Fontos

Benkő hadügyminiszter: nincs háborús veszély

Jelenleg nem fenyegeti közvetlen veszély Magyarországot, de természetesen sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk minden apró jelre – nyilatkozta Benkő Tibor hadügyminiszter a Magyar Nemzetnek egyidőben azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Vlagyimir Putyinnal tárgyal Moszkvában.

Nem rendeltünk el magasabb készültséget a honvédségnél – közölte Benkő tábornok. Aki megerősítette: a magyar kormány nem tart igényt Biden USA elnök ajánlatára vagyis arra, hogy amerikai katonákat telepítsenek Magyarországra az ukrajnai válság miatt. Az amerikaiak különben is itt vannak Magyarországon. Az ő támogatásukkal jött létre a regionális különleges műveleti erők parancsnoksága, melyet Lengyelország és Németország is támogat – hangsúlyozta a magyar hadügyminiszter.

Kijevben nem az orosz tankoktól hanem a gazdasági összeomlástól tartanak

Ez derül ki a Der Spiegel helyszíni összeállításából, melyben Zelenszkij ukrán elnök tanácsadói elmondták: nincs közvetlen fenyegetés. Nyolc éve 52 megerősített zászlóalj állomásozik az orosz-ukrán határon. Ezeket mozgatják, de nem jelentenek közvetlen fenyegetést Ukrajna kormányára. Zelenszkij elnököt sokkal jobban nyugtalanítja, hogy fogytán az ország energia készlete. Nem az orosz tankoktól tart Ukrajna államfője hanem az ukrán hidegtől – mondta egyik tanácsadója. Egyelőre kegyes az időjárás Ukrajnához, mert nincs nagyon hideg, de komoly fagy krízishez vezethet. A gazdaság általános állapota is rossz, mert a nyugati sajtó hírei miatt a mélybe zuhantak az államkötvények árfolyamai. A külföldi befektetők bizalmi indexe is elképesztően alacsonyra süllyedt.

A Washington Post „tudatos dezinformációt” közölt az orosz mozgósításról – hangsúlyozta Zelenszkij elnök egyik tanácsadója, aki szerint az orosz fenyegetés állandó, de most nincsen krízisre mutató jel orosz oldalon.

USA-Szlovák katonai egyezmény

Tízéves védelmi egyezményt ír alá az Egyesült Államok Szlovákiával, és ennek az ukrajnai konfliktus miatt különösen nagy a jelentősége.

Az Ukrajnával határos Szlovákia ugyanis vállalja az egyezményben, hogy ingyen az USA légierejének rendelkezésre bocsátja két legnagyobb katonai repülőterét. Ezenkívül lehetővé teszi az Egyesült Államok számára új katonai támaszpontok létesítését Szlovákiában. Az USA mindezért 100 millió dolláros támogatást nyújt a szlovák hadsereg megerősítésére.

Robert Fico ex miniszterelnök – Orbán Viktor kedvenc szlovák partnere – pártja ellenzi az egyezményt. Népszavazást akar kiiratni az ügyben Szlovákiában.

Benkő hadügyminiszter: nem kérünk NATO katonákat

Ezzel egyidőben a magyar honvédelmi miniszter – nyilvánvalóan Orbán Viktor jóváhagyásával – kijelentette, hogy Magyarország nem tart igényt NATO katonákra. Biden amerikai elnök amerikai csapatokat kínált fel minden olyan kelet-európai NATO tagállamnak, amely fenyegetve érzi magát az ukrajnai válság miatt. Benkő Tibor tábornok megerősítette azt, hogy az Orbán kormány nem érzi magát fenyegetve.

Orbán Moszkvában

Hivatalosan is megerősítették, hogy kedden a magyar miniszterelnök és az orosz elnök tárgyal egymással. Aligha hagyhatják ki az ukrajnai helyzetet noha Szijjártó Péter külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a fő téma az energia lesz.

Orbán Viktor több földgázt kér Putyintól, hogy ezzel a rezsicsökkentést alá tudja támasztani. Kérdés, hogy

mit kér cserébe Putyin elnök?

Legalább ennyire fontos kérdés, hogy

mit szól mindehhez az Egyesült Államok?

Az pedig Orbán Viktor számára lehet kínos kérdés, hogy mi lesz így a visegrádi egységből, ha a szomszédos Szlovákia hosszú katonai egyezményt köt az USA-val, hasonlót ahhoz, amelyet Orbán lengyel szövetségese is kötött az Egyesült Államokkal.

Meddig lóghat ki a sorból a
NATO-ban Magyarország?

60 év fölött nem véd a SinoPharm

A BMC Infectious Diseases című szaklap közölt egy tanulmányt mely szerint a SinoPharm vakcina nem nyújt a Covid 19 ellen védelmet 60 év fölött.

Ferenczi Tamás és szerző társai vizsgálata szerint 60 éves kor fölött

a SinoPharmmal beoltottak
25%-ánál  egyáltalán nem termelődött ellenanyag. A 80 év fölöttiek esetében ez elérte a 50%-ot is!

A lakosság körében is nőtt az aggodalom, de a magyar kormányzat kitartott a SinoPharm vakcina mellett. Maga Orbán Viktor miniszterelnök is ezzel a kínai vakcinával olttatta be magát, és bírálta Brüsszelt amiért az nem ismeri el a SinoPharm hatásosságát.

A kínaiak maguk is megmondták

A Peking hivatalos álláspontját tükröző Global Times már 2020 tavaszán beszámolt arról, hogy

Kínában nem oltják SinoPharm védőoltással a 60 év felettieket, mert nem tudják biztonsággal megítélni a vakcina hatásosságát az idősebb lakosság körében.

Kínában különben sem az öregeket vették előre hanem a munkaképes generációkat mondván, hogy ők sokkal inkább ki vannak téve a Covid vírus fertőzésnek. A nyugati sajtó beszámolt arról, hogy Kína 1 millió Pfizer vakcinát vásárolt minden bizonnyal a káderek számára. A vezetők döntő többsége ugyanis hatvan évesnél idősebb Kínában.

„Édesanyám haláláért a kormány a felelős!”

Ferincz Jenő feljelentést tett a magyar kormány és személyesen Orbán Viktor miniszterelnök ellen a SinoPharm vakcina alkalmazása miatt: „édesanyámat SinoPharm védőoltással oltották be, meglehet, hogy így nem kapott valós védelmet a vírusfertőzéssel szemben, amelybe végülis belehalt. Amikor megkapta a kínai szert, akkor nem volt olyan helyzetben, hogy mást is választhatott volna. Csakis kizárólag ezt kaphatta meg” – mondta a Népszavának.

A férfi szerint tehát egyértelmű, hogy édesanyja haláláért a kormány a felelős.

A magyar kormány a vészhelyzetre hivatkozva sok szerződést kötött Kínával oltóanyagra, lélegeztető gépekre és maszkokra. A magas árakat a vészhelyzettel indokolta. Sok kormány közeli vállalkozó gazdagodott meg így. Nem kizárt, hogy a miniszterelnök és köre is profitált a vészhelyzetből, de az adatok titkosítva vannak jó hosszú időre. A kínaiak általában szívesen titkosítanak minden szerződést, melyet külföldi partnerrel kötnek. Ez kapóra jön az Orbán kormánynak, amely szintén nem kívánja tudatni a közvéleménnyel a fontos szerződések tartalmát. Külső kontroll nincs, a hatalom önmagát ellenőrzi. Az eredmény: a Transparency International szerint Magyarország a második legkorruptabb állam az Európai Unióban. Az első helyen az a Bulgária áll, ahol ezer lakosra számítva a legtöbben haltak bele a koronavírus járványba az Európai Unióban. Ezen a szomorú listán Magyarország áll a második helyen.

Kásler nem lát, nem hall és nem beszél

Elmarasztalta az adatvédelmi hatóság az Emberi Erőforrások Minisztériumát, amiért visszatartja az Ujhelyi István EP képviselő által kikért közérdekű információkat.  

A Nemzeti Adatvédelmi- és Információszabadság Hatóság (NAIH) részletes vizsgálata, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) tudatosan visszaélt a hatalmával és jogtalanul közérdekű adatokat tartott vissza – jelentette be a  szocialista EP-képviselő.

A politikus szerint elvárható lenne, hogy Kásler Miklós miniszter ezután lemondjon tisztségéről, de – tette hozzá Ujhelyi – miután nyilvánvalóan nem fogja ezt megtenni, ezért erkölcsi kötelessége lenne legalább az illetékes hatóság elmarasztalása után hozzáférhetővé tenni a kikért információkat.

Pont egy évvel ezelőtt küldött kilenc átfogó kérdést az Emberi Erőforrások Minisztériumának az uniós vakcinabeszerzés körülményei és az abban való kormányzati szerepvállalás tisztázása érdekében. Egy évvel korábban a kormányzati kommunikáció folyamatosan azt állította, hogy az uniós oltóanyagbeszerzés elhibázott, csúszik, késik és hiányos; erre hivatkoztak többek között a kínai és az orosz vakcinák beszerzése kapcsán is.

A szocialista politikus szerint a kormány csak azért támadta a brüsszeli közös vakcinabeszerzést és hazudott annak részleteiről, mert így akarta elfedni a „mutyigyanút” az uniós engedélyek hiánya miatt jelenleg is komoly problémákat okozó keleti oltóanyagok beszerzését.

Nem kapott választ arra az EMMI-től, hogy ki képviselte a magyar kormányt a közös vakcinabeszerzést felügyelő uniós irányító-bizottságban, az illető a kormányzati kritikákkal összhangban tett-e bármilyen kifogást az eljárás során, illetve milyen adatok szerepelnek a kormány által a vakcina-gyártókkal közvetlenül kötött szállítási dokumentumokban. Utóbbi kapcsán a politikus megjegyezte, hogy a Fidesz-kormány mindvégig azt állította: késnek a brüsszeli vakcinaszállítmányok, holott épp ezek

a ki nem adott dokumentumok igazolhatják, hogy a kormány pontosan tisztában volt a szállítási határidőkkel.

A NAIH szerint alaptalanul hivatkoztak titoktartási kötelezettségre a kormánydelegált esetleges kifogásainak nyilvánosságra hozatala kapcsán is, ahogyan üzleti titokként sem kezelhetik a tárca birtokában lévő szállítási dokumentumok egészét, esetleg csak egyes részeit.

A NAIH által készített jelentés szerint a hatóság eredménytelenül szólította fel többször is az EMMI-t a kért adatok és információk megosztására, „a Hatóság és a Minisztérium álláspontja sajnos nem közeledett”.

Az MSZP politikusa különösen botrányosnak nevezte, hogy ezek szerint

a Kásler Miklós vezette szaktárca az erre hivatott állami hatóság felszólításának sem hajlandó eleget tenni.

A politikus kijelentette, hogy a kormányváltás után mindenkit felelősségre fognak vonni, aki tudatosan közérdekű adatokat titkolt el a járványidőszakban.

600 millió eurós póker a kézilabda EB-n

Már több mint 100 játékos került karanténba a magyar-szlovák kézilabda Európa bajnokságon, ahol nem alkalmaznak olyan szigorú járvány előírásokat mint amilyenek más nagy sport eseményeken megszokottak a pandémia idején.

A francia kézilabda válogatott tiltakozott a biztonsági intézkedések lazasága miatt Budapesten – eredménytelenül. A németek jártak eddig a legrosszabbul bár nagyon igyekeztek, hogy minimálisra csökkentsék a fertőzés veszélyét. 12 játékosuk került karanténba úgyhogy az edző nemigen tudja: kit küldjön a pályára.

Ily módon az EB egyre inkább szerencsejátékra emlékeztet: végül is a vírus dönt, hogy ki játszhat. Pedig a németek Pozsonyban egy egész emeletet lefoglaltak a szállodában, de a vírus mégsem kíméli őket.

Nézők a stadionokban

Amikor a magyar csapat is játszott, akkor zsúfolásig megtelt a csarnok, és nem mindenki viselt maszkot. A fertőzés veszélye ilyenkor óriási egy zárt sportcsarnokban. Az európai kézilabda szövetség mindennek ellenére ragaszkodik ahhoz, hogy végig játsszák az EB-t. Az ok nagyon prózai: 600 millió eurót kap az európai szövetség azért, hogy tíz éven keresztül a televíziók közvetíthessék az Európa bajnokságot.

Kiszivárogott? OK. De ki szivárogtat?

A Völner botrány miatt követelik az ellenzéki pártok Orbán Viktor egyik legbizalmasabb hívének távozását követeli az ellenzék. Rogán irányítja a Fidesz választási kampányait és a kormánypárti sajtónak ő a „láthatatlan karmestere”. Ezért nagyon kevéssé valószínű, hogy Orbán Viktor beáldozná őt hiszen áprilisban választások lesznek.

Miképp érintett a Völner ügyben Rogán? Egyelőre csak úgy, hogy kabinetfőnöke és barátja, Nagy Ádám úgy vizsgázott Pécsett a jogi karon, hogy ott sem volt. A Völner botrány kulcs figurája, Schadl György intézte el neki ezt. Mit kapott érte cserébe az előzetesben kuksoló kétes figura, aki a nemzeti együttműködés rendszerében pénzért osztogatta a végrehajtói állásokat? Felettesének, Völner Pál ex államtitkárnak több mint 80 milliós vesztegetési pénzt juttatott el. Orbán problémája az, hogy azért működhetett ilyen magabiztosan ez a korrupciós maffia, mert legfelső körök védelme alatt állt.

Ki lehet a „gazdi”?

Kabinet főnökének lebukása után a gyanú egyre inkább Rogán Antalra terelődik. A rendőrségi lehallgatás szerint volt egy „gazdi” a Völner botrányban, aki messze az államtitkár fölött állt. Ez lehetett akár Rogán Antal is, aki naponta találkozhat a miniszterelnökkel miközben Völner Pálnak erre korábban is ritkán lehetett esélye, mert a nemzeti együttműködés rendszerében jóval alacsonyabb ranggal büszkélkedhetett – függetlenül attól, hogy évfolyamtársa volt Orbán Viktornak a pesti jogi karon.

Az ellenzék közleménye szerint „okkal feltételezhető, hogy az egyetemi oktatókkal szembeni nyomásgyakorláshoz Rogán Antal aktív közreműködésére is szükség volt, és az sem kérdés, hogy a miniszter maga is aktív közreműködője és kedvezményezettje volt a végrehajtó maffia működésének.”

Kiszivárogtatás?

A nemzeti együttműködés rendszere számára ugyancsak kínos Völner botrány decemberben kezdődött. Az államtitkár lemondott, de képviselői mandátumát megtartotta. Nyilván Orbán Viktor úgy ítélte meg, hogy szükség lehet még rá, mert csak vele van meg a kétharmad.

1734 oldalon foglalta össze a rendőrség a Völner ügyet, melyből az ellenzéki 444.hu portál tett közzé bőséges idézeteket. Hogy juthatott a nemzeti együttműködés jól záró gépezetében ilyen kínos terhelő dokumentumhoz egy ellenzéki portál? Ez mindenképp érdekes kérdés a választási időszakban amikor a lojalitás különösen felértékelődik.

A titkosszolgálatok nemrég kiszivárogtatták Kövér László beszédét, melyet csaknem két éve mondott el, és amelyben ráuszította a szolgálatokat az ellenzékre. Mindkét kiszivárogtatás azt mutatja, hogy a választások közeledtével Orbán Viktor már nem számíthat 100%-ig a rendőrség és a titkosszolgálatok lojalitására. Ez azért különösen kellemetlen, mert ott a vezérkarokban igen jól értesült emberek ülnek.

Az ember, aki ott sem volt

A pécsi egyetem jogi kara felfüggesztette egy tanársegéd vizsgáztatási jogát, mert anélkül írta alá az indexeket, hogy akár látta volna a vizsgázókat.  Mészáros Pál Emil a többi között Nagy Ádámot vizsgáltatta így, aki nem más mint Rogán Antal kabinetfőnöke.

A Népszava tudósítója szerint Pécsett már régóta köztudott volt, hogy el lehet intézni vizsgákat sőt diplomákat is a jogi karon. Ahol a vizsgálat most folytatódik. Ki intézte ezeket az ügyeket? Schadl György, aki a Völner ügyben leginkább érintett, mert ő osztogatta a végrehajtói állásokat is némi pénzért. Ebből juttatott azután több mint 80 millió forintot az igazságügyi minisztérium egykori államtitkárának. Völner Pál, aki maga is jogi végzettségű – együtt járt a budapesti egyetemre Orbán Viktorral – állítólag maga is kért szívességeket Schadl Györgytől bizonyos diákok számára.

A felső kapcsolat

A rendőrség által lehallgatott telefonbeszélgetések egyértelműen arra utalnak, hogy nem Völner Pál irányította a megvesztegetési rendszert hanem a nemzeti együttműködés rendszerének egy magasabb rangú tagja. Ki lehet a titokzatos gazdi, aki gondosan külföldre utazott, hogy onnan intézze azokat a telefonokat, amelyek nem kívánkoznak a nyilvánosság elé? Korábban Varga Juditot is gyanúba fogták az ellenzéki lapok, de később kiderült, hogy nem róla van szó. Az viszont mind a mai napig nem vált világossá: ki lehet a titokzatos gazdi, akinek a védelmében Völner Pál vígan folytathatta megvesztegetési bizniszét? Rogán Antal kabinetfőnökének szereplése az ügyben kiválthat bizonyos gyanút hiszen a választási kampányokat és a kormánypárti propagandát irányító miniszter valóban kulcs figura a nemzeti együttműködés rendszerében. Orbán Viktor aligha nélkülözhetné most amikor a választási harcnak minden korábbinál nagyobb a tétje: végetér-e az Orbán korszak, ahogy azt Washingtonban, Brüsszelben, Párizsban, Berlinben és Rómában remélik vagy kap újabb négy évet Orbán Viktor?

Miért vált Putyin barátjává Orbán Viktor?

Márki-Zay Péter szerint Oroszország örökös elnökének van valamiféle kompromittáló dokumentuma Orbán Viktor magyar miniszterelnökről.

A HVG kérdésére ezzel kapcsolatban az ellenzék miniszterelnök jelöltje ezt mondta:

„valami volt Putyin kezében, hogy meg tudta győzni Orbánt a 2009-es találkozón.”

Az tény, hogy Orbán Viktor azt megelőzően hevesen támadta az orosz kapcsolat miatt Gyurcsány Ferencet, akit „Putyin pincsijének” titulált a Fidesz.

Orbán Viktor amióta újra kormányra került 2010-ben egyre szorosabb kapcsolatot épített ki Putyin elnökkel, aki ezért hálás is. A magyar kormány az energiaválság kellős közepén tudott aláírni egy olyan hosszú távú földgáz szerződést Moszkvával, melynek kapcsán az oroszok nem használták ki teljes mértékben azt, hogy jelenleg számukra előnyös a helyzet a piacon.

A magyar-orosz együttműködésnek van racionális magva, amely minden kormányfőt józanságra ösztönöz. A kedvezően alakuló magyar-orosz kapcsolatok elsősorban az Egyesült Államokat zavarják, mert Washington újra domináns szerepet szeretne játszani a térségben mint a rendszerváltás idején. A kormánypárti sajtó ezért is állitja, hogy Márki- Zay Péter a CIA ügynöke.

Putyin Budapestre jön a választási kampány kellős közepén

Februárban látogat a magyar fővárosba az orosz elnök, aki az utóbbi időben nagyon megritkította a személyes találkozókat és a külföldi utakat, mert tart a Covid vírustól. A tervek szerint ellátogat a téli olimpiára Pekingbe pedig azt az USA és szövetségesei diplomáciai bojkottal sújtják. És ellátogat Budapestre, ahol politikai szövetségese, Orbán Viktor a túlélésért küzd. Érdekes, hogy

Orbán azt gondolja: az orosz támogatás ebben a helyzetben hasznos lehet a számára holott a magyar jobboldal tradicionálisan orosz ellenes és nyugatbarát.

A magyar miniszterelnök nem ideológiai vagy történelmi alapon mérlegel hanem a gazdasági és társadalmi hatékonyság alapján. Magyarországnak még sokáig szüksége lesz az orosz energiára, ezért Moszkva fontos partner. Az USA csak azoknak a NATO szövetségeseknek fontos, akik félnek Oroszországtól (a baltiak, Lengyelország, Románia stb.). Az Egyesült Államok gazdaságilag nem érdekelt ebben a régióban vagyis tőlük nemigen lehet semmit sem kapni.

Ami viszont új: a Biden adminisztráció nyugati egységet szervez Oroszországgal és Kínával szemben. Vagyis az Európai Unióval együtt akar fellépni Moszkvával és Pekinggel szemben. Orbán viszont azzal számolhat, hogy az Európai Unió vezető hatalmai (Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország) mind érdekeltek a jó kapcsolatban Moszkvával. Vagyis az orosz barátsággal távolról sincs olyan egyedül mint ahogy ez olykor látszik.

Az orosz hekkerek és a magyar választás

Putyin parancsára a titkosszolgálat hekkerei 2017-ben beavatkoztak a francia választásokba, hogy Emmanuel Macron ellenfelét, a szélsőjobboldali Marine Le Pent támogassák. Ezt akkor Macron kampányfőnöke jelentette be, de nem lett belőle nagy botrány, mert a centrista jelölt így is fölényesen győzött. Csakhogy Magyarországon más a helyzet: Putyin jelöltje maga a miniszterelnök, aki felügyeli a titkosszolgálatokat. Aligha fülelné le bárki is az orosz hekkereket, ha Orbán Viktor érdekében dolgoznának. Persze ne becsüljük le az amerikai titkosszolgálat képességeit e téren hiszen az informatikában egyelőre még a vetélytársaik előtt járnak.

Orbán Viktor immár az USA-ban és Nyugat Európában is jólismert politikus. Győzelme vagy veresége szimbolikus értékű lehet. A Trump tábor és az európai szélsőjobb jelenleg vert helyzetben van, de Orbán esetleges győzelméből reményt meríthet a fordulatra. A Biden adminisztráció, és a szélsőjobb ellen sikerrel küzdő európai nagyhatalmak (Németország, Franciaország, Olaszország) Orbán bukására játszanak. A magyar választás ily módon felértékelődik, de ebből a választó polgárok csak annyit érzékelnek, hogy Orbán egyre újabb adományokkal próbálja megvenni őket miközben galoppozik az infláció, amely destabilizálja a magyar gazdaságot és egyre nehezebbé teszi a megélhetést.

Újabb Orbán-Putyin találkozó lesz

Szijjártó Péter külügyminiszter, akit nemrég tüntettek ki a Barátság érdemrenddel Moszkvában, jelentette be, hogy újabb Orbán-Putyin találkozóra kerül sor. Az, hogy a Fidesz a rendszerváltáskor a Tovariscsi konyec plakáttal kampányolt nemigen jut eszébe Orbán Viktornak sem, aki tovább építgeti a magyar-orosz kapcsolatokat.

A tavalyi év különösen sikeres volt az orosz-magyar kapcsolatok terén – írta Szijjártó Péter, aki minden bizonnyal elsősorban a Szputnyik vakcinára gondolt. Kis probléma, hogy az Európai Unió még mindig nem engedélyezte az orosz vakcinát, melyet egyedül Magyarországon alkalmaztak az uniós tagállamok közül.

Február elején lesz a magyar-orosz csúcs

Ezt közölte Szijjártó Péter, akinek a figyelmét nyilvánvalóan nem kerülte el, hogy Biden amerikai és Putyin orosz elnök telefonon tárgyalt egymással. Januárban pedig amerikai – orosz stratégiai tárgyalások kezdődnek. Nyilvánvalóan felmerül Ukrajna kérdése, és itt kerül a képbe Magyarország is. Formálisan ugyanis a magyar diplomácia akadályozza azt, hogy Ukrajna bejuthasson a NATO-ba. Az ok: a magyar kisebbség érdekeit sérti a nyelvtörvény Ukrajnában. Tegyük hozzá, hogy a román kisebbségét is, de Bukarest nem tiltakozik. Sőt pártolja Ukrajna NATO tagságát. Putyin nyilván hálásan köszöni a magyar diplomácia akcióját Ukrajnával szemben, de az amerikaiaknak sincsen ez túlságosan ellenére. Washingtonban is tisztában vannak azzal, hogy Ukrajna NATO tagsága olyan vörös vonal, amelyet Putyin nem fogadhat el. Annál is kevésbé, mert csökkenő népszerűségét növekvő nacionalizmussal próbálja meg kompenzálni.

Orosz hekkerek és a magyar választás

Beavatkozik-e az orosz titkosszolgálat Orbán oldalán a választásokba?

Ez egyáltalán nem alaptalan feltevés hiszen az FSZB hekkerei aktívan beavatkoztak a francia választásokba 2017-ben amikor Macron ellenfele az a Marine Le Pen asszony volt, akit Putyin a választási kampány során fogadott a Kremlben. Hillary Clinton a választások elvesztését jelentős részben az orosz hekkereknek tulajdonította. Az FBI vizsgálata végülis nem hozott eredményt, de ez azzal is magyarázható, hogy Trump elnökségének idején folyt a vizsgálat. A demokraták mindvégig azzal vádolták Donald Trumpot, hogy élvezi Putyin támogatását.

Most Orbán Viktorral ugyanez a helyzet. A magyar miniszterelnök nemcsak Moszkvában, de Pekingben is igen szívesen látott vendég miközben Biden elnök nem hívta őt meg a virtuális demokrácia csúcsra. Mindeközben Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja vagyis Moszkva és Peking számára épp ezért jelent értékes partnert, Washington és Brüsszel számára pedig problémát.

Van-e igazodási kötelezettség ? Blinken amerikai külügyminiszter szerint nincs, de ez a cáfolat nem túlságosan meggyőző. Magyarország 1990-ben átkerült a nyugati érdekszférába, és ezzel Putyin éppúgy tisztában van mint Orbán Viktor miniszterelnök. A kormánypárti sajtó ezért is vádolja CIA ügynökséggel az ellenzék nem egy vezető politikusát.

Van-e magyar különút?

Nicolae Ceausescu eljátszotta a román különutas szerepet a Varsói Szerződésben: vendégül látta Nixon amerikai és De Gaulle francia elnököt. Aztán Pacepa tábornok, a hírszerzés feje dezertált, és az USA-ban kipakolt. Ceausescu vígan együttműködött Moszkvával miközben eljátszotta a különutas szerepet. Ezzel véget is ért a román diktátor nyugati diadalútja. A Nyugat átlátott a szitán.

Vajon egyezteti-e különutas terveit Orbán Viktor Washingtonban? Az amerikai diplomáciának aligha van szüksége közvetítőre, de információkhoz juthat Moszkva és Peking terveit illetően. Jelenleg az a helyzet, hogy a magyar diplomáciát kizárják sok fontos döntésből a NATO-ban, mert tartanak attól, hogy kiszivároghat Moszkva illetve Peking irányában.

Nem veszélytelen játszma ez, de Orbán Viktor abban bízhat, hogy Biden elnöknek sok problémája adódik, nemhogy az USA vezető szerepét nem tudja képviselni a világban, de azt sem tudja megmondani, hogy merre tart maga az Egyesült Államok?

Orbán a mások gyengeségeire építi elképzeléseit, de ebből nem jön ki egy pozitív program. A szovjet vezetés is emiatt bukott meg jórészt harminc évvel ezelőtt.

Orbán és a Székelyföld

A magyar miniszterelnök szeretne valamiféle új osztrák-magyar monarchiát teremteni Budapest központtal – állitja Stefano Bottoni olasz történész, akinek erős kötődése van hazánkhoz.

Sztálin öröksége Romániában: a Magyar Autonóm Tartomány című könyve most jelent meg románul. Nemcsak azzal az időszakkal foglalkozik amikor a Maros-Magyar Autonóm Tartomány létezett Romániában /1952-1965/ hanem azzal is, hogy miért nem sikerült a Székelyföld integrálása Romániában. A szerző főbb állításai a következők: Sztálin kompromisszumot kényszerített rá a román vezetésre és a Romániában élő magyarokra. A kisebbséget nem telepítik át Magyarországra, cserébe viszont a magyarok elfogadják nemcsak a román állam fennhatóságát hanem a szovjet rendszert is. A Székelyföldön úgy tartják, hogy „Sztálin apánk murkot dugott az oláhok seggébe.” Sztálin, aki a Szovjetunió első nemzetiségi népbiztosa volt jól megértette a nemzeti kérdés fontosságát, ellentétben a Nyugattal. Ez most is így van – állitja Stefano Bottoni: Putyin sokkal jobban érti a nemzetiségi problematikát mint a nyugati világ, amely 1990 után teljesen felkészületlen volt erre.

Orbán kihasználja a lehetőséget

A magyar miniszterelnök ügyes politikusként azt használja ki, hogy a román állam elmulasztotta a Székelyföld szoft integrálását. Ma az erdélyi úthálózat Budapestre irányul – hangsúlyozza Bottoni. A Székelyföldön pedig sokan alig beszélnek románul. A magyarországi televíziókat nézik, és Orbán Viktort követik, aki magyar állampolgárságot adott nekik és pénzt ad Románia egyik legkevésbé fejlett területének fejlesztésére.

Mindez nemzetbiztonsági problémát is felvet Románia számára: nem véletlen, hogy jelentős katonai és titkosszolgálati erők állomásoznak Hargita, Covasna és Maros megyében.

Épp ez adott lehetőséget arra Orbán Viktornak, hogy megteremtse a regionális nacionalizmust illetve a periféria nacionalizmusát – állitja Bottoni. Ezen az alapon tud együttműködni a román vezetők egy részével, Vucic szerb elnökkel, Fico egykori szlovák miniszterelnökkel, Janza szlovén kormányfővel vagy Kaczynskival, a csaknem 40 milliós Lengyelország erős emberével.

Orbán despota, de európai despota

– állitja Stefano Bottoni, aki Firenzében tanítja Közép-kelet Európa történelmét.

Orbán pontosan tudja, hogy a román elit sohasem fogadja el a magyarok vezető szerepét Erdélyben. Ugyanakkor azt is tudja: a román nacionalisták utálják, de egyben csodálják is őt.

Oltásellenesség a Székelyföldön

Tragikusan alacsony az oltottság a magyar falvakban annak ellenére, hogy Orbán Viktor és a magyar televíziók mindenkit oltásra bíztatnak – állapitja meg Bottoni. Azért különösen érdekes ez, mert Romániában ortodox és nacionalista körökben van erős oltás ellenes mozgalom. A magyarok körében nincsen sem Magyarországon sem pedig Erdélyben. A Székelyföldön, ahol szembenállnak a román nacionalizmussal, átveszik annak oltás ellenes érveit. Tragikus találkozás ez két nacionalizmus között. Az viszont reménytkeltő, hogy mind Magyarország mind pedig Románia az Európai Unió és a NATO tagja. 1945 előtt amikor a nacionalizmus határozta meg mindkét állam politikáját, ez nem így volt.

Mégis figyelemreméltó, hogy Erdélyben nem alakult ki olyan drámai polgárháborús szembenállás mint az egykori Jugoszlávia területén. Mind a román, mind a romániai magyar elitben erős törekvés volt és van a kompromisszumra. Kérdés, hogy mit akar Orbán Viktor? Bottoni szerint Budapest központtal valamiféle új Közép Európát képzel el, amelyet egyesít a periféria nacionalizmusa. Ez nem feltétlenül sikerrel kecsegtető vállalkozás, de komoly politikai támogatást jelent, amellyel választásokat lehet nyerni Magyarországon.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!