Fontos

Bohóctámadás az állami tévénél

Ezúttal is bohócnak öltözött ember zavarta meg az ellenzéki képviselők tájékoztatóját, akik az állami tévében jártak. Nem kaptak ígéretet kiegyensúlyozott kampány-tájékoztatásra.

Nem kaptak semmilyen ígéretet arra, hogy az önkormányzati választási kampányban kiegyensúlyozott tájékoztatást nyújtanak, hogy lesz bármilyen vita Karácsony Gergely és Tarlós István, nagyvárosok polgármester-jelöltjei között – mondta Gréczy Zsolt (DK) az állami tévé előtt. Ezt megelőzően ellenzéki képviselők Papp Dániel vezérigazgatóval tárgyaltak. A hírhamisítóként aposztrofált vezető azt is elutasította, hogy beolvassák hírműsorban a múlt heti bírósági ítéltet, amely szerint törvénytelen volt a politikusok eltávolítása tavaly decemberben a tévé épületéből.

A tájékoztatót ezúttal is bohóctámadás zavarta meg. Egy idős – olykor zavartnak tűnő – férfi, aki Orbán Viktor feltétlen hívének nevezte magát, percekig akadályozta a sajtó informálását.

Forrás: Facebook/DK

Hadházy Ákos (független) elmondta, hogy nem kaptak választ arra: ha a miniszterelnök két hetente kap élő műsoros megszólalási lehetőséget, ellenzéki pártvezető miért nem már évek óta. Bősz Anett (független, Liberálisok) szerint el kell tenni az MTVA-ban készült felvételeket, hogy azok később felhasználhatók legyenek abban a perben, amelyet a rezsim kiszolgálói lenne indítanak.

Kocsis-Cake Olivio szerint az állami média gyakorlata „90 milliárdos választási csalás” (ekkora az intézmény éves költségvetése). Semmilyen választ se kaptak azokra a hírekre, hogy a Fidesz közvetlen utasításai szerint készítik az ellenzékiek lejáratásait, és a munkatársakat megfélemlítik. Ugyanerről beszélt Varju László (DK) is.

Az MTVA leváltotta azt az őrző-védő céget és munkatársait, akik tavaly decemberben felléptek a képviselőkkel szemben – mondta Harangozó Tamás (MSZP). Papp Dániel nem indokolta meg, miért, ha meg voltak elégedve velük.

Gréczy Zsolt közölte, hogy a történtekről az Európai Uniós és az Európai Parlament illetékeseit tájékoztatni fogják. Varju László pedig visszatérésüket ígérte meg.

Csak cinizmusra futja a kormánytól

Tényleg vérlázító a fideszes államhatalom pökhedni cinizmusa. Miután családról és keresztény értékekről papolnak, az ember azt gondolná, hogy vannak olyan kérdések, amelyekben ha minimálisan is, de józan helyzetértékelést és felelős tetteket lehet elvárni tőlük. De nem. A narancsuralmi rendszerben tényleg csak a cinizmus, a felsőbbrendű pökhendiség, a tények otromba semmibevétele létezik. – írja Ujhelyi István szokásos hétvégi levelében.

A Fidesz nem is titkolja, hogy harmadrangú területként kezeli az egészségügyet, amelyben – már az orvosi kamara szerint sem – garantálható a biztonságos betegellátás. Ezért fontos és szükséges az a javaslatunk, hogy hozzuk létre az egészségügyi minimálbér intézményét az ágazatban, amely tisztességes bérezést garantál az orvosoknak, illetve ápolóknak, és amely egyszerre jelenthet megoldást az elvándorlás kezelésére, így az egészségügyi rendszer működési biztonságának garantálására.

A napokban írásbeli kérdéssel fordultam Kásler Miklós emberminiszterhez, amelyben rámutattam: ha a kormány szándékai szerint „garantált ágazati bérminimumot” akarnak bevezetni a turizmusban a „tartósan kritikus munkaerőhiány miatt”, akkor egyszerű kormányzati döntés kérdése ugyanezt megtenni az egészségügyben is. Levelemre Rétvári Bence EMMI-államtitkár reagált, de válaszában az előző kormányok mocskolásán és szemfényvesztő hazugságokon túl sokra nem futotta, az egészségügyi minimálbérre vonatkozó javaslatra például egyetlen szóval sem válaszolt.

Az önmagában szánalmasan nevetséges, hogy majd tíz év kormányzás (még egyszer: tíz év!) után is csak óvodás visszamutogatásra telik, de vérforraló, ahogyan a mindenki számára világos tényeket is megpróbálják habonyi szótrükkökkel elfedni.

Rétvári államtitkár ugyanis azzal érvel, hogy a Fidesznek köszönhetően „egy 4-6 éves jogviszonnyal rendelkező OKJ-végzettségű, E2 fizetési osztályba besorolt ápoló bruttó átlagkeresete (mozgóbér-elemekkel és pótlékokkal együtt)” immár meghaladja a háromszázezer forintot, azt azonban elhallgatja, hogy a kezdő szakdolgozók bére alig duplája a létminimumnak, viszont kevesebb, mint fele az országos bruttó átlagkeresetnek. Ez ám a vonzó életpálya modell, nem csoda, hogy volt olyan időszak nemrég, amikor naponta három orvos és legalább két szakdolgozó hagyta el az országot.

Az egészségügy válságos helyzetére az ágazati bérminimum, az orvosok, ápolók és szakdolgozók tisztességes minimálbérének megállapítása jelentene rapid megoldást, míg a rendszerszintű problémákra egy európai egészségügyi minimumszolgáltatás meghatározása, támogatása és megkövetelése a tagállamoktól. Ez utóbbit egyik kiemelt feladatomnak tekintem EP-képviselőként, ezért is vállaltam munkát az Európai Parlament vonatkozó szakbizottságában. Miközben tehát a kormányzatról továbbra is csak cinikus pökhendiségre telik, mi a megoldáson dolgozunk. Mert nekünk a magyar emberek az elsők.

Mai kérdés – Mohácson a két polgármester-jelölt közül az egyikük tragikus hirtelenséggel elhunyt, így a másik jelölt akár egyetlen érvényes szavazattal elnyerheti a polgármesteri széket. Ön a fairplay nevében visszalépne a jelöltségtől?

 

This poll is no longer accepting votes

Mohácson a két polgármester-jelölt közül az egyikük tragikus hirtelenséggel elhunyt, így a másik jelölt akár egyetlen érvényes szavazattal elnyerheti a polgármesteri széket. Ön a fairplay nevében visszalépne a jelöltségtől?

Az európai minimum

Dobrev Klára szerint lesz európai minimálbér és európai minimálbér-szabályozás is. A Demokratikus Koalíció európai parlamenti (EP) képviselője szerint: Európában új és friss szelek fújnak, olyan változásokat készítenek elő, amelyek közelebb hozzák Európát a polgáraihoz.

Egy gazdasági közösségként létrehozott szervezet másként figyelt, más szempontok szerint tekintett a polgáraira, mint a később egységbe forró szövetség, mely már nem csak a gazdasági előnyök közös kiaknázására irányult, hanem a közös alapokra fektetett Európa irányelvek mentén tudott odafigyelni az olyan demokratikus jogokra, mint például a sajtószabadság, valamint a demokrácia, a korrupció helyzetére – mondta az Európai Parlament alelnöke.

Európa létrehozta a világ egyik legerősebb gazdaságát és demokráciáját, de nem volt képes létrehozni azt a közösségi élményt az ötszáz millió lakója számára, hogy összetartoznak

A gazdasági és a politikai jogok mellett elsikkadt, hogy hús-vér emberek alkotják az uniót. hogy egy ilyen szoros közösséget csak akkor lehet összetartani, ha az emberek a hétköznapokban is jól éljenek.

Az úgynevezett szociális Európa gondolata nem csak a minimálbérről szól hanem a boldog gyermekkort biztosító gyerekgarancia-programról, az oktatási minimumról, a munkanélkülieknek létbiztonságot nyújtó garancialapról is.

Ehhez természetesen meg kell teremteni a közös piac versenyképes gazdaságát, mely megteremheti a szociális problémák megoldásához szükséges fedezetet. Versenyképes gazdaságot csak úgy lehet megteremteni ha a lakosság megfelelő körülményeit a gazdaság megteremti. Egy ország versenyképessége azon múlik, hogy a polgárai megfelelően képzettek, egészségesek és szociálisan biztonságban érzik magukat a hazájukban.

A magyar átlagbérnél csak a román és a bolgár rosszabb, ráadásul a 4,4 millió magyarországi foglalkoztatottból 3,1 milliónak alacsonyabb a bére az átlagnál. Az európai minimálbér nem kell, hogy csak a munkáltatókat terhelje, mert újra adómentessé lehet tenni a minimálbért vagy nagyobb kulccsal lehet adóztatni a magasabb jövedelmeket.

Ezen túlmenően szükség lenne egy szolidaritási alapra is. Ha az EU képes arra, hogy költségvetésének csaknem 39 százalékát a mezőgazdasági gazdálkodóknak fizesse ki, akkor arra is képes, hogy az európai minimálbér bevezetése után egy átmeneti időszakban támogassa a kis- és közepes vállalkozókat – mondta Dobrev Klára az Európai minimálbér – karnyújtásnyira című konferencián elmondott beszédében.

Szegény Trócsányi

Őszintén sajnálom Trócsányi Lászlót. Hiába felkészült jogászprofesszor, hiába volt hosszú éveken át nagykövet nyugat-európai országokban, nem volt felkészülve arra, hogy a demokratikus világban komolyabban veszik az összeférhetetlenségi normákat, mint Orbán Viktor Magyarországán.

Hogy csak egy példát mondjak, vezető állami tisztségviselő nem fogadhat el vállalkozóktól ajándékot. Emlékezetes Christian Wulff német szövetségi elnök esete, aki egy ismerős vállalkozó villájában nyaralt, amiért nem fizetett, és emiatt és egy másik hasonló ügy miatt le kellett mondania államfői tisztségéről. Ezzel szemben – noha az ajándékok elfogadását a magyar törvények is korlátozzák – Orbán Viktor rendszeresen fogad el térítés nélkül magánrepülőgépes utazást vagy horvát szigeten való nyaralást ismerős vállalkozóktól, és ebben sem ő, sem hívei nem látnak problémát.
Miért is döntött úgy az EP jogi bizottsága, hogy nem engedi tovább Trócsányit a biztossá válás folyamatának következő állomására, a jövő hétre tervezett külügyi bizottsági meghallgatásra?
Nem azért, mintha korruptnak bizonyult volna, mint egyesek gondolják. Csak arról van szó, hogy megtartotta tulajdonosi részesedését saját korábbi ügyvédi irodájában, miközben miniszteri tisztséget töltött be, és ennek az ügyvédi irodának voltak megbízásai a kormánytól. (Ezt egyébként letagadta.)

Amikor a Medgyessy-kormányban a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter volt ügyvédi irodája kormányzati megrendelést kapott, a Fidesz még tudta, hogy ez nincs rendjén, és Kiss Elemérnek le kellett mondania. 

Régen volt, Trócsányinak a fontos precedens szemlátomást nem jutott eszébe. Az EP-képviselők többsége szemlátomást tudja: az összeférhetetlenségi szabályok arra valók, hogy kizárják a korrupt viselkedésnek még a lehetőségét is, és azokat szigorúan érvényesíteni kell.
Erre Trócsányi sem számított, és azok sem, akik Brüsszelbe küldték őt.
Hogy miért sajnálom Trócsányit? Azért sajnálom őt, mert a jogi bizottság e döntése valószínűleg – hiszen az új szabályokból következő blokkolásra még nem reagált Ursula von der Leyen, s még előfordulhat, hogy a jogi bizottság álláspontja módosul – megfosztja őt attól a lehetőségtől, hogy megvívjon egy érdekes politikai csatát a külügyi bizottsági meghallgatáson. Ezen a meghallgatáson feltehetően át kellene hidalnia azt a szakadékot, amely az Unió vezető országainak és az Orbán-kormánynak az Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos álláspontja között feszül. Meg kellene jelölnie a bővítési folyamatban követendő kritériumokat egy olyan időpontban, amikor a magyar közállapotok messzire kerültek attól, aminek a koppenhágai kritériumok szerint nekünk a 2004-es felvételhez meg kellett felelnünk. Szegény Trócsányi minden bizonnyal alaposan készült erre az intellektust próbáló feladatra, s a jelek szerint ez a felkészülés fölöslegesnek bizonyulhat. Pedig de szívesen követtem volna élőben a meghallgatást az EP honlapján.

Hat év után kapott magyar menedékjogot az orosz ellenzéki

Ma egy pécsi bíróságon véget ért az az elkeseredett „pingpongjátszma”, amely a menekültügyi hatóság és a bíróság között folyt egy sokat szenvedett emberrel. Menekültként ismerték el Alekszij Torubarovot, akit Putyin rezsimje üldözött el hazájából. – – hozta a döntést tudomásunkra a Helsinki Bizottság.

A Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének pere megjárta az Európai Unió Bíróságát (EUB) is, amely általános érvénnyel mondta ki: a bíróságnak akkor is joga van védelmet adni, ha a kormány hatósága ezt nem tenné. A mai pécsi ítélettel hazai bíróság először alkalmazta az EUB döntését. Torubarov győzelme reményt ad most számos más menedékkérőnek is, akiket önkényesen zárnak el a menedékjogtól.

Alekszij Torubarov egy politikai nézetei miatt üldözött orosz üzletember, ellenzéki aktivista.

Ám annak ellenére sem kapott menedékjogot a hazai hatóságtól, hogy arra világos iránymutatást adott a magyar bíróság.

Ezt a menekültügyi hatóság azért tehette meg, mert a kormánytöbbség 2015-ben elvette a bíróságoktól azt a több évtizedes lehetőséget, hogy maguk is megadhassák a menedékjogot.

Négy éven át csak arra volt joguk, hogy kimondhassák, ha a hatóságok jogellenesen döntöttek, de nem változtathatták meg a döntést. Ennek aztán az lett a következménye, hogy a menekültügyi hatóság akár szó szerint ugyanolyan elutasító határozatokat hozhatott, amelyeket a kérelmezők újfent megtámadtak, majd a bíróságok ismételten jogsértőnek találtak, de a menekülők helyzete nem rendeződött. Ezek a meddő „pingpongjátszmák” éveken át folytak a menekültügyi hatóság és a bíróságok között.

A 2013 decembere óta itt élő Torubarov is többször járt így. Az ő kálváriáját látva a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája harmadjára ráunt a hatóság packázására, és – a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjének javaslatát elfogadva – az Európai Unió Bíróságához fordult 2017 szeptemberében. Arra kért választ, megfelel-e az uniós jognak a 2015 óta élő szabályozás, amely elvette a bíróságoktól az érdemi döntés a menedékjog odaítélésében.

Idén júliusban aztán a luxembourgi bíróság kimondta: ha a hatóság figyelmen kívül hagyva a bíróság döntését – új ténybeli alap nélkül – ugyanolyan határozatot hoz, mint előzőleg, akkor a bíróságnak mellőznie kell a megszorító szabályt, és másodjára magának kell megadnia a menedékjogot.

Ez Torubarov perében azt jelentette, hogy ma a pécsi bíróságnak egyetlen dolga lehetett: kimondja, hogy a hazájában üldözött orosz férfi menekültügyi védelmet kap Magyarországon. Így is történt: a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelét hat év után menekültként ismerték el. Az ítéletnél azt is figyelembe vette a bíróság, hogy az orosz férfit Ausztriában bérgyilkos támadta meg, Csehországból pedig törvényellenesen küldték vissza Oroszországba.

„Mindannyian szívből örülünk annak, hogy Alekszij végre menedékjogot kapott. Ennek kellett volna történnie már az első alkalommal is. Mert ki a menekült, ha nem ő, akinek volt bátorsága nemet mondani az őt megsápolni akaró hatalmasságoknak és fellépni ellenük, amiért aztán bebörtönözték, kifosztották és elüldözték. Sok mindent kellett itt is elviselnie, nem akármilyen nyomás alatt élt az utóbbi hat évben” – nyilatkozta a pécsi ítélethirdetés után az orosz férfit képviselő Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.

Az Európai Unió Bíróságának döntése és a mai Torubarov-ítélet reményt ad más menekülőknek is, akik menekültügyének bírósági felülvizsgálatát addig függesztették fel, amíg eldől végre, a bíróságoknak van-e joguk ahhoz, hogy a menekültügyi hatóságok rossz döntéseit érdemben kijavíthassák. Most már befejezett tény: igen, van joguk hozzá, sőt bizonyos körülmények esetén kötelességük. Ezt jogvédőként és állampolgárként is üdvözülni kell.

Melyik politikus a legszennyezőbb?

A japán miniszterelnök repülőútjai során eregette a legtöbb széndioxidot a levegőbe tavaly, megelőzte Donald Trumpot is. A legkímélőbbek a spanyol kormányfők voltak. Orbán nincs a listán, de nehéz is lenne, mert nem tudni pontosan, hány géppel repül és kiével.

A világ húsz legfejlettebb országa (G-20) kormányainak vezetői által tavaly teljesített repülőútjait vette górcső alá a német FromAtoB online utazási iroda, a hivatali repülőgépek alapján kiszámolva, mennyi karbonnal szennyezték a környezetet.

Japán, amerikai élboly

Meglepő módon a japán miniszterelnök, Abe Sindzso nemzetközi útjai produkálták a legtöbb CO2-kibocsátást, több, mint 14 ezer tonnát. Őt követi Donald Trump amerikai elnök 11 ezer tonnával. Noha Trump csak 131 ezer kilométert repült, míg a japán politikus 206 ezret, az ő Boeing 747-ese korszerűbb, kevesebb károsanyagot ereget ki – derül ki a német cég adatsorából, amely az első hét politikus repülési adatait és értékeit részletezi. A G-20-ak közül Ausztrália, Mexikó, Indonézia és Svájc megtagadta az utazási információk kiadását, Szaúd-Arábia királya és miniszterelnöke pedig 2017. október és 2019. február között nem vállalt állami külföldi utazást, ezért szintén kívül került a rangsorból, olvasható a részletes ismertetőben. Az így megmaradó teljes 15-ös lista a statista.com oldalán található.

Forrás: statista.com

A vezető országok vezető politikusainak élmezőnye Boeinget vagy Airbust használ, az első hétben egyedül a briteknek van saját gyártmányú gépük, BAe 146-os.

Vannak, akik beérik kisebb géppel

A rangsor érdekessége, hogy a listát záró spanyol miniszterelnökök (Mariano Rajoy és az őt 2018 közepén váltó Pedro Sánchez) 40 ezer kilométerrel többet repültek Trumpnál, környezetterhelésük töredéke (8,5 százaléka) annak. Ennek magyarázata, hogy a spanyolok e célra Falcon 9000-est használnak, ami egy kicsi, elsősorban üzleti célú repülőgép. Ugyanígy kisebb gépet használ a holland miniszterelnök és brazil elnök, valamint a brit miniszterelnök. Az ő gépeik fajlagos károsanyag-kibocsátása töredéke a nagy masinákénak.

Orbánét nehéz lenne összesíteni

A listán nincs rajta Orbán Viktor, mert Magyarország nem tagja a G-20-as klubnak. De ha bővebb rangsort akartak volna készíteni a németek, jó nagy munkára kényszerülnének. Orbán ugyanis a legváltozatosabb módokon repül. Tavalyelőtt vásároltak két használt Airbus A-319-est, majd vettek egy Falcon 7X-et, amiről később kiderült, hogy szintén kettő van belőle. Mindegyiket katonai szállítógépként jelölték meg, folyamatosan tagadva, hogy kormánygépek lennének, noha Orbán sokszor ezeket vette igénybe. De gyakran használta az OTP Falcon 900-asát, amelyet kormánygép-jelöléssel is ellátták a nemzetközi forgalomban, a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő Bombardier Global 6000-est. És akkor a fapados repülőgépek igénybevételéről ne is beszéljünk.

Vissza a Gyurcsány-kormány nyugdíjrendszerét!

Riasztó kutatás jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Államkincstár legfrissebb adatai alapján arról, hogy milyen sokan kapnak rendkívül alacsony nyugdíjakat. – írja Gréczy Zsolt közleményében.

Magyarországon ma több, mint félmillió ember van, akinek a nyugdíja még a 100 ezer forintot sem éri el, és ami ennél is megdöbbentőbb, hogy közel másfél millió ember nyugdíja nem éri el a 150 ezer forintot. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasok túlnyomó többsége majdnem 100 ezer forinttal kevesebb nyugdíjat kap, mint a mai átlagbér. Ez egyenes következménye annak, hogy a Fidesz felszámolta a Gyurcsány-kormánynak azt a gyakorlatát, hogy a nyugdíjakat a bérekhez kötötték, és ha nőttek a bérek, nőttek a nyugdíjak is.

A Demokratikus Koalíció szerint szégyen, hogy az Orbán-kormány hagyja elértéktelenedni a nyugdíjakat és így idősek százezrei szegényednek el évről-évre. A DK szerint minden végigdolgozott életért megbecsülés jár, ezért azonnali kormányzati beavatkozásra van szükség: vissza kell állítani a Gyurcsány-kormány nyugdíjszámítási rendszerét, mert ezzel minden nyugdíjas átlagban évente 90 ezer forinttal több nyugdíjat kapna a mainál.

Még ez sem sok, de tűzoltásnak elegendő lenne addig, amíg az EU bevezeti az európai minimálnyugdíjat.

A DK az Európai Parlamentben azért dolgozik, hogy ez minél hamarabb megtörténjen, de addig sem szabad hagyni, hogy a nyugdíjasok elszegényedjenek.- fejezi be közleményét a DK parlamenti frakciójának szóvivője.

Ki mondta azt, hogy itt demokrácia van…

Ez a kedves óriásplakát Mátészalka bejáratánál és a városközpontban figyelmezteti a helyieket: végveszélyben vannak. Ha október 13-án az ellenzék polgármester-jelöltjére, Vékony Miklósra szavaznak, ezzel Gyurcsánynak adják a várost.

Nem Budapest valamelyik kerületéről van szó, ahol májusban az európai parlamenti választáson csak 40 százalék körüli eredményt ért el a Fidesz, és nem is Pécsről, ahol 43 százalékot, hanem Mátészalkáról, ahol 57 százalékot, és ahol jó ideje minden választást magabiztosan nyert meg a Fidesz. Attól félnek Mátészalkán, hogy Vékony és csapata csodát tesz? Hogy nem nyeri meg mind a nyolc egyéni választókerületet? Azért kell ekkorát hazudni? A polgármester-jelölt konzervatív ügyvéd, 1990 és 1994 között MDF-es országgyűlési képviselő. A plakáton szereplő másik két képviselőjelölt az előző önkormányzati választáson a Jobbik jelöltjeként indult.

A plakáton egyetlen személyt szerepeltetnek, aki a DK-hoz köthető, Csomáliné Rácz Erikát, a város legismertebb DK-politikusát, de ő nem is jelölt a mátészalkai választáson. Hogy kaphatná meg akkor Gyurcsány a várost, ha nyer is az ellenzéki csapat?

Emlékszünk még a tavalyi országgyűlési kampányra: akkor Karácsony Gergelyt, az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét montírozták össze Gyurcsánnyal, ahogy a határkerítés lebontására készül. Most bohócként ábrázolják Budapesten Karácsonyt a két kamu főpolgármester-jelölttel, hogy így tüntessék fel őt jelentéktelenként.
Pécsett az ellenzék polgármester-jelöltje, Péterffy Attila látható néhány helyi képviselőjelölttel, valamint Gyurcsány Ferenccel és Tóth Bertalan MSZP-elnökkel a hirdetőoszlopokon. Úgy látszik, ez a Habony–Rogán-féle vonal: mindenkit Gyurcsánnyal kell riogatni, és minél képtelenebb a hazugság, annál jobb.

Láttunk már néhány választási kampányt szerte Európában, nemcsak a régi, de az új demokráciákban is. A választási kampányokban a pártok rendszerint saját jelöltjeiket teszik ki a plakáthelyekre. Ha van negatív kampány, azaz az ellenfél lejáratása, az vitákban, kampánybeszédekben, karikatúrákon jelenik meg, de nem plakátokon, újsághirdetésekben. Az ilyesfajta plakáthazudozás demokráciákban ismeretlen. Persze, ki mondta azt, hogy itt demokrácia van…

Egy lépéssel közelebb az európai családi pótlékhoz!

Az Európai Bizottság jelenleg vizsgálja egy, a gyermekekre vonatkozó uniós szintű garanciarendszer kialakításának és végrehajtásának lehetőségét – ezt Marianne Thyssen szociális ügyekért felelős biztos válaszolta az európai családi pótlék bevezetésének lehetőségét firtató írásbeli kérdésemre.

Világossá tettem az uniós biztos számára, hogy Magyarországon a családok több mint egynegyede él a létminimum alatt, Európában pedig minden negyedik gyermeket fenyegeti a jövedelmi szegénység és a társadalmi kirekesztettség. Az európai baloldal számára kiemelt cél, hogy azonnali és közös európai fellépés legyen a gyermekszegénység felszámolása érdekében, a közös irányokat pedig minden tagállami kormánynak kötelezően be kelljen tartania.

Egyértelművé tettem az Európai Bizottság illetékesének azt is, hogy az általunk szorgalmazott európai minimális családi pótlék fedezete egy, az Európában minimális adót fizető multinacionális cégekre egységesen kivetett multiadó lehetne. Marianne Thyssen válaszában többek között azt írta, hogy támogatják a tagállamok erőfeszítéseit a „felfelé irányuló szociális konvergencia”, vagyis a különböző társadalmi csoportok életszínvonalának egymáshoz történő felzárkóztatása kapcsán. A biztos azt is leszögezte, hogy folytatják a munkát, amely során a multinacionális cégeket tisztességes adófizetésre szoríthatják.

Thyssen biztos támogató válasza és az európai szocialisták által kezdeményezett gyermek-garancia rendszerre történő utalása (amelynek a későbbiekben szándékaink szerint az európai családi pótlék rendszere is része lehet) egyértelművé teszi, hogy egy lépéssel közelebb kerültünk az európai programunkban szereplő vállalásunk teljesítéséhez. Ez azért fontos, mert elveink és céljaink szerint európai szintű minimumokat kell meghatároznunk az oktatás, az egészségügy, a táplálkozás, a gyermekjólét, a lakhatás, a környezet és a biztonság területén is. Ennek egyik fontos lépése az egységes európai családi pótlék – vagy épp az európai minimálbér – meghatározása, amely arányaiban csökkentheti a szociális különbségeket és növelheti a gyermekek biztonságát. Ehhez tartozik, hogy miközben mi, európai demokraták ezen dolgozunk, addig a Fidesz-kormány csak beszél a családok és a gyermekek védelméről.

Egyetlen adalék: Magyarországon 2008-ban emelték utoljára a családi pótlék összegét, a Fidesz lassan tíz éves kormányzása alatt egyetlen fillérrel sem. Azóta a támogatás több mint húsz százalékkal ér kevesebbet az infláció miatt. Ennyit a családbarát narancsuralomról.

Újhelyi István

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK