Featured

Zelenszkij békecsúcsra hívta Orbánt

Volodimir Zelenszkij államfő május 8-án telefonbeszélgetést folytatott Magyarország miniszterelnökével, Orbán Viktorral.

Az ukrán államfő szerint az Orbánnal folytatott beszélgetés „hosszú és lényegre-törő volt”. Zelenszkij meghívta a Orbán Viktor miniszterelnököt a jövő hónapban tartandó svájci békecsúcsra.

Kiemelten szó esett Ukrajna és Magyarországgal közötti jószomszédi kapcsolatokról, valamint a kereskedelem, az energia és a logisztika terén folytatott együttműködés fejlesztéséről.

A beszélgetés során mindkét ország vezetői

„a kétoldalú kérdések teljes körének kölcsönösen előnyös megoldása érdekében további lépéseket is egyeztettek”.

Havasi Bertalan –  Orbán szóvivője – a telefonbeszélgetés témáiról az MTI-nek nyilatkozva elmondta: A beszélgetés során „a magyar-ukrán kapcsolatok minden fontos eleme szóba került. A találkozó legfőbb témája a háború és a béke kérdése volt”.

Orbán azt mondta Zelenszkijnek, hogy Magyarország kész minden békéhez vezető kezdeményezést és erőfeszítést támogatni, és folytatni fogják a tárgyalásokat.

Kínai kölcsönből támogatja a düledező magyar költségvetést az MVM

Gazdasági szempontból lehet, hogy nem racionális, de politikai szempontból fontos a rezsicsökkentés rendszerének fenntartása – hangsúlyozta Orbán Viktor az energiaválság idején amikor az árak az égbe emelkedtek.

Az MVM finanszírozta a rezsicsökkentés rendszere, hatalmas veszteséget halmozott fel, és ez ellen Orbán Viktor leleményes megoldást talált Matolcsy György segítségével. A miniszterelnök azért küldte Matolcsyt Pekingbe, hogy pénzt kérjen Hszi Csin-ping elnöktől a kieső európai pénzek pótlására. A válasz jellegzetesen kínai lehetett:

kormányokat nem támogatunk, de…

Peking egyrészt nagy beruházásokat kezdett: akkumulátor gyárak, elektromos autógyár stb., másrészt az egyik állami bank kötött egy szigorúan titkos szerződést az MVM-mel, amely roskadozott a rezsicsökkentés rendszerének veszteségeitől.

Az ICBC kínai óriásbank ausztriai leány bankjával állapodott meg az MVM egy 100 milliárd forintos  hitelkeretről. A kínai óriásbanknak ez semmi, de az MVM-nek életmentő lehet a 2022 őszén tehát az energia válság idején megkötött szerződés.

Ennek alapján az MVM eddig hatszor vett fel 100-250 millió eurós hitelt, melyet azután vissza is fizetett – írta a Telex, amely arra is rámutatott, hogy a legutolsó decemberben felvett hitelt még nem fizette vissza a magyar állami cég, amely viszont 309 milliárd forintos osztalék előleggel támogatta meg a roskadozó magyar költségvetést

vagyis mondhatjuk azt, hogy a közvetve Peking mégiscsak támogatja nagy magyar barátját, Orbán Viktort.

Mindez csak úgy derült ki, hogy Jávor Benedek egykori uniós parlamenti képviselő kiperelte a dokumentumokat az állami cégtől.

A Telex arra is emlékeztet, hogy a magyar államadósság kezelésben is növekvő szerepet játszik Kína: az állami adósság kezelő központ volt az első a világon, amely jüan kötvényt bocsátott ki. A zöld panda kötvény már azt mutatta, hogy Magyarország intenzíven jelen van a kínai pénzpiacon. Orbán környezetében Matolcsy György számít Kína szakértőnek, mert a 2010-es hatalomátvétel előtt együtt fedezték fel Kínát. A magyar ellenzéki politikusokat magas szinten fogadták Pekingben annak ellenére, hogy akkoriban a Fidesz még antikommunista propagandát folytatott, és bírálta a baloldali kormányokat, mert jó kapcsolatot ápolnak Moszkvával és Pekinggel.

Hogy tudott jelentős összegű osztalék előleget fizetni az MVM, amelyet a rezsicsökkentés rendszerének fenntartásával bízott meg Orbán Viktor? Úgy, hogy a miniszterelnök létrehozta a Rezsivédelmi Alapot, és ez állja a cechet az MVM helyett.

Szuverenitás, oh

Orbán Viktor az utóbbi időben gyakran hivatkozik a szuverenitásra, de ez nála csak a Brüsszellel és Washingtonnal való szembenállásra vonatkozik, Moszkvára vagy Pekingre nem pedig mindkét nagyhatalom igyekszik befolyást szerezni az Európai Unióban. Ezt mutatja Hszi Csin-ping elnök mostani látogatása is Párizsban , Belgrádban és Budapesten. Mutatja persze az is, hogy egyre több kínai és orosz kémet tartóztatnak le épp a szuverenista pártokban Európában. A Der Spiegel már egyenesen arról írt, hogy a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland orosz és kínai befolyás alatt áll. A német kémelhárítás szinte naponta tartóztat le orosz és kínai hírszerzőket illetve az általuk beszervezett német politikai szereplőket. Berlinben tisztában vannak vele, hogy az igaz kihívást Kína jelenti hiszen mögötte jelentős anyagi erő áll, Putyin papírtigris, aki kénytelen volt közölni zsoldos hadseregével, a Wagner csapattal, hogy nem tudja finanszírozni őket, ezentúl maguknak kell gondoskodniuk az orosz zsoldos hadsereg ellátásáról.

A német kémelhárítás vezetője így fogalmazta meg a különbséget Moszkva és Peking között:

“Oroszország a vihar, de Kína maga a klímaváltozás!”

A nyugati bankok több mint 800 millió eurót fizettek be Putyin kasszájába

Bár a nyugati világ folyamatosan szankciókkal sújtja Oroszországot Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt – 2022 február 24 -, de néhány nyugati bank – köztük az OTP – továbbra is működik orosz földön, ahol szép profitot csinál, és abból adót fizet – írja a londoni Financial Times.

Több mint 3 milliárd eurós profittal zárta a tavalyi évet a hét legnagyobb nyugati bank Oroszországban: Raiffeisen Bank International, Unicredit, ING, Commerzbank, Deutsche Bank, Intesa San Paolo és az OTP. A 2023-as profit a háromszorosa az utolsó háború előtti év, 2021 nyereségének. Akkor még csak 200 millió euró adót fizettek be Putyin kasszájába ezek a nyugati bankok, most viszont már 800 millió eurót, és ezzel  hozzájárultak Oroszország pénzügyi stabilitásához, melyet mind Washington, mind Brüsszel mind pedig London igyekszik gyengíteni.

Persze nem ezen múlik igazán Oroszország pénzügyi stabilitása hanem a kőolaj és földgáz exporton. A 800 millió eurós bevétel csak a 0,4%-a Oroszország nem energia bevételből származó költségvetésének.

Miből profitáltak ilyen szépen a nyugati bankok a szankciók sújtotta Oroszországban?

Jelentős részben abból, hogy sokan kivonultak a nagy piacról – az angolszász bankok és pénzintézetek jórésze  -, másrészt pedig abból, hogy az orosz bankokat kizárták a globális pénzpiacokról, ezért az orosz cégek csak rajtuk keresztül juthatnak nyugati forrásokhoz.

Az orosz piacon most az osztrák Raiffeisen a legfontosabb tényező: a 800 millió eurós adóbefizetések csaknem felét ez a pénzintézet produkálta. Ausztria nem tagja a NATO- nak, és elitje korábban szoros kapcsolatot épített ki Oroszországgal. Az egykori külügyminiszter asszony esküvőjén még Putyin elnök is táncolt, ma pedig az osztrák politikus asszony Oroszország vendége.

A Raiffeisen bank profitja megháromszorozódott 2021 és 2023 között, elérte az 1,8 milliárd eurót. Ez a Raiffeisen csoport nyereségének a felét jelentette.

A washingtoni pénzügyminisztérium folyamatosan ösztönzi a Raiffeisen Bank Internationalt, hogy hagyja ott a jövedelmező piacot, de ennek egyelőre csak kevés jele van. Tény, hogy az osztrák bank kevesebb hitelt nyújt Oroszországban mint korábban: 56%-os csökkenés Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta, de nem kívánja elhagyni az orosz piacot. A Financial Times megszerzett egy Raiffeisen belső dokumentumot, amely “új posztokat kíván létrehozni annak érdekében, hogy sokféle ügyfél körünket kielégíthessük Oroszországban.”

Mi van az OTP-vel?

“Ennek a banknak az oroszországi szerepe jelentősen kisebb mint a Raiffeisené, és  a Deutsche Bankhoz és a Commerzbankhoz hasonlóan nagymértékben csökkentette jelenlétét Oroszországban” – írta a Financial Times, mely táblázatot közölt az elmúlt évről. Eszerint az OTP profitja 128 millió dollár volt 2021-ben Oroszországban, és ez nőtt meg két év alatt 338 millió dollárra vagyis a háborús idők szép nyereséget hoztak. Az OTP adója ennek megfelelően 26 millióról 90 millió euróra nőtt Oroszországban. A Financial Times kérdésére az OTP úgy nyilatkozott, hogy az adó 20%-át jelentette az osztalék adó Oroszországban, ahol a pénz jelentős része be van fagyasztva a számlákon vagyis nem juthat ki az országból.

USA jelenlét?

Az amerikai Citigroup is megőrizte orosz érdekeltségeinek egy részét: ebből 149 millió dolláros csinos profitra tett szert 2023-ban, és ebből 53 millió dollárt fizetett be Putyin kasszájába. Ezzel a Citigroup a negyedik legnagyobb nyugati bankos adófizetője volt az orosz államnak – kalkulálta ki az összeget a Kyiv School of Economics. Egy másik amerikai óriás is részben megőrizte oroszországi érdekeltségeit: a JP Morgan 35 millió dolláros profitra tett szert tavaly, és ebből 6,8 millió dolláros adót fizetett az orosz államnak. Ezek egyáltalán nem jelentős összegek, de azt mutatják, hogy Washington szankcióit is megéri  kijátszani illetve, hogy Putyin igyekszik minden eszközzel megnehezíteni a távozást. A JP Morgan, amely a legjelentősebb amerikai pénzintézet volt az orosz piacon, már 2022-ben jelezte távozási szándékát, de Moszkva ezt egyáltalán nem nézte jó szemmel, és minden jogi eszközt bevetett, hogy ezt megakadályozza: az orosz VTB bank sok millió dolláros pert indított korábbi amerikai partnere ellen.

Az orosz bankokat kizárták a Swift rendszerből, ezért a megmaradt nyugati bankok nagyon felértékelődtek az orosz cégek számára.

“Nemcsak a Raiffeisen Banknak, de az orosz nemzeti banknak is létfontosságú, hogy az osztrák bank megmaradjon az orosz piacon, mert Oroszország ezen a bankon keresztül intézheti a Swift utalásokat” – nyilatkozta egy magát megnevezni nem kívánó orosz bankár a Financial Timesnak.

Kínának csak uniós és NATO tag Magyarország kell

Magyarország Kína számára csak belépő az Európai Unióba. Mondhatnánk kapu az Unióba. Tudja ezt Orbán Viktor is, de minden bizonnyal emlékezteti erre őt Hszi Csin-ping elnök is.

A brüsszeli bizottság elnökasszonyával Párizsban találkozott a kínaivezető. Ursula von der Leyen játszotta a rossz rendőr szerepét, megfenyegette Hszi Csin-pinget azzal, hogy Brüsszel fellép a kínai elektromos autók exportja ellen, és ragaszkodik hozzá: a közbeszerzések terén a külföldi cégek élvezzenek egyenjogúságot a hazaiakkal Kínában. Macron elnök játszotta a békülékeny jó rendőrt, és el is nyerte jutalmát: egyelőre nem vámolják meg extra módon a francia konyakot Kínában. A baj csak az, hogy a kínaiaknak kiváló a hírszerzése, és ezért Hszi Csin-ping elnök pontosan tudja: mind Ursula von der Leyen mind pedig Macron elnök blöffölt. Az Európai Unió gyenge és megosztott, ezért képtelen nemet mondani az USA-nak fontos kérdésekben ugyanakkor Kínával sem keménykedhet nagyon hiszen az európai autógyáraknak vagy az Airbus repülőgépgyártó cégnek létfontosságú a kínai piac. Az európaiak tervezett vámját az elektromos autók ellen épp Magyarország segítségével akarja megkerülni Kína – ahogy erre a Die Welt is felhívta a figyelmet.

A kínaiak nem azért telepítenek gyárakat Magyarországra, mert kedvelik Orbán Viktort hanem, mert olyan uniós tagállamnak tekintik ahonnan elfoglalhatják az egész 450 milliós nagy európai piacot.

Orbán is profitálhat a kínai bizniszből, de Magyarország kevésbé

A magyar miniszterelnök eredetileg eurómilliárdokat remélt Pekingtől a hiányzó uniós pénzek helyett, de a kínaiak mosolyogva közölték: kormányokat nem támogatunk csak kínai beruházásokat külföldön. Ezért vannak itt a kínai elektromos autógyárak és az akkumulátorokat előállító üzemek, melyek Debrecenben összedolgoznak a BMW-vel. A város ettől fellendülhet, de a környezet súlyosan károsodhat annál is inkább, mert a használt akkumulátorok lebontása a gyártó cégek felelőssége, de nagy kérdés, hogy ezt gazdaságosan hogy tudják megoldani.

Kínában csak szavakban prioritás a környezetvédelem nálunk még úgy sem. A biznisz ettől még jól pöröghet, és lényegesen javíthatja a magyar gazdaság külföldi megítélését hiszen a kínai gyárak exportja magyar kivitelnek számít.

Ez felgyorsíthatja a magyar gazdaság növekedését, de kérdés, hogy mennyit profitál ebből a hazai lakosság. Orbán nemzeti együttműködési rendszere lélegzetvételi lehetőséget kap, de a lakosság mind nagyobb része veheti észre: ebből neki sok haszna nincsen viszont a várható vízhiány, a termőföldek minőségének romlása az ő életkörülményeiket rontja. Orbán Viktor egy őszinte pillanatában hét szűk esztendőt jövendölt röviddel a megnyert 2022-es választás után. Ebből még csak kettő telt el, és máris recseg ropog a nemzeti együttműködés rendszerének épülete amint ezt Magyar Péter üstökösszerű feltűnése mutatja a politikai piacon. Debrecenben, a Fidesz fellegvárában soha nem látott tömeg üdvözölte az ellenzéki politikust, és ez aligha lett volna lehetséges, ha a hatalom nem nyomja le a polgárok torkán az óriási kínai akkumulátor gyár építését.

Kína hatalmas területén eloszlanak az akkumulátor gyárak éppen úgy mint a gyártásukhoz szükséges lítium bányászata, amelyek tönkreteszik a környezetet, de Magyarország kis ország és a fideszes szavazópolgárok éppúgy nem akarnak rossz ivóvizet fogyasztani mint az ellenzékiek.

Biden kontra Orbán

A magyar miniszterelnök nemrég Pekingben parolázott Putyin orosz elnökkel, most Budapesten fogadja Hszi Csin-ping kínai elnököt.

Biden diplomáciájának első lépése 2021- ben az volt, hogy az USA stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

Sok szakértő – köztük Kissinger ex külügyminiszter – erőteljesen bírálta ezt a hidegháborús koncepciót, de a demokrata adminisztráció kitart mellette Washingtonban. Ebbe a koncepcióba nem fér bele az, hogy egy NATO tagállam és uniós ország szívélyes kapcsolatokat ápoljon Moszkvával és Pekinggel. Főként, hogy nyíltan tegye ezt: David Pressman ezért akarja megbuktatni Orbán Viktort nem pedig azért, mert a nemzeti együttműködés rendszere nem felel meg a jogállami kritériumoknak. Ezért imádkozik Orbán Viktor miniszterelnök Donald Trump választási győzelméért. Az amerikai elnökválasztás novemberben lesz, a következő magyar választás elvben 2026-ban. Csakhogy amennyiben Magyar Péter nagyot nyer júniusban az európai választáson, akkor a Biden adminisztráció kísértést érezhet arra, hogy nem ortodox módon távolítsa el posztjáról Orbán Viktort. Láttunk már ilyet a közelben: hol van Sebastian Kurz kancellár az osztrák politikai élet csodagyereke?

Ronaldo után a focivébét is vásárolna Szaúd Arábia

0

Szaúd Arábia mindenáron meg akarja szerezni a 2034-es futball VB-t: szponzor szerződés a FIFA és az Aramco között. Négy évre szól a szponzori szerződés a világ legnagyobb olajvállalata, a szaúdi Aramco és a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség – FIFA – között.

Évi százmillió dollárt fizet be a FIFA kasszájába az Aramco, melyet közvetve Mohamed bin Szalman herceg, Szaúd Arábia trónörököse irányít. A nagyszabású reformokat végrehajtó Szaúd Arábia ura tisztában van a futball jelentőségével: az oroszországi világbajnokság idején kötött szövetséget a világ másik nagy olajtermelőjével Oroszországgal. Az OPEC+ meghatározó szerepet tölt be a világ olaj piacán.

Mire irányul a szponzor szerződés? Elsősorban a 2026-os futball világbajnokságra, melyet együtt rendez meg az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó illetve a női VB-re, melyet 2027-ben tartanak meg. A Forbes emlékeztet rá, hogy a 2018-as oroszországi világbajnokság előtt a Gazprommal kötött hasonló szponzori szerződést a FIFA.

2022-ben a katari VB előtt a Qatar Airways volt a fő pénzügyi támogató.

A szaúdiak bejelentkeztek a 2023-as női VB támogatására, de a Saudi Tourism ajánlatát végülis a FIFA nem fogadhatta el, mert olyan negatív volt a globális visszahang tekintettel arra, hogy a szebbik nem jogait csak igen mérsékelten respektálják a sivatagi királyságban. Mohamed bin Szalman trónörökös ezen lassan változtatni akar, ezért a mostani szponzori szerződés már a női világbajnokságra is vonatkozik.

A FIFA elnöke, Gianni Infantino így nyilatkozott a szaúdi szponzori szerződésről:

”az Aramco a múltban is jelentős mértékben támogatta a világraszóló sport eseményeket, de ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az új kezdeményezéseket is felkarolja.”

Szaúd Arábia az elmúlt években több mint 300 szponzor szerződést kötött 21 sportágban.

Amin H. Nasszer, az Aramco elnök vezérigazgatója így nyilatkozott:

”Ezzel a szponzori szerződéssel hozzá akarunk járulni a futball fejlesztéséhez, és elő akarjuk segíteni a sport világméretű hatásának elmélyítéséhez.”

A környezetvédő szervezetek képmutatással vádolják a FIFA-t, amely egyrészt a zöld átmenet hívének mutatja magát miközben szponzori szerződést köt egy olyan olajóriással, mely erősen szennyezi a környezetet.

Az Aramco elnök vezérigazgatója egy tanácskozáson így beszélt a zöld átmenetről: ”Le kell mondani arról a fantázia szüleményről, hogy kiszorítják a kőolajat és a földgázt az energia ellátásból, ehelyett továbbra is be kell ruházni az olaj- és földgáziparba figyelembe véve a reális feltételeket.”

2022-ben az Aramco 71,8 millió tonna szén-dioxid kibocsátásért volt felelős – írja a Forbes. Ez egyenlő egész Norvégia éves szén-dioxid kibocsátásával.

Az energiaválság ugyanakkor óriási profitot hozott az Aramconak: 156,4 milliárd dollárt 2023-ban, ezzel a cég vagyona 661 milliárd dollárra nőtt.

Az Amnesty International a nők jogainak sérelme miatt bírálta a szponzor szerződést:

”Kegyetlen irónia van abban, hogy a FIFA szponzor szerződést köt a szaúdi állami olajcéggel, az Aramcoval miközben az országban börtönben tartanak női aktivistákat, akik kiálltak a nők jogegyenlősége mellett Szaúd Arábiában”

– nyilatkozta Steve Cockburn, az Amnesty International jogi osztályának vezetője.

Cél a 2034-es futball VB

Szaúd Arábia szeretné megszerezni ezt a férfi világbajnokságot, és ezt célozza ez a szponzor szerződés is.

Katar annak idején vesztegetéssel szerezte meg a futball világbajnokságot, ebbe belebukott a FIFA egész vezérkara élén az elnökkel és az alelnökkel. Michel Platini, aki akkoriban az UEFA elnöke és a FIFA alelnöke volt, intézte el a 2022-es világbajnokságot Katarnak Sarkozy akkori francia elnökkel és a katari emírrel együtt. A katari emír megvásárolta Sarkozy kedvenc csapatát, a Paris Saint Germaint, mely ezt követően jelentős európai tényezővé vált hiszen sztárokat tudott megvenni.

Szaúd Arábia Katar példáját követi: pénzzel kívánja megszerezni a 2034-es futball világbajnokságot.

Környezetvédő szervezetek viszont egyre hangosabban bírálják a szponzor szerződést a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség és a világ legnagyobb olaj társasága között hiszen az szembemegy a zöld átmenettel, melyet a párizsi klímaegyezményben a világ csaknem összes állama elfogadott, de egyelőre jóformán senki sem teljesíti az előírásokat, melyek célja a karbonsemleges gazdaság.

Magyar Péter: Orbán 2000 embert állított rám!

A magyar politikai élet új sztárja ezt a Rzeczpospolita című lengyel lapnak nyilatkozta. A 2000 fő nyilvánvalóan túlzás, de annyi bizonyos, hogy a titkosszolgálatok megkaphatták a parancsot Magyar Péter levadászására.

A gyorsan népszerűvé váló ellenzéki politikus a hétvégén Debrecenben tartott sikeres nagygyűlést, ahol több mint tízezer ember jelent meg abban a városban, melyet korábban a Fidesz erődítményének tartottak. Persze közben kiderült: hogy az Orbán kormány jóváhagyásával épül a nagy kínai akkumulátorgyár, mely szennyezheti a környezetet. A kegyelmi ügy sem tett jót Orbán Viktor népszerűségének Debrecenben, a magyar reformáció központjában, ahol Balog Zoltán püspök szereplése komoly belső bírálatot váltott ki.

Magyar Péter fel akarja számolni a nemzeti együttműködés rendszerét, melynek kiépítését Orbán Viktor 2010-ben kezdte meg, és amelyet hevesen bírálnak Washingtonban és Brüsszelben. Mit akar ezzel szemben Magyar Péter, akinek a népszerűsége folyamatosan növekszik?

“Ha Orbán ügynökei megölnének, akkor forradalom törne ki Magyarországon”

Erről is beszélt a lengyel lapnak Magyar Péter, aki sietett hozzátenni, hogy “Orbán emberei nem oly ostobák, hogy ezt megtegyék.”

Magyar Péter elismeréssel nyilatkozott Orbán Viktor első kormányfői időszakáról, amikor
“növekedett a gazdaság és semmi sem fenyegette a demokráciát.” Orbán első kormányfői periódusa 1998 és 2002 között tartott, és akkori ténykedése nem váltott ki heves bírálatokat Washingtonban és Brüsszelben.

Az USA ugyanakkor rossz néven vette, hogy Magyarország nem amerikai vadászgépeket hanem svéd Grippeneket vásárolt. A 2010-es váltást az Egyesült Államok már gyanakodva fogadta, és Goodfriend ügyvivő nem is nagyon titkolta, hogy nemkívánatosnak tekinti az USA Orbán miniszterelnöki szereplését. A mostani nagykövet, David Pressman, az első hivatásos diplomata Budapesten Palmer óta, aki a rendszerváltás levezénylésében játszott kulcsszerepet.

Trump fogadta a Fehér Házban Orbán Viktort, de Biden már kifejezetten ellenséges vele szemben.

Egyáltalán nem kizárt, hogy azzal a megbízással küldte Budapestre David Pressmant, hogy buktassa meg Orbán Viktort. Magyar Péternek kulcsszerepe lehet ebben annál is inkább, mert a Biden adminisztrációt szorítja az idő: novemberben elnökválasztást tartanak az Egyesült Államokban, ahol jelenleg Donald Trump áll jobban. Így érthető, ha Orbán Viktor az időhúzásra játszik, és azért imádkozik, hogy az USA következő elnökét Donald Trumpnak hívják.

Vajon átadná-e a hatalmat Orbán Viktor?

“Szeretném azt gondolni, hogy átadja a hatalmat, és nem változik új Putyinná” – mondta erről Magyar Péter a lengyel lapnak. Ahhoz, hogy Orbán átadja a hatalmat mindenképp az kellene, hogy garantálják megszerzett vagyonát, és ne fenyegesse őt vizsgálat ebben az ügyben. Magyar Péter, aki régi jogász dinasztia tagja, és éppúgy mint Orbán Viktor kiváló eredménnyel végezte el a jogi fakultást Budapesten, így nyilatkozott: ”Orbán okos, nem hiszem, hogy elkövetett volna törvénytelenséget. Annál is kevésbé, mert minden törvényt egyetlen nap alatt meg tud változtatni a parlamentben. A célom nem az, hogy börtönbe zárássam Orbán Viktort hanem az, hogy olyan rendszerváltást érjek el, melynek eredményeképp az igazságszolgáltatás újra függetlenné váljon, mert jelenleg a Fidesztől függ. Ha függetlenné válik az igazságszolgáltatás, akkor az majd dönthet Orbán Viktor sorsáról” – mondta Magyar Péter a lengyel lapnak.

Trump azért népszerű, mert a neoliberális gazdaságpolitika gyengíti a demokráciát

Választási év van nemcsak az Egyesült Államokban, de Európában és Indiában is, és a viták végsősoron a gazdaságpolitikáról szólnak – fejtegeti a Nobel díjas Joseph Stiglitz a Project Syndicate oldalon.

“A neoliberális ortodoxia – adócsökkentés, az állam szerepének csökkentése, a dereguláció-, amely 40 éve kezdett elterjedni Nyugaton nem teljesítette amit ígért: nem erősítette a demokráciát.”

Stiglitz professzor megfeledkezik arról, hogy a neoliberális ortodoxiát a chicagói fiúk – Milton Friedman tanítványai – Pinochet tábornok Chiléjében próbálták ki a katonai diktatúra keretei között a hetvenes években. Miért gyengítette a demokráciát és nem erősítette a neoliberális ortodoxia?

A válasz részben gazdaság:

“1980 és 2019 között az egy főre jutó reáljövedelem növekedése 40%-kal alacsonyabb volt mint a megelőző 30 éves időszakban az Egyesült Államokban és a többi fejlett államban, és ami még rosszabb: miközben a legszegényebb társadalmi rétegek és a középosztály reáljövedelme stagnált, addig a legfelül levők jövedelme nőtt. A kormányok szisztematikusan rontottak a társadalombiztosítás feltételein, és ez komoly létbizonytalanságot okozott egyes társadalmi rétegekben.”

Miért?

“Mert a neoliberális irányzat tudatosan megfeledkezett arról, hogy a vállalatvezetők döntési szabadsága egyúttal korlátozhatja a társadalom többi részének a szabadságát.”

Mi az eredmény?

“A fiatalok azt látják, hogy a neoliberális politikát követő országok nem korlátozzák hatékonyan a környezetszennyezést /az USA-ban ehhez jön még opioid válság/. Ez nem véletlen ugyanis a neoliberalizmus arra a feltevésre épül, hogy az akadálytalanul működő piacgazdaság a legjobb megoldás pedig sok közgazdász már a kezdet kezdetén figyelmeztetett arra, hogy a szabályozás nélküli piac se nem hatékony se nem stabil. Arra pedig végképp nem alkalmas, hogy úgy ossza el a jövedelmeket, hogy azt a társadalom többsége elfogadja.”

Az adócsökkentés a neoliberalizmus fixa ideája: nemrég ebbe bukott bele a brit miniszterelnök, Liz Truss, akinek költségvetésében 40 milliárd fontos lyuk tátongott Nagy Britanniában.

A neoliberális vállalkozók szeretnek megfeledkezni arról , hogy milyen jelentős támogatást kaptak az államtól: ”Elon Musk és a Tesla csaknem félmilliárd dollárt kapott a washingtoni energia minisztériumtól még Obama elnök idejében.”

Az USA elnökválasztás értékválasztást jelent

“Biden elnök kormányzata arra törekszik, hogy emelje a társadalom 99%-ának életszínvonalát míg Donald Trump a legfelső 1% érdekeit képviseli”

– hangsúlyozza Joseph Stiglitz. Aki csodálkozik azon, hogy miért van ilyen sok támogatója Donald Trumpnak?

“A közvéleménykutatások azt mutatják, hogy három évvel azután, hogy Trump elhagyta a Fehér Házat, a közvélemény megfeledkezik arról, hogy az ő elnöksége idején mekkora volt a káosz, a kormányzat milyen kevéssé hatékonyan működött, és hány támadás indult a jogállam ellen.”

A választás világos – hangsúlyozza Joseph Stiglitz Nobel díjas közgazdász a Project Syndicate oldalon.

CNN: Trump vezet

A regisztrált választók közül 49% Trumpra, 43% Bidenre szavazna – ez derül ki a liberális média felméréséből. Bidenre januárban még 45% szavazott volna, Trump tartja a 49%-ot.

Hogy ítélik meg a jelöltek gazdasági teljesítményét az amerikai választók?

Biden teljesítményt negatívnak tartja a többség, csak 34% szerint volt az sikeres. Az inflációval kapcsolatban még inkább negatív a vélemény: mindössze 27% elégedett.

A megkérdezettek 65%-a számára rendkívül fontos a gazdaság, és meghatározza döntését az elnökválasztás során. 2020-ban ez még csak 40% volt. Akik azt mondták, hogy számukra a gazdaság nagyon fontos, azok Trumpot sokkal pozitívabban ítélik meg mint Bident: 62-30!

Az amerikaiak 70%-a úgy véli, hogy az USA gazdasági helyzete rossz.

Az amerikaiak a saját pénzügyi helyzetüket is többnyire rossznak tartják: 53%. Érthető módon a szegények körében, ahol a háztartások éves jövedelme 50 ezer dollár alatt van, még nagyobb az elégedetlenség: 67%. A színesbőrűek sem elégedettek a gazdasági helyzettel: 64%-uk negatívan ítéli meg a Biden adminisztráció gazdaságpolitikáját, a fiatalok sem lelkesek: náluk 61% az elégedetlenek aránya – állapítja meg a CNN legfrissebb közvélemény kutatása.

A törvényszerűség

Ami Magyarral történt, nem csoda, ugyanis csodák nincsenek. Elvileg megtörténhetett volna akár Pávalaky Krisztián Edével is a harmadik kerületből, ha ő valami érdekességet tud felmutatni, amely megragadja az embereket, és a nagy machinátorok tudnak rá építeni, de neki nem volt ilyen, így aztán Magyar lett a kedvezményezett, akinek még a neve is jól cseng kies hazánkban. Nemde?

Közelebbről vizsgálva a dolgot, az új Messiásnak különleges képessége nincs. Mint tudjuk, jogász, azaz a politikában nemhogy rutinnal, de képesítéssel se bír, olyan emberek, akik a tömeggyűlésen el tudják mondani a szokott FIDESZ ellenes és gyurcsányozós szövegeket, százával szaladgálnak mindenfelé (az utóbbiban pl. Donáth Anna tehetségesebb), szóval semmi különös. Így aztán érthetetlen, hogy történhetett.

Ha elgondolkodunk a dolgon, nem is lesz olyan érthetetlen. Egyrészt a parton üldögélve való várakozás a nagy hajóra, amelyik majd a törött zsilettpengéket és a színes üvegcserepeket hozza, kezdett a magyar, nemfideszes értelmiség agyára menni. Néha ugyan elbizonytalanodom abban, hogy a fizetését onnan kapó, fideszes értelmiség, pl. Bayer az-e, de ezt most inkább hagyjuk. Van fontosabb dolog.

Visszatérve a nemfideszes magyar értelmiségre, nagyon dühítette őket, hogy a létező ellenzék (amelyet pont ők tettek 2006-tól máig tartó hosszú, szívós munkával annyira népszerűtlenné, hiteltelenné, satöbbivé, hogy nem győzhetett Orbán ellen) nem győz Orbán ellen, így aztán a Messiásra várás immár 14 éve egyre erősödik.

Ma már mindegy, hogy kicsoda (persze a tényleges, létező ellenzéken kívül, és Gyurcsány aztán semmiképpen, hiába Dobrev!), csak jöjjön valaki!

Hogy ki választotta ki Magyart, azt nem tudom. Vannak magyar oligarchák, akik nincsenek jóban a regnálókkal, meg korábbi politikai szereplők, akik visszamentek a gazdaságba, de azért még figyelik a politikát. Ezek a hazai erők, akiknek nem csak hogy nem tetszik az orbáni ámokfutás, de pénzük is van bőségesen, és én úgy gondolom, folyamatosan szondázzák a terepet, ki lenne az „új ellenzék” vezetőjeként a legalkalmasabb. A korábbi kísérletek (LMP, Momentum), láthatóan hamvukba holtak, hiába teljesítették a kettős követelményt, a „No Gyurcsány, no FIDESZ”-t, viszont most jött egy váratlan botrány, sőt egy szereplő is, aki a botrányhoz az ellenzékiséget illetően pozitívan kapcsolódik, azaz automatikusan a FIDESZ ellentéte, így az új erőt ezáltal fel tudná építeni. Zöld, liberális vagy pláne baloldali természetesen nem lehet, mert azokat már kipróbáltuk, és a választóknál egyik sem jött be, tehát csak egy lehetőség maradt: ún. becsületes fideszesnek kell lennie (if any). Magyar ennek a feltételnek első kinézetre megfelel. A fentiek szerint jelenleg a végső próbálkozás folyik kies hazánkban a NER megdöntésére, mert a teljes összefogást kivéve több változat már nem áll rendelkezésre.

Az új jelölt kétségtelen előnye, hogy közvetlen kapcsolatban, sőt haragban volt az egyik boszorkánnyal, aki a súlyos eset bűnelkövetője, ezért az egyszerűbb gondolkodásúaknak, azaz a többségnek egyértelmű, hogy a gonosz boszival ellenséges, derék Péter a jó oldalon áll. A szépen dokumentált családi veszekedések azt mutatják, hogy még küzdött is a Rosszal, de a küzdelemben alulmaradt, a bűntényt nem sikerült megakadályoznia.

Magyar láthatóan készült a zord időkre, mivel tudta, hogy ha a felesége már nem valaki arrafelé, akkor ő is úgy tűnik el a palettáról, mint a sicc, ezért készített egy „kompromittáló” anyagot, hogy azzal tudjon zsarolni, hogyha kell. Ez egy második előny, mert így sokan azt hiszik, hogy van még valamije, amivel a FIDESZ politikailag tönkretehető. Az eddig történtekből persze jól látható, hogy nincs, és amit eddig sikerült bemutatnia, az sem valami sok, viszont a nem fideszes választókban ott él a remény, hogy mégis, és ha majd a mi Péterünk vesztésre áll, előhúzza az aduászt. Ezt a reményt fönn kell tartani, ezért folyik az erről szóló semmitmondó sumákolás. A hiteseknek javasolható a Simicska-példa tanulmányozása, akit Orbán úgy taposott el, mint egy bogarat a „terhelő bizonyítékaival” együtt, természetesen.

Az magátók értetődik, hogy a zsaroló anyagot Magyar nem a FIDESZ leváltás céljából készítette, hanem hogy legyen miből élnie, ha már nem lesz futballista férj, vagy valaki megkérte szépen, húzzon ki a feleségéből olyan mondatokat, amelyek révén ennek a valakinek később haszna lehet. Az előbbi a sokkal valószínűbb.

A Messiás várás ma már olyan erős, hogy Magyar korábbi zsíros állásait, azaz az általa ma már szidott rendszer évekig tartó könnyed kihasználását, és az egyrészt árulás jellegű, másrészt önző célból elkövetett hangfelvételes húzást mindenki elnézi neki, pedig a története nagyon hasonlít a hajdani Rózsaszín párduc rajzfilm sorozat egyik jelenetére, mikor RP zuhan lefelé kis házában a hegytetőről, ám az utolsó pillanatban elegánsan kilép az ajtón a szilárd talajra, miközben a becsapódó ház mellette miszlikekre zúzódik szét.

A fentiek alapján megállapítható, hogy Magyar mindazon tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek az üstökösként való feltűnéséhez szükségesek, azaz jó szemmel és a magyar politika állandó figyelésével lett kiválasztható, ehhez csak némi (némi?) pénzt és szervező erőt kellett csatolni, és akkor már kész is vagyunk. Ha pedig elkezdenek írni róla, akkor egy idő után mindenki elkezd írni róla, és a terv szerint megindul a mindennapjainkba való beépülésének folyamata. Hogy kié a pénz és a szervező erő, azt nem tudom, de vannak jelöltjeim. Magyaré nem, az biztos, esetleg a Partizán csatorna körül érdemes kutakodni. Aki elkezdené, annak azt üzenem, vigyázzon magára, a vis maior az vis maior.

És akkor a végeredmény. A közvélemény kutatásokból jól látszik, hogy Magyar pártja a FIDESZ-nek egyedül nem ellenfele. Jelenleg csak kb. fele annyi szavazót tudhat maga mögött, mint amennyi szavazója a FIDESZ-nek van, azaz ő sem váltja meg a világot. További szavazók csatlakozása nem várható, mindent kihasználva a csúcs maximum 25 – 27 százalék lehet, ami a FIDESZ minimum 40 – 42 százalékának legyőzéséhez egyedül kevés. A FIDESZ-től, a bizonytalanoktól és a DK-tól több szavazatot elvenni nem lehet, a többi párt szavazótábora meg elfogyott. Reménykedni természetesen szabad, a Messiások ebből élnek, de a remélt végeredmény valószínűsége igen csekély.

Ebből következően a szokásos helyzet várható: a megosztott (immár gyakorlatilag csak két részből álló) ellenzék döntő vereséget szenved, mert az egyéni indulóknál szinte mindenütt a FIDESZ győz, így hiába ér el a teljes ellenzék döntetlent a listán, kevés ahhoz, hogy akár a kétharmadot megakadályozza. Összefogással természetesen lehetne segíteni a dolgon, de a TISZA párt vezetője mindent megtesz annak érdekében, hogy még csak köszönő viszonyban se legyenek. Ennek eklatáns példája a „Galambokkal nem sakkozom” kitétel, amit a Dobrevvel való vitáról mondott, azaz gyakorlatilag lehülyézte női ellenfelét, még szerencse, hogy a fakanállal nem példálózott. Ez ugyan jól illik a Magyarról eddig tudottakhoz (lásd: Jelenetek egy házasságból, női és férfiúi szerepek), de nem szerencsés egy Európa nyugati feléhez csatlakozott országban regnálni óhajtó miniszterelnök jelölt esetében. Még a végén kinézik a klubból.

Összefoglalásként mondható, Magyar annyira jól jön a FIDESZ-nek, hogy… az csak na (majdnem azt írtam, hogy „felveti a gyanút”, affenébe is!). Ami a legfontosabb: Orbán hatalmát a legkevésbé sem veszélyezteti.

Magyar révén az ellenzéknek kb. a szavazóbázis felét birtokló része egyértelműen kivonta magát az összefogásnak még csak a halvány esélye alól is, akkor pedig Orbán halálbiztosan nyer.

Őt csak az ellenzék teljes (teljes!) összefogásával lehet legyőzni, olyan meg Magyarnak köszönhetően most már egy jó ideig nem lesz, még ha ez ellenzéki térfélen mindenki más összefogna is. Szintén hasznos Orbánéknak, hogy jelenleg egy komoly tényező szidja a DK-t és szövetségeseit legalább annyira, mint a FIDESZ maga, és a baloldal szavazói ezt már komolyan veszik, hiszen Magyar kritikájában nincs önérdek ugyebár (dehogy nincs!). Amit viszont Magyar a FIDESZ-re mond, az az unalomig ismert mindenki előtt, ettől a fideszes szavazó meg se rezzen, a FIDESZ-nek tehát nem árt. Legkevésbé sem.

Rogánéknak egyre kell vigyázniuk: ne lehetetlenítsék el Magyart, és akkor minden bukfencük, botrányuk és kudarcuk ellenére a tönkretett, meglopott, minden jogától megfosztott ország fele a FIDESZ-re fog szavazni megint. Az ötöde a DK-ra (ez eddig nem új), negyede a TISZÁ-ra (ez viszont igen), a többi meg maradványszavazóként a törpepártokra, ezzel egyrészt a FIDESZ kétharmada, másrészt a TISZA második helyezése biztos. Ha pedig hozzávesszük, hogy egy ekkora pártból, mint amekkora Magyar pártja lesz, hányan tudnak jól megélni, már ott is vagyunk. Hangfelvételt persze nem árt csinálni sohasem.

Jó lesz ez így. Már annyira megszoktuk a békát itt fölöttünk, a kék ég mindenkinek kiszúrná a szemét, és az nagyon kellemetlen, ugyebár. Csak azokat sajnálom, akik láthatóan pirosló arccal és zászlólobogtató hittel úgy gyűltek össze a főtereken, hogy most majd megforgatják az egész világot! De legalábbis Magyarországot. Sajnálom és irigylem őket, utóbbit azért, mert ők most örülnek, nekem meg már ma rosszkedvem van, és ahogy nézem, holnap is az lesz.

De úgy kell az ilyeneknek, nem igaz?

Fejlesztés

Citius, altius, fortius! – A mottó először Henri Didennek, a sportrajongó domonkos prédikátornak jutott eszébe. Barátja, Coubertin tőle vette át, hogy javaslatára később a modern kori olimpiák jelszava legyen, mely hendiatris a báró szerint az erkölcsi szépség programját képviseli.

A gondolat mindenki számára érthető, az ember vele született agresszivitását és vetélkedési ösztönét ne a rengeteg kárt okozó háborúkban, hanem a sportpályákon élje ki, ahol nincs sem halott, sem anyagi kár, sőt még tömegszórakoztatásra is alkalmas.

Nagyon szomorú, hogy ezt a szép törekvést a tömeggyilkos pszichopaták egyáltalán nem értik. Szerintük a sport egy piszlicsáré hülyeség, hiszen ott nem lehet rakétázni, nem lehet elfoglalni semmit, nem omlanak le házak lakóikkal együtt, nem gyilkolhatnak szabadon, az a töppedt kis érem meg kit érdekel, ha egy országra vetett szemet az ember. Száz gáttal vagy négyszáz vegyessel nem lehet bekerülni a történelemkönyv „Futottak még” lapjaira sem, nemhogy Országgyarapító Nagy Katalin mellé, ahogy azt a tömeggyilkos elgondolta volt. A pszichopaták sportjának hátránya, hogy győzelem esetén a győztes egy kivéreztetett, általa rommá lőtt, lélekben megtört, és csak a győztes iránti gyűlöletet ismerő országot kap jutalmul, az ár pedig, amit fizet érte, saját országának gazdasági tönkretétele, valamint a saját honfitársai között testben és lélekben végzett pusztítás, amelynek a kára felmérhetetlen. Mindez egy darab ember dicsvágya miatt, aki biztos távolságban ülve, pezsgő és kaviár mellől ad parancsot a gyilkolásra. Néhány más országban azt sikoltozzák a többieknek, adják már oda neki azt az országot, hogy béke legyen végre! A sikoltozók azt hiszik, hogy ha odaadják, akkor majd nyugton marad, és béke lesz. Sok hülye.

Gyorsabban, magasabbra, erősebben! A fejlődés a világ jelszava, és nem csak a sportban az. Mindennek fejlődni, ami pedig magától nem képes erre, azt fejleszteni kell. A politikai pártok is elvileg abban versenyeznek, ki tud a választóknak jobb, szebb, gazdagabb, azaz fejlettebb hazát biztosítani, és aki nem képes arra, hogy ezt elhitesse velük, annak annyi a választásokon.

A lényeg tehát nem a fejlődés, hanem annak elhitetése. Az ellenzéknek ebben a versenyben legfeljebb a múltbeli tevékenységére való hivatkozás áll rendelkezésére, a regnálók viszont konkrétan megítélhetők, hiszen nekik az elmúlt időszakban volt lehetőségük fejleszteni. A primitív gondolkodású népek természetesen csak azt nézik, volt-e fejlesztés, vagy nem, a több szempontot is figyelembe venni képes, „bonyolult” gondolkodású egyének persze a körülményeket is vizsgálni szokták. Ők vannak kevesebben. Sokkal.

Nézzünk két példát a helyzet jobb megértéséhez. Az egyik legyen, mondjuk, Orbán Viktor, derék miniszterelnökünk, aki 14 éve uralkodik rajtunk. Vigyázat, ez nem szarkazmus, hanem tény, ugyanis aki Magyarországon a kétharmadot eléri, korlátlan hatalmat kap a nép felett, csinálhat, amit akar, azt pedig uralkodásnak hívják.

Ha az eltelt időszakot vizsgáljuk, és primitív agyunk van, akkor mondható, hogy határozottan volt fejlődés, azaz Orbán jól tette a dolgát. Bonyolultabb agyműködés esetén kissé más a helyzet, ugyanis:

  • A hozzánk hasonló helyzetből induló országokban nagyobb volt a fejlődés, mint nálunk, így most már nem Csehország az ellenfél, hanem Bulgária, ugyanis már Románia is lehagyott minket. Jelenleg Bulgáriával küzdünk az utolsó előtti helyért. Érdekes lett volna ugyanez Gyurcsány korszakában, de akkor még sokkal jobban álltunk.
  • Az eltelt időszak alatt, noha sok pénzt kaptunk az EU-tól felzárkózásra, többek között energetikai fejlesztésre is (összesen a jelenlegi éves GDP 60 százaléka!), nem sikerült magunkat komolyan függetleníteni, ezért kötelező jóban lennünk Oroszországgal is, ahonnan a gáz jön, és Törökországgal is, melyen a gázvezeték áthalad. Ezek a gazsulálások Putyinnak és Erdogánnak szükségesek az új gázerőműveinkhez.
  • A magyar egészségügyet és oktatást rendőri felügyelet alá kellett helyezni, hogy valahogy működjön, mert mindkettőt annyira kivéreztették Orbánék anyagilag, hogy a parancsokkal való működtetés abbahagyása esetén azonnal összeomlanának.
  • A nyugdíjakat nem növelték, csak „az értékét őrizték meg”, magyarán egy fillért sem kellett költeniük nyugdíjemelésre (az infláció növekedésével az adóbevétel is nő). Ez alól kivétel, hogy a Gyurcsány által végig fizetett 13. havi nyugdíj ellopását 10 év után a választástól félve abbahagyták (emelés tíz év után: 8,3 %). Ezen „értékmegőrzés”-t sikerült valami nagy dologként eladni a nyugdíjasoknak. Azt hogy elfogadták és belenyugodtak, az ő érdekükben inkább nem kommentálnám.
  • Az országot Orbán a barátokkal és szövetségesekkel való hosszas és keserves küzdelem révén szigetelte el a demokratikus Európától, így aztán a Brüsszel által nekünk megítélt felzárkóztatási pénzek folyósítását leállították, azaz jelenleg nem tudják segíteni az ország fejlődését. Igaz, eddig sem nagyon segítették, mert Orbánék a pénzt nem értelmes, azaz a jövőben hasznot hozó fejlesztésekre költötték, hanem a tulajdonos (98 %-ban valamiképpen az állam, azaz az adófizetők) által fenntartandó, a jövőben további pénzt igénylő beruházásokra, amelyekből csak a kivitelező, haveri cégek gazdagodtak.
  • Tudásalapú társadalom helyett munkaalapú társadalom lettünk, innováció helyett mások által kitalált gyártószalag, Orbánék által kistafírozott, azaz tehetségtelen, de nagyon nemzeti oligarchák, akik egyet tudnak, várni az állami megrendelést. Most már mesterségesen kell etetni őket megrendelésekkel, mert anélkül összeomlanak.
  • A népet a kormány tudatlanságban próbálja tartani, és ez egy részénél sikerül is, ami elég az újabb kétharmadhoz, így a fenti negatív folyamatok Magyarországra a kormány jóvoltából továbbra is jellemzőek lesznek. Amíg világ a világ. Nemde?

Mondható, hogy ha valaki minderről tud, és mégis azt mondja, Orbánék regnálása az ország fejlődését tekintve hasznos volt, arról rögtön tudható, hogy nem az ország hasznáról beszél, hanem a sajátjáról. A fideszes felső tízezer… bár van az nyolcvanezer is. Ha nem több. Ahogy az tisztán látható, ma már a kurták is erősen kaparnak, akár egészen alsó szinteken.

A másik példa Budapest. A 2019-es önkormányzati választáson Orbán Tarlós mellett kampányolva 1000 milliárdos fejlesztésekről beszélt. Volt abban minden marhaság, amit csak Vitézyék kitaláltak, drágábbnál drágább, de annál kevesebb hasznot hozó projektekkel, amely szép tervek Karácsony győzelmével azonnal elhaláloztak (hálisten), helyettük érkezett a COVID, aztán a putyini őrület, és mindezt megfejelte Orbán Budapest elvesztésén érzett folytonos haragja meg az ebből következő bosszú.

Az egyértelműen mondható, hogy Karácsony nem sok mindent fejlesztett a városon, különösen az Orbán által (persze Tarlósnak) belengetett 1000 milliárdhoz képest. Ott volt a 3 metró felújítás befejezése, a Lánchíd, a Blaha Lujza tér, ezeken kívül csupa apróság, így aztán most támadják is keményen amiatt, hogy ő aztán nem fejlesztett semmit. A primitívebb agyak ezt simán elkönyvelik, mert fogalmuk sincs arról, hogy:

  • a fejlesztésekhez pénz kell. A pénzt adók révén lehet a bevétellel bíró emberektől és a bevétellel bíró szervezetektől összeszedni, mind az állam, mind az önkormányzatok így jutnak hozzá a működésükhöz szükséges összegekhez. Mivel az önkormányzatokat az állam gyakorlatilag 100 %-os mértékben a markában tartja, mert mindent megtilthat a fővárosnak a hitelfelvételtől kezdve bármilyen adó kivetését (ahogy meg is tette többször), Budapest maximum a parkolási díjjal meg a tömegközlekedés jegybevételeivel tudnak némi pluszpénzhez jutni, de az nem valami sok.
  • Az állami költségvetés főösszege 38 000 milliárd, a fővárosé meg 449 milliárd, azaz az államinak az 1,18 százaléka. Ebből több minden következik. Az egyik az, hogy az összegekből látható, komolyan csak a kormány tudna fejleszteni Budapesten, de nem fejleszt. Semmit sem fejleszt. Még azt a 6 milliárdot sem adta oda, amit a Lánchíd felújításához megígért, azaz nem csak bosszúálló, de kicsinyes is. A másik, hogy az ország GDP-jének 37 százalékát Budapest termeli meg (11 százalékát meg Pest megye, amely gyakorlatilag szintén Budapest), de az adók révén bejövő összegekből még másfél százalékot sem kap, mert annak a döntő részét a kormány fölözi le. A harmadik, hogy ilyen arányok esetén még külön „szolidaritási” adót is kivetni a fővárosra, mondván, hogy a főváros gazdag, az már a vérlázító pofátlanságok kategóriájába tartozik. De a kormány csak vigyorog, és a nép nem rúgja úgy fenéken, hogy nyolcat bucskázzon a latrináig, hanem szomorú sóhajtozással nyugszik bele kiszolgáltatott helyzetébe, miközben bután néz maga elé, és várja a Messiást, aki majd helyette intézkedni fog.

A fejlesztés tehát nem egyszerű dolog. Jelenleg a kormány nagy bajban van, mivel pénz nincs, még a legkisebb fejlesztésre sem, ezért kénytelen befektetőkkel tárgyalni, és bármilyen hülyeségbe beleegyezni, csak jöjjenek és fejlesszenek (Dubai Rákosrendezőn), vagy hitelben gondolkodva kínaiakkal kínai hitelből építeni a Liszt Ferencre (metró helyett!) járó vasutat, ugyancsak kínaiakkal ugyancsak kínai hitelből a Belgrád-Budapest vasútvonalat, oroszokkal orosz hitelből Paks II-t, hogy legalább valami látszata legyen a fejlesztésnek, mert a lerohasztásokon kívül olyan sok minden nem történt minálunk az elmúlt 14 év alatt.

Gyakorlatilag semmise. A rövid ideig és kevesek által használt sportlétesítményeket ugyanis nem tekintem komoly fejlesztésnek. Azok az ország lerohasztásának eszközei, mert nem hozzák a pénzt, hanem hosszú éveken és évtizedeken át csak viszik. És az a pénz nem Orbán Viktor pénze ám, hanem az enyém. Is. Többek között.

Miért profitálta a legtöbbet az uniós tagságból Lengyelország?

0

“Ma 40%-kal kisebb lenne az ország GDP-je, ha húsz évvel ezelőtt nem csatlakozunk az Európai Unióhoz” – mondja a varsói gazdaságkutató intézet szakértője, aki a párizsi közszolgálati RFI-nek nyilatkozott.

Az egy főre jutó GDP mindössze 49%-a volt az uniós átlagnak 2004-ben, ma viszont ez már 82%. Ha az inflációt nem vesszük figyelembe, akkor a GDP megkétszereződött Lengyelországban ebben a húsz évben, ilyen jó eredményt csak Litvánia tud felmutatni a csatlakozó egykori szocialista országok közül. Tegyük hozzá, hogy a felzárkózást az is elősegítette, hogy a szóban forgó időszakban az Európai Unió többi tagállama általában csak szerény növekedést produkált. Mario Draghi, az Európai Központi Bank egykori elnöke, aki jelentést készít a brüsszeli bizottságnak az uniós versenyképességről, megállapította, hogy a 450 milliós közösség teret veszített az Egyesült Államokhoz és főként Kínához képest az elmúlt időszakban.

Ezt Lengyelországban is felfedezték, ezért erősítik az ázsiai kapcsolatokat: jelenleg már ebben az országban állítják elő a legtöbb akkumulátort elektromos autók számára Európában, és a világon is csak Kína előzi meg őket. A lengyelek legfontosabb partnere ezen a téren Dél Korea, és mindenekelőtt az LG Energies Solution.

Lengyelország vonza a külföldi tőkét: tavaly a direkt tőkebefektetés összege 133 milliárd zloty volt, ez 30,9 milliárd eurónak felel meg.

Ez a pozitív oldala az elmúlt húsz évnek amikor Lengyelország az Európai Unióban megtalálta a számítását, de a szakértők több negatívumra is felhívják a figyelmet. Például arra, hogy a fejlődés elsősorban Varsóra és környékére illetve Alsó Sziléziára koncentrálódott. Ott a változás ugrásszerű volt, de az ország keleti felén az eredmények jóval szerényebbek. Ott is pozitív az elmúlt húsz év mérlege, de a regionális különbségek növekedtek, mert a nagyvárosok elsősorban Varsó, Wroclaw, Krakkó, Poznan  felzárkóztak Európához míg az agrár körzetek továbbra is csak szerény megélhetést biztosítanak.

Még nagyobb gond, hogy Lengyelország lemaradt a digitális forradalomban vagyis a növekedés sokkal inkább mennyiségi mint minőségi volt az elmúlt húsz évben.

“Lengyelország lemarad a technológiában pedig az export igazán magas hozzáadott értéket csak akkor jelent, ha a digitális forradalom eredményeit felhasználja”

– hangsúlyozza Marek Wasinski, a varsói gazdaságkutató intézet szakértője. Aki rámutat arra is, hogy a zöld átállás még eléggé az elején tart Lengyelországban, ahol a szén évszázadokon át alapvető energiaforrás volt. Még ma is ez adja a villamosenergia előállítás 80%-át!

A csatlakozó tagállamok adut jelenthetnek az EU-nak a globális versenyben

Az a nyolc ország, amely húsz évvel ezelőtt csatlakozott az Európai Unióhoz, jelenleg még csak az uniós GDP 8,5%-át állítja elő, de gyorsabban növekednek mint az uniós átlag. A versenyképességük is gyorsabban javul a globális piacon. Igaz, hogy ezt általában nem a saját cégeik érik el hanem a hozzájuk betelepült multik, amelyek egyre gyakrabban érkeznek Ázsiából. Minthogy ezekben az egykori szocialista országokban alacsonyabbak a munkabérek, olcsóbb az energia és kevésbé veszik komolyan a környezetvédelmi előírásokat, ezért vonzók a külföldi befektetők számára, akik jelentős adókedvezményekre is számíthatnak.

“Hála az újonnan csatlakozott országoknak az Európai Unió versenyképesebb lehet az Egyesült Államokkal és Kínával szemben”

– nyilatkozta az RFI-nek a varsói közgazdász.

Prodi: “csak Magyarországgal van probléma”

Romano Prodi volt a brüsszeli bizottság elnöke amikor húsz éve felvették a nyolc egykori szocialista országot az Európai Unióba. Az RFI arról kérdezte, hogy jó ötlet volt-e egyszerre ilyen sok új államot felvenni?

“Fantasztikus ötlet volt. Most csak Magyarországgal van probléma. Mindent összevéve úgy gondolom, hogy az egykori szocialista államok felvétele sikertörténet. Még Magyarországon is fantasztikusan jó eredményeket értek el. Mi abban hittünk, hogy ezek az államok felzárkóznak a demokráciában és a gazdaságban. 100%-os a siker a gazdasági felzárkózásban, 95%-os a demokráciában. Ebben a játszmában mindenki csak nyert.”

Magyarország példája nem azt mutatja, hogy nem építettek be a rendszerbe elég védelmet a túlkapások ellen?

“A kibővítés idejében még egészen más volt a helyzet, de nyilvánvaló, hogy minden új demokráciában fennáll a veszélye a visszafordulásnak. A kibővítés folyamatát hosszú távra terveztük, ezért mondtam azt, hogy csak 95%-os a siker a demokrácia terén.”

Az Európai Unió most újabb nagy bővítésre készülődik: Ukrajna, Georgia, Nyugat Balkán. Mi erről a véleménye Romano Prodinak?

“Azt gondolom, hogy be kell fejezni az európai tervet. Többször is javasoltam, hogy az Európai Parlament vitassa meg a további bővítést, de sohasem sikerült ezt elérnem. Meg kell valósítani az európai tervet, de a jelenlegi szabályok erre nem alkalmasak. Ezek a szabályok már a mai helyzetben sem működnek jól, a jövő Európájának pedig még kevésbé felelnek meg” – hangsúlyozta Romano Prodi, aki akkor állt a brüsszeli bizottság élén amikor nyolc egykori szocialista országot – köztük Magyarországot és Lengyelországot felvették az Európai Unióba húsz évvel ezelőtt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK