Fontos

Lemondott a Hír TV elnöke, mi lesz a többiekkel?

Miután Simicska Lajos bejelentette, hogy gyakorlatilag minden üzleti vállalkozását eladja korábbi üzlettársának, Nyerges Zsoltnak, azonnal megindultak a találgatások.

Elsősorban a médiabirodalom zászlóshajójaként emlegetett Hír TV sorsa érdekelte az embereket, és sokan tudni vélték, hogy Nyerges Zsolt nem a végállomás, vagyis, a 2015-ös G-nap óta az ellenzéki nézők által preferált televízió sorsa finoman fogalmazva is bizonytalan.

Fonyó Károly, a Hír TV ma lemondott elnöke

A Független Hírügynökség korábbi információi szerint úgy volt, hogy a Hír TV változatlan módon még egy hónapig folytathatja a munkát, ám ez a számítást most áthúzta a Gazdasági Verseny Hivatal, amely a szokásosnál jóval gyorsabban hozott határozatot és adott zöld utat annak, hogy Nyerges Zsolt megvásárolhassa a televíziót.

A GVH tegnap jelezte, hogy áldását adta az üzletre, mára a Hír TV elnöke, Fonyó Károly lemondott. Ezt követően várható, hogy a Simicska Lajos által kinevezett emberek sorba visszalépnek és hamarosan az Orbán Viktor által jóváhagyott káderek kerülnek a helyükre.

Új hitelszerződéseket követelnek a szocialisták

Amit meg tudtak oldani a horvátok és a románok, azt szeretnék elérni Magyarországon is az MSZP parlamenti képviselői. Még a nyári törvényhozási szünet idején rendkívüli ülést kezdeményeznek, amelynek csupán egyetlen napirendi pontja volna: vizsgálja felül a kormány a devizahitelezés történetét, és tegyenek végre igazságot a károsultak ügyében. Szakács László képviselő úgy gondolja: most színt kell vallania kormánynak, kinek az oldalán áll. Az „emberekén”, vagy a pénzéhes bankokén?

  • Kilencszázezer adós még mindig csapdában van
  • A horvát és a román példát kellene követni
  • Hamis érvek, valós megoldások
  • Kinek a zsebébe kerül évi 900 milliárd forint?
  • Segíthetnek a civilek is

Mit remélnek ettől a kezdeményezéstől? A Fidesz felkarolja az ellenzék kezdeményezését és az élére áll?

Szakács László. MTI Fotó: Kovács Attila

Nem vagyunk naivak. Nem ez lesz az első rendkívüli ülésnap kezdeményezésünk, ismerjük a kormánypárti kollégák módszereit: el sem jönnek az ülésre. Megtehetik.

Ilyenkor is el kell fogadni a napirendet. Ha ez nem sikerül, mindenki máris mehet haza.

A parlamenti szabályok így írják elő. Ha tehát a fideszes képviselők nem jönnek el a munkahelyükre, akkor nem lehet parlamenti ülést tartani.

Mennyi esélyt lát arra, hogy a nyári szabadság idején csapot-papot hagyva rohannak majd tanácskozni?

Az őszi parlamenti kezdés előtt be fogjuk terjeszteni a javaslatunkat. Május eleje óta teljes gőzzel mennek a kilakoltatások, tudtommal eddig több mint hatszáz családot tettek az utcára, mielőbb jó volna meghozni egy felfüggesztő határozatot.

Kilencszázezer érintett adós van még mindig országszerte, talán ez a szám elég magas ahhoz, hogy még a legérzéketlenebb fideszesek is magukba szálljanak és elgondolkodjanak, nem tehetnének-e valamit az érdekükben.

Kövér László arra a napra hívhatja össze az ülést, amelyikre akarja, amelyiket alkalmasnak lát arra a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül, hogy a többség biztosítani tudja a határozatképességet.

Még egyszer megkérdezem: mit várnak ettől a kezdeményezéstől?

A felelősség mindig a többségé, mi csak annyit tehetünk, hogy olyan javaslatokkal álljunk elő, amit jó érzésű törvényhozóként bárki támogatni tud. Ami az ország polgárainak a javát szolgálja. Hozzáteszem: ezeknek a javaslatoknak a mi értékrendünket kell képviselniük. Az ország lakosságának egy tizede az a 900 ezer család, amelynek igyekszünk a pártját fogni.

Ha a többség lelkét nyomasztaná a devizaadósok sorsa, már régen léptek volna az érdekükben.

Most kicsit megváltozott a helyzet azzal, hogy a horvátok és a románok már meg merték lépni, a szlovének készülnek rá, hogy az igazságtalan banki szerződésekről kimondják, hogy törvénytelenek és vissza fogják kapni a jogtalanul beszedett pénzüket a károsultak. Ott is kiderült, a bankok nem adtak pontos felvilágosítást az ügyfeleiknek a devizahitelek kockázatairól, és most ezt is felrótták nekik. Kérdem én:

miért érnek többet a horvát kormánynak a horvát családok, mint a mi kormányunknak a magyar családok?

Eddig a magyar kormány mindig arra hivatkozott, hogy azért nem lehet a bankok tyúkszemére lépni, mert majd az Unió illetékesei felháborodnak, megsértjük a versenysemlegesség szabályait. Ez most megdőlt. A másik érve a kormánynak az volt, hogy egy ilyen volumenű kártalanítást a költségvetés nem bírna ki. Ez sem igaz, egyetlen fillért nem kell az adófizetők pénzéből erre a célra elkölteni. A bankokat kell megszorongatni, hiszen a szakértők szerint két-két és fél milliárd forinttal többet követelnek vissza az adósoktól, mint amennyi jogszerű volna.

Hogyan jutottak el egy ilyen összeg kimutatásáig?

Nagyon egyszerűn ki lehetett számítani: az euró és a svájci frank a forinthoz képest 20-40 százalékkal értékelődött le. A törlesztő részletek nem ennyivel, az esetek jelentős részében 100, 200 vagy akár 300 százalékkal is megemelkedtek. Ez úgy alakult ki, hogy

a kereskedelmi bankok a bedőlt hiteleket is a még fizetőképes adósokkal fizettették ki.

A drasztikus emelkedéseknek ez az egyik oka. A másik a jegybank: Matolcsyék még olcsón bevásároltak eurót, svájci frankot és azt bocsátották a kereskedelmi bankok rendelkezésre, amikor pedig visszakapták, már a magasabb árfolyamot érvényesítették. A nyereség, az árfolyamkülönbség sorsát ismerjük. Ez 700-900 milliárdra tehető, tehát volna miből rendezni a hitelezők adósságát.

Utólag visszakérni a pénzt a bankoktól, finoman szólva is „sajátos”…

Tegyük fel nekik a kérdést: a saját országukban tudtak volna-e a magyarországihoz hasonló hitelszerződéseket kötni? Ha nem, akkor lássák be, hogy rosszhiszeműen jártak el, és álljanak jót a megtévesztő szerződéseikért. Tavaly például még mindig 700 milliárd forintot „kaszáltak” a magyar devizahiteleseken.

Ez ügyben számos bírósági perre sor került, de mindig a bankok javára ítéltek.

Ha nem így volt, akkor a kormány avatkozott be, és utólag olyan jogszabályokat hozott, ami nem a károsultaknak kedvezett. A polgári törvénykönyvből éppen január elsejével „gyomláltak ki” egy csomó olyan kitételt, amely a végrehajtókkal szemben nyújtott némi védelmet. Akik 2017. december 31-ig nem indították el a végrehajtással kapcsolatos kifogásaikat, kereseteiket, azok most nem tehetnek már semmit.

Új szerződéseket kell kötni azokkal, akik még mindig ebben a hitelcsapdában vergődnek, a felvételkori árfolyamon kell visszakövetelni a tartozásokat.

Amíg átszámolják a tartozásokat, rendeljenek el kilakoltatási moratóriumot. Szeretném aláhúzni: okafogyottá vált a kormány minden próbálkozása, amivel igyekezett elodázni, hogy végre a károsultak pártjára álljon. Ha magától nem teszi, majd rászorítjuk.

Eszköztelenül?

Nem vagyunk eszköztelenek. Ha nem jönnek el a rendkívüli ülésnapra, és ellehetetlenítik, hogy napirendre tűzzük a kérdést, akkor majd tovább megyünk. Magunk mellé állítjuk a civileket, addig ütjük a vasat, amíg majd be nem adják a derekukat.

Toroczkaiék már a Nézőpontnál vannak

0

Továbbra is tartja júniusban mért rekordmagas népszerűségét a Fidesz-KDNP – legalábbis ez derül ki a Nézőpont Intézet Magyar Idők számára készített júliusi felméréséből. A Toroczkai László vezetésével egy hónappal ezelőtt megalakult Mi Hazánk Mozgalom még nem párt, de a Nézőpont már az ő támogatottságukat is méri.

A Jobbik az áprilisi választásokat követően hónapról hónapra veszít népszerűségéből, a Sneider Tamás elnökölte formációra újabb 1 százalékponttal kevesebben szavaznának. A Toroczkai László vezetésével júniusban megalakult Mi Hazánk Mozgalom a választókorú népesség 1 százalékát tudhatja maga mögött, és egy esetleges „most vasárnapi” választáson is ehhez hasonló eredményt érne el.

A közvélemény-kutatás tanúsága szerint a teljes felnőttkorú magyar népesség 42 százaléka szimpatizál a Fidesz-KDNP-vel. A kormánypártok tehát megtartották a májusban és júniusban mért, 3 millió főt is jelentősen meghaladó támogatottságukat. Az 1 százalékpontot veszítő Jobbik 10, az MSZP-P 6, a DK 4, az LMP 3, a Momentum 2, a Kétfarkú Kutya Párt és az újonc Mi Hazánk pedig 1-1 százalékon áll.

A legvalószínűbb listás választási eredményekre (a választási részvételüket biztosra ígérők potenciális pártpreferenciájára) vonatkozó becslés szerint a Fidesz-KDNP 55 százalékot szerezne egy esetleges voksoláson, amely szintén megegyezik az előző hónapi értékkel.

A Jobbik a júniusi 18 százalék után júliusban csupán a szavazatok 17 százalékát kapná meg, a belőle kivált Mi Hazánk pedig 1 százalékot érne el.

Az áprilisi választásokon még 20 százalékos, pénzügyi és szervezeti problémákkal küzdő párt tehát folyamatos lejtmenet után immáron 3 százalékponttal áll gyengébben, mint a voksolás idején. Továbbra is 9 százalék az MSZP és a Párbeszéd közös listájának támogatottsága, az elnökváltás tehát nem segítette hozzá a pártszövetséget a számukra elérendő 10 százalékos küszöb átlépéséhez. A DK egy százalékpontot erősödve 6, az LMP pedig ugyanennyit gyengülve 5 százalékos támogatottsággal rendelkezik. Továbbra sem tudja elérni a parlamenti küszöböt a már negyedik hónapja 4 százalékon álló Momentum, és a 2 százalékos Kétfarkú Kutya Pártnak sem lenne esélye az Országgyűlésbe jutásra, ha most tartanának választást.

Kigyakorolom azt, hogy itt tudjam hagyni ezt a földi létet

Vásáry Tamás, Kossuth-díjas zongoraművész, karmester, aki augusztusban lesz 85 éves, legközelebb szeretne nem ide leszületni az anyagba, ahol minden korlátolt, sok a szenvedés, majd következik a megöregedés és végül a halál. A világ legnagyobb hangversenytermeiben, a legjobb zenekarokkal koncertezett, változatlanul bámulatosan aktív, mégis azt mondja, neki hiányzik innen valami.

  • Elképesztő dolgokat mondott arról, hogy 3000 éve mi történt velem.
  • Magas, női hangon, rajta keresztül Ildikó jelentkezett.
  • Minden rossz csak arra való, hogy az ellentéten keresztül tudjam megtapasztalni a jót.
  • A földi ember számára nagy segítség, ha jeleket kap a szellemi síkokról.
  • Magányos maradtam az életem végére, se élettársam, se gyerekeim nincsenek.

A 85 év már elég sok. De tudni lehet rólad, hogy hiszel a túlvilágban. Mit jelent neked ez az életkor?

Néha még az előző életeimbe is belelátok. 10 évvel ezelőtt, az egyike a legnagyobb indiai asztrológusoknak, megmondta, hogy mi volt, ami 3000 évvel ezelőtt nekem nagy problémát jelentett. 4 óra hosszat beszéltem vele, és elképesztő dolgokat mondott arról, hogy 3000 éve mi történt velem.

És mi történt?

Elbuktam egy beavatáson. És ez folyamatosan nyomasztott. Én hiszek az ezotériában. Ez azóta egyértelmű, amióta meghalt az első feleségem, és utána kétszer 4 órán keresztül beszéltem a lelkével. Ez Sao Paulóban történt. Ott éltek a szülei. Amikor Ildikó meghalt, az édesapjának írt a jordán emír, aki a dél-amerikai emigráns katolikusságnak volt a feje, hogy „Kedves barátom, olvastam, hogy meghalt a kislányod, amennyiben szeretnétek beszélni vele, nekem megbízható médiumaim vannak.” Erre az első repülőgéppel elmentem Sao Paulóba. Bementünk abba a szobába, ahol az előző évben a pápa is meglátogatta az emírt, akinek egy saját alapítású, 2000 személyes iskolája volt. Ott, egy 35 éves médiummal találkoztam, akinek annyi kultúrája nem volt, hogy azt tudta volna, ki Einstein, ki Mozart. Beszélni kezdett hozzám magas, női hangon, rajta keresztül Ildikó jelentkezett. Biztos, hogy Ildikó volt, mert olyanokat mondott, amiket csak ő tudhatott. Arról kérdeztük, hogy mi van ott a túlvilágon, és ő beszámolt erről. Azóta is sokat olvastam ebben a témában és sokan voltak, akik személyesen is meséltek nekem a halál utáni élményekről.

Nem szokták rólad mondani, hogy „jó, jó, nagy művész a Vásáry, de kicsit bekattant? „

Ez természetes. Én olyan dimenziókról beszélek, amelyekről már réges-régen bebizonyították, hogy vannak, de komoly tudós emberek is túl gyakran elvetik ezeket, mert nem tudják összeegyeztetni saját tanaikkal. Ahogyan a semmiből létrejön egy picike sejt, mely olyan kicsi, hogy még elektromikroszkóppal sem látható, mégis olyan fontos információkat tárol, amely meghatározza, hogy milyen lesz a születendő gyermek. Ez felfoghatatlan a racionális agy számára. De ez a valami rajtunk és a világmindenségen keresztül el akarja érni a boldogságot. Hogy éri el? Úgy, hogy meg kell magát ismernie. És hogyan lehet valamit megismerni? Csakis tapasztalaton keresztül. De mondhatok én Neked bármit, amíg Te meg nem tapasztalod azt, addig az nem lesz igazán a Tied. És hogy lehet valamit megtapasztalni? Az ellentéteken keresztül, mert soha nem fogod tudni, hogy mi a fény, amíg nem láttad az árnyékot. Nagyon sok boldogságot, gyönyörűséget átélhetsz a Földön, de a vége mégiscsak a halál lesz. Ennek alapján én azért vagyok optimista, mert tudom, minden rossz csak arra való, hogy az ellentéten keresztül tudjam megtapasztalni a jót.

De akkor, ha meghal az első feleséged, erre azt mondod, ez azért van, hogy elérd a végső boldogságot?

Pontosan.

Ezt nem mondod komolyan?!

Dehogynem. Hiszen ha megkérdezlek téged, mire vágysz, akkor kiderül, csupán egyetlen dologra, a tökéletes, örök boldogságra. És ezt a földi életben nem fogod tudni teljes mértékben megtapasztalni, mert csak a rossz dolgokon keresztül érheted el a végső jót.

Mindaz, amit elmondtál, gondolom, valamilyen módon tükröződik abban, ahogy zongorázol, vezényelsz.

Hát igen. A világnézet mindenben megnyilvánul, amit tesz az ember.

A földi ember számára nagy segítség, ha jeleket kap a szellemi síkokról, ilyen jelek a véletlenek, melyek valójában nem is véletlenek.

De, ha semmi nincs véletlenül, vagyis minden eleve elrendelt, akkor ilyen alapon nem is érdemes cselekedni. Mondok egy ad absurdum példát. Tudom, hogy az ötvenes években becsukták az édesapádat. Kodály Zoltán segítségével, akinek tanársegédje is voltál, elmentél a belügyminiszterhez is azért, hogy őt kiszabadítsad. Annyit sikerült elérned, hogy megígérték, nem kínozzák meg. Ha minden úgy alakul, ahogy meg van írva, hogy mondjuk, édesapádat megölik, akkor ilyen alapon úgyis megteszik, no, de akkor mi értelme van elmenni a belügyminiszterhez?

Mert itt élünk a Földön, és most éppen ez a feladatunk, hiszen rajtunk keresztül fejlődik minden. Az a fontos, hogy ahol éppen vagy, ott a maximumot nyújtsd, azokon a lehetőségeken belül, amik adottak. Egyrészről van a predesztináció, tehát minden úgy történik, ahogy kell, másrészről van a szabad akarat, miszerint azt csinálhatod, amit akarsz.

És ez a kettő hogy fér össze?

Úgy, hogy mindenki szabadon választhatja meg azt az utat, ami neki ki van jelölve. Azt a szerepet, ahol éppen vagy, be kell tölteni. Van egy nagyon szép indiai mondás, ami szerint

inkább élj egy tökéletlen életet, ami a tied, mint egy tökéletest, ami valaki másé. És, hogy mi a tökéletes élet? Ha azt éled meg, ahol éppen vagy.

Miután a Royal Festival Hallban koncertet adhattál, ettől rögtön beindult a világkarriered. Egyik városból röpködtél a másikba, a legjobb hangversenytermekben léptél fel, a legnevesebb zenekarokkal. Mégis, korábban beszéltél már nekem erről, boldogtalan voltál. Kimerítő volt az utazó élet, a repülőtereken való várakozás, túl nagy volt a stressz. Ezek szerint ezen a diadalúton nem a saját utadat jártad? Miközben világszerte ünnepeltek, a híres Deutsche Gramophon még 2014-ben is adott ki lemmezt veled.

Persze.

De akkor ez nem a saját utad volt?

Dehogynem.

Mégis azt nyilatkoztad, hogy nem érted el, amit akartál. Mit nem értél el?

Azt, hogy az operában zeneigazgató legyek.

És ezt miért nem tudtad elérni?

Mert a sorsunk irányított. Vannak dolgok, melyek egyszerűen nem jöhetnek létre az életünkben,  máskor meg egycsapásra megy minden. Példa erre az, hogyan csináltam én világkarriert, amikor nem sokkal korábban még semmim nem volt Belgiumban, ahová emigráltam. De szinte egy véletlen folytán, a Deutsche Grammophon egy Liszt lemezre kért fel, amit el sem akartam vállalni, de miután megcsináltam, és óriási sikere lett, már jöhetett a Royal Festival Hallban a koncert, és aztán már megnyílt előttem minden kapu. Kivéve az operaigazgatás, aminek már többször csaknem az ajtajában álltam, de mindig kútba esett a látszólagos lehetőség külföldön és Magyarországon is. És, ha most megkérdezed, hogy ez szerintem miért volt így, akkor erre az a válaszom, valószínűleg azért, hogy meg tudjam írni az eddig 3000 oldalas élet regényemet. Operaigazgatás mellett erre nem lett volna időm, ahogy arra sem, hogy kiteljesítsem a zenei aktivitásomat.

Július 25-én a Városmajori Szabadtéri Színpadon vezényled majd az általad alapított Kodály Zoltán Ifjúsági Világzenekart, ami csak nyaranta játszik, Európából mindenfelől jönnek a tagjai.

És mindig újak jönnek. Néhány gyerek jár vissza még egy-két évig. De a tagok 80 százaléka újonc. Tíz nap alatt kell egy zenekart csinálni olyanokból, akik még nem ültek zenekarban sose.

Ez miért jó?

Ez zenekari gyakorlat. A Zeneakadémiának is van zenekara, amiben a fiatalok gyakorolnak. Erre azért van szükség, mert, ha valaki hegedűsnek tanul, egyáltalán nem biztos, hogy szólistaként fog megélni. Mindig hihetetlen kihívás nekem ez a nyári akadémia, bár sokszor igen nagy meglepetések érnek. Volt például egy remek francia fuvolás lány, de zenekarban meg sem tudott moccanni. De olyan is volt már, aki egy szinkópát nem tudott lejátszani.

No, de akkor hogyan szól a zenekar?

A végén jól szól. Mindig adunk koncertet Debrecenben, Budapesten, valahol még vidéken, és utána megyünk külföldre. Már voltunk Párizsban, Brüsszelben, Prágában, Milánóban, és mindenütt felállt a közönség, úgy tapsolt.

A talentumos karmester rossz muzsikusokkal is jó koncertet tud csinálni?

Igen. A tehetség ott van bennük, csak felszínre kell hozni és tanítani őket. Vannak karmesterek, akik állandóan csak sztárzenekarokat vezényelnek, de azokat könnyű feladat dirigálni. Ha az első feleségem édesanyja, – aki semmit nem konyított a zenéhez –  egy fakanállal odaállt volna a Chicagói Szimfonikus Zenekar vagy a Berlini Filharmonikusok elé, akkor is csodálatosan játszottak volna. Hogy mitől még csodálatosabbak egy jó karmesterrel, azt már csak az tudja megállapítani, aki nagyon ért a zenéhez.

Szóval összességében annak a 85 évnek, amit itt a Földön éltél, mi a tapasztalata?

Mindössze annyi, hogy legközelebb szeretnék nem ide leszületni az anyagba, ahol minden korlátolt, sok a szenvedés, majd következik a megöregedés és végül a halál.

Erre aspirálok, és majdnem azt mondhatnám, hogy meg is van rá a lehetőségem, mert nem tudtam azokat a bizonyos dolgokat elérni, amelyek nagyon idekötnének a Földhöz. Tulajdonképpen magányos maradtam az életem végére, se élettársam, se gyerekeim nincsenek. Ezért, most kigyakorolom azt, hogy itt tudjam hagyni ezt a földi létet. Nekem valami hiányzik innen.

 

200 millió forintért kerülhet le Gyárfásról a nyomkövető

Megszületett a másodfokú döntés az ún. Fenyő-ügyben: a Fővárosi Törvényszék 200 millió forintra emelte a Gyárfás Tamás ügyében elsőfokon megállapított óvadék összegét.

Amint arról a Független Hírügynökség is beszámolt, Gyárfás Tamás és ügyvédje 100 millió forintos óvadék kifizetését ajánlotta fel azért, hogy a Fenyő-gyilkosság kapcsán felbujtással vádolt egykori úszószövetségi elnök szabadabban mozoghasson és lekerülhessen róla a nyomkövető. Az ajánlatot az első fokon eljáró bíróság elfogadta, ám a döntés ellen az ügyészség fellebbezett. A másodfokú bíróságnak egy hete volt, hogy döntsön az ügyben, s mint a szerkesztőségünknek elküldött közleményből (ez a cikk végén teljes terjedelmében olvasható) kiderül, megváltoztatta az első fokon hozott ítéletet.

Gyárfás Tamásnak tehát, ha enyhíteni szeretné a vele szemben meghozott kényszerintézkedéseket,

nem 100, hanem 200 millió forint óvadékot kell letennie.

Korábban Gyárfás azt nyilatkozta, hogy a 100 millió forintos letétet abból a pénzből tudja kifizetni, amit a NAP TV székházának eladásából kapott. Mint ismeretes, Gyárfás Tamás, volt a NAP TV tulajdonosa, s a televízió székházát eladta a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő Echo TV-nek.

A Fővárosi Törvényszék sajtóközleménye itt olvasható:

A rendelkezésre álló adatok szerint Gy. T. megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy megbízta P. T.-t, ölesse meg Fenyő Jánost. Bizonyítottság esetén a gyanúsított cselekménye felbujtóként előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettének a megállapítására alkalmas.

Az elsőfokú bíróság – a terhelt bűnügyi felügyeletét fenntartó és a 100 millió forintos óvadékot megállapító – határozatával szemben az ügyészség jelentett be fellebbezést. Indítványában az ügyészség egyrészt arra hivatkozott, hogy a gyanúsított személyi körülményeiben nem következett be olyan változás, amely megalapozná a kényszerintézkedés szabályainak enyhítését, másrészt azzal érvelt, hogy a terhelt bevallott vagyonára figyelemmel az óvadék összege nem alkalmas a gyanúsított eljárási cselekményeken való jelenlétének biztosítására.

A Fővárosi Törvényszék döntése szerint az elsőfokú bíróság végzése túlnyomórészt megalapozott, indokai helytállóak. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy

a gyanúsított személyi szabadságának bizonyos fokú korlátozása továbbra is indokolt,

mert megalapozottan feltehető, hogy a terhelt a büntetőeljárásban elérhetetlenné válna, például megszökne vagy elrejtőzne.

E feltételezést a gyanúsítás szerinti bűncselekmény kiemelkedően magas tárgyi súlya, az ahhoz kapcsolódó büntetési tétel, valamint a gyanúsított rendkívül kedvező egzisztenciális háttere együttesen erősítik. A bíróság a fentiek alapján úgy ítélte meg, hogy továbbra is szükséges és elégséges a terhelt vonatkozásában a bűnügyi felügyelet azon formája, amelyet a bíróság korábbi végzése tartalmazott.

A gyanúsított személyi körülményeire és az eljárás során ezidáig tanúsított magatartására figyelemmel az elsőfokú bíróság megalapozottan ítélte meg azt is, hogy

a szökés, illetve az elrejtőzés veszélye csekélyebb mértékű,

így az az óvadék alkalmazása mellett lehetővé teszi a bűnügyi felügyelet során enyhébb magatartási szabályok rögzítését.

A másodfokú bíróság szerint azonban az óvadék mértékének meghatározásakor különös figyelemmel kell lenni a gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmény tárgyi súlyára, a gyanúsított személyi körülményeire és vagyoni helyzetére. A gyanúsított által bevallott vagyon és az általa óvadékként felajánlott összeg alapot szolgáltat ahhoz, hogy az óvadék elsőfokon megállapított mértékét a Törvényszék megemelje. Mindezek alapján

a másodfokú bíróság az óvadék összegét 200 millió forintban határozta meg,

amely összeg így már arányban áll a gyanúsított vagyoni viszonyaival és megfelelő biztosítékul szolgál a bűnügyi felügyelet szabályainak megtartásához is.

A Fővárosi Törvényszék 2018. július 23-án meghozott másodfokú végzésében az óvadék összegének megváltoztatásán túl a Budai Központi Kerületi Bíróság elsőfokú döntését egyebekben helybenhagyta.

SZER, még egyszer?

Nagy érdeklődést váltott ki az a hír, hogy a prágai székhelyű Szabad Európa Rádió újra indítja a román és a bolgár adását. Logikusan vetődik fel a kérdés: és a magyar miért nem, hiszen a Freedom House besorolása szerint is sajtószabadság szempontjából Románia, sőt Bulgária mögött áll Magyarország. Gyanúm szerint ez a lobbizáson múlik.

Thomas Kent, a Szabadság Rádió (a volt szovjet tagköztársaságok felé sugároz) és a Szabad Európa Rádió (az EU-n és a NATO-n kívüli európai, főleg balkáni országok nyelvén szór műsort) elnöke a hír bejelentésekor a következőket is írta:

„Mindkét országban a kormányhivatalnokok, a civil társadalom képviselői és az újságírók is aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a félretájékoztatás, a korrupció és a társadalom megosztottsága veszélybe sodorja a politikai rendszer alapjait.”

Tehát, minden további félreértés elkerülése végett: a SZER-elnök a kormányokra is hivatkozik.

Az más lapra tartozik, hogy ez egy kissé visszás helyzetre utal, hiszen 1949/50-ben éppen a rabnépek (Szovjetunió és csatlósai) megsegítésére indították útjára a Szabad Európa kezdeményezést és annak legsikeresebb termékét, a rádiót. Most éppen a rabszolgaságból felszabadult, liberális demokráciát építő kormányok kérték volna a médiasegítséget? Bárhogyan is van Magyarországon ez természetesen szóba sem jöhet. Ennek pontosan az ellenkezője folyik: még a State Department pályázatát is sikeresen megfúrták Orbánék.

Az új, decemberben induló román és bolgár SZER már nem klasszikus rádió lesz, hanem multimediális online felület.

Az sem elhanyagolható szempont, hogy a két ország annak a Balkánnak a része, amely felé a SZER még mindig sugároz műsort (Szerbia, Montenegró, Bosznia, Koszovó, Macedónia, részben Horvátország). És amely még mindig megőrizte puskaporos jellegét. Elég csak emlékeztetni, hogy Moszkva olyannyira fontosnak tartotta még a kis Montenegrót is, hogy szerbiai zsoldosokkal két évvel ezelőtt meg akarta akadályozni a nyugatbarát Milo Đukanović elnök hatalmának meghosszabbítását. És aki tegnap este vacsorán látta vendégül a magyar miniszterelnököt. De még Macedóniát is szerette volna destabilizálni egy velejéig korrupt kormány támogatásával. Ebben Orbán Viktor is részt vett. De a befolyási övezethez tartozik Szerbia és Bosznia szerbek lakta fele is. Nem véletlen hát, hogy az amerikai külpolitika (Trump ide vagy oda) itt szeretne közbe lépni. Románia stratégiailag sokkal fontosabb, minthogy egy visszarendeződést megengedhetnének neki.

Médiaszempontból egyébként a lépés, például éppen Románia esetében értelmezhetetlen: az ottani médiavilágot egy fényév választja el a magyartól.

És akkor mi legyen a magyarokkal?

Talán nem véletlen, hogy a rendszerváltás után az összes SZER osztály közül éppen a magyart zárták be elsőként (1993. október 31.). Lehet vigasztalódni, hogy a példás tanulónál már nem kellett médiamankó. Vagy az is igaz, hogy addigra már olyannyira megromlott a hangulat a szerkesztőségben, hogy a munkatársak nem mentek ki a folyosókra, nehogy találkozni kelljen a kollegákkal. Ez nem mendemonda, saját tapasztalatomból írom. Szinte nem múlt el nap, hogy az amerikai vezetőség címére ne érkezett volna feljelentő levél a Magyar Osztályból. Kasza László könyvéből (Mókusok az angolkertben) is tudjuk, hogy a kádári állambiztonság sikeresen beszervezett munkatársakat a müncheni irodában. Olyan is volt, hogy a két szobatárs egymásról jelentgetett.

Tehát csak feltételezni lehet mi vezérelte Washingtont, hogy feltámassza a bolgár és román osztályt.

Az nem lehet kétséges, hogy politikai döntésről van szó:

az ottani, a külföld felé irányuló tájékoztatás médiahatóságának szerepét betöltő kétpárti BBG (Broadcasting Board of Governors) kilencedik tagja a mindenkori külügyminiszter. Ők döntenek nemcsak az új nyelvi szerkesztőségek elindításáról, megszüntetéséről, hanem a létszámalakulásról is. A Münchenből Prágába költözött (1995) SZER vezetősége csak tudomásul veszi a döntéseket. Tehát nem náluk kell lobbizni.

Még mindig Prágában dolgozó volt kollegáim szerint ugyanis a bolgárok és a románok a sikeres lobbizásnak köszönhetik ezt a médiaajándékot. Tudjuk, hogy egy-két évvel ezelőtt tekintélyes amerikai magyarok is megkísérelték a lobbizást a magyar SZER-ért.

Akkor azonban még nem állott rendelkezésükre egy elég komoly érv: az amerikaiak eddig azért utasítottak vissza minden kísérletet, merthogy szövetséges állam felé nem sugároznak műsort. Na és Románia meg Bulgária, Mr. Pompeo?

Meghalt Solymosi Frigyes

0

Az MTA-tag, Széchenyi-díjas kémikus, egyetemi tanár 87 éves volt.

Solymosi Frigyes 1931-ben Kisteleken született, a Szegedi Tudományegyetemen szerzett diplomát 1955-ben, majd megszakításokkal külföldön, Cambridge-ben, Berlinben, Liverpoolban és Münchenben tevékenykedett. Évekig a Szilárdtest és Radiokémiai Tanszék mellett működő kutatócsoportban dolgozott, 1984-ben lett tanszékvezető a szegedi egyetemen.

Kutatási területe a heterogén katalízis, szilárdtestkémia, felületkémia és reakciókinetika volt.

Rendszeresen hívták rangos külföldi egyetemekre

és intézetekbe vendégprofesszornak, előadókörutakat tett a világ minden táján, ott volt a neve a legtekintélyesebb szaklapok szerkesztőbizottsági névsorában. Több száz tudományos közleménye jelent meg a nemzetközi szakfolyóiratokban. Őt tartják nyilván a legtöbbet hivatkozott magyar kémikusként.

1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, majd 1990-től az MTA rendes tagja, 1992-től pedig az Európai Akadémia tagja volt. 1993-ban

megkapta a kutatóknak adható legnagyobb elismerést, a Széchenyi-díjat.

Szeged városa 1999-ben választotta díszpolgárának.

A rendszerváltás után megszaporodtak az egyetemszervezési, tudománypolitikai témákat tárgyaló írásai, de jelentős volt a közéleti publicisztikai tevékenysége is. Az első Fidesz-kormány idején

Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadója volt.

Alapító tagja volt a Fidesz-közeli Professzorok Batthyányi Körének is, de 2016-ban kilépett. Akkor már régóta kritizálta a szervezet politizálását, az utolsó csepp a kvótanépszavazás feltétlen támogatása volt számára.

Solymosi Frigyest Szeged városa saját halottjának tekinti, és a családdal egyeztetve intézkedik a temetéséről.

Tárgyalást ígért a kormány az otthonápolásról

1

Az ígéret szerint az ellenzéki pártokat is bevonják, az egyeztetésnek a nyáron el kell kezdődnie.

Tüntetést szerveztek péntek estére az otthonápolás munkaként való elfogadásáért küzdő civil szervezetek. Otthonápolást végzők esetében azokra kell gondolni, akik súlyos rendellenességgel születő, balesetet szenvedő vagy megbetegedő családtagjukat ápolják. Mintegy 45 ezer ilyen ember van az országban.

Ezzel kapcsolatban korábban több ellenzéki képviselő, a jobbikos Varga-Damm Andrea, az MSZP-s Mesterházy Attila, az LMP-s Csárdi Antal, a liberális Bősz Anett és a DK-s Varjú László is költségvetési módosító javaslatot nyújtott, amelyben azt javasolták, hogy

az ápolási díj havi alapösszegét 32600-ról emeljék 80000 forintra.

Ezt a javaslatot a múlt héten tárgyalta a költségvetési bizottság, és az ülésen Szűcs Lajos fideszes alelnök azt mondta: kiemelt, megoldandó kérdésről van szó, és felajánlotta, hogy az ellenzéki képviselőket is bevonják az egyeztetésekbe. Ezért az ellenzékiek visszavonták a módosító javaslatot. Az egyeztetések az ígéret szerint már a nyáron elkezdődhetnek.

Egy, a Független Hírügynökséghez eljutott levél szerint egyébként a bizottság elnöke, Varju László Kásler Miklós emberierőforrás-miniszterhez fordult az ügyben, hogy tájékoztassák a tárgyalások eddigi eredményeiről.

Vértanú-emlékmű kerül a Nagy Imre-szobor helyére

0

Évek óta szó van a Vértanúk terének átalakításáról, amely része a Kossuth tér és környéke megújítását célzó, 2011-ben indult programnak. A Vértanúk terén egy, a Horthy-korszakban emelt szobrot akarnak rekonstruálni.

Nem most merült fel, hogy átalakítják a Vértanúk terét, amelynek keretében elvihetik onnan Nagy Imre szobrát. Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek azt mondta, hogy a tér rehabilitációja során „második világháború utáni szoborrombolásokat megelőző képzőművészeti arculatot kell visszaállítani”, méghozzá

„az Országgyűlés vonatkozó határozata szellemében”.

A tér átalakítása valóban része az úgynevezett Steindl Imre-programnak, amelyről még 2011 nyarán döntött a Parlament.

Elsőként a Kossuth tér átalakítását kezdték el, majd 2016-ban kormányrendelet döntött a teret övező valamennyi épület és a kapcsolódó közterületek „térhez illeszkedő felújításáról”. Ekkor hozták létre a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt-t is, amelynek alapító okiratában is szerepel, hogy „a Vértanúk tere gyalogos-prioritású átalakítását megalapozó közlekedési hatástanulmány és koncepcióterv” készül, „annak érdekében, hogy a tér a Kiemelt Nemzeti Emlékhely részévé válhasson”.

Halász János fideszes képviselő tavaly május 30-án a Parlamentben, az egyes törvények kiemelt nemzeti emlékhellyel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáján azt mondta:

„A program negyedik üteme a Vértanúk terének rekonstrukcióját célozza majd.

A Kossuth térrel szerves egységet alkotó terület a főváros egyik legfontosabb turisztikai útvonalán fekszik, rendezése ezért is szükséges. A teret övező épületek is mind megújulnak, több mint furcsa lenne, ha a térrel nem törődnénk.”

És most jutottak el odáig, hogy konkrét lépések is történnek. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának múlt heti zárt ülésén elfogadták a Vértanúk tere beruházással kapcsolatos kérelmet is – erről is Wachsler Tamás beszélt az MTI-nek. Így aztán

hamarosan megkezdődnek a munkák.

Ahogy Wachsler elmondta, a térre autók nem hajthatnak majd be, csak BKV-járművek.

A bizottsági ülésen került szóba Nagy Imre-szobra is – Wachsler javaslata szerint a Jászai térre viszik majd át.

A téren ugyanis rekonstruálják az úgynevezett Nemzeti Vértanúk Emlékművét, így Nagy Imre szobra már nem férne itt el. Az eredeti szobor 1934 és ’45 között állt itt. A kérdés már csak az, hogy miért kell újra felállítani a Horthy-korszak egyik fontos szobrát.

Kovács Bélát megmentik az oroszok?

0

A Daily Beast Moszkva EP-emberének kémpere című cikkében újabb mérföldkőnek nevezi Kovács Béla kémperét Oroszország hatalmának kiterjesztésében. Az elhárítások ugyan mindenütt üldözik az orosz ügynököket, de a lap szerint lehet, hogy a nacionalista Orbán Viktor Kreml-barát kormánya futni hagy egy ilyen embert.

A miniszterelnöknek EP-képviselők a szemére vetik, hogy rendszerszintű fenyegetést jelent a jogállam és az alapjogok szempontjából. Kovács Bélát, a Jobbik európai törvényhozóját azzal vádolják, hogy jó 8 éven át dolgozott az orosz titkosszolgálatnak, Strasbourgból szállította a kényes információkat. Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója azt mondta a lapnak, hogy

Kovács igen hatékonyan dolgozott Putyinnak

az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének ideológusaként, Moszkva lobbistájaként. A kémkedés azonban más tészta. Adatokat adott át a GRU-nak az EU energiapolitikájáról, folyamatban lévő vizsgálatokról, a közösség vízumgyakorlatáról.

Akár 8 évet is kaphat, ám ennek esélye csekély, mivel a Fidesz jó pár kérdésben átvette a Jobbik álláspontját. Bár lehet, hogy Orbán engedélyével mégis elítélik, tekintettel más érdekekre. A nyomozás már 3 éve zajlik, a politikus mentelmi jogát felfüggesztették, ám Kovács továbbra is aktív, bizalmas anyagokhoz jut hozzá az Európai Parlamentben.

Panyi Szabolcs, aki az Indexnél részletesen foglalkozott az üggyel, meg van győződve arról, hogy KGBéla kém, ám a hatóságok szándékosan elcseszték a vizsgálatot. Mert így az érintett menet közben meg tudta semmisíteni a bizonyítékokat, ennélfogva nem tudják felelősségre vonni. Kovács Béla ügyvédje, Szikinger István ezzel szemben azt mondja, hogy a Fidesz a Jobbik lejáratására pécézte ki védencét. Krekó szerint az ügy mögött az van, hogy Orbán bizonyítani igyekszik: Magyarország nem Putyin szolgája. De a per próbakő nem csak a magyar vezetés, hanem az egész EU számára: független marad-e, vagy netán az lesz, amit Kovács jósolt: az „orosz anyácska” fogja „megmenteni”.

The Daily Beast/Szelestey Lajos

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!