Fontos

8 millió euróért Felcsútra hozná az olasz szuper kupát Orbán Viktor

Az Internazionale-Milan mérkőzést a tervek szerint Szaúd Arábia fővárosában, Rijádban játszanák le. Csakhogy az túlságosan messze van a két olasz sztár csapatnak. A Football Italia szerint ekkor lépett a magyar miniszterelnök, aki a válságközeli  magyar pénzügyi helyzet kellős közepén 8 millió eurót  (több mint 3,2 milliárd forintot) ajánlott az olasz szuper kupa megrendezéséért.

Mindezt akkor amikor Itáliában választásokat tartottak. Az esélyes jobboldali-szélsőjobboldali koalíció mindhárom vezetője jó viszonyt ápol Orbán Viktorral. Silvio Berlusconival még együttjárt Rómában a Lazio mérkőzéseire. A Lazio Mussolini kedvenc futballcsapata is volt, és híres a fasiszta múltjáról. Mind a miniszterelnöki posztra esélyes Giorgia Meloni mind pedig a belügyi tárca várományosa, Matteo Salvini erősen kötődik a fasiszta múlthoz bár ők demokratikus elkötelezettségüket hangsúlyozzák.

Orbán pozíciója erősödhet az Európai Unióban

A svéd jobboldali-szélsőjobboldali győzelem után Olaszországban is hasonló erők kerülhetnek kormányra. Ez támogató szavazatokat jelenthet Orbán Viktornak a Tanácsban, amely végső soron dönt az Európai Unió legfontosabb ügyeiben. Giorgia Meloni asszony többször is bírálta azt, hogy az Európai Unió pénzeket tart vissza Magyarország és Lengyelország esetében.

Mi lesz, ha Meloni alakíthat kormányt Rómában? – tették fel a kérdést Ursula von der Leyen asszonynak Princetonban (USA).

“Megvannak az eszközeink a renitens kormányok kordában tartására éppúgy mint Magyarország vagy Lengyelország esetében”

– válaszolta a brüsszeli bizottság elnökasszonya.

Mind Magyarország mind pedig Lengyelország és Olaszország rá van utalva az uniós eurómilliárdokra. Nemcsak a pénz miatt hanem azért is, mert a nemzetközi pénzpiac jórészt ettől teszi függővé az érintett gazdaság megítélését. Olaszország államadóssága csillagászati: az éves GDP 150%-a. Ezt tovabb növelné Giorgia Meloni asszony kormány, aki sokféle állami támogatást ígért meg a választási kampány során. A szélsőjobboldali pártvezér ugyanakkor együttműködést ígért Brüsszelnek is hiszen szüksége van az európai pénzekre. Orbán szövetségesei Itáliában pontosan olyan helyzetbe kerülnének mint a magyar miniszterelnök: állandó bírálatuk célpontjától függenek pénzügyileg. Ebben a rókafogta csuka helyzetben kell manővereznie a gazdasági válság kellős közepén az új olasz kormánynak éppúgy mint a magyar miniszterelnöknek.

Orbán Viktor hét szűk esztendőt emleget, és ebben valószínűleg nem téved …

Egyre többen lopják az áramot

Muszáj erről beszélni, mert lassan mi is lopni fogjuk az áramot – jelentette ki Kállai Ernő társadalom kutató, aki korábban az országgyűlés biztosa volt a roma kisebbség felzárkózásának ügyében.

A Máltai Szeretetszolgálat által rendezett kerekasztal beszélgetésen Orbán Viktor megbízottja is elismerte, hogy drámai a szegény rétegek helyzete Magyarországon. Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos, aki egyben a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke hangsúlyozta, hogy Magyarországon minden tizedik gyerek olyan családban születik, amely nyomorog.

“Hogy lehet az, hogy ezek a számok nem ordítanak?!” – tette fel a korántsem költői kérdést a miniszterelnöki megbízott a nemzeti együttműködés rendszerének tizenkettedik évében.

Fabinyi Tamás evangélikus püspök a kerekasztalon arra emlékezett vissza, hogy az ország legszegényebb falujában, Csenyétén, melyet száz százalékban romák laknak, kápolnát avattak fel. A püspök akkor nagyon örült, de hamarosan kiderült, hogy a kápolna csak nagyon rövid ideig tölthette be szerepét, mert más célokra kezdték használni.

“Nem adjuk fel”

– hangsúlyozta az evangélikus püspök.

Vecsei Miklós miniszterelnöki megbízott elmondta, hogy a roma nők fiatalon szülnek, a gyerekszám sokkal nagyobb Magyarország 300 legszegényebb falujában mint másutt. Ebből következik, hogy egyre több olyan gyerek születik Magyarországon, aki nyomorban vergődő családba érkezik. Minden résztvevő fokozódó állami támogatást sürgetett, de aligha valószínű, hogy Orbán Viktor kormányának lenne erre szándéka vagy pénze.

Az ellenzék által javasolt 27%-os ÁFA csökkentése az áram és a földgáz esetében nagy segítség lehetne itt is. Németországban, ahol jóval magasabb az életszínvonal, meghozták ezt a döntést. Orbán Viktor kormánya nem fárasztja magát ezzel, mert tudja: a szegény ember a leginkább kiszolgáltatott.

Nem véletlen, hogy a hatalom áprilisban a legszegényebb választói körzetekben kapta a legtöbb szavazatot.

Mai kérdés – Vajon az árnyékkormány megalakítását akkor is fikázná az ellenzék egy része, ha nem a Demokratikus Koalíció alakítaná

Vajon az árnyékkormány megalakítását akkor is fikázná az ellenzék egy része, ha nem a Demokratikus Koalíció alakítaná, ha a tegnapi programadó beszédet nem Dobrev Klára mondja el?

This poll is no longer accepting votes

Vajon az árnyékkormány megalakítását akkor is fikázná az ellenzék egy része, ha nem a Demokratikus Koalíció alakítaná?

Sok hűhó semmiért, avagy impotencia az Európai Parlamentben

Magyarországhoz hasonlóan Lengyelország sem kapta meg eddig az uniós eurómilliárdokat. Nem kis pénzről van szó: összesen 36 milliárd euróról. Ebből 24 milliárd a támogatás, 12 milliárd az olcsó hitel.

Morawiecki miniszterelnök legutóbb úgy fogalmazott, hogy több engedményre Lengyelország immár nem hajlandó. Glinski miniszterelnökhelyettes fogalmazta meg Varsó alternatív elképzelését: kölcsön felvételt Ázsiában. Netán Kínában?

A lengyel miniszterelnök teljes erővel elítélte az Európai Parlament határozatát, amely bírálta a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon, és arra buzdította a brüsszeli bizottságot, hogy ne adjon egy centet sem addig amíg Orbán Viktor meg nem reformálja a azt.

Hahn uniós költségvetési biztos 3000 milliárd forintos összeg befagyasztását javasolta arra az esetre, ha a magyar kormány nem teljesítené az uniós elvárásokat.

Donáth Anna: az EU átutalja az uniós milliárdokat

Navracsics Tibor, aki a Heti Válasznak nyilatkozott, úgy véli, hogy semmiképp sem fordulhat elő, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós eurómilliárdokat, mert mindent megtesz, amit az Európai Unió feltételként megszabott. November 19-ig adott erre határidőt a brüsszeli bizottság. Amely dönthet úgy, hogy leállítja az eljárást Magyarország ellen, de úgy is, hogy a Tanács elé terjeszti azt. Morawiecki lengyel miniszterelnök közölte: semmiképp sem támogat semmilyen elvonást Magyarországtól.

Donáth Anna, a Momentum képviselője – Navracsics Tibor miniszterhez hasonlóan – úgy gondolja, hogy Magyarország megkapja az uniós eurómilliárdokat. Donáth Anna a Facebookon ezt írta: ”az Európai Bizottság bejelentése fenyegetésnek látszó időhúzás, melynek végén a magyar kormány megkapja az uniós pénzeket. A brüsszeli bizottság feltételei teljesíthetőek, nem fogják alapjaiban megrengetni az nemzeti együttműködés rendszerét. A 3000 milliárd forintos büntetés csak a médiának és a közvéleménynek szól: szigorúan veszik a magyar kormány 12 éve tartó lopásait. A valóság az, hogy az uniós támogatások ennek a hercehurcának a befejeztével többé kevésbé hiánytalanul meg fognak érkezni.”

Donáth Anna hozzátette: ”nem az Európai Unió fogja megdönteni helyettünk a nemzeti együttműködés rendszerét. Az viszont lehetséges, hogy a magyar kormány csak a jövő év végén jut hozzá az uniós pénzekhez.”

Nemcsak Lengyelország nem támogatja a Magyarország elleni szankciókat, de Giorgia Meloni szélsőjobboldali olasz politikus sem, aki lehet, hogy hamarosan Olaszország miniszterelnöke lesz. Ezzel erősödnek Orbán Viktor pozíciói az Európai Unióban, ahol kevesen érdekeltek abban, hogy pénzügyi válság alakuljon ki Magyarországon esetleg épp amiatt, hogy nem érkeznek meg az uniós eurómilliárdok.

A Demokratikus Koalíció árnyékkormánya

Bemutatta árnyékkormányának tagjait Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője.

Az árnyékkormány tagjai a következők lesznek:

Molnár Csaba, kancellária miniszter, igazságügyminiszter
Bodnár Zoltán, pénzügyminiszter,
Rónai Sándor, külügyminiszter,
Arató Gergely, kormányprogramért felelős miniszter,
Mustó Géza, belügyminiszter,
Kordás László, bér- és munkaügyi miniszter,
Gy. Németh Erzsébet, a szociális és nyugdíjügyi tárcavezető,
Komáromi Zoltán, egészségügyi miniszter
Varju László, energia- és rezsiügyi miniszter,
Dávid Ferenc, gazdasági miniszter,
Vadai Ágnes, honvédelmi miniszter,
Oláh Lajos, környezetvédelmi és klímaügyi miniszter,
Benedek Szilveszter, mezőgazdasági miniszter,
Barkóczi Balázs, oktatási és kultúrális miniszter,
Szaniszló Sándor, önkormányzati miniszter,
Szitka Péter, vidéki ömkormányzati ügyekért felelős főtanácsadó
Kálmán Olga, kormányszóvivő

Mai kérdés – Ha Dobrev Klára mai beszédét április 3. előtt elmondhatja lenne ma kétharmada a Fidesznek?

A Demokratikus Koalíció általa vezetett árnyékkormányáról, illetve annak vállalásairól beszélt vasárnap Budapesten Dobrev Klára, az ellenzéki párt árnyék-miniszterelnöke.

A fővárosi Radisson Blu Béke Hotelben tartott rendezvényt vasárnap a DK, ahol Dobrev Klára EP-képviselő az általa vezetett árnyékkormány felállításával kapcsolatban mondott beszédet. (A beszédet ide kattintva nézhet meg.)

A képviselő árnyékkormánya minisztereit hétfőn mutatja be.

This poll is no longer accepting votes

Ha Dobrev Klára mai beszédét április 3. előtt elmondhatja lenne ma kétharmada a Fidesznek?

Orbán: Ukrajnában a háború 2030-ig elhúzódhat

Orbán Viktor a magyar miniszterelnök Kötcsén elmondott beszédét nem tették közzé, de a Szabad Európa sok résztvevő kikérdezése után rögzíteni tudta a fő mondanivalót. Eszerint Orbán Viktor, aki 2030-ig mindenképp hatalmon akar maradni, arra számít, hogy ebben az évtizedben az ukrajnai háború lesz a nemzetközi helyzet fő meghatározója Európában.

Ursula von der Leyen asszony mindenesetre ukrán színekbe öltözve adta elő beszédét az unió helyzetéről majd Kijevbe látogatott, ahol minden segítséget megígért. Magyarország az egyetlen uniós és NATO tagállam, amely nem támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban. Orbán Viktor arra számít, hogy Ukrajna végül veszíteni fog. A szomszédos ország területe egyharmaddal lehet kisebb a háború után, de akár a felére is csökkenhet – jósolta Orbán Viktor. Ez Putyin béketerve: eszerint Oroszország kaparinthatná meg Ukrajna keleti részét beleértve a Krím félszigetet is, Lengyelországé lenne Nyugat Ukrajna míg Magyarország megszerezhetné Kárpátalját, ahol a lakosság tíz százalékát sem éri el a magyarok aránya.

Felülvizsgálhatják az uniós tagságot 2030-ban

Ezt mondta Orbán Viktor, aki ezzel lehűtötte forrófejű híveit, akik huxitról álmodoznak. 2030 után Magyarország nettó befizető lehet az Európai Unióban, melynek felbomlását sem tartja kizártnak Orbán Viktor. Ezt Soros György is sokszor megjósolta, talán tőle kapta az ötletet a magyar miniszterelnök?

Télen az európai ipar akár 40%-a is leállhat – jósolta meg a magyar miniszterelnök, aki azt javasolta a német nagytőkének, hogy telepítse át a termelés és kutatás egy részét Magyarországra hiszen itt Putyin biztos földgáz ellátást ígért.

Válság menedzselés?

A kiszivárgott beszédben meglepően kevés szó esik arról, hogy a magyar kormány miképp kívánja kezelni a gazdasági válságot, amely minden valószínűség szerint eléri az országot. Korábban Nagy Márton gazdaság fejlesztési miniszter megélhetési válságot emlegetett annak kapcsán, hogy a magyar családok egy része nem lesz képes kifizetni a a megemelt rezsiszámlákat. Sok vállalat és intézmény sem lesz abban a helyzetben, hogy a tízszeresére nőtt rezsiszámláit kifizesse. Hasonló helyzetbe jutott sok önkormányzat is.

A kormánynak hatalmas összeggel kellene az érintettek segítségére sietnie. Kérdés, hogy van-e miből?

A Vodafone megvásárlása azt mutatja, hogy a kormány egyelőre nem érzékeli a pénzügyi válságot noha az itt van az orrunk előtt. Ha nem jönnek az eurómilliárdok Brüsszelből, akkor a magyar kormány kutyaszorítóba kerülhet: nemcsak hogy nem lesz pénze a nagy támogató csomagra, de hitelt is csak nagyon drágán kap a nemzetközi pénzpiacon, ahol árgus szemekkel figyelik a magyar kormány és Brüsszel kötélhúzását.

Orbánnak vagy nincsen terve a válság menedzselésére vagy pedig nem kívánja azt megosztani rajongói táborával sem. Ez utóbbi a valószínűbb hiszen jobb, ha a rajongók is csak akkor veszik észre, hogy átverték őket amikor már késő lesz.

Az USA is figyel

Orbán nem tart sem a saját népétől sem az Európai Uniótól, az Egyesült Államoktól viszont igen. Nem tudhatja, hogy az új amerikai nagykövet nem azzal az utasítással érkezett-e, hogy megfossza őt trónjától. Ha sikertelenül menedzseli a válságot, akkor fennáll a veszély, hogy az amerikaiak lépni fognak. Ha valóban elhúzódik a háború Ukrajnában, akkor trójai faló nem maradhat a NATO-ban. Kínos figyelmzetetés, hogy abból az egymilliárd dolláros támogatásból, melyet az USA nyújt a frontállamoknak egyetlen cent sem jut Magyarországnak.

Orbán ugyan Kötcsén lelkesen beszélt a fiatal fideszes politikusokról, akik 2060-ig elvezethetik Magyarországot, de az ifjú gárda akár áruló is lehet. Ceausescut is a saját emberei buktatták meg, hogy mentsék a saját bőrüket.

Gorbacsov még 1989 december elején is úgy búcsúzott Ceausescutól, hogy remélem januárban még életben lesz. December végén a román diktátort és nejét szitává lőtték egy különleges hadbíróság ítélete alapján. A különleges hadbíróság elnöke Stanculescu tábornok volt, akit Ceausescu nevezett ki a katonai titkosszolgálat élére.

Titkosszogálati megbízást is teljesít Budapesten Hilarion metropolita

Hilarion metropolita még nem is oly rég az orosz ortodox egyház második számú vezetője volt: ő állt a külügyi szervezet élén, melyet korábban maga Kirill pátriárka, az orosz egyház jelenlegi vezetője irányított. Mindketten az FSZB tisztjei – állítja hírszerzői forrásokra hivatkozva az Intelligence Online.

Az orosz ortodox egyház főpapsága már régóta szoros kapcsolatot ápol Putyin elnökkel, aki korábban újraszervezte a KGB-t, melyet most FSZB-nek hívnak. Oroszországban továbbra is csekát mondanak, mert ez volt az a politikai rendőrség, amely 1917 óta meghatározó szerepet játszott a Szovjetunió életében. Putyin elnök maga is ennek a politikai rendőrségnek a produktuma, a rendszerváltás előtt az egykori NDK-ban szolgált alezredesi rangban.

A szovjet időkben mindenki számára egyértelmű volt, hogy a főpapság a KGB tisztjeiből áll. Ez a tendencia nemcsak, hogy folytatódott a rendszerváltás után, de lényegesen meg is erősödött hiszen a vallás a hatalom új ideológiai támasza lett.

Mit csinál Hilarion metropolita Budapesten?

Júniusban érkezett a magyar fővárosba Hilarion metropolita, aki ezzel kegyvesztettnek tűnt hiszen ezt megelőzően második embernek számított az orosz ortodox egyházban. Az ukrajnai háborút egyáltalán nem támogatta oly lelkesen mint Kirill pátriárka. Az orosz ortodox egyház vezetője emiatt fel is került volna az Európai Unió fekete listájára, de Putyin jó barátja, Orbán Viktor miniszterelnök megakadályozta ezt. A magyar állam szó nélkül megadta a vízumot Hilarion metropolitának bár tehetett volna fel kínos kérdéseket azzal kapcsolatban, hogy a főpap milyen kapcsolatban is áll az FSZB-vel? A magyar hatóságok minden bizonnyal azért nem kérdeztek semmit, mert tudták, hogy ki is valójában Hilarion metropolita. Aki alighogy megérkezett lázas munkába kezdett: nem annyira vallási hanem inkább pénzügyi vonalon. A magyar kémelhárítás állítólag követi Hilarion metropolita nem ortodox banki ügyleteit – legalábbis a HVG értesülései szerint.

Korábban Orbán Viktor leintette a kémelhárítást, hogy ne tekintsék ellenségnek az orosz hírszerzést Magyarországon. Nem lehet arról információt szerezni, hogy vajon Putyin Ukrajna elleni agressziója után Orbán Viktor visszavonta volna ezt az utasítását. Az viszont szimbolikusnak is tekinthető, hogy az USA 1 milliárd dolláros katonai segítséget nyújt az ukrajnai háború front államainak. Minden érintett NATO tagállam kap ebből, sőt a tagjelöltek is, de Magyarország egy centre sem számíthat.

Washingtonban ugyanis nem bíznak Orbán Viktorban. Háborús időben ez nem jó ómen.

Putyin barátai Orbán barátai is

A magyar diplomácia orosz oligarchákat akar levetetni az uniós fekete listáról. Szeptember 15-ig kell megújítani az Európai Unió fekete listáját, melyen Putyin oligarchái szerepelnek.

A brüsszeli Politico szerint három oligarchát akar levenni a fekete listáról a magyar diplomácia: Usmanovot, Avent és Rasnyikovot. Mindhárman Putyin barátai és mindhárman dollármilliárdosok. A magyar kezdeményezés vétóval ér fel.

“Tudtuk a magyarokról, hogy árulók!”

– fogalmazta meg véleményét egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata a Politiconak.

A cseh elnökség időközben elérte, hogy elhalasszák a döntést a három orosz oligarcha sorsáról vagyis Magyarország nem vétóz az ügyben, de kérdés, hogy mit kért és kapott cserébe? Mit akar Orbán valójában elérni?

A cél a gázársapka megfúrása

Ursula von der Leyen asszony gázársapkát akar bevezetni az orosz gázra, hogy ily módon akadályozza meg az árak elszabadulását. Jelenleg már több mint tízszerese a gázár a tavalyinak. Az Európai Unió energiaügyekben illetékes miniszterei pénteken tárgyalnak a gázársapkáról. Oroszország máris közölte: aki ársapkát alkalmaz, az nem kap orosz földgázt vagy kőolajat. Ursula von der Leyen asszony szeptember 14-én szándékozik ismertetni az uniós tervet amikor elmondja szokásos beszédét az unió állapotáról.

A magyar kormánypárti média nyíltan az Európai Unió Oroszország elleni szankcióit hibáztatja a magas energiaárakért holott az energiaválság már egy éve tart, vagyis jóval korábban kezdődött mint ahogy Oroszország megtámadta Ukrajnát – február 24 – és az Európai Unió emiatt szankciókat vezetett be ellene. A kormánypárti média azt is elhallgatja, hogy Putyin és Orbán a piaci árnál olcsóbb földgázt ígért, de valójában Magyarország éppúgy tőzsdei árat fizet mint mindenki más. Ha ilyen magasan maradnak a földgázárak a világpiacon, akkor a magyar kormány nem lesz képes fenntartani a rezsi csökkentés megmaradt rendszerét sem. Ez pedig komoly kihívás Orbán Viktornak, aki a választások idején még azt ígérte: nem lesznek megszorítások!

Utóirat: Magyarország elállt a vétótól, megszavazza. a szankciókat. Hiába, nem csak a kormány nyakán a kötél, de szorul is.

Orbán – Putyin csúcs?

0

A magyar miniszterelnök volt az egyetlen magasrangú külföldi politikus, aki részt vett Mihail Gorbacsov temetésén Moszkvában. Vajon miért? Orbán igen pragmatikus politikus, és nem kockázat nyugati bírálatokat ingyen.

Székely Árpád egykori moszkvai nagykövet szerint nem lehet kizárni a magyar-orosz csúcstalálkozót Moszkvában. Korábban Szijjártó Péter és Nagy Márton miniszterek jártak Oroszországban, ők készíthették elő csúcstalálkozót, ha valóban volt ilyen. Mindenesetre drámai pillanatban került sor Orbán utazására hiszen teljes erővel megindult az orosz energiaháború a Nyugat ellen.

A földgáz ára az egekben: tízszer annyiba kerül mint tavaly. Az Európai Unió gázársapkát szeretne, de a Moszkvát megjárt fejlesztési miniszter szerint ez nem lenne jó megoldás, mert az oroszok ugyanúgy reagálnának mint az olajsapkára, melyet a G7 pénzügyminiszterei javasoltak: aki ársapkát alkalmaz az nem kap olajat illetve földgázt.

Elefánt az energia boltban

Így jellemezte Oroszországot Annalena Baerbock német külügyminiszter, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy Putyin célja az Európai Unió megosztása. Kell-e erre Putyinnak alkalmasabb személy mint Orbán Viktor? Aki már eddig is bizonyított, de az energiaháborúban nyíltan Brüsszel ellen foglalt állást. Minden bizonnyal abban a reményben, hogy Putyin fizet ezért: olcsóbban ad földgázt.

A szerződések ugyan titkosak, de szakértők utólag kiszámíthatják a vételárat.

A Népszava szerint a tőzsdei ár fölött fizetett a magyar partner a Gazpromnak. Vagyis Orbán Viktor és Szijjártó Péter hazudott arról, hogy olcsóbban kapjuk az orosz földgázt. Arra viszont hivatkozhatnak, hogy míg mások nem kapnak orosz földgázt, mi viszont igen. Orbán erről is tárgyalhatott Moszkvában. Brüsszelben és Washingtonban is figyelik a magyar miniszterelnököt, akinek felróják a jó kapcsolatokat Putyinnal. Csak a jövőben derül ki, hogy megérte-e a kockázatos moszkvai utazás. Azt mindenesetre megmutatta: Orbán Viktor kutyaszorítóban van. Ilyen magas földgázárak mellett nem tudja megtartani a rezsicsökkentés megmaradt rendszerét sem. Ez pedig radikális népszerűtlenséghez vezethet el hiszen családok milliói kerülhetnek a fizetésképtelenség állapotába nem beszélve a vállalkozásokról illetve az önkormányzatokról.

Putyin most valóban energiaháborút folytat, és ebben vesztes lehet a magyar lakosságon kívül Orbán Viktor is, aki épp kiváló orosz kapcsolataival indokolta a rezsicsökkentés rendszerét.

Kieg.: Állítólag Orbán öt órát tartózkodott Moszkvában, ahol ugyan nem valószínű, de nem is kizárt, hogy tárgyalhatott Putyinnal.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK