jobban szorongatja a családokat, amelyek nemigen látják, hogy a kormánynak lenne bármiféle elképzelése az infláció elleni küzdelemben. Azonkívül, melyet Matolcsy György máris alkalmaz: ez a jegybanki kamatláb emelése. Ez viszont az adósokat szorongathatja meg. A világon mindenütt küzdenek az inflációval: az USA-ban 7%, az eurozónában 4% fölé nőtt az infláció.

Az IMF arra hívta fel a figyelmet, hogy az erős gazdaságok válságállóak az inflációval szemben – ide tartozik az USA, az eurozóna, Japán – de a gyengébb gazdaságok számára drámaivá válhatnak az események. Vagyis Magyarország is Törökország útjára léphet, ha nincsen szerencséje…

Tiborcz bankot vesz

A miniszterelnök veje, aki családjával a spanyol tengerpartra költözött, megvette a Gránit Bank 57%-át. A kis digitális bank már eddig is kötődött a nemzeti együttműködés rendszeréhez, de ez most jóval hangsúlyosabb lett – derül ki a pénzintézet most kiadott közleményéből.

A Gránit Bank tulajdonosi összetétele új befektetővel erősödik. A tranzakció keretében a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST megvásárolja a bank részvényeinek 57 százalékát. A  BDST akár további tőkeemeléssel is kész biztosítani a dinamikus növekedéséhez szükséges tőkét.

Miből vásárol bankot Tiborcz István?

Bankot nem lehet hitelből vásárolni pedig Tiborcz általában épp ily módon szerez újabb és újabb ingatlanokat. Ki ne hitelezne szívesen a kormányfő vejének a nemzeti együttműködés rendszerében? A baj csak a határidővel lehet: mi történik akkor, ha Orbán Viktor elbukja a jövő tavaszi választásokat?

Az időzítés figyelemreméltó: nem sokkal a választások előtt, amelyek a nemzeti együttműködés rendszerének jövőjéről döntenek. Ki viszi a pénzét egy olyan bankba, amelynek fő tulajdonosa a jelenlegi miniszterelnök veje?

A piac megnyugtatására a Gránit Bank eddigi tulajdonosa és vezérigazgatója, Hegedűs Éva megerősítette, hogy kisebbségi tulajdonosként is ő marad az elnök-vezérigazgató.

„Meggyőződésem, hogy a Gránit Bank további növekedési kilátásai kiválóak, az ügyfelek nyitottsága folyamatosan nő a digitális megoldásokra, a bank pedig szolgáltatásainak bővülésével egyre nagyobb szeletet képes kihasítani a bankpiacon.  A  stratégiai célok továbbra is változatlanok: élen járni az innovációban, újabb és újabb banki termékeket bevezetni kiemelkedő ügyfélélmény biztosításával, folytatni a konzervatív hitelezési politikát, fenntartani a működéshatékonysági előnyt. Az ehhez szükséges tőkét az új befektető biztosítja. ” – emelte ki az elnök-vezérigazgató.

A tunéziai példa

Ben Ali, aki titkosszolgálati főnökbőlt lett az észak-afrikai ország ura, egész családjával rátelepedett Tunézia gazdaságára. Éppúgy mint Tiborcz István és Orbán Ráhel, Ben Ali családja is imádta az idegenforgalmat, amely Tunéziában az ország legfontosabb pénzthozó forrása. Ámde jött az arab tavasz, amely az USA támogatásával megingatta a sziklaszilárdnak hitt diktatúrákat. Ben Ali is telefont kapott az amerikai nagykövetségről: öreg, ennyi volt! Miután Obama Kairóban jelezte, hogy az arab országokban is megindul a demokratizálási folyamat, Ben Ali nem volt igazán meglepve. Gyorsan összegyűjtötte egész családját és több milliárd dolláros vagyonát, és elszelelt Szaúd Arábiába. nekik ugyanis nincs kiadatási egyezményük az Egyesült Államokkal. Több mint tízéves emigráció után nemrég halt meg. Vagyonát vissza-igényelte az állam Tunéziában, de csak egy töredékét találták meg a bankokban.

Vajon mi lesz az Orbán család vagyonával, ha bukik a rendszer?

Orbán Viktornak biztosan van menekülő útja – minden valószínűség szerint több is. Csakhogy olyan helyet kell találnia, ahonnan nem adják ki viszont szabadon hozzáférhet minden bizonnyal több milliárd dolláros vagyonához, nos olyan helyet nem olyan könnyű találni. Ben Ali megállapodott a CIA-val: ha lelép a színről, akkor megtarthatja pénzét.

Hasonló alkut Orbán Viktornak is felkínálhatnak hiszen az új kormánynak csakis úgy nyílhatna esélye a demokratikus újrakezdésre, ha az elmúlt három évtized meghatározó politikusa lelép a színről Magyarországon.

Tiborcz István és Orbán Ráhel elköltözése Marbellara, a megfáradt maffiózók kedvenc üdülő helyére, már felkészülés lehet az új korszakra. Csakhogy Marbella Spanyolországban van, az Európai Unióban. Az új magyar kormány egyik első lépése lesz, hogy belép az európai ügyészségbe. Amely Marbellán is érdeklődhet arról Tiborcz Istvánnál,  hogy ily megkapóan fiatalon honnan volt hirtelen néhány milliárdja a Gránit Bank megvásárlására?!

Persze ahogy ezt az Összefogást elnézzük, ők már tudhatnak valamit-

Az infláció a diktátorok rémálma

Erdogan rendszere recseg-ropog, Putyin népszerűsége a mélyponton, Bolsonaro Brazíliában a túlélésért küzd, Venezuelában az infláció immár életformává vált. És mi várható Magyarországon?

Tizenhét százalékos hivatalosan az infláció  Törökországban, de a valóságban legkevesebb harminc százalék! Erdogan rendszere a pénzügyi és politikai csőd szélén. Oroszországban csak nyolc százalékosos inflációt mutat ki a statisztikai hivatal, de a piacon ennek jóval több mint a kétszeresét érzik. Emiatt keserűre sikeredik a karácsonyi bevásárlás. Iránban az áremelkedés hivatalosan is negyven százalék, Venezuelában pedig kétezerhétszáz százalék! A latin-amerikai államban 2019-ben érték el az inflációs csúcsot, akkor tizenkilenezer százalékot mértek! Hogy sikerült ezt csökkenteni? Úgy, hogy az üzletekben jóformán semmit sem lehet kapni!

Mi a megoldás?

Az egyik az árak maximálása – írja a párizsi Les Échos. Ez látszólag jó megoldás csakhogy hamar oda lehet eljutni mint Venezuelában: senki sem termel, ha ráfizetéssel kell eladnia! A másik megoldás az, hogy meghúzzák a nadrágszíjat. Ezt csinálta Ceausescu. Az eredmény ismert. Épp karácsony táján állt kivégző osztag elé nejével.

Mit tehet Orbán Viktor?

A miniszterelnök és a jegybank elnöke egymást hibáztatja az infláció elszabadulásáért egyaránt joggal. A kormány a választások előtt önti a pénzt a piacra, hogy megvásárolja a szavazópolgárok jóindulatát. A Nemzeti Bank a legutóbbi időkig alacsony kamatozású hitelekkel árasztotta el a piacot. Csak késve kezdett bele a kamatláb emelésébe.

Az infláció ráadásul kívülről is fenyeget: az energia árak emelkedését csak bizonyos határig vállalhatja fel a hatalom. A rezsi csökkentés szent, az Orbán rendszer népszerűségének szilárd alapja. Csakhogy megfizethetetlenül drága. Akárki nyeri meg a választást, ezzel valamit kezdeni kell. Sem a hatalom sem az ellenzék nem rendelkezik recepttel. Pedig a török lírához hasonlóan a magyar forint is mélyrepülésbe kezdhet. Ami tovább növelheti az inflációt hiszen a külföldről behozott áruk forintban egyre többe kerülnek.

Mindehhez járul az óriási lyuk a költségvetésben, melyet nem pótolnak az eurómilliárdok Brüsszelből. A jobboldali kormányok népszerűségét 1994-ben mérhetetlenül csökkentette az infláció és a munkanélküliség. Orbán autokratikus rendszere épp arra a logikára épül, hogy a piramis alján levők is kapnak valamit. Ha ezt elviszi az infláció, akkor miért szavaznának Orbán Viktorra?

Milyen hatásai voltak a járványnak az e-kereskedelemre?

Cikkünkben megmutatjuk, hogy az elmúlt időszak járványhullámainak hatásai hogyan érintették az elektronikus kereskedelmet.

Talán az egyértelműen kijelenthető, hogy egy jelentős paradigmaváltás zajlott le az utóbbi időszakban a fogyasztói magatartást és az élelmiszervásárlást tekintve, ami nem feltétlenül magától és önszerveződően jött létre. Kis irányítással és felsőbb körök vezényletével óriási értékesítési volumen volt tapasztalható a digitális térben, szinte minden területet figyelembe véve. Még a legjobb online nyerőgépek piacán is tetten érhető a kereslet növekedés, hiszen sokak az otthon töltött szabadidejüket efféle játékokkal ütötték el, ami eddig nem volt jellemző.

Szerkezeti átalakulások

Egyes források szerint sok fogyasztó először próbálkozott online élelmiszervásárlással a járvány idején. Az értékesítési trendek azt mutatják, hogy a fogyasztók kényelmesebben vásárolnak online élelmiszereket és bármilyen más terméket. Az online vásárlás fő oka a kényelem, ezt követi a biztonság és egészség, valamint egyéb tényezők. A fogyasztók díjakkal, a romlandó cikkek minőségével és választékával kapcsolatos aggodalmak, valamint az élelmiszerek azonnali igénye azonban a fő kihívások közé tartozik.

A COVID-19 az e-kereskedelmet a kiskereskedelem élvonalába helyezte. A világjárvány előtt az online vásárlások száma folyamatosan, évi 4,5 százalékkal nőtt világszerte. A kiskereskedelmi környezet azonban ebben az évben alaposan megváltozott, elsősorban a közegészség védelmét célzó mozgáskorlátozó intézkedéseknek és a fogyasztók növekvő preferenciájának köszönhetően a fizikai üzletek elkerülése érdekében. Azok a vállalkozások, amelyek képesek voltak alkalmazkodni a digitális platformokhoz, általánosságban virágoztak, míg a gyenge online stratégiákkal rendelkező hagyományos kiskereskedők megfogyatkoztak, és több prominens is csődöt jelentett.

Fizetési formátumok fejlődése és kiterjesztése

Az e-kereskedelem növekedése hozzájárult a kisvállalkozások és fogyasztók számára nyújtott digitális pénzügyi szolgáltatások növekedéséhez is. Az olyan szolgáltatásokat, mint a digitális fizetés, a hitel és a biztosítás, egyre gyakrabban kínálnak az értékesítési pontokon a nem pénzügyi vállalatok – ezt a tendenciát beágyazott finanszírozásnak nevezik. A beágyazott finanszírozás felfutása jelentősen javíthatja a kis- és középvállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférését, csökkentve a költségeket és növelve a hatékonyságot a digitális gazdaságban.

Az elmúlt években az olyan platformok, mint az Alibaba, a Jumia és az Amazon, hasonló ívet követve vágtak bele a finanszírozásba: fizetési könnyítéssel bővítették platformjukat, majd ezeket a képességeket rajtuk túlra is kiterjesztették. A fizetésekre és tranzakciókra vonatkozó gazdag adatok lehetővé tették ezeknek a vállalatoknak, hogy szilárd hitelbírálati modelleket építsenek fel, és megkezdjék a hitelek és számos egyéb pénzügyi szolgáltatás nyújtását a kereskedőknek és a fogyasztóknak.

A pénzügyek beágyazásának trendje mára túlterjeszkedik az e-kereskedelemen túl – derül ki egy nemrég közzétett jelentésből. A mezőgazdasági értékláncokban, utazási platformokon és e-logisztikában működő digitális cégek hasonló mintát követnek, és vagy pénzügyi szolgáltatásokat vezettek be, vagy érdeklődést mutattak új pénzügyi ajánlatok kipróbálása iránt.

Hirtelen váltás maradandó következményekkel

A COVID-19 világjárvány számos bizonytalanságot fokozott, de egy tendencia egyértelművé vált: nagymértékben felgyorsította a digitális átvételt. A legtöbb országban nőtt az egyedi digitális vásárlók száma, néhány kivételtől eltekintve, ahol a zárolási szabályok minden típusú gazdasági tevékenységet korlátoztak, beleértve az e-kereskedelmet is. Az adatok jelentős növekedési rátákat mutatnak a legtöbb régióban, az Egyesült Államoktól Afrikáig és a Közel-Keletig, ami átformálja a fogyasztói magatartást és a vállalati működést.

Az online értékesítés ma már nem lehetőség, hanem szükségszerűség a hagyományos vállalkozások számára.

Fogyasztói oldalon a COVID-19 válság a kereslet strukturális eltolódását idézte elő a digitális kereskedelem irányába, amely valószínűleg az elkövetkező években is folytatódni fog. Számos új platform vált jelentőssé Afrika, Ázsia és Latin-Amerika feltörekvő piacain, új üzleti modelleket fogadva el, és elősegítve az általános környezet versenyképesebbé válását. A válság pedig lehetőségeket nyithat meg a második generációs „niche” platformok előtt, amelyek olyan meghatározott piaci szegmensekben működnek, amelyek hagyományosan ki vannak zárva a nagy e-kereskedelmi platformokból. Például Kenyában a mezőgazdasági értéklánc-platform, a Twiga Foods együttműködött a Jumia Kenya e-kereskedelmi platformmal, hogy különféle gyümölcs- és zöldségkosarakat értékesítsen közvetlenül a fogyasztóknak. Brazíliában egy kezdeményezés lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy egy egyszerűsített fizetési megoldással keressenek meg és vásároljanak termékeket a környékükön lévő kisvállalkozásoktól. Az még nem látható, hogy az ebben az időszakban megjelenő kezdeményezések közül mennyi konszolidálódik, hogy hosszú távon életképes piaci megoldássá váljon.

Emelkedő tendencia néhány kérdést előrevetítve

De az előttünk álló út nem mentes kihívásoktól. A digitális fizetési infrastruktúra – beleértve a mobil- és bankügynöki hálózatokat is – kritikus fontosságú az e-kereskedelemnek az alulszolgált szegmensek felé történő terjeszkedéséhez. A legtöbb platformon megnövekedett a digitális fizetés használata, különösen a digitális pénztárca – egy olyan fizetési rendszer, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy biztonságos, azonnali tranzakciókat hajtsanak végre készpénz használata nélkül. Afrikában a Jumia bevezette a digitális fizetés használatát olyan országokban, mint például Kenya, mivel ideiglenesen megszüntette az utánvétes fizetést. Az argentin Mercado Pago erőteljes növekedést ért el mind a digitális fizetések elterjedtsége, mind a tranzakciók mennyisége tekintetében.

A digitális fizetés előnyei nyilvánvalóvá váltak az alacsony mobilpénz-penetrációjú és/vagy nem jól kiépített ügynöki hálózatokkal rendelkező országokhoz képest. Például bizonyos helyeken néhány platformnak le kellett állítania a mobilfizetést, mert az ügynökhálózat zavarai megnehezítették a helyzetet.

Café Frei márka akar lenni

15 éves jövőre a sikeres rádiós és televíziós riporter cége, a Café Frei. A tulaj ebből az alkalomból a Forbes magazinban vázolta fel üzleti elképzeléseit.

Fordulatot hozott a pandémia a cég életében: sok helyen be kellett zárni a Frei kávéházat is. Ezért most arra törekednek, hogy otthon is lehessen Frei kávét inni. Maga Frei eszpresszó kávét iszik, nem azokat az ízesített kávékat, melyeket a kávéházakban árusít.

A kezdet Kolumbiában

A Magyar Rádió riportereként kereste fel Kolumbiát a fiatal riporter, aki a helyszínen ugyan elsősorban a kábítószer maffia működését kutatta ugyan, de kiváncsi lett a kávéra is, amely Kolumbiában a társasági élet egyik legfontosabb része.

2007-ben indította el a Café Frei üzletláncot Langár Tamással. Ma már 61 Frei kávézó működik Magyarországon, külföldön pedig tíznél is több. A kávézó lánc üzleti siker, a vírus járvány előtt 2019-ben elérte a forgalom a 2 milliárd forintot.

A kiskereskedelemmel élték túl a pandémiát

A Café Frei termékei már sok boltban is megtalálhatóak. 1,2 milliárd forintot költöttek arra, hogy létrehozzanak üzemeket a Frei kávé előállítására. Elindítottak egy webshopot is, hogy alkalmazkodjanak a nemzetközi trendekhez.

A pandémia súlyos veszteséget jelent a Frei kávézónak is: a terveiket egymilliárd forinttal teljesítették alul tavaly és az idén.

Nyugati terjeszkedés

A Café Frei Svájcban nyit kávézót méghozzá kettőt is a Genfi tó partján. A távolabbi cél Németország. A nyugati terjeszkedés nem mindenütt sikeres: Írországban és Svédországban be kellett zárni a Frei kávézókat, mert a helyi lakosság nem kedvelte meg azokat. Szaúd Arábiában viszont megkedvelték a pénzes vásárlók a Frei kávézót, mert ott jobban ráérnek az emberek. Több kávét is megisznak miközben tárgyalásokat folytatnak egymással.

Cukrászati és pékségi fejlesztéssel fokozzák a kínálatot. A terv az, hogy tőzsdére vigyék a Café Freit. Továbbra sem olcsó tömegeknek szánt kávét hanem a nyugati középosztálynak megfelelő kávét kínálnak, amely Magyarországon drágának számít. A Frei kávézókban 6-7 eurós kávét lehet inni, míg egy átlagos kávé 2 euróba kerül adagonként. Az áremelkedést könnyebben elviselik azok, akik a Frei kávéházakat látogatják akár Magyarországon vagy külföldön.

Novemberben 7,4%-kal nőttek az árak

2021. novemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,4%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. decemberben volt legalább ekkora az infláció. Az elmúlt egy évben az üzemanyagok, illetve a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett a legnagyobb mértékben. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,7%-kal nőttek – áll a KSH ma reggel kiadott gyorsjelentésében.

12 hónap alatt, 2020. novemberhez viszonyítva:

Fogyasztóiár-index főcsoportonként, 2021. november (az előző év azonos időszaka = 100,0%)

Az élelmiszerek ára 6,0, ezen belül az étolajé 26,9, a liszté 20,2, a margariné 19,5, a kenyéré 12,1, a péksüteményeké 11,3, a munkahelyi étkezésé 10,5, a baromfihúsé 9,0, az éttermi étkezésé 8,8%-kal emelkedett. A járműüzemanyagok ára 37,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 14,2%-kal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 11,0, ezen belül a dohányáruk 16,8%-kal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 6,6, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 14,7, a szobabútorokért 13,2, a televíziókért 8,5, az új személygépkocsikért 7,1%-kal kellett többet fizetni. A szolgáltatások díja 4,6%-kal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 14,5, a járműjavítás és -karbantartás 9,1%-kal került többe.

1 hónap alatt, 2021. októberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal nőttek.

Az élelmiszerek 0,8, ezen belül a liszt 7,4, a péksütemények 4,3, a kenyér 4,0, a sajt 3,1, a cukor 1,9, a száraztészta 1,7, a tojás 1,5%-kal drágább, a szalámi, szárazkolbász, sonka 1,0%-kal olcsóbb lett. A ruházkodási cikkek ára 1,2, a járműüzemanyagoké 2,0, a tűzifáé 2,3%-kal nőtt. A tartós fogyasztási cikkek 1,2, ezen belül a konyha- és egyéb bútorok 2,3, a használt személygépkocsik 2,1, a televíziók 1,9%-kal drágultak.

2021. január–novemberben az előző év azonos időszakához képest:

A fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 4,9, a nyugdíjas háztartások körében 4,4%-kal emelkedtek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK