Fontos

Nem támogatta a Fidesz a csalások elleni küzdelmet

0

Ujhelyi István szocialista EP-képviselő szerint a Fidesz nem szavazta meg az Európai Parlamentben a csalás elleni küzdelemről szóló 2016-os jelentést.

A képviselő közleményében azt írja:

„a Fidesz megint a korrupció mellett szavazott Brüsszelben”.

Szerinte ahhoz már hozzászoktak, hogy a fideszes EP-képviselők „bárgyú sorosozással” érvelve „gyáván” tartózkodnak, vagy akár saját pártcsaládjukkal, az Európai Néppárttal is szembe menve nem-mel szavaznak a civil társadalmat, az emberi jogokat, az európai értékek védelmét vagy a sajtószabadságot érintő kérdésekről.

Ujhelyi azt írja, olyan is volt már, hogy „a korrupcióellenes fellépések kapcsán egyszerűen sunyítanak a kormánypárti politikusok és inkább a korrupció elfedését pártolják szavazataikkal”, és szerinte most is ez történt. A Fidesz képviselői ugyanis, ahogy fogalmaz, „tulajdonképpen egyedül” a Néppártból,

tartózkodtak az EU pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről szóló 2016. évi jelentés megszavazásakor.

Pedig volt olyan fideszes képviselő, aki a szakbizottság véleményét még támogatta egy korábbi szavazáson – a vélemény kiemelte többek között az Európai Ügyészség fontos szerepét.

Ujhelyi szerint a Fidesz ezzel nem támogatta, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok között szorosabb legyen az együttműködés például a sokmilliárd eurós kárt okozó áfa-csalások felderítése érdekében, és nem támogatták egy olyan adatbázis kiépítését sem, amely tartalmazná a tagállami szabálytalanságokat, például a közbeszerzések kapcsán.

Ahogy az MSZP-s EP-képviselő fogalmaz: „A Fidesz nem támogatta az Európai Ügyészség mielőbbi elindulását, de tartózkodásával nem támogatta azt sem, hogy a tagállamokat rászorítsák az OLAF-vizsgálatok eredményeinek hatékonyabb figyelembe vételére és az ezek alapján megtett vádemelési javaslatok számának növelésére.”

Több százezer forintos csúcsmobilt kaptak a képviselők

A tegnapi eskütétel mellé ajándék is járt: a parlamenti képviselők csúcskategóriás mobiltelefont is kaptak.

A hvg.hu vette észre, hogy már az alakuló ülésen megkapták új mobiltelefonjukat a parlamenti képviselők. Méghozzá nem is akármilyet: a lap fotósa az Apple legújabb csúcsmodelljéről, az iPhone X-ről készített képeket a padsorokban.

Jelen pillanatban ez az egyik legdrágább telefon,

az ára 270 és 326 ezer forint között mozog.

Nem mindenki kapott iPhone X-et: akinek ez nem tetszett, az választhatta a Samsung csúcsmodelljét is – mondjuk annak ára is hasonló tartományban mozog.

Az Indexnek aztán több parlamenti képviselő is megerősítette, hogy valóban voltak, akik ilyen csúcskategóriás telefont kaptak, de egyelőre nem mindenki.

Az Index meg is találta azt a közbeszerzést, amely alapján a telefonokat beszerezhették. Eszerint a Telekom

520 millió forintért szállít 250 darab iPhone-t,

vagy azzal egyenértékű készüléket, 145 prémiumkategóriás androidos telefont és 413 darab középkategóriás telefont, valamint 700 SIM-kártyát.

Vagyis ez

összesen 808 készülék, miközben parlamenti képviselőből csak 199 van.

Így aztán úgy tűnik, a csúcskészülékekből a stábtagoknak is bőven jut majd.

Azt most ne firtassuk, hogy miért kellett több mint 100-zal több telefon, mint SIM-kártya. Lehet, arra számítanak, hogy néhány képviselő, vagy valamelyik stábtag összetöri az új telefonját, és akkor másikra lesz szüksége. Az már más kérdés, hogy a különböző vállalatok, amelyek céges telefont biztosítanak alkalmazottjaiknak, az összetört telefonok cseréjét már nem szokták finanszírozni.

De az adóforintokból, úgy tűnik, jut erre is.

Hadházy nem adja fel

Az LMP korábbi társelnöke az egyetlen, aki tegnap nem tette le a képviselők számára kötelező esküt a parlament alakuló ülésén. Azt mondja: annak lett volna akár nemzetközi visszhangja is, ha valamennyi ellenzéki párt egységesen, összefogva, távol marad az alakuló üléstől, és nem teszi le a kormánypárti képviselőkkel egy időben az esküt.

 

Egyelőre sem szavazati joga, sem fizetése, és bizottsági helyet sem kaphat.

Tisztában voltam ezzel, amikor a távolmaradás mellett döntöttem. A korelnök úr nyitott kapukat döngetett, amikor ezzel fenyegetett. Le fogom tenni egy alkalmas időpontban az esküt, de semmilyen tisztségre – sem a pártomban, sem a frakcióban – nem szándékozom pályázni.

Tudható, mikor készül esküt tenni?

Ahogyan most is el akartam kerülni, hogy egy időben kelljen esküt tennem a Fidesz padsoraiban helyet foglaló tisztességtelen, korrupt politikusokkal,

nem fogok ugyanazon a napon esküre jelentkezni, amikor a miniszterelnök és a kormány tagjai

teszik majd le a hivatali esküjüket. A mandátumomat felvettem, a törvény elegendő időt hagy arra, hogy megtaláljam a megfelelő időpontot.

Folytatni fogja az előző ciklusban elkezdett korrupciót leleplező kampányát?

Meggyőződésem, hogy folytatnom kell tovább. Ahová eljutnak ezek az információk, főleg a fővárosban, ahol még van működnek ellenzéki orgánumok is, ott elgondolkodnak az emberek, vajon ilyen politikusokra kell-e bízni az országot. Vidéken, ahol csak a közmédiából tájékozódhatnak az emberek, persze más a helyzet.

Nem érzi, hogy szélmalom harcot folytat?

Egyáltalán nem. Jelenleg negyven feljelentésem fekszik a hatóságok előtt, ebből tizenkettőben nem tudták megtagadni a nyomozást. Az OLAF által feltárt visszásságok közül öt esetben folyik eljárás. Az az érzésem, hogy az új kormány hamarosan nekimegy majd azoknak a még tőle független médiumoknak, amelyek nem tartoznak az irányítása alá. Nem akarja a Fidesz, hogy legyen az országban olyan sajtótermék, amelyben megjelenhetnének a nyomozások leleplező eredményei. Ezért is gondolom, hogy az ellenzék számára a következő időszak egyik legfontosabb feladata lenne mindent elkövetni azért, hogy

Magyarország is csatlakozzon az európai ügyészséghez, és kiharcolja a közmédia függetlenségét.

Gondolja, hogy ehhez elég erős a mai ellenzék?

Önmagában biztosan nem. De ha maga mellé akarja – és tudja – állítani a civileket, a Mi vagyunk a többség hívó szavára utcára menni is hajlandó tömegeket, talán nem reménytelen.

A nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy hisz az ellenzéki erők összefogásában.

Nem abban az összefogásban hiszek, amit a választások előtt tapasztaltunk. Abban azonban igen, hogy a tömegek támogatásával ki lehet kényszeríteni bizonyos változásokat. Abban is hiszek, hogy egészen más lett volna a parlament alakuló ülésének nemzetközi visszhangja, ha

az ellenzéki pártok tiltakozásul hajlandók lettek volna egységesen távol maradni a „szertatástól”.

Ha később, egy adandó alkalommal, külön tettünk volna mindannyian esküt. Számos fórumon elmondtam, hogy a Fidesz kétharmados győzelmének is az együttműködés hiánya volt az oka. Nagyvonalúbban kellett volna támogatnunk egymást, de ennek minden pártban elsősorban azok a politikusok voltak a gátjai, akik akarva, akaratlanul a Fidesz malmára hajtották a vizet. Ez nem azt jelenti, hogy valamilyen „borítékkal” bárkit megvettek volna, pusztán vélt pártérdekekre hivatkozva gátolták a megállapodásokat.

Mit gondol, a következő négy esztendőben képesek lesznek ezeken a pártérdekeken felülemelkedni az ellenzéki pártok?

Ha nem, akkor négy év múlva sem lesz esély a mai kormányzó pártokat leváltani. De nem valamiféle újabb összefogásra gondolok. Kivétel nélkül

minden ellenzéki pártnak meg kell újulnia

és szembe kell néznie önmagával, a múltjával, a jelenével. A mostani vereségnek is – a szabad közmédia hiánya, az aránytalan kormánypropaganda mellett – a megújulás elmaradása volt az elsődleges oka.

Ez igaz az LMP-re is?

Arra is.

Külföldi kutatók féltik a magyar civil társadalmat a Stop Sorostól

0

28 ország 77 egyetemi oktatója és kutatója nyilatkozatban állt ki a magyar civil társadalom függetlensége és a Magyar Helsinki Bizottság mellett.

Az aláírók a május 9-én közzétett, több nyelven elérhető nyilatkozatukat azzal kezdik, hogy a magyar civil társadalom jelenleg a puszta létezését is érintő fenyegetéssel néz szembe. Azt követelik, hogy a magyar kormány azonnal szüntesse be a magyar civil társadalom zaklatását, és ne lehetetlenítsék el a civil szervezetek munkáját Magyarországon.

A szövegben kiemelik a Stop Soros névvel illetett törvénycsomagot, amelyet a tervek szerint még májusban elfogadhat az Országgyűlés, és amely a professzorok szerint rendkívül káros hatással lehet a civil társadalomra, és azoknak a menedékkérőknek a helyzetére is, akiket ezek a szervezetek megsegítenének.

Külön írnak a Magyar Helsinki Bizottságról, amely az aláírók szerint egy kiemelkedő emberi jogi szervezet, és „az ilyen civil szervezetekre minden államnak büszkének kellene lennie, ahelyett, hogy az elhallgattatásukra törekszik”, hiszen a demokrácia és a jogállamiság nem képzelhető el erős és független civilek nélkül.

„A Magyar Helsinki Bizottsághoz hasonló civil szervezeteket érő fenyegetések magát a demokráciát is fenyegetik”

– írják.

Az oktatók saját kormányaikat és egyetemeiket is arra kérik, hogy álljanak ki a civil társadalom ellehetetlenítését célzó magyar jogszabályok ellen, és nyilvánítsák ki szolidaritásukat a magyar civil szektorral szemben.

Közeli a konfliktus Orbán és az EU között

Egyre kevesebb uniós diplomata bízik abban, hogy a kormányfő most már visszavesz a hangból, miután a kampányban a migrációra és külföldi hatalmak állítólagos gonosz befolyására épített.

Nagyon közeli konfliktusra számít a Financial Times Brüsszel és Budapest között, mivel az új Országgyűlés várhatóan igencsak gyorsan jóváhagyja majd a Stop Soros-csomagot. A tervezet Orbán hadjáratának része az üzletember ellen, aki pártfogóból szörnyeteg lett a miniszterelnök szemében. Így most korlátoznák azoknak a civil csoportoknak a működését, amelyeket bevándorlásbarátnak minősítenek. Emberi jogi szervezetek máris tiltakoztak, és ha átmegy a javaslat, jogi következményekkel lehet számolni az EU részéről.

Egyre kevesebb uniós diplomata bízik abban, hogy a kormányfő most már visszavesz a hangból, miután a kampányban a migrációra és külföldi hatalmak állítólagos gonosz befolyására épített. A borúlátóak egyre nagyobb tábora ezzel szemben úgy véli, hogy a vártnál nagyobb győzelem csak még jobban felbátorítja a politikust. Lengyelországgal az igazságszolgáltatás reformja miatt van viszálya az uniónak, a feszültség erősödik és a kérdés lassan szétszakítja a szervezetet.

A New York Times viszont szélsőjobbosként mutatja be Orbán Viktort

az új parlament megalakulása alkalmából, hozzátéve, hogy az EBESZ szerint a Fidesz szabad, de nem tisztességes választáson nyert kétharmadot.

Politikai mondandója uralja a közmédiát, valamint a tantervet, de követői ellenőrzik a sajtó jelentős részét, az egyetemek javát és a kultúrát. A hatalmat az ideológiai állhatatosság elé helyezte, így sodródott az évtizedek során liberális ellenzékiségből a szélsőjobbra. A magyarok körében népszerű, részben a gazdaság teljesítménye miatt. Ám közgazdászok megkérdőjelezik, hogy csoda történt volna, mivel például a statisztikák magukban foglalják a külföldön dolgozókat is.

Orbán a választási hadjárat során nem árulta el, hogy mire készül, de elégtételt helyezett kilátásba a bírálóival szemben. Idetartozik a Stop Soros-csomag, továbbá az is, hogy egy sor bíró máris lemondott a felbátorodott Fidesz szövetségeseinek nyomására.

Lapszem – 2018. május 9.

0

Szerdán az elmúlt napokhoz képest hűvösebb, borult időre lehet számítani, és több helyen lehet zápor, zivatar is. A Gergelyek ünneplik névnapjukat, és ma van az Európa-nap is, a lapszemle pedig már megérkezett:

Népszava: Az elbocsátás luxusa a hatvani kórházban

Ágyszám csökkenésére hivatkozva kirúgtak két nővért és egy traumatológust, miközben hirdetésükben épp ilyen szakembereket keresnek a hatvani Albert Schweitzer kórházban – írja a Népszava. A lap szerint a hatvani kórházban csakúgy, mint máshol, folyamatosan szakemberhiánnyal küzdenek, és az ápolók már így sem tudják kivenni a pihenőnapjaikat. Mindhárom dolgozó esetében felmerült, hogy politikai és nem szakmai okok állnak az elbocsátások mögött.

Magyar Idők: Káosz az Országos Bírói Tanácsban

Fegyelmi eljárás várhat az Országos Bírói Tanács elnökére, ha a testület feloszlik, egy másik tagja pedig érintett lehet a Budaházy-ítélet körül kialakult botrányban, ami miatt nyomozást indított az ügyészség – mondták a Magyar Időknek igazságügyi források. Mivel többen is kiléptek a szervezetből, legutóbbi ülésükön még arról is vita alakult ki, hogy egyáltalán határozatképes-e a testület. Az Országos Bírósági Hivatal álláspontja szerint nem, de az ületést ennek ellenére megtartották. A Magyar Idők informátorai szerint az OBT elnökének különös érdeke fűződik ahhoz, hogy a testület tovább működjön, a Budapest Környéki Törvényszéket vezető Hilbert Edit ellen ugyanis – ha az OBT nem biztosítana neki mentességet – fegyelmi eljárás indulna.

Világgazdaság: Rövidíti a várólistát az egynapos sebészet

A márciusban publikált váró­listaadatokhoz képest májusban 551 beteggel többen, összesen 28 376-an vártak valamilyen műtéti beavatkozásra a hazai kórházakban – írja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adataira hivatkozva a Világgazdaság. Továbbra is a legtöbben, 11,5 ezren szürkehályog-műtétre várnak. A beavatkozásra az átlagos várakozási idő 92 nap, a második leghosszabb várólista a térdprotézisműtétre várakozóknál van, itt márciushoz képest 136 beteggel nőtt a várakozók száma. Magyarországon az OECD-adatok szerint a várólisták nem is olyan hosszúak, mint sokan gondolják, de talán nálunk a legnagyobb a különbség a reálisabb képet mutató medián várakozási idő és az átlagos várakozási idő között – mondta Kincses Gyula egészségpolitikus a Világgazdaságnak. Ennek csökkentésére az egynapos sebészeti eljárások fejlesztése lehet az egyik megoldás – írja a lap.

A zivatar miatt kurta lett a többezres tüntetés

0

A Mi vagyunk a többség mozgalom által szervezett tüntetés valamivel 18 óra után kezdődött a Kossuth téren. Sokkal kevesebben gyűltek össze, mint az előző két alkalommal, amikor több tízezren tiltakoztak. Most több ezren lehettek.

Az első felszólaló Lukácsi Katalin azt mondta, menjenek közel a tüntetők a parlamenthez, hiszen

„miénk ez az épület.”

Egy hónapja, hogy újabb kétharmadot szerzett a Fidesz – mondja Lukácsi, mire fújolni kezdett a tömeg.

Reményt ad, hogy sok a fiatal – teszi hozzá. Köszöni, hogy ők bíznak az országban és tüntetnek miatta.

„Az ország a tiétek, nem azoké, akik félelmükben rendőrsorfal mögé bújtak a parlamentben.”

„Volt egy álmom” – kezdte beszédét Gyetvai Viktor diáktüntető. Olyan országban akar élni, ahol nem lesznek milliárdosok a miniszterelnök haverjai, nem szalámizzák le az ellenzéket, nem borul narancssárgába az ország, a fiatalok nem akarnak külföldre „menekülni.” Volt egy álma, ahol nem maradhat fent egy ilyen maffiakormány, az álma elbukott.

Gyetvai is ellenzéki összefogást sürget, de fontos az állampolgári aktivizmus. Most kell elkezdeni, vagy most kell elmenni.

„Maradunk és cselekszünk, vagy kussolunk, és elmegyünk?”

tette fel a kérdést.

Hidvégi B. Attila (Romnet) azt kéri számon, miért gondolják az állami vezetők, hogy a romák 600 év alatt nem tudtak integrálódni, miért kérdés, hogy erőforrások vagy tehertételek-e, hogy merülhet fel, hogy szétosszák őket Európában. Miért a cigányságot okolják a Fidesz kétharmados győzelméért? Nem minden cigány szavazata megvehető, ahogy nem minden nyugdíjas adta el a szavazatát Erzsébet-utalványért vagy gázártámogatásért.

Itt az idő komolyan venni a romákat

– üzeni.

Lakatos Béla, Ács polgármestere (korábbi fideszes politikus, aki a Momentum színeiben indult a választáson) arról beszél, hogy vidéken polgármesternek lenni ellenzékben nehéz dolog. Mindenhonnan rosszat kapnak. Azt mondja, nagyon meg kell alázkodni, hogy a településen lehessen fejleszteni.

Olyan emberekkel szemben vesztett a saját településén, akik be sem tették a lábukat Ácsra. Olyan elkeseredett volt, hogy be akarta fejezni.

„Nem hiszem el, hogy az Erzsébet utalvány meg a migránsozás többet ér, mint a helyben végzett munka.”

Nem lehet elég, még többet, még jobban kell csinálni. El kell hitetni a vidékiekkel, hogy aki helyben dolgozik, segít az embereknek, ő a fontos, nem a migráns, akit nem láttunk soha.

Ezt követően eleredt az eső és a tüntetők távozni kezdtek a térről.

Egy részük visszament a Parlament elé, és azt kiabálták, hogy mocskos Fidesz. Tripla rendőrsorfallal állnak szemben.

Bűnözőket védtek! – skandálják a tüntetők a rendőröknek. Néhány százan maradhattak.

A „halálraítélt” kálváriája 2. – A kivégzés

Egy nyolcvanöt éves, nemzetközi szaktekintélynek számító történészt a bürokrácia kiírta az élők sorából. Egy devizahiteles lakáslízing tartozás miatt alakult úgy, hogy törölték a választói névjegyzékből, és érvénytelenítették a társadalombiztosítási számát. A napokban levelet kapott: számíthat a kilakoltatásra is. Joggal gondolhatta, ezzel halálra ítélte a társadalmi bürokrácia.

 

Beláthatatlan következményei vannak, amikor az ember úgy hoz valamilyen döntést, hogy nincs tisztában annak minden következményével.

– Nekem is vén fejjel kellett ezt megtanulnom – sóhajt egy mélyet és eldörzsöl egy könnycseppet a szeme sarkában.

Strassenreiter Erzsébet igazi tudós asszony. Ma nála senki nem tud többet a szociáldemokrácia múltjáról és jelenéről, Kéthly Anna életútjáról, a szociáldemokraták tündökléséről és bukásáról. Csak éppen azzal nem számolt, hogy a történelem ismétli önmagát: ahogyan a Horthy korszakban szemrebbenés nélkül utcára lehetett tenni az adósokat, ez ma sincs másként.

– Pedig mennyi cikket írtam erről! Mindenki csak a másikról gondolja, hogy azzal megtörténhet a legrosszabb, de vele nem…

– Alá kellett írnia azt a hitelszerződést?

– Egyetlen fiam van. Ő kért meg rá, hogy segítsek neki. Ebből a pénzből akarta megalapozni a családja jövőjét. Három gyereket nevelt, jó állása volt, sokat is keresett. Azt mondta, ne féljek, ő majd rendszeresen fizeti a törlesztéseket. Most kilakoltatással fenyegetnek. A fiam rossz döntései vezettek ide.

– Az ember könnyen gondolhatja, ha jól megy a sora, nagy baj nem történhet…

Bélával már „régi” telefonos ismerősök vagyunk, jó ideje próbálom megérteni, hogyan hozhatta ilyen helyzetbe az édesanyját.

– Amikor leszerződött a mama lakására, tudnia kellett, ha nem fizeti pontosan a részleteket, az ő lakását veszik el.

– Ezzel tisztában voltam. De úgy gondoltam, ha jön valami bevétel majd megint fizetek. Sok mindennel próbálkoztam, volt, ami úgy tűnt bejöhet, aztán mégsem. Tönkre ment a cégem, nekünk is a három gyerekkel mindig kisebb és olcsóbb lakást kellett bérelnünk.

– Az idős édesanyját könnyelműség volt ilyen helyzetbe hozni.

– Egyszer havonta 140, máskor 170 ezret kellett volna törleszteni az OTP Lízingnek. A csőd után reményem sem volt havonta ennyit törleszteni. A megélhetésünk is veszélybe került. Évek óta kerestem valami megoldást. A felvett összeget már régen visszafizettük, 2015-ben, amikor új megállapodást szerettem, volna kérni, azt mondták, akkor tárgyalhatunk, ha befizetek egy összegben újabb 3,5 milliót. Ennyi pénzem nem volt.

– Ilyen egyszerű?

– Ilyen egyszerű.

Korábbi cikkünkben arról is írtunk, hogy az idős asszony háziorvosa vette észre, érvénytelenítették betege TAJ-számát.

– Ez annyit jelent, hogy nem is kaphat orvosi ellátást? – kérdeztem dr. Szomolányi Borbálától, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő jogi főosztályának vezetőjétől.

– Ellátás minden magyar állampolgárnak jár. Amikor a háziorvos ellenőrzi a jogviszonyt, és „piros lámpát” jelez a rendszer, akkor arra kell következtetnie, hogy a beteg biztosítási jogviszonya rendezetlen.

– Régi betegéről van szó, akiről tudja, hogy nyugdíjas. Nyugdíjasnak is lehet „rendezetlen” jogviszonya?

– Lehet. Erről egy 1997-es törvény rendelkezik, amely kimondja, hogy Magyarországon kizárólag azok az idős emberek jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, akik saját jogon kapnak nyugdíjat, vagy arra valamelyik hozzátartozójuk révén jogosultak. Ennek pedig az a feltétele, hogy az illető tb szempontból belföldinek minősüljön.

– Lehetséges, hogy egy magyar állampolgár, aki évek óta ki sem teszi a lábát a lakásából, egyik napról a másikra elveszítse a „belföldiségét”?

– A „belföldiség” fogalmát az 1992-es, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény határozza meg. Azokra a magyar állampolgárokra terjeszti ki a „belföldiség” fogalmát, akik bejelentett lakóhellyel rendelkeznek. Még ide lehet sorolni a bevándoroltakat, a letelepedett jogállásúakat és a menekülteket, oltalmazottakat is.

– Egy nemzetközi hírű, elismert, magyar tudósról beszélünk…

– Ha bepirosodott a TAJ-száma, az arra utalhat, hogy nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel.

– Ennek ellenére jár neki orvosi ellátás?

– Természetesen jár. Jogilag hajléktalan lett, a hajléktalanok alapellátó központjait kell igénybe vennie.

 

– Azt ugye tudja, hogy az édesanyját hajléktalanná tette? – Béla tisztában van ezzel, de látszólag nem ez foglalkoztatja:

– Hibáztam, amikor nem bankkölcsönt vettem fel. Hibáztam, amikor elhittem az ügyintézőnek, hogy előnyös egyezményt kötünk. Nem figyeltem oda, hogy ezzel a szerződéssel a lakása az OTP Lízing kezébe kerül. Ha egy banknak tartoztunk volna, legfeljebb követelhette volna a jussukat, míg a Lízing cég birtokon belül van, édesanyámat bármikor ki is teheti onnan. Senki nem mondta el nekem, hogy mi a két szerződési forma között a különbség. Ha ezt tudom, soha nem kötök megállapodást lízing céggel.

– A hitelfelvevő kötelessége tájékozódni.

– Akkor, 2005-ben mindenki azt tanácsolta, hogy a svájci hitel és a lízing a legjobb megoldás. De akik akkor ezt ajánlották, ma nincsenek sehol, vagy ha netán még ott dolgoznak, elintézik egy vállrándítással.

Meg kell hallgatni természetesen a másik felet is. Egy március 19-én keltezett levélben az OTP Lízing Zrt. vezérigazgatója, Szántó Csaba, részletes levélben indokolta meg, miért fogyott el részükről a türelem. Levélváltások sorát idézte, és természetesen az adóst – illetve rajta keresztül a fizetésképtelenné vált R. Bélát – okolta a történtekért, aki évekig jelét sem adta a fizetési szándékának.

Egy évvel ezelőtt úgy látszott, mindkét fél számára elfogadható megállapodás volna, ha egy „hitelképes” személy – R. Bélát már nem tekintették annak -, újabb lízing megállapodást kötne a lakásra. Talált is a család valakit, aki átvette a szerződéshez szükséges dokumentumokat, de amikor megtudta, hogy mintegy 18 millió forintnyi adósság törlesztését kellene vállalnia, visszakozott. Ez jóval több volt annál a 13 millió forintnál, amelyet a család – a 12 milliós hitel törlesztéseként már befizetett 16 millió forinton felül – felajánlott az OTP Lízingnek.

Itt megfeneklett az ügy. Az idén, január 10-én megindították az ingatlan kiürítésére irányuló végrehajtási eljárást, az idős asszonyt kijelentették a lakásából. Ám hagytak egy kiskaput: április 15-ig „türelemmel” lesznek, ha valaki jelentkezik a mintegy 18 millió forintos szerződés folytatására. Akkor eltekintenek a kilakoltatástól.

 

Amikor tartozásról van szó, akkor csak a pénznek van szerepe. Fizet, vagy nem fizet az adós? Nem számít a kora. Nem számít az életműve. Nem kell tekintettel lenni a lakásban évtizedek munkájával felhalmozott pótolhatatlan történelmi dokumentumok sorsára. Arra sem, hogy – talán éppen a hitelező egyik alkalmazottjának rossz tanácsa – hozta ilyen helyzetbe az érintetteket.

Egy határon túl nincs türelem. Nincs méltányosság. Egy lízing cégnek nem kötelessége a 85 éves adóssal élete végéig tartó méltányos lakbérről tárgyalni. Birtokon belül van, töröltetheti a „belföldiségét”, elvetetheti a választói jogát.

Hajléktalanná, földönfutóvá teheti, noha a beteg, idős asszony mozdulni is alig tud. Kilökheti a társadalomból. Jogi értelemben a semmibe.

Magyarország, 2018. május 8.

A fideszes Hörcsik családnál kitaposott út vezet az uniós támogatásokhoz

A fideszes Hörcsik Richárd képviselő fia, unokaöccse és titkára is uniós pénzből kialakított turisztikai épületeket használnak saját céljukra. Százmilliós összegből újították fel az épületeket.

A fideszes (valamikor MDF-es) parlamenti képviselő, Hörcsik Richárd református lelkész családi-ismeretségi köre jól profitált az európai uniós támogatásokból – derült ki a Hír TV összeállításából.

Hörcsik unokaöccse a nagyszülői házból alakíthatott ki vendégházat a borsodi Göncruszkán, a lelkész fia borászatát fejlesztheti uniós pénzből, közel 18 millió forintból. Emellett a politikus személyi titkára is sikeres pályázó, a helyiek információi szerint ő is családi háza vendégházzá alakítására nyert támogatást.

Sárospatakon Hörcsik titkáráról mondják a helyiek, hogy életvitelszerűen él egy városi turisztikai épületben. A családi házat a helyiek információi szerint két éve mintegy 40 millió forintért, pályázati pénzből újították fel és ma már szálláshelyként kellene működnie. Projekttábla azonban nincs a házon és szállást sem lehet foglalni. Az ingatlanban Hörcsik Richárd személyi titkára él családjával a helyiek szerint, de ide van bejelentve egyéni vállalkozása is.

A Hörcsik család egyébként igen sikeresnek mondható a pályázatírás terén, ugyanis az országgyűlési képviselő fia tavaly ősszel 160 millió forint uniós támogatást nyert egy tokaji borház kialakításához.

A göncruszkai Ruszkay Pál Vendégház esete nem egyedi. Korábban izsáki, edelényi és hollókői fideszes politikusoknál merült fel az uniós fejlesztési források hasonló használata.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!