Fontos

Aki látja ezeknek a kutyáknak a szemét, soha nem felejti el

Nem lehet üzlet a kóbor állatok problémája, vallja Mészáros Gabriella, aki 18 éve foglalkozik állatvédelemmel, jelenleg a Magyar Állatvédők Országos Szövetsége (MÁOSZ) elnökeként. Annak kapcsán beszélgettünk vele, hogy magához Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordult nyílt levélben az állatvédelem problémái miatt. Mészáros Gabriella elmondta, hogy évek óta várnak a reformokra, miközben szörnyű minden nap azzal álomra hajtania a fejét, hogy holnap megint kóbor kutyákat ölnek meg a gyepmesteri telepeken a helyhiány miatt. Az úgynevezett sintérbiznisz mellett arról is beszélt, hogy az állatvédők sem szentek: a civil szervezetek egy részére is jellemző az átláthatatlanság és a zavarosban halászás.

 

Egy éve egy konferencián azt mondta, hogy 2017-et a változás évének érzi az állatvédelem szempontjából. Ehhez képest 2018. március 12-én Orbán Viktornak küldött nyílt levelet, amelyet azzal kezd, hogy végső elkeseredésében fordult a miniszterelnökhöz.

Tavaly nem történt meg az a változás, amit szerettünk volna. Kijött az állatvédelmi törvény módosításának javaslata, amit már nagyon vártunk, hiszen 13 éves EU-s jogharmonizációs kötelezettséget kellene ezzel teljesíteni. Az új törvény azért is fontos lenne, hogy felhatalmazást adjon a kormánynak a kóbor állat rendelet megalkotására, amely 2010 óta készül. Szóval nagyon vártuk, hogy kijöjjön a törvény módosítása, de a tervezet nem jó, ezért kifogásokat emeltünk, és ránk fogták, hogy miattunk nem tud elkészülni a törvény. Emiatt pedig a rendelet is csúszik. Legutóbb szeptemberben vettünk részt ezzel kapcsolatban civil egyeztetésen, ahol a három országos állatvédelmi szervezet, a MÁTSZ (Magyar Állatvédő és Természetbarát Szövetség), a MÁOSZ – ezek ernyőszervezetek -, illetve a Herosz (Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédő Egyesület) egyhangúlag azt mondta, hogy a készülő rendelet jó, egészen európai színvonalú, egyetlen egy dolgot leszámítva. Még mindig, változatlan formában profitorientált lehet az ebrendészeti tevékenység, tehát a kóbor állatok közterületről való befogása. Pedig ez egy közfeladat, ami járvány- és közegészségügyi szempontból is fontos. Az egy dolog, hogy ennek végrehajtását az állam az önkormányzatok hatáskörébe utalja, az önkormányzatok pedig kiadják alvállalkozóknak, de akkor is az állam felelőssége, hogy el legyen látva. Ez a feladat kifejezetten igényli, hogy szakmailag és pénzügyileg is szigorú beszámolási kötelezettsége legyen annak, aki ezt a tevékenységet elvégzi. Egy gazdátlan, kóbor állat élete nem lehet üzlet.

Nonszensz az a jogi szabályozatlanság, ami a területet körülveszi.

Pedig én még tavaly is abban reménykedtem, hogy ez megváltozhat, és elérhet az ebrendészeti tevékenységre szánt közpénz végre a kutyákhoz.

Az Orbán Viktornak írt nyílt levele március 12-én kelt, kevesebb, mint egy hónappal a választások előtt. Sejtem, hogy mi fog válaszolni, de érkezett-e rá bármiféle reakció?

Természetesen semmi, nincsenek illúzióim.

Tavaly arról is beszélt, ha szép szóval nem megy, radikálisabb eszközökhöz kénytelenek nyúlni az állatvédelem ügyében. Mik lennének ezek?

Például ez volt az egyik: amikor az ember már a miniszterelnök úrnak kénytelen levelet írni. Nem akarok balhézni, megoldást szeretnék. A levél publikálásának is az volt az egyik oka, hogy elkerüljük ezt. Itt, ezen a területen vannak olyanok is, akik szeretnek balhézni, de mi nem szeretnénk.

 

Kire vagy kikre gondol?

A civil állatvédők sem szentek, vannak itt is vannak olyanok, akiknek a tevékenysége nem elsősorban az állatmentésre irányul.

Még mielőtt az állatvédőkről beszélnénk, térjünk vissza egy pillanatra erre a bizonyos sintérbizniszre, amit a levelében is emleget, és ha jól értem, kiemelt célnak tartja a felszámolását. Az a fő probléma, hogy a gyepmesteri telepek nem tudnak/akarnak elszámolni a tevékenységükért kapott pénzzel?

Aki munkát végez, kapjon pénzt érte. De senki nem kérdezi meg, hogy a kapott pénz mire megy. Például vegyük Nyíregyházát: a város 2010-ben 49 millió forintot fizetett ki ebrendészeti tevékenységre. Ki tudja, hogy a feladat ellátója ebből mennyit költött az állatokra, és mennyit a sarokházára? Ez a probléma. 2010-ben 49 millió forintból 300 állatot altattak el Nyíregyházán anélkül, hogy lenne bármiféle számla például az ehhez szükséges hatóanyagokról, miközben ezek tényleg milliós nagyságrendű tételt jelentenek. A sintérbiznisz lényege pont az, hogy nincs szigorú beszámolási kötelezettség, ezért tök jól élhet az, aki ezt a tevékenységet nem lelkiismeretesen látja el. Pláne azok, akik egyidejűleg akár 160 településsel állnak szerződéses viszonyban. Ilyen is van. Nem is tudjuk elképzelni, hogy ennyi településről hova, milyen módon helyezik el az állatokat. Szóval számtalan aggály felmerül a mostani hézagos jogszabályi környezetben, és mi ezt fel akarjuk számolni.

Rengeteg pénz van ezen a területen, csak nem jut el az állatokig.

Kóbor álatok vére tapad ezekhez az adóforintokhoz, hogy lehet ezt megengedni? Amíg ennyi állat elkerülhető halálával vagyunk kénytelenek szembesülni, addig nem lophatnak, nem élhetnek vissza ezzel emberek.

Mindezt úgy, hogy az elemzésük szerint a gyepmesteri telepek feladatainak egy részét állatvédő civil szervezetek végzik, miközben az állatvédelmi törvényben le van írva, hogy a kóbor állatok gondját a településeken az adott önkorményzatnak kell megoldania. Tehát Ön szerint gyakorlatilag arról van szó, hogy az önkormányzatok nem teljesítik ezt a törvényben foglalt kötelezettségüket?

Erről is szó van. És aki elvégzi, az is hanyag módon végzi el. De van olyan település, ahol nincs is gyepmesteri telep, hanem a helyi állatvédelmi civil szervezet végzi el a munkát, és ezért egy fillér finanszírozást sem kap az önkormányzattól. Ahol jól működik a gyepmesteri telep, például Budapesten, ahol helyhiány miatt már nem altatnak el állatokat, több civil szervezet mentési munkája tehermentesíti az Illatos utat. És nagyon sok kutya így is felelőtlen állattartók lakókörnyezetében marad.

Egyik tanulmányukban azt írják, hogy Magyarországon irreálisan magas a kóbor kutyapopuláció, a nagy részük pedig be sem kerül az ellátórendszerbe. Akkor honnan tudják, hogy hány kutyáról lehet szó?

Felbecsültük a létszámukat. Ez úgy néz ki, hogy körülbelül 2 millió kutya van az országban, ebből nagyjából 1,5 millió gazdis, azaz viszonylag felelős gazdánál van. Marad körülbelül 500 ezer kutya, becsléseink szerint ebből 400 ezer van felelőtlen állatartónál, és 80-100 olyan szegregátumokban, szociálisan hátrányos helyzetű településeken, ahol folyamatosan, kontroll nélkül szaporodnak. Közülük 20-22 ezer kerül be évente az hivatalos ellátórendszerbe, tehát a töredéke.

Ez mikori becslés?

Tavalyi. Emellett jelenleg körülbelül 40 ezer kutya van civil szervezetek gondozásában, olyanoknál, akik üzemeltetnek menhelyet, és olyanoknál, akik máshogy oldják meg az elhelyezésüket, például állatpanziókban vagy ideiglenes befogadóknál. Ebből az következik, hogy

jelenleg is van több tízezer, az utcán élő kutya, jellemzően a települések peremterületein.

Nagy létszámban vannak köztük olyan kutyák, akik teljesen el vannak vadulva, emberhez nem szoktak hozzá, őket csak kábítólövedékkel vagy csapdával lehet befogni.

Gondolom, ezekkel az állatokkal a gyepmesteri telepek sem nagyon bajlódnak.

Egyáltalán nem. Ők leginkább csak a települések belső részein felbukkanó, egy-egy kóbor állatot viszik el. A többiek ott maradnak a peremterületeken, és folyamatosan szaporodnak. Ha megnézzük az ellátórendszerben lévő állatok átlagéletkorát, akkor az 1,5-2 év. Tehát ha néhány éve elkapjuk és ivartalanítjuk az anyjukat, most nem lennének itt. Nem bonyolult, amikor az ember a kóbor állat problémát akarja feltárni: nem az égből pottyannak le ezek a kutyák, itt szaporodnak körülöttünk.

Arra van valamilyen adatuk vagy becslésük, hogy mennyi kutyát altatnak el a gyepmesteri telepeken?

Ebből az évi 20-22 ezer kutyából, akik az országban található összesen 103 gyepmesteri telepre bekerülnek – habár évről évre nő az élve kikerülések aránya -, még így is több ezer állatot altatnak el. És ezt csak az alapján tudjuk, amit a telepek bevallanak, lehet, hogy sokkal többről van szó. Rengeteg telepre be sem jutunk, mert nem engednek be.

Azt írják, hogy évi 4 milliárd forint közpénzbe kerül a gyepmesteri telepek fenntartása, miközben 2,1 milliárdból megoldható lenne a kóbor kutyák problémájának rendezése. Hogy jön ki ez az összeg?

Ez is becslés egyelőre. Ha abból indulunk ki, hogy 30-40 ezer állat van a már említett peremterületeken, akik szaporodnak, és folyamatosan termelik a problémát, az ivartalanításuk körülbelül 600 millió forintba kerül (harmincezerszer húszezer forint). A gyepmesteri telepek és az engedéllyel rendelkező menhelyek száma pedig körülbelül 150, ezek korszerűsítésére 10 millió forintot számoltunk, így jött ki 1,5 milliárd forint, összesen 2,1 milliárd. Nem egy egetverő összeg, főleg, hogy számításaink szerint 4 milliárd úgyis elmegy évente a helyzet kezelésére, azaz az állatok megölésére. Miért ne lehetne ennek a felét, legalább egyetlen egyszer fölhasználni arra, hogy megelőzzük a problémát?

Miért kell becsült adatokkal dolgozni a gyepmesteri telepek működését illetően? Miért nem lehet hozzáférni az adatokhoz?

Hiába a közérdekűek az adatok, sok helyen megtagadják a kiszolgáltatásukat, és mehetünk az ombudsmanhoz vagy a bíróságra, évekig tartó pereskedésre. De ezek olyan 90 százalékos pontosságú becslések, nem lövünk nagyon mellé.

Az önkormányzatnak nincs ellenőrzési kötelezettsége a telepek működésével kapcsolatban?

Semmi konkrétum nincs szabályozva, csak annyi, hogy az önkormányzat az első számú állatvédelmi hatóság.

Egyébként is meglepő, hogy az állatvédelmi törvény részletesen foglalkozik az állatvédelmi civil szervezetekkel, a gyepmesteri telepekről azonban kevesebb szó van, és a működésüket egy 1997-es rendelet szabályozza. Gondolom, ez sem segít. Mit szeretnének módosítani a törvényen?

Egyébként a kifogásolt részektől eltekintve az új törvény nagyjából rendben lenne. A legfontosabb az, amit szintén már nyolc éve kérünk, hogy a gyepmesteri telepeken található állatokra is kiterjedjen az állatvédelmi törvény hatálya, mert a tartásuk most kivitelezhetetlen lenne az ott előírtaknak megfelelően. De minket elősorban a kóbor állat rendelet érdekel, mert az szabályozná a területet.

A legnagyobb baj, hogy nincs rendes felelőse ennek a területnek.

Az állategészségügy és az állatvédelem momentán nem tartozik egyik minisztériumhoz sem. Több, egymástól teljesen eltérő minisztérium rendeletei befolyásolják, ezért minden joggal megy az egymásra mutogatás a szakhatóságok és a minisztériumok között. Ezért szorgalmazzuk, hogy legyen egy olyan felelőse a területnek, aki a nemzeti ebrendészeti stratégiát kidolgozza, és végig is tudja vinni. Levezényli a tárcaközi egyeztetéseket, mert így nagyon lassú a folyamat.

A levélben is kiemelte, hogy állatvédelmi kormánybiztosra lenne szükség.

Igen, mert egy csomó területen ez jól működik. Az állatvédelem mellett sok tekintetben nem váltottunk még rendszert, és ez nem a regnáló kormány hibája, hanem az egész politikai elit felelőssége, hogy nem foglalkozik olyan, a civil szervezetek által képviselt társadalmi ügyekkel, mint ez is, és hogy magára hagyja az embereket azokkal a hétköznapi problémákkal, amikkel küzdenek.

Nem elmúlt nyolcévezünk, nem erről van szó.

Én nemzeti érzelmű ember vagyok, nem a kormány vagy a Fidesz ellen szól ez a dolog, hanem a kutyákért. Aki úgy próbálja beállítani, hogy ennek politikai üzenete van, hogy jobbikos vagyok vagy Soros-bérenc… az marhaságot mond. Bár megmondom őszintén, szívesen lennék Soros-bérenc, ha adna 2 milliárd 100 millió forintot a területnek, és ebből megnyugtatóan rendezni tudnánk a kóbor állatok sorsát.

Tanulmányozták-e a problémára adott külföldi megoldásokat? Van-e olyan jó gyakorlat, amit át lehetne venni?

Tőlünk keletre általában még rosszabb a helyzet, de tőlünk nyugatra, például Ausztriában, Németországban, Nagy-Britanniában vagy Svájcban messze előttünk járnak az állattartási kultúrában. Néha azt gondolom, hogy évszázadokkal, nem is évtizedekkel. Németországban a terület egyszereplős, csak civil szervezetek látják el a munkát, akik fejpénzszerűen kapnak állami támogatást ezért, és mellette adományokat is gyűjtenek. Ez nagyon jó megoldás, mert ötvözi az állami finanszírozást a civil erőforrásokkal. Nálunk kétszereplős a terület, van a közpénzből finanszírozott gyepmesteri telep, meg a civil állatvédelmi szervezet. Franciaországban is ez a rendszer, és ott is van helyhiány miatti altatás. Szóval máshol is van baj, de az az ő gondjuk, én arra összpontosítok, ami itt van.

Amikor valaki bemegy ezekre a gyepmesteri telepkre, és látja ezeknek a kutyáknak a szemét, azt onnantól kezdve soha el nem felejti.

És nem tudjuk mi alapján eldönteni, hogy melyik kutyát mentsük meg. Minden állatvédelemmel foglalkozó ember tudja, hogy nem tudunk minden állatot megmenteni, és szörnyen fájdalmas ezeknek az állatoknak az elkerülhető halálával szembesülni, minden nap így kelni és feküdni.

Milyen lenne az Ön szerint ideális rendszer?

Nekem teljesen mindegy, hogy marad-e a kétszereplős terület, és hogy ki végzi el a feladatot, de nem lehet profitorientál. A lényeg az, hogy eljusson a pénz a céljához, esetünkben a kóbor, gazdátlan állatokhoz, illetve kiterjedjen az ebrendészeti tevékenység a peremterületeken élő kutyákra is. Ha belegondolunk, két-három év alatt egy átfogó ivartalanítási programmal megnyugtatóan lehetne rendezni a helyzetet. És akkor nem kellene elaltatni több ezer állatot, és több tízezret az utcán hagyni. Nem kellene, hogy azzal nőjenek fel gyerekek, hogy jött valaki a kocsmából, és elintézte a nem kívánt szaporulatot egy lavórral, egy zsákkal vagy egy lapáttal – van még pár módszer, de ezek a legelterjedtebbek – mert ez nagyon káros a társadalom mentális egészségére is.

Ön a MÁOSZ elnöke, de – ahogy említette is – létezik még egy országos állatvédelmi ernyőszervezet, a MÁTSZ. Miért van két ilyen szervezet, és mennyire működnek együtt?

Megmondom őszintén, mi sem tudjuk pontosan, hogy ez miért alakult így. 2003-ban alakult meg a MÁOSZ, akkor már megvolt a MÁTSZ, de valamiért szükségesnek érezték egy másik ilyen szervezet létrehozását. Mióta én vagyok az elnök, azóta együttműködik a két szervezet. Tizennyolc éve tevékenykedem az állatvédelemben, minden szereplőjét megismertem a területnek, higgye el, hogy mindent megtettem azért, hogy érvényre juttassam az állatvédelmi reformokat.

Hány állatvédő szervezet a tagja ezeknek az ernyőszervezeteknek, és akik nem azok, azokkal együttműködnek-e?

262 állatvédelmi civil szervezet van az országban, ebből ötven vagy hatvan tagja a MÁTSZ-nak, és 16-an vannak benne a MÁOSZ-ban.

Akkor nagyon sokan vannak, akik nem tagok.

Igen, de ez nem jelent semmit. Igazából az országos érdekképviselet szempontjából van jelentősége ezeknek a szervezetnek, illetve abban, hogy elindulhassunk nagyobb pályázatokon is. De vannak közös projektjeink azokkal is, akik nem tagok. Elvi és gyakorlati oldalról sem jelent nagy különbséget tehát, hogy valaki tag-e vagy sem. Az állatvédők közül öt-hat szervezet kivételével ebből a 262-ből mind egy hajóban evez: az állatokat képviseljük. És vannak sajnos olyanok, akik

nem végeznek mentési tevékenységet, de adománygyűjtésit viszont annál inkább.

Az a helyzet, mivel ennyire beteg a kiinduló, állami terület, ezért a hozzá kapcsolódó civil szféra is sajnos beteg. Azt gondolom, hogy ha az államit sikerül megreformálni, akkor automatikus bekövetkezés, hogy megtisztult a civil szféra is, és a szélhámosok vitorlájából ki tudjuk fogni a szelet. Nagy gondot jelentenek a szaporítók és az állatkínzók is, és itt megint arra tudunk kilyukadni, hogy az ivartalanítás az egyetlen, amivel elejét tudjuk venni ennek. Itt is az a baj, hogy a terület mindkét típusú szereplőjének, legyen állami vagy civil, nem feltétlenül az állatok a legfontosabbak. Ez azért szomorú, mert kifejezetten akadályozzák azokat a reformtörekvéseket, amelyeket szeretnénk megvalósítani. Szerencsére az embereket nem lehet sokáig hülyének nézni, a támogatók szeretnék tudni, hova került a pénzük és mi lett az állítólag megmentett állatokkal.

Kutytartás egy úgynevezett gyepmesteri telepen Forrás: MÁOSZ

Egyszerű állampolgárként mit tehetünk az állatvédelem ügyéért?

Három dolgot tehetünk: tájékozódjuk, tájékozódjunk és megint tájékozódjunk. Nagyon könnyű elhitetni az emberekkel, hogy egy cuki kutyának segítségre van szüksége, és sokan hajlandóak pénzzel is segíteni, csak ne felejtsünk el utánajárni, hogy hova kerülne az adományunk.

És ha kóbor állattal találkozunk vagy állatkínzást látunk?

Kóbor állatoknál hivatalosan a települései önkormányzatot kell megkérdezni, hogy ki az illetékes gyepmester, és ott megtenni a bejelentést. Állatkínzás esetén a rendőrséget kell hívni, de ha csak helytelen állattartást, tehát nem bántalmazást tapasztalunk, azt a települési jegyzőnek kell bejelenteni levélben. Az állatvédőknek itt csak közvetítő, közreműködő szerepük lehet, csak meg tudják kérni a tulajdonost, hogy mondjuk ne láncon tartsa azt a kutyát. A helytelen állattartás kivizsgálást hatósági állatorvos végzi, és ha bebizonyosodik, elkobozhatják az állatokat, viszont ebben az esetben is gyepmesteri telepre kerülnek.

De ha valaki ezt nem szeretné? Mert azok alapján, amiket az imént elmondott, én sem ezt választanám.

Ilyenkor érdemes egy civil szervezetet felhívni, viszont

nem tudunk minden kutyán segíteni, csak körülbelül minden ötödiken.

Jogtalanul éri az állatvédőket a vád, hogy hívtam őket, de nem segítenek. Ez igazságtalan, mert nincs kapacitás arra, hogy mindenkit befogadjunk. Én is két kutyát fogadtam be az otthonomba, de egy harmadikat már nem tudnék. Tudjuk, hogy nem jó, hogy nem vagyunk képesek az összes kutyán segíteni. De a civilek minden lehetőt megtesznek azért, hogy alternatív megoldásokkal elkerülhessék az állatok a gyepmesteri telepeket. Tulajdonképpen sok rossz közül kell kiválasztani a legkevésbé rossz megoldást.

A cikkben közölt képeket az elmúlt három évben, Hajdú-Bihar, Szabolcs és Borsod megyékben, települési önkormányzatokkal szerződésben álló gyepmesteri telepeken készítette a MÁOSZ.

Csengeri Szabóné: vagyon van, örökség nincs

A Független Hírügynökség több cikkben is foglalkozott Kósa Lajos különös, ezerháromszázmilliárd forintos ügyével, az azzal kapcsolatos 800 millió forintos ajándékozási szerződésekkel és az ügy más furcsaságaival.

Elsőként készítettünk telefonos interjút a Kósa Lajos által „csengeri háztartásbeliként” említett Szabó Gábornéval, aki jelenleg Svájcban tartózkodik, ahol betegségét kezelteti és   ügyeit intézi.

Szabó Gáborné a Független Hírügynökségnek ma telefonon azt mondta, hogy szemben a sajtóban eddig megjelent állításokkal, neki nincs külföldön vagyona, sem részvényei, sem vállalati részesedése. Az örökségi ügyben talán a legérdekesebb új fejlemény, hogy Szabóné szerint nem örökségről van szó, hanem vagyonról, melynek egy részéhez hamarosan hozzájut, s ebből kívánja rendezni a kapott baráti kölcsöneit valamint a Kiskun Tender Kft.-vel szemben fennálló tartozását.

Korábban szó volt arról is, hogy mind Kósa Lajost, mind pedig Orendi Mihályt beperelte külföldön a titoktartási szerződés megszegése miatt. Szabó Gáborné most azt közölte a Független Hírügynökséggel: Kósa Lajos valóban Svájcban írta alá a  titoktartási megállapodást. Kósa svájci látogatását bizonyító dokumentumokkal, filmfelvétellel a jövő hét elején áll elő Szabóné. Orendi Mihály Magyarországon, nevezetesen Debrecenben írta alá az okmányt. Erről nem kaptunk további információt.

Bevándorlásellenes kampány a kormányinfón

0

Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter a szokásos kormányülés utáni sajtótájékoztatón elsőként az Európai Tanács múlt heti két napos brüsszeli üléséről, illetve az ENSZ készülő menekültügyi dokumentumaival kapcsolatos kormányálláspontról beszélt. Egy kérdésre válaszolva Lázár azt mondta: nem tartja félelemkeltőnek vagy rasszistának a Fidesz új plakátjait, melyeken sötét arcbőrű emberek tömege és egy nagy stoptábla látható.

Brüsszelben Orbán Viktor miniszterelnök a bolgár elnökség határvédelmi csomagját azért nem támogatta, mert benne volt a menekültek szétosztása. Magyarország továbbra is vétózni fogja az egységes uniós álláspontot az ENSZ „migrációs paktumával” kapcsolatban.

Lázár a Budapestről kiutasított orosz diplomatával kapcsolatban beszámolt arról, hogy a lépés az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Theresa May kérésére, a Szkripal-üggyel összefüggésben történt.

Azzal kapcsolatban, hogy van-e Soros Györgynek és a szervezetei tevékenységének nemzetbiztonsági kockázata, Lázár János megismételte, hogy a kormány szerint Magyarországon 2000 fő dolgozik Soros embereként manipulációval és a közvélemény befolyásolásával, Brüsszelben pedig mintegy 100.

A választás után a kormánynak értékelnie kell ezeket a folyamatokat, mert a Nyílt Társadalom Alapítvány beavatkozik az EU politikájába – közölte Lázár.

Szó volt a kormány gazdasági sikereiről is: 3,8 százalékra csökkent a munkanélküliség, négymillió 441 ezer főre nőtt a foglalkoztatottak száma, ez 700 ezernél több mint 2010-ben. Megvalósult az ígéret, hogy egymillióval többen fognak dolgozni – fogalmazott Lázár, de a hiányzó 300 ezerre nem tért ki. A reálkeresetek 11 százalékkal nőttek, folyamatosan csökken a közmunkások, és nő a piaci foglakoztatottak aránya.

A kormány fontolgatja, és „az elkövetkező napokban” dönt arról, hogy a 12 ezer forintos téli rezsicsökkentést miként érvényesítse azokon a településeken, ahol nincs vezetékes gáz (illetve távfűtés).

Egy kérdésre válaszolva Lázár azt mondta: nem tartja félelemkeltőnek vagy rasszistának a Fidesz új plakátjait, melyeken sötét arcbőrű emberek tömege és egy nagy stoptábla látható.

Cseh fegyvereket fogunk gyártani

0

Cseh licensz alapján fog gyalogsági kézi lőfegyvert gyártani a HM Arzenál Zrt. – közölte a két honvédelmi miniszter. Az üzlet keretében 100 millió euró értékben 200 ezer fegyvert készítenek.

Tíz éves időtartamban 200 ezer gyalogsági kézi lőfegyvert fog gyártani a HM Arzenál Zrt. a Ceská Zbrojovka Export nevű cég licensze alapján – jelentette be a két tárcavezető, Simicskó István és Karla Slechtová.

Először az összeszerelés kezdődik Magyarországon, jövőre pedig a teljes gyártás a HM cégénél történik. Ez 200 munkahelyet teremt.

Simicskó szerint ezzel a döntéssel

„a magyar hadiipar újraindul”.

Azt is közölte, hogy a magyar hadiipar újraélesztése során azt szeretnék, hogy elsősorban a V4-es országokkal együttműködve alakítsák hadiipari kapacitásaikat.

Arról nem esett szó, hogy mely fegyvertípusról van szó. A patinás cseh gyártó szinte mindenféle kézifegyvert készít: pisztolyokat, hagyományos puskákat, gépkarabélyokat és gránátvető puskát, de még légfegyvert is. A Magyarországon gyártott fegyverekből a cseh haderő is részesülni fog.

A kormánynak falaz az ügyészség? – Czeglédy nem szólalhat meg

Hiába kért interjút a Független Hírügynökség az előzetes letartóztatásban lévő Czeglédy Csabától, és hiába egyezett bele a képviselőjelölt ebbe: az ügyészség nem járult hozzá a beszélgetéshez. Czeglédy korábban nyilvánvalóvá tette, hogy tudna a kormánynak kellemetlen dolgokról beszélni.

Lassan egy hónapja, hogy Czeglédy Csaba előbb kiszabadult az előzetes letartóztatásból, majd villámgyorsan visszakerült a börtönbe, mégpedig Szegedre. Az ügyről annyit érdemes felidézni, hogy adócsalással vádolják a szombathelyi ügyvédet, nevezetesen azzal, hogy az általa működtetett diákszövetkezet foglalkoztatottjai után nem fizette meg az adót, illetve a diákok bérét sem egyenlítette ki. Czeglédy emiatt kilenc hónapja került előzetesbe, miközben határozottan tagadja az ellene felhozott gyanúkat.

Fordulat látszott az ügyben akkor, amikor elindult az országgyűlési választásokon, és munkatársai segítségével össze is szedte a jelöltté váláshoz szükséges támogatói aláírásokat. Ennek következtében megszerezte a mentességet, és a törvényi előírásoknak megfelelően szabadon engedték, hogy részt vehessen a választási kampányban. Első útja a börtönből a Hír tv-be vezetett, ahol, bízva a nyilvánosság nyújtotta védelemben, hosszan beszélt saját ügyéről, annak – szerinte – manipulatív voltáról, de ezen felül említést tett arról is, hogy számos, Fidesz-ellenes dokumentummal rendelkezik.

Többek között az Elios-ügyről is kapott iratokat,

amelyeket még nem volt ideje áttanulmányozni. Nem is lett; már másnap megjelentek a nyomozók a lakásán és visszavitték az előzetesbe.

A történet attól is érdekes, mivel időközben egy másik képviselőjelöltté vált személyt is szabadon kellett engedni, az illetőt egy brutális gyilkossággal hozták összefüggésbe. Az ő esetében azonban nem látta indokoltnak a bíróság a fogva tartást, szabadon kampányolhat, nyilván egészen április 8-ig. Ebből a szempontból égbekiáltónak tűnik az a határozat, illetve bírósági döntés, amely Czeglédynek ugyanezt a jogot – egy kisebb súlyú bűncselekmény gyanúja mellett – nem biztosítja.

A Független Hírügynökség a történtek után a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságához fordult, hogy biztosítson lehetőséget a fogvatartott Czeglédy Csabával interjút készíteni. A sajtóosztály vezetője, Orosz Zoltán őrnagy – ha ezzel nem ártunk neki – rendkívül készséges és segítőkész volt, pont úgy, mint amikor Császy Zsolt esetében kértünk, és kaptunk engedélyt arra, hogy a börtönben készítsünk vele interjút.

Ismereteink szerint a kérésről nyilatkoztatták Czeglédy Csabát, aki

egyértelmű igennel válaszolt a kérésünkre, azaz szívesen állt volna a rendelkezésünkre.

Volna, mert mint kiderült: az ügyészség nem járult hozzá ahhoz, hogy Czeglédy megszólalhasson. Azt a hivatalos levelet juttatta el a büntetés-végrehajtáshoz és a védőügyvédhez, hogy „nem járul hozzá a sajtó útján történő nyilatkozattételhez”.

Az ügyészség lojalitását ismerve a hatalomhoz igazán nem lepődhetünk meg a döntésen; tudjuk, hogy Czeglédy tudna esetleg a kormánynak, Fidesznek kellemetlen dolgokról beszélni. Az ügyészség hozzáállását jól mutatja, hogy azon a tárgyaláson, amikor Czeglédy Csaba újbóli letartóztatásáról döntöttek, az ügyészséget képviselő jogász, szerintünk kiesve szerepéből, felrótta Czeglédynek, hogy szabadulása után nyilatkozatot adott a Hír tv-nek. Mert ugyan mi köze lehet az ügyészségnek, milyen alapon fogalmaz meg véleményt azzal kapcsolatban, hogy valaki szabad emberként mit csinál, hol szerepel, kinek nyilatkozik?

Lapszem – 2018. március 28.

0

Szerdán a Gedeonok és Johannák ünneplik a névnapjukat. Tovább melegszik az idő, 10-15 fok között alakul a legmagasabb nappali hőmérséklet. Lássuk a mai lapszemlét:

Magyar Nemzet: Menthetők lettek volna a Quaestor ügyfelei

A Quaestor számláin volt elég pénz a kisbefektetők vagyonának megmentésére – írja a Magyar Nemzet a Quaestor belső embereivel folytatott beszélgetések, a lap birtokába került nyomozati anyagok, illetve levelezések alapján. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki hosszú ideje kapcsolatban állt Tarsoly Csabával, azt ígérte közvetítőkön keresztül a Questornak, ha a külügy kiveheti a vagyonát, akkor megmentik a céget. A korábban Orbán Viktor elnöki tanácsadójaként is tevékenykedő Bende Gyöngyi, a Quaestor kommunikációs igazgatója, találkozott Szijjártó Péter első emberével, Benkő Szilárddal. Benkő a lap információi szerint azt kérte Bende Gyöngyitől, hogy engedjék ki a Magyar Nemzeti Kereskedőház 4 milliárd forintját, és akkor segítenek megmenteni a céget. Két nappal a találkozó után, 2015. március 9-én a kereskedőháznak elutalták a 3,8 milliárd forintot.

Népszava: Mészáros Lőrinc, a szerencsés bodrogi hajós

Bodrogkisfaludon az olcsón megszerzett borászat és pálinkafőzde után a kikötőt is bekebelezheti Mészáros Lőrinc – írja a Népszava hozzátéve, hogy Mészáros szállodát és éttermet is tervez a Bodrog partjára. Miközben a kormány épp most indít el Bodrogot is érintő, 4,6 milliárdos folyami turizmusfejlesztési programot. Mészáros Lőrinc a lap szerint alig egy évvel azelőtt vetette meg a lábát kezdett fejlesztésekbe a Bodrog partján, hogy a kormány hivatalosan is bejelentette a turisztikai programot.

Magyar Idők: Orbán Viktor a legalkalmasabb

A demokratikus legitimitás nélküli világelit és az általuk minden eszközzel meggyengíteni próbált nemzetállamok küzdelmében a magyar miniszterelnöknek központi szerepe van, mert politikájának társadalmi támogatottsága a nemzetállami koncepció életképességét bizonyítja. Emiatt támadják minden fronton – mondta a Magyar Időknek adott interjújában Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezetője. Németh szerint az ellenzéki pártok oldalán csak az erőlködés zajlik, és az nem elég program, hogy a kormány bukását akarják: perspektívát kellene mutatniuk a társadalom számára. Nem vallanak nyíltan színt, de a baloldali pártok a migrációt támogatják – mondta Németh a lapnak.

Magyar Hírlap: „Meg kell mutatni a választóknak, mit veszíthetünk”

Senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy egy ENSZ-ben a migrációval kapcsolatban készülő dokumentum nem lesz kötelező érvényű – mondta a Magyar Hírlapnak Kovács Zoltán kormányszóvivő. Kovács Zoltán szerint Magyarország a saját határainál be tudta bizonyítani, hogy megfelelő intézkedésekkel, vagyis a kerítésépítéssel, a szükséges számú emberi erőforrás és a jogi környezet biztosításával kezelhető az illegális migráció, ennek fenntartása szerinte a választások tétje. Arról is beszélt, hogy a külföldi újságírók elfogultak a magyar kormány ellen, kizárólag az ellenzéki média híreit veszik figyelembe a választási rendszerrel, az ellenzéki pártok lehetőségeivel és az általuk megfogalmazott vádakkal kapcsolatosan.

Van-e még atombombája Simicska Lajosnak Orbán ellen?

0

Az elmúlt hetekben sorra kerültek elő hírek a Fidesz vezető politikusaihoz kapcsolódó korrupciós ügyekről. Ezekről először legtöbbször a Simicska Lajos tulajdonában álló Magyar Nemzet írt. Ilyen ügy volt például

Ön mit gondol, számíthatunk még hasonló ügyekre a választásokig? Szavazzon!

This poll is no longer accepting votes

Új pártot alapít e Toroczkai László június 23-án a Mi Magunk zászlóbontásakor?

 

Meghalt Demján Sándor

1

Az egyik legismertebb magyar vállalkozó 75 éves volt.

Demján Sándor haláláról a család tájékoztatása alapján a Gránit Pólus csoport adott ki közleményt. A nagyvállalkozó hétfőn halt meg.

Demján Sándor 1943. május 14-én született Börvelyen. Szakmai karrierjét 1965-ben, a Fejér Megyei ÁFÉSZ-nél kezdte, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola elvégzése után. 1973-ban

ő indította a Skála áruházláncot,

az első piaci alapon működő áruházláncot a rendszerváltás előtt.

1986-ban megalapította a Magyar Hitelbankot, az ország első kereskedelmi bankját.

Az 1990-es évek közepén az ingatlanpiac felé fordult. Megnyitotta Budapesten a Bank Center épületét, ezt követően

létrehozta az ország első bevásárlóközpontját,

a Pólus Centert, majd a belvárosban a WestEnd városközpontot. Megépítette a Nemzeti Színházat, majd a Művészetek Palotáját.

Nevéhez fűződik a Gránit Pólus Csoport, a Gránit Bank, a TriGránit Csoport megalapítása, valamint a 2003-ban létrehozott Prima Primissima Díj.

Budapest városfejlesztésében betöltött kiemelkedő munkásságáért 2003 óta Budapest Díszpolgára. A hazai kultúra támogatásában, valamint a rászorulók felkarolásának érdekében végzett munkájának eredményeként az Emberi Méltóságért kitüntetésben részesült. 2013-ban megkapta a Magyar Érdemrend Nagykeresztjét.

Demján Sándor a Gránit Pólus Csoport alapító elnöke, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége ügyvezető elnöke, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke volt.

Cáfolja a rendőrséget a legújabb pénzmosási ügy kulcsfigurájának ügyvédje

0

Pénzmosás miatt folyik büntetőeljárás a „gyémántügy” kulcsfigurája ellen, ezt írta a Független Hírügynökségnek a férfi ügyvédje. Aki egyben cáfolta a rendőrséget és az ügyészséget, akik szerint azért nem tudták kihallgatni a férfit, mert megszökött. Mint írta: nem is akarták kihallgatni, pedig tudták, hogy lehet elérni.  

A Magyar Nemzet írt először arról, hogy egy magyar férfi FBI-védelem alatt áll az Egyesült Államokban, és a gyanú szerint szerepe volt abban, hogy az elmúlt években 3-4 milliárd euró, vagyis kb. 1300 milliárd forint szivároghatott ki Magyarországról arab és ázsiai országokban lévő számlákra. A lap szerint az amerikaiak azt gyanítják,

ez volt a nyertes uniós pályázatok „alkotmányos költsége”.

A lap azt írta: az FBI gyanúja szerint a pénzt jellemzően az MKB-ból vették fel, majd gyémántban vagy az arab világ párhuzamos bankrendszerén, az úgynevezett havalán keresztül vitték külföldre.

Az MKB ma bejelentette: pert indít, mert ezeket alaptalan rágalomnak tartja.

Az érintett férfi, F. Péter András ügyvédje közben közleményt küldött a Független Hírügynökségnek. Ebben azt írja: a férfivel szemben

„2014 óta pénzmosás miatt büntetőeljárás van folyamatban az NNI által közölt tényállás alapján”.

Az ügyvéd szerint a férfit „az évek óta húzódó eljárásban a nyomozó hatóság azonban annak ellenére nem hallgatta ki a mai napig, hogy védői útján amerikai lakcímét a nyomozó hatóság és a bíróság részére bejelentette, ahogyan annak ellenére sem történt meg kihallgatása, hogy a két állam közötti kölcsönös, protokoll tájékoztatás keretében a magyar hatóságok hivatalos tudomást szereztek arról, hogy Ügyfelünk az Amerikai Egyesült Államokban életvitelszerűen tartózkodik”.

A Nemzeti Nyomozó Iroda tegnap azt mondta: azért nem tudták kihallgatni a férfit, mert megszökött. Ügyvédje szerint viszont ez nem igaz. Azt írja:

„F. Péter Andrással a magyar nyomozóhatóság sem magyarországi tartózkodása idején, sem később, azaz a mai napig nem közölte a gyanúsítás tényét a büntetőeljárás szabályai szerint.”

Az ügyvéd szerint a férfi legálisan, az elfogatóparancs kiadása előtt hagyta el az országot, Amerikában tudta meg, hogy eljárás indult ellene. Ügyvédjei útján többször is jelezte, hogy a magyar hatóságok rendelkezésére áll, ennek ellenére nem kezdeményezték kihallgatását.

A közlemény szerint a férfi meghallgatása érdekében kezdeményezett jogsegély sorsára sem a Fővárosi Főügyészség, sem a Legfőbb Ügyészség nem adott az ügyvédjeinek tájékoztatást.

Az MKB perel az őt érintő cikk miatt

0

Az MKB Bank az üzleti jó hírnevének súlyos sérelmét jelentő, alaptalan rágalomnak tartja a Magyar Nemzetnek a bankra vonatkozó állításait, ezért rágalmazás miatt büntető feljelentést tesz a cikk kapcsán – tudatta az MKB. Az állítólagos 3-4 milliárd euró összegű pénzmosási ügy áll a háttérben.

A Magyar Nemzet hétfőn írt arról, hogy az FBI egy védett magyar tanú ügyében arról nyomoz, hogy Magyarországról 3-4 milliárd euró összeget vittek ki és mostak tisztára. Olyan pénzt, amelyet uniós támogatásokból szereztek. A pénzt az MKB-ból és más, kormány által ellenőrzött pénzintézetből vették ki – írta a lap.

A magyar bankrendszer jogszerű működésébe vetett általános állampolgári bizalom megerősítése, valamint az ügyfelek MKB Bankkal kapcsolatos bizalmának fenntartása és a bank üzleti hírnevének megvédése egyaránt megköveteli, hogy a bank határozottan visszautasítson minden olyan próbálkozást, melynek célja az, hogy a nevét lejárató kampányokba belekeverjék, a bankot politikai célokra – eszközként – használják – áll az MKB közleményében.

A bank szerint az összeg se stimmel. Míg a cikk szerint „ezerháromszázmilliárd forintnak megfelelő összeg szivároghatott ki Magyarországról”, addig az MKB szerint az elmúlt három évben, szigorúan ellenőrzött, többségében intézményi ügyfelek által kezdeményezett – 250 ezer eurót meghaladó egyedi készpénzes kifizetés keretében – mintegy 18 milliárd forintot vettek fel ügyfeleik a kirendeltségeikben.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!