Featured

Putyin olcsó földgázára alaposan ráfizettünk

564 milliárd forinttal drágábban vette a földgázt Oroszországtól mintha azt a tőzsdei áron vásárolta volna az elmúlt két évben. Magyarország 2021-ben kötött 15 éves hosszútávú földgáz szállítási egyezményt Oroszországgal. Ez akkor még jó ötletnek látszott hiszen még csak épp elkezdődött a globális energiaválság, és Vlagyimir Putyin azt ígérte: jóval olcsóbban kapjuk meg az orosz földgázt mint ahogy azt a tőzsdei ár alapján máshonnan szállítanák Magyarországra.

Putyin Ukrajna elleni agressziója után – 2022 február 24- az egekbe emelkedett a földgáz ára. Ez nagyon jól jött Oroszországnak és az Egyesült Államoknak, mert ez a két állam volt Európa fő szállítója, és egyben egymás vetélytársa is a piacon. Putyin agresszióját követően az Európai Unió bojkottálni kezdte az orosz földgázt, de Magyarország nem követte a példát, és kitartott a 15 éves orosz egyezmény mellett. Erre jócskán ráfizettünk: a Népszava a statisztikai hivatal adatai alapján pontosan kiszámolta, hogy 564 milliárd forint a ráfizetés.

A rezsicsökkentés árait a magyar kormány mindenképp fenn akarja tartani, mert politikai szempontból ez a hatalom népszerűségének egyik záloga. Ezért több ezer milliárdot fordít arra, hogy a drága orosz földgáz árait alacsonyan tartsa. Persze azért a magyar kormány más módszert is talált: hat-hétszeresére emelte az árat az olyan fogyasztók esetében, akik túllépték az elég alacsonyan kijelölt felső határt.

Orbán: gyakran neveznek Putyin kutyájának

A magyar miniszterelnök Antalyaban vesz részt egy nemzetközi biztonságpolitikai fórumon Erdogan török elnök meghívására. Magyarország mellett Törökország az a NATO tagállam, amelynek önálló álláspontja van az ukrajnai háborúval kapcsolatban, és továbbra is jó kapcsolatot ápolnak Putyinnal Oroszország Ukrajna elleni agressziója után is – 2022 február 24.

“Akik Putyin kutyájának van trójai falónak neveznek, azoknak pszichiátriai kezelést javasolnék”

– jelentette ki Orbán Viktor. Aki annak idején szívesen nevezte Gyurcsány Ferenc akkori kormányfőt Putyin ölebének.

Most Orbán így indokolta meg önálló álláspontját Ukrajna ügyében: ”Ha valaki azt gondolja, hogy az idő az ukránoknak és a Nyugatnak dolgozik, akkor van értelme folytatni. Ha valaki azt gondolja, hogy az idő Oroszországnak dolgozik, és a háború folytatása Oroszország sikerét hozza majd, akkor jobb most abbahagyni. Ezért állunk mi magyarok teljes mellszélességgel a béke oldalán” – mondta Orbán Viktor. Aki Törökországban azt is megemlítette, hogy jövő héten Floridában találkozik Donald Trumppal, az USA ex elnökével, aki nagyon szeretne visszakerülni a Fehér Házba.

Ungár Péter elmagyarázza

Van az úgy, kérem, hogy az ember nem érti a dolgokat, ám akkor jön egy derék szakértő és mi, laikusok is megtudjuk tőle, hogy miről van szó. A jövevény sokkal járatosabb az éppen adott szakma, teszem föl, a politika berkeiben, mint mi, ismerős azzal, amivel mi nem, az pedig, hogy sokkal okosabb is nálunk, nem kérdés, így aztán a magyarázat után az ember végre megvilágosodik, sőt sokadmagával világosodik meg. Az ismeret birtokában már könnyedén illeszti be a korábban homályos valamit saját eszének puzzle rendszerébe, és ennek megfelelően fog viselkedni is. Persze ha félreértette a magyarázatot (akár hiszik, akár nem, van ilyen), akkor az észjárása a többiek számára követhetetlenné válik, ami nem a legszerencsésebb, pláne, ha az illető magas hivatalt tölt be.

Ahogy azt már korábban bejelentették, a Demokratikus Koalíció, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd – ZÖLDEK közös ellenzéki demonstrációt szervezett február 25-re a Kossuth térre. A tüntetésen a pártok a közvetlen elnökválasztást követelték. Ez nagyon is érthető, hiszen az ellenzéknek ezzel az elhibázott kegyelemmel végre olyan fegyvere van, ami egyrészt nagy érdeklődést keltett a választópolgárokban, másrészt a kérdésben a választópolgárok döntő többsége egyértelműen a FIDESZ ellen foglalt állást. Ha tehát az ellenzék bemutatja, hogy ő az emberek véleményével nagyon egyetért, mert ez a kegyelem szerinte is nagy hiba volt, és az államelnöknek jogosan kellett lemondania, akkor a következő lépés logikusan az, hogy immár nem Orbán kezébe adná a döntést, hogy ő mondja meg, ki legyen az államelnök. Ne azt nevezze ki, akit csak akar, hiszen a kinevezésnél már többször is melléfogott, hanem a nép kezében legyen a döntés. Eddig ilyen fegyvere az ellenzéknek nem volt, most viszont végre van. Racionális okokkal ugyan magyarázhatatlan, miért pont ez az államfői kegyelemadás verte ki a választópolgároknál a biztosítékot (), de az egy általános harci tétel, hogy a fegyvert nem magyarázni kell, hanem használni. Ezért szervezték a pártok a tüntetést.

Mint az ismeretes, eddig a FIDESZ-nek kétfajta elnököt sikerült kineveznie. Az egyik a megbukós típus (Schmitt, Novák – ebből van több), a másik, akinek tevékenységéből csak a horgászbotra meg az újévi pezsgőspoharakra emlékezhetünk (Áder), ugyanis olyan halkan és gyorsan írt alá mindent, amit elé tettek, hogy annak nem volt semmiféle hírértéke, így aztán az infó sohasem jutott a Sándor palota szomszéd szobájánál távolabb. Ez az aláírási magatartás persze az előbbi két államelnökre is jellemző, ami nem csoda, hiszen mindkettő, ugyanúgy, mint Áder, ízig-vérig a FIDESZ embere, akik mindent a pártnak köszönhettek, és ezért nem győztek hálásak lenni érte. Ebből következően az ellenzéki pártoknak van oka azt mondani, akkor már inkább a nép válassza, hogy ne legyen a regnálók kiszolgálója (mert a FIDESZ mindig olyat választ), és ne kövessen el szarvashibákat (mert a FIDESZ általában olyat választ).

Felettébb érdekes módon ezt a törekvést a közvetlen elnökválasztásra sokan támadják. Hogy miért lenne csúnya dolog, azt nem tudom, mindenesetre a témáról a következők mondhatók:

  • Szokvány ellenzéki technika, amelynek révén azt közlik a néppel, hogy a FIDESZ által választott elnökök egyrészt bábok, másrészt csődöt mondtak, azaz esetünkben a változtatás szükségességének az indoklása a lényeg, nem maga a változtatás. Az indoklás mutatja be a választóknak, hogy a FIDESZ nem ért hozzá, hiszen többször is hibázott, ezért jobb lenne az államelnököt közvetlenül választani, a csődöt mondott FIDESZ-t meg leváltani.
  • Mindenki tudta, hogy úgysem lesz a közvetlen elnökválasztásból semmi (ahogy nem is lett), még az ellenzéki pártok is, sőt ők tudták a legjobban, mert ismerik az ellenfelet. A FIDESZ majd hülye lenne a zsebre tett fékek és ellensúlyok közül akár egyet is semlegesként üzemelni hagyni. Ha minden az övék, akkor minden! Punktum. Ugyanakkor a téma felvetése, mint azt az előző pontban láthattuk, konkrét javaslattal csökkentheti a FIDESZ alkalmasságába vetett választói hitet, ezért az ellenzéknek jól jön.
  • Az a fideszes érv, hogy az ellenzéki pártok miért nem intézték el a közvetlen elnökválasztást, mikor ők voltak hatalmon, kövér ostobaság, ugyanis az akkori Alkotmány megváltoztatásához kétharmados többség kellett, és nekik nem volt annyi.

A fentiekből megállapítható, hogy a közvetlen elnökválasztás követelése inkább a FIDESZ alkalmatlanságának bemutatása, és egy tőle független módszer javaslata. Akik tehát szidják vagy elítélik ezért az ellenzéki pártokat (mindkettőből van bőven), azok nagyon finoman fogalmazva nem értenek a politikához.

A politikus Ungár persze megpróbálta magyarázni. Azt mondta, hogy az LMP azért nem vesz részt a megmozduláson, mert:

Inspiráló volt már a tartalomkészítők megmozdulása és kiállása is a Hősök terén február 16-án, és az ott elhangzottakkal egyet is értünk, főleg azzal, hogy a gyermekvédelem a pártpolitikán felülemelkedik. Viszont a mostani megmozdulással kapcsolatban – hasonlatosan a tanártüntetésekhez – az LMP véleménye az, hogy nem a civilek és szakemberek elé és helyére, hanem a civilek mögé kell állnia a politikának.”

Ja. A gyermekvédelem felülemelkedik a pártpolitikán. Ahogy a tanárok fizetése is felülemelkedik, a lerohadt egészségügy feljavítási igénye szintén, a svédek NATO csatlakozásának megszavazása is, Orbánék botrányos fék és ellensúly valamint média lenyúlása meg pláne! De még mennyire, hogy felülemelkedik! Ezekhez tehát az LMP szerint a politikának nincs köze, hátrébb hát az agarakkal Gyurcsány! Kiáltja az LMP. Nehogy már a politika beleavatkozzon a gyönyörűszép civil megmozdulásokba, és az ellenzék hatalomra jutva még a végén tényleg megvalósítsa a komplex gyerekvédelmet részletes felvilágosítással és segítő központokkal (az előbbi a leglényegesebb, hogy a gyerek tudja, mi történik vele, és hogy mit tehet, mit kell tennie a saját érdekében), felemeli a tanárok fizetését, rendbe hozza az egészségügyet, satöbbi, satöbbi, satöbbi! A helyzet ugyanis az, hogy csak ők, az ellenzéki politikusok akarják és tudják ezeket megtenni, a civilek nem. A civilek maximum beszélnek róla, de attól még sem a tanári fizetés nem lesz több, se a gyerekvédelem nem lesz jobb. Ahhoz le kell győzni Orbánt, de ezt az LMP láthatóan nem akarja. Azon javaslat megfogadásával, hogy a politikai pártoknak a civilek mögé kell helyezkedni, végképp sikerülhet az ellenzéknek a láthatatlanná válás, ami nyilván az LMP legfőbb célja is. A cél közelítése sikeres, a párt jelenlegi támogatottságából legalábbis úgy tűnik nekem.

A magyarázatokból az alapító, a pártból azóta retirált Schiffer sem maradhatott ki:

Konkrétan Sulyok Tamás tudomásom szerint soha nem volt egyetlen pártnak se tagja, még egy röpke időre sem. Önmagában az ő megválasztása üzenet a brüsszeli központ felé, hogy azért ez mégsem egy, a diktatúra posványában elsüllyedt ország, hiszen egy európai jogot is tudományos szinten művelő, oktató ember, egy alkotmányjogász, az Alkotmánybíróság elnöke lesz az államfő. Remélem, Sulyok Tamás arra alkalmas lesz, hogy azt, ami közös bennünk, megpróbálja igenis időről időre akkor is felszínre hozni, ha ez nem érdeke egyik vagy másik politikai irányzatnak, éppenséggel a kormánynak.”

Az ember igazán nem tudja, hogy kacarásszon vagy sírdogáljon inkább, mikor elolvassa a sok helyre állandóan meghívott, sok ügyben megkérdezett „politikai szakértő” Schiffer fenti mondatait. Tisztára olyan, mintha sohasem politizált volna, de még újságot sem olvas, pláne nem itt Magyarországon, sőt még sohasem hallott Orbánról meg a FIDESZ-ről sem semmit, és most reméli, hogy Sulyok egy üzenet Brüsszelnek, akit úgy választott ki a miniszterelnök, hogy elsősorban a jelölt „független viselkedését” tartotta szem előtt. Aha. A miniszterelnök. Rendkívül jellemző rá, hogy így választ, amint ez köztudott.

Egyébként Schiffernek részben talán még igaza is lehetne, ha az a „mégsem” szócska nem lenne ott. Arról a vágyálmáról pedig, amelyben a rózsaszín bárányfelhők közül aranykarddal kibukkanó, szárnyas Sulyok majd jól ellenáll a kormánynak, inkább nem írnék semmit. Túl erős szavakat kéne használni hozzá.

Maga a Parlament, illetve hát Orbán általi elnökválasztás a szokott rendben zajlott. A Főnök nincs megelégedve a nőkkel mostanában, ezért lett az új államelnök férfi. Nem kérdés, hogy ő is nagyon hálás lesz Orbánéknak, ez abból is látható, ahogyan eddig az Alkotmánybíróság élén hálálkodott. A mostani kinevezéssel elégedett lehet, lakás, kocsi, suska, amit csak kívánhat egy volt alkotmánybírósági elnök, a  párt, de főleg Orbán iránti hálája a legfőbb pozícióba helyezésért ezek után annyira automatikus lesz, hogy annál automatikusabb már nem is létezik. Különösebb dolga az aláíráson kívül nincs, néha egy fogadás, hivatalos vacsora, repülőút valamely baráti kipcsák tartományba, és persze az újévi köszöntők, ahol a feladat minden január elsején annyi, meg kell ígérni, hogy a következő év jobb lesz, pedig mindenki tudja, hogy nem. Kegyelmi kérvény aláírása csak hosszas vizsgálódás után javasoltatik. Ha a bűnlajstromban van gyerek, akit ütött-vert, éheztetett, megalázott vagy lelökött a lépcsőn a kegyelmi kérvényt benyújtó delikvens, az nem baj, csak szex ne legyen. De még a gyanúja se!

És akkor az új államelnök nyugodt körülmények között töltheti be hivatalát, amíg világ a világ, sőt egy nappal még azon is túl.

Mi meg maradunk tisztelettel, itt a Alsóbékafalván. Üdvözlet mindenkinek.

Burzs Rákosrendező (a Budapest sorozatból)

Mint tudjuk, ha Dubajban egy vállalkozó tíz luxuslakást épít, azonnal van rá harminc jelentkező. Ha jó magasra építi, akkor a felső lakásokban lakók átlátnak a mellettük lévő kisebb toronyépületek felett, panoráma a tengerre, így aztán még drágábban lehet egy lapos, sivatagi terepen ezeket eladni, de hálisten Dubajban van az a pénz, sőt még sokkal több is, ezért veszik. A befektető meg jól jár.

Az alsó lakások azért előnyösek, mert a többi toronyépület kellemes árnyékot biztosít a közvetlenül az ablakokra tűző napsütés ellen. A kis alapterületű magas ház esetén a Dubajban nagyon drága telekköltség egy lakásra eső része lényegesen csökkenthető, ráadásul a kis alapterületen sok lakás esetén sokan lesznek közel a város központi részéhez, ahová nem busszal kell menniük, hanem lifttel. Ilyen előnyök mellett majd hülye lesz a befektető nem építeni, és ha már épít, akkor tornyot épít luxuslakásokkal. Mivel pedig a befektetők nem hülyék (azért van annyi pénzük), pontosan ezt teszik.

Dubajban

Ha megvizsgáljuk az ügyet, hogyan nézne ki ez Budapest elhagyatott vasúti területén, ahonnan egy magasépület felső lakásaiból a pontosan ugyanúgy látható a város, mint a Várból vagy a Gellérthegyről (Dubajban nincs hegy), na, talán a budai hegyek távoli látványa ad valami pluszt, de csak a nyugati fekvésű lakások esetén. A telekár sem indokolja a toronyépületet (a telek itt elképesztően olcsóbb, mint Dubajban), és hogy a benne lévő, biztosan drága lakásokra fizetőképes kereslet lenne Budapesten… hát… inkább nem írok ide semmit. Messziről üvölt a „projektről”, hogy nem a befektetők jöttek azzal, szeretnének valamit építeni itt, nálunk a Rákosrendezőn, hanem valamelyik szerencsétlen odafönt megálmodta (valószínűleg jogász lehet, vagy ilyesmi, és járt már Dubajban – na, esetleg Hódmezővásárhelyen). A megálmodás következményeképpen szóltak Szijjártó Péter külügyérnek, aki egyben gazdaságügyér is (lásd például lélegeztetőgépek, amelyek beszerzésénél egyszer már nagy sikere volt). Ő a kapott parancs szerint végig vizitálta az öbölmenti államokat, az ottani befektetők előtt vázolta a lángelmés tervet, majd feltette a kérdést: „Na?”. A befektetők (mint már említettem, ők nem hülyék), nyilván végig gondolták mindazt, amit leírtam (sőt valószínűleg az ilyen épületeknél óhatatlanul felmerülő alapozási követelményeket és buktatókat is – a terep nekik ismeretlen), az udvariasság megkövetelte módon bólogattak, hümmögtek, aztán Szijjártó hazautazott. Mire hazaért, az „elképzelés” már nyilvánosságra került, és most mindenki ezt ragozza. Félő, hogy ha mi forszírozzuk a beruházást, a befektető egyre több engedményt és fejlesztés átvállalást fog kicsikarni a kormányzatból, ami nagyon sokba kerülhet a magyar adófizetőknek, akik ezzel a pénzzel a beruházót fogják „támogatni”.

Az projektről nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy leginkább emlékezetpolitikai célból született, célja: az magyarok sokáig jó szívvel emlékezzenek a zseniális megálmodó, projekt támogató és mecénás nevére. A derék mecénás természetesen a mi pénzünkből lenne városépítő híresség – így kell sokra vinni, polgártársak, mert aki kevésre viszi, az annyit is ér. Mivel a szuperprojektet megálmodó akárki egy vezető politikus, a projekt nagy fényerejű, mindenkit elvakító csillogása alapkövetelmény, ide nagyvonalúság szükséges, azaz a tíz-tizenöt emeletes, szégyenletesen pimf viskók gondolatától kéretik a tervezőket azonnal eltanácsolni. Száz-százötven, az már jobban hangzik. Nagyon hasonló létesítmény volt Budapesten anno a raktárházak közé illesztett Bálna a Nehru parkban, amely egy néhai főpolgármester nevének megőrzésére létesíttetett (D. Emlékmű). Sok mindenre ugyan nem használatos, de az alapcélnak azaz egy név közpénzen való hirdetésének abszolúte megfelel. Döntő részben erre szolgálna ez a projekt is, ha egyéb téren hátránya is lenne, esetleg több is, teljesen érdektelen.

A város célja persze más. Jól használható, kedvező árú lakások, lakóparkként megépítve. Az elhanyagolt területen nem rendeznek már semmit, pláne vonatokat nem, viszont a terület a város belsejében van, azaz sokkal jobb lenne az emberiség (klímavédelem), az ország (olajimport), a város (légszennyezés) és az egyének (benzinköltség, napi beautózás), azaz mindenki szempontjából, ha az agglomeráció helyett itt laknának az emberek, és hosszas dugóban ácsorgás meg drága és környezetszennyező benzinpusztítás helyett közösségi közlekedéssel mennének be a városba. Ide tehát olyan lakásokat kell tervezni és megépíteni, amelyekre van fizetőképes kereslet. Ebben az esetben akár a város is lehetne befektető, és akkor teljes kontrollt gyakorolhat a tervkészítés és a beruházás felett, valamint elfogadható az is, ha kissé ráfizetéses az ügy. Ebben az esetben nem a maximális haszonra törekvő magánberuházó érdekei érvényesülnének, hanem a városé, és az új lakópark jól illeszkedne Budapesthez.

Az építkezéssel egyidőben a közlekedés fejlesztését is meg kell oldani. A fejlesztéshez alapvetően szükség van a Teleki Blanka úti felüljáró megépítésére, amely minden oldalról csatlakozik a lakóparkhoz, hogy az autósok könnyen bejuthassanak a belül már önálló úthálózattal bíró lakóparkba.

A közösségi közlekedés fejlesztéséhez több lehetőség áll rendelkezésre.

  • A tervek szerint az egyes számú változat a 3 villamos átvezetése az új felüljárón és további kiépítése a Szegedi úton, ahonnan akár a Lehel útra, bármelyik irányba kanyarodva tovább vezethető. A változat hátránya, hogy a villamos nem a centrumba viszi az új városrészből az ott lakókat, hanem Angyalföldre vagy Kőbányára, a másik hátránya, hogy igencsak drága, és persze a Szegedi út sem a villamosközlekedésre van méretezve.

Ha a felüljáróból kispórolják a villamost, nagy hátrányt nem okoz, mert az új felüljáró révén a 32 busz kitérője a Hungária körúti felüljáró felé megszüntethető, és akkor a busz pontosan ugyanazon az útvonalon járna, mint a 3 villamos tervezett pályája. Mivel a lakóparkból aránylag kevesen igyekeznek majd az Örs vezér tere vagy a Szegedi út felé, azoknak a buszjárat bőven elegendő. Így a 3 villamos nyugodtan maradhat mostani útvonalán, melynek jelenlegi végállomása a Hungária körúti 1 villamoshoz és a kisföldalattihoz csatlakozik, melyek így nem szűnnének meg.

  • A másik sokat hangoztatott lehetőség a kisföldalatti meghosszabbítása a vasút múzeumig. Elég drága megoldás, és bár vitathatatlan az eleganciája, van helyette jobb.
  • A javasolható megoldás a mostani, amúgy is adott MÁV sínrendszer kihasználásával ingázó vonatjárat indítása a Nyugati Pályaudvar és a Rákosrendezői Lakópark között. A vonatjárat a Nyugatiig vinné az utasokat, amely már gyakorlatilag belváros és nagy csatlakozási csomópont, innen a város bármely pontjára könnyű eljutni. Különleges kiépítést ez a változat nem igényel, egy, maximum két szerelvény közlekedne a pályán (kettő esetében középen lenne egy kitérő, így egy vágány elég). A biztos megállók száma három, az egyik a Nyugatinál, a másik a jelenlegi Rákosrendező pályaudvar épületénél, a harmadik a vonatmúzeumnál, és hogy utóbbi kettő között hány darab megálló lenne és hol, azt már a lakópark tervezésénél lehet és kell meghatározni.

Nem nagyon hiszek benne, hogy a mostani keresletnél és magyar vásárlóerőnél esély lenne bármilyen befektető idecsábítására (mondhatni, hálaisten!), ezért a területtel a városnak kell foglalkoznia.

A fentebb javasolt megoldás messze a legjobb, és bár a projekt megálmodója így rosszul jár, az legyen a mi legnagyobb bajunk.

Benny Gantz nem kér engedélyt utazásához

Benny Gantz, az izraeli háborús kabinet minisztere, a Nemzeti Összetartozás Pártjának vezetője vasárnap Washingtonba utazik. Az utazást korábban nem egyeztették Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel – jelentette tegnap este a Ynet.

A közelgő utazás feszültséget szül Gantz és Netanjahu között. A héber sajtó azt idézte, hogy a miniszterelnök „világossá tette Gantz miniszter számára, hogy Izrael államnak csak egy miniszterelnöke van”.

Azt mondták, hogy az utazást a miniszterelnök jóváhagyása nélkül szervezték meg, és ellentétes a kormányrendelettel, amely szerint „minden miniszternek előzetesen egyeztetnie kell a miniszterelnökkel az utazást, beleértve az utazási terv jóváhagyását”.

A Ynet szerint Gantz várhatóan Washingtonból utazik Londonba. Látogatására akkor került sor, amikor a Biden-kormányzat egyre frusztráltabb Netanjahuval és kormányával kapcsolatban.

Biden a hét elején kijelentette:

Izrael elveszíti nemzetközi támogatását, ha megtartja „hihetetlenül konzervatív kormányát”.

Az Egyesült Államok eltökélt szándéka, hogy megállapodásra jussanak, amely ideiglenesen leállítja a gázai harcokat és szabadon engedi a terroristák által október 7-én ejtett túszokat.

Csaknem két évvel a háború kezdete óta sem állt le a brain drain Oroszországból

Az orosz Google feladta: távozik Oroszországból a Yandex. Az agyelszívás nem állt le – hangsúlyozza a Bloomberg rámutatva arra, hogy épp a legértékesebb emberei hagyják el Putyin birodalmát.

30 milliárd dollárra értékelték a Yandex informatikai óriást, az orosz Google-t Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt, most két évvel később 5,2 milliárd dolláros nyomott áron számolja fel oroszországi érdekeltségeit a cég. A Yandex oroszországi cégeit egy konzorcium vásárolja fel, melynek részese a Lukoil orosz olaj óriás is.

A Yandex társvállalkozása, amely Hollandiában van bejegyezve, folytatja az orosz cég nyugati üzleteit míg az új konzorcium átveszi a szerepét Oroszországban.

“2022 februárja óta rendkívüli kihívással kerültünk szembe, és a mostani megoldással kívánjuk szolgálni a részvényesek érdekeit. Ez mindenkinek jó megoldás: a részvényeseknek, a menedzsmentnek, a felhasználóknak egyaránt”

– hangsúlyozta John Boynton, a Yandex elnöke.

Peszkov, Putyin szóvivője üdvözölte a bejelentést:

”Számunkra az a fontos, hogy a társaság továbbra is működjön az orosz gazdaságban.”

A Yandexet külföldön is sokra tartották, részvényeivel kereskedtek az amerikai NASDAQ-on, de ezt befagyasztották Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően. A Yandex komoly nyomás alá került Oroszországban: rákényszerült arra, hogy eladja televíziós csatornáit. A vezetés sok tagja lemondott, a munkatársak közül sokan Nyugatra távoztak. Arkagyij Volozs, a Yandex társ alapítója, aki az agresszió után lemondott  “barbár akciónak” nevezte Putyin ukrajnai háborúját.

A konzorcium, amely átvette a Yandex oroszországi cégeit, és amelyben a helyi vezetés is benne van, szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy közülük senki sem szerepel sem amerikai, sem uniós sem pedig brit vagy svájci szankciós listán.

Agyelszívás

Több mint 2500 tudós távozott 2022 február 24 óta – írja a Novaja Gazeta. Az informatikai fejlesztők 11-28%-a lépett le Oroszországból az elmúlt két évben – írta a Science. A Yandex cégeinél 26 ezren maradtak, kérdés, hogy a váltás után hányan folytatják Oroszországban. A Yandex óvatos volt, mert a mesterséges intelligencia kutatással foglalkozó  legfontosabb részlegét már kiszervezte Nyugatra: 1300 fejlesztő már ott dolgozik. A Yandex két fő nyugati célországa Finnország és Szerbia. Finnország közel van, Szerbia pedig jó kapcsolatokat ápol Putyinnal.

A tudományos kutatás is óriási veszteséget szenvedett el: az elmúlt öt évben mintegy 50 ezer orosz tudós hagyta el hazáját az Interfax hírügynökség szerint.

A nyugati világ igyekszik támogatni az emigráns orosz tudósokat: Londonban az Institute for Mathematical Sciences ösztöndíjat ad orosz, ukrán és belorusz tudósoknak. Ez persze csak csepp a tengerben.

Több mint 2500 magasan kvalifikált tudós távozott két év alatt Oroszországból

A Novaja Gazeta Europe internetes portál szerint ennyien emigráltak az orosz értelmiségi elitből Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően. A Barents Observer portál két vezető orosz tudóst faggatott arról : miért hagyták el hazájukat?

“A baj az, hogy a legjobbak jönnek el Oroszországból. Ott ugyanis az a helyzet, hogy nem szakmai alapon lehet karriert csinálni hanem a főnökség talpát és egyéb alkatrészeit nyalogatva. Ha pedig a főnök tökfej és tolvaj, akkor szívesen választ hasonló munkatársakat is. Mindenütt ez megy ma Oroszországban, a tudomány területén is. A profik nem jutnak lehetőséghez, félreállítják őket. Ki akar ilyen légkörben dolgozni? Kiutat keresnek, és ezt gyakran külföldön találják meg”

– magyarázza a helyzetet Vlagyimir Marahonov fizikus, aki a Joffe akadémiai kutatóintézetből tette át a székhelyét Finnországba.

Maharov elmondta, hogy a Szovjetunió bukása idején elsősorban a pénz miatt mentek a tudósok külföldre, de Putyin Ukrajna elleni agressziója óta rémes lett a légkör Oroszországban:

”Egyre gyakrabban vádolnak tudósokat hazaárulással, mert együttműködtek külföldi kollégáikkal. Már az is gyanús, ha valaki a kínaiakkal működik együtt. Közben pedig Oroszország egyre jobban függ Kínától a tudomány területén is. A helyzet abszurditására jellemző, hogy egy orosz tudóst letartóztattak, mert az észak-kínai Harbinban tartott előadásokat.”

A hatalom ugyanakkor azt állítja, hogy az orosz tudomány boldogul egyedül is, lehetséges ez a huszonegyedik században?

“Ma ez már lehetetlen. Egyetlen állam sem képes egyedül boldogulni, mert például a nukleáris fizika igen tőkeigényes. Volt egy jól működő közös programunk a Massachusetts Institute of Technology Szkolkovóban. Putyin háborúja után ez megszűnt, minden szétesett, ez óriási katasztrófa az orosz tudománynak”

– mondta az orosz fizikus a Barents Observernek, amely megkérdezett egy orosz történészt is, aki Norvégiában folytatta pályafutását.

Reális a szám a 2500 emigráns orosz tudósról, melyet a Novaja Gazeta Europe említ?

Igen, nagyon sokan jöttek el Oroszországból Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt. A tudományban a külföldi kapcsolatoknak és információknak óriási a jelentőségük. Csak vitákban, párbeszéd útján haladhatunk előre. Oroszországban most mindenki kénytelen öncenzúrát gyakorolni, mert a felülről jövő nyomás nagyon megnőtt. Én emiatt jöttem el” – mondja az orosz egyetemi docens, aki kérte nevének elhallgatását, mert fél.  Ami nem csoda Putyin Oroszországában, ahol a nemkívánatos elemek olykor az orosz Windows program áldozatai lesznek, és kiesnek az ablakon vagy úgy végzik mint Navalnij, akit édesanyja szerint Novicsok idegméreggel öltek meg Putyin börtönében.

Peking tiltakozik, mert az Európai Unió feketelistára tett néhány kínai céget

A WTO szabályainak megsértésével vádolja Kína az Európai Uniót és Nagy Britanniát épp egyidőben a Világkereskedelmi Szervezet közgyűlésével, melyet Abu Dhabiban rendeznek meg.

“Az Európai Unió figyelmen kívül hagyott számtalan figyelmeztetést, mely Kínából érkezett, és szankciókat foganatosított egyes kínai cégek ellen azon a címen, hogy azok támogatják Oroszország háborúját Ukrajnában” – írja a pekingi kereskedelmi minisztérium Brüsszelnek címzett tiltakozó levele. Amely a következőkben azt hangsúlyozza, hogy ez a szankció  “megsérti azt megegyezést, mely Ursula von der Leyen asszony, a brüsszeli bizottság elnöke és Hszi Csin-ping kínai elnök között jött létre múlt decemberben.

“Ennek a szankciónak negatív hatása lesz a kínai-európai uniós kereskedelemre és általában a gazdasági kapcsolatokra”

– fenyeget a pekingi levél. Kína évek óta az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere, a kínai autós piac a legnagyobb a világon. A Volkswagen több autót ad el Kínában mint Németországban. Olaf Scholz kancellár – amerikai intés ellenére – már felkereste Pekinget azt követően, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát, és a német lapok szerint áprilisban újra látogatást tesz Kínában. Pekingben azt gyanítják, hogy az Európai Unió az Egyesült Államok nyomására határozott a kínai cégek elleni szankcióról, és megjegyzik, hogy hamarosan Kínába érkezik Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, hogy igyekezzen modus vivendit találni a világ két legnagyobb hatalmának gazdasági kapcsolataiban.

“A Kína-barát Magyarország is aláírta a szankciós csomagot”

Ezt hangsúlyozza a brüsszeli Politico, amely megírja, hogy a szankciós csomagot az ukrajnai háború kezdetének második évfordulójára tették közzé. Ez volt az Európai Unió tizenharmadik szankciós csomagja, melyet Oroszország háborús erőfeszítéseinek megakadályozására hoztak Brüsszelben.

Nagy Britannia is csatlakozott ehhez a szankciós csomaghoz, ezért London is hasonló tiltakozó levelet kapott Pekingből.

A kínai külügyben nyersen megfogalmazták Peking álláspontját: ”A Nyugatnak semmi köze sincs ahhoz, hogy egyre mélyebbek Kína és Oroszország kereskedelmi kapcsolatai” – hangsúlyozta a kínai szóvivő. Hozzáfűzte:

“Kína és Oroszország nem vesz célba harmadik államot vagy szervezetet, és ezek nem tarthatják vissza attól, hogy egymás között Kína és Oroszország kereskedelmi kapcsolatokat fejlesszenek.”

Majd itt is következik a fenyegetés:

”Kína megteszi a szükséges lépéseket, hogy megvédje vállalatainak érdekeit.”

Mennyire súlyosak azok a szankciók, melyeket az Európai Unió egyes kínai cégek ellen alkalmaz amiatt, hogy a kínai áruk segíthetik Oroszország háborús erőfeszítéseit Ukrajnában? Brüsszelben csak a katonai célokra használható árukat vették célba illetve azokat, melyek háborús célokra is felhasználhatóak. Ilyen árukat uniós cégek nem adhatnak el a listán szereplő kínai cégeknek, mert azok esetleg továbbíthatják azokat Oroszországba, melyet a nyugati szankciók közvetlenül sújtanak. Az Európai Unió szankciója nem magukat a kínai cégeket hanem csak azok orosz kereskedését célozza vagyis nincs szó arról, hogy befagyasztanák a szóban forgó kínai vállalkozások bankszámláit vagy bármilyen más módon korlátoznák a tevékenységüket az Európai Unióban.

2,5 milliárd dolláros kínai napelem beruházás Magyarországon

Míg az Orbán kormány a levegőbe beszél, a pragmatikus kínai cégek a saját kezükbe veszik az energiaellátás megszervezését.

A Vsquare értesülései szerint a CATL, a BYD és a többi kínai cég, amely nagy beruházásokat hajt végre Magyarországon rájött arra, hogy a magyar kormány képtelen lesz annyi energiát biztosítani, amely számukra elegendő lenne. Ezért óriási napelem beruházásba fognak Magyarországon.

Mit vettek észre a kínaiak? Azt, hogy Paks 2 csak jóval később adhat áramot mint ahogy azt az Orbán kormány állítja. A magyar-orosz szerződésben még a 2030-as átadási dátum szerepel, de a szakértők szerint ennek az égvilágon semmiféle realitása sincsen. Az Orbán kormány manapság a 2032-es dátumot emlegeti Paks 2 kapcsán, de ebben is sokan kételkednek. Szijjártó Péter külügyminiszter kapta meg Paks 2 felügyeletét, és ő jelezte, hogy még márciusban Magyarországra látogathat a Roszatom elnök – vezérigazgatója. Lehet véletlen is, hogy Paks 2 előző miniszterét, Süli Jánost korrupcióval gyanúsítja az Integritási hivatal, de az sem kizárt, hogy belőle akarnak bűnbakot csinálni Paks 2 várható késése miatt. A kínai cégeknek azonban nem bűnbakra hanem energiára van szükségük, ezért vágnak bele a nagy napelem beruházásba Magyarországon.

Orbán is utalt erre évértékelő beszédében

“A naperőmű fejlesztési programunk úgy vágtat, hogy időnként megbokrosodott lóra emlékeztet” – mondta a miniszterelnök, aki elmondta, hogy

“a mi tervünk az, hogy meghosszabbítjuk Paks 1 működését, és felépítjük Paks 2-őt.”

Február elsején a beépített naperőmű kapacitás meghaladta az 5700 megawattot, ez majdnem a háromszorosa Paks 1 kapacitásának.

Ami Paks 2 elkészülését illeti: a Portfolio szerint ez valószínűleg csak 2035-től, de lehet, hogy csak 2037-től ad áramot.

“Az energiafogyasztás 15%-át már napelemekkel állítjuk elő“

– büszkélkedett a miniszterelnök, aki a szükségből csinált erényt. A kínaiak épp azt akarják kihasználni, hogy olcsó hazai 50 kilowattóra teljesítményű vagy még nagyobb napelem erőművekkel állítsanak elő áramot Magyarországon elsősorban a saját gyáraik számára.

Mindez persze szükségessé teszi az energia hálózat korszerűsítését, amely óriási pénzeket igényel. Kérdés, hogy a kínaiak tervezett 2,5 milliárd dolláros napelem beruházása hozzájárulást jelent-e ehhez is, mert hogyha a magyar államnak kell ezt egyedül megvalósítania, akkor ugyancsak mélyen a zsebébe kellene nyúlnia Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki az utóbbi időkben – az uniós pénzek be nem érkezése és a magyar gazdaság gyenge teljesítménye miatt – azt kell, hogy tapasztalja: a nagy zseb üres. Ingyen pedig csak a halál jön…

Hogy pénzeli propaganda gépezetét Putyin elnök?

Az Ukrajna elleni orosz agresszió – 2022 február 24 óta árad a pénz a propaganda gépezetbe, amely most turbó fokozatba kapcsolt hiszen Putyin márciusban újraválasztás elé néz két évvel egy olyan háború után, melynek az ára magas, az eredménye viszont csekély. Egy Észtországban működő portál megszerezte a Kreml propaganda gépezetének pénzügyi hátteréről szóló dokumentumokat.

1,1 milliárd euró értékű rubelt fordít Putyin propagandára, hogy megőrizze népszerűségét Oroszországban, ahonnan a háború ellenzői tömegesen menekülnek külföldre. Az Észtországban működő Delfi portál szerint Putyin valóságos propaganda háborút vív külföldön és belföldön egyaránt. A Vsquare szerint a Kreml közvetlenül 631 millió euró értékű fordít Putyin újraválasztásának propagandájára, melyben a médián kívül benne vannak a filmek és a könyvek is. A Vsquare kiemeli, hogy Moszkva különösen nagy figyelmet szentel “az új területeknek” vagyis a megszállt ukrajnai tartományoknak. Ezen a területen többszáz millió eurót költenek arra, hogy a lakosságot megnyerjék Oroszország ügyének.

A kampány sémája nagyon is ismerős:

”a filmstúdiók ugyanolyan ukázokat kapnak mint a harmincas években”

– nyilatkozta a London School of Economics Oroszország szakértője. Jeff Hawn a Hays kódra utal, amely évtizedekre meghatározta a hollywoodi filmstúdiók munkáját, és Sztálin idejében hasonló módszert követtek a Szovjetunióban is, ezt újítja most fel Putyin. Lenin még azt írta, hogy minden művészet közül számunkra a legfontosabb a film, de Putyin már rájött arra, hogy korunkban ez az internet. Épp ezért a legnagyobb pénzt az Internet fejlesztési intézet kapja, amely meghatározó szerepet játszik a mai orosz propagandában. 2023 január elseje óta ez az intézet több mint 400 millió eurót kapott.

2015-ben jött létre ez az intézet, hogy “összehangolja az internetes cégek és a kormányzat munkáját.”

A Medúza portál ezzel kapcsolatban azt írta, hogy új ukázt kapott az intézet 2017-ben amikor Putyin kiadta a jelszót: meg kell nyernünk a fiatalokat! Aztán az Ukrajna elleni agresszió után a fő feladat “a különleges hadművelet “ népszerűsítése lett. Hogy akarják ezt megoldani? Úgy ahogy azt Putyin a Tucker Carlson interjúban megmutatta: orosz nacionalista történelemszemléletet sugallnak éppúgy mint a cárok idejében. Sztálin is felértékelődött hiszen soha akkora nem volt Moszkva birodalma mint az ő idejében.

“Putyin rendszere minden erővel ezt az orosz nacionalista narratívát nyomja” – nyilatkozta a France 24 hír portálnak Vlad Sztrukov, aki jelenleg a Leedsi Egyetemen tanítja az orosz film történetét.

Az Internet Fejlesztési Intézet elsősorban internetes tartalmakat gyárt nacionalista szellemben, de finanszíroz filmeket és zenei fesztiválokat is.

Putyin azért költ ennyit a propagandára az elnökválasztás előtt, mert rájött, hogy enélkül aligha tud megfelelő eredményt produkálni. Már az utóbbi időszak választásait is csak csalással sikerült megnyernie, és akkor még nem volt háború, amelynek egyre több az áldozata miközben a sikere nem szembeötlő.

Az Oroszország szakértők úgy vélik, hogy a nagy propaganda kampánnyal Putyin mérsékelni szeretné a választási csalás mértékét.

Putyin távolról sem oly magabiztos mint ahogy mutatja

A Prigozsin lázadás megmutatta, hogy az orosz elnök pozíciója egyáltalán nem olyan sziklaszilárd mint ahogy azt Oroszország mutatni akarja.

Putyin elég hosszú időre eltűnt, és senki sem sietett kiállni mellette. A titkosszolgálat azután eltette láb alól Prigozsint, aki megszervezte Putyin magán hadseregét, amely azután fellázadt az elnök ellen.

A választási hatóságok megakadályozták annak a jelöltnek az indulását, aki kiállt a béke mellett Ukrajnában. A börtönben meggyilkolták Navalnijt, akinek szervezete egykor leleplezte Putyin palota komplexumát, melyet több mint százmillió néző láthatott világszerte.

“Putyin a propaganda kampánnyal azt szeretné elérni, hogy olyan sokan szavazzanak rá, ami elég ahhoz, hogy meggyőzze az orosz elitet: ő pótolhatatlan” – hangsúlyozza Jeff Hawn, a London School of Economics Oroszország szakértője. Arra is rámutatott, hogy eddig

“olyan Putyint akartak eladni az orosz népnek, aki nem követ ideológiát hanem pragmatikus. Ez az ukrajnai háborúval megváltozott, most már Putyin a “dekadens Nyugat” életerős alternatívája lett. Mára már Putyin “az orosz értékeket” védelmező bajnokká vált.”

Putyin problémája az, hogy nem ellenőrzi a nyilvánosságot annyira mint Hszi Csin-ping Kínában, ahol a nagy tűzfal az internetet is kontrollálni próbálja. Arra is rá kellett jönnie Putyinnak, hogy az állami propaganda az interneten nem nagyon jön át, ezért finanszíroz az orosz állam olyan intézményeket, melyek magánvállalkozásnak tűnhetnek. Ez a hibrid rendszer az, melyet Putyin üzemeltet, de a hatalmas összeg, melyet a propagandára költ, jól mutatja: az orosz elnök fél nem is annyira a Nyugattól hanem saját népétől és saját elitjétől, mely őt teszi felelőssé a megnyerhetetlen háborúért Ukrajnában.

Miért nem vállalnak munkát az ukrán bevándorlók Németországban?

Több mint egymillió ukrán menekült Németországba Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően, de ennek csak egy töredéke van jelen a munkaerőpiacon, ahol jelentős hiány mutatkozik.

214 ezer ukrán munkavállalót regisztráltak Németországban 2023 december 31-ig – írja a közszolgálati Deutsche Welle. Szászország miniszterelnöke a Rheinische Zeitungban elmondta, hogy szerinte miért oly alacsony a munkavállalási kedv az ukrán bevándorlók között:

”Az ukránoknak lenne a legegyszerűbb az integráció a munkaerő piacon, de mégiscsak a 20%-uk vállal munkát. Miért? Mert nem szorulnak rá a munkabérre, jól elvannak a szociális segélyből”

– nyilatkozta Michael Kretschmer CDU politikus. Nemcsak a jobboldali ellenzéknek tűnik úgy, hogy az ukrán bevándorlók nem égnek a munkavágytól pedig már régóta élnek Németországban:

”túlságosan is jól bánunk velük”

– fejtegette Matthias Jendricke szociáldemokrata politikus, aki a Der Spiegelnek nyilatkozott.

5,5 milliárd eurós jóléti kiadás

A német kormánynak minden eurócent elköltését gondosan meg kell fontolnia azóta, hogy az alkotmánybíróság elkaszálta az idei költségvetést az adósság plafon törvény megsértése miatt. Az újra tervezett költségvetésben a jóléti kiadások jelentős mínuszt képeznek. Különösen hogy az ukrán bevándorlók – a háború miatt előnyösebb elbánásra jogosultak mint a többi migráns Németországban. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy ők automatikusan megkapják a Bürgergeldet vagyis azt az összeget, amely a szerény megélhetéshez kell. Mennyi ez? Egyedülálló személy esetében ez 563 euró, párok esetében ez fejenként 506 euró, de ehhez jöhet még a családi pótlék a gyerekek számától függően: 357-471 euró. Ehhez járul az ingyenes egészségügy és az ingyenes lakhatás valamint a rezsiköltség, amelyet szintén a német állam vállal magára. Ezenkívül lehet folyamodni berendezkedési segélyért, amellyel bútorokat lehet vásárolni. A gyerekes szülők kérhetnek iskolai támogatást is. Lindner pénzügyminiszter elmondta, hogy az ukrán bevándorlókra 5,5 milliárd eurót költ idén a német állam.

Mi a helyzet másutt az Európai Unióban?

Hatmillió menekült érkezett két év alatt Ukrajnából az Európai Unióba az ENSZ menekültügyi hivatala szerint.

Németország áll az első helyen 1,13 millió menekülttel, utána Lengyelország következik 956 ezerrel, a harmadik Csehország 381 ezerrel. A legtöbb uniós állam távolról sem oly bőkezű az ukrán menekültekkel mint Németország. Lengyelország például ahova már a háború előtt is érkeztek az ukrán munkavállalók, csak az első három hónapra ad pénzügyi támogatást. Utána minden ukrán bevándorlónak magáról kell gondoskodnia. Csehországban az első öt hónapban kapnak olyan támogatást az ukrán bevándorlók, amelyből meg is lehet élni, utána már csak 130 euró jár nekik havonta vagyis munkát kell vállalniuk. Lengyelországban és Csehországban az ukrán bevándorlók fele dolgozik is szemben a 20%-kal Németországban.

Nemcsak a magas szociális segély miatt dolgoznak kevesen az ukránok közül Németországban – állítja a szociáldemokrata Friedrich Ebert alapítvány tanulmánya, melyet a múlt év végén publikáltak. A tanulmányból kiderül, hogy olyan jóléti államokban is magasabb az ukrán bevándorlók munkavállalási kedve, ahol szintén komoly támogatást kapnak a háborús menekültek. Dániában az ukrán bevándorlók 78%-a dolgozik, Norvégiában és Svédországban ez a mutató 50%. Ezekben a skandináv országokban magasabb a munkanélküliség mint Németországban mégiscsak több ukrán vállal munkát. Miért ? Mert ezekben az országokban könnyebb a munkavállalás, melyet Németországban számtalan bürokratikus akadály nehezít. A legtöbb uniós államban elég egyetlen regisztrálás, és az ukrán menekült már a munkavállalás kapujába juthat. A német nyelvű államokban: Ausztria, Németország, Svájc, ez távolról sem ilyen egyszerű. Roppant nehéz elfogadtatni a külföldi diplomákat, szakmunkás bizonyítványokat. Lettországban az ukrán orvosok már komoly tényezőt jelentenek a hiány megszüntetésében. Olaszországban és Szlovákiában a hiány miatt külön megkönnyítették a munkavállalást az egészségügyi szektorban.

Így állhat elő az a helyzet, hogy a befogadó országok egy része nem profitál igazán ebből az agyelszívásból. Németországban az ukránok jórésze rosszul fizetett alacsony presztizsű munkát végez a vendéglátásban vagy a mezőgazdaságban.

A német nyelv is komoly akadályt jelenthet – állapítja meg a Friedrich Ebert alapítvány tanulmánya. Az ukrán bevándorlók döntő többsége nem tud németül. Jelenleg 124 ezer migráns jár német nyelv tanfolyamra Németországban. A tapasztalat az, hogy 75 százalék el is végzi a tanfolyamot, de azután sokan megbuknak a vizsgán.

Ezért a német kormány elindított egy Job Turbo programot, amely lehetővé teszi, hogy valaki munka mellett tanulhasson németül.

Az ukrán munkavállalás egyik legfőbb akadálya az, hogy a szülők nem tudnak mit kezdeni a gyerekekkel. Az ukrán felnőtt bevándorlók 65%-a nő, akik 350 ezer gyereket hoztak magukkal. Hol helyezzék el őket míg ők dolgoznak? Németországban óriási a munkaerőhiány az óvodákban iskolákban, és napközi otthonokban.

Idén januárban felmérték, hogy 519 ezer ukrán felnőtt lenne képes munkát vállalni Németországban, de a valóságban ennek a fele egyedülálló anya, aki nem tud mihez kezdeni a gyerekkel a munkaidő alatt.

Az, hogy kevés ukrán vállal csak munkát Németországban nemcsak a költségvetésnek okoz gondot, és nemcsak a munkaerőpiacon jelent problémát hanem amiatt is, hogy a bevándorlók integrációja a német társadalomba lelassul hiszen a munka ebből a szempontból kiemelten fontos tényező – állapítja meg a Friedrich Ebert alapítvány tanulmánya.

“Orbán asztalánál olykor többezer milliárd forint üldögél”

Erről beszélt Magyar Péter, Varga Judit ex igazságügyi miniszter egykori férje a Telexnek, ahol elmondta, hogy néha ő is részt vett ilyen összejöveteleken.

“Ott ült az asztalnál többezer milliárd forint. Néha ott ült a miniszterelnök, sokszor ott volt a veje, Tiborcz István. Ilyenkor nyilván nem az ország megmentéséről, az egészségügy rendbetételéről vagy az oktatás megreformálásáról van szó hanem arról, hogy kinek mit kell átvennie, milyen foci csapatot kellene támogatni, milyen beruházásba lehetne beszállni, milyen konstrukcióban és ki vásárolja meg a repülőteret.”

Kik vesznek részt ezeken az ebédek én és vacsorákon?

“ezek baráti összejövetelek, gyakran olyan résztvevőkkel, akiket sokan az ellenzéki oldalhoz sorolnak.”

Mit csinál Orbán ezeken az összejöveteleken? Csak beszélget és meghallgat, de nem dönt. Főként az Európai Unió és a magyar kormány viszonyáról tájékoztatja a társaságot:

“Ha én lennék Brüsszel, akkor egy fillért sem adnék, kérdés az, hogy ők lesznek-e elég bátrak, hogy ezt megtegyék?”

Money makes the world go round – az egész világ a pénz körül forog- ezt a régi igazságot Orbán Viktor már réges-régen felfedezte, és erre építette fel a nemzeti együttműködés rendszerét, amely azért lehetett eredményes az elmúlt 14 évben, mert a hatalom mindenkinek adott valamit: a rokonoknak, barátoknak és üzletfeleknek milliárdokat, a nyugdíjasoknak tizenharmadik havi nyugdíjat és infláció követést. A szegényeknek közmunkát és rezsi csökkentést. Csakhogy ennek most vége szakadt, hét szűk esztendő jön – jósolta maga Orbán Viktor a megnyert választások után 2022-ben.

Ha nincs pénz, akkor felértékelődik a titkosszolgálat és a propaganda

Jól megfigyelhető volt ez Nicolae Ceausescu nemzeti együttműködési rendszerének utolsó évtizedében amikor a diktátor lenyomta a lakosság életszínvonalát, hogy eltüntesse az államadósságot, és ily módon megerősítse “szuverenitását”.

Ezért növekszik Rogán Antal szerepe a nemzeti együttműködés rendszerében. Ő felügyeli mind a titkosszolgálatokat mind pedig a propagandát.

Mit mondott most róla Magyar Péter a Telexnek?

“Rogán Antalnak mindenkiről van különleges tudása.”

Rogán nem véletlenül húzódik a háttérbe, mert amit ő csinál, az nem kívánkozik a nyilvánosság elé. Megbízik benne Orbán Viktor? Magyar Péter egy érdekes megjegyzést tett a miniszterelnök fiatalabb vejével kapcsolatban, aki éppúgy mint Rogán Antal nemigen szerepel a nyilvánosság előtt.

“Szokira Tamásnak is van szerepe a családi részvénytársaság működtetésében például a baráti sajtó igazgatásában: kit nevezzenek ki a zászlóshajókon és hogy milyen irányba menjenek a dolgok. Ő kapcsolattartó, láttunk már ilyeneket a maffia filmekben” – mondta az igazságügyi miniszter ex férje. Persze az is lehet, hogy Szokira Tamás nemcsak kapcsolattartó, de ő figyeli Rogán Antalt. Sztálin élete végén meg akarta buktatni Beriját, az állambiztonság fejét, mert már ő is tartott tőle.

Annak a különleges törvényszéknek, mely villámgyorsan halálra ítélte Nicolae Ceausescut és nejét nem más volt az elnöke mint Stanculescu tábornok, a katonai hírszerzés parancsnoka, akit maga Ceausescu nevezett ki erre a fontos tisztségre.

Magyar Péter egyébként Lévai Anikóról is elejtett egy-két megjegyzést mondván:

“a miniszterelnök neje politikailag kívülről alulértékelt figurának látszik, de nagy szerep jut neki a párton belüli személyi döntésekben. Láttam, hogy minisztereket számonkért, képviselőket beszámoltatott.”

Ha jó az időjárás, pénzbőség van, akkor a nemzeti együttműködés rendszere hatékonyan működik: biztosítja a politikai hatalmat a szegény többség megvásárlásával, de mi van a hét szűk esztendőben? Rogán Antal propagandája és titkosszolgálata éppúgy tehetetlen ezzel szemben mint Nicolae Ceausescu Securitateja. Orbánnak pénzt kell szereznie, mert ingyen az ő hatalmát sem védik meg.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK