Önkormányzati választás 2019

Megkerestük a kamupártokat, ez lett belőle

Kérdéseket próbáltunk küldeni a választásokon induló, korábban nem igazán ismert pártoknak, hogy olvasóink is megismerhessék programjukat. Csak töredékük válaszolt. Több olyan is volt, amelyhez még elérhetőséget sem lehetett találni.

A Nemzeti Választási Bizottság ülése.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Összesen 40 párt akart országos listát állítani, de többnek a nyilvántartásba vételét elutasította a Nemzeti Választási Bizottság. Még az NVB döntése előtt megkerestük a, mondjuk így, kevésbé ismert, jól látható politikai tevékenységet korábban nem igazán végző pártok mindegyikét, hogy feltegyünk nekik néhány, a programjukra vonatkozó kérdést. A 29 ilyen pártból körülbelül 15-nek tudtuk elküldeni a kérdéseinket – a többiekhez ugyanis

nem találtunk még elérhetőséget sem.

Ezek után mindössze öt párttól kaptunk választ. Az Értünk Értetek párttól elég hamar, de ők is csak azt kérdezték, mikorra és milyen terjedelemben kérjük a válaszaikat. Azóta nem hallottunk róluk. A Sportos és Egészséges Magyarországért Párt pedig türelmet kért.

Érdemi választ tehát összesen három párttól érkezett: a Kell az Összefogástól Weith Katalin miniszterelnök-jelölt, az Iránytűtől Schiller László pártelnök, az A Mi Pártunk nevében pedig Száva Vince pártelnök válaszolt – utóbbi párt listájának nyilvántartásba vételét végül elutasította a Nemzeti Választási Bizottság.

Az országos listát végül sikeresen állító pártok közül

nem válaszolt levelünkre

a Szegényekért Párt, az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt és a Net Párt.

El sem értük el a Magyarországi Cigánypártot, a Tenni Akarás Mozgalmat, a Közös Nevező 2018-at, a Családok Pártját és a Medetét – utóbbi kettőről egyébként a hvg.hu kiderítette, hogy szorosan összefonódnak egymással és az Összefogás Párttal is.

És akkor lássuk a három párt, az A Mi Pártunk – IMA (IMA), a Kell az Összefogás (KÖSSZ) és az Iránytű válaszait:

Milyen eredményre, hány képviselői helyre számítanak a választásokon?

IMA: A Mi Pártunk – IMA 99 országgyűlési képviselő jelölttel indult, ebből 49 képviselőnk teljesítette a 600 és 1200 közötti ajánlást, legalább 30 képviselőre számítunk.

Iránytű: Célunk, hogy bejussunk a Parlamentbe.

KÖSSZ: Közel ezer településen vagyunk jelen, civil szervezetekkel együttműködésben és saját kapcsolati hálónk révén, így 220 és 250 ezer közötti szavazatra számítunk, ami 5%-nak megfelelő eredmény, mellyel a Parlamentbe kívánunk jutni.

Szükség van-e Önök szerint a külföldről támogatott civilek elleni törvényre?

IMA: A civil törvény számunkra akkor fogadható el, amennyiben hátrányt nem okoz a civil szervezeteknek.

Iránytű: Nincs.

KÖSSZ: Véleményünk szerint Magyarországon a civil szervezetek nélkülözhetetlen munkát végeznek a társadalomban, és ezzel hatalmas terhet vesznek le az állam válláról. Az alapvető működési előírásoknak megfelelő szervezetek tevékenységét mindenképpen támogatni kell. A civil szervezetek működését szabályozó törvényeket a leírt elvárásoknak megfelelően szükséges és elégséges megalkotni.

Önök támogatják-e, hogy a CEU továbbra is Magyarországon folytassa tevékenységét?

IMA: A CEU, amennyiben nem okoz károkat hazánk oktatásában, akkor üdvözöljük maradását.

Iránytű: Igen.

KÖSSZ: Magyarország az oktatás európai fellegvára lehetne, amennyiben több, nemzetközi felsőfokú oktatási intézmény nyitná meg a kapuit Budapesten. A CEU-hoz hasonlóan, örömmel vennénk a UCLA vagy a Yale európai központját hazánkban.

Önök szerint hány éves korig kell a tankötelezettségnek tartania?

IMA: A tankötelességet legalább 18 éves korig tartjuk megfelelőnek.

Iránytű: 16.

KÖSSZ: A magasabb iskolázottság pozitívan hat az egyén életszínvonalára, testi és mentális egészségére, csökkenti a munkanélküliséget, a bűnözést, és az egészségügyi költségeket. Ezért a tankötelezettséget 18 éves korig szükségesnek tartjuk kiterjeszteni.

Szükség van-e a határon álló kerítésre?

IMA: A kerítést jónak tartjuk, kevesebb költséggel.

Iránytű: Igen.

KÖSSZ: A kialakult migráns-válság kapcsán felépített kerítés az elvárásoknak megfelelően szabályozta a menekült áradatot. Véleményünk szerint a kerítésnek addig szükséges állnia, amíg a menekültek hazájában béke és nyugalom nem alakul ki. A nemzetközi szervezeteken keresztül Magyarországnak is felelősséget kell vállalnia a polgárháborús állapotok felszámolásában, hogy mindenki a saját hazájában maradhasson és békében élhesse az életét az otthonában. Ugyanakkor különös figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a hazai lakosság biztonsága mellett, ne szigetelődjünk el, hanem maradjunk része a nemzetközi vérkeringésnek.

Teljesítenék-e az uniós kvótákat?

IMA: Az uniós kvótákat részben betartanánk.

Iránytű: Nem.

KÖSSZ: A jelenleg meghatározott, alig több, mint ezer fős uniós kvótát elfogadhatónak tartjuk, melyet Magyarország teljesített. Az ettől való eltérő javaslatok további tárgyalásokat igényelnek.

Hogyan határoznák meg az éves nyugdíjemelést?

IMA: A nyugdíjemelést 3 lépcsőben képzeljük el. Összesen 50 %-os nyugdíjemelést, évente 10%-kal.

Iránytű: A nyugdíjas inflációt figyelembe véve.

KÖSSZ: A választást követően az első legfontosabb intézkedésnek tartjuk, hogy akinek nem éri el a jövedelme, bevétele a létminimumot havonta, annak 100 ezer forintra ki kell azt egészíteni, beleértve a nyugdíjakat is. A nyugdíjemelést progresszíven kívánjuk meghatározni, de ellentétben a jelenlegi gyakorlattal, akinek alacsonyabb a nyugdíja, az magasabb emelésben részesül. Ezzel biztosítani tudjuk a valódi esélyegyenlőséget a nyugellátás területén is.

Szükség van-e Önök szerint a hatósági gázárra?

IMA: A hatósági gázárra szükség van.

Iránytű: Igen, de évente élve a korrekcióval, figyelembe véve a gázárak világpiaci alakulását.

KÖSSZ: A gázár hatósági szabályozását mindenképpen fontosnak tartjuk az állampolgárok érdekében. Körültekintően kell azonban bánni ezzel a szabályozással a piaci viszonyok között. Az emberi életet szolgáló alapvető elemek, mint például az energiaforrás, nemzeti vagyon része, mely mindnyájunk tulajdonát és biztonságát kell hogy jelentse. Senki nem sajátíthatja ki és birtokolhatja önös vagy üzleti célból.

Támogatják-e a paksi atomerőmű bővítését?

IMA: A paksi erőmű bővítését támogatjuk, kizárólag jelentős költségvetési enyhítéssel.

Iránytű: Nem.

KÖSSZ: Ennek a kérdésnek a megválaszolásához elengedhetetlen, hogy szakértőkkel feltárjuk és megvizsgáljuk azokat a hatástanulmányokat és terveket, melyeket jelenleg titkosított a kormány. Ezek nélkül az adatok nélkül nem alkotható megalapozott állásfoglalás ebben a témában.

Milyen korrupcióellenes intézkedéseket tartanának szükségesnek?

IMA: Korrupcióellenes törvényt támogatjuk, szigorú törvény meghozatalával.

Iránytű: Az országgyűlési képviselők visszahívhatóságának bevezetése; a korrupcióval érdemben megvádolt képviselők mentelmi jogának megvonása; korrupciós ügyben elítélt képviselőknek letöltendő börtönbüntetés kiszabása; az állami megrendelésekhez köthető offshore cégek azonnali, zárolása, ellenőrzése; a vagyonbevallások összevetése a NAV adataival, az eltérések szankcionálása; nemzeti vagyonregiszter bevezetése; az állami földek bérbeadásának 100%-os felülvizsgálata; az állam és az önkormányzatok csak olyan cégekkel köthetnek szerződéseket, amelyek legalább 6 hónapja be vannak jegyezve és a tulajdonosi háttér teljesen átlátható; a piacgazdaság versenyhelyzetén kívül meggazdagodott oligarchák elszámoltatása, szankcionálása akár vagyonelkobzással is.

KÖSSZ: Az első és legfontosabb lépés a korrupció azonnali megállítása. Ehhez a legkorszerűbb technológiákat hívjuk segítségül. (pl. blockchain stb.), mely azonnal átláthatóvá teszi a közbeszerzési és állami pénzmozgásokat. Az eddigiekben felmerült korrupciógyanús ügyeket fel kell tárni és kivizsgálni, majd számonkérni és szankcionálni.

Amennyiben időközben más párttól is kapunk még válaszokat, természetesen azokat is közölni fogjuk.

Bánhatta, aki nem jött el

Ezzel a felütéssel adta meg a négy miniszterelnök-jelölt eszmecseréjének alaphangulatát a Független Diákparlament oktatáspolitikai vitájának moderátora. Két dologra is utalt: Orbán Viktorra, a jelenlegi kormányfőre, aki úgy látszik cseppet sem kíváncsi a diákok véleményére, és azokra is, akik kénytelen-kelletlen kiszorultak a Király utcai Gödör Klubból. Annyian lettek volna kíváncsiak Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd, Szél Bernadett az LMP, és Vona Gábor, a Jobbik jelöltjének véleményére, hogy a bejárat előtt sorban állók mindegyikének nem is jutott hely a teremben.  

Ami azt illeti, nagyon „összekapták” magukat a rendezők. Olyan feszes munkarendet írtak elő a vendégeiknek, köztük Gyarmathy Éva oktatásszakértő, klinikai és nevelés-lélektani szakpszichológusnak, az MTA tudományos főmunkatársának, ami nem hagyott sem időt, sem lehetőséget a jelenlévő politikusoknak a mellébeszélésre. Mindenkinek 2-2 percet engedélyeztek, hogy kifejthesse a véleményét a feltett kérdésekre, aztán egy-egy percet a többiek által elmondottakra reagálni.

Cseppet sem voltak kíméletesek,

hiszen előre kikötötték, senki nem használhat jegyzeteket, nem kérhet segítséget a munkatársaitól, kifejezetten arra voltak kíváncsiak, kinek, mi jut eszébe arról, mi volna az oktatási rendszer legfontosabb céljai? Hogyan lehetne igazságos(abb) az oktatási rendszer? Hogyan lehet felelős állampolgárokat nevelni, és végül hogyan nézne ki szándékaik szerint a valóban korszerű, 21. századi hazai oktatási rendszer?

Noha vitának szánták a találkozót, a megszólalók gyakorlatilag csak egy-két kérdésben dörgölték egymás orra alá az ellenérzéseiket. Ebben Szél Bernadett nyitott „frontot”, amikor elkezdett „nyolcévezni”, és kvázi a párbeszédes Karácsonyt tette felelőssé azokért a hibákért, amelyeket szerinte 2010 előtt az MSZP-SZDSZ kormány elkövetett. Karácsony mindjárt a vita elején egy oldalvágást adott Vonának: ne hibáztassa a Jobbik a kormány oktatáspolitikáját, hiszen gyakorlatilag azokat az elképzeléseket valósították meg, amelyeket még néhány éve kifejezetten a Jobbik szorgalmazott. Vonáék javasolták a tankönyvpiac államosítását, az alapítványi iskolák megregulázását, a hit- és erkölcstan oktatás kötelezővé tételét.

A jobb szélről középre húzódó pártelnök ügyesen kivágta magát: arra kérte a jelenlévőket, ne a régi, 2010-es személyét, hanem azt az embert és pártot fogadják el, amely ma már másként gondolkodik számos társadalmi, ezen belül oktatáspolitikai kérdésről. Ügyes mondat volt, a fiatal közönség meg is tapsolta a válaszát.

Ami magát a fórumon boncolgatott kérdéseket illeti, meglehetősen sok kérdésben hasonló álláspontot képviseltek a meghívott vendégek. Nem igen ütköztek a véleményeik abban, hogy a 21. században olyan oktatási rendszerre van szüksége az országnak, amely mindenki számára biztosítja a kitörési lehetőséget, olyan iskolákat kell létrehozni, ahol a korszerű tudást, a kritikai gondolkodást és sokoldalú kompetenciákat sajátítanak el a diákok. Szél Bernadett fogalmazta meg:

a világban „okos forradalom” zajlik,

engedni kell, hogy kiszorítsa a poroszos oktatási felfogást, és begyűrűzhessen hozzánk is.

Karácsony Gergely ezzel kapcsolatban egy szomorú tapasztalatának is hangot adott: minden gyerek kíváncsian megy az iskolába, aztán alig egy hónap múlva menekülne onnan a legszívesebben. A teremben körbeszaladó egyetértő morgás is azt igazolta, sokan maguk is ezt tapasztalták. Pedig a IV. ipari forradalom korában a sikeres országok legnagyobb tőkéje a tudás, de ebben bizony „tőkeszegények” vagyunk. Súlyos egyenlőtlenségek tapasztalhatók e téren, sokan úgy indulnak ebbe a harcba, mint a magyar katonák a világháborúban a Don-kanyarba: fegyverek, felszerelések nélkül.

Érdekes gondolatot fogalmazott meg Gyarmathy Éva: szerinte

előbb tanulni, aztán felejteni, majd ismét tanulni kell megtanítani mindenkit

a korszerű iskolában. Mert a 21. század embere életfogytig lesz kénytelen tanulni, elfelejteni a korábbi ismereteit és felkészülni az új tudás befogadására.

A vita egy későbbi szakaszában szinte minden megszólaló egyetértett abban, hogy valójában nem a tárgyi ismeretek bebiflázására kellene rászorítani a diákokat, hiszen az ilyen ismereteket pillanatok alatt le lehet hívni a világhálóról, ehelyett olyan kompetenciákat kell kifejleszteni mind a kisebbekben, mind később a nagyobb diákokban, amelyek alkalmassá teszik őket a feladatok megoldására, az együttműködésre, a csoportos munkára. És itt utaltak a PISA-felmérés eredményeire, a lemaradásunkra a nálunk korszerűbben tanító országok mögött.

Aki a megszólalásokban bizonyos programelemeket akart felfedezni, nem jött el hiába. Karácsony Gergely kormánya jelentősen csökkentené a tananyagot, visszaadná a tanítás szabadságát a pedagógusoknak, megreformálná a pedagógusképzést, és

nyolc évente egy felkészülési év pihenést adna a pedagógusoknak,

akik ebben az időben tanítás helyett továbbképzéseken vehetnének részt. Nagy taps fogadta az ötletet.

Vona Gábor béremelést ígérne a tanároknak, ha kormányra jutnának. a diplomás átlagbérhez igazítaná a fizetéseket. Csökkentené a túlterheltséget, az osztálylétszámokat, a tananyagot, visszaadná az irányítást az oktatási szakembereknek. Majd egy ügyes húzással meg is nyerte mindjárt a jelenlévők szimpátiáját: több jogot adna a diákönkormányzatoknak. Alapos tapsot kapott.

Az LMP társelnöke új nemzeti alaptantervben gondolkodik, kormányra kerülve oktatási programcsomagokat hozna létre, amiből választhatnának a pedagógusok. A szülőknek is megadná a választás lehetőségét, mindenki olyan iskolába – egyházi, állami, vagy alapítványi – működtetésű létesítménybe adhassa a gyerekét, amelyet a maga részéről a legjobbnak lát. Szerinte a jó iskola fontos feltétele volna, hogy a tanároknak legyenek segítőik, amolyan asszisztenseik, akik a speciális nevelési igényű gyerekek felzárkóztatásáért felelnének.

Noha helyenként igen békésen csordogált a miniszterelnök-jelöltek „vitája”

amikor a szegregáció vagy integráció kérdése került terítékre, természetesen kiéleződtek a nézetkülönbségek.

Vona Gábor álláspontja e kérdésben is módosult ugyan, hiszen most arról beszélt, hogy a társadalmi integráció fontos célja a Jobbiknak is, de annak mikéntjében még mindig másképp gondolkodnak, mint az asztalnál ülő többi párt képviselője. Karácsony Gergely szerint az oktatásban az integráció a leghelyesebb út, hiszen a roma gyereknek is állampolgári jogon jár a jó oktatás lehetősége. Az LMP társelnöke kissé kinyitotta ezt a kérdést, amikor leszögezte, hogy fontos ugyan az oktatás nyitottsága, de az eredményekhez a megfelelő lakás- és szociális körülményeket is meg kell teremteni. És még valami elhangzott ebben a körben: Karácsony határozottan azon a véleményen van, hogy a jó oktatáshoz való hozzáférés joga akkor lehet csak teljes, ha megszüntetik az egyházi iskolák támogatási kiváltságát.

A több mint kétórás beszélgetésben számos más fontos kérdés is szóba került. Csak jelzésszerűen: hogyan lehet az iskolák falai között megtanítani az állampolgári felelősséget; hogyan lehet elejét venni a már az általános iskola alsó tagozata után tapasztalható gyakori lemorzsolódásnak; nem volna-e érdemes 16 éves korra leszállítani az állampolgári választó jogot; mit tennének kormányra kerülve azért, hogy a diákok itthon és ne külföldön szerezzenek diplomát; hogyan lehetne hazacsalogatni azokat, akik már elmentek. Az ilyen és hasonló kérdésekkel sem sikerült zavarba hozni a vendégeket, hiszen az MSZP-Párbeszéd az ingyenes diploma híve, az LMP „retúr-programot” hirdet, a Jobbik az otthonteremtésben, a társadalom jobb közérzetében látná a megoldás kulcsát.

A színvonalas és tartalmas beszélgetésnek volt még egy fontos tanulsága: gondolatokat ébresztett a közönségben is. Amíg kifelé tartottunk a teremből, kisebb-nagyobb csoportokba verődve folytatták a vitatkozást a hallgatóság tagjai is. Amíg a kabátomra vártam, egy fiatal, ha jól értettem még csak gimnazista lány azt mondta a barátjának: számos problémánk egy-kettőre megoldható volna, ha a különféle politikai erők vezetői nem csak az oktatás kérdéseiben tudnának egy asztalhoz ülni.

Úgy éreztem, mintha a számból vette volna ki a szót: ha megpróbálnák megérteni, elfogadni a másik elképzeléseit is, úgy, ahogyan ezen az estén a Gödör Klubban erre tettek is egy kísérletet.

Választás előtt: csak egyetlen ellenzéki jelölt nyerhet?

Legtöbb esetben arra a következtetésre jutottak a közvélemény-kutatók, hogy csak egyetlen ellenzéki jelöltnek lehet esélye az eddig megmért egyéni választókerületekben. Sok azonban a bizonytalanság az adatok körül.

Úgynevezett csatatér kerületekben rendelt meg közvélemény-kutatásokat a Közös Ország Mozgalom (KOM). A már elkészültek (és a hvg.hu-n, a 24.hu-n és az indexen megjelent) megállapításainak lényegét foglaljuk össze alábbiakban.

A mérések egy része a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választás előtt, néhány pedig utána készült. Hódmezővásárhelyen – hivatalosan meg nem erősített értesülés szerint – a Fidesz számára készült belső felmérés biztos, 60 százalék körüli eredményt mutatott, a végeredmény aztán ennek fordítottja lett.

Ennek figyelembe vételével (is) állítja több közvélemény-kutató, hogy a Fidesz erősen felülmértnek tekinthető. A legfrissebb fejlemény, a kamupártok minden eddiginél nagyobb száma sok helyütt akár teljesen át is írhatja az eseményeket.

Baranya megye 1., Pécs 

  1. Csizi Péter (Fidesz–KDNP) 43%
  2. Mellár Tamás (független) 26%
  3. Fogarasi Gábor (Jobbik) 16%
  4. Keresztes Lóránt (LMP) 13%
  5. Nemes Balázs (Momentum) 3%

A megállapítás az, hogy csak egyetlen közös jelölt nyerhet, de még így is 55-45-re hozták ki a  Csizi-Mellár-párharcot.

Borsod-Abaúj- Zemplén megye 1., Miskolc

Ha egy ellenzéki jelölt marad, a jobbikos Jakab Péter győzhet a kormánypárti Csöbör Katalin ellen, de a DK-s Debreczeni József sem lenne esélytelen. A Fidesz a centrális erőtérben bízhat Miskolcon.

  1. Csöbör Katalin (Fidesz-KDNP) 39%
  2. Jakab Péter (Jobbik) 29%
  3. Debreczeni József (DK) 18%
  4. Csoma László (LMP) 9%
  5. Szopkó Tibor (Momentum) 3%

Ha csak Jakab Péter és Csöbör Katalin állna egymással szemben, akkor a felmérés szerint a fideszes jelölt 52:48 arányban nyerne, ez pedig nagyon kicsi, hibahatár körüli különbség. Egyedüli ellenzéki jelöltként nem szerepelne rosszul Debreczeni József sem, ő azonban 56:44 arányban maradna alul.

Budapest 1., I., V. kerület, a VIII. és IX. kerület egyes részei (Belváros, a Várnegyed, illetve a VIII. kerületi Palotanegyed és a IX. kerület egy része)

Megegyezés nélkül az ellenzéki oldalnak szemernyi esélye sincs legyőzni a Fidesz-KDNP jelöltjét, Hollik Istvánt.

  1. Hollik István (Fidesz-KDNP) 42 %
  2. V. Naszályi Márta (MSZP-Párbeszéd) 18 %
  3. Csárdi Antal (LMP) 13 %
  4. Fekete-Győr András (Momentum) 10 %
  5. Juhász Péter (Együtt) 9 %
  6. Losonczy Pál (Jobbik) 8 %

Ha az indirekt becslést (tehát azokat is hozzászámolva, akik hajlandóságot mutattak az ellenzékre szavazni, de nem mondták biztosra egy-egy jelölt támogatását) nézzük, és a Jobbikig bezárólag mindenki visszalépne, és csak egy maradna, akkor mindenki hibahatáron belül van a jobbikost leszámítva, és mind a négy jelölt kiszámíthatatlan kimenetelű párharcot vívhatna. Lényegében mindegy, hogy melyik baloldali jelölt maradna talpon, esélyes lehet a Fidesz ellen. Még a direkt becslésben a baloldali jelöltek közül legkevesebb százalékot elérő százalékot kapó Juhász Péter is esélyes lehet, ha a többiek visszalépnek a javára.

Budapest 4., II.kerület és a III. kerület hegyvidéki része

  1. Varga Mihály (Fidesz-KDNP) 35,7 %
  2. Niedermüller Péter (DK) 18,7 %
  3. Ungár Péter (LMP) 10,3 %
  4. Kovács Tamás (Jobbik) 6,3 %
  5. Benedek Márton ( Momentum) 2,9 %

Ha csak Niedermüller indulna Vargával szemben, akkor nagyjából a szavazatok 39 százalékát szerezné meg. Ha viszont Ungár lenne az egyetlen ellenzéki jelölt, akkor ő is közel ilyen jól szerepelne. De ha a jelenleg egy ilyen választási lehetőséggel kapcsolatban tanácstalan válaszadók is mind szavaznának, és a pártszimpátiáik és minden egyéb válaszuk alapján várható szavazatot adnák le, akkor Ungár már hajszállal jobban is szerepelne (44 százalék), mint Niedermüller (42 százalék).

Budapest 15., XVIII. kerület

Ha az LMP visszalép, az MSZP-s jelölt nyer. Ha az LMP nem lép vissza, akkor a Fidesz. Kunhalmi Ágnes ebben a helyzetben 54-46 arányban nyerne Kucsákkal szemben. A jobbikos Makai Tibor 58-42 arányban kapna ki Kucsáktól. Az LMP-s Kassai Dániel pedig ikszelne 50-50 százalékkal.

Budapest 18., XXII. kerület

Molnár Gyula egyértelműen több szavazatot kapna a választókerületében, mint a többi ellenzéki jelölt. Ám ha a többiek visszalépnének, akkor sem tudná legyőzni a Fideszt.

  1. Németh Zsolt (Fidesz-KDNP) 42%
  2. Molnár Gyula (MSZP–Párbeszéd) 26%
  3. Staudt Gábor (Jobbik) 12%
  4. Hajdu Nóra (Együtt) 8%
  5. Pitz Dániel (LMP) 9%
  6. Orosz Anna (Momentum) 4%

Ha csak egy komolyan vehető ellenzéki jelölt maradna a Fidesszel szemben, akkor Molnár Gyula 57-43-ra kapna ki Németh Zsolttól.

Csongrád 1., Szeged

Az MSZP-s Szabó Sándor egyértelműen a legesélyesebb ellenzéki jelölt Szegeden, legutóbb is sikerült nyernie. Ám most a jobbikos jelölt annyira erős, hogy ellenzéki átszavazások nélkül a Fidesz jelöltje nevethet a végén.

  1. Bartók Csaba (Fidesz–KDNP) 35%
  2. Szabó Sándor (MSZP–Párbeszéd) 30%
  3. Tóth Péter (Jobbik) 21%
  4. Bodrog Zoltán (LMP) 8%
  5. Mihálik Edvin (Momentum) 6%

Ha az LMP és a Momentum visszalép, de a Jobbik nem, a Bartók–Szabó-párharc 38-38 százalék lenne. Ha a Jobbik is visszalép, és egyedül Szabó marad ellenzékiként állva, akkor viszonylag sima győzelmet arathat 53-47-re. Érdekesség, hogy ha a jobbikos maradna talpon, és netán Szabó lépne vissza, ő kikapna a Fidesztől 51-49-re. Feltehetően Botka László miatt egyértelműen az MSZP a legerősebb ellenzéki erő a városban. Ám a Jobbik erősödése veszélyezteti az ellenzéki győzelmet.

Fejér megye 4., Dunaújváros

Ha az összes ellenzéki jelölt ringbe száll, a fideszes Galambos Dénes 41 százalékot szerezne. Hozzá hasonlóan erősödött a Jobbik jelöltje, Pintér Tamás is, aki 31 százalékon végezne. A DK-s Mezei Zsoltot mindössze 17 százalékra mérték. Indirekt becsléssel két induló esetén a fideszes és a jobbikos 50:50-re végezne, de még a DK-s Mezei Zsolt sem tűnik teljesen esélytelennek, ő 54:46 arányban maradna alul Galambossal szemben.

Pest megye 2., Budakeszi és Budaörs

  1. Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz-KDNP) 35,4 százalékon áll,
  2. Szél Bernadett (LMP) 15,5 százalékon,
  3. Császárné Kollár Tímea (Jobbik) 12,4 százalékon,
  4. Tóth Zoltán (DK) 8,7 százalékon,
  5. Szemző Áron (Momentum) pedig 2,2 százalékon.
  6. A bizonytalanok aránya itt 25,8 százalék.

Indirekt becslés: a Szél és a Fidesz jelöltje közti ki-ki választás esetén az előbbi 43 százalékot szerezne.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1., Nyíregyháza

A fideszes Szabó Tünde simán nyerhet Nyíregyházán annak ellenére, hogy a többség itt kormányváltást akar, és az ellenzékiek összességében többségben vannak. Csak éppen annyira megosztott az ellenzék, hogy el sem lehet dönteni a kutatás alapján, hogy az MSZP-s Csabai Lászlóné vagy a jobbikos Lengyel Máté az esélyesebb-e.

  1. Szabó Tünde (Fidesz-KDNP) 42 %
  2. Csabai Lászlóné (MSZP-Párbeszéd) 25 %
  3. Lengyel Máté (Jobbik) 23 %
  4. Szoboszlay György (LMP) 6 %
  5. Lővei Csaba (Együtt) 3 %
  6. Babosi György (Momentum) 2 %

Vagyis Csabainé csak leheletnyivel, hibahatáron belül előzi a jobbikos jelöltet. Ha az LMP-s visszalép (az MSZP-LMP tárgyaláson ilyesmi is felmerült állítólag), akkor ebből a Jobbik is profitálna a válaszok szerint: 26-26 lenne a két ellenzéki jelölt eredménye. Azt is megmérték, mi történik, ha az MSZP-s, vagy ha a jobbikos lép vissza. Első esetben a Szabó-Lengyel párharc 57-43 lenne, míg a második esetben Szabó-Csabainé 55-45 százalékkal végződnek. Vagyis Csabainé jobban megszorítaná a fideszes jelöltet.

Tolna megye 1., Szekszárd

A Fidesz–KDNP jelöltje simán vezet a szekszárdi választókerületben, egyetlen ellenzékinek sincs esélye önállóan. Harangozó Tamás valamivel jobban áll, mint a jobbikos és az LMP-s Hadházy Ákos.

A Fidesz–KDNP jelöltje, Horváth István volt szekszárdi polgármester simán megnyerné a választókerületet, 50 százalékot kapna. Az ellenzék tehát szintén 50 százalékon van, vagyis nem eleve reménytelen a küzdelem, ám a megosztottság miatt elég távol van az összes ellenzéki a Fidesztől.

  1. Horváth István (Fidesz–KDNP) 50%
  2. Harangozó Tamás (MSZP) 19%
  3. Szabó Balázs (Jobbik) 16%
  4. Hadházy Ákos (LMP) 14%
  5. Rácz Norbert (Momentum) 1%

A párharcok így alakulnának, ha egyetlen ellenzéki maradna a fideszes jelölttel szemben: Horváth-Harangozó 70-30%, Horváth-Szabó 73-27%, Horváth-Hadházy 69-31%.

A különböző egyéni jelöltek egyértelmű rangsorolására nem képes vagy nem hajlandó megkérdezettek egyéb kérdésekre adott válaszai alapján statisztikai eszközökkel számolták ki az esetleg elképzelhető látens véleményeket. Ez alapján Hadházy már 37, Szabó és Harangozó pedig 31 százelékot érne el a fideszes jelölttel való ki-ki küzdelemben.

Így nézne ki Karácsony Gergely kormánya

Az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje bemutatott több olyan szakértőt, akik kormányának tagjai lehetnek, ha megnyerik a választást: Komáromi Zoltánt, Daróczi Gábort, Hegyesiné Orsós Évát, Mellár Tamást, Andor Lászlót, Ámon Adát és Wittinghoff Tamást. Azt mondta: koalíciós kormányzásra készül, a többi ellenzéki párttal közösen, ezért a miniszteri posztok felére van jelöltje.

Ámon Ada, Wittinghoff Tamás, Karácsony Gergely, Andor László, Mellár Tamás, Hegyesiné Orsós Éva, Daróczi Gábor és Komáromi Zoltán.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Karácsony Gergely azt mondta, olyan embereket mutat be, akik nagyon sokat dolgoztak már a saját szakterületükön és nagyon sok tudás van bennük. Szerinte „az embereket szolgává tevő uralkodó helyett az embereket szolgáló kormányra” van szükség. Az elmúlt nyolc évben szerinte olyan kormány volt, amelynek minden számít, csak az emberek hétköznapi problémái nem.

Arról beszélt, hogy olyan minisztériumokat szeretne a bemutatott jelöltekre bízni, amilyen tárcák jelenleg nincsenek. A jelöltekről azt mondta,

világos értékrendet vallanak, de pártoktól függetlenek.

A szakértelem szerinte nem „bolsevik trükk”, hanem szükség van rá. Koalíciós kormányzásra készül, a többi ellenzéki párttal, ezért a leendő kormány miniszteri posztjainak körülbelül felére vannak most jelöltjei, akik között szerinte vannak baloldaliak, konzervatívok, liberálisok, zöldek is. Mint mondta, azt is tudja, hogy szakértőkön kívül azért politikusokra is szükség lesz a kormányban.

Az első jelöltje Komáromi Zoltán, akire

„a legnagyobb válságban lévő területet, az egészségügyet”

bízná, amelyet az alapoktól kell szerinte újjáépíteni.

Komáromi Zoltán arról beszélt, hogy szükség van egy önálló egészségügyi minisztériumra, vissza kell adni a társadalombiztosítás alkotmányos alapjait, anyagilag és társadalmilag is fokozottan meg kell becsülni az egészségügyben dolgozókat, a szakmai döntéseket pedig szakembereknek kell meghozni, és nem olyan politikusoknak, „akik nem értenek hozzá”, és nem is hallgatnak szakértőkre.

Karácsony Gergely szerint önálló oktatási minisztériumra is szükség van, ezt a tárcát Daróczi Gáborra bízná. Ő arról beszélt, hogy nem kell adatokat sorolni ahhoz, hogy

mindenki tudja, mekkora bajban van a magyar oktatás.

Szerinte a legfontosabb, hogy gondolati és lelkiismereti szabadságot hirdessenek, hogy senki ne érezhesse veszélyben az állását, mert nem ért esetleg egyet a hivatalos állásponttal. Arról is beszélt, hogy a GDP hat százalékát kellene az oktatásra költeni, „jól, okosan, bölcsen és igazságosan”, az első diplomának ingyenesnek kell lennie, és meg kell erősíteni az ösztöndíj-rendszert. Azt is fontosnak tartja, hogy ne terheljék túl a gyerekeket, és ne „bezárt szobákban” szülessenek az oktatást meghatározó döntések, hanem széles körű párbeszéd után.

Önálló tárcát kapna Karácsony Gergely kormányában a szociális, esélyegyenlőségi terület is, ezt Hegyesiné Orsós Éva vezetné. Szerinte

a kialakuló esélyegyenlőtlenségek komoly társadalmi, gazdasági feszültségekhez vezetnek.

A reáljövedelmek az emelkedés ellenére most érték csak el a válság előtti időszakot, ráadásul szélesedik a társadalmi szakadék, és nőttek a területi egyenlőtlenségek is. Szerinte hozzá kell nyúlni a jövedelemforrások elosztásához, például nem csak a gazdagokat kell segíteni abban, hogy lakáshoz jussanak, és mindenkinek esélyt kell adni ahhoz, hogy jó minőségű élete legyen – „van, akinek kevesebbet kell ehhez segíteni, van, akinek többet”. Beszélt arról is, hogy védelmet kell adni a rokkantnyugdíjasoknak, rendezni kell a legrosszabb helyzetű nyugdíjasok helyzetét, és hogy elfogadhatatlan a gyerekszegénység.

MTI Fotó: Balogh Zoltán

Karácsony szerint a magyar adófizetők pénzének okosabb elköltéséhez önálló pénzügyminisztériumra is szükség van. Ennek élére a jelöltje Mellár Tamás, akit értékelvű konzervatívnak nevezett.

Mellár Tamás arról beszélt, hogy ott, ahol az elosztás van, kell tudni nemet is mondani: az államháztartási hiányt 3 százalék alatt kell tartani, az államadósságot pedig csökkenő pályára kell állítani, és

meg kell kezdeni a felkészülést az euró bevezetésére.

Szerinte meg kell teremteni a költségvetés átláthatóságát, és meg kell szüntetni az „alternatív elosztási csatornákat”, amelyek az MNB-nél vagy a Szerencsejáték Zrt-nél vannak, illetve a taót is. Azt is mondta: Magyarországon nagyon elcsúszott az adózás a forgalmi típusú adók irányába a jövedelemadóktól, ezért megfontolná a társasági adó emelését, ez lehetővé tenné a rekordnagyságú, 27 százalékos áfa csökkentését. Fontosnak tartja az adórendszer csökkentését, valamint azt is, hogy visszamenőleg ne lehessen adókat módosítani.

Az egykulcsos személyi jövedelemadót igazságtalannak tartja,

ezért progresszív szja-t szeretne.

Karácsony Gergely kormányának Andor László volt EU-biztos is tagja lenne, foglalkoztatásügyi miniszterként. Ő azt mondta:

az elvándorlás mértéke nagyon nagy problémákat jelez.

Szerinte szükség van egy új munka törvénykönyvére, amelyet szociális párbeszéd útján lehetne elkészíteni, és megalapozná a versenyképességhez szükséges rugalmasságot, de a tisztességes munkakörülményeket is. Felállítana egy nemzeti foglalkoztatási szolgálatot is, külföldi példák alapján. Arról is beszélt, hogy különös figyelmet kell fordítani a fiatalokra, legalább duplájára kell emelni azt az időt, ameddig a munkanélküli segély jár, és érvényesíteni kell az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvet.

Karácsony Gergely szerint környezetvédelmi minisztériumra is szükség lenne, ezt Ámon Ada vezetné, aki első intézkedésként

felülvizsgálná, akár leállítaná a paksi bővítést.

Ennek feltétele, hogy modern technológiákat honosítsanak meg az energiaellátás biztosítására. Szerinte szükség lenne klímavédelmi beruházásokra is, mindenkinek joga van tiszta levegőhöz és meleg, komfortos otthonokhoz és fel kell éleszteni a környezetvédelmi hatóságokat.

Karácsony szerint az önkormányzatiságot is meg kellene erősíteni, ezt a területet Budaörs polgármesterére, Wittinghoff Tamásra bízná. Szerinte fontos az egyének és a kisebb-nagyobb szervezetek önrendelkezési joga is, ma viszont „esztelen centralizációt” lehet látni Magyarországon. Azt mondta: az önkormányzatoknak úgy kellene működni, hogy a helyi közösségeket megfelelő szinten el tudják látni. Szerinte

az alkotmányban kellene rögzíteni az önrendelkezés jogát,

ami minden magyar településen biztosítja az önkormányzatiságot, amihez az államnak segítséget kell nyújtania.

Karácsony Gergely szerint egyébként „nem kérdés, hogy Orbán megy”.

Megint párhuzamba állította a romákat és a menekülteket a kormány

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere azt mondta: a romák lesznek a menekültek befogadásának legnagyobb vesztesei, mert az ő integrációjukra szánt pénzt fogják odaadni a bevándorlóknak. Az Együtt szerint ebben három hazugság van, és a Fidesz csak félelmet és gyűlöletet kelt.

Balog Zoltán az állami tévének nyilatkozott erről. Szerinte a „migránsok” befogadásának legnagyobb vesztesei a szegények, a rászorulók lesznek, Közép- és Kelet-Európában pedig a romák, mert az ő integrációjukhoz szükséges pénzt fogják elvenni és „odaadni a migránsoknak”.

Erre elsőként az Együtt reagált, Szigetvári Viktor miniszterelnök-jelölt közleményében azt írja:

„Balog Zoltán hazudik és kétségbeesve gyűlöletet kelt”.

Szerinte, mivel a Fidesz a teljesítményével nem tud dicsekedni, „így inkább félelmet és gyűlöletet keltenek”. Ugyanis három szempontból is hazugság, amit Balog Zoltán állít:

  • az Európai Unió semmi ilyet nem akar,
  • a menedékkérőket támogatni nem bűn, de nem ebből a forrásból kell,
  • a magyar cigányságtól semmilyen forrást nem vonnak el.

A kampányban nem először vonnak párhuzamot a bevándorlás és a romák között. Nemrég Miskolcon Orbán Viktor egyenesen a romákat nevezte bevándorlónak, amikor azt mondta: „Volt itt, amikor ebbe a városba a városon kívülről tömegesen bevándoroltak.

Látták mi lett belőle.

A miskolci emberek pontosan tapasztalták már, mi van akkor. Pedig ezek az emberek, akik idejöttek, azok Magyarország területéről jöttek be Miskolcra. Most képzeljék el, amikor az országhatáron kívülről érkeznek kultúrájukban, szokásaikban, életfölfogásukban tőlünk teljesen különböző emberek.”

Orbán kijelentése ellen akkor a legtöbb párt és sok roma jogvédő szervezet is tiltakozott.

Karácsony Gergely: Visszavezetjük Magyarországot Európába

Ha az MSZP-Párbeszéd április 8-án megkapja a választók bizalmát, akkor visszavezeti Magyarországot Európába – ezt mondta Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, miután Budapesten találkozott Reiner Hoffmann-nal, a Német Szakszervezetek Szövetségének elnökével.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Karácsony szerint április 8-án a magyar választópolgárok nemcsak arról dönthetnek, hogy milyen lesz a magyar belpolitika, hanem végre

leválthatják azt a kormányt, amely akadálya annak, hogy Európa magára találjon

és elinduljon egy olyan úton, ami Magyarországnak és a kelet-közép-európai régió országainak alapvető nemzeti érdeke.

Azt is mondta: ha bizalmat kapnak, Magyarország hajóját visszavezetik Európába, mégpedig a szociális Európa irányába, egy olyan másfajta Európába, amely a válságokon túl tud lépni. A teljes magyar társadalmat egy szociális, biztonságos és fejlődő Európa részeként szeretnék látni a következő évtizedekben.

Karácsony Gergely szerint

a magyar emberek európai béreket és európai szociális biztonságot akarnak,

és az a kormány, amely akadályozza ennek a kialakulását, a magyar munkavállalók, a magyar embereket érdekével szemben politizál.

A Német Szakszervezetek Szövetségének elnökével egyetértettek abban, hogy Európának egységes bérpolitikára van szüksége. Ugyanakkor szerinte ez nem egy olyan „buta és leegyszerűsített” javaslat, mint amivel a Jobbik próbálja félrevezetni az embereket, hanem az egységes európai minimálbér-politikáról, egységes munkavállalói jogokról és az európai társadalmi egységről szól.

Reiner Hoffmann arról beszélt:

Európa nincs kimondottan jó állapotban,

ezért fontos, hogy az európai tagállamok szoros együttműködésben egy politikai változást indítsanak el. Az embereknek szerinte látni kell a maguk életében, hogy Európa többet jelent, mint az európai közös piac, ehhez azonban egy erős szociális dimenzióra van szükség.

Arról is beszélt, hogy Európában lényeges béremelésre van szükség a munkavállalók számára, mert semmi értelme annak, hogy az EU-n belül a tagállamok úgy próbáljanak egymással versenyezni, hogy egyre alacsonyabb béreket fizetnek és egyre hosszabb munkaidőt követelnek meg.

A sajtótájékoztatón Karácsony Gergely megkérdezték, hogy „beengedne-e migránsokat”, ha kormányra kerülnek: nemmel válaszolt. Kérdezték Semjén Zsolt svédországi vadászatáról is, erről azt mondta:

Semjén Zsolt egy korrupciós önvallomást tett

azzal, hogy a nyilvánosság elé tárta, milyen drága hobbikat űz. Szerinte egy politikus esetében különösen kényes, ha ez a hobbi drágább, mint amennyit a legális fizetése lehetővé tesz, és nyilvánvaló, hogy Semjén Zsoltnak csak „lopott pénzből” lehetett pénze erre, ezért távoznia kell a magyar közéletből.

Bauer Tamás nyolc kérdése Gulyás Gergelyhez

Nyolc kérdés Gulyás Gergelyhez” címmel szólította meg a Fidesz országgyűlési képviselőjét és egyben képviselőjelöltjét (amúgy a kormányzópárt alelnökét) Bauer Tamás, aki a Demokratikus Koalíció jelöltje ugyanabban a budapesti választási körzetben. Bauer gyakorlatilag számonkéri politikai ellenfelén, hogy az – az esküjét megszegve – nem lép fel a hatalom kizárólagos birtoklására irányuló törekvések ellen. Nyolc konkrét eset kapcsán rója fel ezt az ellenzéki politikus, s fogalmazza meg a nyolc kérdést.

Hogy pontosak legyünk: Bauer Tamás nem is csak nyolc kérdést tesz fel – amelyeket alább, betű szerint idézünk  -, hanem egy súlyos megállapítás zárásaként egy kilencediket is, nevezetesen:

Mindezzel jogászként, képviselőként, frakcióvezetőként Orbán Viktor kizárólagos hatalmát építette. Ha esküt tett az Alkotmányra, hogyan vetemedhetett erre?

És íme az ide vezető nyolc kérdés:

  1. Miért vett részt Ön 2010 nyarán az alkotmánybíróságról szóló törvény olyan módosításában, amellyel a Fidesz ellenzéki támogatás nélkül egymaga jelölhette és választhatta meg az új alkotmánybírákat?

Ellenzéki egyetértés nélkül módosították a jelölés szabályát, és így csak a Fidesz jelölhetett és kétharmados többségével választhatott is alkotmánybírákat.

  1. Miért folytatta ezt az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozásával, kizárva a költségvetési és adótörvények alkotmánybírósági felülvizsgálatát?  

Egyúttal megszüntették az alkotmánybírósághoz fordulás állampolgári jogát. Az alkotmányjogi panasz kiterjesztése, a bírói döntések alkotmánybírósági vizsgálata nem változtat azon, hogy ezeket súlyos korlátozások.

  1. Miért szavazta meg Ön képviselőként a magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolását, zsarolással elvéve hárommillió magyar ember nyugdíjcélú megtakarításait? Miből lesz a ma aktív korúaknak majd állami nyugdíja?

Az így elvett pénzt úgy költötték el részben az államadósság csökkentésére, hogy az államadósság összege azóta sem csökkent. Ezt a törvényt sem vizsgálhatta már felül az Alkotmánybíróság.

  1. Miért támogatta Ön a választójog kiterjesztését a kettős állampolgárokra a Fidesz érdekében, amikor tudja – elmondta egy konferencián –, hogy az emberek többsége nem ért egyet azzal?

Mikola István 2006-os kongresszusi beszédéből tudjuk, hogy a kettős állampolgársággal saját hatalmának tartósítása volt a Fidesz valódi célja.

  1. Miért írták bele az Alaptörvénybe a negyedik módosítással a hírhedt Zétényi–Takács törvény tartalmát, miközben azt a köztársaság Alkotmánybírósága egészében és részeiben alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette? Azért, hogy azt ne is vizsgálhassa az Alkotmánybíróság?  

Ön elmondta az Országgyűlésben, hogy nem helyesli ezt az alkotmánybírósági határozatot. Csakhogy az Alkotmánybíróság határozatai mindenkire kötelezők, országgyűlési képviselőre pedig különösen.

  1. Miért írtak bele az alaptörvénybe az egyházak diszkriminatív kezelésére, a hajléktalanokra illetve pereknek az illetékes bíróságtól más bírósághoz való önkényes áthelyezésére irányuló rendelkezéseket, melyeket korábban már alkotmányellenesnek minősített az Alkotmánybíróság? Azért, hogy azokat a továbbiakban már ne is vizsgálhassa az Alkotmánybíróság?  

Ha a parlamenti többség alkotmányellenes politikai törekvéseit a kétharmaddal visszaélve beírják az alkotmányba, alaptörvénybe, ezzel az alkotmány vagy alaptörvény értelmét veszti.

  1. Miért alakították át a maguk érdekében a választási kampány feltételeit, amikor a „településkép védelmére” vonatkozó feles törvénybe dugták bele a plakátok elhelyezésére vonatkozó korlátozást, mert a választási eljárási törvény  módosításához nem volt kétharmaduk?  

A magyar rendszerváltás egyik normája az volt, hogy a pártokra, a választásokra vonatkozó szabályokat kormányoldal és ellenzék közösen állapítja meg. Önök ezt, amíg volt kétharmaduk, a választójogi és a választási eljárási törvény ellenzéki egyetértés nélküli meghatározásával sértették meg. Ez utóbbi alkalommal már ezen is túlmentek, immár formailag is megsértettek minden alkotmányos elvet.

  1. Miért nyújtott be és fogadtatott el az Országgyűlésben olyan határozati javaslatot, amely a Czeglédy-ügyben olyan tényállást mond ki a bíróság helyett az országgyűlési többség, amelynek számos elemét már polgári bíróságok cáfolták meg?    

Czeglédy Csabát nem ítélték el, még vádat sem emeltek ellene, az Ön által előterjesztett határozati javaslat gyanúsításokat ír le tényállásként, és ezt fogadta el a parlamenti többség. A parlamenti többség az Ön irányításával bíróságnak képzelte magát.

V18 – vita helyett fórum

A Fidesz nem, a Jobbik pedig mégsem vesz részt a Válasszunk! 18 által még februárban kezdeményezett nyilvános szakpolitikai választási vitákon, ezért nem is tartják meg azokat. Ehelyett az ország helyzetét értékelő és jövőjét a választók számára bemutató nyilvános fórumot szerveznek, amelyre e két párt listavezetőjét hívják meg. 

 

Nem sikerült tehát vitaasztalhoz ültetni a választások legesélyesebb pártjainak a képviselőit. Az eredeti – február közepén bejelentett – terv az volt, hogy három szakpolitikai, majd ennek „megkoronázásaként” egy miniszterelnök-jelölti vitát tartanak.

„Miután a Fidesz és a Jobbik nem kívánt a nyilvános vitákban részt venni, a V18 visszavonja eredeti elképzelését, és nem tartja meg a szakpolitikai vitákat. A csoport azonban továbbra is bízik benne, hogy a két párt újragondolja jelenlegi álláspontját, és részt vesz az április elején tartandó nyilvános fórumon” – jelentette be Balázs Péter korábbi külügyminiszter és EU-biztos a V18-ak nevében.

A ’Választási Fórum 2018’ eseményre a DK, az Együtt, a Fidesz, a Jobbik, az LMP, a Momentum és az MSZP-Párbeszéd listavezetőjét hívjuk meg.

Intenzív, a minél nagyobb választási részvételt elősegítő kommunikációs kampányt is indít a csoport. Az egykori kormányok tagjaiból álló V18 bízik abban, hogy sikerül 70 százalék körüli választási részvételt elérni.

A V18 folytatja a munkát egy másik területen is:

továbbra is segítséget kíván nyújtani a választóknak abban, hogy a legesélyesebb ellenzéki jelöltre tudjanak szavazni azokban a választókörzetekben, ahol van esély legyőzni a Fidesz jelöltjét.

Hódmezővásárhely példáját követve ezért a csoport a választások napjáig egyeztet a pártokkal annak érdekében, hogy a pártok összefogásával megegyezés születhessen a legesélyesebb jelöltekről – szögezi le a csoport közleménye. Ha ez megtörténik, akkor a V18 Facebook-oldalán keresztül tájékoztatja a választókat erről.

Ilyen volt a nőnap a kampány kellős közepén

Nőnapon sem állt meg az élet a kampányban, sőt: a miniszterelnök-jelöltek, illetve pártvezetők kihasználták az alkalmat arra, hogy a köszöntés örvén eljuttassák üzeneteiket a női választókhoz. Orbán Viktor a Parlament konyhájában kereste a nőket, Gyurcsány Ferenc rántottát készített a lányának, Szél Bernadett pedig a férfi politikusok képmutatásáról beszélt.

Orbán Viktor volt az egyik legfürgébb: már reggel feltöltötte a Facebook-oldalára a videót, amelyben az Országgyűlés női dolgozóit köszönti, hol máshol, mint a konyhában. A miniszterelnök nárciszokkal köszönte meg a sok finomságot, amivel ellátják a „gyár kantinjában”, és még azt is megkérdezte, hogy van-e a hölgyeknek bármilyen kívánsága. Közben nem felejtette el megemlíteni, hogy számos erős nő veszi körbe, tehát nem igaz, hogy a női lenne a gyengébbik nem. A nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásáról is elmélkedett, amire nagyon büszke a kormány.

Karácsony Gergely az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje több nőnapi poszttal is készült: ő is feltett egy videót, amelyben felidézte Orbán Viktor híres mondatát arról, hogy nem foglalkozik nőügyekkel. Karácsony szerint Orbán lemondott a társadalom feléről. „Április 8-a után egy olyan országot építünk, ahol a férfiak és nők egyformán számítanak” – mondta. Hozzátette, hogy azt akarják elérni, hogy a nőknek ne kelljen választaniuk a hivatás és a család között. Az MSZP-Párbeszéd és a Liberálisok utcai rendezvény is szervezett: Karácsony Gergely virágokat osztogatott Budapest több pontján.

Vona Gábor, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje egyik videójában több tucat virágot osztott ki nőknek mindenfajta kommentár nélkül, később, egy másik videóüzenetben pedig arról beszélt, hogy az év minden napján meg kell becsülni a magyar hölgyeket, nem csak nőnapon. Vona szerint szégyenletesek a kormány nőellenes megnyilvánulásai, amiből az látszik, hogy Orbán Viktorék nem tekintik egyenrangú partnernek a nőket. Vona szerint sajnálatos, hogy magyar kormányban nincs női miniszter, de ha kormányra kerülnek, mindez megváltozik.

Szél Bernadett, az egyetlen női miniszterelnök-jelölt élő videóbejelentkezésben beszélt a Facebookon arról, hogy milyen nehézségekkel kell nap mint nap megküzdeniük a nőknek. Azzal kezdte, hogy nem egy szál virággal mennek oda az LMP-ből a nőkhöz, hiszen a nemzetközi nőnap minden évben kicsit a képmutatás szimbóluma Magyarországon. Ők pedig

nem boldog nőnapot, hanem boldog nőket szeretnének.

„Minél inkább nem foglalkoznak velünk az év 365 napján, ilyenkor annál inkább szeretik megmutatni, hogy ezen a napon mennyire fontosak vagyunk” – mondta. Az LMP miniszterelnök-jelöltje szerint a képmutató politikus tipikus példája Orbán Viktor, akinek a nőnapi videóját is kritizálta. Szél arról beszélt, hogy a nőknek helyet kell kapniuk a közéletben, fel kell számolni a nemek közötti bérszakadékot, foglalkozni kell a nők elleni erőszakkal, és segíteni kell a kisgyermekes anyák munkába állását.

A legkomolyabban megkomponált videóval Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke jelentkezett. Egész kis történettel készült, amelynek főszereplője a lánya. Arról beszél, hogy négy fia és öt lánya van, és tudja, hogy a lánya is olyan erős, mint a fiai. Gyurcsán elárulta, hogy hiába okos, céltudatos, és sok fiúnál talpraesettebb a lánya, apaként mindig kicsivel jobban félti őt. Arról beszél, hogy olyan Magyarországot szeretne, ahol lánya az lehet, aki akar.

DK: Lépjenek vissza a Lendülettel Magyarországért jelöltjei

Nem indulhat Zuglóban a volt MSZP-s politikus, Lévai Katalin. A DK szerint Lévai lelepleződött Fidesz-ügynökként.

A helyi választási bizottság elutasította Lévai Katalin nyilvántartásba vételét, miután az általa leadott ajánlóíveket összevetették a Fidesz íveivel.

Az Index írta meg, hogy a frissen létrehozott Lendülettel Magyarországért nevű párt elnöke a Fidesz által leadott ajánlóívek másolatát adta le sajátjaként. Lévai eredetileg 505 ajánlással rendelkezett, ebből 27 ajánlást érvénytelennek talált a választási iroda, így nem lett meg a nyilvántartásba vételéhez szükséges 500 ajánlás. Az aláírások sorrendje  tételesen egyezett a Fidesz-KDNP ívein találhatóakkal. 

A DK szerint ezzel beigazolódott, hogy Lévai Katalin a Fidesz ügynöke, aki csalással akart indulni a választásokon.

Ezért a Demokratikus Koalíció – Szolidaritás szövetség nevében felszólították a Lendülettel Magyarországért párt összes jelöltjét, hogy lépjenek vissza. „A DK a kormányváltás után egyesével fogja ellenőriztetni a kamupártok jelöltjeinek ajánlásait, aki pedig csalt, annak a bíróság előtt kell majd felelnie” – írta Gréczy Zsolt szóvivő a párt közleményében.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK