Fontos

Klímakatasztrófa? És hogyé’ adják?

Azt írja Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszter-helyettese, a „Migrációkutató Intézet” korábbi főigazgatója, hogy „a konzervatívoknak vissza kell venniük a zöldpolitikát a baloldaltól”.- kezdi kétszázötvenötödik nyílt levelét Ujhelyi István EP képviselő.

Milyen tökéletes mondat. Világos példázata annak, hogy a Fidesz és kiszolgáló személyzete miként gondolkodik. Úgy bármiről, most éppen a klímafenntarthatóságról és a környezetvédelemről. „Vissza kell venniük”. El kell venniük, birtokolniuk kell. Mindent ehhez mérnek, mindent csak így tudnak értékelni: „enyimé” vagy másé. Pont.   Mintha a környezettudatosság és a bolygónk sorsáért való aggódás kisajátítható, birtokolható lenne. Miniszter-helyettes úr, a klímakatasztrófa elkerülése és a fenntarthatóság megteremtése közös emberi ügyünk, nem pedig kilóra mérhető politikai tőke, az ég áldja meg! Ez tisztességes és felelős együtt-cselekvés kérdése; de látom, Önök tisztességből és felelősségből is hiányt szenvednek.

Nézzük akkor tényleg pusztán a tényeket! A júniusi EU-csúcson az Orbán-kormány volt az egyetlen, amely megvétózta a 2050-es klímasemlegességgel kapcsolatos uniós alkut. A Fidesz azzal érvelt, hogy csak akkor tudja támogatni a környezetvédelmi célokat, ha látja mennyi uniós forrás lesz az ipar modernizálására. Már megint a pénz. Ezeknek tényleg csak ez számít. Megvédik ők a környezetet, csak előbb fizessük őket jól meg! Tetszik tudni kedves fideszesek, a klímaválság nem állítható meg kerítéssel és nemzeti konzultációval. A tomboló viharokat és az aszályokat nem lehet majd a tranzitzónában éheztetni, majd kitoloncolni. A fullasztó Celsius fokokat sem lehet majd kvóta szerint szétosztani a tagállamok között. Ez nem játék, a fene egye meg!

Az idei július volt hivatalosan is a valaha mért legforróbb hónap a Földön!

És maguk tényleg azon gondolkodnak, hogy miként lehet „visszavenni” a zöldpolitikát a baloldali politikai erőktől? Nem visszavenni kell, hanem képviselni!

Úgy persze tényleg nehéz lesz, hogy az Európai Parlamentben közben a fideszes képviselők mindent leszavaznak, ami a környezeti fenntarthatóságot javítja. Mint legutóbb, amikor a tiszta levegő védelmét biztosító állásfoglalásról döntöttünk, a Fidesz képviselői pedig elutasították, hogy megfékezzük a közlekedésből, a mezőgazdaságból és az energiaszektorból származó légszennyezést. Ami egyébként csak Magyarországon évente legalább tízezer ember halálát okozza közvetve. De nekik a német multicégek érdeke fontosabb volt. Már megint a pénz.

És még egyetlen fontos apróság a kormánypártiak figyelmébe. Az Orbán-kormány hozzáállását a környezeti közügyeinkhez tökéletesen mutatja, hogy a zöldpolitikát nem miniszteri szinten kezeli, hanem pusztán államtitkári körben. Sőt, míg a környezetvédelem az agrártárcához tartozik, a klímavédelem az innovációs minisztérium egyik államtitkárának feladata. Ehhez képest az Európai Unió tagállamaiban – egyetlen kivétellel, ez az épp kilépő Nagy-Britannia – nincs másik olyan kormány, ahol ne lenne külön minisztérium a környezeti fenntarthatóság koordinálására. Sőt, két olyan ország is van, amelyben a komplexitás miatt több minisztérium is megosztva foglalkozik ezzel a kérdéssel.

Én értem és a NER eddigi működését megismerve meg is értem, hogy a Fidesz számára minden a pénz körül forog, csak az számít, ami pénzt termel vagy pénzzé tehető. Én azért lettem az Európai Parlament környezetvédelemmel foglalkozó bizottságának a tagja, mert – többgyermekes édesapaként is – pontosan értem, hogy a klímakatasztrófa elkerülése jelenkorunk valóban legfontosabb feladata. És nem holmi politikai birtokvágy kiélése.

Orbánék nyakára tekeredik a Microsoft-botrány

Miután amerikai hivatalos szervek konkrétan említenek magyarországi korrupciós ügyleteket a Microsoft által, amerikai képviselők kezdeményezik: külföldi tisztségviselők ellen is vádat emelhessenek Amerikában.

Republikánus és demokrata képviselők terjesztettek be törvényjavaslatot július 25-én a képviselőháznak külföldi tisztviselők vesztegetésének ügyében – tudatta a Népszava. A törvényjavaslathoz az Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottsága részéről kiadott pénteki közleményből kiderül, hogy a más néven az USA Helsinki Bizottságaként ismert szervezet támogatásával kidolgozott jogszabály lehetővé kívánja tenni, hogy

az Igazságügyi Minisztérium vád alá helyezzen külföldi tisztviselőket vesztegetés miatt.

Azon amerikaiak ellen emelhető vád, akik a tengerentúlon kenőpénzt kifizetnek – ezzel a törvényjavaslattal ügyészeink képesek lesznek utána menni azon külföldi tisztviselőknek, akik a kenőpénzt kikövetelik. Az Igazságügyi Minisztériumnak új, hatékony eszközt adunk az embereket elszegényítő és a diktátorokat hatalomban tartó kleptokrácia elleni küzdelemhez – indokolta a javaslatot Tom Malinowski demokrata képviselő.

Az előterjesztők szerint

a transznacionális kleptokraták súlyos nemzetbiztonsági kockázatot hordoznak az Egyesült Államok számára.

A meglévő törvényeket nem a transznacionális kleptokrácia problémájának kezelésére tervezték, és mindegyik tartalmaz olyan hiányosságokat, amelyek miatt nem ideálisak a külföldi zsarolás megbüntetésére. Nem hagyhatjuk ügyészeinket a jogállamiság védelméhez szükséges jogi eszközök nélkül – fogalmazott Sheila Jackson Lee demokrata képviselő. A törvény

lehetőséget teremthet kiegészítő intézkedések, például szankciók alkalmazására,

és arra kényszerítheti a helyi kormányokat, hogy büntessék meg az ilyen személyeket – hangsúlyozta a republikánus Richard Hudson.

A törvényjavaslatból nem derül ki, hogy összefüggésben áll-e a Microsoft (MS) magyarországi cégének megvesztegetési ügyével, és talán csak a véletlenek összjátéka, hogy nem sokkal azután nyújtották be, hogy az amerikai igazságügy és tőzsdefelügyelet lezárta a MS-vizsgálatot. Ebben megállapították, hogy a cég 2013 és 2015 közötti itteni szerződéseivel legalább 14,6 millió dollárnyi (4 milliárd forintot meghaladó) nyereséghez jutott megvesztegetésekkel.

Hamis indokokkal és összejátszásokkal elért árengedményeket tártak fel a MS magyar leányánál, amelyek után azonban a szoftvereket jelentősen túlárazva adták el kormányhivataloknak,

a pénzből pedig megkentek hivatalos embereket.

(Hasonló ügyeket tártak fel más országokban is.)

Ennek nyomán az igazságügyi tárca büntetőpert indított a Microsoft ellen, de az ottani jogszabály alapján végül megegyezéssel zárták le ezt. Az anyacég elfogadta a 25,3 millió dollár (nagyjából 7,3 milliárd forint) büntetést, amelynek fejében eltekintettek a személyes felelősségre vonásoktól. A büntetésből két és fél milliárdot a MS itteni cége fizetett ki.

Az egyezségből kiderül, hogy akadt olyan szerződés, amelynek ügyében – az itteni MS-alkalmazott e-mailje szerint –

magától Orbán Viktortól szerezték meg a jóváhagyást.

A tőzsdefelügyelet (SEC) vizsgálatáról nyilvánosságra hozott jelentés is több országban folytatott korrupciós gyakorlatról számol be. Hazánkban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), az Országos Rendőr-főkapitányság és az Oktatáskutató és Fejlesztési Intézet ügyleteit említik konkrétan.

Az egyik itteni MS-viszonteladó Mészáros Lőrinc köreibe került, a NAV-os szerződésben pedig a teljesítésigazolást az Orbán-vej Tiborcz István Péter nevű testvére írta alá informatikai vezetőként. Később aztán már mindketten ugyanabban a cégben voltak, a HCS Experts nevűben, amely az MS egyik viszonteladója volt, s amellyel a redmondi óriás másfél éve szerződést bontott, de előtte Tiborcz István tulajdonosként több százmilliós osztalékot vett fel.

Az ügyben a legújabb fejlemények láttán feljelentést tesz a DK.

Gyűlölet: helyet cseréltek a muszlimok a cigányokkal és zsidókkal

Diplomáciai nyelvezetben tisztelettel beszél a kormány a muszlimokról, a hivatalos kommunikációban durván fogalmaz. Ennek nyomán mára a magyar közvéleményben erősebb az iszlámellenesség a hagyományos antiszemitizmusnál és cigányellenességnél, s ebben összeért a populista jobboldal és a szélsőjobb.

Az idegengyűlölet a magyar közvéleményben magasabb, mint a posztszocialista blokk legtöbbjében, és a közvéleményben pár év alatt erősebb lett a muszlimutálat, mint a cigányellenesség és az antiszemitizmus. Ez a két fontos megállapítás emelhető ki a tíz országra kiterjedően vizsgált folyamatokat, a muszlimok Nyugaton és az új populisták felemelkedését elemző kutatásból. A Brooking Institution koordinálásában a magyarországi jelentést készítő Political Capital (PA) vett részt.

Hazai összefoglalójukban a PA-ban hangsúlyozzák, hogy a nemzetközi kutatás célja volt a jobboldali populizmus iszlámhoz és muszlimokhoz fűződő kapcsolatának feltérképezésén keresztül vizsgálni a jobboldali populista mozgalom megerősödését. E kapcsolat elemzése közelebb vihet jobban megérteni olyan fogalmakat, mint a nemzeti identitás, az államiság, az állampolgárság, valamint a többség és a kisebbségek viszonya.

A korszak meghatározó témája

A kutatás arra a jelenségre épül, hogy a muszlimokat és az iszlámot övező társadalmi viták a kulturális választóvonalakra és identitáskérdésekre fókuszáló politizálás egyik fő hajtóerejévé váltak. Ez lett a populista korszak egyik legmeghatározóbb témája,

amelyet egyaránt a zászlajukra tűztek jobboldali populisták és a szélsőjobb.

A magyar tanulmányban egyebek közt történeti áttekintést adtak a 90-es évektől kezdődően a hazai jobb-szélsőjobb (át)alakulásáról és felemelkedéséről, a jobboldali politikai térfél átrendeződéséről a migrációs téma felszínre kerülése óta. Foglalkoztak azzal is, milyen víziók vannak az identitásról és az ideológiai hovatartozásról, és milyen Európa-kép él.

Teljes Fidesz-uralom a nyilvánosságban, a közbeszédben

A tanulmányban ismertetik a 2010 után létrejött „szuperkétharmados” berendezkedést, amelyben a Fidesz olyan politikai rendszert hozott létre, amely teljes mértékben az ő politikai érdekeire lett szabva, és amely biztosítja, hogy

a párt teljes ellenőrzés alatt tudja tartani a politikai folyamatokat és a közbeszédet. 

Ennek sorában a politikai versenyt és pluralizmust kiüresítették azok a szabályok, amelyek kizárólag és tudatosan a kormánypártnak kedveznek, míg az ellenzéki pártokat hátrányos helyzetbe hozzák, a független szereplőket pedig igyekeznek elhallgattatni.

Ennek a dominanciának része, hogy a Fidesz 2015 óta uralja a migrációval kapcsolatos magyarországi közbeszédet. Ez két pillérre támaszkodik: a magyar társadalomban korábban is létezett a migrációval szemben félelem (csakúgy, mint térségben), másrészt a Fidesz létrehozta a közbeszéd feletti kontrollt.

Ennek érdekében

a médiát szinte teljesen uralja a Fidesz,

amelyen keresztül lehet folytatni a masszív propagandakampányokat, amelyek gyűlöletkeltő retorikán, összeesküvés-elméleteken és dezinformáción alapulnak.

Összeért a szélsőjobb és a populista jobboldal

Fontos megállapítás, hogy az ideológiában és a politikai magyarázatokban sok átfedés mutatkozik a populista jobb és a szélsőjobb között.

A domináns szövegezés mindkettejük esetében ugyanazon a három alappilléren

nyugszik: a nacionalizmuson, a migráció biztonságiasításán (amelynek központi eleme a civilizációk és vallások közötti háború víziója), valamint a liberalizmus- és rendszerellenességen.

A szélsőjobboldal és a populista jobboldal kétfrontos háborút folytat:

védik a „keresztény értékeket” az „iszlámizáció” elleni küzdelemmel, és védik a hagyományos értékeket a liberális, „1968 után ” ideológiákkal szemben.

Mind a populista jobboldalra, mind a szélsőjobboldalra jellemző, hogy összeesküvés-elméletekkel magyaráz politikai eseményeket, ellenségképet gerjeszt és félelmet kelt társadalmi csoportokkal szemben.

Alig pár év alatt épült be a közbeszédbe az iszlám

Rámutatnak arra, hogy 2015 előtt kifejezetten az iszlám nem volt jelen a magyarországi közbeszédben, azóta viszont ez a téma főként a „keresztény Nyugat” és a muszlim világ közötti kulturális háború összefüggésébe helyeződött. Mind a Fidesz, mind a szélsőjobboldali szervezetek körül levő interjúalanyok azt hangsúlyozták, hogy a kapcsolat a nyugati világ és a muszlim világ között legalábbis ellentmondásos, de még inkább problémás.

Az alapvető értékekben mutatkozó eltérések szerintük nagyon súlyosak, sőt, akár teljesen összeegyeztethetetlenek egymással. Ezzel magyarázzák azt, hogy a muszlim közösségek nem tudnak hatékonyan integrálódni a nyugati társadalmakba, miközben az ennek ellentmondó,

a sikeres integrációs példákat figyelmen kívül hagyják.

Vaskos kettős beszéd

Az interjúk felszínre hozták azt a máshonnan jól ismert jelenséget, hogy sok populista és szélsőjobboldali alapvetően nem ellenséges az iszlámmal mindaddig, amíg az „Európán kívül van”. Néhány szélsőjobboldali kifejezetten tisztelettel viseltet az iszlám iránt, de csak annak hagyományos környezetében és közösségében.

Ezzel összefüggésben a Fidesz iszlámmal és muszlimokkal kapcsolatos kommunikációját a kettős beszéd jellemzi. A hivatalos kommunikációban a Fidesz élesen, negatív szövegösszefüggésben beszél az iszlámról és a muszlimokról, de a kormánytisztviselők, beleértve a miniszterelnököt, elismerően beszélnek róluk a különböző diplomáciai eseményeken.

A kormány folyamatos migrációellenes kampányainak következtében a 2015 előtt jelentéktelen

arab- és muszlimelleneség mára erősebb lett, mint a Magyarországon hagyományosan jelen lévő cigányellenesség és antiszemitizmus.

Mind a magyar szélsőjobb, mind a populista jobb Magyarországot etnikailag homogén és dominánsan keresztény vallású országnak tekinti, a nemzethez tartozás pedig a közös nyelven, kultúrán és értékeken alapszik.

Szigorúbb repülési tilalom – tart a reptér-üzemeltető elleni hadjárat

Megvalósulhat a Budapest feletti tényleges éjszakai repülési tilalom, kivételekkel. Az ezt megszegő társaságok ezer euró büntetést fizethetnek. A kormány megpróbálja kizeccölni a reptér-üzemeltetőt.

„Gyakorlatilag nullára” csökkentenék a főváros feletti éjszakai repülőforgalmat éjfél és reggel öt óra között – ezzel kommentálta a közeljövőben hatályba lépő intézkedéseket Tarlós István főpolgármester, balján Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel. Elvileg eddig is így volt, azzal, hogy hat le- és felszállást lehetett tervezni, de a valóság rendre felülírta ezt. Ahogyan eddig, úgy a jövőben se számít tiltott forgalomnak a külső ok miatti késés vagy egyéb elháríthatatlan helyzet.

Jön a bírság lehetősége

Az új szabályok értelmében duplájára emelik a le-felszálláskor megengedett hátszél erősségét, ellenkező esetben másik kifutóra irányítják a gépeket, továbbá a tilalmat megszegő légitársaságok ezer euróig terjedő zajvédelmi bírságot fizethetnek. Mindezek mellett 13-ra növelik a zajmérési helyek számát.

Tarlós elmondta, hogy a ferihegyi repülőtértől északnyugati irányba lévő sűrűn lakott rész zajterhelése gyakorlatilag megszűnik, és a délkeleti irányba szállhatnak majd le és fel az 1-es kifutóról a repülőgépek. Azt nem mondta el, hogy ezzel

az agglomeráció felett változatlanul megmaradhat a repülőforgalom,

ha a leszálláskor alkalmazandó hátszél iránya megköveteli ezt az útvonalat. Az ilyen helyzetre ugyanis nem vonatkozik a tilalom.

A hátszélre és a bírságra vonatkozó szabályok várhatóan szeptemberben lépnek hatályba.

Legjobb, ha eladják?

A kormány folytatja hadjáratát a ferihegyi repteret üzemeltető Budapest Airport jelenlegi külföldi tulajdonosával szemben. Tegnap Gulyás Gergely kancelláriaminiszter jelentette ki, hogy 2020. január 1-jével, ha kell, rendeleti úton tiltják be a fapados terminálrész használatát, ha nem történik változás, de az üzemeltető július 8-án nekilátott egy normális épületrész építésének.

Azt is belengette, hogy bár az államnak csak szabályozási-befolyásolási jogai vannak, de

a kormány rendelkezik megfelelő eszközökkel és ezekkel él is.

A kormány azt is egyértelművé tette a tulajdonosnál, hogy legjobb, ha eladja a repülőteret, ha nem képes kezelni a problémákat – tette hozzá.

Ugyanebben a hangnemben beszélt ma Palkovics. Mint fogalmazott, „a magyar emberek” és a kormány érdeke, hogy Budapestnek ugyanolyan színvonalú repülőtere legyen, mint Prágának, Bécsnek vagy Varsónak, mert ebben a pillanatban ez nem így van. Működőképes repülőteret szeretnének vagy a jelenlegi tulajdonosi konstrukcióban, alkalmas emberekkel, vagy ha ez nem megy, akkor másik tulajdonossal. A kormány lehetőségei kötöttek, mert „egy konzervatív kormány nem tehet semmit egy másik cég tulajdonával szemben”.
Ezekről már tárgyalnak a tulajdonossal, ha az egyeztetés nem lesz eredményes, akkor

„meg is kérik, adja el a repülőteret másnak”

– mondta Palkovics.

Össztűz már jó ideje

Az előzmények sorában pár hónapja Fürjes Balázs budapesti fejlesztési államtitkár vezetésével 77 pontból álló követeléslistát állítottak össze a Budapest Airportnak, és – ahogyan Gulyás jellemezte – „a lehető legnyersebb formában egyértelművé tették”, hogy az üzemeltető komoly szankciókra számíthat, ha gondatlan saját tulajdonával.

A kritikák jellemzően a Malév 2012-es csődje után sebtiben felhúzott fapados-terminálon tapasztalható áldatlan állapotok miatt érik az üzemeltetőt, a meglehetősen durva hangnem és a tulajdon eladásának erőteljes „ösztönzése” mögött azonban hírek szerint inkább más áll. Az, hogy más stratégiai cégek, sőt, ágazatok után

a reptér is kerüljön vissza „nemzeti kézbe”.

Ez azért különös, mert a Budapest Airportot 2005-ben csak részlegesen privatizálta az akkori kormány: a részvények 75 százalékát mínusz egy részvényt. A maradékot pedig már Orbánék adták el az akkori tulajdonosi konzorciumnak.

Az első kísérlet sokba került

Orbán-kormány másodjára megy neki a reptér-üzemeltetőnek. Első regnálásának végén, 2002 elején a kormány „kiszervezte” a mostanihoz hasonlóan kanadai érdekeltségű cég alól Ferihegyet. Akkor csak az üzemeltetés jogát kapta meg több évtizedre a kanadaiak és az állami tulajdonú Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság alkotta vegyesvállalat. Az első Orbán-kormány aztán a jelenlegi – akkor alapított – Budapest Airport Zrt.-t bízta meg az üzemeltetéssel.

A hoppon maradt kanadai cég perre vitte az ügyet, és nyert. Ennek alapján 2005-ben a Gyurcsány-kormánynak kellett 74 millió dollár kártérítést plusz a perköltséget kifizetnie.

Ez akkor mintegy 18 milliárd forintra rúgott.

A reptéri vezetés mindenesetre megpróbál baráti gesztusokat tenni. Éppen egy hónapja egyik napról a másikra leváltották a vezérkar két tagját. A kommunikációs igazgató – a veterán Hardy Mihály – helyére egy Fidesz-közeli személyt állítottak.

Hajóbaleset: letartóztatták az ukrán hajóskapitányt

Ismét elrendelte a dunai hajóbaleset ügyében a szállodahajó meggyanúsított ukrán kapitányának letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság – közölte a szerdai döntés után a gyanúsított védője, Tóth M. Gábor. A végzés nem jogerős.

Az ügyvéd elmondta: a bíróság a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítás megnehezítésének, meghiúsításának veszélyére hivatkozva rendelte el védence letartóztatását 30 napra. Hozzátette:

fellebbeznek a végzés ellen.

A kerületi bíróság azt állapította meg, hogy

a segítségnyújtás elmulasztásának feltételei is fennállnak

(ez az új gyanúsítás a kapitánnyal szemben). Ezzel kapcsolatban az ügyvéd arra hívta fel a figyelmet, hogy védence a baleset után megkezdte a bajba jutottak mentését.

Az ügyvéd kifogásolta, hogy a bíróság a letartóztatási okok között említette a gyanúsított „felelősségelhárító” magatartását, holott szerinte ez a bírósági hivatkozás meglehetősen idejétmúlt, meghaladott.

Az eljárás megnehezítésével mint letartóztatási okkal kapcsolatban az ügyvéd azt emelte ki, hogy ez megítélése szerint két hónappal az események után már nem jogszerű és nem is észszerű. A gyanúsított ugyanis

heteken át szabadon közlekedhetett Budapesten, és megsemmisíthetett volna bizonyítékokat.

Arra is felhívta a figyelmet az ügyvéd, hogy védence a bűnügyi felügyelet szabályait maradéktalanul betartotta.

A Fővárosi Főügyészség szerdai közleményében az áll, hogy a nyomozási bíró osztotta azt az ügyészségi álláspontot, amely szerint csak a legsúlyosabb kényszerintézkedéssel biztosítható a terhelt jelenléte az eljárásban, valamint kizárólag így akadályozható meg a bizonyítás megnehezítése vagy meghiúsítása.

A mostani döntés előzménye, hogy az ügyészség két napja azután kezdeményezte a letartóztatást, hogy a Kúria kimondta: törvénytelen volt két bírósági végzés arról, hogy az ukrán kapitány 15 millió forint óvadék ellenében szabadlábra kerülhetett az eljárás idejére.

A kapitányt eredetileg vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetésével gyanúsították meg, ezt egészítették ki hétfőn 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásával.

Május 29-én a Hableány sétahajó a Margit híd közelében összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval és elsüllyedt. A Hableányon 33 koreai turista, valamint a kéttagú magyar személyzet utazott, és csak hét embert sikerült kimenteni közülük. A Budapesti Rendőr-főkapitányság az ügyben a vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetése miatt indított eljárást.

Korábbi dolgozója beperelte a Honvédkórházat

0

Diplomás ápoló, ötgyermekes édesanya indított munkaügyi pert korábbi munkahelye, a Honvédkórház egyik intézete ellen. Tíz éven át dolgozott ott közalkalmazottként. Foglalkoztatása idén januárban szűnt meg, mert nem volt hajlandó honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesíteni. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele azt kéri a bíróságtól, hogy a kórház fizesse ki neki az elmaradt végkielégítését.

Az Országgyűlés tavalyi utolsó, viharosra sikeredett ülésén nem csak a túlóratörvényt és a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt fogadták el, hanem a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szólót is. Ennek az lett a következménye, hogy a honvédségnél, így a Honvédkórházban és tagintézményeiben is megszűnt annak a lehetősége, hogy valaki „civil” közalkalmazottként dolgozzon tovább.

A közalkalmazott dolgozóknak csak néhány napjuk volt arra, hogy eldönthessék, vállalják-e az új feltételeket.

Bár az ígéretek szerint honvédelmi alkalmazottként valamivel több pénzre számíthattak, mint korábban, de az új jogviszony szigorúan korlátozza véleménynyilvánítási szabadságukat (a főnöki utasítást nem bírálhatják, párt nevében és érdekében nem vállalhatnak közszereplést) és gyülekezési jogukat is. Sőt, még külföldi utazásaikat is be kell jelenteniük a főnöküknek.

Mindezekre a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele, aki nem katona, hanem betegek gyógyításával foglalkozó ápolónő, nem volt hajlandó, ezért nem fogadta el a jogviszony megváltoztatását, és nem írta alá az elé tolt nyilatkozatot. Azok, akik így tettek, nem kaptak végkielégítést a ledolgozott évek után.

A változásokról szóló minisztériumi tájékoztatóban az szerepelt, hogyha valaki nem „választja” az új, egyetlen lehetséges honvédelmi alkalmazotti jogállást, akkor foglalkoztatása a „törvény erejénél fogva” megszűnik, és hogy ilyen esetben végkielégítés meg felmentési időre járó pénz nem jár.

Csakhogy a törvény egyetlen szóval sem mondja, hogy ilyen esetben annak erejénél fogva szűnne meg a jogviszony és ne járna végkielégítés. Sőt, hasonló átalakításra – vagyis civil munkaviszonyból egyfajta közszolgálati jogviszonyra való módosításra – sok más területen sor került a kormányzati igazgatástól a rendőrségig, és mindenhol járt végkielégítés.

Éppen ezért az évtizedes munkavégzés után méltánytalannak tartotta az elbocsátott ápoló, hogy a mintegy 800 ezres végkielégítését nem kapta meg, és a Magyar Helsinki Bizottsághoz fordult. A jogvédő szervezet elvállalta az egészségügyi dolgozó képviseletét a munkaügyi perben.

„Felfoghatatlan, hogy amikor az egészségügy vészes munkaerőhiánnyal küzd, bürokratikus pótcselekvések miatt miért kell felkészült szakembereket elbocsátani.

De ha már megtörténik, vajon miért nem lehet azt méltányosan tenni? Tízévnyi, fizikailag és lelkileg is nehéz közalkalmazotti munka után kötelezően háromhavi illetménynek megfelelő végkielégítés dukál. Sok mindent elárul az egészségügyi bérekről az összeg: ez ügyfelünk esetében kevesebb, mint 800 ezer forintot jelent. Mi ennek megállapítását kérjük a bíróságtól” – nyilatkozta Tóth Balázs, az ápolónő ügyvédje.

A Magyar Helsinki Bizottság a fenti ügyön kívül igény esetén ingyenes jogi segítséget, kapacitástól függően ügyvédi képviseletet is nyújt minden olyan volt honvédségnél dolgozott közalkalmazottnak, aki nem írta alá az új viszonyról szóló jognyilatkozatot, és ezért elesett a neki járó végkielégítéstől. A helyzet ugyanis egyszerre törvénysértő, a többi jogviszonyhoz képest diszkriminatív és méltánytalan minden olyan munkavállalóval, aki azért vesztette el korábbi munkáját, mert az alapjogainak egyoldalú korlátozását nem fogadta el. Nincs az rendben, hogy tisztességes munkát végzett emberek nem kapnak végkielégítés évtizednyi vagy hosszabb idő után sem.

Nem hajózhatott volna a Hableány?

Csak egy matróza volt a tragédia idején a Hableánynak, emiatt hajózásra alkalmatlan volt – áll egy szakértői véleményben. A sétahajónak radarja se volt, ami nehezítette a tájékozódást.

Két matróz helyett csak egy segítette a kapitány munkáját, vagyis hajózásra alkalmatlan volt a Hableány – olvasható az Indexen a birtokába került legfrissebb szakértői véleményben. Eszerint a Hableány az esemény idején és helyén az egy fő matróz hiánya miatt nem volt alkalmas a hajózásra.

A személyzet számának növelési igénye már az előző hajóbizonyítványba is bekerült. A szakértő azt is hozzáteszi, hogy ezt a hajó vezetőjének kellett volna jeleznie az üzembentartónál, a Panorama Deck Kft.-nél.

Nehezítette a turistahajó dolgát, hogy nem volt felszerelve radarral, ami nagyban segítette volna mozgását olyan időjárási körülmények között, mint amilyenek a baleset idején is voltak. A kormányállásból „a körkilátást pedig a felső fedélzeten elhelyezett ponyva és kémény részben korlátozta.”

A Hableány május végén ütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A fedélzeten lévő 33 dél-koreai és a két fős magyar személyzetből hét turistát kimentettek az ütközés után, a többiek elhunytak. A Viking kapitányát már két bűncselekményben vádolják, a bíróság várhatóan ma dönt letartóztatásáról, amit az ügyész hétfőn kért.

Bebikáznák a falusi csok-ot

Nem nagyon kelendő a falusi csok, ezért a kormány lazít a feltételeken. A külföldről hazatelepülők, az ápolási és gyermekek otthongondozási díjában részesülők, a „BAR-listások” is igényelhetik a falusi csok-ot.

Noha a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos, Gyopáros Albert szerint a falusi csok július elsejei indulása óta „százával érkeztek” az igénylések a közvetítő pénzintézetekhez, a kormány mégis úgy döntött, hogy kiterjeszti a kedvezményes lehetőséget. A jövőben a külföldről hazatelepülők, az ápolási és gyermekek otthongondozási díjában részesülők, a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) lévők – régi nevén „BAR-listások” – is igényelhetik azt.

Milliók az ablakban

Az eddigiek alapján egyforma az érdeklődés a már meglévő lakás korszerűsítése, valamint a használt lakás vásárlása, majd felújítása iránt – mondta Gyopáros. Utóbbi konstrukció esetében az igénylők főként városokból költöznének falvakba, amit rendkívül jó hírnek nevezett a kormánybiztos.

A program kínálta kedvezmények 2486 ötezer lakosúnál kisebb településen vehetők igénybe. A konstrukció keretében – a gyermekek számától függően – meglévő lakás korszerűsítésére akár 5 millió forintos, használt lakás vásárlásához és korszerűsítéséhez akár 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatást lehet igényelni – ecsetelte Gyopáros.

Gyere haza, fiatal – vidékre

A támogatást igényelhetik az olyan külföldről hazatelepülők is, akik egy- vagy kétéves külföldi társadalombiztosítási (tb-) jogviszonyt tudnak igazolni és vállalják, hogy a szerződéskötést követő 180 napon belül letelepednek Magyarországon és hazai tb-jogviszonyt létesítenek – közölte. Ingatlanvásárlás esetén nem kell az igénylőknek önerőt igazolniuk, ha a megvásárolni kívánt lakás ára alacsonyabb, mint az elérhető támogatási összeg.

Az önerő igazolása csak a támogatási összeget meghaladó ingatlanérték esetén szükséges.

Korszerűsítés esetében a támogatás folyósítása a munkák készültségével arányosan, számlabemutatásra történik – mondta a kormánybiztos.

A bebukott hitel se akadály

Az ápolási díjban és gyermekek otthongondozási díjában részesülők szintén kérhetik a falusi csok-ot, továbbá azok is, akik a KHR-ben vannak nyilvántartva. A falusi csok támogatásai mellé igényelt államilag kamattámogatott hitel esetén viszont már számít, hogy az igénylő szerepel-e a KHR-ben.

Gyopáros szólt arról is, hogy a korábban szocpolt igénylő érintettek esetében az akkor kapott összeget le kell vonni a falusi csok által biztosított támogatásból. Akik korábban az „általános csok” segítségével vásároltak ingatlant és a falusi csok keretében szeretnének kistelepülésen lakást vásárolni, a korábban megvett ingatlan eladásával, az akkori támogatás visszafizetése után igényelhetik a falusi csokot. Az „általános csokkal” korábban megvett ingatlan felújítását a falusi csok támogatásaiból is lehet fedezni, ha a lakás a program által preferált kistelepülésen található.

A bankokat nem veti szét az érdeklődés

Tehát igyekeznek mindent bevetni, hogy minél többen akarjanak a csaknem 2500 kistelepülésen maradjanak, illetve oda költözzenek. Van ok a rendszer serkentésére, mert a bankok nem tolonganak a lehetőségért. A piaci információkkal egybevág a napi.hu összeállítása, amelyből kiderül, hogy az OTP-n és a Takarékbankon kívül nincs egyetlen pénzintézet se, amely kidolgozott volna ajánlatot (és van olyan, amely közölte, hogy nem is tervezi ezt).

Nem véletlen a tartózkodás. Ezek a települések és lakóik jellemzően halmozottan hátrányos helyzetűek:

se munka, se infrastruktúra, sok helyütt bölcsőde, óvoda a láthatáron sincs, a bérek, ha vannak, alacsonyak.

A lakosság elöregedett, házak százával-ezrével állnak üresen, rossz állapotban. A bankok lényegében leírták ezeket a területeket (egyre több településről már a takarékszövetkezetek is kivonulnak, az ATM-eket is elviszik, mert a néhány tízezres fenntartási költségre se futja a falvaknak). Az önerő előteremtése is gondot okoz a kölcsönhöz, bár Gyopáros bejelentéséből arra lehet következtetni, hogy ezen enyhítenek bizonyos esetekben.

Nem késtek-e el ezzel?

Erősen kétséges, hogy a feltételek lazításával, kiterjesztésével visszafordítható az elnéptelenedés és a fiatalok elvándorlásának évtizedes folyamata, szakértők is tamáskodnak azzal kapcsolatban, hogy a feszítő társadalmi problémák megoldhatók a lakástámogatással. A bankok kockázatelemzése is erre a következtetésre juthatott.

Azt nem tudni, hogy a kormányban milyen háttérszámítások készültek, mindenesetre az év elején bejelentett „családvédelmi akcióterv” keretében jövőre eltervezett újabb csaknem 150 milliárd legnagyobb része a falusi csok-ra szánt 60 milliárd. Pár hónapon belül kiderül, hogy nem illuzórikus-e ekkora pénz elköltésével számolni.

Vádat emelt az ügyészség Gyárfás ellen

A Fővárosi Főügyészség felbujtóként előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt vádat emelt „Gy. Tamás” ellen Fenyő János halála ügyében. Szerintük ő bízta meg Portik Tamást, aki aztán rávette Jozef Rohácot a médiacézár megölésére.

A következetesen csak fél-monogrammal jelölt Gyárfás az ügyészek szerint felbujtója volt Fenyő János 1998-as meggyilkolásának. A vádirat szerint a vádlott az 1990-es évek meghatározó jelentőségű médiavállalkozója volt, akárcsak Fenyő János sértett, aki egy videókazetta-terjesztő és egy napilapot kiadó gazdasági társaságnak is vezérigazgatója volt – áll a közleményben. (Valójában Fenyőnek akkor már legalább tucatnyi különféle újságot kiadó – és ingatlanokat birtokló – kiterjedt médiabirodalma volt, amit halála után 15 milliárd forintért adott el özvegye.)

Kettejük között az 1990-es évek közepétől üzleti vita, hatalmi harc, és ezekből fakadóan erős személyes ellentét alakult ki. Gyárfás 1997-ben elhatározta, hogy a játszma végleges lezárása érdekében megöleti a sértettet. Emiatt 1997 szeptemberében megbízott egy, az éjszakai életből közismert személyt az „ölési cselekménnyel”, aki azt 12 millió forintért vállalta, de miután átvett 6 millió forint előleget, nem teljesítette a megbízást. Emiatt a terhelt megbízta P. (Portik) Tamást, akit 1994 óta ismert, hogy ölesse meg Fenyő Jánost.

A vád szerint Portik a megbízást elfogadta, és rávette – az emiatt időközben jogerősen elítélt – J. R-t (Jozef Rohácot) a sértett megölésére, amire 1998. február 11-én a késő délutáni órákban a II. kerület, Margit utcában került sor: a piros lámpánál, a gépkocsijában várakozó sértetthez lépett, és egy gépfegyverrel kivégezte.

A Fővárosi Főügyészség Gyárfás ellen felbujtóként előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre.

Újra rács mögött a Viking kapitánya

A BRFK nyomozói segítségnyújtás elmulasztása miatt gyanúsítottként hallgatják ki a Viking Sigyn szállodahajó ukrán kapitányát, akit őrizetbe vett – olvasható a Police.hu-n. Előtte a Kúria elkaszálta az óvadék kiszabását.

Napra pontosan két hónappal a Hableány tragédiája után a Budapesti Rendőr-főkapitányság ismét őrizetbe vette a Viking Sigyn kapitányát. A dunai hajóbalesettel összefüggésben halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetése miatt folytatnak nyomozást, amelyben a nyomozók a szállodahajó ukrán állampolgárságú kapitányát korábban gyanúsítottként hallgatták ki.

A szakértők bevonásával folyamatban lévő nyomozásban ma a nyomozók a kapitányt őrizetbe vették segítségnyújtás elmulasztása bűntett megalapozott gyanúja miatt.

Pár órával korábban a Kúria közölte, hogy

nincs helye óvadéknak, ha a bűnügyi felügyelet elrendelésének nincsenek meg a feltételei.

Megállapította, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság és a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság korábbi végzésének óvadékra vonatkozó rendelkezései törvénysértők.

A Kúria szerint ha a bíróság megállapítja, hogy a bűnügyi felügyeletnek nincsenek meg a feltételei, akkor óvadék kiszabásával ezt nem lehet kiküszöbölni. Vagyis ha a bűnügyi felügyelet törvényileg nem alkalmazható, az óvadék nem alkalmas ennek ellensúlyozására. Az alsóbb fokú bíróságok döntései törvénysértők, mert a bűnügyi felügyelet elrendelésének az alsóbb fokú bíróságok határozatai szerint sem álltak fenn a feltételei.

A kacifántos megfogalmazás azt jelenti, hogy a Kúria szerint

törvénysértő volt, hogy a Viking Sigyn kapitányának letartóztatását óvadék ellenében megszüntetik

és Budapestre kiterjedő bűnügyi felügyelet hatálya alá helyezik és szabadlábra kerül. Ezzel nyomkövetőt kell viselnie, és hetente kétszer köteles jelentkezni a nyomozóhatóságon. Ezután kérte a legfőbb ügyész a Kúriát, hogy mondja ki: törvénysértő a bíróságok kényszerintézkedéssel kapcsolatos döntése.

A Kúrai mostani döntése „nem töri fel a jogerőt”, csak a törvénytelenséget deklarálja. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak és fellebbezésnek nincs helye.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK